Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-19 / 297. szám
1975. December 19., péntek Elegendő zöldség, gyümölcs - télre Csütörtökön reggel a Kertészeti Egyetem tanácstermében ült össze a Zöldség-gyümölcs Kereskedelmi Egyesülés (a SZÖVÉRT) igazgatótanácsa, hogy több más fontos kérdés mellett az idei forgalmi elő irányzatok teljesítéséről, a lakosság téli ellátásáról, tárgyaljon. A számvetésből kitűnt, hogy az idei felvásárlási terveket mintegy 90 százalékban sikerült megvalósítani: burgo nyából, zöldségből, gyümölcsből összesen 111 ezer vagonnal vásároltak fel. Valamennyi tér. mékcsoportban nagyjából a korábbi évekhez hasonló mennyiséget tároltak a lakosság télitavaszi ellátására. A Pest megyei hűtőházak, általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek és termelő- szövetkezetek jelentős részt vállaltak a téli tárolásból. A ZÖLDÉRT körülbelül 7500 va- gonnyi zöldségfélét, főzeléknek valót és gyümölcsöt tároltat a Budapest határában gazdálkodó termelőszövetkezetekkel, a gödöllői, váci, a péceli, valamint a taksonyi ÁFÉSZ- szel. A Pest megyei MÉSZÖV részére Gödöllőn és Szobon burgonyát, Cegléden almát tárolnak, amelyet saját üzleteikben értékesítenek majd az ÁFÉSZ-ek a tél, folyamán. A Pest megyei MÉK 1600 vagon- nyi zöldségfélét tett el az idén, Cz. V. w Ésszerűsíteni a beutalást, a receptírási Naponta 80-100 beteg Közegészségügyi gondok Gyálon Bárhogy is próbálkozom, egyszerűen nem férek be a körzeti orvos várószobájába, olyan sok a beteg. Arra pedig egyáltalán nincs remény, hogy az orvossal tudjak beszélni. Mást kell tennem. Bemegyek hát a gyáli községi tanács elnökéhez, Domnanits Ferenchez. Az elnök készségesen segít, telefonál, s egy félóra múlva ismét a körzeti orvosnál, dr. Nagy Attila rendelőjében vagyunk. 14—15 órás műszak — Hány betege volt a mai rendelésen? A körzeti orvos behozza a nyilvántartó könyvet. — Most írtam be az ötven- kettedik beteg nevét a naplóba. Téli időszakban naponta 80—100 beteg jön el a rendelésre, de nem ritka a 120 beteg sem. Ha valamelyik kollégát kell helyettesíteni, akkor sokszor 180 beteget is ellátok. Nyolcvan-száz betegnél egyszerűen nincs lehetőség az alapos, lelkiismeretes orvosi vizsgálatra. Az.egészséges kismamákért A Pest megyei tanács mozgó szakorvosi szolgálata keretében rendszeres terhesszakrendeléseket tartanak elsősorban a fővárost körülölelő agglomerációs gyűrű nagyközségeiben. Gyálon dr. Jeszenszky Mihály szülész főorvosnál jelentkeznek azok a fiatal anyáik, akiknek Koppány György felvétele t valamilyen oknál fogva az előírtnál többször helyes, ha terhességüket, egészségi állapotukat ellenőrzik. A vizsgálatban részt vesznek a körzeti védőnők is. Gáspár Lászlóné védőnő a körzetében lakó kismama vérnyomását ellenőrzi. — Hány órát dolgozik naponta? — Napi 14—15 órát, és hétfőtől szombatig az éjszakai ügyeletet is ellátom. Magánéletre, művelődésre szinte alig van időm. — Milyen problémák adódnak? — Sokszor közelharcot vív az ember a beteggel, hogy fel- Vaszem-e betegállományba vagy sem. A háromnapos betegeknél sem lehet mindig kiszűrni azt, aki lógni akar. Gyakoribb, hogy a beteg egyszerűen utasít: írjon fel nekem ilyen és ilyen gyógyszert! Utána reklamál, vitatkozik, hogy nem azt a gyógyszert adtam, amit kért. Arra nem is gondol, hogy én vagyok az orvos, az én kötelességem meghatározni a gyógyítás, a gyógyszere- zés módját. — Gyerekek is jönnek a rendelésre? — Igen, mert Gyálon nincs gyermekorvos. Évente 500 csecsemő születik, az óvodás és általános iskolás korú gyerekek száma a községben körülbelül 3500. Velük is mi foglalkozunk. Ez óriási teher. A gyerekek aránya 35—40 százalék Dr. Fa Ferenc körzeti orvos délután rendel. — Hány beteget vár délutánra? — Legalább 120 beteget, és lesz köztük 8—10 logos is, akit kénytelen leszek visszaküldeni a munkahelyére. — Hallottam, érdekes statisztikát vezet. — Külön feljegyzem a rendelésen megjelent gyerekek számát. Naponta a betegek 35 —40 százaléka 14 éven aluli gyerek! Annak ellenére, hogy a község lakosságának mintegy 20 százaléka Iákik albérletben, az én statisztikámban ez a szám 50 százalék. A megbetegedések számát alapvetően befolyásolják a rossz lakáskörülmények is. Persze vannak krónikus albérlők, akiknél a rendezetlen családi élet, az alkoholizmus és egyéb bajok csak tetézik a problémákat. — Hogyan lehetne segíteni? — Naponta akad 5—10 beteg, aki csak szakrendelésre szóló beutalóért jön, és bizony, végigállja a rendelést nálam is. Beutaló nélkül csak nőgyógyászaira, szemészetre, bőr- gyógyászatra, onkológiára lehet menni. A többihez beutaló kell. Egy reumás beteg például — nagyon gyakori eset — hiába járt már a reumaosztályon, hiába kezelték ott, újból csak akkor mehet, ha a körzeti orvos beutalót ad. Szerintem ez ésszerűtlen intézkedés. A gyógyszerfelírást is lehetne racionalizálni. Ha 4—5 gyógyszert felírhatna az ember egy receptre, máris köny- nyebb dolga lenne. A hosszan tartó betegségek esetén — ma gas vérnyomás, cukor stb. — meg lehetne csinálni, hogy egyszer állítaná ki az orvos a receptet. A felhasználástól függően ráírná, hogy mondjuk, tiznaponként kiváltható. A beteg hónapokig tudná használni a receptet, nem kellene állandóan tolongania újabb receptekért. Fejlesztési tervek A tanácselnök irodájában a statisztikai adatokat tanulmányozzuk. — 17 ezer lakosa van Gyál- nak — mondja Domnanits Ferenc tanácselnök —, és négy körzeti orvos dolgozik a községben. A közigazgatásilag hozzánk tartozó Felsöpako- nyon 2 ezer ember él. Egy körzeti orvosuk is van. Hétfőtől szombatig minden körzeti orvos éjszakai ügyeletet is ellát, szombat déltől hétfő reggelig pedig váltakozva egy-egy orvos ügyel. Hat védőnő van a községben. Minden körzeti orvos mellett egy-egy ápolónő és orvosírnok dolgozik. — Fejlesztési tervek? — Jövőre felépül a négy munkahelyes orvosi rendelő, ez majd sokat enyhít a gondokon, mert szándékunkban van egy újabb körzeti orvosi státust létesíteni, és két gyermekorvost is szeretnénk hozni a községbe. — Mikor lesz a tervekből valóság? — Számításunk szerint 1977. január 1-én lép majd munkába az új körzeti orvos, és reméljük, hogy a gyermekorvosok is. Az új körzeti orvos beállításával Gyálon az egy orvosra jutó lélekszám 4200-ról 3400-ra csökken, s a két gyermekorvos is legalább 3500 fővel csökkenti a körzeti orvosok terheit. Kiss György Mihály juk, utána magfogás következik. A lucernamag ára is jó,, jelentősen növeli a jövedelmet. — Húscsírkeneveléssel is nagyban foglalkozik a Kossuth Tsz... — Idén 118 vagon csirkét neveltünk 15 épületben, 9 ezer négyzetméter területen. Újabb épületek emelése nélkül jövőre 132 vagonnal akarunk termelni. Az egyik 700 négyzet- méteres épületből évi 90 ezer darab csirkét bocsátottunk ki, most 216 ezret fogunk ugyanezen a területen nevelni. Csakhogy többé nem egy szinten, hanem nyolcon, egymásra rakott ketrecekben. Ezekben kisebb a mozgási lehetőség, gyorsabban szed magára húst a csirke. Élettere állategészségügyi szempontból is kedvezőbb lesz, nemcsak a gyógyszerköltség csökken, hanem az elhullás veszélye is. Nem kell almozni a ketrecben és így nem kell mázsánként 36 forintért sok-sok mázsa gyalu- forgácsot vásárolni. Megtakarítjuk a bálázási, a szállítási, a kezelési költséget. Nő a munka termelékenysége is, egy ember nagyobb csirkeállományt láthat el. — Jövőre a csirkéknek 350 vagon tápot kell hozni Ceglédről, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat telepéről. Eddig a vállalat szállította. Ha a nagyobb mennyiséget továbbra is szállítaná, annak költsége 340 ezer forint lenne. Viszont csak 160 ezer forintba kerül, ha magunk hozzuk. Veszünk hát mintegy 300 ezer forintért egy speciális tápszállító tehergépkocsit. A beszerzési költség két év alatt megtérül. — Még milyen más beruházásokat terveznek jövőre? — Csak a legszükségesebbekről lehet szó. Mintegy 400 ezer forint költséggel terméstárolószínt építünk. Nem kell többé szabad ég alatt tartani a termést, megelőzzük az így bekövetkezhető veszteséget. — Tervezünk még néhány kisebb jelentőségű intézkedést. Egyszóval felkészülünk az új szabályozók adta új helyzetre. Sz. E. AZ ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI KIÁLLÍTÁSON aranyérmei nyertek a hazai alapanyagból készült szénsavas üdítő italok Összefogással a jó útra Veszélyeztetett fiatalok a ráckevei járásban Legutóbbi ülésén a rácke- .vei járási gyermek- és ifjúságvédelmi munkaközösség a veszélyeztetett helyzetben élő és bűnöző fiatalok problémáiról tárgyalt. Itt hangzott el dr. Varjú Klárának, a járási hivatal igazgatási osztályvezetőjének előadása a gyámhatóságok munkájáról. Ismertette egyebek között, hogy a járás hatóságai 447 veszélyeztetett kiskorút tartanak nyilván. Számuk egy évvel korábban 397 volt. Az állami gondozásba vettek száma is megnőtt. Az előző évi 33-mal szemben most 57. A gyámhatóságok igen helyesen — mielőtt szigorú intézkedéshez folyamodnának — az enyhébb figyelmeztetés eszközével élnek. Nemegyszer azonban ennél megreked az ügy. Több esetben hiányosan tárják fel a gyermek körülményeit, a család helyzetét. Az eljárók pedagógiai és pszichológiai képzettsége általában nem elégséges, és már ezért is helyes lenne, ha a környezettanulmányhoz szakembert kérnének fel. A járás gyámhatóságai igyekeznek élni a lehetőségekkel, de azokat nem minden esetben használják ki kellőképpen. Például viszonylag ritkán részesítik az átmenetileg anyagi gondokkal küzdő család kiskorú gyermekét nevelési segélyben. Abban — mint ismeretes — olyan család részesíthető, amelynek egy főre jutó jövedelme nem éri el a havi 913 forintot. A gyermekük nevelésére alkalmatlan szülővel szemben szükség esetén a gyámhatóságok egyre gyakrabban kezdeményeznek alkoholelvonó-kú- rát. Utána helye lehet annak, hogy az illető magatartását munkahelye ellenőrizze. A munkahelyek ilyen irányú feladataikkal azonban nem nagyon törődnek. Előfordult, hogy a munkahely vezetősége csodálkozott azon, milyen áldatlan körülményeket teremtett a családban dolgozójuk italossága. A gyermek- és fiatalkorúak bűnözésével kapcsolatban megállapította a bizottság, hogy a rendőrség nemcsak kinyomozni igyekszik a bűncselekményt, hanem a megelőzés érdekében annak indító okát is, ha csak lehet, tisztázza. A megelőzés munkájában azonban az iskola, a társadalmi szervek és nem utolsósorban a szülők jóakaratú segítsége is szükséges. Csak a társadalom összefogásával lehet jobb útra téríteni az eltévelyedett fiatalkorúakat és gyermekeket, főként pedig így lehet megakadályozni, hogy követőik támadjanak. A rendőrség egyes községekben, ha lopás, betörés fordul elő, már név szerint tudja, kik követhették el. Egy-egy olyan család él ezekben a községekben, amelynek gyermekei sorozatosan követnek el bűncselekményeket. Ezek visz- szaesők. Általában azonban a gyermekkorú bűnözők első alkalommal kerülnek összeütkö-' zésbe a törvénnyel. A 14—18 évesek viszont többször. A gyermek- és fiatalkorú bűnözők- száma a járásban évről évre növekszik. 1972-ben lopás miatt 26, viszont 1974-ben már 43 gyermek- és fiatalkorúval szemben kellett eljárni. Említésre méltó egyrészt, hogy a fiatal bűnözők nem kis hányada jó anyagi körülmények között él, másrészt, hogy bár szüleik észreveszik költekező életmódjukat, többnyire nem érdeklődnek arról, gyermekük honnan szerzi herdálásra a pénzt. * Sz. E. A HÍRADÁSTECHNIKAI ANYAGOK GYARA felvételre keres női és férfi munkaerőt betanított munkára, több műszakos munkarendre, valamint szerszámkészítőket és elektrikusokat. Bérezés: a kollektív szerződés szerint. Jelentkezni lehet naponta 7 és 15, szombaton 7 és 12 óra között a vállalat üzemgazdasági osztályán: Vác. Zrínyi u. 39 Áz új szabályzókkal Még jövedeímezchb gazdálkodásra készül a nagykátci Kossuth Tsz Az új gazdasági szabályozókhoz — mint minden termelő üzemnek — a termelőszövetke- , zeteknek is alkalmazkodniok ] kell. Megvizsgálni várható hatásukat és megfelelő intézkedéseket tervezni. — Mi például már megvizsgáltuk az új szabályozókat — közli velünk Varga Pál, a nagykátai Kossuth Tsz elnöke — s megállapítottuk, hogy egyáltalán nincsenek ellentétben ázzál a hármas követelmény- , nyel, amin az eddigiek alapultak. — Annyi kétségtelen, hogy a termés növelése nélkül csők- t kenne az eddigi nyerségszint, I tehát egyértelműen a mezőgazdaságban rejlő tartalékok feltárására kell törekednünk. Eszerint dolgozzuk ki most, jö-< vő évi tervünket. Meggyőződé- j sünk szerint mód és lehetőség j van rá, hogy kigazdálkodjuk j jövőre is, az eddigivel legalább ! azonos nyereségszintet. A meg- I oldás nehéz. Különösen az j olyan gazdaságban, mint a j mienk. Hiszen mi hektáronként | átlag 15,3 aranykoronás minő- [ ségű földeket művelünk, vagy- I is gyenge talajon gazdálko- j dunk. Ennek ellenére most is [ derűlátóan tekintünk a jövőbe. | — Mire alapítja a Kossuth j Tsz a derűlátást? — Végleges formában ugyan még nem önthetjük 1976-os tervünket, hiszen hiányoznak az idei zárszámadás pontos 1 adatai, és még más tényezők is j ismeretlenek. Például a műtrá- : gya árváltozása, azután az ; alaptevékenységen kívüli üze- j mek adókulcsa. Jövő évi tervünk egyes részletei felett azonban már döntöttünk. A részletekről Szabó Pál üzemgazdász tájékoztat: — Változtatunk téeszünk termelésszerkezetén. Negyven hektáron kölest . termeltünk, ezt megszüntetjük. Száztíz hek- I tárral szűkül a rozs idei 343 hektáros vetésterülete. Az így felszabaduló 150 hektárba nap- : raforgó kerül. Átvételi árát felemelték és homokos talajon is eredményesen termelhető. Aztán van 150 hektár lucernánk, amit eddig kizárólag takarmányozás céljára használtunk. Jövőre csak egyszer vág- I
