Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-17 / 295. szám
Ma: a nemzetközi munkásmozgalom történelmi eseménye A Kubai Kommunista Párt első kongresszusa Kádár János tegnap A/amár építőivel találkozott Ma kezdődik a Kubai Kommunista Párt első kongresz- szusa. A magyar párt első titkára, Kádár János elvtárs még nem járt a szigetországban. Ezt hangsúlyozták az érkezés utáni első rádió- és tévékommentárok, hírmagyarázatok, kiemelvén annak jelentőségét, hogy a pártközi kapcsolatokban milyen nagy jelentősége van a személyes találkozásoknak. A magyar küldöttség a kedd délelőtti városnéző programján tapasztalhatta, hogy a kubai emberek rendkívüli rokon- szenvvel viseltetnek népünk iránt. A járókelők, amikor felismerték Kádár elvtársat, igyekeztek közelébe kerülni, hogy legalább egy kézfogás erejéig kifejezzék, megköszönjék az eddigi támogatást, a legnehezebb időkben nyújtott internacionalista segítséget. Ugyanez volt érezhető Havanna új városrészének, Ala- márnak építőivel való találkozáskor is. Magyar nyelvű feliratok, zászlók, üdvözölték pártunk első titkárát, kíséretének tagjait. Kádár János és a küldöttség tagjai tisztelettel adóztak Jósé Marti emlékének: szobra taM a a havannai Carlos Marx Színházban megnyílik a Kubai Kommunista Párt I. kongresszusa. Történelmi eseményre készül a szigetország, amely az idei évet „Az első kongresszus évének” — Ano del Primer Congreso — nevezte. Kubában, ahol a forradalom első esztendeitől kezdve szokássá lett valamilyen központi feladatról — legyén az gazdasági, ideológiai — elnevezni az esztendőt, a Primer Congreso” évében nemcsak kiváló gazdasági eredmények és felajánlások teljesültek; a politikában és az ideológiai munkában is nagy sikereket összegezhettek az utóbbi hónapok folyamán országszerte tanácskozó kommunisták. Az első és legfontosabb megállapítás — amely Fidel Castrótól származik, de minden kubai polgár saját tapasztalataiból is leszűrhetett — az, hogy Kuba túljutott a „túlélés” szakaszán. Kuba ma már él és bár szerényen, de egyre jobban él. Az amerikai földrész első szocialista államára gyakorlatilag 1962-től napjainkig olyan gazdasági-politikai blokád nehezedett, amely a szocialista országok segítsége és a kubai dolgozók ön- feláldozása nélkül megfojthatta volna a forradalmat. Az 1959. január 1. előtti Kubát olyan félgyarmati kötelékek fűzték a 90 mérföldre fekvő Egyesült Államokhoz, hogy a washingtoni stratégák — a maguk szemszögéből — kész ténynek vették, hogy a „renitens szigetlakók” mielőbb megadják magukat. Hogy nem így történt, az köszönhető a megváltozott nemzetközi erőviszonyoknak is. Kuba azonban minden segítség ellenére nehéz és önfeláldozó éveket élt át. A Las Vegas-i kaszinók nyúlványának számító szigeten a szórakoztatóipar helyett ipart kellett teremteni: a cukornád-monokultúra mellett enni is kellett adni ... A szocialista országok — élükön a Szovjetunióval 'k8w>»ttől fogva—segítettek—a-kubai- gazdasági, élet megteremtésében: a kőolajtól az élelmiszerig, a villany- körtétől a gyógyszerekig sok mindent tartalmaztak a 10—14 ezer kilométert befutó hajók. Kuba pedig eközben rengeteg önfeláldozással és igazi forradalmi hittel megvetette egy új típusú társadalom és a saját gazdaság alapjait. A szigetország három éve tagja a szocialista országok gazdasági közösségének is, részese — a távolság ellenére — a KGST-ben megtestesülő integrációnak. Ma már nemcsak az jellemzi a megváltozott kubai körülményeket, hogy a forradalom előtti amerikai autómatuzsálemeket egyre több új Zsiguli váltja fel; hogy az áruhiány idején bezárt üzletek újra kinyitottak és sok esetben korlátozások nélkül kínálják választékukat. Jellemzőbb talán az, hogy a múlt másfél évtizedben — a forradalmárok generációja után — felnőtt egy olyan ifjabb nemzedék is, amely már a szocialista Kuba neveltje. Nem ismeri a nyomort, az egyenlőtlenséget, az analfabetizmust. Büszke arra, hogy a szociális, a kulturális és az egészségügyi ellátásban Kuba első helyen áll kontinentális viszonylatban. Raul Castrót, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának másodtitkárát megkérdezte egy külföldi tudósító: miért várt a párt a forradalom győzelme után tizenhat és fél évig a kongresszus megtartásával. Raul Castro válasza rövid és egyszerű volt; lényegében azt mondta, hogy formailag bármikor meg lehetett volna rendezni, de hogy tartalmas legyen, ahhoz meg kellett érniük a feltételeknek. S ez ugyanúgy vonatkozik a társadalmi viszonyok szocialista jellegének megszilárdítására, mint az ideológiailag erős párt élcsapat szerepének megerősítésére. Az első kongresszusig tartó út hosszú volt. A forradalom győzelme után Kubában három haladó baloldali szervezet létezett: a Batista-rezsimet megdöntő Július 26-mozpalom (élén Fidel Castróval), a Bias Roca vezette kommunisták, (az úgynevezett Népi Szocialista Párt) és a Március 13. Forradalmi Direktórium, amely 1957- ben kísérelt meg fegyveres akciót a diktatúra ellen. A három szervezet már a győzelem utáni időszakban is szorosan együttműködött s így törvényszerű volt fronttá szerveződése is a hatvanas évek első felében. Ez az átmeneti tömörülés már megalakulásakor célul tűzte ki, hogy létrehozza Kuba marxista—leninista pártját. A párt 1965-ben vette fel a Kubai Kommunista Párt nevet. Az első Kubai Kommunista Párt alapításának ötvenedik évfordulóján országos ünnepségeken tisztelgett Kuba az elődök előtt. A párt szellemi hagyatékát, akárcsak Jósé Marti Forradalmi Pártjának örökségét a mai Kubai Kommunista Párt is magáénak vallja. A Kubai Kommunista Párt — szilárdsága és sikerei révén — nagy tekintélyt szerzett Latin-Amerikában és a világ valamennyi földrészén egyaránt. Jellemzője ennek az erkölcsi tőkének az is, hogy Havannában került sor az idén a latin-amerikai kommunista és munkáspártok nagy jelentőségű tanácskozására. Az első kongresszus jó alkalom lesz az eredmények összegezésére, a párt által megtett út elemzésére, a gazdasági fejlődés számbavételére, az államigazgatás forradalmi formáinak intézményesítésére. Kuba túlélt s ma már igazi életet él. Ügy, ahogyan a forradalom kezdetén a Sierra Maestrában még vágyként fogalmazták: „Hogy ember embernek ne legyen farkasa...” Sok sikert kívánunk a kubai kommunistáknak és Kuba népének pártjuk és az ország életének e kiemelkedő, történelmi eseménye előestéjén. lapzatán hatalmas élővirágkoszorút helyeztek el. A ko- szőni piros-fehér-zöld szalagján ez a felirat állt: „Jósé Martinak, a kubai nép nagy fiának — az MSZMP Központi Bizottságának küldöttsége”. A kegyeletes aktust követően Kádár János a szobor mögött emelkedő 112 méter magas emlékmű kilátójából megtekintette a csaknem kétmilliós kubai főváros festői panorámáját. A Kubai Kommunista Párt ma nyíló kongresszusán a párt 200 ezer tagját, 3150 küldött képviseli. Jelen lesz az eseményen több mint 80 testvérpárt képviselője. Ez a nap nemcsak Kuba, hanem a nemzetközi munkásmozgalom szempontjából is történelmi. Hiszen az amerikai földrészen első ízben fordul elő, hogy egy hatalmon levő kommunista párt , tartja legfelső szintű tanácskozását. A kongresszus „asztalára’ várhatóan 27 téma kerül. Sokat széles népi vita előzött meg a múlt hónapokban. Az ünnepi köntösbe öltözött kubai főváros házait, tereit kongresszusi jelszavak díszítik. Közöttük is a legtöbbet olvasható: „Szélesítsük kapcsolatainkat a szocialista közösséggel!” Ez pedig azt is jelenti, hogy a legnehezebb időszakon túljutott kubai nép a testvéri közösségben, annak tapasztalatait hasznosítva folytatja országépítő munkáját ★ A Kubai Kommunista Párt ma kezdődő első, az ország, a nép életében nagy jelentőségű kongresszusáról tájékoztatta kedden Budapesten a nagy- követségen a magyar újságírókat Carlos J. Perez, a kubai nagykövetség ideiglenes ügyvivője. Egyebek között elmondotta, hogy a Kubai Kommunista Párt I. kongresszusán csaknem 30 nagy fontosságú témát tárgyalnak meg, és meghatározzák az elkövetkező évek feladatait. A párt programjának platformja meghatározza a kubai társadalom politikai felépítését, amelynek alapját a proletárdiktatúra marxista—leninista elvei képezik: mindenekelőtt a munkásosztály és a dolgozó parasztság, valamint a többi szellemi és fizikai dolgozó szövetsége, a munkásosztály és forradalmi élcsapatának, a Kubai Kommunista Pártnak vezetésével. A kongresszuson kialakítják az új gazdaságirányítási rendszer körvonalait, jóváhagyják az 1980-ig terjedő népgazdasági tervet, megjelölik a bek. és külpolitika alapelviéit, valamint kijelölik az alapvető célokat: a kubai forradalom eredményei megszilárdítását és továbbfejlesztését, a haza védelmét. Kuba és a szocialista közösség sokoldalú kapcsolatainak elmélyítését és továbbfejlesztését. PEST MEGYEM VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 295. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1975. DECEMBER 17., SZERDA Ma összeül az országgyűlés Előterjesztik az V. ötéves terv törvényjavaslatát A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1975. december 17-éré, szerda délelőtt 11 órára összehívta. Az ülésszakon a jkomiány várhatóan előterjeszti a népgazdaság V. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot, s az 1976. évi költség- vetést. Fehér Péter, az MTI parlamenti tudósítója írja: Az országgyűlés szerdán kezdődő, és ebben az esztendőben utolsó ülésszakán — a napirendi javaslat szerint — népgazdaságunk újabb középtávú, ötéves tervéről döntenek a képviselők, és jóváhagyják az első tervév költségvetését. A téli ülésszak így szorosan kapcsolódik- a parlament jogalkotó munkájánaík egy korábbi, nem kevésbé jelentős állomásához, ahhoz az ülésszakhoz, amelyen megtárgyalták és végleges formában jóváhagyták a népgazdasági tervezésről szóló törvényt. A tervgazdálkodás Magyarországon már csaknem 30 esztendeje történelmi valóság: társadalmi és gazdasági fejlődésünk útját három-, illetve ötéves tervek jelölték ki. Ez a tartós és időt álló gyakorlat volt a legmagasabb szintű rendezés alapja, s azóta is törvény szabja meg a középtávú népgazdasági terv feladatait. Jelesül azt, hogy a terv öt esztendőre teljes összefüggésében állapítsa meg a népgazdaság fejlődésének ütemére, fő arányaira, a fontosabb szerkezeti változásokra, s a népgazdasági egyensúlyra vonatkozó gazdaságpolitikai célokat, s a gazdasági teendőket. A népgazdaság V. ötéves tervéről szóló javaslat teljes egészében összhangban van a tervtörvény passzusaival — így összegezhetők azok a képviselői vélekedések, amelyek az országgyűlés állandó bizottságainak közelmúltban tartott tanácskozássorozatán elhangzottak. A bizottsági eszmecseréken gyakorta szóba került: az MSZMP Központi Bizottsága november 26—27-i ülésén a fejlett szocialista társadalom építésének folytatását jelölte meg az V. ötéves terv legfőbb feladatául. A cél a nemzeti vagyon gyarapítása, a szocializmus anyagi-technikai bázisának, a dolgozó nép életszínvonalának magasabb szintre emelése. Az eszköz: a nép- gazdasági tervezés és irányítás színvonalának emelése, a tudomány és a technika eredményeinek széles körű felhasználása, a termelés korszerűsítése és bővítése, a nemzetközi gazdasági együttműködésből —> különösen a KGST-országok közötti gazdasági együttműködésből — adódó lehetőségek kihasználása. Az 1976-os állami költségvetés az V. ötéves tervvel összhangban jó alapot, elegendő fedezetet biztosít a legfontosabb feladatok elvégzésére. A megnövekedett feladatok azonban minden ágazatban nagyobb követelményeket támasztanak a gazdálkodás színvonalával szemben. Más-más megfogalmazásban ugyan, de minden bizottsági ülésen elhangzott: növelni kell a gazdaságos és versenyképes termékek arányát, csökkenteni a gazdaságtalan cikkek gyártását, lényegesen javítani kell a népgazdaság exportképességét, jobbítani a munkaerő-gazdálkodást, erősíteni a munkafegyelmet, gondoskodni kell az energia és a nyersanyag észszerű felhasználásáról, a takarékos gazdálkodás általánossá tételéről. A bizottsági vitákból kicsendült: a célok reálisak, a terv teljesítésének hazai és nemzetközi feltételei adottak, illetve megteremthetők. Dinamikus fejlődés, kölcsönös előnyök Aláírták a magyar-szovjet hosszú lejáratú árucsere-forgalmi megállapodást A következő ötéves tervidőszakban a magyar—szovjet árucsere-forgalom értéke megközelíti a 17 milliárd rubelt. A kölcsönös szállításokat rögzítő államközi egyezményt kedden írta alá Moszkvában dr. Bíró József magyar és Nyikoláj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter. Az egyezmény lehetővé teszi, hogy 1976—80 között a magyar áruk értékesítése dinamikusan növekedjék a szovjet piacon, ugyanakkor lehetőséget nyújt arra is, hogy az eddiginél több energiát, nyersanyagot, illetve a beruházásainkhoz szükséges gépek nagy részét a Szovjetunióból szerezzük be. Az aláírást követően dr. Bíró József elmondotta: az áru- * csere-forgalmi megállapodás NIKE-cell Dunaharasztiból A dunaharaszti Texgráf Ipari Szövetkezet egyik legjelentősebb kooperációs üzeme kezd dolgozni februárban. A fűzfői NIKE céggel szerződést kötöttek, amelynek alapján egy 801 négyzetméteres üzemcsarnokban, fűzfői gépekkel, évente 60 ezer köbméter NIKE-cell szigetelőanyagot gyártanak majd. A szovjet alapanyagból készülő termék legnagyobb felhasználója a házgyár. Koppány György felvétele a párt- és kormányhatározatoknak megfelelően, a nép- gazdasági tervekkel összhangban született. A hosszú lejáratú egyezmény egyik lényeges új vonása, hogy tartalmazza azokat a szállításokat, amelyek a komplex program megtxUósításával közösen létesített ipari objektumok termeléséből származnak. Ennek megfelelően, a következő öt esztendőben számottevően bővül egyebek között a földgáz, a cellulózé, a vasérctartalmú anyagok importja a Szovjetunióból. Tovább mélyül a két ország közötti munkamegosztás is a következő ötéves tervidőszakban. Olyan együttműködési egyezmények születtek — pl. az autóiparban, a mezőgazdasági gépgyártásban, a számítástechnikában, zöldség-gyümölcs termesztésben —, amelyek időtartama meghaladja a szokásos ötéves kereteket, s hosz- szú távra szabja meg termelésünk irányvonalát, a magyar exportot, importot. A most aláírt megállapodásban előirányzott forgalom közel 50 százalékkal magasabb, mint az előzőé volt. Az áruforgalom összetétele a következő öt évben is változatlanul kedvező. A magyar kivitelben a legfontosabb tételek a gépipari cikkek. Árulistánkon autóbuszok, híradástechnikai berendezések, kikötői daruk, élelmiszer- ipari feldolgozó gépsorok, vegyipari gépek szerepelnek. Számottevően bővül majd könnyűipari és mezőgazda- sági, élelmiszeripari kivitelünk is a Szovjetunióba. Dinamikusan fejlődő importunk kiemelkedő fontosságú tételed: az energia és energiahordozók. Az árucsere-forgalom alapján elektromos energiából 26,6 milliárd kilowattórára, kőolajból 55,3 millió tonnára, földgázból 9,4 milliárd köbméterre számítunk. Ezek a szállítások megalapozzák a hazai energiaellátást, de természetesen gondoskodnunk kell a rendelkezésre álló saját készletek jobb felhasználásáról. Kedvezően alakul a mezőgazdasági gépek és szállítóeszközök, valamint a fogyasztási cikkek behozatala is. A magyar—szovjet kereskedelmi kapcolatok alakulása a múlt években is a szocialista gazdasági integráció sikeres haladását bizonyította. A követett elvek és kölcsönös előnyök eredményeként mindkét ország előrelépett a gazdasági együttműködésben. Ennek előnyei különösen a tőkés világgazdasági válság idején mutatkoztak meg. Bár a magyar népgazdaság érzékeli a tőkés gazdaság válságának kedvezőtlen hatásait, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal kiépített kapcsolataink szilárdságának köszönhetően, előre tudunk lépni — hangoztatta dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter a megállapodás után a sajtónak adott nyilatkozatában. Faragó András KOZELET Havasi Ferencnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének és Zsivko Zsivkovnak, a Bolgár Népköztársaság kormánya elnökhelyettesének, a magyar—bolgár gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság elnökeinek találkozójára december 15—16- án került sor Szófiában. Tárgyalásokat folytattak a két ország közötti gazdasági együttműködés időszerű kérdéseiről. Szófiai tartózkodása során Havasi Ferencet fogadta Sztan- ko Todorov, a Bolgár Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke. Havasi Ferenc tegnap délután hazaérkezett Budapestre. Dangaszurengijn Szaldan mongol államminiszter, az állami tervbizottság elnökhelyettese tegnap Budapestre érkezett az 1976—1980. évekre szóló magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési tárgyalásokra-. /
