Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-30 / 281. szám

Három dolgos nap Munkásőrök az IMI-ben Nemrég köszönőlevél érke­zett Gödöllőre, a Kobzi János munkásőr-zászlóalj parancs­nokságára. A sorok írója: Bot­tá Mihály, az ikladi Ipari Mű­szergyár 1-es számú gyáregy­ségének vezetője, aki a válla­lat nevében köszönetét fejezte ki azoknak a gyári munikás- őröknek, akik november 19-e és 21-e között összesen 400 óra társadalmi munkával segítet­ték az IMI-t gazdasági felada­tainak végrehajtásában. A három nap alatt az 58 munkásőr összesen 2 ezer elektromotort szerelt össze az IMI Mező Imre üzemében, mintegy 1 millió forint értékű készterméket termelve így. PECELEN Sikeres író-olvasó találkozó Jól sikerült író—olvasó ta­lálkozót szervezett a péceli nagyközségi pártbizottság. Ba­lázs Anna József Attila-díjas író Éjjel című könyve sokak­ban váltott ki nagy érdeklő­dést. Az írónő művei határo­zottan a múlt megismerését, a párt harcát, a munkásembe­rek sorsát, küzdelmeit tartal­mazzák. Harcostársainak, mint például József Attilának és Martos Flórának is emléket állít, mégpedig olvasmányo­san, közérthetően. A kötet be­vezető szavai is tartalmazzák, hogy könyvét a mai fiatalság­nak ajánlja. Az író—olvasó találkozó mintegy száz résztvevője meg­ismerte egy mai magyar író küzdelmes múltját, az alkotás folyamatát... Külön élmény volt a József Attila személyé­vel kapcsolatos emlékekről hallani. Ez a találkozó ismét bebizo­nyította, hogy a községi em­bereket is érdekli az irodalom, s csak köszönet illeti az írót, aki könyvének dedikálásával is hozzájárult a könyv, az iro­dalom megszerettetéséhez. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA II. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM 1975. NOVEMBER 30., VASÁRNAP Brigádok az egyetemen Tíz éve kezdték Tyereskovdék Mintegy háromszázan gyűl­tek össze a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem 3-as előadó­termében : itt rendezte meg ugyanis az ATE a szocialista brigádok év végi találkozóját. Az egyetemen tíz évvel ezelőtt bontott zászlót a brigádmozga­lom, amikor a technikai sze­mélyzet létrehívta a Tyeresko- va szocialista brigádot. A kezdeményezés hamaro­san követőkre talált, s ma már huszonkét brigád 279 fő­nyi tagsággal küzd a hármas jelszó megvalósításáért. A kárpitosok sikere Az ünnepségen az elnökség­ben foglalt helyet dr. Nagy Sándor, az MSZMP egyetemi párt-végrehaj tóbizottságának titkára, Mukk Lajos, a gazda­sági főigazgatóság alapszerve­zetének titkára, Csáky Antal, az egyetem szakszervezeti bi­zottságának titkára, Zámbó Zoltán KISZ-alapszervezeti titkár, Gárdos László gazda­sági főigazgató, Morvái Attila, az szb elnöke és Csikós Lász­ló, az szb egyetemi munkaver- seny-felelő6e. Morvái Attila üdvözlő sza­vai után Csikós László a szo­cialista brigádok idei munká­járól tartott beszámolót. El­mondta, valamennyi brigád el­it órán reggel vagy este Egy kihasználatlan járat A Pest megyei Tanács, a gö­döllői járási hivatal és a vá­rosi tanács fontos feladatának tartja a közlekedés fejleszté­sét a megyében, a járásban és Gödöllőn egyaránt. Járásunk­nak általában megfelelő a fő­várossal való összeköttetése. A Budapest—Hatvan—Miskolc vasútvonal a járás nyolc tele­pülését érinti. A vonatközle­kedés jó, habár az esti órák­ban a Budapestre utazás még nem a legjobb. A járás északi részén a HÉV sűrű járataira általában nincs panasz. A vas­útállomással nem rendelkező településeken rendszeresek a buszjáratok. Gödöllőn a helyi járatok szolgálják a lakossá­got, míg Pécelen, ha egyelőre zsúfoltan és ritkán is, de a 69-es busszal lehet bejutni a fővárosba. Jó és hasznos dolog, ha egy település közlekedése jó, ha kevés rá a panasz. Gödöllőről lsaszegen keresz­tül naponta közlekedik egy Volán-buszjárat, amely nincs kihasználva. Az autóbusz dél­tájban érkezik a péceli vasút­állomáshoz, ahonnan kis vára­kozás után indul is vissza. Ez a járat abban az időben köz­lekedik, amikor Isaszeg felé és felől körülbelül azonos időben vonat is jár. Minden bizony­nyal jobban örülnének neki az utazók, ha ez az autóbusz pél­dául kora reggel közlekedne, vagy ha az esti órákban tud­nának a péceliek lakhelyükre utazni. Ismeretes, hogy Gödöllő fe­lől 21.30 tájban közlekedik az utolsó vonat Budapest felé. Ez a körülmény nem teszi lehe­tővé, hogy a Pécelen lakók második műszakban vállalja­nak munkát a Gödöllő környé­ki üzemekben, s arra sincs le­hetőség, hogy a járási székhe­lyen tartózkodjanak az esti órákban. Ügy gondolom, érdemes len­nyerte a szocialista címet. Az egyéni értékelés során azon­ban négy brigádtagot különfé­le okok miatt ki kellett zárni a versenyből. Egy brigád okle­velet, három brigád zászlót, hat bronzérmet, tíz ezüstöt, kettő pedig aranyérmet ka­pott. Tavaly aranyérmet nyer­tek a kertészek, az idén pedig a kárpitosok ifjúsági brigádja tört az élre. Emlékezetes, hogy az év ele­jén mindén brigád a hatéko­nyabb munkát, illetve a ren­delkezésükre bocsátott anya­gok gazdaságos felhasználását tűzte ki célul. Az értékelésnél hetvenhárom és fél ezer forint megtakarítást sikerült kimu­tatniuk a versenybíráknak. A brigádok a munkakörükhöz tartozó feladatok elvégzése mellett iskolák, bölcsődék se­gítését is vállalták. Talán nem érdektelen megjegyezni: a hu­szonkét brigád tizennégy idős embert patronál. Szellemi vetélkedő A csütörtöki ünnepély részt­vevői közül többen tanulnak, ötvenketten látogatják a leg­különfélébb iskolákat, az álta­lánostól az egyetemig. Az álta­lános műveltségi szint javítá­sára szervezett szellemi vetél­kedőn tíz brigád indult. A Neumann brigád pedig a me­gyei irodalmi vetélkedőn ki­válóan megállta a helyét. Az elődöntőbe jutva tizenkét bri­gád közül a negyedikek lettek. Említést érdemelnek a villany- szerelők is. Ök az alkotó ifjú­ság pályázaton az országos versenyen harmadik helyezést értek el. A brigádtagok többsége törzsgárdatag. Öt vagy húsz Hetvenhárom ötlet, nyolc újítás Korszerűbb árumozgatás A KPVDSZ Pest megyei Bi­zottsága 1975 októberét újítási hónappá nyilvánította, s fel­kérte a kereskedelmet e moz­galomban való részvételre. A Pécel-Isaszeg ÁFÉSZ felhívást tett közzé működési területén, melynek következtében tizenöt újítást nyújtottak be. A szö­vetkezet szakszervezeti bizott­sága és gazdasági vezetése a mozgalom fellendülése céljá­ból a november 17—20 között megtartott termelési tanácsko­zásokon ötletnapokat hirdetett meg. Ezen alkalmakkor az ÁFÉSZ vezetői a kereskedelmi munka könnyítésére, az ügyvi­tel egyszerűsítésére, a reklám- propaganda hatékonyságának növelésére és a szövetkezeti vagyon gyarapításának módjá­ra várt javaslatokat. A termelési tanácskozásokon csaknem százötven ötlet hang­zott el, melyből a bíráló bizott­ság hetvenhármat elfogadott és a helyszínen jutalmazott, két­száz-ötszáz forinttal. Az ötlet­pénz teljes összege 18 ezer 300 forint volt. A bíráló bizottság az elhangzott javaslatok közül nyolcat újításnak fogadott el, melyeket a további felülvizs­gálás után megvalósítanak. Az ötletaapokon elhangzott javaslatok, tanácsok megvaló­sításáról az ÁFÉSZ hálózatfej­lesztési osztálya gondoskodik, már 1975-ben is. De az ötlétek kivitelezésére folyamatosan, 1976-ban és az ötödik ötéves terv időszakában kerül sor. Az elfogadott javaslatok nagy része az árumozgatás és az árukezelés korszerűsítésére vonatkozott; ezek könnyítik a kereskedelemben dolgozó nők munkáját. Elhangzott javaslat az energiaköltség csökkentésé­re (biztonsági világításhoz automata felszerelések, kisebb fogyasztási neon beszerelések), csomagolóanyagok ésszerű fel- használására kisebb gépek, be­rendezések elkészítése. —ethy— Jutalomból színházjegyek A Barátság traktorosai A vérségi Egyesült Barátság Termelőszövetkezet szocialista brigádjának tagjai vállalták, hogy a munkaverseny-jutalom negyven százalékát kulturális célokra fordítják. A szövetke­zetben két traktorosbrigád munkálkodik, tagjaik jutalma­zására a tsz vezetősége 32 ezer forintot tűzött ki, a mun­kaversenyben elért eredmé­nyek alapján. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy-egy bri­gádtag ezer forint muntoaver- seny-jutalmat kaphat. Ha a traktorosok tehát a versenykiírásnak eleget tesz­nek — és a vérségi tsz jelen­legi munkáinak állása azt mu­tatja, hogy igen —, ezer forint jutalomból mindegyikük négy­száz forintot kulturális, köz- művelődési célokra fordít. A tervek szerint ebből az összeg­ből a brigádtagok részint a helyi klubkönyvtár előadásait, programjait látogatják, más­részt pedig a fővárosi szín­házak előadásaira vásárolnak jegyet. A fenti számok beszé­desek, s csak annyi megjegy­zést tehetünk hozzá, követen­dő a versegi-kartali traktoro­sok példája. éve dolgoznak az egyetemen, de vannak, akik már huszon­ötéves munkaviszonnyal dicse­kedhetnek. Hűségüket az egye­tem vezetősége ezúttal is 'meg­jutalmazta. Csikós László zárszavában kérte a brigádokat, hogy a munkafegyelem megszilárdí­tásával, fokozottabb anyag­takarékossággal továbbra is álljanak helyt. Ezután Gárdos László köszöntötte a kollektí­vákat. Elismeréssel emlékezett a Tyeresikova brigádra, mely úttörő munkát végzett, hiszen éppen tíz évvel ezelőtt alakult ez a kis közösség. Magasabb színvonalra Tavaly új jelszót adtak ki az egyetemen, s ez így hangzott: „magasabb színvonalra a bri­gádmozgalmat”. Olyan javas­latuk született, hogy a tízéves egyetemi brigádmozgalom tiszteletére rendezzenek olyan kiállítást, amely méltó módon reprezentálja a fejlődést. Csáky Antal, az egyetem pártbizottsága és szakszerve­zeti bizottsága nevében kö­szöntötte az ünnepség résztve­vőit. A kongresszusi vállalá­sok mellett beszélt a brigádok társadalmi tevékenységéről, s arról, hogy a cél: ahol csak lehet új brigádokat kell szer­vezni A brigádok ezután átvették jutalmaikat, kitüntetéseiket. Az ATE gazdasági főigazgató­sága 5 ezer forintos külön dí­ját a Tyereskova brigád kapta. Az ünnepség Morvái Antal zárszavával ért véget. Csiba József Milyen gépen? B eszélgetés közben újkeletű gondjáról beszélt egy gödöllői nagyvállalat főmérnöke. Panaszkodott, hogy gépeik kihasználtsága éppenséggel nem ne­vezhető jónak, s ez már korántsem írható a tőkés nyers­anyagszállító partnerek rovására. Mi tehát a baj? Mint elmondta, számításokat végzett, megpróbálta kitapasz­talni például azt, hogy azok a gyári gépek — több év­tizedes gépmatuzsálemek —, amelyeket szinte ócska­vasként, fillérekért adnak el különféle termelőszövet­kezetek, miért hajtanak ott busás hasznot? A gyár dolgozói, amikor a teljesítményt, darabszá­mot, minőséget kérik rajtuk számon, széttárják karju­kat: „No de főmérnök elvtárs, hát lehet ezen a kivén- hedt kasznin dolgozni?” S a bajok okát valójában ezekben a kérdésekben kell keresnünk. Mert — mint a főmérnök elmondta — az üzemekben mint egy új­fajta úrhatnámság, tévesen értelmezett szakmai rátar- tiság kezdené felütni fejét. Ha a szomszéd üzembe új gépek érkeznek, a környező műhelyben mindjárt meg­indul a panaszáradat. Szidják az igazgatót, nyaggatják az üzemvezetőt, rohannak a szakszervezeti bizottság­hoz, mondván: ők is új gépeken, steril körülmények között, tiszta munkaruhában, csupán a gombokat nyo­mogatva szeretnének dolgozni. A fejlődés útja természetesen ez, hiszen előbb-utóbb minden gép javításra szorul, végül kiselejtezik. Ám az még sincs rendjén, hogy ezért, tévesen értelmezett, s félremagyarázott szakmaszeretetből kerüljenek szemét­dombra azok a gépek, amelyek a termelőszövetkezetek melléküzemágaiban százezreket, milliókat képesek még termelni. Jó lenne végre tisztázni néhány dolgot. Például azt: az üzemekben sok dolog van, amit meg kell vitatni, s olyan fórum elé terjeszteni, amelyen az üzem dolgozói is hallathatják szavukat és beleszólhatnak abba: kik, mit, hogyan csináljanak. Legfőképpen azért, mert ép­pen ők, az üzem dolgozói azok, akik elsőként érzik saját bőrükön az egyes intézkedések hasznát, vagy ép­penséggel kárát. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy minden kér­dést csakis és kizárólag demokratikusan szabad és kell megoldani. Legfőképpen nem azt: kik, hol, milyen gé­pen dolgoznak. Mert a munka szeretete nemcsak az új gép szeretetében, a tiszta munkaruha, s a kényelmes gombnyomogatás utáni vágyban kell, hogy megteste­süljön. Dolgozni mostoha körülmények között is kell. Különösen most, amikor már csak hetek választanak el bennünket az esztendő végétől, még akkor is, ha ez közhelynek tűnik. Sőt akkor is, ha a munkakörülmények még nem mindenütt a legjobbak. Bcrkó Pál Várják a jelentkezőket Tsz és könyvtár együttműködése Az ikladi Galgaparti Ter­melőszövetkezet és az iklad— domonyi klubkönyvtár 1975 augusztusában együttműkö­dési megállapodást kötött. A megállapodás célja, hogy rög­zítse: a klubkönyvtárak mi­lyen kulturális szolgáltatásai­val segítik a szocialista cí­mért küzdő brigádok kultu­rális vállalásainak teljesí­tését. A klubkönyvtárak elsősor­ban lehetőséget adnak a bri­• • Üzemi koszt — étteremben Készül az ízletes menü ... Kéjünkön Lestük Lászlóné és Polonyi Sándorné betanított szakács, mindkettő kiváló dolgozó, Kuné Gábor szakács és Pintér László konyhafőnök-helyettes, a szakma ifjú mes­tere munka közben. Tfi . ..... T. , , , , If j. Fekete József feiveteie — Tizenegynéhány üzem — többek között a sportrepülőtér, OTP, tűzőrség, az ÁFÉSZ ABC- áruháza, gyógyszertár, Gödöl­lői Fémművek, Gelka stb. — dolgozói részére biztosítunk közétkeztetési ellátást, hetente körülbelül két és fél ezren ét­keznek nálunk — mondja Bujdosó Károly, a Gödöllő Ét­terem csúcsvezetője. — Pénte­kenként nyomtatott kártyát adunk ki, amin a következő heti étrend szerepel. Persze az áruellátás miatt előfordulhat változás. — Ezentúl egyébként koráb­ban nyitunk és előbbrehozzuk egy órával a zárást. M"sik új- donsáaunk: decembertől meg­kezdjük a zónnétel^k árusítá­sát. A sokak által jól ismert és hiányolt zónapörkölt, az egy­tálételek iránt eddig is nagy volt az igény. — Létszámhiány? Nincs! Személyzetünk tökéletesen el­látja a tennivalókat. Szaká­csaink — kettő közülük a szakma ifjú mestere — kifo­gástalan, ízletesen elkészített ételekkel fogadják vendégein­ket. A konyhánk két üzlet — a népbolt és az ABC-áruház részére hidegkonyhai terméke­ket : kaszinótojást, köreteket, salátákat készít, mégpedig je­lentős mennyiséget, havonta mintegy 60 ezer forint érték­ben. Egyébként tavaly óta cuk- rászvasá'-napokat tartunk rendszeresen. Hargitai György gádoknak arra, hogy rendez­vényeiket; brigádösszejövete­leket, vetélkedőket, sport- programokat az intézmé­nyek helyiségeiben bonyolít­sák le. Az ilyen segítségnek a két községben hagyományai vannak. A szocialista címért küzdő brigádok, ha igénylik, jegyet kaphatnak az ikladi domo­nyi színházi előadásokra, elő­adói estekre, filmklubvetí­tésekre. A klubkönyvtár vál­lalta, hogy a brigádtagok spe­ciális érdeklődési körének megfelelően szakirányú klu­bot is szervez. Ikladon és Domonyban jó hírű műkedvelő csoportok vannak: közismert a vegyes­kórus, a menyecske-tánccso- pőrt és a fúvószenekar. Nem ritka ezekben az együttesek­ben a tsz-dolgozó tag. A to­vábbiakban a klubkönyvtár vezetői szívesen látnak új jelentkezőket a tsz-tagok kö­zül. Az ikladi és a domonyi könyvtár a rendszeres köl­csönzésen túl vállalta, hogy egy-egy nagyobb érdeklődés­re számot tartó könyvet so­ron kívül beszerez és eljuttat az igénylő brigádhoz. Az egyes alkotások alaposabb megismerése érdekében a tsz- tagok kérésére író—olvasó találkozót is szervez. A fenti klubkönyvtári szol­gáltatások ellenében a két in­tézmény kéri, hogy a termelő- szövetkezet szocialista brigád­jának tagjai végezzék el a két épületben adódó kisebb hi­bák javítását. A klubkönyv­tár vezetői azzal a kéréssel fordultak a termelőszövetke­zethez, hogy válasszanak meg az egyes brigádok közönség­szervezőket, akik állandóan tájékoztatják a brigádtago­kat az ikladi és domonyi klubkönyvtárak programjai­ról. A megállapodás hatására — mely csak erősítette a ter­melőszövetkezet és a klub­könyvtár kapcsolatát — a brigádok választottak közön­ségszervezőt, s minden mun­kacsoportból hárman-hárman beiratkoztak a könyvtárba. Remélhetőleg az együttmű­ködés végrehajtásának elem­zésekor mind a termelőszö­vetkezet, mind a két klub­könyvtár jó eredményeket ér­tékelhetnek majd, mert a cél közös: a tsz-tagok általános és szakmai műveltségének emelése. ne az illetékeseknek a leírt megoldással foglalkozni. K. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents