Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-30 / 281. szám
%MdfW 1975. NOVEMBER 30., VASÁRNAP TV-FIGYELÓ kimaradt a lényejJ. Kritikus ponthoz érkezett csütörtökön Sárosi Bálint Cigányzene című sorozata: a magyar nótához. A valóságban is kritikus pillanat volt ez. Amikor a népszerű — vagy mai szóhasználattal: szórakoztató — magyar muzsika fejlődése a múlt század derekán idáig jutott, különös változás történt. A magyar nóta értékhordozó zenékből, régi magyar dalokból, a verbunkosból, s a nyugati muzsika kisebb formáiból jött létre. De mindebből, sajnos, olyan muzsika alakult ki, amely mintha elfelejtette volna saját forrásait. Zengi giccs született. A magyar nóta érzelgős, hazug életérzést hordozott és fejezetit ki. Nem minden alkotásában, az igaz. A magyar nótának — bármennyire egységesnek látszik is — az első pillanattól kezdve volt egy színvonala- j sabb ága, amely formáiban, zenei eszközökben és tartalomban, hangulatban közel állt a népdalhoz, a tényleges magyar értékekhez. Ha magyar nótáról beszélünk, erről a fontos különbségről, nem szabad megfeledkeznünk és különösen nem szabad — mint a műsor tette — a két minőséget összekevernünk. Mindenekelőtt pedig nem hallgathatunk a lényegről a zenei giccs megjelenéséről. Sárosi Bálint sorozatában csütörtökön, sajnos, jelentéktelen szerepet kapott ez az értékelés. A tudós szerző ebben az adásban is azt a módszert követte, mint a korábbiakban: úgyszólván minősítés nélkül mutatta be a változásokat. Csakhogy a magyar nóta esetében ez kevés. Éppen azért, mert itt giccsről van szó, ráadásul olyanról, amely máig is hat, a részletek elemzése helyett fontosabb lett volna az értékelés. Azaz az ismeretterjesztéssel összekapcsolt népművelés. Itt ugyanis nem az a lényeg, hogy a nézők, hallgatók megtudják, miből lett a magyar nóta, hanem az a fontos, hogy megértsék, mit ér, illetve mit nem ér. Csütörtök este sok mindent megtudtunk a magyar nótáról. De sajnos, egyáltalán nem biztos, hogy ezzel okosabbak is lettünk. A drámaíró komédiája. Egy hétig Sheridan volt a tévé legjobban sztáro]t drámaírója: péntektől péntekig kétszer találkozhattunk vele. Először egyik drámáját láttuk, utóbb tegnapelőtt pedig Hubay Mik lós Finisch címmel róla írt darabját. Hubay komédiájának szereposztásában ugyan nem írta ki az angol író teljes nevét, de vitathatatlan, hogy a darab Sheridanről beszélt. Pontosabban a magyar szerző az ő alakját használta fel arra, hogy saját véleményét elmondja a drámaírókról és az írásról általában. Ezzel, kapcsolatban természetesen nem szabad valamiféle tételesen kimondott megállapításra gondolnunk. Hubay mindenekelőtt fordulatos, kontrasztosan szerkesztett darabot írt, érdekes jellemekkel, azt hangsúlyozva, hogy az író hite, szenvedélye képes felülemelkedni a környezet sivárságán és saját elesettségén. No és persze megfricskázta a társadalmat, a közönséget, amely nem tudja sem megbecsülni, sem fáimon tartani, de igazában még ismerni sem a kor- társ írót. Akikor sem, ha egy- szer-kétszer már úgy bizonyított, mint fiatal korában Sheridan. A Sándor Pál rendezte groteszk komédia két főszerepét Major Tamás (az író) és Gobbi Hilda (perecárus) igazi komédiás kedvvel, a darab fanyar humorát hangsúlyozva játszották. Csontos Magda Emlékkiállítás Vörösmarty Mihály születésének 175. évfordulója tiszteletére a székesfehérvári István király Múzeum időszaki kiállítást rendezett a kápol- násnyéki Vörösmarty emlékházban. A kis múzeum egyik szobájában Vörösmarty kortársának, ' Orlay Petrich Somának Szép Ilonka-sorozatát láthatja a közönség. Segítség a pályaválasztáshoz Milyen pályát szeretne választani? Mikor határozta el, hogy ezt a pályát választja? Ha nem mehetne a választott pályára, milyen más pályára szeretne menni? Melyek azok a foglalkozások. amelyeket semmiképpen sem választana? .Ilyen és hasonló kérdéseket tartalmaz az a kérdőív, melyet azok a nyolcadik osztályos és negyedik gimnazista gyerekek töltenek ki. akik a Pest megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézethez fordulnak segítségért, tanácsért. — Intézetünk már ez év április 1-e óta ad az általános iskolát vagy gimnáziumot 1976-ban befejező tanulóknak pályaválasztási tanácsadást mondja Káló József né igazgató. — Munkánk nem idényjellegű, egész évben tart. Nem is lehetne másképp, hiszen a megyében évente mintegy 15 ezer tanuló fejezi be iskoláit és kerül válaszút elé. Jó részükkel csak közvetve — például legfontosabb kiadványunkon, a Pest megyei Pályaválasztási Tájékoztatón keresztül — tudunk foglalkozni. — Jelenleg 191 szakmát (így a kertészét, a faesztergályosét, vagy a repülőgépszerélóét) és ezen kívül mintegy 5 ezer pályát (óvónő, külkereskedő, lektor, matróz, miniszterelnök) tartunk számon. Az intézetünk által évente részletesen megvizsgált majd 3 ezer jelentkezőnek ezek közül kell hivatást találnunk. így egy-egy gyerekre 16—18 munkaóra jut — teszi még hozzá a pszichológus csoport vezetője, Kárpátiné, Bálint Boglárka. — A tanácsadó intézet szolgálatait évről-évre többen veszik igénybe. Az idén már csak azokat tudjuk fogadni a legalaposabb — háromnapos személyiség- és képesség- vizsgálaton, akik még tavasz- szal jelentkeztek iskolájuknál V. G. P. Iskolában, óvodában Sikeres délszláv anyanyelvi oktat Törvény van rá: hazánkban a nemzetiségek szabadon gyakorolhatják anyanyelvűket. A szabad nyelvgyakorlásnak azonban alapvető feltétele az anyanyelv oktatása már az iskolában, sőt, ahol lehetőség kínálkozik rá, az óvodában is. A ma hatezer lakosú Tököl az ország legrégibb délszláv települései közé tartozik. Lakóinak majd fele ma is délszláv anyanyelvűnek vallja magát. Nem véletlen, hogy a nagyközség tanácsának elnöke. Szusics Péter is közéjük tartozik. A művelődési házban kezdődött Bár évtizedekre visszanyúló hagyománya van a szerb-hor- vát nyelvoktatásnak Tökölöh, valami azonban mindig közbejött, amiért évekre meg kellett szakítani tanítását az iskolában. Rendszeres szerb-horvát nyelvoktatásról csak 1967 óta beszélhetünk. Akkor, az iskolai oktatáshoz csatlakozó tárgyként — a kötelező tanítási idő után — a művelődési házban kezdték meg újra. Az első esztendőben mindössze tizennégy gyerek jelentkezett... — Szakképzett nyelvtanár még nem volt — emlékezik Bíró Vince igazgató. — A gyerekek lényegében a művelődési ház népi tánccsoportjába jártak s itt egészítették ki az otthonról hozott anyanyelvi tudásukat. Ilyen körülmények között nem is lehetett cél az iskolai rendszerű nyelvoktatás bevezetése, inkább csak armak gondolatával szerettük volna megbarátkoztatni a gyerekeket: a két nyelv tudása értékesebbé teszi az embereket. A változás évei 1970-ben érkezett az első szerb-horvát nyelvtanár a tököli iskolába Svoboda Vidősava személyében. A fiatal pedagógus a bajai tanítóképzőben szerzett diplomát s már az első esztendőben a legkülönbözőbb módokon — játék, mesedélutánok, közös zenehallgatás, népi tánc — igyekezett megszerettetni a gyerekkel anyanyelvűket. A tanév végére már ötven növendéke volt. Esztendővel később újabb két, szerb-horvát nyelven tanítani tudó pedagógus érkezett az iskolához: Brát József né és Dobóczki József né. S mert nem csali a gyerekek, hanem a szülők érdeklődése is megnőtt, mindez együttesen lehetővé tette, hogy 1971 őszén az induló három első osztály közül egyben bevezessék a szerb-horvát nyelvoktatást. Heti négy órában. Azóta minden esztendőben újabb, szerb-horvét nyelven is tanuló első osztály kezdi meg munkáját a tököli általános iskolában. így a jelenlegi tanévben az ötödikig bezárólag már minden évfolyamnak van egy, szerb-horvát nyelvet is tanuló osztálya, ami mintegy százötven diákot jelent. Rajtuk kívül még harmincán tanulják — fakultative — az anyanyelvet a hat-nyolc osztályok diákjai közül. Azaz: ma már az iskola tanulóinak majd egyhar- mada vesz részt az anyanyelvi oktatásban. Már kisgyermek korban A nagyközség három óvodájába kétszázharminc kisgyerek jár. Közülük százan — két esztendő óta — jptékos formában tanulják a szerb-horvát nyelvet. Hogy miből is áll számukra az óvodai nyelvoktatás? — Először közvetlen környezetük élőlényeinek, tárgyainak nevével ismerkednek — tájékoztat Bíró Vince igazgató. — Megtanulnak szerbül köszönni, majd a különböző cselekedtető foglalkozások, például a bevásárlás, az orvos hívása, szavait is elsajátítják. Ennek az egyébként sem könnyű munkának a nehézségét növeli: az óvodáknak nincs egyetlen, a szerb-horvát nyelAz Aranyszarvas fómezőgazdásza Esztendeje, amikor a két tá- piószentmártoni téesz, a Kossuth, meg a Rákóczi egyesült, a tagság úgy határozott, legyen az új, csaknem tízezer holdas közös gazdaság névadója az az aranyszarvas, amelyet több nünt kétezer évig rejtegetett a szentmártoni határ, mígnem egy szkíta sírból előkerült. A Nemzeti Múzeum ma is megbecsült kincsének párját egyedül az Urálban lelték fel eddig a régészeik. Szóval, az egyesült téesz neve Aranyszarvas lett, amelynek 5540 hektárnyi összterületén több mint 1250 ember keresi a boldogulását, a nyugdíjasokkal együtt. Ennek a jókora gazdaságnak a főmezőgazdásza Maháti Béla. Nem a nyugalmat kereste Berzsényi János tsz-elnölc így meséli, hogyan tettek szert a főagronómusukra: — A hatvanas években tanácselnök voltam a községben, Maháti elvtárs pedig a tápió- szelei gépállomás főmezőgazdásza. Már akkor hallottam, hogy jó szakember. Később a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője lett, én pedig az itteni Kossuth Tsz elnöke, tehát alkalmam nyílt szaktudásáról közvetlenül is meggyőződni. 1969 végén a téesz szekere kátyúba jutott, a szakvezető helye pedig megüresedett, így aztán idehívtuk, fő- agronómusnak. Magam sem hittem, hogy eljön, mert akkor már a Dél-Pest megyei Tsz-szövetség munkatársa volt, jóval nyugodtabb munkahelyen, mint itt. Csakhogy én is jól számítottam, amikor úgy kalkuláltam: nem a nyugalmat keresi ő, hanem ahol bizonyítani lehet! 1970 januárjában idejött, s három év múlva kiváló termelőszövetkezet lettünk... Jól fizet a föld Jó földek vannak errefelé, 26—27 aranykoronát érnek. Ilyen földön öröm gazdálkodni, mert meghálálja a belé- fektetett munkát. Búzán, takarmánygabonán kívül tavaly 180 hektárnyi paradicsomot termesztettek, volt is gondjuk- bajuk a leszedésével — meséli a párttitkár, Túróczi János —. s 302 hektáron terem a szőlő, amiből 143 hektár nagyüzemi telepítésű. Beléptek a pilisi burgoúyatermesztő rendszerbe is, vetőburgonyát termelnek az ország többi mezőgazdasági nagyüzemeinek. — Éppen azon bosszankodtam, mielőtt jöttek, a burgonyán — mondja Maháti Béla, s néhány hibás, rozsdás-varas gumót mutat: — ezek a Desiree fajta valódi holland ve- tögumói. Ha mi csak fele ilyen selejtes árut próbálnánk a megrendelőkre rásózni, máris felbontanák velünk a szállítási szerződést! Hirtelen gyanakodva ráncolja a homlokát: — Engem keresnek? A szövetkezetről, úgy illik, hogy az elnök nyilatkozzék. — Öt is megkérdeztük. Sőt, a könyvelőt is. Már tudjuk, hogy tavaly a szövetkezetben az egy tízórás munkanapra jutó átlagkereset 108,23 forintot tett ki, hogy a téesz közös vagyona január elsején több mint 105,5 millió forint, tiszta vagyona 86,5 millió. Tudjuk, hogy 4500 hektós borpincéjük van, s hogy nemcsak itthon, de még Pesten és Orosházán is kedveltek az Aranyszarvas borai... Hogy tagjai a szabad- tartásos hízómarha-előállítással foglalkozó Dália-rendszernek, jelentős a juhászat, a sertés- és a szarvasmarhahizlalás, a pecsenyebaromfi- előállítás, és hogy ... — Tulajdoniképpen miről akarnak írni? — Tényleg, ezt még nem is mondtam: Maháti Béláról, a kommunista vezetőről és mezőgazdasági szakemberről, arról, hogy miért vállalta ... Megkísérli aiz ellenállást: — Vigyázat, az ötödik X- ben járok, velem már sok minden történt a gyerekkoromtól a miért vállaltam-ig\ Kőfaragó dinasztia — Az előbbiből legfeljebb annyi érdekes, hogy Kárpátalján töltöttem gyermekéveimet. egy hatgyermekes kőfaragó második fiaként. Nagyapám Morva-Sziléziából hozta magával a mesterséget, s vagyon híján ezt testálta mind az öt fiára. — S az unokák? — Egy sem lett kőfaragó. Apámat alig láttuk otthon, állandóan vándorolt, hegynek fel, völgynek le. A Mahátiak nem sírköveket csináltak, hanem hídlábakat: gyors vizű hegyi patakok, völgykatlanok fölé. — Szüleim anyagi erejéből négy polgárira futotta, utána tanoncnak álltam egy villanyszerelő kisiparoshoz. 1944 végén szabadultam fel a szakmában, Debrecenben, egy magtisztító telepen lettem segédmunkás, azért ott, mert természetben fizettek. Infláció volt, a pénz mit sem ért. Az államosítás után irodára kerültem, s 1950-ben felvettek a Magyar Dolgozók Pártjába. Innentől kezdve a párt vigyázta a lépteimet. Az út a mezőgazdaságba vezetett Csakugyan így történt. A pártszervezet Gödöllőre küldte, egyéves mezőgazdasági akadémiára. Itt egy tápiószelei fiatal lány ült előtte — két év múlva Maháti Béláné lett... — Az akadémia után kis ideig Tolnában dolgoztam, majd Szabolcsba kerültem. A demecseri gépállomás főmezőgazdásza lettem, majd — miután az elődöm 56-ban meglépett — igazgatónak neveztek ki. Egyszer meghallottuk, hogy Tápiószelén főagronómust keresnek a gépállomásra, fogtuk magunkat s hazajöttünk. Akkor még kicsi volt a fiúnk, a feleségem két évig otthon maradt vele, aztán járási nőtanácstitkár lett. — S most, hogy megnőtt, rrftt csinál a fiú? — Agrármérnök-hallgató a gödöllői egyetemen. Igyekeztünk pedig másfelé irányítani az érdeklődését, Nagykőrösön taníttattuk, az Arany János Gimnázium fizika tagozatos osztályában, mégis mezőgazdász akar lenni. — A többi már gyorsabban pergett: 67-ben megszűntek a gépállomások, s mivel időközben levelező szakon elvégeztem az agrártudományi egyetemet, a nagykátai járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője lettem. Olyan időszakban, amikor országosan a mi járásunk „dicsekedhetett” a legtöbb mérleghiányos téesz- szel! Csak a két itteni szövetkezet, a Kossuth meg a Rákóczi mérleghiánya tízmilliót tett ki. Megmutatni... — Ez vonzotta annyira,'hogy amint hívták, idejött?! — Akár hiszi, akár nem, ez is: megmutatni. A járási tanács mezőgazdasági osztályán teljesen tehetetlennek éreztem magam, a hatáskörömet meg túl kicsinek, gyengének ahhoz, hogy segíthessek De itt, egy nehéz helyzetbe jutott téesz- ben, a gyakorlatban megmutatni, mire képes a szakmai hozzáértés meg a szorgalom együttes ereje, az igen! Szívesen jöttem. — A felesége mit szólt ehhez? — Mit szólhatott? Ö is a nehezebbet választotta: a nagyközségi pártbizottság titkári tisztségét! Nemigen van mit egymás szemére vetnünk. Keveset vagyunk együtt, az igaz, egyikünknek sem nyolcórás a munkaideje, de legalább jobban örülünk az együttlétnek. Aztán, ha egy trombózis beüt, mint nekem a télen, még gyógyüdülésre is együtt- megyünk Keszthelyre! Pillantása újra visszatéved a vetőkrumplikra. Értem: ideje elbúcsúzni, különösen most, hogy végre elállt az eső. Nyíri Éva vet tökéletesen beszélő óvónője sémi Mégis hárman vállalkoztak eddig e nemes feladatra: részükre Svoboda Vidősava tart kéthetenként rendszeres anyanyelvi képzést, s ezenkívül évente háromhetes nyelvtanfolyamon vesznek részt az Oktatási Minisztérium szervezésében. Közülük Szilágyi Simonná tavaly kéthetes jugoszláviai nyelvtanfolyamnak is a hallgatója volt. Járási nemzetiségi központ Nem véletlenül vetődött fel a közelmúltban annak gondolata, hogy Tököl a ráckevei járás nemzetiségeinek kulturális központja legyen. S ez a központ jelleg az anyanyelvi oktatásra is vonatliozilc. Esztendeje Bács és Pest megye szerb-horvát nyelvtanárai adtak itt egymásnak találkozót. A napokban pedig egész napos továbbképzést rendeztek itt a járás szerb-horvát és német nyelvtanárai számára. Akkor született a gondolat: néhány héten belül meg kell alakítani a járás nemzetiségi anyanyelven — szerb-horvát és német — tanító pedagógusainak munkaközösségét. Ebben az iskolában egyébként nemcsak az anyanyelvi oktatás, hanem a nemzetiségi kultúra ápolása is a munka középpontjában áll. Az iskola ötventagú bábcsoportja szerb nyelvű produkciókat is bemutat. Az iskola nemzetiségi tánccsoportjáról pedig a napokban a televízió készített filmet. Most az az iskola igazgatójának leghőbb vágya, hogy a következő tanévtől kezdődően újabb két, szerb-horvát nyelvtanárral bővüljön a tantestület, hiszen az igény egyre nagyobb iskolában, óvodában egyaránt az anyanyelv tanulása iránt. Ma már ugyanis egyre gyakoribb: magyar anyanyelvű szülők kérik arra az óvónőket, hogy az 6 gyermekük. is bekapcsolódhasson a szerb nyelv tanulásába. Prukner Pál Téli könyvvásár Gazdag kínálat Évtizedek óta a legnagyobb magyar Byron-kiadást teszi közzé az Európa Kiadó, amelynek téli Könyvvásán kínálata gazdag az uj költészeti kiadványokuan, regényekben és esszékben is. Byron, a máig ható angol romantikus költőíorradaimár válogatod müveinek két kötete — csaknem 1400 oldalon — lírai verseit, szatíráit, drámáit és elbeszélő költeményeit, valamint Don Juan című nagy eposzát tartalmazza. A modern irodalom új termésében figyelmet érdemel a kolumbiai író, Garcia Margusz három kisregényét tartalmazó Baljós óra című kötet, az Égtájak 1975. című könyv, amely ezúttal 37 író hasonló számú új elbeszélését tartalmazza. A népszerű győzelem könyvtára sorozatát gazdagítja Jerzy Putrement lengyel író a Szent golyó című novellakötete, amely a II. világháború eseményeiről és ia mai emberek problémáiról szól. Keresettek a magyar—román közös kiadásban megjelenő Téka-sorozat kötetei, amelyekből négy jelenik meg a könyvvásár idején. Az egyik Heine barátjának, a forradalmár német publicistának, Ludwig Börme-nek párizsi levelei. A másik Mihail Kogalniceanu írása: a parasztság sorsának könnyítése. A Művészet és forradalom című könyv Lunacsarsz- kijnak, a művészet és forradalom viszonyát vizsgáló műveiből ad válogatást. A negyedik kötet a képzőművészet, a zene és tánc, a színház és a film témaköréből nyújt bepillantást.
