Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-05 / 260. szám

VÁCI NAPLÓ XIX. ÉVFOLYAM, 260. SZÁM 1975. NOVEMBER 5., SZERDA November tizedikére befejezik a búza vetését Jói hécdmk @2őszi mezőgazdasági Késik a cukorrépa elszállítása Ideálisabb őszi időt elképzel­ni sem tudnának a mezőgaz­dasági szakemberek, mint az idei, mely a talajelők'észítési, vetési, betakarítási munkákat nagyban segíti: mindent a ter­vezettnek megfelelően és jó minőségben tudnak elkészíte­ni a járás tsz-ei. Kolozsi Gézától, a járási hi­vatal élelmiszergazdasági osz­tályának csoportvezetőjétől megtudtuk, hogy a múlt hét végére termelőszövetkezeteink az őszi vetésterület csaknem száz százalékán, 9126 hektáron fejezték be a mélyszántást. A búza 6500 hektáron ke­rült a földbe, a tervezett terület 84 százalékán. A tsz-ek vállalták, hogy no­vember 10-ig befejezik a ke­nyérgabona vetését. Már a múlt héten végeztek a vetés­sel, 1267 hektáron a püspök­hatvani, 814 hektáron a letké- 6i, 350 hektáron a fóti és 314 hektáron a szobi termelőszö­vetkezetben. A cukorrépát 272 hektárról, a vetésterület 65 százalékáról szedték már fel. A termésát­lag igen jó, eléri a hektáron­kénti 400 mázsát. A tsz-ek már előrébb járnának a beta­karításban, ha a Hatvani Cu­korgyár a szerződésnek meg­felelő ütemben szállítaná el a termést: így nem tudják ki­használni a nagy teljesítmé­nyű gépsorokat, melyek 2—3 napi üzemelés után, 3—4 na­pot állni kénytelenek és a ré­pát prizmákban kell tárolni. Igen jól haladnak a járás közös gazdaságai a kukorica betakarításával: 1657 hektár­ról, a vetésterület 73 százalé­káról került magtárba a fon­tos abraknak való. A termésátlag igen jó. sok helyen meghaladja a hek­táronkénti 50 mázsát is. Szobon már befejezték a ku­korica törését, Gödön, 453 hek­táron, a napokban fejezik be. A járás termelőszövetkezetei folyamatosan készítik elő a ta­lajt a tavaszi vetésű növé­nyek alá is. A terület 79 száza­lékán, csaknem 12 ezer hektá­ron szórták már ki a műtrá­gyát, és a terület negyed ré­szére került ki a szerves trá­gya. Az idei termés betakarítása, a jövő évi termés megalapo­zása a járás mezőgazdasági üzemeiben tervszerűen, jó szervezetiséggél, megfelelő gé­pesítéssel biztosított. (rajki) Találkoztak a járás MSZBT tagcsoportjainak küldöttei Gazdag program Dunakeszin A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 58. évfordulója tiszteletére rendezett ünnep­ségsorozat keretében Dunake­szin, a nagyközségi tanács nagytermében találkoztak teg­nap délután a járásban mű­ködő MSZBT-tagcsoportok küldöttei. E találkozón nyi­totta meg Nagy Sándor, az MSZMP Pest megyei Oktatási Igazgatóságának tanára A magyar—szovjet barátság cí­mű kiállítást, majd a tagcso­Búcsút veil a kapitány Tizenöt év a salakon Nagyszerű sportember ját­szotta búcsúmérkőzését leg­utóbb a Híradás SK kézilabda­csapatában. Tizenöt évig volt lelkes, odaadó tagja, később kapitánya csapatának Sári Ár­pád. Edzők, játékosok mentek éc. jöttek, de Árpi — szurkolói csak így biztatták — maradt a helyén. Az idő felette is eljárt. Lel­kesedése, a játékszeretete még mindig a régi, de a leg­jobb sportembernek is egyszer abba kell hagynia a verseny­zést. Túlzás nélkül mondhatjuk: veszteség éri a szakosztályt. Árpival nemcsak jó kézilabdás köszön el, hanem példamutató fiatalember is, akit megbecsül­nek a munkahelyén, nincs hangos szava a pályán, vagy ha csendesen elmondja a vé­leményét, annak súlya van. A búcsú, persze csak az ak­tív versenyzéstől végleges, hi­szen Sári Árpád el sem tudja képzelni az életét a vörös sa­lak, a kézilabda nélkül: to­vábbra is kijár az edzésekre, mérkőzésekre, ha igénylik, szívesein ad tanácsokat is. S hogy erre jó előre fel­készült, az is bizonyítja, hogy már két éve megszerezte .az edzői képesítést. B. Cs. KÉZILABDA Forte;győzelmek Megkezdődött a megyei női kézilabda-bajnokság harmadik fordulója. A teremben rende­zett mérkőzéseken, beugróként elindult a váci Forte ifi együt­tese is, és annak ellenére, hogy sérülés miatt nem szerepelt két erőssége, Balogh és Pa- zsitka, igen jó eredményeket ért el a felnőtt mezőnyben. A Forte a következő össze­állításban játszotta mérkőzé­seit: Renetovits — Farkas — Polacsek (3) — Molnár (5) — Stras rzer (18) — Kovács (17 — Sulyáaszky (7) — Joó (3) — Brezovszki (2) — Takács (1) — Seres. Eredmények Forte-—Pm-i ifjúsági váloga­tott 17:14, Forte—SZTK 15:14, Forte—Budakalász 24:15. Lelkes játékáért a teljes csapat dicséretet érdemel. Kü­lönösen kiemelkedett jó védé­seivel Benesovits, valamint Strasser és Kovács gólerős já­téka, Molnár védekezése. (ny. f.) portok küldöttei munkájuk­ról, tapasztalataikról beszél­gettek. A Dunakeszi Járműjavító MSZBT-tagcsoportja szervezé­sében, gazdag program való­sul meg a nagyközségben. No­vember 8-án, 'szombaton dél­előtt 10 órától szovjet rajzfilm- matiné lesz a dunakeszi Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pont nagytermében. Repülés, űrrepülés a Szovjetunióban címmel, november 10-én, dél­után fél négykor kiállítás nyí­lik meg a dunakeszi József Attila Művelődési Központban. E napon, háromnegyed négy­től, az Elbeszélések Leninről című, magyarul beszélő szov­jet filmet tekinthetik meg az érdeklődők a József Attila Művelődési Központ nagyter­mében. November 11-én, ked­den, délután háromnegyed négytől a szovjet repülés múlt­járól, jelenéről és jövőjéről, filmvetítéssel egybekötött elő­adás hangzik el, ugyancsak a művelődési központban. Szer­dán, november 12-én, délután háromnegyed" négytől Galam­bos Tibor, az Uránia Csillag- vizsgáló tudományos munka­társa tart előadást, A szovjet űrhajózás napjainkban cím­mel. (r — ó) Termelőszövetkezeteink két évtizede (1.) Jk alakulástól az egyesülésig A szövetkezet eredményes munkájához, az új mezőgaz­dasági ötéves terv készítéséhez kívánnak hozzájárulni a párt- bizottságok, amikor fórumai­kon felelevenítik a gazdaságok csaknem két évtizedes fejlő­dését, különösen az elmúlt évek eredményeit és hibáit, azzal a céllal, hogy jó alapot, úgy is mondhatnánk, koncep­ciót adjanak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jövőjét előkészítő döntésekhez. A párt járási végrehajtó bi­zottságának legutóbbi ülésén elsősorban azt vitatták meg, hogyan segítették a szövetke­zetek gazdálkodását az el­múlt ötéves terp gazdálkodási és irányítási módszerei, ho­gyan hajtották végre a terme­lőszövetkezetekben dolgozó kommunisták és pártonkívü- liek a járási pártbizottság és az akkori járási tanács közös mezőgazdaságfejlesztési hatá­rozatát, s a tervkészítő mun­kához milyen segítséget nyúj­tanak a megyei pártbizottság mezőgazdaságfejlesztési irány­elvei? . Nehezen is kezdődőit Vannak, akik jól emlékez­nek rá: a régi váci és a szobi járásban sem ment könnyeb­ben a termelőszövetkezetek megalakulása, mint másutt az országban. Sokan, ha be is lát­ták, hogy a közös gazdálkodá­sé a jövő, a szívük ellenkezett. Nehezen is kezdődött a mun­ka. A fiatalok menekültek a földtől, voltak, akik kedvetle­nül dolgozták. Ráadásul a szo­bi és a váci járás területei egyaránt gyengék. Alig akadt olyan szövetkezet, amelyet ne a kedvezőtlen adottságúak kö­zé kellett volna sorolni. Ke­vés volt a gép, a műtrágya, a nagybani gazdálkodáshoz is értő szakember. De az eredmények elő’ob- utóhb mindenütt megérlelőd­tek: a harmadik ötéves terv idején, 1965—1970 között, né­hány szövetkezet gyors fejlő­désnek indult, megerősödött. A termelőszövetkezetek sok nehézség közepette kezdték a negyedik ötéves tervet is. Kis területük gátja volt a tovább­fejlődésnek, hiszen nem volt tőkéjük nagyobb beruházá­sokra. A tagság jelentős része elöregedett, a területünkre jel­lemző munkaigényes kultúrák, a bogyósok, a kertészeti növé­nyek területe csökkent. Gépesíteni Az akkortájt készült távlati fejlesztési terv számolt ezekkel a nehézségekkel, s megterem­tette a változás alapjait. Tud­ták minden szövetkezetben: gépesíteni kell. De mit gépe­sítsenek? Hiszen az már nyilvánvaló volt, hogy képte­lenség az egy időbeni teljes gépesítés. Ezért határozták el a termelési tájkörzetek kiala­kítását. A szövetkezetek gaz­daságosabb munkájának elő­feltétele volt tehát a szakoso­dás, illetve az azt továbbfej­lesztő szövetkezeti. egyesülés. Kialakultak a tájkörzetek alapjai. Az öntözhető területe­ken fejlődött a nagyüzemi zöldségtermesztés, a járás kö­zépső részén a gabonatermesz­tés és a szarvasmarha-tenyész­néhány éve mindkettőt a gyengébb szövetkezetek közé sorolták, de gépesítéssel, talaj- javítással, ésszerű beruházá­sokkal ma már a legjobb gaz­daságok között tartják őket számon. A szövetkezetek fejlődésére jellemző, hogy a tagok jöve­delme évről évre emelkedik. keresetük ma már meghalad­ja az évi 32 ezer forintot, s a szövetkezetekben gondot for­dítanak a háztáji termelés fej­lesztésére is. A kommunisták szerepe A gazdaságok egyik jellem­zője lett a községpolitikai fel­adatok támogatása, o szövet­kezeti és a lakóhelyi ügyek eggyé vonása. Termelőszövet­kezeteinkben is meghonosod­tak s kiváló eredményeket hoznak a munkaverseny- mozgalmak. Ha a termelőszövetkezetek fejlődését, az elmúlt 5 év eredményein vesszük számba, szót kell ejtenünk a szövetke­zeti kommunisták, a pártalap- szervezetek és az irányító pártbizottságok gazdaságpoli­tikai tevékenységéről. A szö­vetkezeti kommunistáknak je­lentős része van abban, hogy a tagok megértették a szako­sodás, a hagyományos gaz­dálkodást felváltó nagyfokú gépesítés és a szövetkezeti egyesülések szükségességét. Csillák András (Folytatjuk.) Politikai plakátok három Pest megyei múzeumból Egy hónapig tekinthető meg a főtéri kiállító teremben A lap vasárnapi számában megírtuk, szép számú érdek­lődő jelenlétében Venesz Er­nő a városi tanács művelődés, ügyi osztályának vezetője nyi­totta meg a Politikai plakátok Pest megye múzeumaiból című kiállítást, a főtéri volt görög templomban. A plakát évtizedek óta a po­litikai agitáció egyik fontos és eredményes eszköze. Ezrek lát­ják az utcai hrdetőoszlopokon, oktat, nevel, kampányfelada­tokra serkent, és ilyen, gyűjte­ményes formában régi idők nagy történelmi eseményeiről vall. A váci Vak Bottyán Múzeum vezetőinek sikerült megőriz­niük azokat a hat évtizeddel ezelőtti plakátokat is, ame­lyek még az első világháború éveiben tájékoztatták az akko­ri Pest—Pilis—Solt—Kiskun vármegye lakóit. Alföldi Vilma muzeológusé az érdem, hogy a ceglédi és a szentendrei társ- intézmények segítő támogatá­sával, szakmai igénnyel feldol­gozta ezt a nagyon érdekes anyagot. A legrégebbi plakát 1914-ből való. Látjuk az 1918. november 16-án közzétett híres Kalapá. esős embert, Biró Mihály gra­fikus és festő alkotását. A ki­állításra kerültek az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztár­saság helyi és központi plakát­jai. Következnek a fehérterror Tanfolyam — kismamáknak Iláromhónapos szabás-varrás tanfolyamot indított a göd-alsői művelődési ház a gyermekgondozási szabadságukat töltő kismamák részére. Papp Józsefné tanfolyamvezető a Dunakanyar Vegyesipari Szövetkezet dolgozója, elsótbrban a gyermekruhák készítésére, átalakítására tanítja meg növendékeit. Rózsavölgyi felvétele első napjaiban közzétett felhí­vások, a lakosság megfélemlí­tését, a forradalom emlékét is üldöző röplapok. A két háború között a Hor- thy-rendszer is alkalmazta a plakát propagandahatását. Ezek a falragaszok nem kerül­tek teljesen a kiállítás anyagá­ba, de a rendező ügyesen érzé­kelteti ennek a kornak (30-as évek nyomora, munkanélküli, ség), ilyen formábani megörö­kítését is. A második világháborúban az uszítás is fokozódott, ugyan­akkor ismerősként üdvözöljük Ék Sándor, Filo, és mások ma már klasszikus alkotásként nyilvántartott, híres falraga­szait, amelyek a háborús szörny legyőzéséről, a béke megteremtéséről tanúskodtak. A politikai plakátkiállítás egy hónapig lesz megtekinthe­tő, és bizonyára szép számú ér­deklődőt vonz majd a főtéri épületbe. P. R. Megírják a kuitűrküzjiont történetét Kérés a lakossághoz Vácott már több üzem, in­tézmény ismertette meg dol­gozóival múltját. A közintéz­mények, például a kórház vagy a művelődési központ emlékei is hozzátartoznak a város történetéhez, joggal kí­váncsiak rá a város lakói. A kórház krónikáján már jó ide­je dolgoznak a kutatók, s most hozzákezdenek a ma Ma­dách Imre Művelődési Köz­pont néven ismert kulturális intézmény történetének meg­írásához. Alig akad városunkbeli, aki a felszabadulás óta eltelt há­rom évtized alatt valamilyen módon ne lett volna részese az intézmény munkájának, ezért a művelődési ház törté­netírói kérik a városlakókat, ha birtokukban van olyan fénykép, meghívó, plakát vagy levél, amellyel segíthet­nék a szerkesztők munkáját, adalékkal szolgálhatnak az íráshoz, személyesen vagy írás­ban vagy a 10—805-ös tele­fonszámon keressék fel a Ma­dách Imre Művelődési Köz­pont igazgatóságát. HELYESBÍTÉS Lapunk tegnapi, november 4-i számában, tévesen jelent meg a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom Vác városi ünnepségének időpontja: az ünnepség ma, november 5-én, szerdán délelőtt 10 órakor kezdődik a zeneiskola nagy­termében. / tés. A Börzsöny vidéke to­vábbra is a bogyósok hazája maradt. Szövetkezeteink több­sége rendelkezik erdőterület­tel is. Mindezek az adottságok szinte kínálták magukat az együttműködésre. így jöttek létre a szövetkezetek közös | vállalatai, például a szobi gy ű- ; mölcsfeldolgozó, a váci sző- \ vetkezeti építőipari vállalat, a Vác környéki termelőszövet­kezetek szarvasmarhatenyész­tő együttműködése. Egyre gya­koribbá vált, hogy a szövetke­zetek gépekkel, értékesítési együttműködéssel segítették egymást. Ma már ezek a kö­zös vállalatok és az együtt­működés más formái is jelen­tős gazdasági előnyt jelente­nek a termelőszövetkezetnek. Például a fóii és a sződi Az elmúlt évek szövetkezeti történetének jellemzői voltak az ésszerű egyesülések. A na­gyobb termelési területek ki­alakítása alapfeltétele a leg­korszerűbb mezőgazdasági technológiák bevezetésének. Tagadhatatlan, hogy a ked­vezőtlen körülmények között gazdálkodó termelőszövetke­zetek megerősödését segítették az ipari és egyéb melléküzem­ágak is, hiszen az azok mű­ködéséből származó nyereség túlnyomó résziét az alaptevé­kenység fejlesztésére hasz­nálták. Jó példa erre a fóti és a sződi termelőszövetkezet:

Next

/
Thumbnails
Contents