Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-29 / 280. szám

Az Alsóparkból jelentjük A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei már a tize­dik toronyház építkezésén dolgoznak Gödöllőn, az alsóparki lakótele­pen. Az előtérben pedig már a tizenegyedik épület fogadószintje látszik. Csiba József felvétele II. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM 1975. NOVEMBER 29., SZOMBAT Másfél évvel a határozat alán Munkatervek, egyéni vállalások László Lilla kiálliiása „Alapvetően a valóság érdekel” A Pest megyei Hírlap no­vember 18-1 száma már be­számolt László Lilla kiállí­tásáról. Érdemes azonban gö­döllői szempontból is megis­merni ezt a felejthetetlen élményt nyújtó gyűjteményt. Már csak azért is, mivel László Lilla Gödöllőn ne­velkedett, itt él, s alkotásai­ban Iápten-nyomon felfedez­zük a város, a járás hangu­latát. Beszélhetnénk hosszan az elődök munkásságáról, de ma­radjunk még a művésznőnél. László Lilla Gödöllő lánya. Tízéves korától kezdve él itt. A Magyar Kázmér ház tel­kének végében, a Kossuth La­jos utcában állt egy, azóta már lebontott víztorony. Az épület arról volt nevezetes, hogy csak a földszintje volt gépház, az első emelet tera­szán Kazi bácsi mulatozott vendégeivel, főleg kedves nép­rajzkutató barátaival. A má­sodik emelet erkélyén a Vi- dák-banda húzta a vonót. László Lilla a víztoronyról, aiíhak lebontása előtt rajzot készített a helytörténeti szo­ba számára. Csupán egy ce­ruzarajzról van szó. De any- nyiféle árnyalattal találko­zunk rajta, hogy azok már szinte maguk a színek. Két héttel ezelőtt nyitotta meg kapuit a kiállítás, ame­lyen Szada és Gödöllő nap­fényes tájaival találkozhat­nak a látogatók. Már ma­guk az alkotások címei is utalnak arra, hogy László Lilla művészete szoros kap­csolatban áll a várossal, an­nak környékével. Vízfestmé­nyei például ilyen címeket viselnek: Szadai táj, Gödöl­lői erdő, Gödöllői park, Ke­rekes kút. (Ez utóbbiról talán kevesen tudják, hogy Mór Ferencnek, a gödöllői vörös­őrség egykori parancsnoká­nak alvégi műhelye látta el ezekkel a jellegzetes kutak­kal a város, a járás házait.) Ö maga így nyilatkozik szí­neiről: — Nem tartom magam neo- impresszionistának, mint né­melyek mondják. Ügy érzem, képeim a színekre támasz­kodnak, de nem tagadom: alapvetően a valóság érdekel. László Lilla sajátos szí­nekkel dolgozik. Ilyen pél­dául a narancsvörös, amit igyekszik egyensúlyban tar­tani egy kevés hideg párizsi kékkel, illetve krómoxid- zölddel. A képek jellemzői mégis a jellegzetes házi szí­nek. A kiállítás november 30-ig tart nyitva. H. M. Film az expedícióról KISZ—úttörő kapcsolatok December 8-án Gödöllőn, a járási és városi Petőfi művelő­dési házban együttes ülésen találkoznak a járási KlSZ-tit- károk és az úttörőcsapatok vezetői. Tanácskozásukon meg­vitatják a KISZ—úttörő test­vérkapcsolatok erősítésével, s az együttműködés javításával kapcsolatos további teendőket. A találkozón Szarvas László, a túrái művelődési ház igaz­gatója, a járási úttörőelnökség tagja tart filmvetítéssel egy­bekötött beszámolót a nyári Galga-expedicióról. Drága kanyar volt Gödöllőn, a 3-as számú fő- közlekedési út és a Duna ut­ca kereszteződésében YE 59-78 forgalmi rendszámú. teher­gépkocsijával szabálytalanul kanyarodott Weisz József Gö­döllő, Antalhegyi út 38. szám alatti lakos. Ai tehergépkocsi nekiütközött a budapesti Menczel János által vezetett UN 04—23 forgalmi rendszá­mú személygépkocsinak. A karambol következtében személyi sérülés nem történt. A két járműben összesen 10 ezer forint értékű anyagi kár keletkezett. PECEL Út, kút, tanfolyam Elkészült Pécelen az ÁFÉSZ új háztartási tüzelőolaj kútja. Az építők a mostoha időjárás ellenére határidőre végeztek a munkával. A nagyközség gép­kocsi-tulajdonosai most már csak arra várnak, hogy az 6 régi álmuk is valóra válhas­son. Ők ugyanis egy .. üzem- anyagtöltő-állomást szeretné­nek kapni, ám ez — a tanács erőfeszítései ellenére — egye­lőre csak álom. A tanács költségvetési üze­me és az Aszfaltútépítő Vál­lalat jó munkájának eredmé­nyeképpen — kisebb határ­időcsúszással ugyan, de még a latyakos idő beállta előtt — szilárd útburkolatot kapott a Kossuth Lajos utca. Ugyancsak a nagyközségből érkezett a hír: megkezdődött a politikai oktatás. A tanácsi dolgozók az idén is külön tanfolyamon tanulnak. Erre azért volt szükség, mivel a ta­nácson meglehetősen nagy a nők száma, s őket a munka után várja az otthoni „máso­dik műszak”. A KISZ Központi Bizottsá­gának 1974. április 17-i hatá­rozata azokkal a problémákkal foglalkozik, amelyek a KISZ- munka továbbfejlesztésének alapjait képezik. A határozat a célkitűzések megvalósításá­hoz megteremtette a szüksé­ges eszközöket, s az elmúlt időben létrejötték a megvaló­sításhoz szükséges feltételek is. Az is nyilvánvaló volt, hogy a KISZ-vezetők fokozot­tabb felelősségére, s az át­lagosnál magasabb színvo­nalú alapszervezeíi mun­kára van szükség. Városunkban a határozat is­mertetése, megértetése és fel­dolgozása minden fórumon megtörtént. A feladatok vég­rehajtását, s mindenekelőtt azok egyértelművé tételét jól szolgálták a nyári vezetőképző táboroK, amelyeken az alap­szervezeti titkárok mellett a reszortfelelősök is részt vet­tek. A feladatok központi irányelvek szerinti feldolgozá­sát az alapszervezetekben ta­valy október 31-ig befejezték. Ennek során városunk 133 alapszervezetében tárgyalták meg a határozatot; az intéző bizottság határozatainak meg­felelően kiegészítették munka­terveiket, megtették egyéni feladatvállalásaikat, s a kö­zépfokú tanintézetekben meg­alakították a Küián-köröket. A határozatot igazán sikeresen azok az alapszervezetek dol­gozták fel, ahol azt már a megjelenés időpontjától figyelemmel kisérték, s a taggyűléseken már, a tar­talmi összefüggésekre kon­centráltak. (Például: ATE, Ganz, Gépgyár, MGI, Humán, Gimnázium...) A kislétszámú, közvetlen irányítású alapszer­vezetekben pedig csak felol­vasták a határozatot. A feldolgozást illetően álta­lános tapasztalat az, hogy a legtöbb helyen elsősorban az IB határozataival foglalkoztak, tehát a tagfelvétellel, az éves tagsági igazolvánnyal... A KISZ gödöllői városi bi­zottságának megállapítása sze­rint a KISZ-szervezetek meg­értették a határozatot. A vég­rehajtás több mint egy eszten­deje alatt bebizonyosodott, hogy azok is sikeresen mun­kálkodnak a megvalósításért, akik csak „menet közben” ér­tették meg, mit is kell tenni­ük. Az alapszervezetek kétféle­képpen korrigálták az új mozalmi évre szóló munka- terveiket; többségük a tava­lyit egészítette ki, kisebb ré­szük új munkatervet készített. Hiba, hogy néhány terv na­I gyón szorosan követi a KISZ I városi bizottságának munka- j tervét, ezáltal nem veszik fi­gyelembe kellő mértékben az illető üzem, intézmény helyi adottságait. A végrehajtás során a tag­ság kilencven százaléka tett egyéni feladatvállalást. Sajnos valamennyien csak a napi feladatokkal foglalkoztak, 1 ami pádig kevés a munkater- j vekben meghatározottak fede- • zetéül. Főleg a közvetlen irá­nyítású álapszervezetekre jel­lemző, hogy a vállalások több­sége kulturális- és sportren­dezvényekre korlátozódik. A határozat végrehajtása folyamatos munkát igényel. Az új mozgalmi esztendő indítá- .sát illetően a KISZ gödöllői városi bizottsága megállapítot­ta, hogy a kettős taggyűlések nagyon jelentősek voltak, a beszámolók helyesen, tükrözték az elmúlt év munkáját, reálisan ítélték meg az elkövetkező idő­szak feladatait. Sokat jelentett a párt-, tömeg­szervezeti- és gazdasági veze­tők érdeklődése, segítségadá­sa az előkészítésben. A tavalyihoz képest javult a munkatervek és az egyéni feladatvállalások kapcsolata. F. B. SPORT -+- SPORT -b SPORT SPORT A-12-ES CSOPORT ULESE Anyakönyvi hírek Született: Pokorádi István András és Nagy Anna: Már­ta, Szabó János és Zemen Má­ria: Melinda; Katona Mihály és Lesti Magdolna: Mihály Szilárd, Valentinyi József és Podlavíczki Katalin: József, Kosa Ferenc László és Budai Klára: Ferenc, Sárvári János és Bergán Rozália Ilona: Zsolt, Rozmüller István és T-óth Gizella: István Tamás, Balázs József Vendel és Zábó Éva: József, Nagy László és Hegedűs Margit: László, Poór Sándor és Tóth Veronika: Pé­ter, Kiss Ferenc és Szabó Ilo­na: László, Deme András és Berze Erzsébet: András Gvörey. Pozseai Lajos és Ká­poszta Erzsébet: Magdolna, Fáczán István és Szabó Erzsé­bet: Matild, Tóth Sándor és Pálya Ilona: Zsuzsanna, Névadót tartott: Bőm boly a László és Száraz Margit: Ba­lázs. Házasságot kötött: Pásztor Sándor és Marosvölgyi Judit, Karácsonyi István és Szitás Erzsébet, Vida János és Nagy Éva, Suhajda József és , Far­sang Katalin, Dóra László és Papp Erzsébet, Kovácsy László Levente és Prohászka Erzsé­bet, Kendesi Mihály és Mo- ezó Irén. Elhunyt: Pasovszky György 46 éves, Rádóczki István 78 éves. A galambok nem felelnek Az aszódi vasútállomásról a íaiuKuzpont feie íg/eKszunk, a marom Kozeiéoen revo kis ta­nyára i'ulmacsi József ga- iamoasszal. A megoeszert iuo- re dugig megtelt eraekiódoK- kel a kis gaiamoasztanya. Gergely István megnyitójában eimonuta: időszerű lenne, ha a postagalamb lenyeszto cso­port új titkárt választana. Ö ugyanis a hét végén Deorecen- ue notíózik. Ezt Követően ösz- szefoglalta az elmúlt időszak közös munkával elért eredmé­nyeit. Beszélt a többéves röp- tetési eredményekről, a verse­nyek szépségéről, azokról az izgalmakról, amelyek összetar­tották a galambászok kis cso­portját. Két év múlva lesz vezető­ségválasztás, s addig a galam­bászoknak új titkárt kell vá­lasztaniuk. Gergely István ja­vaslatot tett utódjára, Foaor Lászlóra, aki már eddig is so­kat tett a galambászsport népszerűsítéséért. Fodor László maga is tenyésztő, egyébként az ikladi Ipari Műszergyár központifűtés szerelője. Két gyermeke van — akik éppúgy mint ő és felesége — rajon­ganak a galambokért. A meg­választott új elnök párszavas székfoglalója után nyomban munkához is látott. Ismertette a kerületi gyűlé­seken hallottakat, majd el­mondta, hogy a tagság márci­us végéig jelentkezhet a jövő évi versenyekre. A kis szoba ezt követően ba­ráti szakvitától lett hangos. Az aszódi A—12 számot vise­lő csoport huszonhét tagból áll. Galambjaik száma megközelí­ti a kétezerötszázat, s ebből az állományból idén mintegy másfélezer vett részt valami­lyen versenyben. Az aszódiak azonban panaszkodnak. Ked­venc állataiknak ugyanis nem­csak az időjárás a legádázabb ellenségük, hanem a légpuskás galambvadászok is, akiknek száma Aszód és Kartal kör­nyékén az elmúlt években ug­rásszerűen megszaporodott. Azt már talán mondani sem kell, mekkora károkat okoz­nak a sportolóknak, a te­nyésztőknek, az értékes álla­tok kiirtásával. Kecskeméti József arról pa­naszkodott, hogy ebből az ok­talan pusztításból a mezőőrök is kiveszik részüket. Javasol­ta azt is. hogy a művelődési házban galambászklubot kel­lene életrehívni. Ehhez egyéb­ként — ha megkapnák a szük­séges támogatást — maguk a galambászok is hozzájárulná­nak némi társadalmi munká­val, esetleg anyagiakkal. Beszélgetés közben társunk­ká szegődött Tóth József, bagi lakos, a gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem lakatosa, a já­rási laudarugotataiKozoK is­mert alakja, aki már eddig is számtalan mérkőzést veze­tett. O maga 1970 óta fogial- Kozik galamookkal. üzaznegy madara van. iázaoad idejében ezeket gondozza, talán azért, mert — mint mondja — há­lásába feiadat ez, mint a já­tékvezetés. A madarak nem oeszélnek vissza, nem muto­gatnak, nem is reklamálnak. Gábor József, a gödöllői postahivatal gépkocsivezetője Kartalon lakik, ő nyolcvan- négy postagalamb gazdája. Toimácsi Józseffel, a MÁV kőművesével — aki Aszódon lakik — nagy szerepet ját­szott abban, hogy megalakult a galambászt söpört. Toimácsi József egyébként egy sajátos rekorddal eldicsekedhet. A Berlinből indított galambok közül az övé ért elsőnek visz- sza Aszódra. A férfi az álla­tok révén már több barátot szerzett magának a közeli or­szágokban : Csehszlovákiában és Jugoszláviában. Az aszódi A—12-esek egyre több értékes díj, oklevél gazdái. A sikerek — úgy tűnik — bőségesen kárpótolják őket minden fá­radságért. Csiba József A nap vé^e Veresegyházon A veresegyházi Váci Mihály művelődési központban de­cember 2-án, kedden este hét órakor kezdődik a filmklub- sorozat következő előadása. Ez alkalommal a világhírű svéd rendező, Bergman, A nap vé­ge című filmjét láthatják a klubtagok. Cigányból Bagón Immár sok éves hagyomá­nya van Bagón az évente meg­rendezett cigánybálnak, amely folytatása a vasárnapi And- rás-napi búcsúnak. A bál gaz­dája, vagyis rendezője a helyi sportkör. Szászt Sándor, a sportkör elnöke lesz a hétvégi látványosság védnöke. A talpalávalót Lendvai Csócsi Jenő zenekara szolgál­tatja. A prímás egyébként ko­rábban a Rajkó-zenekar élén muzsikált. A bál iránt minden esztendőben nagy az érdeklő­dés. Minden bizonnyal most is sokan keresik fel a bagi Dó­zsa György művelődési házat, hogy tanúi legyenek a mulat­ságnak. Szombati jeqíjzel Energia Egyik riportutamon arra kénem az üzem vezetőjét: tájékoztasson, milyen taka­rékossági intézkedéseket tettek a közelmúltban, ho­gyan sikerül végrehajta­niuk ezzel kapcsolatos ter­vüket. A vezető egy pilla­natig meglepetten nézett rám, ismertette elhatározá­saikat, de mindjárt utána következtek a megjegyzései is: „Én úgy vagy ok ezzel az egész takarékossággal, hogy azt mondom: a legfonto­sabb, hogy mindenki lelki- ismeretesen, legjobb tudása szerint végezze el a. mun­kakörével járó feladatokat. Nem is tartom igazságos­nak azt, hogy egy munkást például megjutalmazunk azért, mert kitalálta azt, amit a mérnöknek vagy más szakembernek munka­köri kötelessége lett volna megcsinálni. Szerintem eb­ben az esetben nem az öt- leitulajdonost kellene jutal­mazni, hanem a lehetősége­ket ki nem használó szak­embert büntetni." Bizonyos szempontból igaza lenet a gazdasági ve­zetőnek, csaknogy bünte­téssel, szankciókkal nem érünk el eredményt. Mert mit tegyen akkor például a vezető, ha végtére tudat­lanságból történik a pazar­lás. Ha a dolgozók nem mindegyike tevékenykedik tulajdonosi szemlélettel munkahelyén. Ha becsüle­tesen . elvégzi munkáját, s más körülményekkel nem törődik. A legutóbbi járási párt-végrehajtóbizottsági ülésen mondotta az egyik vb-tag: „Múltkor este hat órakor azt vettem észre, hogy teljes díszkivilágítás­ban fénylik az irodaház. Nem tudtam rájönni, hogy milyen esemény lehet, mi az, amiről nem tudok. Be­mentem és körülnéztem. Az egyetlen esemény az volt, hogy két takarítónő dolgo­zott. Igaz, hogy egyszerre csak egy-egy 1 irodában, de minden helyiségben felkap­csolták a villanyt. Szóltam nekik, hogy kevesebb vilá­gítással dolgozzanak. Akkor le is kapcsolták a villanyt, de azóta már sajnos más­kor is láttam az ünnepi fé­nyeket." A vb-tag elmond­ta, hogy a takarítónők nem rosszindulatú pazarlók, csak egész egyszerűen nin­csenek annak tudatában, hogy a cég milyen hatalmas villanyszámlát fizet. Szemléletváltozásra van tehát szükség: olyan szem­lélet kialakulására, mely minden anyaggal és ener­giával a tulajdonos gondos­ságával gazdálkodik. S ez a változás elsősorban a hatá­rozat gyakorlati végrehaj­tóinál szükséges: a közép­szintű vezetőknél és a be­osztottaknál. A vezetőknek a takaré­kosság fontosságát kell megértetniük beosztottaik­kal. A megértéshez s a gon­dolkodásmód változtatásá­hoz elengedhetetlen az anyagi és erkölcsi érdekelt­ség. Mert míg a gazdasági és politikai vezetőknek a munka irányításakor min­denekelőtt a társadalmi ér­dekeket kell képviselniük, ugyanakkor meg kell te­remteniük azt a légkört és azt az ösztönzési rendszert, amelynek következtében egyezésbe kerül a dolgozók egyéni érdeke a társadalom érdekével. Ily módon az ér­dekegyezés a tulajdonosi szemlélet kialakulásához vezethet. Különösen fontos a taka­rékosság az anyaggal és az energiával, mert a gazdál­kodó egységek többségénél az anyag és energia az ál­talános költségek nyolcvan százalékát emészti fel. ­Nem kerül viszont pénz­be a tényleges munkahelyi tevékenységre, a takarékos- sági intézkedési terv végre­hajtására fordított energia. Ezzel ne takarékoskodjunk. Nem szabad. Többszörösen megtérül. Örszigethy Erzsébet i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents