Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-12 / 291. szám
Csak as állami gazdaságig... Mindenki ismeri egymást Felsőfarkasdi hétköznapok Pataki Tiborné is őslakos nak számig itt született, nem kívánkozik el innen. — De a gyerekeknek na gyón nehéz. Megszűnt az itteni kihelyezett iskola, be kell járniuk Gombára, az egészen apróknak is. Traktorral, pótkocsival jönnek értük, de sokszor előfordul, hogy az út miatt nem merészkedik idáig a vezető. Ajkkor aztán gyalogolnak, térdig sárban, a nehéz táskákkal... Bekötőút kellene, az állami gazdaságig. Az azt jelentené nekünk, hogy nehézség nélkül elérhetünk egy telefont, ha baj van, eljuthatunk a buszmegállóig úgy, hogy nem ragad a sárba a cipőnk... Az út összekötne bennünket az élettel. , Segítséggel Felsőfarkasdon mindenki ismeri egymást. Meglehetősen nehéz körülmények között élnek, bár a gombai községi közös tanács igyekszik segíteni gondjaikon. A legutóbbi tanácstagi beszámolókon felsorolt tennivalók között fő helyen szerepelt a bekötőút megépítése. Nagy szükség van rá, hiszen a település nincs pusztulásra ítélve, sőt: terjeszkedik. Jó lenne, ha kibővítenék a vegyesbolt áruválasztékát. Kellene valamit kezdeni az üresen álló iskolával is, például klubot létrehozni falai közt a fiataloknak, akik úgy látszik nem elég önállóak ahhoz, hogy művelődési, szórakozási lehetőséget teremtsenek maguknak. Segítséggel bizonyára többre mennének ők is. Koblencz Zsuzsa Pataki Tiborné is és Petrovai Lászlóné is őslakos, egyikük sem kívánkozik el a településről , Péter László felvétele A Monori Állami Gazdaság gombai üzemegységéig zökkenő nélkül elértünk, a bekötőút azonban ott véget ért. — Siessenek, amíg a fagyott íöldutat meg nem olvasztja a nap — figyelmeztetett egy kucsmás férfi —, mert akkor aztán menthetetlenül beleragadnak a felsőfarkasdi sártengerbe. Nem siettünk eléggé, Álltunk a kerékágyig sárba süppedt kocsi mellett, a völgyben. Színes, égszínkékre, harsány zöldire, rikító sárgára festett kis házak néztek ránk a dombtetőről, nadrágszíj kes- kenységű kertek futottak előttük lefelé a lejtőn, léckerítések zárták a völgyig érő portákat. Sehol egy lélek. Megszokni, megszeretni — Nyáron szép itt..., de ilyenkor már a sár a vendég- marasztaló, nem a látvány. Popp Géza és felesége fiatal házaspár. Az első házban laknak, nemrég vásárolták, 23 ezer forintért. Alacsony a mennyezet, földes a padló. Vesszőből font kerítés és egy jól megtermett kutya -védi a lakókat a betolakodóktól. De, hát ki jön ide, idegen? — Olcsó volt a ház, örültünk, hogy a sajátunkban lakhatunk. Amíg ide nem költöztünk, a szüleimmel éltünk — mondja Papp Géza, s másfél éves Szilvia lánya nagy komolyan bólogat. —- A feleségemet Úriból hoztam ide. ' — Eleinte nehéz volt megszoknunk a csendet, az elzártságot. .. azt, hogy ha valamire szükségünk van, s az itteni kis vegyesboltban nem kapom meg, kilométereket kell gyalogolnom az autóbuszmegállóig, hogy bejussak Gombára vagy Alonorra. A fiatalasszony elmosolyodik a panaszom mondatok után: — De hát már megszoktam, megszerettem a települést. — Ha szórakozni támad kedvünk, beköltözünk pár naipra Úriba, anyámékihoz, ők vigyáznak Szilvire, amíg mi moziba, presszóba megyünk. Aztán hazajövünk, dolgozunk, a férjem az állami gazdaságba jár, én a ház körüli munkákat látom el, gyermekgondozási szabadságon vagyok. Ilyen az életünk. Nem rosz- szabb, mint másoké. Csak a gyerekeknek Petrovai Lászlóné a kerítésre támaszkodik. Ismerős a ráncokkal barázdált arc, egyszerre döbbenünk rá: találkoztunk már, négy évvel ezelőtt, amikor Felső farkasára is elért a fény, s először gyulladtak ki a házakban a villany- körték. Petrovai László akkor túl volt már a hetvenedik esztendőn. Aznap látta, életében először, milyen is, ha működik a televízió... Sírt. — Van itt már mindenkinek televíziója, Ez az egyetlen szórakozásuk a farkasdiaknak. Ősszel, télen teljesen elzár bennünket a külvilágtól a sár vagy a hó. A hatvan itteni ház pedig már igazán településnek számít, mégsem kapunk bekötőutat..-. Nem fogynak az emberek innen, inkább többen lesznek. Még Pestről is jönnek téliket, házat nézni. Szép ez a vidék. Csak hát kicsit többet kellene törődni vele. .. Az erdei tündér — Gombán Holnap, december 13-án, délután 3 órakor, a gombai művelődési házban. ,,Az erdei tündér" című mesejátékot mutatják be. MŰSOR Monor: Kutyahűség. Éjszakai előadás: A hetedik töltény. Pilis: Két férfi a városban. Vecsés: A királynő nehéz napja. MŰVELŐDÉSI HAZAK Gombán, 13-tól 18 óráig a nyugdíjas, 18-tól 21-ig: az ifjúsági klub foglalkozása. Péteri- I ben, 17-től 19-ig az ifjúsági irodalmi színpad, 19-től 22-ig a színjátszó csoport próbája. KOSARLABDA-HIRADO Gyors, helycserés támadásokkal Monori SE—Salgótarjáni Pénzügyi Főiskola, NB III, női, 76:20 (39:6) Monor kezdő ötöse: Bokros, Tóth, Kovács, Katus, Bajkai. Szóhoz jutott még Antal. A mérkőzést Salgótarjánban, a városi sportcsarnokban bonyolították le, mintegy száz néző előtt, Tóth és Varga bíráskodásával. Monori támadásokkal és kosarakkal kezdődött a találkozó, Kovács, Bokros pontos adogatása után, az 5. percben 12:0 a kosárarány, a monoriak javára. A monori csapat gyors, helycserés támadásai újabb kosarakat eredményeztek: a 10. percben 20:0-ra elhúzott Monor. A salgótarjániak igen gyengén játszottak. A 15. percben 27:2 volt az eredmény, s a félidő végéig a csapat tovább növelte előnyét. Szünetben cserélt a monori csapat: Tóth helyett Antal játszott, aki mindjárt kosárral mutatkozott be. Továbbra is a monoriak irányították a játékot. Az 5. percben 49:6 az eredmény. Bajkai, Antal, Katus, adogatása után, a 10. percben 58:8 a kosárarány. A 15. percben a Salgótarján csapata is dobott kosarakat, 66:10 a mérkőzés állása. A monori csapat további kosarakkal terhelte meg a salgótarjáni hálót. Kosárdobók: Bokros (25), Kovács (20), Bajai (11), Katus (9), Tóth (7), Antal (4). (vitéz) TÁNCEST ÉS KONCERT. December 13-án, holnap, a monori művelődési házban tác- estet rendeznek, 18-tól 23 óráig, az Origó együttes közreműködésével. Kedden, 16-án, az Illés együttes ad koncertet, 19 órai kezdettel. MOHOS XVII. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM 1975. DECEMBER 12., PÉNTEK A nők nemzetközi évében Javuló élet- és munkakörülmények Beszélgetés Dobrovicz Józsefnéval, a Járási pártbizottság nőrefsrenséveí 1975 — a nők nemzetközi éve. Szerte a világon kiemelkedő eseményeket rendeztek. Legutóbb Berlinben, a nők világkongresszusán tanácskoztak a különböző államok küldöttei a nőmozgalom aktuális feladatairól. A világkongresszuson részt vett Czerván Mártonné dr., a Szakszervezetek Országos Tanácsa nőbizottságának elnöke, s tapasztalatairól, élményeiről beszámolót tartott a közelmúltban az MSZMP monori járási bizottságán, csaknem másfél száz aktívának. Tervezik, hogy még ebben a hónapban Vecsésre is meghívják az előadót. Lapunk munkatársa felkereste Dobrovicz Józsefnét, a járási pártbizottság nőreferensét, s a nőmozgalom időszerű feladatairól, az eddig elért eredményekről kért tőle tájékoztatást. — Járásunkban a helyi iparban, mezőgazdaságban körülbelül tizenegyezren dolgoznak, a tizenegyezer csaknem fele nő, érthető tehát, hogy az utóbbi években a monori járásban is egyre több szó esik a lányok, asszonyok élet- és munkakörülményeinek alakulásáról, családi helyzetükről, a közéletben való részvételükről. — Az MSZMP Központi Bizottságának 1970. február 18—19-i nőpolitikái határozata egyebek között célul tűzte ki a dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek javítását. Hallhatnánk példákat a monori járásban bekövetkezett kedvező változásokról? — A IV. ötéves tervben ötszáztíz óvodai hely létrehozását tűzték ki a községek. Örömmel mondhatom, ezt a tervet sikerült túlteljesíteni, nyolc- száz-valahánnyal több gyermek járhat óvodába a tervidőszak végén. Az idén is több új óvodát avattak a községekben. Természetesen koránt sincs minden rendben, mert a jelentkezettek nagy hányadát még mindig nem tudják felvenni a gyermekintézményekbe, különösen az agglomerációs övezetbe tartozó községekben, illetve a nagyközségekben. — Köztudott, hogy január 1-től emelik a bölcsődei és óvodai dolgozók bérét. — Éppen időszerű volt a gyermekintézmények alkalmazottainak bérrendezése. Járásunkban is súlyos gondot okoz munkaerőhiány az óvodákban, a mostani fizetésemelés feltehetően javít a helyzeten. A nyitva tartási időt is talán jobban igazíthatják majd a szülők igényeihez, hiszen annak meghatározása is régi gond. Az elvándorlás bizonyára csökken majd, s óvodáink nem küzdenek munkaerő- hiánnyal. Nagyobb önállóságuk is lesz, mivel 1976. január 1-től az óvodák egy részét összevonják, egy részük pedig önálló munkáltatói jogkört kap. — Miként javultak a helyi iparban foglalkoztatott nődolgozók munkakörülményei? — Már említettem, hogy a dolgozó nők száma ötezernél is többre tehető a járásban, e lányok, asszonyok főleg az ipari szövetkezetekben, a termelőszövetkezetekben találtak munkaalkalmat, de egyre több úgynevezett bedolgozói részleg is alakul. Szembetűnő a változás a munkakörülmények javulásában. Gyömrőn a Ruhaipari Szövetkezet korszerű üzemházat épített, s ugyancsak ez a szövetkezet Káván is részleget hozott létre, de szólhatnánk a PEVDI monori konfekcióüzemében elkészült szociális létesítményekről, a vecsési üzemek korszerűsítéséről és egyebekről is. — Sajnálatos, hogy a bedolgozói részlegek nem tartottak lépést a fejlődéssel, sok községben elavult, korszerűtlen épületben dolgoznak a lányok, asszonyok, szociális létesítmények pedig nincsenek. Akad azonban, szerencsére, kivétel GONDOK GYOMRON Tanácstagok mondták eí Minden bejelentést megvizsgálnak Mint minden tanácsülésen, a gyömrőin is gyakran felszólalnak a tanácstagok, megszünA gyömrői kisegítő iskola és nevelőotthon konyhájában naponta 210 gyermek és 60 felnőtt részére készítenek ebédet. Ottjártunk napján gombóclevcs, tökfőzelék, sülthús volt az ebéd, s amint képünkön is látható, a gyermekek jóízűen lakmároztak. Mutnéfalvy Adorján felvétele tetésre váró gondokról beszélnek. Az esztendő utolsó tanácsülésén sem volt ez másképp. A Táncsics Mihály utcában bezárt vasbolt helyén élelmiszerüzletet kellene nyitnia az Alsó-Tápiómenti ÁFÉSZ-nek, mondták többen, s azt is kérték, hogy az üzlet két műszakos legyen. Néhányan a hiányos áramszolgáltatást kifogásolták: a hét végén, főleg az esti órákban, áramszünet következik be Gyömrőn. E visszásságot már régóta panaszolják, de az elektromos művek nem válaszol a levelekre. Későn kézbesítik a hetilapokat, előfordul, hogy egy-egy újság egy hetet késik, de a levelek, sőt néha a táviratok is késnek. Korszerűtlen a posta telefonközpontja, azon is változtatni kellene. Sok szó esik a nagyközség közútjainak állapotáról: rossz az utak többsége, egyik-másik út életveszélyes is. A tanácstagok interpellációit a nagyközségi tanács nem hagyja figyelmen kívül: minden bejelentést megvizsgál, s az intézkedés eredményéről is értesíti a tanácstagokat. F. G. is. A Politechnika Ipari Szövetkezet ecseri részlege modern, jól felszerelt és szociális ellátottsága is megfelel a mai kor követelményeinek. — Nagy az előrehaladás a mezőgazdaságban dolgozó nők ellátásában is. Korszerű öltözők, zuhanyozók épültek a tehenészeti telepeken, ahol jobbára nők dolgoznak. Megoldották a tsz-ek a nők munkába szállítását, s étkezésükről is egyre több helyen gondoskodnak. — A kereskedelmi egységek nem fejlődtek kellőképpen járásunkban, nem vált könnyebbé a nők bevásárlása. — Valóban, a kereskedelemben sok még a tennivaló. Az egyesült fogyasztási szövetkezetek a jövőben nagyobb lehetőséget kapnak az üzletek korszerűsítésére. Űj ABC-áru-1 házak építését is tervezik, s a vendéglői egységek modernizálása ugyancsak előtérbe kerül. A korszerűbb üzletekben az áruválaszték gazdagabbá tétele a feladatok között szerepel, azzal is könnyíteni akarják a bevásárló asszonyok gondjait. — A nők többsége betanított munkás. Hol, mit tettek szakmai, politikai képzettségük színvonalának emeléséért? — Elsősorban a szemlélet- formáláson kell változtatni. Mi is örülnénk, ha egyre több asszony szerezne szakmunkásbizonyítványt. Szorgalmazniuk kell az üzemeknek a szakmunkásképző tanfolyamok szervezését, lehetőleg helyben, de növelni kell a dolgozók általános iskolájában is a nők részvételi arányát. Csak így érhetjük el, hogy egyre több nő kerüljön középvezetői beosztásba. A járás 102 alapszervezete közül huszonkettőben nő a párttitkár. A pártvezetőségekben még ennél is jobb az arány, de szak- szervezeti tisztségekbe is egyre több nődolgozó kerül. — Hogyan foglalná össze az eddigi eredményeket, a jövő feladatait? — Szocialista társadalmunk már eddig is sokat tett a nődolgozók élet- és munkakörülményeinek javításáért, a nők is többet tehetnének azért, hogy élni tudjanak jogaikkal, de ehhez az szükséges, hogy általános, valamint szakmai műveltségük javuljon az elkövetkező években. — A hőpolitikai határozat végrehajtása folyamatos feladat lesz az V. ötéves tervben is. Az agitációt a meggyőzést és a propaganda eszközeit az eddiginél még jobban fel kell használni. — A IV. ötéves tervet sikeresen teljesítik üzemeink, vállalataink, s. a tervteljesítésből nagy részt vállaltak járásunk asszonyai, lányai is. Biztosak lehetünk abban, hogy az V. ötéves tervben ugyancsak számíthatunk a nők helytállására, a nők részvétele is egyik biztosítéka lehet a megnövekedett feladatok sikeres végrehajtásának. Gér József Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy Gyömrőn, a Steinmetz kapitány útja 69—71. sz. alatti RUHÁZATI BOLTUNKAT 1975. december 28-tól 1976. január 5-ig LELTÁROZÁS MIATT ZÁRVA TARTJUK Nyitás: 1976. január 6-án 8 órakor. GYÖMRŐI RUHAIPARI SZÖVETKEZET * ízlik az ebéd.
