Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-11 / 290. szám
\ "kMúfw 1973. DECEMBER 11., CSÜTÖRTÖK • • Összefűz bennünket a szocializmus építésének eszméje, érdeke Győri Imre beszéde a varsói Párizsi kommiin gyárban rendezeti nagygyűlésen Győri Imre, az MSZMP KB titkára, a varsói Párizsi kommiin ' telefongyárban szerdán megrendezett nagygyűlésen elhangzott beszédének bevezetőjében átadta a gyár dolgozóinak az MSZMP Központi Bizottsága és személy szerint Kádár János, a magyar kommunisták, munkások forró üdvözletét és tolmácsolta legjobb kívánságaikat: éljenek, dolgozzanak jó egészségben és érjenek el még szebb sikereket a termelőmunkában, gyáruk további fejlesztésében hazájuk, a szocialista Lengyelország felvirágoztatásában! Az MSZMP KB titkára a következőképpen folytatta: — A Lengyel Egyesült Munkáspárt kongresszusának eddigi munkáját, a magyar nép által is nagyrabecsült Edward derek elvtárs előadói beszédét és a felszólalásokat nagy figyelemmel követtük. S ez nem puszta udvarias megnyilatkozás részünkről. Minden, ami a varsói pártkongresszuson elhangzott, közel állt hozzánk is, hiszen mindannyian a szocialista népek közösségének tagjai vagyunk, elszakíthatat- lanul összefűz bennünket a szocializmus építésének eszméje, érdeke, célja. — Érthető tehát, hogy nagy megelégedéssel hallottunk a kongresszuson a lengyel kommunisták, az egész lengyel nép hatalmas országépítő sikereiről. Csak gratulálni tudunk ahhoz, fiogy nem könnyű öt esztendőt maguk mögött hagyva jelenthették a kongresszusnak: a népi Lengyelország jelentősen előbbre haladt a szocializmus építésének útján. A nemzeti jövedelem öt év alatti 62 százalékos vagy az ipari termelés 73 százalékos emelkedése, és a gazdasági lehetőségekkel párhuzamosan a nép élet- és munkakörülményeinek javítása a szocialista fejlődés ékes bizonyítéka. Tanúsítják, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a lengyel kormány helyes, marxista—leninista politikát fplytat, amelyet a lengyel nép tettekkel támogat. Az ömök eredményei nyomán újabb erővel domborodnak ki a szocializmus értékei, maga- sabbrendűsége. — Mi tehát úgy tekintünk lengyel barátaink kiemelkedő munkateljesítményeire, mint a közös ügyünk sikeréhez való jelentős hozzájárulásra. De elégedettségünk nemcsak abból táplálkozott, amit a kongresszus a múltról mondott, hanem abból is, ahogyan előrevetítette Lengyelország jövőjét A fejlett szocialista társadalom felépítése olyan cél, amelynek elérésével hazájuk a fejlődés új történelmi szakaszába lép, s ez a társadalmi igazságot megtestesítő, szellemiekben , és anyagiakban gazdag, az egyén alkotó lehetőségeit teljes mértékben kibontakoztató, országukat sokoldalúan felemelő társadalom lesz. Ezért a célért érdemes élni, dolgozni. Meggyőződésünk, hogy a dicső lengyel munkás- osztály, nagy tapasztalatú pártjának vezetésével, a szocialista országokkal karöltve el fog jutni az új társadalomnak a kongresszuson reálisan felvázolt magaslataira! Közös dolgainkról beszélgetve... Győri Imre a továbbiakban ismertette a hazánkban folyó szocialista épitőmunka eredményeit, majd így folytatta: — Amikor így, barátok között mai helyzetünk, jeladataink, terveink és távlataink közös dolgairól beszélgetünk, különösen jól érezzük, hogy történelmi barátságunk új tartalmának legfőbb jellemzője a proletár internacionalizmus, az együvétartozás a szocialista népek erős, nagy családjában. Aligha van az életnek olyan területe, amelyre ne terjedne ki a pártjaink, állami intézményeink és társadalmi szervezeteink közötti, mindkét fél számára hasznos munkakapcsolat. A gazdasági kapcsolatok, az ipari szakosítás és kooperáció megfelel mindkét ország érdekeinek, Összhangban áll a KGST-ben egyeztetett tervekkel és egyiittműkö'déssel, és jól szolgálja a szocialista gazdasági integráció további kibontakozását. -Egyre jobban kihasználjuk azokat a nagy lehetőségeket, amelyek kapcsolataink bővítésére a tudományos, a műszaki, a kulturális és a társadalmi élet sok területén adódnak, örvendetesen bővül a két ország közötti személyi forgalom, amely szembetűnően bizonyítja, hogy a két ország viszonyát nemcsak pártjaink és kormányaink, hanem népeink milliók és milliók szívből jövő barátsága alakítja. — Hagyománya van már annak is, hogy népeink közös erővel harcolnak minden nép szabadságáért, függetlenségéért, nemzeti és társadalmi felemelkedéséért. Azok a lengyel kommunisták, akik 1919- ben ott küzdöttek a magyar Vörös Hadseregben, azok a magyar partizánok, akik 1944- ben' a kampinosi erdő harci osztagaiban harcoltak, nemzetközi küldetést is teljesítettek. Fegyvert fogtak a népeket leigázó burzsoá erőkkel, fasizmussal szemben. Múlt és jelen tanúbizonysága A magyarok és a lengyelek ma is vállvetve harcolnak az imperializmus ellen, a szocializmusért, a békéért. Egybefűz bennünket tehát az is, hogy külpolitikánk alapvető törekvése szüntelenül erősíteni az egységet a Szovjetunióval, a Szovjetunió Kommunista Pártjával. Önök ismerik Magyarország történelmi útját. amelynek egyik legfőbb tapasztalata, hogy harcunkhoz, erőfeszítéseinkhez a világ első szocialista államának, a Szovjetuniónak a léte és internacionalista támogatása adott erőt, neki köszönhetjük felszabadulásunkat, vele szoros szövetségben tudjuk megoldani a szocializmus építésének feladatait. Múlt és jelen igazolja tehát pártunknak azt az elvi álláspontját, hogy szovjetellenes kommunizmus nincs és nem is lehet. A történelmi tények cáfolha- tatlanuí bizonyítják a Szovjetunió és az SZKP világtörténelmi szerepét, azt, hogy ez az ország és párt vállalja magára a legnagyobb felelősséget és terhet az egyetemes emberi haladásért, a békéért, a szocialista világ fejlődéséért vívott küzdelemben. — Pártunk következetesen síkraszáll a többi szocialista országhoz fűződő kapcsolataink erősítéséért, aktívan részt veszünk a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamainak együttműködésében, teljesítjük a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom iránti kötelességeinket. Ezt a politikát mi úgy hívjuk: elvi, nyílt politika. Ez azt jelenti, hogy nemzetközi tevékenységünket minden esetben a proletár internacionalizmus és a békés egymás mellett élés elvei vezérlik. Csakis így tudjuk képviselni legbensőbb nemzeti és nemzetközi érdekeinket. Győri Imre a következőképpen fejezte be beszédét: — Nagy öröm és megtiszteltetés volt számomra, hogy szólhattam önökhöz közös dolgainkról. Küldöttségünk a legszebb emlékekkel tér haza ebből a nagyhírű gyárból. Btetős vagyok abban, hogy magyar munikástestvéreink, akiknek beszámolunk majd lengyelországi tartózkodásunk tapasztalatairól. a legmelegebb baráti érzésekkel gondolnak majd önökre. Kérem, hogy önök is mindig emlékezzenek rá: Földrajzilag se távol, de a barátság országútján járva, egészen közel élnek öltökhöz a magyar kommunisták, a magyar dolgozók, és népeink magabiztosan együtt haladnak előre a legigazibb, a legemberibb társadalom, a kommunizmus felé! A Szovjetunió és Afganisztán meghosszabbították semiegessegi és megnemtámadási szerződésük hatályát Nyikolaj Podgornij hazaindult Kabulból Afganisztán fővárosában szerdán befejeződtek a tárgyalások Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Mohammed Paud afgán állam- és kormányfő között. A tárgyalófelek folytatták a kölcsönös érdeklődésre számot tartó időszerű nemzetközi problémák, valamint a kétoldalú kapcsolatokat érintő egyes kérdések megvitatását. A Szovjetunió és Afganisztán meghosszbbította további tíz esztendőre az 1931-ben megkötött serrüegességi és kölcsönös megnemtámadási szerződés hatályát. Az erről szóló jegyzőkönyvet Nyikolaj Podgornij és Mohammed Daud írta alá. Nyikolaj Podgornij az ebből az alkalomból elhangzott beszédében hangsúlyozta, hogy az új jegyzőkönyv jó alapot szolgáltat majd az együttműködés további elmélyítéséhez. Nyikolaj Podgornij afganisztáni látogatásának eredményeiről közös közleményt hoztak nyilvánosságra. Nyikolaj Podgornij, aki kétnapos hivatalos baráti látogatást tett Afganisztánban, szerdán elutazott Kabulból. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke hazatérőben szerdán Taskent- be érkezett. Befejeződött a Kolumbiai Kommunista Párt XI!. kongresszusa Befejezte munkáját a Kolumbiai Kommunista Párt XII. kongresszusa. A résztvevők megvitatták a KB beszámolóját, jóváhagyták a politikai határozatot, valamint egy sor más dokumentumot. Megválasztották az új központi bizottságot, amely ezt követő plénumán megválasztotta a végrehajtó bizottságot és a KB titkárságát. Negyven perc a Fehér Házban Ford Dobrinyinnal tárgyait Ford amerikai elnök kedden magához kérette Dobrinyin szovjet nagykövetet és Kissinger külügyminiszter, valamint Brent Scowcroft nemzetbiztonsági főtanácsadó társaságában negyven perces megbeszélést folytatott vele. John Hushen, a POsmÁlí,i Elmélyült a kormány válsága Azevedo Cunhallttl és Soaressel tárgyalt Lemondott a portugál kormányban viselt funkciójáról négy demokratikus néppárti politikus: Sa Borges szociális- ügyi miniszter és három államtitkár. Döntésük hátterében az áll, hogy szembefordultak pártjuk hivatalos vonalával és nem fogadják el Sa Carneiro főtitkár jobboldali koncepcióját — válik tudni lisszaboni politikai körökben. A PPD politikusainak kiválása elmélyítette Azevedo kormányának válságát, hiszen korábban már lemondott tisztségéről az iparügyi és a nehézipari miniszter is. Azevedo tengernagy a kormány „átalakításáról” és az új kabinet által követendő politikai vonal kialakításáról tárgyalt Cunhallal, a PKP és Soa- ressal, a PSZP főtitkárával. A kommunisták a ' kormányban való további részvételüket attól teszik függővé, milyen politikai programja lesz az új kabinetnek. — közölték kommunista forrásból. Lisszabonban a köztársasági elnöki palota előtt szerdán délelőtt tüntetést rendeztek annak a 123 tisztnek a hozzátartozói, akit a november 25-i katonai lázadás elfojtása után tartóztattak le. Gomes elnök fogadta küldöttségüket, amely azt követelte, hogy engedélyezzék a Custoias börtönben fogva tartott tisztek meglátogatását, és azt, hogy ügyvédet fogadhassanak nekik. Fehér Ház helyettes szóvivője nem számolt be részletesen a megbeszélés tartalmáról, csupán annyit mondott, hogy időszerű kérdésekről” volt szó, megtárgyalták a hadászati fegyverkorlátozási tárgyalások állását, Kissinger moszkvai utazásának lehetőségét és más kérdéseket, köztük az angolai helyzetet. A szóvivő nem árulta el, hogy Kissinger moszkvai útja bizonyosabb lett-e a találkozó eredményeként. Az amerikai külügyminiszter ugyancsak kedden sajtóértekezleten úgy nyilatkozott, hogy négy-öt héten belül számít moszkvai utazására. Ami a SALT témáját illeti, az elnöki szóvivő arra a kijelentésre szorítkozott, hogy „valahányszor eszmecsere jön létre, mint most is, valamilyen haladás történik”. SZERDÁN ÖTNAPOS látogatásra Kairóba érkezett Gis- card d’Estaing francia elnök. Tiltakozó akciók Spanyolországban Spanyolországban szerdán országszerte számos tiltakozó akciót rendeztek. Madridban és más városokban sztrájkba léptek az építőipar, a vas- és fémipar dolgozói. A sztrájkolok a demokratikus tanácsban és a demokratikus platformban egyesült haladó erők felhívásának tettek eleget. Madridban és más spanyol városokban főiskolák és egyetemek hallgatóinak ezrei boj- kottálták az előadásokat, tiltakozásul az ellen, hogy rendőrök szállták meg a felsőfokú tanintézetek területét. Különböző egyetemek diák^yíjlések^t tartottak. Ezeknek résztvevői peli-' ciókat írtak alá, amelyekben felkérték Carlos Arias Navarro miniszterelnököt, hogy gondoskodjék a politikai foglyok azonnali szabadon bocsátásáról, a politikai szabadságjogok helyreállításáról. Politikai szabadságjogokat követelt szerdai gyűlésén a barcelonai egyetem általános orvosi karának 800 hallgatója is. A diákok nagygyűlésükön támogatásukról biztosították a Katalóniában csütörtökre meghirdetett általános sztrájk részvetvőit. Ukrajnai látogatás A Viharmadár falujában Szavrány kerületi székhely, 260 kilométernyire fekszik Odesszától. A megye legészakibb községe. A kijevi út mentén a szemhatárig egyetlen népesebb helység sem látható, viszont igen változatos, lankás, néhol erdős tájban gyönyörködhetünk. A gondosan megművelt, hatalmas termőföldek mindjárt fölvetették a kérdést: hol vannak a vető-arató-beta- karító kolhozisták, s vajon mikor végezték el ezt a rengeteg munkát? Ezt nevezik az orosz csodának — kaptam a választ, mintha kísérőm, Igro Beleny- kov főszerkesztő kitalálta volna, hogy mi foglalkoztat. — Jó föld — jegyeztem meg. — Az. Ennek a csernozjom- nak egy baja volt csupán. Min. denféle hódító úgy találta, hogy jó föld, és neki éppen itt kell megtelepednie. — Legutóbb a német fasiszták ... — Úgy van. Bele is tört a bicskájuk. Üticélunk, a Déli-Bug partján fekvő Szavrány határa talán még vonzóbb. A kies partoldalon beláthatatlan kukorica- és napraforgótáblák, a földeket erdősávok védik a szikkasztó északi széltől. Albert Mazurov, a kerületi pártbizottság első titkára készséggel áll rendelkezésünkre, örömmel járja be velünk a környéket. A nagyszerű panorámára időnként fölhívja figyelmünket. — Tetszik? — Valóban. A megnyerő külsejű, kissé peckes tartású, 38 éves kerületi párttitkáron divatos öltöny feszül. Látszik rajta, jó érzéssel tölti el a kerület lakosságának helytállása, s tudja, abban, hogy az ötéves tervet már novemberben sikerült a kolhozoknak teljesíteniük, az ő családjának is része van. A felesége agrármérnök ugyancsak Szavrány- ban. — Most mi foglalkoztatja önt legjobban? Kérem, ne vegye nagyképűségnek, de fő gondunk, hogyan tudnánk gépkocsiból és tartós cikkekből kielégíteni az igényeket. Sok autó szaladgál már, de jóval több kellene, mert sürgetik, van rá pénz. Korábban itt-ott anyagi problémák is adódtak, mióta azonban rendezték a nyugdíjakat, ezek lényegében megszűntek. Lombok alatt, ligetek közt él a 7 ezer lakosú község. Dús zöldbe, vetemények és virágok koszorújába húzódnak a bádog- tetős házacskák, egymástól tisztes távolságra. A fehérre meszelt, alacsony kerítések azonban egymásba fogódznak, s nyilván nem portavédő, inkább díszítő szerepet töltenek be. Rajtuk az aprócska bejárati ajtó éppúgy elmaradhatatlan, mint a tévéantenna a tetőkön. Vajon összefügg-e a televízióval az öltözködés? Mert itt sokkal több fehér kendős öregasszony őgyeleg ugyan az utcán, mint a városban, de a lányok és a menyecskék ruházata ugyanolyan: mini, midi és maxi. És a fiúk pantallójának is bő az alja, sőt egy-két kopott farmert is fölfedeztünk. Pedig ez utóbbi ruhadarab — azt mondják — csak borsos áron kapható, a topis divatot itt jobban meg kell fizetni. Persze biztosan kerül rá pénz, az életszínvonal itt is emelkedik. A kolhoztagok évi keresete meghaladja az 1300 rubelt, plusz, amit a fél hektárnyi háztáji föld jövedelmez. A családokból rendszerint egy személy az iparba jár dolgozni, ahol 150—180 rubelt is meg lehet keresni havonta. A község bejáratánál, fönt a domboldalban figyelemre méltó mementó áll, a Viharmadár partizáncsapat emlékműve. Magas szoboralakok szorítják a fegyvert, alább a lejtőn kőtáblákon megrörökítve hőstetteik, továbbá a eskü szövege: „Esküszöm, hogy életem feláldozásával is ...” És az 1200 tagú csoportnak a fele valóban meghalt ezért a szép földért, a hazáért. — El-e itt valaki, a volt partizánok közül? Szőke, ötvenes férfi lép közelebb. Pável Majszosz, Szavrány kerület tanácselnöke. — Igen, például én. — Elnök elvtars, tagja volt a partizáncsoportnak ? — Hát nem lehet kinézni belőlem? — Meséljen valamit, kérem. — Nem tudhatom, mi érdekli önöket. — Érdekel minden. Mondja el például, hol harcoltak. Valahol errefelé? — Igen, errefelé. — Meg tudná mutatni azt a helyet? — Most már igen, — Hogyhogy? — Mert a ^felszabadulás 30. évfordulóján, idén március 27-én, csak nehezen akadtunk rá. Most emléktábla áll ott is. Megértettük, nehéz beszélnie azokról az időkről, ö életben maradt, 18—19 éves fejjel, sok bajtársát azonban megölték a német gépfegyverek. Kérésünkre némán bólintott és elvezetett a Séavrány környéki erdők mélyére. Úttalan utakon, bozótokon át, süppedő avart taposva jutottunk el az egykori főhadiszállásig \ Egy percig némán álltunk a beomlott parancsnoki verem, a összedőlt „konyha”, a már alig látható földkunyhók között. Három évig álltak ellen a partizánok, akik erősen megfogyatkozva bár, de 1944. márciusában mégis tekintélyes mennyiségű, ellenségtől zsákmányolt hadianyagot adtak át a Vörös Hadseregnek. Pontos leltár szerint: 500 puskát és géppuskát, 4 ágyút, 50 golyószórót, 4 gépkocsit és 300 lovat. Jó! emlékszik a tanácselnök: a parancsnok, Iván Kuharenkó volt. az ide vezényelt hattagú eitőernyős brigád tagja, kapitány. A helybeli illegális párt- szervezet révén nemsokára hat- vanketten csatlakoztak hozzájuk, főleg a 20—25 éves fiatalok. Vaszilij Nyesztyerenko, a komiszár is a 25. esztendőt töltötte, de már tapasztalt kommunista, jól értett ‘ önkéntes harcostársai nyelvén. A párt- szervezet végül is 58, a Kom- szomol pedig 120 tagot számlált. Eiőször kisebb megbízatásokat kaptak a partizánnak jelentkezők, s csak később, a íeieskü- vés után jutottak a főhadiszállásra. Bejártak a községbe, rendszeres kapcsolatot tartottak a „Nagy földdel”, ahonnan utasításokat kaptak, s néha — ejtőernyővel — fegyvereket. Mindig tudták, merre mozog, mire készülődik az ellenség, hol árthatnak neki legtöbbet, mert a lakosság nemcsak élelemmel, hanem értékes információkkal is támogatta őket. Halle német városban őrmesterként fejezte be Pável Majszosz a honvédő háborút. Most közmegelégedésre irányítja Szavrány terület állami ügyeit és nem érzi- hősiesnek, különösnek, amit annak idején cselekedett. Természetesnek veszi ma is, mint akkor tizenhat évesen, amikor édesanyja aggódó beleegyezésével belépett a Viharmadár partizáncsapatba. Egyik testvére szintén szovrányi lakos, a másik életét áldozta a ma élők boldogulásáért. Mielőtt elváltunk volna a szavrányiaktól, a faluszélen még egyszer megálltunk a partizánemlékmű előtt. Az a meggyőződés vert bennünk gyökeret, hogy az itt élő emberek soha nem felejtik el azt, ami a 40-es évek elején történt, s a békét, az élet örömeit minden más népnél jobban tudják óvni és becsülni. F. Nagy István Ezért a célért érdemes élni, dolgozni
