Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-11 / 290. szám
4 1975. DECEMBER 11., CSÜTÖRTÖK Tanuló munkások A korábbi években általában ötvenen tanultak általános iskolákban a Csepel Autógyár dolgozói közül. Az idei év Csökkent az óraszám « Áz érdakeít pedagógusok elégedettek - Pest megyei tapasztalatok az első, amikor kétszázötvenen kezdték el az általános iskola felső tagozatának valamelyik osztályát a gyár munkásai közül. Januártól kezdődően pedig ismét hatvanan kapcsolódnak be a tanulásba, így a tanév végére összesen hárömszáz- tizen vizsgáznak az általános iskola különböző osztályainak anyagából. Tanulásukat a gyár vezetése különböző kedvezményekkel segíti. Az elmúlt esztendőkben a l dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására számos központi intézkedés történt. Elsősorban a csökkentett munkaidő bevezetése érintett sok embert, hiszen a heti 44 órás munkaidő, a szabad szombatok biztosítása országos méretekben realizálódott. Az alsó- és középfokú oktatási és nevelési intézményekben dolgozó pedagógusok kötelező óraszámának a csökkentése hasonló célokat szolgál. A kötelező óraszámok csökkentése a pedagógusoknak régi óhaja vált, és mór a IX. pártkongresszus is fontos célként rögzítette, sőt 1968-ban [ kormányhatározat írta elő, hogy a IV. ötéves terv időszakában a pedagógusok heti kö- j telező óraszámát differenciál- ; tan csökkenteni kell. Ezt két ; szakaszban hajtottál;: végre: 1974 szeptemberében és az idei tanév kezdetekor. Pest megyében ez 4212 nevelőt érint. Tanítók, igazgatók, helyettesek A Pedagógusok Szakszervezetének Pest megyei Bizottsága az óraszámcsökkentés végrehajtásának megyei tapasztalatairól tárgyalt. A vita megállapította, hogy a minisztertanácsi határozat megelégedést váltott ki az érintett pedagógusok között. A végrehajtásnál azonban adódtak félreértések. Faképpen azért, mert nem egységesen értelmezték az előírásokat. A gyakorlati foglalkozásokat vezető pedagógusok óraszáma, ezen belül is' a ténylegesen tanított és az előkészítésre fordított órák pontos megállapítása jelentett gondot. Az eredeti 28 óráról most 24-re csökkent. Ebből hat órát lehet előkészítő munkára fordítani. Erős visszhangja támadt annak, hogy az alsótagozatos nevelők óraszámát nem csökkentették, s a tanítók osztályfőnöki pótlékot sem kapnak. Gond az is, hogy a rendkívül túlterhelt igazgatók és igazgatóhelyettesek kötelező óraszáma sem változott. Kiállítótermekben Tószegi kerámiák, aieríirsai grafikák Festményeken a Duna-táj A fazekasság ősi mesterség. Híd, amely összeköti űrhajós századunkat a neolitikummaL Ami tegnap használati tárgy volt, ma díszedény, — maradék, üzenet a múltból, otthonaink tartozéka, közérzetünk szükséglete. Tóth József e több evezredes hivatás korongoscsaládjának egyik utóda. Tószegen született, Tószegen él, s most Abony, Szolnok után a tóalmási művelődési házban állította ki népes közönség elismerése mellett — kerámiáit. Tekintélyes fazekasmester, aki az ipar szolgálata közben művészi magaslatokra törekszik. Évtizedek óta, növekvő sikerrel. Mezőtúri műhelyekben is járt, a népművészet ajánlataira és olvasmányaira is figyel korongforgatás közben, de főleg ömaga belső sugallatára. Az az igazi tárgy — vallja — melyre készítése közben köny- nye hull, mosolya sugárzik. Talán annak örülhetünk legjobban tóalmási tárlatán, hogy nem elégszik meg a néprajzi források ismétlésével és ugyanakkor nem akarnok sem, aki mindenáron a modernség látszatát kelti, hanem mértékkel válogat lehetőségei közepette, és egyedi formákra törekszik. Ott is éri el az optimális hatást, ahol egyszerű, ahol a tárgy személyiségének tartozéka, ahol tarka színíölös- leg nem rongálja az arányokat, ahol a tányér, butélia, korsó, kanta az emberi élet idézete. Ahol cifráz, ahol tornyozza eszközeit — azt keil még szelektálnia önmagából, mert ez idegen anyag, az érték nem kívánt salakja. A tér közömbös pontjait tárgyak melegségével feloldó összharmóniát kezdeményezik alkotásai, melyele úgy fokozódhatnak időtlen művekké, ha színeit szűri’, formáit emberalakzattal bővíti, és kertplasztikákra hangolja törekvéseit, — annál is inkább, mert az otthon méretű benső tér kis- szobrai képzőművészetünk hiánycikke. Ez a célkitűzés Tóth József iránylehetősége, Tóth József mázatlan kerámiája. sokrétű, az ATbertirsán töltött kilenc év munkáiból válogatott. E művek az útkeresés egyes .áUplDásáit jelzik — régi és új dolgokat tartalmaz, technikailag is változatos, — hiszen rézkarc, tusrajz, linó, olajgrafika, monotypia is szerepel a tárlaton. Ma éppen a helyiség szűk volta miatt nem is tudott művészetéről teljes keresztmetszetet adni Mikloso- vits László — természetéről annál inkább. Formái nemcsak a kéz termékei, hanem töprengés, szemlélődés eredményei. Megrendíti egy csúzlitól Sebesült madár; egész grafikai sorozat kerekedik belőle ugyanúgy, mint a Picasso fejből, annak lényegi és markáns megörökítéséből. Joggal, hiszen a század rembrandti fontosságú személyiségét értelmezte egyéni vonalvezetésével. Miklosovits László rajzai bizonyítják, hogy a roncstelep spiráljai, a temetőben dülöngélő fejfák is grafikai hullámhosszon felfogható információkat tartalmaznak, melyek nélUTAK ELŐTT külözhetetlenek saját eszmélé- sünkhöz. Csak annyit jegyzőnk meg befejezésül, hogy Miklosovits László a Nagy István csoport tagjaként szervesen fejlődött a magyar grafika Kondor Béla utáni korszakának egyik ígéretévé, melyről nemcsak ceglédi, budapesti, albertirsai kiállításain győződhettünk meg, hanem az Élet és Irodalom hasábjain, ahol rendszeresen publikál. ★ Komoly meglepetést jelent Lelkes András új festményeinek a bemutatása a Józsefvárosi Galéria decemberi tárlatán. A Ráckevei Duna-ág és a Balaton festője, aki a nagy víz előtt kószál fák ünnepi lombfolyosójában, és elragadtatással szemrevételezi. A vászolyi forrás időjelző vízkanyarját, — egyre jobban elmélyült egyénileg választott tájforrásaiban. A táj ma már emberi állapotot mond Lelkes András művészetében — a nyár beteljesülés, B. Péter fejfája a' tisztelgő ’ együttérzés, s ha Esti látogató érkezik, az maga a béklyókat nem ismerő, megfé- kezhetetlen szerelem. Losonci Miklós Lelkes József: B. Péter fejfája. Jubileum' nagylemezzel megvalósítását várakozás kíséri. ★ Ugyancsak december 10-ig, csak Albertirsán, a nagyközségi könyvtárban látható Miklosovits László grafikusművész kiállítása. Ahogy saját kollekcióját elemzi, — ez az anyag Miklosovits László: Picasso. öt éve változatlan felállásban, dacolva az idő zenekarokat bomlasztó sodrával: így ülhetik körül a születésnapi tortát az országhatárokon túl | is jól ismert Corvina-együttes tagjai. — Mit mutat a mérleg? — Fél évtized alatt negyven számot vettünk fel lemezre — mondja Soltész Rezső basszusgitáros —, körülbelül ezer koncertet adtunk itthon és külföldön, tizenegy dalunk kapott helyet a magyar slágerlistákon, három nemzetközi és négy hazai fesztiválon vettünk részt, számos televíziós műsorban és rádiófelvételen szerepeltünk. Városnevek: Pozsony, Essen, Várna, Sopot és Berlin. Kiemelkedő sikerek színhelyei: az elsőn Cliff Richarddal közös programban, a legutolsó pedig egy népszerűségi lista első helye, az NDK Televízió Rund című ifjúsági műsorában. Rajongóik azt tartják: a Corvina slágeregyüttes. Első kislemezük, a népszerű Oszkár hamar elfogyott. Az igazi rangot azonban az 1972-es táncdalfesztivál hozta meg számukra. Az Egy viharos éjszakán című dalukkal törtek be a hazai könnyűzene világába. Két évre rá jelentkeztek első nagylemezükkel. A muzsikusok szerint megkésett lemez volt. — A számok 1972-ben íródtak, 73-ban készültek a felvételek, s mire ’ a közönség elé kerültek, már nem fejezték ki az 1974-es esztendő Corvinájának zenei világát. — Hol tart ma az együttes? — Változatlanul slágereket énekelünk. Az egész világon változó, keményedö zenei ízlés nyomán — nem a divatnak hódolva, de átvéve mindazt, ami korszerű és jó — megpróbálunk modernebb dallam és rit- musvilágú zenét készíteni. S mintegy illusztrálva a programot: napjainkban megjelent az együttes második nagylemeze. Túlóragondok Az is problémát jelentett, hogy a Művelődésügyi Közlöny csak aug. 29-én közölte az óraszámcsökkentéssel kapcsolatos tudnivalókat. A késés miatt az iskolákban a tantárgyfelosztás elkészítése, az órarendek összeállítása elhúzódott. A rendelet megjelenése után hiányos volt á magyarázó információ is, a művelődés- ügyi és szakszervezeti szervek között hatékonyabb együttműködésre lett volna szükség. Közismert tény, hogy az óraszámok csökkentése az érintett pedagógusok többségénél nem jplent munkaidő-csökkentést. A felszabaduló órákat a pedagógusok túlórában látják el. Megoldásra váró tontos feladat tehát a túlórák' arányosabb elosztása, illetve csökkentése annak érdekében, hogy a pedagógusok valóban érezzék az óraszámcsökkentés kedvező hatását. Font os .lépés A tanácskozáson rámutattak arra, hogy a kötelező óraszámok csökkentését szolgáló intézkedések nem csupán egy régóta várt folyamatot zárnak le. Ezek tulajdonképpen az oktató-nevelő munka feltételeinek javítását szolgáló kezdeti lépések. Jobb munkaszervezéssel, az anyagi erők ésszerűbb felhasználásával, új munkaerők beállításával kedvezőbb körülményeket kell teremteni az Iskolákban. * Ha az óraszámcsökkentés nem is teremtette meg a heti 44 órás pedagógus-munkaidő bevezetésének feltételeit, fontos lépés volt a megvalósítás útján. A távolabbi célok elérését tehát jól szolgálja a mostani rendelkezések maradéktalan végrehajtása. Erre kell most összpontosítani az erőket. K. Gy. M. Utak előtt — olvashatjuk a tasakon a címet. — Vagyis — vallják a tagok — sok koncert, új lemezek, új utak keresése az együttes jövője. A lemez tizenegy számot tartalmaz. Ebből nyolc a Szigeti Ferenc—Soltész Rezső alkotópáros szerzeménye. Közöttük olyan leendő slágerek, mint a Hej, Doktor!, az Üjra együtt, a Holnap majd újra eljövünk, a Tizennyolc évesen címűelc Zenéjük frappáns, hangszerelésük ötletes. Kedvelik a gitáreffektusokat, de a vokált sem hanyagolják el. Soltész Rezső, Soltész Gábor, Makai Zsolt, Szigeti Ferenc és Fonyódi Péter ezzel a lemezükkel igazolják a könnyűzene kedvelői előtt nagykorúságukat. December közepén Berlinbe utaznak, az NDK televíziójának gálaestjén lépnek fel. Januárban lát napvilágot első angol nyelvű nagylemezük, a pozsonyi Opus-cégnél. Márciustól kéthónapos szovjetunióbeli turnén vesznek részt. Ezt a meghívást két évvel ezelőtti koncertjeik sikere nyomán kapták. (M) HETI FILMJEGYZET-—-—- / Bo sszú a bércek közölt jelenet a Bosszú a bércek között című filmből. Háborúban nem lehet tartósan magánbékét kötni — akár ez is lehetne a mottója ennek a bratislavai stúdióban készült csehszlovák filmnek. Témáját persze a partizán- harcok idejéből és ''köréből veszi a rendező, Martin Ta- pák, s nem is akárki adja az irodalmi alapanyagot: egy ismert, jeles író, Ivan Bukovan. Talán ezért is sikerültebb a film, mint az úgynevezett partizánfilmek átlaga. Főhőse egy falusi ember, Matous. Behívták, s ha akarja, ha nem, a frontra kell mennie. De a ( háborúba hamarosan annyira beleun, hogy megszökik. Nem akar ő semmi mást, bsak ott szeretné hagyni azt a háborút, amelyhez semmi köze. Haza akar menni, a családjához, a földhöz, a kis közösségbe. Magánlázadás ez, magánbéke — s talán ezért nem sikerül. Nemcsak azért, mert a szökevény Matoust elfogják, majd a foglyokat szállító vonatot megtámadják a partizánok, s így hősünk kiszabadul, hanem azért i is, mert otthon már mások a körülmények, mint amikor ő bevonult. A férfiak a hegyékbe mentek partizánnak, vagy a frontra vitték őket. így hát Matousra vagy a büntetés vár — hiszen megszökött .... a .fjpiítr.ój' it-. va gy neki is Va Jferekbe -3*11 mennie. Magánbéke nincs, nem is lehet, határhelyzetekA rejteln Vertief regényei ma is biztos tippek, ha fordulatos, izgalmas, szórakoztató kassza- si'kert jósoló filmeket akar valaki készíteni. Így hát semmi meglepő nincs benne, ha Henri Colpi és Juan-Antonio Bar- dem rendezők — nagy rutinjukat is „bedobva” — francia —spányol—olasz koprodukcióban leforgatták Verne egyik legsikeresebb regényének filmváltozatát. A rejtelmes sziget egyébként is igen vonzó filmtéma, hiszen szinte „egy 'az egyben” olyan, mint egy mai tudományos-fantasztikus könyv. Az ilyen témák iránt pedig közismerten nagy a kereslet. Hogy a .történet a múlt század hatvanas éveiben, az amerikai polgárháború idején játszódik, az szinte lényegtelen, mert csak az in dításnál van szerepe. A film többi részében már olyasmik történnek hőseinkkel, amelyek kortalanná teszik a művet, mint ahogyan a legjobb Verne-könyvek tulajdonképpen kortalanok is, mert olyan problémákat feszegetnek, amelyek ma is érdekelnek bennünket, amelyek ma is részesei életünknek} Akárcsak A rejtelmes szigetben. Miről is van itt szó? Arról, hogy egy dúsgazdag és zseniális ember, Nemo kapitány (akinek Verne külön regényt is szentelt), megundoro- di.í az emberiségtől, a háborúktól, az emberirtástól, s megteremti a maga külön birodalmát, egy csodálatosan fejlett technikával létrehozott víz alatti várost, ahová senki nem hatolhat be. ahol nem érvényesek a külső világ gonosz ben az ember döntésre kényszerül. A film igyekszik ezt a döntéskényszert, a motiváló erőket, az egyéni és a kollektív mozgatórugókat feltárni, elemezni. Amíg ezen a körön belül marad, határozottan érdekes, őszinte is. Itt-ott hasonlatos a Hószakadás című Kása-filmhez — talán még a tájak is azok, amelyeken a magyar filmet forgatták. Amikor azonban a rendező elkezdi „bonyolítani” a történetet, óhatatlanul beletéved a sablonos megoldások bozótjába. Itt már a túlontúl ismert harci jelenetek, a sokszor látott ste- reotip partizán- illetve partizánvadász német figurák veszik át a film fő vonalát, s háttérbe szorul az igazi konfliktus. Csak a film- végén sikerül ismét lélektanilag, emberileg hitelesnek mondható szituációt teremteni; a ‘társai megmentéséért a biztos halálra is vállalkozó Matous azt az erkölcsi végkifejletet realizálja, amely a film elején 'indított figurából logikusan következik: a háborútól, a harctól megundorodott ember végül is hős lesz, mert már megtanulta,, hogy létezik jó ügy és értelmes halál is. Mindez igaz — csakhogy a film közepén nem kapjuk meg äzokflt a' mirliVäHdkdt, ' hme- lyek ' Trttdtés’thethék, elfogadhatóvá, átélhetővé tennék Matous átalakulását. íes sziget törvényei — ám mégsem tartható fenn háborítatlanul ez a külön világ, mert rátörnek, elpusztítják, s elpusztul vele maga a létrehozója, Nemo kapitány is. Bizony, keserű kicsengésű a történet, s a film még keserűbbé formálja (miközben felhasználja más Verne-regények néhány motívumát is). — Mápnost Verne, vágy a filmváltozat készítői pesszimisták lennének, nem bíznának az emberiségben, a jövőben, a fejlődésben? Igen is, nem is. Nem bíznak abban, hogy a jó szándék mindig érvényesül, nem hiszik, hogy az emberek ónmaguktól jobbá lesznek — de bíznak abban, hogy mindig lesznek olyanok, akik tovább viszik .a tudományt, a fejlődést, akik elég nemes gondolkodásúak, elég becsületesek lesznek ahhoz, hogy az igazságokért síkraszálljanak. Colpi és Bardem jó rendezők, ezért igen pontosan és fantáziadúsan teremtik meg a titokzatos sziget különleges világát, azt a légkört, mely a „léghajótörött” Smith mérnököt és társait körülveszi. Következetesen és érdekesen megvalósított a sok technikai csoda is, ‘és emellett arra is gondot fordítanak az alkotók, hogy az egyes figurákat jól körvonalazzák. így A rejtelmes sziget felül tud emelkedni a hasonló filmek átlagán. Nemo kapitány szerepében Omar Sharifot láthatjuk. Dicséretére elmondhatjuk, hogy a titokzatos kapitány emberi vonásait is el tudja játszani, nemcsak a rejtelmességét. Nadira Az üzbég nemzetiségi filmstúdióban készült ez az új szovjet film. Hősnője egy valóságos személy, a XIX. század elején valóban élt költőnő, Nadira. Az ő, némiképp a walesi bárdokra emlékeztető történetét mondja el a film, számunkra kissé szokatlan eszközökkel, de helyenként igen költőien. Takács István
