Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-24 / 301. szám

1975. DECEMBER 24., SZERDA “xMlap Heti jogi tanácsok A vállalat köteles-e eredeti munkakörébe visszahelyezni a dolgozöt, ha fegyelmi büntetés hatálya alól mentesiti? ! Egyik olvasónk azzal kere­sett fel bennünket, hogy fe- ' gyelmileg másik munkakörbe helyezték. Két év múlva ka­pott egy írást a vállalattól, hogy mentesítették a hátrá­nyos következmények alól, és már nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt. Olvasónk egy ideig türelmesen várta, hogy visszahelyezzék korábbi mun­kakörébe, erre azonban nem került sor. A döntőbizottság is elutasította panaszát. Azt kér­dezi tőlünk, jogosan jártak-e el vele szemben, fordulhat-e bírósághoz? Elsősorban abból kell kiin­dulni, hogy a fegyelmi úton történt áthelyezése határozat­lan vagy meghatározott időre szólt-e. Ha a vállalat a dol­gozót határozatlan időre he­lyezte át más munkaikörbe fe­gyelmi úton, és a büntetés ha­tálya alól mentesíti, vagy a büntetés jogerőre emelkedésé­től számított 2 év eltelt, a dol­gozót a vállalat nem köteles eredeti munkakörébe visszahe­lyezni. Ha tehát olvasónk át­helyezése határozatlan időre szól. nem követtek el vele szemben törvénysértést. Ha azonban az áthelyezés fegyel­mi büntetés határozott időre (pL fél év, 1 évre) szólt, akkor a határozott* idő leteltekor az eredeti munkakörébe vissza kell helyezni. A Munka Törvénykönyve ugyanis kimondja, hogy az át­helyezés fegyelmi büntetés ki­szabható meghatározott és ha­tározatlan időre is. Ebből kö­vetkezik, hogy a vállalat a fe­gyelmi vétséget elkövető dol­gozót fegyelmi büntetéssel át­helyezheti akár határozatlan, akár megszabott időre, alacso­nyabb munkakörbe, vagy azo­nos munkakörbe, de más te­lephelyre vagy más helység­be is. A határozatlan időtar­tamra kiszabott áthelyezés végleges intézkedést jelent, amin nem változtat az utóbb bekövetkezett mentesítés sem. Mit jelent a törvénynek az a rendelkezése, hogy a dolgozo a büntetés hatálya alatt áll? A fenti kérdést több olva­sónk is feltette. A jogszabály előírja, hogy a dolgozó a bün­tetés jogerőre emelkedése után elbocsátás esetén 3 évig, áthe­lyezés esetén 2 évig, egyéb súlyos fegyelmi büntetés ese­tén pedig 1 évig áll a bünte­tés hatálya alatt. Ezekből kö­vetkezik, hogy a megrovás, a szigorú megrovás fegyelmi büntetések kiszabása esetén a dolgozó nem áll büntetés ha­tálya alatt. A büntetés hatá­lya alatt lenni azt is jelenti, hogy ennek ideje alatt a dol­gozó a büntetésről köteles számot adni. Jó tudni azt is, hogy súlyos fegyelmi büntetés csak fegyelmi eljárás kereté­ben szabható ki. Míg a cse­kélynek minősülő büntetés fe­gyelmi eljárás mellőzésével is kiszabható. Fegyelmi eljárás mellőzésével szabható ki a megrovás, szigorú megrovás, egyes kedvezmények és jutta­tások csökkentése, illetve tel­jes megvonása, ezen belül .a természetbeni juttatás, ked­vezményes beszerzés, pré­mium, a részesedési alapból járó év végi juttatás, külön- külön vagy együttesen törté­rő csökkentése, illetőleg meg­vonása, legfeljebb egy évre ezer forint összegig. Úgyszin­tén a személyi alapbér csök­kentése is, ha egy évben az ezer forintot nem haladja meg, valamint minden olyan ked­vezmény vagy juttatás, ame­lyet a kollektív szerződés ha­tároz meg, itt is ezer forint évi összegig. Ha tehát ez utóbbiak az ezer forintot meghaladják, súlyos fegyelmi büntetésnek minősülnek, és ebben az eset­Csalüdipóflék-iigyekben Válaszol az illetékes Olvasónk afelől érdeklődik, mennyi a családi pótlék ösz- szegc. A családi pótlék egy gyermek után havi 300, két gyermek után összesen havi 600, egye­dülálló biztosítottnak havi 640, három vagy több gyermek után gyermekenként havi 320 forint. Ha a biztosított gyermeke tartósan beteg, testileg, vagy szellemileg fogyatékos, részére ezután a gyermek után havi 310 forint családi pótlék jár. Ez még akkor is megilleti őt, ha csak ez az egy gyermeke van. Amennyiben a biztosított­nak két gyermeke van és közü­lük egyik, vagy mindkettő^ tes­tileg, szellemileg fogyatékos vagy tartósan beteg, havi 640 forint összegű családi pótlék il­leti meg. A családi pótlékra jogosító gyermekek számának megálla­pításánál figyelembe lehet-e venni azt a vér szerinti gyer­meket, aki nem a biztosított háztartásában él? Egyik olvasónk felvilágosí­tást kérő levélben az írja, hogy feleségétől elvált, egyedülálló dolgozó. Házasságának felbom­lása után két közös gyermekük egyike feleségénél maradt, a másik az ő háztartásában él. Sérelmezi, hogy munkáltatója havi 300 forint összegű családi pótlékot folyósít részére, holott úgy tudja, havi 320 forint illet­né meg. Olvasónk egyedülálló jogo­sultságának elbírálásánál ab­ból kell kiindulni, hogy két vérszerinti gyermek után havi 640 forint összegű családi pót­lék jár. Tekintettel arra, hogy két gyermeke közül csupán egyiket tartja el saját jövedel­méből, a két gyermek után já­ró 640 forintból csak a háztar­tásában élő gyermekére eső hányad illeti meg. Ez havi 320 forint. A munkáltató tehát helytelenül járt el. Tájékoztatásul közöljük még, hogy amennyiben olvadónk egyedülállósága megszűnik — például új házasságot köt — a továbbiakban már csak havi 300 forintos családi pótlékot kaphat. Ki tekinthető egyedüli Hónak a családi pótlékra való jogo­sultság szempontjából? Olvasóink kérdéseire vála­szolva már utaltunk arra, hogy az egyedülálló biztosítottak kedvezőbb feltételekkel jogo­sultak családi pótlékra. De ki tekinthető egyedülálló dolgozó­nak? Egyedülálló az, akinek csalá­di állapota hajadon, nőtlen, öz­vegy, elvált, vagy házastársától külön él, (kivéve, ha élettársa van). Egyedülállónak tekintjük azt is, akinek férje sorkatonai szolgálatot teljesít, s akinek házastársa valamelyik közép-, illetve felsőoktatási intéz­mény nappali tagozatán tanul. Az a biztosított is egyedülálló­nak minősül, akinek a házas­társa közös háztartásukban lé­vő gyermekükről, vagy gyer­mekeikről már két, vagy több hónapja nem gondoskodik. Egyedülálló továbbá a bizto­sított, ha házastársa betegség, testi, vagy szellemi fogyatékos­ság miatt munkaképességét legalább kétharmad részben el­veszítette és ez az állapot elő­reláthatóan hat hónapon belül nem változik. Egyedülállóak még azok is, akik nyugellátás­ban részesülnek, kényszer­gyógykezelés alatt állnak, ih­letve letartóztatásban vannak, vagy szabadságvesztés-bünteté­süket töltik, és a már említett házastársuk havi keresete, jö­vedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegét — mely eb­ben az évben 910 forint — nem haladja meg. Szükséges megjegyeznünk, hogy a fenti felsorolás koránt­sem teljes. Itt és most csak az egyedülállóság leggyakoribb eseteit ismertettük. Ahhoz. hogy a biztosított családi pótlék iránti igényé­nek érvényesítésekor élhessen az egyedülállókat megillető kedvezményekkel, állapotát (egyedülálló mivoltát) megfele­lő igazolásokkal, nyilatkoza­tokkal kell bizonyítania. Arról például, hogy házastársa a gyermekekről hónapok óta nem gondoskodik, a gyámható­ság igazolása szükséges. Nagy Károlyné dr., a Budapesti és Pest megyei Társadalombiztosítási. Igaz­gatóság igazgatója ben a fegyelmi eljárás lefoly­tatásától nem lehet eltekinte­ni és a dolgozó is egy évig a büntetés hatálya alatt áll. A biztosítás mikor megsza­kítás nélküli? Cs. A.-né százhalombattai olvasónkhoz hasonlóan a táp­pénz tekintetében érdeklődtek többen, mert egyik olvasónk munkaviszonya március 15-én megszűnt, és március 20-án már elhelyezkedett a Mecha­nikai Műveknél. Ez év októ­ber és november hónapban táppénzes betegállományba került, és meglepődött, hogy táppénzét 65 százalékkal szá­molták el. Kérdésére azt mondták, hogy megszakítás van a munkaviszonyában, ő viszont úgy tudja, hogy ha 30 napnál nincs nagyobb meg­szakítás, akkor a táppénz vál­tozatlanul 75 százalékos. Mint­hogy másoltat is érintő kérdés­ben kéri olvasónk tanácsun­kat, ezért részletesebben ad­juk meg a választ. Ha a biztosítás két év óta megszakítás nélkül fennáll, és a keresőképtelenség a biztosí­tás fennállása alatt kezdődött, a táppénz a napi átlagkereset 75, egyéb esetben 65 százaléka. A napi átlagkereset 65 száza­léka illeti meg azt a biztosítot­tat, aki magánmunkáltató (pl. kisiparos) alkalmazásában áll, valamint azt, akit javító-neve­lő munkára ítéltek, ennek tar­tama alatt. A biztosítás akkor megszakí­tás nélküli, ha abban a heti pihenőnap, vagy a munkaszü­neti nap kivételével egynapi megszakítás sincs. Nem számít megszakításnak a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának az ide­je, valamint a bedolgozói jog­viszonyban töltött az az idő, amely alatt a biztosítás nem állott fenn. Olvasónk esetében tehát a biztosításban megszakítás ál­lott elő, függetlenül attól, hogy 30 napon belül elhelyezke­dett. Dr. M. J. Felhívjuk olvasóink figyel- mét, hogy az ünnep estére va­ló tekintettel, szerdán az in­gyenes jogi tanácsadás elma­rad. Legközelebb január első szerdáján, du. 5—7 óráig tar­tunk félfogadást a Hírlapkiadó Vállalat (Bp. vm., Blaha Lujza tér 3.) földszinti tanácsadó ter­mében. A nagykőrösiek üzemi alkotmánya A kollektíva és a gyár érdeke azonos Gazdasági életünkben határkőhöz érkeztünk el, s ez alkalommal a vállalatok, gyárak, intézmények a negyedik ötéves terv teljesítésé­nek értékelése mellett számot adnak arról is, hogy a fél évtized alatt a vállalati alkotmányban lefektetett szabályokat érvényesítették-e, eleget tettek-e a kollektív szerződésben vállalt kötelezettségeiknek. Az elmúlt időszakban négyszer módosították a kollektív szerződé­seket. Hozzáigazítva a vállalati élet követelményeihez, a szabályzatok kiegészültek az MSZMP nőpolitikái határozatában, valamint az ifjú­sági törvényben előírtakkal, s most legutóbb az országos szakmai bér­táblázat is fontos részeként beépült a bérbesorolások fejezetébe. Ál­talános tapasztalat, au 1970-es esztendőtől kezdve az, hogy a kollektív szerződések bevezetése hasznos volt a vezetőknek és a dolgozóknak egyaránt, mivel eszközként használhatták a vállalati irányításnál és az egyéni ügyek intézésénél. Öt év sikerei és gondjai A Nagykőrösi Konzervgyár öt év eredményeinek mérlege­lésével értékelte kollektív szerződésének teljesítését. Át­olvasva a vaskos kötetnyi számadást, még a kívülállót is elismerő érzés tölti el, mivel a gyár nemcsak hogy hű ma­radt alkotmányához, hanem az időnként kedvezőtlen gaz­dasági helyzet hatását igyeke­zett a dolgozók érdekeit nézve ellensúlyozni. A beszámoló fe­jezetei öt év sikereit, gondjait rögzíti. Lássuk, mit tett a gyár a fél évtized alatt dolgozóiért és mit kapott cserébe. Kezdjük mindjárt a „lé­nyegnél”, a nyereséges gazdál­kodásnál, amely alapja a dol­gozók életszínvonal-növekedé­sének is. Mint tudjuk, a kor­mány hús- és zöldségprog­ramja az utóbbi években ja­vította az élelmiszeripar nyersanyagellátását. Ez érez­hető volt a konzerviparban is. A gyár 1971-ben 62 787 tonna árut termelt, az idén a vár­ható mennyiség túlhaladja majd a 76 ezer 300 tonnát, a különbség mintegy 300 ezer forint termelési értéktöbblet­ben jelentkezik, a nyereség pedig megkétszereződik. Ter­mészetesen voltak az ideinél gazdagabb időszakok is, pél­dául a tavalyi csúcsév, ami­kor 56,2 millió forint nyere­séggel zárhatták a mérleget. Az idei év kevésbé volt sze­rencsés — zöldborsóból, sárga- és őszibarackból, paradicsom­ból a tervezettnél jóval keve­sebbet adott a mezőgazdaság, s emiatt 140 millió forintos termeléskiesése volt a gyár­nak — a vállalati jövedelem- csökkenés ellenére a dolgozók 1975. évi nyereségrészesedése — a tavalyról tartalékolt 4 millió 300 ezer forinttal ki­egészítve — a legutóbb kifi­zetett nyereségrészesedés ösz- szegéhez lesz hasonló, öt év alatt a részesedési alapból 20 millió forintot használt fel év­közben jóléti célra, különböző juttatásokra a gyár. A munkaviszony szabályait a II. fejezet tárgyalja. Az ide­Tíz nap rendeletéiből Az ipari és építőipari válla­latok termelési adójáról a 66/ 1975. (XI. 29.) PM. rendelet rendelkezik. (Pénzügyi Köz­löny 33. száma.) A társadalmi bíróságokról kiadott 1975. évi 24. tvr.-t a Magyar Közlöny december 15- én megjelent 82. száma tartal­mazza. A szabadságvesztésből sza­badult személyek utógondozá­sával, a szigorított őrizetből elbocsátottakkal kapcsolatos eljárást ismerteti a 2/1975. (XIT. 15.) IM„ és a 3/1975. (XII. 15.) IM. rendelkezések, amelyek ugyanebben a hivata­los lapban találhatók. A takarékszövetkezetek jö­vedelem- és bérszabályozásá­nak rendszeréről a 67/1975. (XI. 29.) PM—Mü. M. rendelet rendelkezik, amelyet az érde­keltek a Tanácsok Közlönye 53. számából ismerhetnek meg. A Legfelsőbb Bíróság Mun­kaügyi Kollégiumának több fontos állásfoglalását is ugyan­itt találják meg olvasóink. Az állami telkek használati és igénybevételi díjáról az 50/1975. (XI. 22.) PM—ÉVM— ÁH. számú rendelet ad tájé­koztatást. (Megjelent a Taná­csok Közlönye 52. számában.) A szervezett akcióban épült vagy vásárolt, személyi tulaj­donban levő lakások forgal­mának egyes kérdéseit tartal­mazza az 1033/1975. (XII. 10.) Mt. határozat, és ugyanitt ta­lálható a bölcsődei és az óvo­dai dolgozók béremelésével kapcsolatban kiadott 1034/1975. (XII. 10.) minisztertanácsa határozat.' vonatkozó rendeleteket a gyár vezetői mindenkor megtartot­ták. Mindvégig problémát je­lentett a munkaerő-gazdálko­dásban a létszámcsökkenés: jelenleg 3 ezer 234 dolgozója van a gyárnak, 232-vel keve­sebb, mint 1970-ben. Mégis igyekeznek csökkenteni a túl­óráztatást. Öt évvel ezelőtt 374 ezer volt a túlóra, az idén viszont 350 ezer órát dolgoz­tak,,a munkások munkaidőn kívül, a csúcsidényben, a ter­mények folyamatos fogadása­kor, hogy a gyorsan romló nyersanyag jó minőségéből ne veszítsen. A vezetőség igazo­dott a szabályzatban előírtak­hoz, a pihenőidők és a szabad­ságok kiadásakor is. Sőt a ju­talomszabadságok száma 1971- hez mérten megháromszorozó­dott, az idén 493 dolgozónak összesen 1387 napot adtak ki. Természetesen a „jó tettért jót várj” elv alapján, becsületes munkát várnak. A fegyelem­sértőkkel szemben az 5 év alatt számos eljárást indítot­tak. Bár a kötelezettségüket megszegők száma évről évre apad: 1971-ben 376 esetben volt fegyelmi és kártérítési felelősségrevonás, az idén ok­tóber végéig 162 dolgozó ke­rült a gyári „vádlottak padjá­ra”. Tehát javult a munka- és technológiai fegyelem, keve­sebb a minőségrontás, az eltu­lajdonítás. Egyre kevesebben fordulnak a munkaügyi dön­tőbizottsághoz. Ha csak azt te­kintjük, hogy a tervidőszak kezdetén 37 dolgozó emelt pa­naszt, s az idén eddig 16 ese­tet tárgyalt a bizottság, ebből is értékelhető a vezetés és a dolgozók nézetazonossága. 1970-hez viszonyítva 46,6 százalékkal emelkedett a mun­kások átlagbére, az idén vár­hatóan az egy személyre jutó átlagkereset a 29 ezer 700 fo­rintot is meghaladja. Az OSZB bevezetése — az évközi két bérrendezéssel — megtör­tént. Kedvezmények a nőknek Stabil törzsgárdával rendel­kezik a gyár, 2051 dolgozó tartozik ebbe a kollektívába, több mint fele nő. A konzerv­ipar jellegénél fogva jelentős szerepet játszanak a béren kí­vüli juttatások: az 5 év alatt csaknem megkétszereződött a munka- és védőruha beszer­zése, amelyre csak az idén 4 millió 633 ezer forintot fize­tett ki a gyár. A kollektív szerződés a nő­politikái határozattal kapcso­latos intézkedési tervet is ma­gába foglalja. Dicséretesen ÉPÍTŐIPAR! SZÖVETKEZET AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ ÉPÍTŐ- ÉS SZERELŐIPARI SZAKMUNKÁSOKAT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT, kőműves, ács, burkoló, vasbetonszerelő, villanyszerelő, asztalos, víz-, gáz- és fűtésszerelő, bádogos, lakatos, festő, parkettás, nehézgépkezelő, könnyűgépkezelő, autóvillamossági szerelő, gépkocsivezető, gépkocsiszerelő szakmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat és lányokat), tetőfedőt, szigetelőt, rakárkezelőt, kubikosokat, rakodókat, nyugdíjas portást, takarítónőket. Jelentkezni lehet a Prosperitás Építőipari Szövetkezet munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45. valósították meg: az elmúlt három év alatt 26,2 százalék­kal nőtt a munkásnők átlag­bére, míg az ossz fizikai dol­gozóké 23,6 százalékkal, a bérrés is szűkült a nő- és fér­fimunkások között. A szak­munkásképző tanfolyamok hallgatóinak 65—80 százalékát a nők teszik ki, s a vezetői be- osztásokQan is javult az arány. Ma már a gyárban dolgozó édesanyák gyermekeit kivétel nélkül el tudják helyezni a napközi otthonokban. Több mint félmillió forinttal támo­gatták a tanácsok gyermekin­tézményeinek bővítését is. A gyári bölcsőde és óvoda fenn­tartási költségei öt év alatt megkétszereződtek, az idén 827 ezer forintot tesz ki ez az ösz- szeg. Javultak a munkakörülmé­nyek, többek között a szala­gok 30 százalékát átalakítot­ták ülőmunkahellyé. Bővült az üzemorvosi szakrendelés, korszerűsödött a fogászat és a laboratórium berendezése. Pa­tyolat-felvevőhely, zöldséges­bolt, fodrászüzlet nyílt a gyár közelében, illetve kapun belül. A munkáslakás-akció kere­tében az elmúlt 3 év alatt 69 asszony és lány jutott lakás­hoz családjával, összesen 3 millió 246 ezer forintot osztott ki közöttük a gyár. Ha már a témánál tartunk: a lakásépí­tési szabályzatot körültekin­tően, a nagy családos dolgozó­kat előnyben részesítve haj­tották végre. A fejlesztési alapból öt év alatt 3 millió 246 ezer forintot kaptak a dol­gozók. A részesedési alapból pedig 500—700 ezer forintig terjedő összeget osztottak ki, rövid lejáratú kölcsönként. ... és a fiataloknak Mivel sok a fiatal, ezért az ifjúsági törvény végrehajtásá­ra tett intézkedések is jelen­tős helyet foglalnak el a kol­lektív szerződésben. Az Idén 216 továbbtanuló közül 47 fia­tallal kötött tanulmányi szer­ződést a gyár. öt év alatt 106 harminc év alatti dolgozó tett szakmunkásvizsgát. Erkölcsi és anyagi elismerésben ará­nyosan részesültek a fiatalok. A gyermekgondozási szabad­ságról és katonai szolgálatból visszatérők bérbesorolása min­denkor megtörtént. Támogat­ják a fiatal házasokat, az idén 23. 30 év alatti dolgozót része­sítettek kamatmentes építési kölcsönben. Hétszáznyolcvan- két fiatal vesz részt a szocia­lista brigádmozgalomban. A különböző KISZ-versenyeken legjobb eredményt elérőket órabéremeléssel és külföldi út­tal jutalmazták. A vállalati üdültetésnél a beutalók nagy részét kapják a fiatalok: öt év alatt a gyár dolgozói közül 3 ezer 216-an üdültek, ebből 1 ezer 687 fizikai dolgozó volt ' r Újítók az élvonalban Végül néhány szót a gyár újítómozgalmáról: Minden év­ben meghirdetik az üzemek közötti versenyt. A mozgalom fejlődésében nem volt törés. Míg 1971-ben 108 javaslatot nyújtottak be a dolgozók, ad­dig az idén november elejéig 220 újítási javaslat érkezett be. Fél évtized alatt 11,2 millió forintot hoztak a vállalat konyhájára az újítások. Ez időszakban a tröszt vállalatai között rendezett újítási ver­senyben két első és két máso­dik helyezést nyert el a ki­tűnő kollektíva. Tizenhármán kapták meg a kiváló újító miniszteri kitüntetés valame­lyik fokozatát. A Nagykőrösi Konzervgyár tehát alkotmányának szinte minden pontját erdményesen teljesítette, vagyis a kollektív szerződés betöltötte feladatát. Most újabb öt év szerződéskö­tésének kidolgozása előtt áll­nak, amelyet a vállalati kö­zéptávú tervvel összhangban, javaslatukra támaszkodva dol­goznak ki, megtartva tovább­ra is a vállalat és a dolgozók érdekeinek összhangját. H. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents