Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-12 / 291. szám
1975. DECEMBER 12., PÉNTEK Folytatja munkáját a szakszervezeti kongresszus Lázár György': t A kormány továbbra is számít a szakszervezetek támogatására tűk azokat a szükséges módosításokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a változó követelményekhez igazítsuk a szabályozórendszer mindazon elemeit, amelyek összekapcsolva a társadalmi és a vállalati érdekeket, javítják, fokozzák a hatékonyabb, eredményesebb gazdálkodás ösztönzését. Ösztönözzük az önálló, felelős cselekvést A kormány elnöke a Minisztertanács nevében köszöntötte a kongresszust és hangsúlyozta, hogy a kormány ismert, nagyra értékeli és megbecsüli azt a felfelé ívelő és egyre jobban kiteljesedő tevékenységet, amellyel a magyar szakszervezetek — híven nagyszerű hagyományaikhoz — hozzájárulnak pártunk politikájának megvalósításához, a munkáshatalom erősítéséhez, szocialista társadalmunk építéséhez. A kormány a feladatok végrehajtásában eddig sem nélkülözhette a szakszervezetek támogatását, s a jövőben is számítunk arra — mondotta —, hogy a szakszervezetek betöltik és következetesen gyakorolják érdekvédelmi funkcióikat, aktívan és alliotó módon részt vállalnak a gazdasági szervező munkában. Kérjük és igényeljük, hogy mint eddig, a jövőben is bátorítsák a dolgozók kezdeményezéseit, karolják fel és ösztönözzék előrehaladásunk pótolhatatlan lendítő erejét, a szocialista munkaversenyt, elvtársi bírálattal segítsék munkánk gyengeségeinek leküzdését. Élve a lehetőséggel, a kormány nevében is szeretném kifejezni egyetértésemet a ségünk fokozásában, a munka termelékenységének emelésében, a tervszerű munkaerőgazdálkodásnak és a termelés szervezettségének javításában, az energia- és anyagfelhasználás gazdaságosabbá tételében, a beruházási munkában, és a nemzetközi együttműködés elmélyítésében korántsem tettünk meg minden szükségeset, még jelentős tartalékokkal rendelkezünk- Mindez egyben azt is jelzi, hogy a gazdálkodás hatékonysága a lehetségesnél csak kisebb mértékben javult, s ennek nem kis szerepe van abban, hogy az utóbbi két évben — a kedvezőtlen külgazdasági hatások következtében — népgazdaságunk egyensúlyi helyzetében jelentős romlás következett be. Gáspár elvtáre a beszámolóban, majd a vitában Biszku elvtárs és többen mások is részletesen szóltak a Központi Bizottságnak az V. ötéves tervre vonatkozó irányelveiről és azokról a tényezőkről, amelyek következtében a tervidőszakban a korábbinál nehezebb feltételek között kell elérnünk és biztosítanunk a magunk elé tűzött feladataik megvalósítását. Ha így teszünk, biztosak lehetünk abban, hogy a szocialista tervgazdálkodás előnyeit kihasználva, támaszkodva dolgozó népünk alkotó erejére és kihasználva a szocialista országok összefogásában rejlő nagy erőt — ha a korábbinál átmenetileg szerényebb ütemben is —, megvalósítjuk népgazdaságunk töretlen fejlődését, és megteremtjük az élet- színvonal, az életkörülmények megalapozott javításának anyagi alapjait. Tudnuák kell’ azonban, hogy gazdasági előrehaladásunknak sokkal inkább, mint eddig, döntő feltétele az, hogy erőteljesen meggyorsítsuk a társadalmi termelés hatékonyságának növelését, és ezzel együtt fokozatosan helyreállítsuk a népgazdaság biztonságos egyensúlyát. Ehhez az szükséges, hogy a gazdálkodás minden szintjén, minden munkahelyen fegyelmezettebb, termelékenyebb, talcarékosabb, ésszerűbb gazdálkodást valósítsunk meg. A kormány számít a szak- szervezetek állandó és folyamatos támogatására, a gazdasági tervek végrehajtásában. Számít arra, hogy a szakszervezetek még inkább, mint eddig, kezdeményezői, szervezői lesznek a céljaink megvalósítását segítő munkamozgalomnak. Számolunk az ember növekvő szerepével, építeni kívánunk a gyarapodó szakmai tudásra, a dolgozó emberek kezdeményező, alkotó erejére. A kormány magas követelményeket támaszt a gazdasági vezetőkkel szemben, határozottabban kíván érvényt szerezni a központi döntéséknek. Ugyanakkor bátorítani és ösztönözni kívánja a vállalatok felelős, önálló cselekvését, kezdeményezéseit. Ügy vélem, a szakszervezetek akkor támogatják legjobban a vállalati, a gazdasági vezetést és a kormányzati munkát, ha segítenek kibontakoztatni a helyi kezdeményezést, és azt a társadalmi érdekek teljesebb érvényesülése érdekében helyes mederbe terelik. Az üzemi kollektívák öntudatos magatartásának jó kovácsai lehetnek az embereket nemcsak dolgozni tanító, hanem a műveltséget, a politikai, szakmai, az általános tudást gyarapító, a kommunista világnézetet erősítő szocialista brigádok. Népszerű és okos jelszavuk van: dolgozzunk, tanuljunk, éljünk szocialista módon. Közös munkával arra kell törekednünk, állami és mozgalmi eszközökkel egyaránt elő kell segíteni, hogy ez a jelszó mindinkább az egész társadalom jelszavává és gyakorlatává váljon. Erősítsük a munkahelyi demokráciát A parlament őszi ülésén a kormány munkaprogramjában hangsúlyoztuk az országgyűlés színe előtt, hogy most és a következő években a szocialista demokrácián belül különös jelentőséget tulajdonítunk az üzemi, a munkahelyi demokrácia fejlesztésének. Meggyőződésünk, hogy a munkahelyi demokrácia növeli a dolgozók felelősségérzetét, megteremti a széles körű lehetőséget arra, hogy a munkások, az alkalmazottak, a dolgozók aktívan bekapcsolódjanak a közügyek, a vállalati ügyek intézésébe. A munkahelyi, üzemi demokrácia fejlesztése olyan társadalmi feladat, amely tartós folyamatban valósul meg. Sokat kell még fejlődnie a vezetők, a beosztott munkások, alkalmazottak szemléletének, tudatának abhoz, hogy teljessé váljon a szocialista demokráciát éltető közéleti aktivitás, az egészséges, meg nem alkuvó kritikai szellem. Most ismét megerősíthetem; a kormány a maga részéről mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy elősegítse, meggyorsítja e folyamat előrehaladását. Az előttünk álló politikai, társadalmi, gazdasági tennivalók szükségessé teszik a kormányzati szervek és a szak- szervezetek kapcsolatának erősítését. Az együttműködés elvi kongresszus elé terjesztett írásos és szóbeli beszámolóval, a határozati javaslatban megfogalmazott célokkal és törekvésekkel. Meggyőződésem, hogy e dokumentumok nemcsak a mozgalom számára jelölik ki a követendő helyes irányt, de jó alapokat adnak ahhoz is, hogy még gyümölcsözőbbé, tartalmasabbá tegyük a kormány és a szak- szervezetek együttműködését a közös feladatok megoldásában. Megvalósítjuk pártunk gazdaságpolitikáját kább elmélyítettük a Szovjetunióval. a KGST tagországaival való gazdasági együttműködésünket. Annak, hogy aktívan részt veszünk a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósításában, és így részesei lehetünk a szocialista, országok összefogásából származó előnyöknek. Elsőrendű feladat a termelés hatékonyságának növelése & amikor jogos büszkeséggel szólunk a szocialista építésben elért sikereinkről, nem feledkezhetünk meg a kihasználatlanul hagyott, az elmulasztott lehetőségekről sem. Arról, hogy a termelés összetételének és gazdaságosságának javításában, exportképesA szocialista epitesben ismét fontos állomáshoz érkeztünk. Ebben az évben fejezzük be IV. ötéves népgazdasági tervünket, és néhány hét múlva megkezdjük azV. ötéves tervben kitűzött feladatok végrehajtását. Amikor mérlegre tesszük munkánkat és megtervezzük a jövőt, egyaránt számításba kell vennünk eredményeinket, a még megoldásra váró feladatokat és azokat az új követelményeket, amelyeket a társadalmi-gazdasági fejlődés szükségletei állítanak eiénk. Munkánk eredményeiről szólva elmondhatjuk, hogy a negyedik ötéves terv időszakában a fejlődés üteme tervszerűbb volt, mint a megelőző ötéves tervek bármelyikében és a tények alapján nyugodtan állíthatjuk, hogy a magunk elé tűzött legfőbb célokat teljesítjük, megfelelünk pártunk gazdaságpolitikai irányvonalának. Munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, alkotó értelmiségünk — egész népünk — hozzáértő és szorgalmas munkája tovább gyarapította nemzeti vagyonúnkat, a szocializmus anyagi-műszaki bázisát. A gazdasági növekedés fő forrását a termelékenység növekedése adta. Előreléptünk a termelés korszerűsítésében, olyan új iparágak alapjait vetettük meg, mint a számítás- technika, a petrolkémia, a nemzetközi élvonalba emeltük járműiparunkat, nagyméretű rekonstrukciót valósítottunk meg a könnyűipar alapvető ágaiban. Nagy lépést tettünk előre a mezőgazdasági termelés korszerűsítésében. A termelési eredményekre alapozva rendszeresen emeltük népünk életszívonalát, és tovább javítottuk az idősekrő. és a gyermekekről való társadalmi gondoskodást. Megelégedéssel szólhatunk arról is, hogy a tervezettnél 30 ezerrel több, összesen 430 ezer lakás épül fel, és így másfél millió ember költözhet új otthonba. Tovább bővítetek a gyermekintézmények hálózatát és a lakosság élet- körülményeit javító szolgáltató intézmények hálózatát is. Elért eredményeinkben — saját erőfeszítéseink mellett — nagy része van annak, hogy a IV. ötéves terv éveiben tovább bővítettük ér még inFcjlodcsünk megalapozója: a Szovjetunióval való együttműködés A kormány a Központi Bizottság határozatai alapján kidolgozta és az országgyűlésnek benyújtotta az ötödik ötéves tervről szóló törvényjavaslatot. A törvény tervezete kellő módon figyelembe veszi a negyedik ötéves tervidőszakban elért eredményeket, számol a megváltozott külgazdasági és a nehezebbé váló belső feltételekkel, ugyanakkor épít arra, hogy az eddiginél jobban kihasználjuk gazdasági erőforrásainkat és tartalékainkat. Növeli tervünk megalapozottságát és biztonságát, hogy a tervező szervek a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal lefolytatták és eredményesen befejezték a tervkoordinációs tárgyalásokat, és már megkezdődött a tervkoordinációra alapozott hosszú lejáratú szerződések megkötése. Ügy gondolom, nem szükséges hangsúlyozni, fejlődésünk egyik fontos megalapozója, a szocialista országokkal, és mindenekelőtt a Szovjetunióval folytatott együttműködésünk tervszerűsége a mai világgazdasági helyzetben milyen nagy biztonságot és segítséget jelent. Az ötéves terv kidolgozásával párhuzamosan, annak szerves részeként — megtartva az irányítási rendszerünk bevált alapelveit — kidolgozalapja az, hogy a munkásosztály államát és a szakszervezeteket munkájukban, állásfoglalásaikban azonos politikai elvek, azonos osztálycélok vezérlik, a maguk eszközeivel egyaránt a dolgozó nép hatalmát, az egész dolgozó népet szolgálják. A párt útmutatásai alapján létrejött szervezett együttműködésnek már sok éves múltja van. A Minisztertanács és a SZOT vezetői rendszeres véleménycserét folytatnak az időszerű kérdésekről. Hasonlóképpen gyakori a minisztériumok vezetőinek és az ágazati, iparági, szakszervezetek vezetőinek tanácskozása is. Mindez hasznosnak bizonyult, és eredményeket hozott. Mégis egyetértek a kongresszus dokumentumainak azzal a megállapításával, hogy még nem használtuk ki mindazokat a lehetőségeket, amelyek az együttműködés továbbfejlesztése érdekében rendelkezésünkre állnak. Ezért egyetértek azzal a javaslattal is, hogy vizsgáljuk meg és dolgozzuk ki a magasabb követelményeknek megfelelő kapcsolati és munkamódszereket. Javultak munkánk nemzetközi feltételei Amikor terveink készítésekor számba vesszük mozgósítható erőinket, ma jobban érzékelhetjük, mint bármikor korábbam azt az óriást erőt, amelt/dt a szocialista világ- rendszerhez tartozásunk jelent. Számba véve szocialista építő munkánk nemzetközi feltételeinek alakulását, azt is megállapíthatjuk, hogy a fejlődés olyan szakaszába érkeztünk, amikor az enyhülés a világpolitika fő irányzatává vált, s a nemzetközi viszonyokat a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének térhódítása, kapcsolatainak jelentős javulása jellemzi. A kedvező nemzetközi változások legfontosabb tényezője a Szovjetunió, a szocialista közösség növekvő gazdasági, katonai ereje, nemzetközi tekintélye, egyeztetett külpolitikája. Mi megtanultuk és valljuk, hogy a nemzetközi enyhülés térhódításának záloga a szocialista országok, a haladó erők egysége, összeforrottsága. Bízhatunk abban, hogy népünk (a szocialista világrendszer tagjaként békés viszonyok között élhet és dolgozhat a jelenért, a holnapért. Tudását és erejét teljes mértékben a szocializmus építésének szolgálatába állíthatja. A kormány elsőrendű feladatának tekinti, hogy megfeleljen a nép bizalmának, s hogy a gyakorlatban kipróbált politika következetes állami végrehajtásával elősegítse nagyszerű terveink végrehajtását. E törekvésünkhöz kéreth a magyar szakszervezetek, a szervezett dolgozók millióinak aktív támogatását. A külföldi delegációk üzemlátogatásai Az ír és a tanzániai küldöttség Százhalombattán A kongresszus külföldi vendégei tegnap több üzemlátogatáson vettek részt. A portugál, a panamai és az ecuadori vendégek a Magyar Viscosa Gyárban a dolgozókkal találkoztak, majd portugál szolidaritási gyűlésen vettek részt. A jugoszláv, a ciprusi, a San Mari- no-i küldöttek a MEDICOR Műveket keresték fel. Az ír szakszervezeti delegáció Thomas Heery főtitkár vezetésével és a Tanzániai Dolgozók Országos Szövetsége delegációja N. N1 Maganga főtitkárral az élen csütörtökön Százhalombattára, a Dunai Kőolajipari Vállalathoz látogatott. A vendégeket Borgányi Géza, a DKV gazdasági igazgatóhelyettese fogadta. A baráti találkozón részt vett Hortolányi Elemér, a DKB intéző bizottságának titkára, valamint Göt- zinger István, a DKV szak- szervezeti bizottságának szervező titkára. A delegációk tagjait a vendéglátók tájékoztatták a Dunai Kőolajipari Vállalat, valamint a magyar kőolajipar helyzetéről, fejlődéséről és működéséről. A tanzániai küldöttség vezetője főlég a szakmunkásképzés módszerei iránt érdeklődött. A találkozón elvi megállapodás is született. Ennek értelmében a DKV — későbbi időben — újra fogad tapasztalatcsere-látogatáson egy tanzániai szakszervezeti delegációt, amely átfogóbban ismerkedik majd a magyar szakmunkásképzéssel. Az ír delegáció vezetője, a biztonságtechnikai és munkavédelmi intézkedésekről tájékozódott, s elismeréssel nyilatkozott arról az átgondolt, emberközpontú munkavédelemről, amit a vállalatnál tapasztalt. V. I. Prohorov elutazott hazánkból Vaszilij Iljics Prohorov, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára csütörtökön elutazott hazánkból. A Ferihegyi repülőtéren Földvári Aladár, a SZOT elnöke búcsúztatta. Reális, megalapozott terv Ülést tartott bét országgyűlési bizottság A népgazdaság V. ötéves | terve reális, megalapozott fej- | lődéssel számol a mezőgazda- i Ságban is. A törvényjavaslatban foglaltak maradéktalan megvalósításával az ágazat fokozottabban elégítheti ki az ipar mezőgazdasági eredetű nyersanyag-szükségletét, biztosíthatja a lakosság kiegyensúlyozott ellátását, növelheti exportját — hangoztatták a képviselők az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának csütörtöki ülésén. A dr. Bélák Sándor elnökletével megtartott tanácskozáson —, amelyen részt vett dr. Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és dr. Villányi Miklós, pénzügyminiszter-helyettes — a képviselők a népgazdaság V. ötéves tervéről szóló törvény- javaslatot, illetve az államháztartás jövő évi költségvetésének tervezetét és a mezőgazdaság előirányzatait elemezték. A vitában felszólalt Vary Sándor, Mateovics József, Vas József, dr. Molnár Béla, d, Pál István, Kasó József, Rib Miklós, Palóczy Lajosné, Szí merits Ferencné, dr. Schmic , Ernő és dr. Cselőtei Lási (Pest megye 2. aszódi választ» kerület), országgyűlési képv. selő. A bizottság ülése dr. B■ Iák Sándor zárszavával ért vé get. Az országgyűlés mentelmi é összeférhetetlenségi bizottság csütörtökön Sándor József el nökletével ülés' tartott a par lament Gobelin-termében Madarast Attila, pénzügyin: niszteri államtitkár az ország gyűlés soron következő ülés szakának napirendjéről tájt koztatta a képviselőket. Félsz lalt dr. Mátay Pál, Varga Zsig mond, Kollár József, Szűcs János, özv. Gáspár Istvánná, Varga István és Bodonyi Pálné képviselő. <
