Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-22 / 274. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAR KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XIX. ÉVFOLYAM, 274. SZÄM 1975. NOVEMBER 22., SZOMBAT A hiányzó munkáskezek pótlására Borsodiak, szabolcsiak a fonógépek mellett Jól teljesitik feladataikat A Hazai Fésűsfonó- és Szö­vőgyár váci üzemének igaz­gatója, Vuklovszki János és Marcsók János páfttitkár Sza- bolcs-Szatmár megyébe uta­zik a közeljövőben: onnan várnak munkaerőt. Tavaly kilencen jöttek Szabolcs-Szat- márból a váci fonógyárba, egy munkás pedig Borsod-Abc\íj- Zemplén megyéből. Idén a szabolcsiak száma kilenccel emelkedett. A gyár albérletet szerez a jelentke­zőknek, s az albérleti díjhoz 50 százalékos térítést ad. Hogy el ne akadjon Azért megy most a váci gyár két vezetője a távoli me­gyébe, hogy a már megin­dult folyamat ne akadjon el. Együtt utazik velük a fonoda egy-egy, a szabolcsi községek lakóit jól ismerő, Vácra tele­pült dolgozója, aki elmondja a rokonoknak, ismerősöknek váci tapasztalatait, és ismer­teti az új életkörülményeket. Természetesen a vállalat ve­zetőinek is információt ad ar­ról, hogy a helybeli jelent­kező várhatóan öregbíti-e majd a már átköltözött sza­bolcsiak és zempléniek jó hí­rét, mert munkaerőhiány ide vagy oda, a fonógyárban is csák szorgalmas, szakmailag és emberileg értékes munká­sokra van szükség. Az eddigiek — a szabolcsiak és zempléniek egyaránt — szegről-végről rokonai egy­másnak, s a gyár vezetői így vélekednek róluk: „Az Urbán család tagjai elsőrendű mun­kások”. Vagy: „Máténak és Kuktának nem tudunk olyan feladatot adni, amit végre ne hajtana. Bár sok olyan szorgalmas, dérék dolgozónk lenne, mint amilyenek ők”. Kukta Józsefnek például 25 ezer forintos kölcsönt adott a vállalat házépítésre, ő meg vállalta, hogy 15 évig a gyár dolgozója marad. Gyerme­keik továbbtanulását is segíti a munkahely, természetesen arra számítva, hogy szak­munkás-bizonyítványukkal, érettségijükkel vagy éppen diplomájukkal, ők is a gyári közösséget erősítik majd. • • Ahogyan elkezdődött De hogyan is kezdődött ez az áttelepülési folyamat? Nagy Lajosné, a festő-szárító dolgo­zója mondja el: — Szabolcs-Szatmárban, Beszterec községben éltem öt­ven évig. Szülőfalum Nyír­egyháza és Kisvárda között félúton van, amolyan világ­végi kis földdarab, ahol talán még az idő is lassabban mú­lik, mint az ország más ré­szeiben. Soha, még álmom­ban sem akartam falumat otthagyni, pedig igencsak sa­nyarú sorsom volt. — Az otthoni kis házban még éjjel is dolgoztam, me­szeltem, mostam, kenyeret sü­töttem. Ha megbetegedtem, a fiam dagasztott. Szép kis ház volt, negyvenezer forin­tot kaptunk érte. Két kicsi szoba, konyha, nyolcszáz Utódaikkal, egymással Nyugdíjasok találkozója * Érzik, hogy szükség van rájuk Már hagyomány a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár váci üzemében, hogy ősszel meg­rendezik a nyugdíjasok talál­kozóját, módot teremtve nem­csak arra, hogy a gyár veze­tői és jelenlegi dolgozói talál­kozhassanak elődeikkel, ha­nem arra is, hogy a régi mun­katársak, brigádtagok, váltó­társak ismét együtt lehesse­nek egymással. A nyugdíj as találkozó mel­lesleg jó lehetőség az életkor­kitolódás megfigyelésére is: öröm látni, hogy az utóbbi néhány évben nyugdíjba men­tek többsége még ma sem lát­szik nyugdíjaskorúnak, s hogy a látszat nem csal, igazolja az is, hogy sokan közülük, a gyár hívó szavára, ma is visszajárnak dolgozni, a gé­pek mellé. A hívó szó nagyon fontos. Nemcsak a munka, nemcsak a forintok miatt: mindenek­előtt azért, mert érzi a dere- sedő hajú ember, hogy szük­ség van rá, s nagymértékben ezen múlik, hogy megma­rad-e a tartása, vagy megtö­ri a nyugdíjazás bekövetke­zése, szeretik-e a volt mun­katársak, igénylik-e tapaszta­latait, vagy magára marad. Visszatérő témák voltak ezek a hatvanhárom nyugdíjas és a gyáriak beszélgetésében, a gyár művelődési házában. A találkozó délután két óra­kor, műsorral kezdődött, s az estébe nyúló órákban, baráti beszélgetéssel végződött. Három óvodás, két fiú s egy kislány, énekkel, verssel, vi­rággal köszöntötte a meghí­vottakat, majd Illés Lászlóné üzemi nővér mondta el Ma- raffkö Bélának, a gyár gond­nokának ez alkalomra írt rí­mes sorait. Érdemes idéz­nünk belőle egy sort, mert jel­lemzi a találkozót: „Mondjá­tok el mindenkinek, szeret­nek a gyárban”. A vers után Marcsók János párttitkár emlékeztetett azok­ra, akik idén már nem jelen­hettek meg a nyugdíjastalál­kozón, s az egyperces, néma tisztelgés után, a nyugdíja­sokkal foglalkozó újabb párt­ós kormányrendeleteket Is­mertette, majd köszönetét mondott azoknak, akik to­vábbra is, nyugdíjas éveik­ben is részt vesznek a terme­lésben, végezetül az üzem kor­szerűsítésének, a gépek ki­cserélésének terveiről, vala­mint a gyár életében bekö­vetkezett változásokról be­szélt. Cserhalmi Sándorné, az üze­mi szakszervezeti bizottság titkára, a nyugdíjasok segé­lyezéséről szólt, s jó szórako­zást kívánt a résztvevőknek, Népdalok, magyar nóták váltogatták egymást ezután a lemezjátszón, a forró kol­bászt, jó bor kíséretében, sür­gő-forgó lányok és asszonyok kinálgatták, a Gagarin szo­cialista brigád tagjai, akiknek a szakszervezeti bizottság tit­kára és a személyzeti osztály vezetője is segített. Kár, hogy a gyár KISZ-esei nem vállaltak nagyobb részt a találkozó megrendezéséből. Cs. L. Labdarúgás A bajnokság elmaradt mér­kőzéseit vasárnap játsszák a csapatok, a felnőttmérkőzése­ket 1 órakor, az ifjúságiakat fél tizenkettőkor. Járási I. osztály: Letkés—>■ Nagymaros (v. Oszáczki, Hu­szár). Járási II. osztály, északi cso­port: Vámosmikola—DCM (v. Kunya J.), Kemence—Perő- csény (v. Lózs, Kőbányai), Nagybörzsöny—Márianoszt- ra (v. Heincz, Vécsei, Ipolyda- másdon). négyszögöl föld, nyári kony­ha, kút, istálló. Ki gondolta, hogy elkerülök onnét? — A gyermekek, féltucat­nyi, fölcseperedtek, elmen­tek, nemcsak a szülői ház­ból, a faluból, de még a kör­nyékről is. — Öreg fiam Budapestre költözött, meglátogattam, ma­rasztalt, de én képtelen va­gyok azt az életet megszokni. Képzeljék, ötven évig az is­ten háta mögött, s onnan egyenest a csúcsforgalomba. Hát az nem megy. — A többi gyerekem, kivé­tel nélkül, Vácra költözött. Az első lányom ide jött férj­hez, s beállítottam hozzá is látogatóba. Már az első al­kalommal úgy éreztem, mint­ha magához ölelne a város. Az emberek kedvesek hozzám, jók, amikor gyermekeim rá­vettek, hogy költözzek ide, ne sorvadozzak otthon egyedül, már akkor sokan adtak se­gítő kezet, s a vidék is gyö­nyörű. — így aztán váci lettem magam is, és utánam költö­zött mind az öt testvérem, családostul. Albérletben lak­tunk, aztán vettünk egy kis házat, nyolcán lakunk egy szobában, csak ágy volt min­denütt. A hiányzó összeget fél év alatt letörlesztettük, hat évig laktunk ott. Mindenért kárpótló évek — Ma már mindnyájunknak van saját lakása, csak a leg­idősebb lányom lakik albér­letben, de jövőre a tanács főbérletet ígért neki. Én a lá- nyoméknál lakom, jó együtt lennünk, a vejem is úgy sze­ret, mintha a fiam volna. Mi, felnőttek, mind itt dolgo­zunk a fonógyárban, csak egy vejem helyezkedett el a sütőiparban, s egy fiam a DCM-ben gépkocsivezető. — Új lakóhelyemet ma már úgy szeretem, mintha itt szü­lettem volna. Egy cseppet sem sajnálom a cserét, pedig Besz- terecerí éltem le java életem. — Az utóbbi néhány év sok­minden rosszért kárpótolt, ötvenhét éves koromban, az idén májusban Kiváló dol­gozó kitüntetést kaptam, ami­nek. nemcsak én örültem, de minden gyermekem és tizen­hét unokám is. Csóti László Kitüntetés, elismerés Az Egészségügyi Miniszté­rium, valamint a Siketek és Nagyothallók Országos Szövet­sége, a szövetség megalakulá­sának 25. évfordulója alkalmá­ból, kitüntetésben részesítette azokat, akik munkájukkal hozzájárultak a szövetség fel­adatainak végrehajtásához és elősegítették a hallássérültek társadalmi beilleszkedése ér­dekében kitűzött célok megva­lósulását. A Cházár András emlékérem bronz fokozata ki­tüntetésben részesült Mikó Gyuláné, a Siketnémák Váci Országos Tanintézete tanára. A jubileumi pályázaton — az ifjúsági gyermekrajzok ka­tegóriában — Vácról kiemel­kedő minősítést kapott mun­kájáért Dobai Líbia, Kiss Im­re. Hárta Tamás, Mikus Má­ria, Kozma Ferenc, Dobróti Miklós és Tari István. Az Alkotó ifjúság pályáza­ton hasonló elismerésben ré­szesült a Váci Szakmunkás- képző Intézet kollektív kiállí­tása Zongoraest * Hétfőn este fél hétkor a Vá­ci Állami Zeneiskola hangver­senytermében Nádor György mutatja be Bach, Beethoven, Brahms és Liszt műveiből ösz- szeállított műsorát. Zehegény Vendégkiállítás Domokos József fényképfel­vételeiből fotókiállítás nyílik ma, november 22-én, 15 óra­kor, a zebegényi művelődési ház klubkönyvtárában. A váci fotós december hatodikáig megtekinthető tárlatát Kocsis Iván, a Dunakanyar Fotoklub elnöke nyitja meg. EVllOL EVIíE TÖBBEN A legjobbak között Köszönd az önkéntes betegápolóknak Teadélutánnal egybekötött évzáró ünnepi ülést tartott a váci 2.. számú orvosi körzet vöröskeresztes alapszervezete a Kőkapunál levő általános iskolában. Nem csodálkoztunk a zsú­folásig telt termen, hiszen eb­ben az alapszervezetben ez már megszokott.. Dr. Áfra Tamás körzeti orvos és Ladá­nyi Imréné, az alapszervezeti titkár, jó előadókon kívül mindig gondoskodik színes műsorról is. Mint ahogyan ez alkalom­mal. Dr. Afra Tamás szeretettel köszöntötte a tagságot, és azo­kat az egészségügyi vezető szakembereket, akik vagy mint előadók, vagy mint ven­dégek, megjelenésükkel meg­tisztelték a vöröskeresztese­ket. Megnyitó szavai után a Hámán Kató utcai általános iskola VII. osztályának ka­marakórusa népdalokat, tré­fás kánonokat adott elő, majd befejezésül elénekelték Szme- tana Csillagok című művét. Ezután Ladányi Imréné be­számolójából megtudtuk, hogy 1966-ban kezdtek tagokat to­borozni, és 1967-ben, 72 tag­gal, megalakult az, alapszer­vezet, melyhez ma 286 tag tartozik: többen vannak már, mint a másik 8 alapszerve­zetben összesen. (A beszá­moló alatt érkezett meg dr. Ruzicska Béla főorvos, aki megemlítette, hogy a szociális otthonok megyei felügyelője délelőtt ezt az alapszerveze­tet a legjobbak közé sorolta.) Ladányi Imréné nem dicseke­dett az eredményekkel, csak megköszönte az önkéntes be- teglátogatók, betegápolók fá­2601. Vác, Fostafiók 32. Hulladéktárolót a piacra Hogyan gyorsulhatna meg á pénzfeladás ? Aki jár a váci piacra, látja, hogy ott a hulladékgyűjtés nem megfelelő. Azt teljesen egészségtelennek tartom, hogy a vásárlók, eladók csak úgy odadobják a hulladékot egy rakásra, amit néhanapján az­után elszállítanak. Javaslatom: a piac bejára­tához vagy a kerítésen belülre helyezzenek el nagyméretű konténert, abba kerüljön a hulladék, s gondoskodjanak a naponkénti elszállításról. ★ Gyakran járok a Marx téri főpostára és elnézem, hogy csúcsforgalma napokon milyen hosszú sorok várnak az abla­kok előtt a pénzfeladásra. Az utcán kisgyermekeket hagynak a kocsiban olyankor őrizetlenül, mások türelmetle­nek, mert sok más elintézni­valójuk lenne. Az a baj, hogy csak két ab­lak tart nyitva a legnagyobb forgalom idején is, továbbá különösen lassú a takarékbe­tétek be- és kifizetése. Második javaslatom: csúcs- forgalom idején gondoskod­jék a posta mindhárom pénz- felvételi ablak nyitvatartásá- r6L Szigeti György, a Forte-gyár dolgozója radságos munkáját. Az idős emberek lakásának rendben- tartásáért szintén köszöne­tét mondott és kérte az egész­ségügyi felvilágosítók további lelkes munkáját. Dr. Gecseg Gyula rendelő­intézeti főorvos a mozgásszer­vi betegségekről, felismeré­sükről, megelőzésükről és gyógyításukról tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. Figyelmeztette a hallgatókat az orvosi előírás nélkül sze­dett gyógyszerek és a meleg fürdők mértéktelen haszná­latából származó veszélyekre. Minden mozgásszervi beteg­ség gyógyítható, ha idejében, fordulunk vele orvoshoz. Dr. Sándor Imréné a fog­betegségek és a mozgásszervi betegségek összefüggéseiről beszélt. Kérte az aktívákat, hogy vegyék ki részüket a fel- világosító munkából. Elsősor­ban a nagymamákat keressék fel, és beszélgessenek el ve­lük az unokákkali helyes bá­násmódról. Megajándékozhat­ják a kicsiket édességekkel, de gondoskodjanak utána a száj­üreg kiöblítéséről, mert a cukros lé még a legkemé­nyebb fogzománcot is kikezdi. Ezután Pápa Lajos külföldi utazásairól készült diapozití- veket mutatott be a hálás kö­zönségnek. Ilyen gyűlés után nem lesz meglepő, ha rövidesen a há­romszázadik tag felvételét fogják bejelenteni a 2. számú alapszervezetben. Galambos Ferenc Hétfőn Gyermekrajzverseny A nagymarosi művelődési ház ,és a váci járási úttörő­elnökség hétfőn, november 24- én, a nagyközségi művelődési házban gyermekrajzversenyt rendez. A járás általános is­kolái 30 legügyesebb rajzoló­jukat küldik el az Úttörőélet — gyermekszemmel elnevezé­sű versenyre. Piaci jelentés A péntéki heti piacon a burgonyát 3,50—6, a tarkaba­bot 20—24, a fehéret 18—20 forintért kínálták. A piros ká­poszta és kelkáposzta ára 5, a fejesé 4,50, a savanyítotté 10 forint volt, a karfiolé 10 fo­rintra emelkedett. A zöldség és zellergumó 10, a sárgarépa A környékbeliek igénylik Kisasztal, jól ismert szerszámok Három-négy nap a vállalási idő — Hagyd itt, Pista, a hét végén jöhetsz is érte. — A cipőtágításhoz idő kell, inkább későbben jöjjön, Ju­liska, de akkorra biztosan jól elkészítjük... Csoszogi uramra gondolok, akinek alakját József Attila tette halhatatlanná. Kisvácott, a Hunyadi utcában van a Du­nakanyar Szolgáltató Ktsz ci­pőjavító részlege. Szükség van-e napjainkban ilyen szól- gáltatásra? Hogyan űzik az ősi cipészmesterséget a raké­ták, űrhajók és a szalagon gyártott lábbelik korszaká­ban? Akad bőven javítanivaló Közvetlenül az utcáról nyí­lik a kis műhely. Rend és tisz­taság fogad ja a belépőt. A kis asztalon hagyományos kellé­kek: lábszíj, kaptafa, faszög, kalapács. A fal mellett elhe­lyezett polcokon cipők sokasá­ga. Ez mindjárt ^választ ad ar­ra a kérdésre is, hogy a kör­nyékbeliek igénylik ennek a műhelynek a fenntartását', akad javítanivaló bőven. Bokor Károly, a; részleg ve­zetője, 40 éve cipész. 1951-től tagja a szövetkezetnek, meg­kapta a Kiváló dolgozó kitün­tetést, ; többször részesült el­ismerésben, jutalomban. Hu­szonnégy évvel ezelőtt, a Már­tírok útjai központi javítórész­legben kezdte. Később dolgo­zott a szalagon, kilenc évvel ezelőtt, amikor megnyílt a kisváci részleg, ide kérte ma­gát. Mindenkit ismer — Hazajöttem — mondja, és megtudom, h-gy itt szüle­tett, itt gyermekeskedett, eb­ben a városrészben. így ért­hető, hogy majdnem minden megrendelőt névről ismer. Feleségével kettesben javítják, varázsolják újjá a hibás láb­beliket. Jó az új cipő ünnepnap, va­sárnapi sétára, de a Kőkapun túl jobbára gazdálkodók lak­nak, akik ívesebben veszik fel a háztáji munkához, vagy amikor a földekre mennek dolgozni a kitaposott, megszo­kott cipőket, melyek többször is visszakerülnek javításra, életük meghosszabbítására. S az újat is sokszor igazítani, tágíttatni kell, hogy kellemes legyen benne a járás. A rendelők elégedettek A mennyezeten neon világít. A fal mellett varrógép, csi­szológép könnyíti a kézi mun­kát. A rendelők elégedettek, nincsen panasz sem a minő­ségre, sem a határidőre, mert mindössze három-négy nap a vállalás terminusa. Szinte órára beosztva jönnek a kész munkáért. Itt is visszatérő gond: az utánpótlás. A fiataloknak nem tetszik a cipészi pálya, amely pedig egyidős az emberi kul­túra történetével. Bokor Ká­roly viszont el sem tudná képzelni az életét más munka­körben, mint a kisasztalnál, a1 jól ismert szerszámok társa­ságában. P. R. I 7 forintba került kilónkénti öt forintot kértek a karalá­bé, cékla és feketeretek ki­lójáért. A fokhagymát 24, a vöröshagymát 12 forintra mondták. Láttunk paprikát, 20 forintot kértek kilójáért. A főzőtököt gyalulva 10, a cér-. natököt 4 forintra mondták. A sóska kilójáért 18 forintot kértek. Csomóra a sóskát és spenótot 2 forintért adták. Sok gombát hoztak, a galamb- és tőkegomba kilóját egyaránt 20 forintra tartották. A diót héjasán 18, tisztítva S'1 forintért mérték. Mák ke­vés volt, 60 forintot kértek kilójáért. Az alma minősége és árk változó, 3 forinttól 10 forintig mérik kilóját. A kör­te 7—14, a kötözött fekete­szőlő 12 forint volt. A naspo­lyát 6—8 forintért kínálták. A sülttökért 2—5 forintot, kér­tek, nagyságtól függően. A halászok 8 és 12 forintért mérték az apró halat. A termelőszövetkezeti áru- dákban az élő csirke kilóját 28 forintra mondták. A to­jásért 2,30-át kértek. Köszönetnyilvánítás. Hálás kö­szönetét mondunk rokonainknak, jó ismerőseinknek, munkatársaink­nak és a közgazdasági szakközép- iskola iV/a. osztályának, akik sze­retett férjem, illetve édesapám te­metésén megjelentek és szívünk mély fájdalmában osztoztak, özv. Németh Józsefné és leánya: Ági. Köszönetnyilvánítás. köszönetét mondunk a rokonoknak, barátok­nak, ismerősöknek, a Vác Városi Tanácsnak, üzemeknek, vállala­toknak, külön a Váci Városgaz­dálkodási Vállalat igazgatójának, vezetőségének, oárt- és tömegszer­vezeteinek. a vállalat összes dolgo­zóinak közreműködésükért és mindazoknak, akik felejthetetlen Sándor fiunk, illetve testvérünk temetésén megjelentek. sírjára koszorút és virágot helyeztek, rész­vét oviivá nításuk kai nagy fájdal­munkban osztoztak. Id. Drahony Sándor és családja. L w

Next

/
Thumbnails
Contents