Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-23 / 300. szám

II. ÉVFOLYAM, 300. SZÄM Nl'Ar.: ’I 1975. DECEMBER 23., KEDD Társadalmi munkával, virágositással Közös öröm, ha gyarapszik a város Beszámoló a 22-es körzetben Az elmúlt napokban több tanácstagi beszámolónak adott otthont a gödöllői Mátyás ki­rály úti általános iskola. Sza­bó Gyula a 12-es, Varga Vik- torné a 21-es és Csiba József a 22-es választókerület ta­nácstagja tartott itt többek között beszámolót. Az érdek­lődés érthetően nagy volt, hiszen ez alkalommal nem­csak az egy év alatt végzett munkát vitatták meg; sok szó esett a várossá válás tíz­éves jubileumát ünnepelni készülő Gödöllőről is. Soka­kat foglalkoztatott a kérdés, vajon mi mindent is adott a városi rang, 'mivel gyarapo­dott a település az elmúlt öt esztendő alatt és sokan sze­retnék elmondani azt is, mit varnak a jövőtől. „Barangoló" bolt A Gödöllőt jól ismerők tudják, hogy tíz évvel ezelőtt még a legelhanyagoltabb ré­szek közé számított a város agyagbányai területe, amely­re ma már nem lehet ráis­merni. Nagy fejlődésen ment át a Hunyadi, a Zrínyi, a Báthory, a Bercsényi, a Becs- ky, a Bem és az Arany Já­nos utca. Á jó kezdeményezés folytán vállalásaikkal és munkájukkal elérték a la­kosok, hogy a legtöbb helyen betonlapos járdán közlekedhetnek, s van víz ps villany, megjavultak a köz­úti közlekedés feltételei. Korántsem mondhatjuk azt azonban, hogy minden rend­ben van, hiszen a tanácstagi beszámolókon elhangzottak is bizonyították, hogy bőven van még tennivaló. Járdára van szükség a Bercsényi utcában és az agyagbányában is és bi­zony fontos lenne a lakótelep­hez vezető Mátyás király utca megépítése, amely évről évre eltolódik, pedig jó néhány év­vel ezelőtt egyszer már a szükséges anyagot is kiszállí­tották. Érdemes belelapozni a felszólalásokba, amelyek pél­dául Csiba József tanácstag beszámolójában hangzottak el. Többen nem értették a ház­tartási bolt ide-oda költözte­tését. Az üzlet először a Szauter vendéglőbe, majd on­nan a Sallai utcába hurcol- kodott. Ezzel természetesen együtt jár az is, hogy a la­kosság ellátásában zavarok jelentkeztek. Felajánlás helyben A Lumniczer utcában a gyalogos közlekedés immár életveszélyessé vált. A fasoron most árkot ásnak, gyökere­ket vágnak, s a feldúlt járda miatt például a kisgyerme­kes anyák is a kocsiúton közlekednek. S ebben a szűk utcában 'autóbuszok is robog­nak. Egy esztendeje hangzott el, hogy a Dregonya József utca alsó szakaszán tervezik a járda megépítését. Többen megkérdezték, hogy a négy­száz méternyi szakasz meg­tervezése ilyen nagy időt vesz igénybe? A Dregonya utcában a Va- radi-féle ház elé kérnek au­tóbuszvárót’ a lakosok, s sze­retnék azt is. ha lefednék a vízlevezető árkot, hogy ezál­tal a buszmegállóban széle­sedjen a leszállósáv. Meg­jegyzendő, hogy Tar Sándor választó azonnal felállt és kö­zölte, ha anyagot kap, hajlan­dó a várakozót társadalmi munkában felépíteni. Volt aki azt panaszolta, hogy nyá­ron átalakítás és tatarozás miatt zárva volt a járási­városi Juhász Gyula könyv­tár, most pedig öles be­tűk hirdetik, hogy fűtési gon­dok miatt szünetel a kölcsön­zés. Apróságok ezek, de na­gyon bosszantóak. A felelősségrevonásról is A Báthory utcában több mint 500 méteren készült el a gyalogjáró, méghozzá társa­dalmi munkában, a lakosság tetemes hozzájárulásával. Munkájuk nyomán mintegy 130 ezer forint, értékben ké­szült el a jó minőségű gya­logjárda. (A Zrínyi utcában egyelőre elmarad a járda­építés, bár az építőanyag ott van.) A lakosság többsége jó példával jár elöl és sok he­lyütt volt virágos az utca. Rer méljük, hogy a kővetkező nyár során még többen teszik széppé portájuk környezetét. Azon az esten, amikor a tanácstagi beszámoló elhang­zott, ugyancsak sok lámpatest maradt sötéten, s ezek miatt a választók ugyanúgy bosz- szankodtak, mint máskor. Ügy látszik már szokássá vált Gödöllőn, hogy egy-egy te­rület kimarad a közvilágí­tásból. Bizony a városlakók elszomorodnak, amikor pusz­títást látnak, s ez alkalom­mal is sok szó esett a barbár cselekedetekről. A lakosság — joggal — többet szeretne hal­lani a felelősségrevonások- ról. És hogy erről is szó essék, a beszámolón részt vevők öröm­mel hallgatták, hogy az elkö­vetkező időben mi minden is épül Gödöllőn. Mert ha gya­rapszik a város, annak nem­csak egy választókerületben örvendenek. 120 mázsa Kazalfűz Do December 21-én éjjel fél kettőkor tűz ütött ki az ikla- di Galga parti mezőgazdasági termelőszövetkezet domonyi Flóra-majorjában. A major­ban egy hatalmas — nyolc méter hosszú, öt méter széles és hat méter magas — szalma­kazal gyulladt lei, egyelőre még ismeretlen okból. Bár a tűz oltásához két helység: Gödöllő és Hatvan tűzoltó- alegységei érkeztek, ennek el­lenére mintegy 120 mázsa szalma égett porrá. A kár ér­téke 10 ezer forint körül van. Helyismerettel, politikusán /I közművelődési feladatok sikeres végrehajtásáért A múlt héten tartották meg a járás művelődésiház-igaz- gatóinak értekezletét Csömö­rön. Dr. Kovács Gyuláné, a járási hivatal művelődési osz­tályának vezetője ez alkalom­mal ismertette a művelődési házak közép- és hosszútávú terveinek szempontjait. Az osztályvezető elmondta; a ko­rábbi évek gyakorlatától elté­rően a közeljövőben nem csu­pán az 1976. évi kulturális munka tervét kell elkészíteni, hanem az ötödik ötéves terv közművelődési munkáját is meg kell tervezni. A hosszútávú terveknek összhangban kell lenniük az utóbbi időben született, közművelődési kérdése­ket érintő határozatokkal, rendeletekkel, állásfogla­lásokkal. A művelődési házak igazga­tóinak elsősorban az MSZMP KB 1974. márciusi határoza­tát, valamint az MSZMP Pest megyei Bizottságának közművelődési határozatát kell alkotó módon felhasznál­niuk. A helyi feladatok meg­oldásához elengedhetetlen a Pest megyei Tanács végrehaj­tó bizottságának és a járási hivatal intézkedési terveinek ismerete. Az. egységes és hatékony közművelődési munka érdeké­ben valamennyi községi mun­katervnek helyzetelemzésen kell alapulnia. Ez jogos igény, hiszen kulturális munkát nem lehet légyres térben végezni. A közművelődésben dolgozók­nak tudniuk kell, hogy mi­lyen foglalkozást folytatnak a község lakói, milyen művelt­ségi alappal rendelkeznek; s milyen szerepet töltenek be a település életében az egyes társadalmi szervek, gazdálkodó intézményeit. A népművelési munka csak akkor lehet- eredményes, ha a közművelődési tevékenység fi­gyelembe veszi a korábbi kul­turális munka hatását. Szük­séges tehát a művelődési ha­gyományok értékelése, az el­múlt évi munkaterv végrehaj­tásának elemzése. A felada­tok meghatározásakor elen­gedhetetlen az eszmei, politi­kai, nevelési célok ismerete. Dolilia és Melegvölgy Változat egy keresztnévre A Domony helységnevet a történészek a Domony, Domsa családnévvel hozzák összefüg­gésbe. Ezen az úton a követ­keztetés és az eredmény he­lyes: ezt a helységet valószínű­leg Zsidó nemzetiségbeli csa­lád uralta előbb szálláshelyül, majd hűbéri birtokul. Am a néveredet ezen túlmenő meg­fejtése előtt vagy megtorpan­nak a kutatók, vagy tévutat követnek. Vegyük tehát sorra. A magyar nyelvérzék A Domony nevet a szláv dóm szóból képzettnek vélik. Nyel­vészetileg, ezen belül szlavisz- tikailag ez annak ellenére ele­ve lehetetlen, hogy az „ny” a szláv nyelvek többségében ma is élő, ám sok szóban már elhományosult képző. A ház jelentésű dóm szóból azonban sohasem képeztek nevet. Még ilyen képzővel alakult köznév­ből sem lett soha tulajdonnév, személynév avagy földrajzi név. (Megjegyezzük: a Dány hely­ségnév esetében jász, vagy leg­alábbis óiráni földrajzi név előfordulását mutathattuk ki. A kettő nem esik messze egy­mástól, hiszen a jász nyelv az indoeurópai nyelvek eme cso­portjának alán ágához tarto­zott. Tehát az utóbb ismerte­tett út a nyelvészetileg tudo­mányos, a hiteles eredmény­hez vezető módszer. Dány ese­te erre jó példa.) • Térjünk vissza Domonyra. A történeti adatok a következő hangalakfejlődést mutatják: a 13. században Daman, a 14. században Damon, majd 1737- ben Bél Mátyásnál már Do­mony. Az utolsó adat egy köz­beeső Domon alakra is utal, ami palóc nyelvjárási és szláv hatásra lágyulhatott a szó vé­gén „ny”-hanggá. A birtokos család neve, amelyet már ko­rábban megneveztünk, de a Damon alak úgy látszik azzal párhuzamosan tovább élt egé­szen Bél Mátyás idejéig. A földrajzi név fejlődése párhu­zamosságot mutat a nomád ke­resztnévként aránylag ritkán felbukkanó Damján-Domján- Demján keresztnévvel. A „j” belső hangot a magyar nyelv­érzék a középkorban idegen- szerűsége miatt kerülte, és a szót magyarosabb hangzásúvá téve Daman, Domon és Damon alakban használta. Nemcsak szlávok... Daman eredetileg valószínű­leg a környéken szállásokat ki­alakító Megyer törzsbeli Zsidó- nemzetség egyik tagjának neve volt, és róla nevezhették el a családot is. Itt említjük meg, hogy eredetileg égy személy csak egyetlen nevet viselt, sok régi „keresztnév” további meg­különböztetés végett — mint esetünkben is — családnévvé változott. Ehhez csatolták á mai fogalmaink szerinti ke-t resztneveket. így tehát a Do­mony helységnév a Damján- Domján keresztnév elhomályo­sult változata. A Domsa alak­nak a Domon név becéző alak­jának kellett eredetileg lennie. Az ősi Domony valószínűleg a mai külsőség, Domonyvölgy volt. A török hódoltság alatt ez kihalt, s csak csekély számú te­lepes érkezett ide. így a tele­pesek alapították a Galga alsó és felső szakaszának, az Aszó­völgynek határán lévő helysé­get. Bél Mátyás szlávnak ne­vezi Domony lakosságát, a név­adatok alapján azonban a szlá­vok mellett szép számmal tele­pültek ide magyarok és olaszok is. Domony külsőségei közé tartozik három ősi település a már jelzett Domonyvölgyön kívül, s ezek közül mái- csak Egerszeg lakott hely. A másik kettő: Fekete puszta és Ancsl puszta. (Ez utóbbi Ond vezér nevének egyik alapváltozatára vezethető vissza.) A helység egyik vize, a Brod, amelynek magyar jelentése gázló, azonos a Vácegresen eredő Egres patakkal. Domo­nyi nevét sekély vizéről kapta, amelyen gyalogszerrel is köny- nyen át lehet gázolni. A brod szó megvan az oroszban is. Árulkodó földrajz A mai Domony magva a Vő- gyi ú* ((Dolinska ulica), az Ut­ca, a Köz, a Segesvári utca. Ér­dekes, a gazdálkodásra jellem­ző határrésznév, a Gyertyános, az Öreghegy, az Újhegy és a Szurdok, valamint a Páskom. A környékben található a Ká­posztások, a Dinnyeföldek és a Kenderföldek. Érdekes módon a Domony völgyet népiesen egyszerűen csak Dolinának mondják, míg a Melegvölgyet például csak magyarul emlí­tik. Érdekességként emgemlítem, hogy Domonyban volt mészá­roslegény Petőfi Sándor apja, s itteni származású Kandó Kálmán mérnök is. Dóka Jób A népművelési konferen­cián egyértelműen meghatá­rozták a közművelődési tevé­kenység irányvonalát. Minden népművelő számára érvényes a konferencia három megál­lapítása, mely szerint a mű­velődési ház: a közösségi élet színtere, alkotóműhely, vala­mint a tudomány és a művé­szet közvetítője. A közművelődési munka­tervek elkészítése és maj­dani végrehajtása termé­szetesen nem egyedül a művelődési ház igazgató­jának feladata. Fontos szerepe van ebben a községi tanácsnak, s az irá­nyítása alatt működő közmű­velődési albizottságnak. E bi­zottságnak kell elérnie, hogy a művelődési ház ne elszige­telten munkálkodjon, hanem együttműködve a községi in­tézményekkel. Az értekezleten szó esett a közművelődést segítő közös fenntartás lehetőségeiről. Ugyanis a községi tanácsok költségvetésükből nem min­den esetben képesek fedezni a művelődési házak valamennyi kiadását: a pénzszűke miatt gyakran hallunk arról, hogy egy-egy -alkalomra még az in­tézmény fűtőanyagára sem jutott pénz, vagy meg kellett szüntetni egy szakkört, művé­szeti csoportot. Pusztán azért, mert nem tudták kifizetni a vezetői tiszteletdijat. Az intézmény tárgyi fel­tételeit javíthatja, ha a községben működő gaz­dálkodó egység anyagi tá­mogatást ad. Sajnos, erre járásunkban kevés példa van. Mert míg a szomszédos váci járásban valamennyi művelő­dési ház a termelőszövetkezet és a tanács közös fenntartásá­ban működik, járásunkban ez- idáig csupán a valkói egyesült Zöldmező Termelőszövetkezet vállalt részt a fenntartásból. Az igazgatók értekezletén megtudtuk, hogy 1976-ban változik a helyzet, ugyanis a vérségi egyesült Barát­ság Termelőszövetkezet január 1-től a vérségi és a kartali művelődési in­tézmény , költségvetéséhez jelentős mértékben hozzá­járul. Reméljük, hogy a két szövet­kezet példáját másutt is -kö­vetik. Örszigethy Erzsébet Második a Pécel—Isaszeg ÁFÉSZ A jutalom: színházbérlet A nők nemzetközi éve jegyében A KPVDSZ a közelmúltban értékelte Pest megye szövetke­zeteinek éves kulturális mun­káját. Ennek eredményeként járásunk két AFÉSZ-e végzett a versenyben az élen, a Gö­döllő és Vidéke ÁFÉSZ, vala­mint a Pécel—Isaszeg ÁFÉSZ. Mint Tóth Zsuzsa, a Pécel— Isaszeg ÁFÉSZ szövetkezetpo­litikai előadója elmondotta, Kecskeméti Győzővé, az ÁFÉSZ szakszervezeti kulTűr- felelőse éves munkájáért ezüst plakettet és pénzjutalmat ka­pott. A KPVDSZ megállapítot­ta, hogy a péceli szövetkezet tagjai és dolgozói 1975-ben tömegesen vettek részt a kulturális megmozdulá­sokban. Ugyanakkor jó volt az együtt­működés a kulturális élet irá­nyítói és a gazdasági vezetők között. Számos esemény fémjelzi a Pécel—Isaszeg ÁFÉSZ 1975. évi kulturális életét. A prog­ramokról lapunk is többszöri hírt adott. A szövetkezet ren­dezvényeinek egy részét a nők nemzetközi éve jegyében szer­vezte meg. Szemes Mari elő­adóestjére kérült sor Isasze- gen, Pécelen a nő- és kulturá­lis tagbizottság irányításával kozmetikai és gasztrofol áru­bemutatót tartottak. örvendetesen nőtt a szövet­kezet dolgozói és tagjai által vásárolt könyvek értéke is. 1975-ben az ÁFÉSZ-nél 110 ezer forint értékű könyv talált gazdára. A szövetkezet szak­szervezeti bizottsága a munká­ban és a társadalmi munkában élenjáróidat színházjegyeikkel és bérletekkel jutalmazza. A bizottság több bérlettel ren­delkezik, a Vígszínház, a Madách Színház, a Madách Kamara Színház előadásaira. Eredményesen működik a szö­vetkezet közönségszervezője is. Már november közepén mint­egy 115 színházjegyet adott el a decemberi előadásokra. A Pécel—Isaszeg ÁFÉSZ azonban nem csak dolgozói ré­szére biztosít kulturálódási le­hetőséget, hanem a mecénás szerepét is betölti. Jelentős összeggel támogatja az isasze- gi nagyközségi tanáccsal közö­sen fenntartott Csata-tánc­együttest, s a péceli szövetke­zetek által patronált péceli férfikórust is. (ö. E.) Anyakönyvi hírek Született: Vidák Kálmán és Kanalas Anna: Kálmán, Pa- lánkai János és Palaga Anna. János, Tóth János és Bihari Lidia Eszter: Krisztina, Gyur- sánczky Máté és Katona Er­zsébet: Máté, Kolozs István és Szabó Erzsébet: Anita Katalin, Majzer László és Czinege Ho­na: Gábor, Erdélyi János és Balázs Erzsébet: József, Nor­bert. Házasságot kötött: Szívós István és Farkas Márta, Berze János és Csík Valéria, Mol­nár József és Németh Mária­~ r Uj gépek egész sora >* Ev vége a tangazdaságban A szántóföldi munkák be­fejeztével csupán két részleg dolgozik változatlan iramban a gödöllői Agrártudományi Egyetem tangazdaságában: az állattenyésztőké és a gépjaví- ké. Különösen e másodikra hárulnak egyre nagyobb feladatok, hiszen évente 18 millió forinttal gazda­godik a tangazdaság gép­parkja. Az idén négy Rába Steiger típusú, 230 lóerős traktorral, egy francia gyártmányú cu­korrépa-betakarító géppel gyarapodott a közös géppark. Ugyancsak az idén áílt mun­kába egy nyugatnémet lucer­nabetakarító gépsor, néhány SZK—6-os kombájn és több kisebb munkagép is. Tábik Ferenc, a tangazda­ság párttitkára elmondotta, hogy javában folyik a közös gazdaságban a zárszámadás előkészítése. Az előzetes. becs­lések szerint 1975-ben 314 millió fo­rintnyi termelési értéket állított elő a tangazdaság 1160 tagot számláló kol­lektívája. A munka tiszta nyereségét 40 millió forintra becsülik. A tangazdaság által kikísér­letezett búza. zöldborsó és faj­taborsó termelési rendszerek egyre nagyobb teret hódíta­nak. 1976 folyamán e három növényt már 16—18 ezer hek­táron termesztik majd a me­gyei közös gazdaságok. B. P. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents