Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-20 / 298. szám

1975. DECEMBER 20., SZOMBAT 3 A Kubai Kommunista Párt első kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) módosultak, az Egyesült Álla­mok nem térhetett ki az ak­kor kötött kompromisszum be­tartása elöl. A győzelem ab­ban állt, hogy egy ilyen koc­kázatos helyzetben sikerült megőrizni a békét, anélkül, hogy az alapvető politikai cé­lokat fel kellett volna áldozni. A nemzetközi szolidaritás ereje Lehetetlen ezt a visszapil­lantást anélkül elvégezni — mondotta —, hogy ne méltat­nánk a nemzetközi szolidari­tás szerepét. Amikor az Egyesült Álla­mok egyoldalúan beszüntette a kubai cukor átvételét, a Szovjetunió megvásárolta a termést; ellátott bennünket olyan nyersanyagokkal és élel­miszerekkel, amelyeket akkor a világon sehol másutt nem tudtunk volna beszerezni; té­rítés nélkül szállított fegyve­reket. A szovjet katonai és műszaki szakértők ezrei segí­tettek fegyveres erőink kikép­zésében és gazdaságunk min­den ágazatának fejlesztésében. A szovjet nép erőfeszítéseivel párosult a többi szocialista or­szág által nyújtott támogatás, amely arányos volt lehetősé­geikkel. A Kuba iránti szolidaritás­ban Marx, Engels és Lenin internacionalista gondolatai valósulnak meg — mondotta Fidel Castro. — Bizalmunk Lenin pártja iránt határtalan. A Szovjetunió a világbéke döntő tényezője. Ha nem lé­tezne, az imperialista hatal­mak ebben a növekvő nyers­ül építő munka problémáinak kritikai elemzése Az építő munka impozáns eredményeinek ismertetése után a központi bizottság be­számolója a szocialista építő munka problémáinak mélyre­ható kritikai elemzését adta. Rámutatott, hogy a kubai for­radalom kétségkívül fontos tapasztalatokkal gazdagította a világ forradalmi mozgalmát, azonban nem tudta kezdettől fogva hasznosítani a szocialis­ta országok eredményes gya­korlatát. A forradalmaknak — mondotta Fidel Castro — van egy utópista szakasza, amely­nek során a forradalmárok ál­maik valóra váltására, esz­méiknek a gyakorlatba való átültetésére törekedve azt hi­szik, hogy a történelmi célok megvalósulása már egészen közel van. Azonban a forra­dalmárnak realistának is kell lennie. Fidel Castro az első évek­ben alkalmazott gazdaságirá­nyítási módszerekről szólva megjegyezte: amikor úgy tűnt, hogy mind közelebb kerültünk a termelés és elosztás kommu­nista formáihoz, a valóságban mind messzebb jutottunk a szocializmus építésére szolgáló helyes módszerektől. A negatív jelenségek között említette azt a problémát is, amely a párt és az állam ál­tal betöltött funkciók egybe- mosódásából adódott, valamint a szakszervezetek munkájá­A pártban eltűnik az individualizmus A központi bizottság beszá­molója elemezte azt a folya­matot, amelynek során a ku­bai forradalom szocialista jel­lege kikristályosodott. Ebben a történelmi időszakban a ku­bai nép egyik legnagyobb tet­te volt annak a marxista—le­ninista pártnak újjászervezése, 'amely ma vezeti a forradalmat és biztosítja folyamatosságát. anyag- és üzemanyaghiány által jellemzett korban már mohón hozzáláttak volna a vi­lág újrafelosztásához. A gazdasági élet eredményei Ezután a szónok a gazda­sági élet elemzésére tért rá beszámolójának második ré­szében. Az eredményekről szólva a központi bizottság beszámolója részletesen elemezte a Kuba számára kulcsfontosságú, a devizabevétel nyolcvan száza­lékát szolgáltató cukornádter­melés és faldolgozó ipar fejlő­dését és problémáit. A gazdasági helyzetet össze­gezve Fidel Castro elmondta, hogy míg 1961—1965. között a társadalmi össztermék növe­kedése nem haladta meg az évi 1,9 százalékot, 1971—1975. között tíz százaléknál is több volt évente. E gyors ütem to­vábbi fenntartása azonban ob­jektív nehézségekbe ütközik. Ezért az 1976 januárjában kezdődő első kubai ötévé? terv i évi hatszázalékos növekedést irányoz elő. A párt első titkára a Kubai Kommunista Párt mai szere­péről szólva kiemelte: a párt a forradalom lelke, a pártban eltűnik individualizmusunk, s megtanulunk közösségi fogal­makban gondoskodni. Megkülönböztetett fontossá­Fidel Castro ezután a nem­zetközi helyzetről és a szocia­lista Kuba külpolitikájáról be­szélt. Rámutatott, hogy a- tő­kés rendszerben mély válság alakult ki, amely súlyosbítja a kapitalizmus általános válsá­gát. Bírálta azokat a módsze­reket, amelyekkel a tőkésor­szágok a fejlődő országok ro­vására próbálnak kilábalni eb­ből a krízisből. A latin-amerikai helyzetet elemezve rámutatott, hogy az nak hiányosságait. Amikor erről beszélünk, meggyőző­déssel mondhatjuk, hogy szer­vezetünk időközben nagy, bá­tor és energikus párttá ková- csolódott a forradalom tüzé- ben. Olyan párttá, amely már kiküszöbölte ezeket a fogyaté­kosságokat. Az alkotmány­tervezetről Rámutatott: különleges po­litikai és jogi jelentőséggel bír most az 1940. évi alaptörvény helyébe lépő alkotmány elfo­gadása. Olyan szocialista alkot­mány lesz ez, amely megfelel társadalmunk sajátosságainak, népünk társadalmi tudatának, ideológiai meggyőződésének és törekvéseinek, tükrözi a for­radalom által végrehajtott mélyreható gazdasági, társa­dalmi és politikai változáso­kat. Az alkotmánytervezet vitá­jában több millió ember vett részt. 16 000 módosító javaslat érkezett. A következő év feb­ruárjában népszavazás dönt az alkotmánytervezetről. Sor kerül a közigazgatás reform­jára is. A forradalom intéz­ményesítésének fontos szaka­szát jelenti majd a helyi és országos népképviseleti szer­vek kijelölésére szolgáló vá­lasztás. got tulajdonított az előadó a párttagok kiválasztásának, an­nak a demokratikus konzul­tációnak, amely minden egyes új tag felvételét megelőzi a munkahelyen. Felhívta a fi­gyelmet a lenini pártépítési el­vek fontosságára. nagyban különbözik a néhány évvel korábbitól. Latin-Ameri- ka —j mondotta — nem áll olyan globális változások elő­estéjén, amelyek a Kubában történtekhez hasonlóan' gyors szocialista átalakulásra vezet­nének. Igaz, hogy ilyen válto­zások nem lehetetlenek egyes latin-amerikai országokban. Azt az ellentmondást azonban, amely Latin-Amerika országai és az amerikai imperializmus között áll fenn, nem lehet fel­oldani sem behódolással, sem megbékéléssel — ismerik fel ma már nem csupán a mun­kásosztály és a nép soraiban, hanem a földrész sok kormá­nyának döntő szektoraiban is. Latin-Amerika hangulatát ez jellemzi. Ellenállásra van szükség, ez már kialakulóban is van. Kuba külpolitikájának kiin­dulópontja az, hogy állásfog­lalásait alárendeli a szocia­lizmusért és a népek nemzeti felszabadulásáért vívott harc nemzetköJl szükségleteinek. E politika megvalósításában — mondotta az előadó — nagy szerepet játszik részvétele a nemzetközi kommunista moz­galomban és szövetsége mind­azokkal az ázsiai, afrikai és la­tin-amerikai haladó erőkkel, amelyek a nemzeti felszabadu­lásért, a békéért küzdenek. A Kubai Kommunista Párt a nemzetközi kommunista moz­galom szerény, de szilárd osz­tagának tekinti magát. Ezután az előadó részletesen szólt Kubának a szocialista közösséghez, mindenekelőtt a Szovjetunióhoz fűződő testvéri viszonyáról. Üdvözölte a nem­zetközi enyhülés terén elért sikereket. Kuba tagja a KGST- nek, mondotta a szónok, és ez meghatározó szerepet tölt be az ország gazdasági fejlődésé­ben. Ezután a forradalmi moz­galom kérdéseiről beszélt. A Castro több mint 11 órás refe­rátuma után — kezdődött a központi bizottság beszámo­lója feletti vita és sor került több testvérpárt képviselőjének a felszólalására. Hosszan zúgott a taps, amikor Ramiro Valdes, a Kubai KP PB tagja, az ülés soros elnöke bejelentette, hogy Kádár János, az MSZMP KB első titkára következik felszó­lalásra. Kádár János a követ­kező beszédet tartotta: Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak, elvtárs­nők! Mindenekelőtt őszinte kö- szönetemet fejezem ki a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, valamint küldöttségünk nevében a Ku­bai Kommunista Párt első kongresszusára szóló meghí­vásért, a testvéri fogadtatá­sért. Engedjék meg, hogy át­adjam önöknek, kongresszu­suknak, az önök személyén keresztül minden kubai kom­munistának, a szocializmust építő kubai népnek a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép forró, test­véri üdvözletét és őszinte jó- • kívánságait. Kedves elvtársak! Tizenhét évvel ezelőtt a fel­kelt nép győztes forradalma nyomán szárnyára kapta a hír és megismertette az egész világgal Kuba nevét. A világ minden haladó em­bere tiszteli és becsüli azokat a forradalmárokat, akik a ku­bai függetlenség apostolának, Jósé Martinak igazi örökösei­ként szembeszálltak a gyűlö­letes Batista-rendszerrel. Ku­ba legnagyszerűbb fiai, a Moncada-laktanya megost- romlói, a Sierra Maestra hősei, élükön Fidel Castro elvtárs­pemzetközi kommunista moz­galom egységét — Marx, En­gels és Lenin elveinek alap­ján —, elengedhetetlen felté­telnek tartjuk ahhoz, hogy győzedelmeskedjék a világ népeinek harca. Ennek meg­felelően elutasítunk és elíté­lünk minden olyan törekvést, amely nemzetközi méretekben a kommunista erők egységé­nek, megbontásaira irányul, csökkenteni és rágalmazni próbálja a Szovjetunió Kom­munista Pártjának dicsősé­ges szerepét a jelenkori tör­ténelemben. Mi, kubaiak, nem örülünk annak, hogy a népek ellensége, az amerikai im­perializmus erős, viszont egyetlen igazi forradalmár sem mondhatja, bárhol is él­jen a földön: az a baj, hogy a Szovjetunió erős. Fidel Castro kijelentette: a Kínai Népköztársasággal és Albániával a kapcsolatok — az ismert politikai álláspon­tok miatt — kizárólag állam­közi jellegűek. A Kubai Köztársaság és az Egyesült Államok viszonyáról szólva hangsúlyozta: a kubai nép büszke arra, hogy bizo­nyod mértékben hozzájárult az amerikai imperializmus történelmi hanyatlásához, be­bizonyította, hogy erkölcsi igazának tudatában egy kis nép is képes szembeszegülni a legnagyobb elnyomó hata­lommal. még akkor is. ha az nincs távolabb határaitól ki­sal, a forradalom kimagasló vezetőjével, örökre beírták ne­vüket hazájuk, a latin-ameri­kai földrész és a nemzetközi munkásmozgalom történetébe. A kubai nép ügyéért, az ál­talános emberi haladásért sok kiváló harcos ontotta vérét, A forradalom átalakította az ország arculatát. Kuba alig több mint másfél évtized alatt hatalmas utat tett meg: évszá­zados mulasztásokat pótolva, elmaradott félgyarmati sorból a fejlett ipar és a mezőgazda­ság megteremtésének útját já­ró országok közé lépett. Tör­ténelmi győzelem született: a szocialista Kuba megvalósult! A kubai forradalom külön­leges történelmi jelentősége abban van, hogy az amerikai földrészen elsőként jelezte egy új korszak, a szocializmus korszakának kezdetét. Példá­ja jelentős szerepet játszik abban, hogy a latin-amerikai földrészen tért hódítanak a szocializmus, a haladás, a nemzeti függetlenség, a béke eszméi. Kuba ma megbecsült tagja a szocialista országok testvéri családjának. Részvé­telével, határozott állásfogla­lásával erősíti az el nem kö­telezett mozgalom imperialis­taellenes vonásait. A kubai forradalom tapasz­talatai tovább gazdagították az osztályharc elméletét és* gya­korlatát. A Kubai Kommunis­ta Párt példája is igazolja, hogy a párt a legnehezebb kö­lencven mérföldnél. Az Egye­sült Államokkal való tárgya­lás lehetőségével kapcsolat­ban Kuba fenntartja elvi po­litikáját: nem fogad el olyan feltételeket, amelyek alárendelt helyzetbe juttat­nák. Megerősítette, hogy a megbeszélésekre csak akkor kerülhet sor, amikor az Egye­sült Államok megszünteti a blokádpolitikát. Haza vagy haléi — győzni fogunk! Az előadói beszédet zárva Fidel Castro kijelentette: Az a legfontosabb, hogy po­litikánk felfelé vezető útján eljutottunk arra a pontra, ahol ma tartunk. Az, ami az elmúlt évek során Kubában történt, hasonlóan ahhoz, ami korábban a cári birodalom szívében és a föld annyi más pontján teljesedett be, a vi­lág jövőjét testesíti meg. Cél­jaink, terveink magasztosak, de csak úgy tudjuk valóra váltani őket, ha megőrizzük forradalmunk eszmei tiszta­ságát, ha önzetlenül, becsü­lettel, áldozatkészen dolgo­zunk a nagyszerű holnaD, mindannyiunk jövője érdeké­ben. Haza vagy halál — győzni fogunk! — hangzott el a be­széd végén a kubai forra­dalom legendás jelszava. áldozta életét. Közöttük olya­nok, mint Che Guevara, Ca­millo Cienfuegos elvtársak, akiknek alakja örökre a sza­badságért, a forradalomért ví­vott küzdelem jelképe marad. A Kubai Kommunista Párt első kongresszusa, Fidel Cast­ro elvtárs átfogó, elvi, nyílt és bátor beszámolója nagysze­rűen összegezi a kubai forra­dalom történelmi vívmányait és tapasztalatait, amelyeknek nemzetközi jelentőségük van. A kubai nép hősies, kitartó harcban visszaverte a jenki imperializmus beavatkozási kísérleteit, kudarcra ítélte a fegyveres akciókat éppúgy, mint a diplomáciai és gazda­sági blokádot, és kivívta, meg­védte az igazi nemzeti függet­lenséget. Kivívták a munkás- osztály hatalmát, megszüntet­ték a kizsákmányolás minden formáját, lerakták a szocializ­mus alapjait. Sikeresen folyik la néni hatalom szerveinek ki- ém'tése. a szocialista állam fejlesztése. rülmények között is képes győ­zelemre vinni a forradalom ügyét, ha marxista—leninista Kedves elvtársak! A Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság poli­tikai, gazdasági és kulturális kapcsolatai az elvtársi egyet­értés és a testvéri együttmű­ködés szellemében gyümölcsö­zően fejlődnek. Kapcsolataink fejlődésének kiemelkedő állo­mása volt 1972-ben a kubai párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatása. Kü­lön örömünkre szolgált, hogy a küldöttség élén hazánkban üdvözölhettük barátunkat, a kubai nép hű fiát, a nemzet­közi kommunista mozgalom Kedves elvtársak! Nemzetközi síkon a prole­tár internacionalizmus és a békés egymás mellett élés el­vei alapján tevékenykedünk. Erősítjük kapcsolatainkat és egységünket a Szovjetunióval, a szocialista közösség többi elvi politikát folytat, ha szo­rosan összeforr a tömegekkel, és a testvérpártokhoz interna­cionalista kapcsolatok fűzik. A Kubai Kommunista Párt első kongresszusának doku­mentumai, a párt programnyi­latkozata, az ország szocialis­ta alkotmányának tervezete arról tanúskodik, hogy Kuba töretlenül halad a társadalmi felemelkedés, a szocializmus építésének útján. Meggyőződé­sünk, hogy a kongresszus új szakasz kezdetét jelenti a ku­bai forradalomban, s az önök sikerei tovább erősítik a ha­ladás, a szocializmus pozícióit az egész világon. Engedjék meg, hogy a ma­gyar kommunisták, a magyar nép nevében gratuláljak ku­bai testvéreinknek győztes forradalmuk minden vívmá­nyához, a szocialista építés­ben elért nagyszerű eredmé­nyeikhez, és teljes sikert kí­vánjak kongresszusuk munká­jához. Híradás a Dana- Tisza tájáról Kedves elvtársak! Mi, magyarok, innét távol, Európa közepén, a Duna és a Tisza táján élünk. Engedjék meg, hogy néhány szóval hírt adjak magunkról is. Hazánk a szovjet hadsereg győzelmei nyomán, 30 évvel ezelőtt szabadult fel a hitleri fasiszta megszállók igája alól. Kivívtuk, megvédelmeztük a munkásosztály hatalmát, né­pünk szocialista államát, a Magyar Népköztársaságot. A szocialista fejlődés évtizedei alatt nagy eredményeket ér­tünk el az ország gazdaságá­nak, a nép életszínvonalának és műveltségének felemelésé­ben. Ez év márciusában tartot­tuk pártunk XI. kongresszu­sát. A kongresszus meghatá­rozta a fejlett szocialista tár­sadalom építésének 15—20 év­re szóló feladatait. Most min­den erőnket a január elsejé­vel kezdődő V. ötéves tervünk végrehajtására összpontosít­juk. Ez a terv a fejlett szocia­lista társadalom építésének, az emberről való gondosko­dásnak a terve, amely bizto­sítja további töretlen fejlődé­sünket. Pártunk, munkásosztályunk sok évtizedes harcban edző­dött, a magyar nép jelentős történelmi tapasztalatokkal rendelkezik és eltökélten ha­lad a szocializmus útján. Ba­rátaink úgy gondoljanak ránk, hogy a Magyar Népköztársa­ság a nagy szocialista közös­ség tagjaként él és dolgozik, a maga helyén megingathatat­lanul áll a mi nagy ügyünk, a szocializmus, a haladás és a béke oldalán.” kiemelkedő harcosát, Fidel Castro elvtársat. Barátságunk megbonthatat­lan, közösek eszméink és cél­jaink, együtt haladunk a szo­cializmus építésének útján és szövetségesek vagyunk az im­perializmus ellen, a békéért és társadalmi haladásért foly­tatott küzdelemben. A Kubai Kommunista Párt, a Kubai Köztársaság tisztelt és becsült harcostársunk. A jövőben is mindent meg fogunk tenni azért, hogy pártjaink és orszá­gaink együttműködése tovább fejlődjön, és mind erősebb le­gyen a magyar—kubai ba­rátság. országával, teljesítjük a Var­sói Szerződésben vállalt kö­telezettségünket, hozzájáru­lunk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában megvaló­suló együttműködés erősítésé­hez. Bővítjük kapcsolatainkat ■ (Folytatás a 4. oldalon) Külpolitikánk alapja: a szocializmusért és a népek felszabadulásáért vívott harc Kádár János: Kuba elsőként jelezte az amerikai földrészen egy új korszak kezdetét Csütörtökön délután — Fidel A szocialista Kuba megvalósulása történelmi győzelem Mindent megteszünk, hogy együttműködésünk tovább fejlődjön A nemzetközi eredmények harcban születtek

Next

/
Thumbnails
Contents