Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-21 / 299. szám

1975. DECEMBER 21., VASÁRNAP Kereskedelem és szolgáltatás Százhalombattán Jövőre megkezdődik az áruház építkezése Sokan és szívesen, keresik fel Százhalombattám a novem­ber 7-e alkalmából átadott új ABC élelmiszer-kisáruházat. A korszerű, tetszetős és tiszta üzletben gazdag áruválaszté­kot talál a vásárló. A napi át­lagos forgalom kilencvenezer forint. Hidegkonyhai készít­mény hetenként kétszer érke­zik, a hentes- és zöldáru friss, csak a kenyérrel van néha gond: még nem tudják, meny­nyit kell egy-egy napra ren­delni. Néha 1d0—*2ü0 kiló az eltérés. Az ellátás keretei Az üzleteket járva, ismer­kedve a kereskedelmi és szol­gáltató hálózattal, azt kell mondanunk, nem jó a város ellátottsága. Élelmiszer dolgá­ban ugyan kevesebb a gond, hiszen van még egy háztartási árut és műszaki cikkeket is tartó ABC kisáruház, további kilenc bolt van Dunafüreden, az óvárosban, az újtelepen, il­letve a DKV-ban és a Hőerő­műben. Zöldség-gyümölcs üz­let hat, közülük kettő tsz-áru- da. egy állami bolt, három magán-kiskereskedő. De a kí­nálat nem a legjobb, s néha az árak sem a legalacsonyabbak. A vendéglátásban a színvo­nallal van baj. Kilenc étter­met, kisvendéglőt, bisztrót, fa- latozót-poharazót és italboltot számoltunk meg. A hat üzemi konyha sean a legtisztább, fő­leg a beruházásokon működők körülményei kifogásolhatók. De ami a lakosságnak a leg­több gondot okozza: Százha­lombattán mindössze egy ru­házati bolt működik. Áruvá­lasztéka szerény: gyermek- konfekció, gyermekcipő, férfi- és női kötöttáru, fehérnemű, rövidáru és némi lakástextília (ágy- és asztalnemű, törülkö­ző. függöny). Vas- és edény­bolt is csak egy van, s az is az óvárosban, távol a lakótele­Felkészülten várja Százhalombatta második ABC-áruháza — a no­vemberben átadott 670 négyzetméteres, könnyűszerkezetes új üzlet — az ev végi ünnepek bevásárlási rohamát. Gárdos Katalin felvétele pektől. Háztartási és papír­árut, edényt, üveget, porce­lánt, rádió-televíziót, háztar­tási gépeket, egyéb villamos cikkeket csak a régi ABC kisáruházban találtunk. Van még egy trafik és egy vix-ág- üzlet. Egy ruhatisztító és GELKA-felvevőhely, cipő- és órajavító, férfi-női fodrász, kozmetika, egy méretes ruha­szalon, két fényképész és egy vegytisztító kisiparos. Erőfeszítések Mindössze ebből áll a város, a tízezer lakosú Százhalom­batta kereskedelmi és szolgál­tató hálózata. Mi az, amire az egyenletes, a jelenleginél jobb ellátás ér­dekében feltétlen szükség vol­na? Mindenekelőtt szakosított élelmiszerüzletekre. Húsbolt­ra, téjboltra és további állami zöldség-gyümölcs üzletekre. Feltétlen jó volna egy olyan üzlet is — mondjuk tejivó —, ahol a város lakói a kora reggeli órákban reggelizni tudnának, kulturált körülmé­nyek között ihatnának meg egy feketét, tejet, kakaót. A gyerekek, az iskolások érde­ke — s nem utolsósorban a munkából fáradtan érkező szülőké is —, hogy mielőbb egy papír-írószerboltot nyis­sanak. A kultúrcikkek árusí­tása is szerencsésebb volna önálló, szakosított üzletben, nagy üzletekben. A városi tanács nem kis erőfeszítéseket tesz a gondok enyhítésére. Ideiglenes jelleg­gel — a végleges elkészültéig — több bolt üzemel. Nemrég fejeződtek be a tárgyalások a Pest megyei Ruházati és a Pest megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalattal arról, hogy a városközpontban a ter­vezett Centrum-áruház helyén, az üzletet közös erőből építik fel. A mintegy kétezer négy­zetméter alapterületű, kétszin­tes épületben többek között ruházati, iparcikk- és bútor­részleget alakítanak ki. Az építkezés előkészítése már fo­lyamatban van, jövőre terve­zik a munka megkezdését. Határozat született arra is, hogy az épülő Pannónia és a jövőre kezdődő új városköz­pont» lakótelep több épületé­A PEST MEGYEI MOZIUZEMI VÁLLALAT felvételre keres különböző munkakörökbe adminisztratív dolgozókat, gyors- és gépírót, építészmérnököt vagy technikust, valamint elektromos képzettséggel rendelkező műszaki ellenőrt. A jelentkezéseket írásban kérjük, az alábbi címre: 1399 Budapest 62. Pf. 610. nek földszintjén élelmiszer- és egyéb üzletet rendeznek be. Jó hír, hogy rövidesen ke­nyérgyár is. épül Százhalom­battán. Jelenleg ugyanis Érd­ről szállítják a kenyeret, pék­süteményt, s az ellátás — fő­ként a téli hónapokban — gyakran akadozik. A Pest megyei Tanács egészségügyi osztálya a Pest megyei Szolgáltató és Csoma- galó Vállalattal közösen a kö­vetkező tervidőszakban nagy teljesítményű mosodát szándé­kozik építeni Százhalombat­tán. A GELKA is helyet kért egy nagyobb javítóbázis léte­sítésére." Az eladók Ami pedig máris érezteti hatását: ha valamennyi érde­kelt kereskedelmi és szolgál­tató vállalat, szövetkezet fon­tos feladatának hajlandó te­kinteni, hogy kiemelten gon­doskodik százhalombattai üz­leteinek a jelenleginél jobb ellátásáról. Ha minden üzlet­ben elegendő eladót foglalkoz­tatnak, ha.nem kell a meg­rendelt áru szállítását mind­untalan sürgetni. Hiszen olyan alapvető cikkek, mint az. ét­olaj, az ecet, sokféle édesség (díszdoboz, apró csokoládé), a felnőttkonfekció, a harisnya, a gyermektróningruha, a fo­nal, a paplan- és takaró, a zsebrádió, magnetofon Százha­lombattán nem kaphatók. Eze­kért — s ki tudja még miért ,— gyakran Budapestre kell utazgatni. Korompay János ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ ÉPÍTŐ- ÉS SZERELŐIPARI SZAKMUNKÁSOKAT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT, kőműves, ács, burkoló, vasbetonszerelő, villanyszerelő, asztalos, víz-, gáz- és fűtésszerelő, bádogos, lakatos, festő, parkettás, nehézgépkezelő, könnyűgépkezelő, autóvillamossági szerelő, , gépkocsivezető, gépkocsiszerelő szakmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat és lányokat), tetőfedőt, szigetelőt, rakárkezelőt, kubikosokat, rakodókat, nyugdíjas portást, takarítónőket. jelentkezni lehet a Prosperitás Építőipari Szövetkezet munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45. Villamosítás, járdaépítés Jól működő víztársulás Taksonyban — Mire büszkék a takso- nyiak — kérdezem Árbecz Istvárvnét, a községi tanács vb-titkárát, miközben a IV. ötéves terv községfejlesztési eredményéit sorolja fel. — Az utóbbi évek egyik legjelentősebb eredménye Taksonyban a községi víztár­sulás létrejötte. Augusztus 20-a óta már működik a víz­hálózat. Egyelőre még csak az utcai csapokból lehet vizet venni, de jövőre már a há­zakba, a lakásokba is beveze­tik a vizet. Az utcai vízháló­zat kiépítése 10 millió forint­ba kerül, a tanács félmillió forinttal segíti a munkákat. Bár még az utcai hálózatnak csupán 60 százaléka készült el, de közegészségügyi szempont­ból azért jelentős a központi vízszolgáltatás, mert az ásott kutak vize rossz, sokszor egészségtelen, nagyon kemény víz van a kutakban. Az elmúlt 10 év során készült kutak körül kettőt már olyan szá­mítással építettek, hogy majd belőlük nyerik a vízhálózat ellátásához szükséges vizet. A községi víztársulás tagjai, a ház- és telektulajdonosok 6—6 ezer forinttal járultak a vízhálózat megteremtéséhez. A negyedik ötéves terv idő­szakában a taksonyi tanács 2 millió forintot költött az ut­cák és az új települések, üdü­lőterületek villamosítására. Mivel a községben állami la­kások nem épülnek, a családi- ház-építőknek a tanács bizto­sít megfelelő házhelyeket, tel­keket. A családi házak építé­sére és üdülőtelkek kialakítá­sára parcellázás és kártala­nítás formájában a tanács 550 ezer forintot költött, öt kilo­méter hosszú járdát is építet­tek a községben. Ez 400 ezer forintba került, ebből 150 ezer forint a társadalmi munka ér­téke. Megyéi* támogatással el­végezték a Lenin út felújítási munkálatait is. Közművelődési, óvodai, is­kolai célokra is nagy összege­ket fordított a tanács. Bőví­tették az iskolai napközi ott­hont. Űj termet, konyhát, ebédlőt és úgynevezett zsibon­gót építettek a gyerekeknek. A konyhába már a vizet is be­vezették. Ezenkívül az állami gazdaság keltetőépületét isko­lai tornateremmé alakították át. A két építkezés 900 ezer forintba került. A művelődé­si ház felújítására 300 ezer forintot, az óvoda bővítésére -120 ezer forintot használtak fel. Ennek ellenére elhelye­zési gondjaik vannak. Szük­ség lenne egy 50 személyes óvodára. Az iskolát is kinőtték már. Pedig a következő tanév­ben 3 első osztályt kell nyitni a megnövekedett gyereklét­szám miatt. A községi bolthálózat szé­lesítését azzal segíti a ta­nács, hogy a helybeli ÁFÉSZ- nek félmillió forintot ad az úgynevezett gazdabolt felépí­tésére. Jelentős közművelődési ese­mény volt, hogy a közelmúlt­ban nyitották meg a községi művelődési házban az ifjúsá­gi pinceklubot. A klub létre­hozását különösen a dunavar- sányi Petőfi Termelőszövetke­zet segítette: 100 ezer forintot adott éDÍtési célokra, sőt 20 ezer forinttal a községi könyvtár fejlesztését is segíti. K. Gy. M. Bárány, nyúl, liba Nagy kereslet, új piacok Ezekben a hetekben kará­csonyi csúcsforgalmat bonyo­lított le a Terimpex külkeres­kedelmi vállalat. Az elmúlt két hétben tejesbárányból és expresszhizlalású pecsenyebá­rányból — a múlt évinél ma­gasabb áron — több mint 550 vagonnal és 20 kamionnal szállítottak Olaszországba, a vállalat hagyományosan nagy piacára. A magyar vágóju- hok iránt nagy az érdeklő­dés még Franciaországban, Líbiában, Tunéziában, Ku- waitban és Algériában is. Az ünnepek előtti szezon­ban több száz tonna hízott libát és pulykát is rendeltek a Terimpex-től a szovjet, az NDK-beli, a csehszlovák, az NSZK-beli, az osztrák és svájci partnerek is. Decemberben megnőtt a kereslet az élő és a vágott nyúl, a húsgalamb és a li­bamáj iránt is. Eltűnnek a parlagföldek a nagykátai járásban A földhivatal intézkedési tervjavaslata Döntött a Legfelsőbb Bíróság Bérlet vagy albérlet? Budakálászon átépítéssel műszakilag kialakított külön­álló házrészt, írásbeli szerző­déssel, havi 400 forintért bé­relt egy műszerész. A háztu­lajdonos meghalt és a házat az örökösöktől egy házaspár megvásárolta. Nyomban fel­szólították a műszerészt, hogy a lakást ürítse ki, majd ami­kor az illető ennek nem tett eleget, pert indította ellene A szentendrei járásbíróság a háztulajdonosok keresetét el­utasította. Álláspontja szerint a szóbanforgó lakrész a ház többi helyiségétől műsz- ilag leválasztott, csak az előszoba használata közös. A műszerész tehát nem albérlő, hanem bérlő, akinek bérleti jogviszo­nya független a háztulajdonos személyében beállott válto­zástól. Fellebbezésre a Pest megyei bíróság az ítéletet jogerőre emelte. Megállapí­totta, hogy a műsze: l és a volt tulajdonos között bérleti szerződés jött létre, amit a korábbi jogszabályok nem ki­fogásoltak. Ehhez ugyan ta­nácsi kiutalásra lett volna szükség, ennek hiányát azon­ban csak a bérbeadó sérel­mezhette volna. Az új jogsza­bályi rendelkezés folytán a szóbanforgó ház fölött a ko­rábbi tanácsi rendelkezés megszűnt. Törvényességi óvásra az ügy a Lefffel«ő*-'' Bíróság elé ke­rült, amely határozatában 3 következőket mondta ki. Az -i'totokú bíróság nem tisztázta, hog* a műszerész által használt lakrész levá­lasztására a volt háztulc -J )- nos kért és kapott-e enge­délyt, bár ennek tisztázása ügydöntő jelentőségű. Ameny- nyiben ugyanis a leválasztás hatósági engedéllyel történt, nerr. lehet az épületben levő másik lakással műszakilag összefüggőnek tekinteni. Ha viszont nem volt ilyen enge dély, a volt háztulajdonos és a műszerész hiába nevezte megállapodását bérleti szer­ződésnek, az albérletre vonat­kozó szabályok alkalmazása lép előtérbe. A korábbi és az úi lakásrendelet szerint ugyanis, ha a tulajdonos mű­szakilag összefüggő tálcásának egy részét bérbeadja, az al­bérletnek tekintendő. Ameny- nyiben a bizonyítási eljárás azt eredményezné, hogy az al­fa rietre vonatkozó rendel' - zéseket kell alkalmazni, a tulajdonos halálával ezt a jog­viszonyt megszüntette, felté­ve. ha az új tulajdonos nem vállal kötelezettséget, hogy a bentlakó részére a lakáshasz­nálatot változatlanul biztosít­ja. Ezért tisztázni kell azt is, hogy a volt tulajdonos örökö­sei és a vevők ebben a vonat­kozásban miben állapodtak meg. Mindezekből következik, hogy a Pest megyei bíróság jogerős ítélete megalapozat­lan, ezért mind a két alsófokú ítéletet hatályon kívül kellett helyezni és a járásbíróságot új eljárásra és új határozat ho­zatalára utasítani. Mezőgazdasági ingatlan szer­te az országban nem éppen sok, de a kevésnél mégis több hever parlagon. Pest megyé­ben is található műveletlen föld. Javarészt személyi tu­lajdon, csakhogy a tulajdo­nos nem gondozza. Elörege­dett, nem bírja a munkát és nincs, aki akár felesben vál­lalkozna a megművelésére. Sok esetben az elhalt tulaj­donos örökösei, különösen ha másfelé laknak, egyáltalán nem törődnek a többnyire apró földdarabbal. Aki meg városba költözött, nem tartja kifizetődőnek, hogy egy kis föl- decske miatt oda-vissza utaz­gasson, vagy már el is felej­tette a földművelés mestersé­gét."" ívfiMtil a líuníüluuuv Akad azonban itt-ott tsz- ben, állami gazdaságban is parlagföld. Mindenesetre, ami nagyüzemi művelésre alkal­matlan, azt a földet most már a nagygazdaságok fokozato­san erdővel telepítik be, vagyis előbb-utóbb hasznosít­ják. Előfordul az is, hogy egyik-másik tsz-tag nem műveli meg háztáji földjét Ahol a legtöbb található Kis parcella szántókat esz tendők óta nem járt az eke, apró, elöregedett szőlőskerte­ket nincs, aki felújítson. Ilyen elhagyott ingatlanocska kü­lönösen sok akad Tápióbics- kén. Itt a legtöbb a nagyká­tai járásban. Ez év tavaszán a határszemle kétszáz hek­tárnál jóval több földet ta­lált megműveletlenül, míg a járás többi 14 községében összesen 299 hektárt. A já­rási földhivatal és a járási hivatal élelmiszergazdasági osztálya már évek óta erőfeszí­téseket tesz, hogy a parlag­földeket megműveljék. Sok eredményt nem értek el. Több megműveletlen földterületet, főleg Tápióbicskén azonban állami tulajdonba vett a ta­nács. Célhoz ez sem vezetett, s ami parlag volt, többnyire az is maradt. Néhány nappal ezelőtt azonban, miután legalábbis Tápióbicskén nagy­jából sikerült rendezni a tu­lajdonviszonyokat, dr. Mik­lós Julianna, a járási föld­hivatal vezetője a parlagföl­dek hasznosításáról a tápió­A HÍRADÁSTECHNIKAI ANYAGOK GYÁRA felvételre keres női és férfi munkaerőt betanított munkára, több műszakos munkarendre, valamint szerszámkészítőket és elektrikusokat. Bérezés: a kollektív szerződés .szerint. Jelentkezni lehet naponta 7 és 15, szombaton 7 és '2 óra között a vállalat üzemgazdasági osztályán: Vác, Zrínyi u. 39. bicskei tanáccsal és az érde­kelt tsz-ekkel folytatott meg­beszélés alapján intézkedési tervjavaslatot dolgozott ki. Két tsz földcseréje A legtöbb parlagföld Tá­pióbicskén az Alsótápiómenti- dűlő hagyatéktáblájában fek­szik. A tápióbicskei Április 4. Tsz e területen fekvő tu­lajdonát cseremegállapodás­sal átengedte a tápiószent- mártoni Aranyszarvas Tsz- nek, amely így 110 hektárhoz jutott. Csakhogy ennek a föld­nek nagyüzemi megművelé- ,sét a kedvezőtlen talajadott­ságok mellett az is megnehe­zíti, hogy 54'tulajdonos ké­zében" összese« 27' hektárt kitevő szórvány földdarabok beékelődnek, valósággal szét­szabdalják. Az Aranyszarvas Tsz ennek ellenére kötelezte magát, hogy ezt a területet 1976 tavaszán megműveli, noha kétségtelenül ráfizet Később azonban erősíteni kí­vánja. A községi tanács pedig az intézkedési tervjavaslat alap­ján vállalta, hogy a személyi tulajdonban levő földdara­bok gazdáit — már aki el­érhető —, igyekszik rábírni: fogadják el a felkínált cse­reingatlant. Ha továbbra is parlagon találnak földdara­bokat, azt a törvényes ren­delkezések értelmében ál­lami tulajdonba veszik. Az Április 4. Tsz átenge­dett tulajdona fejében cse­reingatlant kapott a Petősző- lősi-dűlőben és egy más olyan helyen, ahol a már birtoká­ban levő területe így meg­nagyobbodott. Ebben a dűlő­ben most már az újonnan juttatott parlagföldeket is megműveli. A Petőszőlősi-dű- lőben viszont szintén erdőt kí­ván telepíteni. A megoldás — így a terület nagysága miatt legtöbb gondot okozó tápióbicskei parlagok haszno­sítása megoldottnak tekint­hető — jelentette ki dr. Mik­lós Julianna, a járási föld­hivatal vezetője. Hozzátette még: — A bicskeinél keve­sebb. mégis aránylag sok par­lag található Tápióság és Tá- piószőlős határában. A jövő tavasszal ebben a két község­ben. de a nagykátai járás egész területén a határszem­lén megműveletlenül talált földet állami tulajdonba vé­tellel vagy tanácsi kezelés­ben indokolt műveltetni. A földh:vatal vezetője ál­tal kidolgozott intézVedési tervjavaslatot Keszi József, a járási hivatal elnöke elfo­gadta. Tavasszal tehát a köz­ségi tanácsok a szükséges szigorral járnak el, hogy jö­vőre már ne legyen oarlag a járásban. Sz. E. t

Next

/
Thumbnails
Contents