Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-11 / 290. szám
„Pipás, csizmás, napszámos ember volt..." Amnkásesztály i Örökségül szerszámokat kapott — Róla nevezték el az utcát, ahonnan elhurcolták A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA II. ÉVFOLYAM, 290. SZÁM 1975. DECEMBER II., CSÜTÖRTÖK Megfontolt, jó javaslatokkal Jól képviselik körzetük érdekeit A tanácsokban a legkülönbözőbb foglalkozású állampolgárok képviselik a lakosságot. A munkás tanácstagok száma a legutóbbi választások során emelkedett. Munkájuk — az államhatalom helyi szerveiben — sokirányú és nélkülözhetetlen. Az idősebb munkások élettapasztalata, a fiatalok tenni akarása, a nők helytállása sokban segíti a testületi munkát. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a munkás tanácstagok többsége aktív közéleti szerepet tölt be, jól képviselik választókörzetük érdekeit. Felszólalásaik," javaslataik jók, megfontoltak. Mit mondanak a választók ? Besnyő Pál a Rákosvölgye Termelőszövetkezét kovács szakmunkása. Még fiatal ember, s Pécelen, az Arany János utcában választották meg tanácstagnak. Kevés beszédű, inkább a tettek embere. Körzetét időnként végigjárja, elbeszélget a lakókkal, meghallgatja javaslataikat, panaszaikat. Jelentős szerepe volt abban, hogy tavaly az utcában elkészült a gázvezeték. Figyelme arra is kiterjed, hogy milyen a körzetben például a közvilágítás, és külön felhívás nélkül is intézkedik a tanácsnál. Persze akad a körzetben még megoldatlan probléma is, mint például a felszíni vízelvezetés ügye. Kiss Tibor a Kőbányai Szerszámipari Művek dolgozója. Tanácstagi körzetében a társadalomi munka motorja. A körzet lakói derekasan kitettek magukért a csatornaépítésnél. Kiss Tibor szorgalmazza a köz- világítás megjavítását, a járSPORT SPORT + SPORT -+- SPORT A legjobb úttörő futók Gödöllő város felszabadulásának tiszteletére a városi úttörőelnökség mellett munkálkodó általános iskolai sportbizottság december 9-én megrendezte a Ki a város legjobb úttörő futója? elnevezésű verseny második fordulóját. A változatos, emelkedőkkel tarkított terepen rendezett versenyben 240 pajtás vett részt. Eredmények: LÁNYOK. Az 1961-ben születettek 600 méteres távon küzdöttek. 1. Paly a Zsuzsa 2:10,8, 2. Tóth Gabriella 2:13,7, 3. Sütő Ilona 2:21,4. A csapat- versenyt az Imre utcai általános iskola nyerte 6:51,2 perces eredménnyel. Az 1962-ben született korosztály 500 méteren versenyzett. 1. Antal Anna 1:36,3 2. Harangozó Éva 1:36,9, 3. Szláby Eszter 1:37,1. A csapatverseny győztese a Petőfi iskola lett, eredménye: 4:15,3 perc. Az 1963-ban születettek 400 méteres távon küzdöttek. 1. Szebeni Ágnes 1:16,6, 2. Györki Piroska 1:17,1, 3. Ádám Csilla 1:17,2. A. csapatverseny győztese 3:57,1 'perccel a Petőfi iskola lett. 1964-ben született lányok (300 m): 1. trippert Beáta 56,8, 2. Faliszek Diana 57,1, 3. Kalmár Katalin 57.2. Csapatversenyben a Lég- szesz utcai általános iskola diadalmaskodott, eredménye: 2:51,6. 1965-ben született lányok (200 m): 1. Bobos Tünde 38.2, 2. Kerti Krisztina 38,5, 3. Forgács Judit 39,2. A csapat- verseny győztese a máriabes- nyői iskola lett 1:55,9 perces összesített időeredménnyel. A lányoknak az iskolák közötti versenyt az Imre úti iskola nyerte. FIÜK. 1961-ben születettek (1000 m): 1 Kecskés István 3:12,5, 2. Bacsányi László 3:13,6, 3. Molnár Csaba 3:17,1. A csapatverseny győztese az Imre úti iskola, 9:57,2 perces időeredménnyel. 1962-ben születettek (800 m): 1 Pocsaí László 2:43,2, 2. Szabó György 2:43,2, 3. Magyar Sándor 2:43.8. A csapatverseny aranyérmese a Légszesz utcai iskola lett 3:36.2 perces időeredménynyel. 1963-ban szül'etett fiúk (600 m): 1. Varga Miklós 1:32.6, 2 Gáspár József 1:32.8, 3. Héjjá János 1:34,8. A csapatverseny győztese e korcsoportban a Petőfi iskola gárdája lett 4,’20,7 perces összesített időeredménnyel. 1964-ben születettek (400 m): l. Lökös László 1:14,0, 2. Sztriskó János ! 1:14,6, 3. Szabó Tibor 1:15,6. A j csapatverseny legjobbja az I Imre úti iskola lett 3:46,9 per- I ces időeredménnyel. 1965-ben születettek (300 m); 1. Pálya Attila 53,3, . 2. Nyikos Endre 54,2, 3 Miklós Frigyes 55,7. A csapatverseny legjobbja az Imre úti iskola volt 2:46.8 perces eredménnyel. Az iskolák közötti versenyt — a fiúknál — ugyancsak az Imre úti iskola csapata nyerte 29:41,8 perces összesített időeredménnyel. Ugyanez az iskola diadalmaskodott, a fiúk és lányok összevont csapatversenyében is. • (fb) daépítést. Megbízás alapján segít a különböző anyagok beszerzésénél, s igen jó szervező munkát fejt ki a kisiparosok körében. Véleményét nyíltan, fiatalos lendülettel mondja el, nemcsak tanácstagi jogait, hanem kötelességeit is érvényesíti. Összefogott a lakosság Heusz József MÁV váltókezelő. Körzetében a lakosság összefogásával jelentős méretű járdaépítést végeztek. Jól ismeri a lakosság problémáit, gondjait, s mindig igyekszik is segíteni. Rendszeresen kapcsolatot tart tanácstagtársaival. Lados Józsefné, a termelőszövetkezet nyugdíjasa, immár több cikluson keresztül képviseli körzete lakosságát, köz- tiszteletnek örvend a nagyközségben; tanácstagi munkájához családja is segítséget ad. S talán azt sem érdektelen megjegyezni, hogy tanácsülésről még soha nem hiányzott. Fejló'djön a település A neveket, a rövid kis méltatással hosszan lehetne még folytatni, hiszen a többiek, Papp Mihály, Bene Gábor, Bene Andrásné mint tanácstagok jelentős szerepet töltenek be a település életében, hogy Pécel fejlődjön, épüljön és szépüljön. . K. I. Jubileumi közgyűlés A gödöllői Vegyesipari Szövetkezet december 15-én délután 2 órakor az Agrártudományi Egyetem rektori tanácskozótermében tartja jubileumi közgyűlését. Az MSZMP Gödöllő Városi Bizottsága mellett munkálkodó párttörténeti archívbizottság munkatervének egyik fejezetében célul tűzte ki, hogy Gödöllő munkás- mozgalmi múltját feldolgozza. Az. elhurcolt, elhunyt elvtársak mellett a ma is aktív pártmunkát végzőket is bemutatjuk. Korábban már ismertettük lapunkban Dre- gonya József életútját, mozgalmi tevékenységét. A következő részben Kobzi János mártírról emlékezünk meg. Örökségül szerszámot, ásót, kapát, lapátot, fűrészt, metszőollót kapott. Ezekkel kereste a kenyerét. Napszámosként Budapesten és Gödöllőn dolgozott. Sok portán nyeste, ápolta a fákat, bokrokat, gondozta a kerteket. Ma utca és munkásőr-zászlóalj viseli a nevét. Születeti Gedeílőn A városi tanács anyakönyvébe nem jegyezték be, mert születésével megelőzte az állami anyakönyvezés rendszeressé válásának időpontját. Kéri Sándor református lelkész, városi tanácstag nemrég tudatta Kobzi János adatait Lengyel Lajos anyakönyvvezetővel. Neve a húszas sorszám alatt áll: 1876. március 14-én született, Kobzi Mihály és Födi Julianna gyermekeként, Gedellő községben; akkor még így nevezték városunkat. Szegényparaszt szülők gyermeke volt, ami abban az időben egyet jelentett a nincstelennel. Korán kellett munkát vállalnia, hogy segíthessen a családnak. Erről az időszakról mesél idős Kodó Sándorné Kobzi Lídia, aki 88 éves. (Kobzi János húga, egyetlen élő testvére.) — Jani nagyon rendes ember volt, szerettük egymást. Okos is volt, jó eszű, Oroszországba is levelezett. Nagyon szerette a maga fajtáját, a szegényembert. Két lánya volt, meg egy fia ... Én meg most betegeskedek. Nemrég jöttem haza a szanatóriumból. Környei János nyugdíjas (Fürst Sándor utca 8. szám alatti lakos) is ismerte Kobzi JÉWiost. Adatközlőnk most 72 éves: — Kobzi János pipás, csizmás, napszámos ember volt. Minden munkát yiegfogott, mert minden fillérre szüksége volt a családnak. Én főként a fiát ismertem, akivel együtt dolgoztam 1921-ben a BESZ- KÁRT-nál. „Talált" Népszava A véletlen Madarász János, Isaszeg, Hétvezér utca 2. szám alatti lakossal hoz össze. Kobzi Jánosra terelődik a szó. Madarász János elmondja, hogy 1931 októberében jött a PHÖ- BUS Villamossági RT gödöllői telepére dolgozni. — Kobzi János mellett voltam inas. Minden munkál együtt csináltak akkor idősek és fiatalok, napszámosok és szerelők. Gödörásás, oszlopál- litás, hálózatfeszítés és még más, nagyon sok munka várt ránk. Napszámban ástuk a gödröket, nem volt még akmérőgyár dolgozója így emlékezik vissza. — Tőlünk a második házban, a 44. szám alatt lakott Kobzi János. Mi, gyerekek az utcán játszottunk, amikor csendőrök jöttek az utcán. Pár perc múlva már hozták is ki a házból Kobzi Jánost. Ügy hírlett, hogy árulás áldozata lett, nemcsak őt. másokat is összeszedtek. Így beszélt a testvér, az ismerős. a munkatárs, s az egykor játszadozó gyerek, aki szemtanúja volt Kobzi János elhurcoltatásának. Miről tanúskodnak a papírok? Kobzi János egy budai malomban került a szervezett Kobzi Jánost a képen látható házból hurcolták el. Az utcát abban az időben Szabadka utcának hívták. Ma a mártír nevét viseli. A szerző felvétele Majd ha fagy ? Gondolatok a hőmérsékletről KEDDEN ESTE, a híradó után valósággal csüngtem a televízió képernyőjén, hogy I egy szótagot se mulasszak el I az időjárásjelentésből. Tettem ! ezt azért, hogy valamiféle fogalmam legyen arról, mi is lesz vajon a végeredménye a Vasas—Barcelona UEFA Kupa mérkőzésnek. (E sorokat szerdán, lapzártakor, a mérkőzés kezdete előtt írtam. Megjelenésükkor már az olvasó ismeri a találkozó eredményét, így most elég nehéz a helyzetem.) A várható időjárás szerint szerdán plusz nyolc fokig megy fel a hőmérséklet, s ebből azt a következtetést vontam le, hogy a Vasas vagy győz, vagy kikap, vagy az eredmény' döntetlen lesz. Lehet, hogy ez furcsán hangzik, de mindjárt érthetővé válik azok számára, akik tudják, hogy a magyar labdarúgócsapat játékosai nagyon reménykedtek, hogy az idő hideg marad, vagy — az lenne az igazi — még hidegebbre fordul. Erre ugyanis azért volt szükség, mert téli, fogva- cogtató klímánk a spanyol (holland és dél-amerikai) játékosok számára rendkívül kedvezőtlen, a hideg jóformán megbénítja őket. Adott esetben, ha például fagy, a magyarok jóformán győztesen futhatnak ki a pályára, hiszen az ellenfél számára is érvényes az a szabály, mely szerint játék közben a futballisták nem viselhetnek balcan- csőt, bundát és fülvédő sapkát. lllovszky Rudolf edző nyilatkozata — amelyben a hideg időben reménykedik — minden újságban megjelent. Nem tartoztam soha azok táborába, akik a nyomtatott betű fegyverével harcoltak a magyar labdarúgás felemelkedéséért, és egyik újság hasábjain sem adtam hangot gúnyos kritikai megjegyzéseimnek. Ezt azért tartom fontosnak leírni, mert ezúttal sincs szó ilyesmiről, csupán a tényeket" konstatálom, tudomásul véve, hogy az időjárás is bevonult a taktikai fegyverek sorába. Közép- Európában is! Mert hogy a magaslati levegő és a fullasztó trópusi klíma eddig is hatással volt a sportolok teljesítményére, azt mindig is tudtam. MOST, a mérkőzés előtti nehéz percekben elképzelem az ellenfél játékosait, amint színes kis tornanadrágjaikban, egy szál mezben, kocogó fogsorral, reszkető térdekkel dörzsölik egymás hátát, tenyerükbe lehelnek, s mit sem törődnek -a magyar fiúkkal, akik nagyszerű csel-sorozatokat bemutatva törnek a spanyol kapu felé. fittyet hányva a kapusra, aki a földön ülve dörzsöli elfagyott lábujjait. Mert tényleg ... nagyszerű lenne nyerni. Akármilyen idő van, jó focival nagyszerű lenne nyerni. Mindezt félretéve elkéoze- iem, hogy például a Ganz Árammérőgyár egyik munkása odamegy a művezetőhöz azokkal a finom kis fogaskerekekkel, amelyeket reggel óta készített. Mind selejt. A művezető megkérdezi, hogyan lehetséges ez, eddig ilyesmi nem fordult elő. Mire a munkás közli, hogy ő erről nem tehet, hiszen délelőtt kétszer is megindult odakinn a hóesés, azt pedig ő ki nem. állhatja. Vagy elképzelem azt, hogy a szolgáltatóházban a televíziószerelő egy baltával aprítani kezdi a javításra váró készülékeket. Erre lefogják és persze megkérdezik tőle, hogy miért csinál ilyet? Mire ő közli, hogy csakis esőben tud dolgozni, márpedig két hete száraz idő van.- ezt nem lehet tovább bírni... Hát hagyjuk is, hiszen mindezek az újságok sportrovatában olvasottak alapján jutottak eszembe, s az is meglehet, hogy nincs igazam, ami végső soron nem is lenne nagy csoda, hiszen ebben a szobában, ahol ezeket a sorokat papírra vetem, túlságosan meleg van, egészen ellustít. Persze a munka nem játék, míg a labdarúgás — bármily komolyan vesszük is — az, ahol a szerencse is szóhoz juthat. (Persze, kérdés, nevezhető-e szerencsének, ha télen hideg van?) BÍZOM ABBAN, hogy a Vasas továbbjut, mégpedig becsületes harcban, jó játékkal, nagyszerű gólokkal. Az időjárástól függetlenül. Fehér Béla kor talajfúró gép. Kobzi János bácsi különösen értett ehhez a munkához, ő tanította meg nekem a fogásokat. Minket senki sem tudott megelőzni. Igen becsületes ember volt, és szókimondó. Nem félt senkitől. Szeretett, mintha a fia lettem volna. Hosszabb ismeretség után adta nekem oda a Népszavát, hogy olvasgassam. De kioktatott: ha valaki meglátja nálam, mondjam azt, hogy találtam. Este mindég vissza kellett adnom. Mesélte, hogy ő sokáig dolgozott Pesten. Valószínű, ott barátkozott össze baloldali emberekkel, amit bizonyított, hogy még tisztviselő barátai is voltak. Hogyha valakinek problémája akadt, például az OTI-nál, János bácsi egy hét alatt elintézte. Munka után eljárt a kertekbe nyesegetni. Sok helyen megfordult, de kevés emberrel barátkozott. Gödöllőn leginkább Hajduczi Jánossal, Dre- gonya Józseffel és Valentin Jánossal volt jóba. Fiúgyermekét korán elvesztette. Én 1934-ben felszabadultam s kényszerszabadságra küldött a cég. Ez volt a szokás, hogy az időt megszakítsák, és a munkás joga csorbuljon, egyszóval a jogfolytonosság megszűnjön. Két hónap múlva kerültem vissza, de akkor János bácsi már nem volt ott. Árulás áldozata lett Sokan ismerték Kobzi Jánost. Becsei Miklós, az Áramdolgozók közé. Már a század- fordulón lelkes aktívája volt a szakszervezetnek. A Tanács- köztársaság kikiáltása után beválasztották a megyei munkás- tanácsba, és tagja lett a gödöllői direktóriumnak. A helyi pénzügyek és az élelmezés ellátása volt a feladata. A Tanácsköztársaság bukása után letartóztatták és bíróság elé állították. A Pestvidéki Királyi Ügyészség 7160/1919 KÜ—2782, a Pestvidéki Törvényszék 4039/1919 ME ren-< delete szerint külön büntetőparancs alapján jártak el vele szemben; 1919. augusztus 25- én letartóztatták. Izgatás címén emeltek vádat ellene. Utca és zászlóalj Érezte a társadalom igazságtalanságát, megtette, amit tenni tudott. A szigorú megfigyelés ellenére tartotta a kapcsolatot elvtársaival. Osztályáért harcoló munkásember volt Kobzi János. A munkásosztály igazát képviselte, ezt tudták, érezték a fiatalom bitorlói. 1944. november 3-án több tárcsával elhurcolták Vácon át Komáromba, ahol a várbörtön foglya volt, majd Németországba vitték, ahol meggyilkolták. A felszabadulás után utcát neveztek el róla, azt, amelyikből elhurcolták. És Kobzi János nevét vette fel a járásivárosi munkásőr-zászlóalj. Csiba József Tolcsvaiék a klubban Népművészet zenében és képekben A gödöllői Petőfi művelődési ház ifjúsági klubja december 13-án, szombaton délután vendégül látja a Tolcsvai együttest. Ez alkalommal Tolcsvaiék újabb népzenei gyűjtésüket mutatják be; a klub tagjai azonban zenén kívül képek segítségével is megismerkedhetnek magyar néprajzi tájakkal. Az együttes gyűjtőútján ugyanis részt vett Kresz Albert fotóművész, s a szombaton 6 órakor kezdődő klubesten az érdeklődők a tájakról, s adatközlő éneklő lakosaikról színes diafelvételeket is láthatnak. Tanári hangverseny - évfordulóra A Gödöllői Körzeti Állami Zeneiskola tanárai Gödöllő várossá nyilvánításának tizedik évfordulója tiszteletére december 14-én délután 5 órakor az Agrártudományi Egyetem színháztermében hangversenyt adnak. Az előadásra gyermekeket és felnőtteket egyaránt várnak. A műsorban felcsendülnek Vivaldi, Bach, Bartók, Marais, Hubay, Drdla, Beethoven, Liszt, Massenuet és Chopin művei. Pódiumon a Musica Humana A veresegyházi Váci Mihály művelődési központban december 21-én, vasárnap este hét órakor komolyzenei programot rendeznek. Ella István karnagy vezényletével lép pódiumra a Musica Humana zenekar, művészeti vezetőjük Erdélyi Sándor karnagy. A hangversenyen Corelli-, Vivaldi-, Hündel-művek, valamint szavalatok hangzanak el. Szabó Lőrinc, Babits Mihály és Radnóti Miklós verseit Bo- donyi Katalin és Péter Pál adja elő. A l
