Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-03 / 283. szám

;

1975. DECEMBER 3., SZERDA

%Műav

3

Kis ügyek, nagy célok

A szakszervezetek kongresszusa előtt

HAZÁNKBAN a szocialista építőmunka új szakaszába léptünk, amikor pártunk a társadalmi haladás újabb perspektíváit tárhatta dolgozó népünk elé. A XI. kongresszus határozataiban megfogalmazódtak azok a célok, melyeknek végrehajtására a közeli és távolabbi jövőben összpontosítani kell erőfeszítéseinket, mozgósítani kell a társadalom valamennyi rétegét, a hazáját szerető és a szocializmus ügyét magának valló valamennyi állampolgárt.

Napjainkban a párt-, a társadalmi, az állami és a gazdasági szerveink azon munkálkodnak, hogy saját területükön kidolgozzák a kongresz- szusi határozatokból adódó helyi tennivalókat, illetve jó néhány területen már a gyakorlati végrehajtás is megkezdődött.

PARTSZERVEINK, pártszervezeteink és minden kommunista közös és személyes felelőssége, hogy a ' szemléletben és a cselekvésben egyaránt érvényesüljön a társadalom érdeke, hogy segítsék megvalósítani azokat a helyi célkitűzéseket, melyek a kongresz- szus által kitűzött célok irányába hatnak. E két. alapvető feladat szoros egységet képez. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az előttünk álló feladatokat nem lehet csak fő vonalaiban, úgymond „globálisan” megoldani, hanem azok valóra váltásáért, a hétköznapok Során aprólékos munkával nap mint nap meg kell dolgozni. De a szocialista építőmunkánk eddigi gyakorlata arra is bizonyságul szolgál, hogy a helyi feladatokat is úgy lehet csak sikeresen megvalósítani, ha állandóan szem előtt tartjuk az általános társadalmi, politikai és gazdasági célkitűzéseket.

saját munkaterületén jelentkező, kicsinek látszó, de fontos részkérdések elintézését, és csak az úgynevezett nagy horderejű dolgokban serénykedik, nem mondhatja el magáról, hogy eleget tett a társadalmi elvárásoknak. Az élet valamennyi területen számos meggyőző példa van arra, hogy a kis dolgokból lesznek a nagy ügyek, hogy globálisan legfeljebb csak ideig-óráig lehet dolgozni, mert ez előbb-utóbb visszaüt.

Számos esetben lehetünk tanúi az olyanfajta véleménynek és magatartásnak, hogy ez vagy az a nagy ügy szempontjából mellékes vagy elhanyagolható dolog. Sem a pártmunka, sem az állami vagy gazdasági tevékenység területén nincsenek elhanyagolható dolgok. Jogos az a megállapítás, hogy aki érzéketlen a napi problémákkal, az aprólékosnak látszó dolgokkal szemben, az képtelen arra is, hogy a közösség érdekeit szolgálja. Az egyik mezőgazdasági üzemünk vezetője például fáradhatatlanul járta a megye és a járás állami, pénzügyi és kereskedelmi szerveit előnyös gazdasági lehetőségeket kutatva a közösség számára. A nagy utánjárás közepette azonban a saját gazdaságának állattenyésztő telepére fél év során egyszer sem jutott el, mondván, hogy neki erre nincs ideje. Ha ugyanis legalább egyszer gondot fordít annak ellenőrzésére, hogy miként folyik az állatok takarmányozása és milyenek a tartási körülmények, több százezer forintot minden utánjárás nélkül megtakaríthatott volna.

AZ ÉLET MINDEN TERÜLETÉN vannak természetesen különös jelentőséggel bíró dolgok, úgymond kiemelt feladatok. Az is nyilvánvaló, hogy ezekre fokozott figyelmet és energiát kell szentelni, mert kihatásaik akár politikai, akár gazdasági tekintetben ezt teszik indokolttá.

De még az ilyen jellegű kérdésekben is a megoldás kulcsát kinek-kinek a saját portáján, helyben kell keresnie és megtalálnia. Éppen .a közelmúltban fordult elő, hogy az egyik ipari üzemünkben á munka- és üzemszervezés megjavításával kapcsolatos párthatározat végrehajtására az igazgatói körlevelek és a termelési tanácskozások sorozata csak általános instrukciókat adott, minduntalan csak azt ismételve, hogy jobban ki kell használni az e téren levő üzemi tartalékokat de addig, amíg pontosan meg nem állapították és meg nem határozták, hogy melyek ezek a tartalékok, tulajdonképpen semmit sem tudtak előbbre jutni.

E NÉHÁNY PÉLDA is arra hívja fel a figyelmet, hogy a szocialista építőmunka további feladataira vonatkozó központi határozatok csak úgy hozhatnak megfelelő eredményeket, csak úgy oldhatók meg sikeresen, ha azokban mindenki megtalálja a saját feladatát és megvalósítja azokat a helyi tennivalókat, melyek végül is majd a nagy egészet; az általános céllkitűzések sikerét hozzák.

DR. LATOS ISTVÄN, az MSZMP

Központi Bizottságának alosztályvezetője

Napirenden a vasúti áruszállítás

A KGST közlekedési állandó bizottsága keddi üléséről

AZ ELŐTTÜNK ÁLLÓ nagy feladatok megvalósításához az egyes részfeladatok következetes és sikeres megoldásán keresztül vezet az út. Aki elhanyagolja vagy lebecsüli a

A települések tisztaságáról s az ezzel kapcsolatos szolgáltatások ellátásáról két hónappal ezelőtt jelent meg az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium rendelete, amely szerint a Pest megyei Tőzegkitermelő Vállalatot is 1976. január 1-től a kommunális szolgáltató vállalatok kategóriájába sorolják. A változás tehát meghatározója lesz további fejlődésüknek.

SÜRGETŐ IGÉNY

Ismeretes, hogy az évi 56 millió forint termelési értéket produkáló 300 dolgozót foglalkoztató vállalat 7 önálló és kihelyezett telepén a múltban elsősorban tőzeget termeltek ki. A hagyományos tőzegkitermeléssel párhuzamosan azonban — Pest megye településeinek egyre sürgetőbb .igényére — létrehozták a szcjlgáltatási ágat: jelenleg a vállalat közületi és lakossági szennyvizek szippantását és elszállítását végzi a járásokban, községekben. Munkájukat ' nevezhetnénk csatornapótlónak is, mivel köztudomású, hogy a járásokban jócskán akadnak olyan községek, aboj a közművesítés nem terjed ki az egész falura.

Szlota János főmérnök tájékoztatójából , is az tűnik ki, hogy Pest megye környezetvédelme, településeinek tisztasága még több évtizedre munkát ad a vállalatnak.

— Az lenne az ideális, ha a megye ipari és lakott területeinek 80 százalékán már kiépült volna a vízhálózat, 60 százalékán pedig a csatornarendszer. A valóságban ez az arány 50 és 10 százalék — mondta a főmérnök, érzékeltetve azt a nagy területet, amelynek szennyvíztől való mentesítése rendszeresen Táluk vár. — Óvodák, iskolák, kórházak, vendéglátóipari üzemek és a lakosság számára nyújtott szolgáltatás a feladaKédden plenáris üléssel folytatódott a KGST közlekedési . állandó bizottságának ülése.

tűik. Ma már az 56 millió forint tervezett árbevételük zömét ez a gyorsan fejlesztett ágazat -hozza. Évente 350 ezer köbméter szennyvizet szívatunk ki a közművesítés nélküli területek tárolóiból.

KORSZERŰBB GÉPEKKEL

A szélesen szerteágazó munkaterületükön mindössze 30 speciális gép látja el a tisztítási feladatokat. Az idén 4 millió forint értékű rövid lejáratú hitelből 10 darab NDK és csehszlovák gyártmányú szippantó gépet vásároltak, amelyből 8 megérkezett a vidéki telepekre: Űcsára, Fótra, Ceglédre. Ezzel a beruházással megkezdhették a géppark fiatalítását, fokozatosan lecserélik az elöregedett berendezéseket. Jövőre folytatódnak a beszerzések az Autóker közvetítésével. Üj gép a csatorna- tisztító is, ezzel a kézi csörlő- zést tudják helyettesíteni. Vagyis a nehéz, egészségtelen fizikai munkától mentesítik a dolgozókat.

— Célunk a lakosság minél jobb ellátása. Tervezzük, hogy Ócsárol Ráckevére, Ceglédről pedig Nagykátára kihelyezünk, továbbá Monorra egy állandó brigádot, ezzel is javítanánk a nagyközségi szolgáltatásokat. Tanácsi segítséget várunk hozzá. *Legtöbb probléma a szennyvízleeresztő-helyek kijelölésével van — jelentette ki a főmérnök.

A tőzegkitermelés sem sorvad el: az idén 15 ezer tonna tőzeget termeltek, a tél a feldolgozás és a zsákolás időszaka. Jövőre bővítik a választékot : a kiskerttulajdonosok, valamint a zöidnövénykedvelőik tavasszal már vásárolhatják a vállalat zsákolt virágföldjeit.

A tavalyihoz hasonlóan az idén is jó évet zárnak, eddig időarányosan 104 százalékra teljesítették tervüket.

H. A.

A közlekedési kapcsolatok fejlesztésében kiemelkedően fontos a vasút szerepe. A tagországok között észak-déli irányban az áruforgalom 95— 99 százalékát, kelet—nyugati irányban 50—90 százalékát vasúton bonyolítják le.

Az egyes tagországok sokat tettek a nemzetközi vasúti közlekedés javítására. A 27 000 kilométer hosszúságú nemzetközi jelentőségű vasútvonal-hálózat 60 százalékán alkalmazzák a Diesel-vontatást, a villamosított vonalak aránya 34 százalék. A vasúti hálózat fejlesztését, teljesítőképességének növelését nagyban segítette a KGST-n belüli együttműködés. Az együttműködés jó példája a már 272 000 kocsival rendelkező közös vagon park, az OPW. A szállítási igények ugrásszerű növekedésével azonban megsokszorozódott a vasúti áruforgalom, amelynek zavartalan lebonyolításához további közös erőfeszítésekre van szükség. Intézkedéseket dolgoztak ki például a nemzetközi vasútvonalak rekonstrukciójára, a fővonalak fejlesztésére, a határállomások átbocsátó-képességének növelésére. Egyeztetett terv alapján javasolják a tagországoknak a hálózat felújítására és műszaki színvonalának javítására 1976—1980 között 380 kilométer új vonal, 1900 kilométer második vágány építését és további 3800 kilométer vasútvonal villamosítását a balti- és a fekete-tengeri kikötőket ösz- szekötő nagy teljesítményű vasúti fővonali rendszer kialakítását.

Keddi ülésén az állandó bizottság megállapította, hogy javult az üzemeltetés színvonala, növekedett a szállítási teljesítmény. Egymás között és harmadik országok között 1975 első felében 66.9 millió tonna árut szállítottak. A negyedévek végén azonban egy-egy határállomáson nagymennyiségű áru torlódott össze.

E probléma megoldása érdekében fogadta el az állandó bizottság a tagországok •közötti vasúti áruszállítási tervek kidolgozásának egységes útmutatóját.

A KGST közlekedési állandó bizottsága szerdán folytat^ psstóiiát

Amíg kevés a csatorna

A TŐZEGKITERMELÓ VÁLLALAT ÚJ SZOLGÁLTATÁSA

Beszélgetés három Pest megyei küldöttel

Százkilen cvenezer szervezett Pest megyei dolgozót 21 küldött képvisel a szakszervezetek egy hét múlva kezdődő kongresszusán, ahoi összegezik az elmúlt négy év munkájának főbb jellemzőit, és meghatározzák a további tennivalókat. Az eddig megtartott szakszervezeti választások, a

megyei küldöttértekezlet, s a szakmai kongresszusok egyértelműen megerősítik, hogy a szakszervezeti mozgalom azonosul a párt politikájával, az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak szellemében dolgozik, a határozatok jobb teljesítését segíti elő a maga sajátos eszközeivel.

Fő feladat a dolgozók nevelése

A 21 Pest megyei kongresz- szusi küldött közül hárommal, Friss Antalnéval, a Nagykőrösi Konzervgyár vállalati szak- szervezeti tanácsának titkárával, Nagy Lajossal, a Csepel Autógyár vállalati szakszervezeti tanácsának titkárával, valamint Nagy Jánossal, a Pestvidéki Gépgyár esztergályos csoportvezetőjével beszélgettünk a közelgő kongresszus jelentőségéről és szűkebb közösségük eredményeiről, gondjairól, s a jövő feladatairól.

— Mit jelent az ön számára, hogy küldöttként részt vesz a kongresszuson?

— Friss Antalné: Nem először veszek részt a kongresz- szuson, az előzőn is küldött voltam. Azonfelül, hogy hangulatilag, érzelmileg rendkívül felemelő egy ilyen nagy jelentőségű tanácskozáson jelen lenni, számomra mégis az a legfontosabb, hogy első kézből kapom a legfontosabb információkat, s mint résztvevő közvetlen tapasztalatokból tudom majd,' a határozatoknak melyik pontját kell hangsúlyozni vagy jobban érvényesíteni.

— A konzervgyárban főleg nők dolgoznak. Mit tett a nődolgozók érdekében az elmúlt években a szakszervezet, s mit tesz a jövőben?

— A IV. ötéves terv teljesítése számunkra kedvezően

alakult. Bátran állíthatom,

hogy ebben az időszakban jól alkalmazkodott a gyári közösség a megváltozott körülményekhez. Sikerült fokozni a termelést, a gyár megtartotta

vezetők között. Az elmondottakat egy adattal kívánom alátámasztani: 1971-ben 18

ezer forint volt az egy főre eső jövedelem, s ezzel szemben az idén 28 ezer forint.

— Jelenleg ml' a legnagyobb gondjuk?

— Ha az új gazdasági szabályozók ismertebbek lesznek, akkor széles körben vitára bocsátjuk, tudatosítjuk a szervezett dolgozók között. Arra törekszünk, hogy a dolgozók értsék a változások okait, s mindenki a legjobb tudása szerint dolgozzon, hogy a vállalat jól helyt tudjon állni a megváltozott körülmények között.

— Mit tett, illetve mit tesz a szakszervezet azért, hogy az üzemi demokrácia a vezetés szerves részévé váljék?

— Nagy Lajos: Az üzemi demokrácia már része a vezetésnek. De még nem szerves része. Az a feladat, hogy megszabadítsuk minden formalizmustól és tartalommal töltsük meg. Itt van például ,a műszaki konferencia. Meghívunk rá munkást és vezetőt. Az anyag viszont csak egy nappal előbb érkezik meg a részvevőkhöz. Egy olyan tanácskozás anyaga, amelynek tanulmányozására jóformán még egy hét sem elegendő. Nem is lehet csodálkozni azután, hogy a hozzászólók eltérnek a konkrét tárgytól, s mindenki mondja a maga gondját, baját. Mi itt a megoldás? Egyre szűkebb közösség elé vinni a csak őket érintő feladatokat. Születtek is ezen a téren szép kezdeményezések, de korántsem vagyunk elégedettek. Szándékunk az, hogy a köszörűs vagy az előszerelő, vagy az esztergályos a saját közösségében mondja el a véleményét, s ott kapjon rá érdemi választ.

— Mit vár a kongresszustól?

— Az MSZMP XI. kongresz- szusán fölvetett, majd határozatokban rögzített feladatok megoldását segítse elő.

Ugyanis a IV. ötéves tervbe® megtanultunk hatékonyan termelni, az V. ötéves tervben pedig meg kell tanulnunk hatékonyan gazdálkodni. Azt várom, hogy a szakszervezet a kongresszus után a maga sajátos eszközeivel még jobban mozgósítja a szervezett dolgozókat a takarékosságra, a minőség javítására, az üzem- és munkaszervezésre,

— Mi foglalkoztatja most legjobban a vállalati szakszervezeti tanácsot?

— Elsősorban a középtávú vállalati terv kialakítása, különös tekintettel a KGST integrációira. Szeretnénk előre-, lépni, egyre magasabb szinten megfelelni a nemzetközi munkamegosztási feltételeinek. Ezzel párhuzamosan erősíteni, fokozni exportunkat a nyugati piacra, egyszóval kifogástalan műszaki színvonalú gyártmányokkal jelen lenni a gazdasági életben. A tervkészítés után megalkotni a vállalati kollektív szerződés szabályait, amely alkotmánya lesz az elkövetkező öt évben gyárunk csaknem 12 ezer dolgozójának. S végezetül egy óhaj: azt várom, hogy a következő ötéves tervben a vasipari vállalatok egyformán édes gyermekei lesznek a KGM-nek.

A munkaverseny szervezése

a kiváló vállalat címet. A szakszervezetnek elsőrendű feladata volt a dolgozók nevetése, tudatformálása, aktivitásuk növelése. Évente mintegy .1200—1300 ember vesz részt nálunk az oktatásiban, kihelyezett általános iskola, szakmunkásképző működik a gyárban. A szakszervezet sokat tett azért, hogy a dolgozók megkedveljék a különböző oktatási formáikat. A munka hasznosságát máris le lehet mérni azon, hogy a különböző üzemi fórumokon növekedett a dolgozók aktivitása. Részit vesznek a feladatok meghatározásában, a konkrét tervezésben és természietesen a megvalósításban is.

Nyugodtan mondhatom, a szakszervezet szerepe megerősödött. Többek között bizonyítja ezt az is, hogy a szak- szervezeti tisztségviselők 80 százalékát újraválasztották. Gyárunkban a dolgozók 60 százaléka nő, akiknek élet- és munkakörülményei az elmúlt időszakban jelentősen változtak: növekedett a reálbér, javult a szociális helyzet, egyre jobb körülmények között folyik a termelés, s megkülönböztetett figyelmet fordítunk a nagycsaládosokra, mindenben jó partnerünk a gazdasági vezetés, de természetesen a szakszervezetnek kell vállalnia az érdekvédelmi munkában a kezdeményező szerepet, hiszen mi ismerjük — ez a kötelességünk — a dolgozók helyzetét, feladatunk az, hogy közvetítsünk a dolgozók és a

— Hogyan segíti a szakszervezet a gazdasági munkát?

— Nagy János: Elsősorban szervezi, irányítja a munka- versenyt, kezdeményezi az olyan munkaverseny-akciókdf, mint például a kongresszusi- felszabadulási muiikaverseny. Az üzemvezetés bevon ja a bi- zalmikat az üzem napi gondjaiba, s az üzemvezető a bizalmi segítségével mozgósítja a dolgozókat az újabb és újabb feladatok elvégzésére. Például, ha torlódnak a munkák, akkor a bizalmi keresi fel1 a dolgozókat, s kéri meg őket, hogy most jobban rá kell hajtani a munkára, s mindenki adja a képességei maximumát.

— Milyen a kapcsolat a vezetők és a munkások között?

tok: jó. Az üzemvezető ott él velük az üzemben, ismeri, az emberek hangulatát. A munkások számára nem idegen a művezető, s ha a szükség úgy hozza, mint például most, hogy december 10-ig be kell fejezni a tervet, maga is odaáll a gép mellé, hogjy sikerüljön a tervteljesítés.

— Milyen az anyagi és az er- kolcsi megbecsülés?

— Először az anyagi megbecsülésre egy példa: öt évvel ezelőtt 25 ezer forint volt az egy főre eső ..bér, az idén ez várhatóan 33 ezer forint lesz. Az erkölcsi megbecsülés a jó szótól egészen a kongresszusi zászló kitüntetésig térjed. Ez utóbbit éppen a mi „Tüzeléstechnika” szocialista brigádunk nyerte eh

— Milyen kérdések szerepeltek az idén a termelési értekezleteken?

— Általában a szerszámok körül forgott a vita, jobb szerszámot, jobb anyagot várnak a dolgozók, s mondanom sem kell, mert természetes, hogy jó szerszámmal és anyaggal lehet csak igazán jó munkát végezni. Ezenkívül szóba kerültek még a szociális körülmények, s azt örömmel nyugtázták a dolgozók, hogy a bölcsőde, az óvoda kivétel nélkül minden. gyereket fel tudott venni. Igaz, ebVn a munkásoknak is része van, hiszen több kommunista szombat bevételéből támogatták az óvodaépítést. A szakszervezet — három, környező községben levő óvodát is patronál, s így a jövőben sem lesiznek a gyár dolgozóinak gyermekelhelyezési gondjai. Nagy figyelmet fordít a szakszervezet az egyedülálló nőkre. Alak egy vagy több gyermeket nevelnek, azoknak minden szombatjuk szabad, s ezzel is több időt tudnak együtt lenni gyerme- kükkeh

— Hogyha széf kapna a kongresszuson, miről beszélne?

— Elsősorban az üzem- és munkaszervezésről. Ezek hiányosságai ugyanis rendkívül szembeszökőéic. A munkásnak minden körülmények között biztosítani kellene a munka feltételeit; anyagot, szerszámot, gépet és mindezt szervezetten, mert a fegyelem, a rend meglazulása, a minőség nem. kielégítő volta legtöbbször a rossz szervezésre vezethető vissza. Másik . dolog, amiről szólnék, az az adat, hogy a vasiparban a fizikai munkások 25 százaiéiul foglalkozik anyagmozgatással!' Ez irgalmatlanul nagy szám, ezen változtatni kell. Végezetül okvetlenül szólnék a szakjnunkás- utánpótlás gondjairól, ugyanis egyetlen vasipari szakmában nincs biztosítva az utánpótlás. Különösen feltűnő ez a forgácsolóknál. Itt még a többi szakmákhoz viszonyítva is eléggé lehangoló a helyzet. Holott a mi szaloné ak minden szempontból szép és bármelyik fiatal választhatná élethivatásának.

Ács Jenő

— Egy szóval válaszolhaNagy Lajos Friss Antalné Nagy János

Az üzemi demokrácia erősítése