Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-28 / 279. szám

1975. NOVEMBER 28., PÉNTEK Öntödét épít az ISG Húsz helyett egy helyről Jobb alapanyag-ellátás — dinamikusabb termelésnövekedés Tizennégy vas- és hat acél­öntődétől vásárolja a termelés­hez szükséges alapanyagokat az Ipari Szerelvény- és Gép­gyár. E bonyolult állapot meg­szüntetésére született döntés a közelmúltban a KGM-ben. A budaörsi vállalat fejlődését akadályozza ugyanis, hogy az optimálist szokszorta megha­ladó készleteket kénytelenek raktáraikban felhalmozni a zökkenőmentes termelés bizto­sítására. Túl sok a partner Ez az állapot népgazdasági szempontból is kedvezőtlen, a fejlesztési koncepciót rossz irányba tereli, ugyanis mint Kuczik György, az ISG távlati fejlesztési főosztályának veze­tője elmondotta, a korszerű szerelvénygyártás azt igényel­né, hogy az öntödékből kész alkatrészöntvények kerüljenek ki, legfeljebb minimális meg­munkálási igénnyel. Ez azon­ban ellentétes az öntödék ér­dekeivel, hiszen súlyra adják el termékeiket. Munkaigénye­sebb darabokat nem készíte­nek, tehát a felhasználónak kell a legkomplikáltabb, leg­drágább célgépeket beszerez­nie az öntvények megmunkálá­sára. Ezért tulajdonképpen a technológiai folyamat is rossz irányba terelődik, hiszen gya­korlatilag lehetetlen a célgé­peket hatékonyan kihasználni. A programszerű termelést za­varja, hogy a húsz öntöde ter­mékei között különböző meny- nyiségben található hibás önt­vény, s szinte képtelenség er­re is figyelni az alapanyagok megrendelésekor. Így előfor­dul, hogy szerelvényházból, fe­délből vagy kézi kerékből hiányzik néhány, vagy ellen­kezőleg, ezerszámra van be­lőlük a raktárakban. A szerte­ágazó partneri kapcsolat azért is előnytelen, mert a vállalat­nak óriási öntőmintakészletet kell előállítania, ami növeli a költségeket. A főosztályvezető szerint van olyan alkatrész, amelyből már öt modell ké­szült, mert öt helyen gyártot­ták eddig. S most újabb két és fél-három millió forint értékű gyártóeszközt kényszerülnek készíteni, mert a KÖVAC jö­vőre nem termel acélöntvé­nyeket. 1976-tól a Borsodná- dasdi Lemezgyár szállítja majd Budaörsre ezeket az alkatré­szeket. Mivel pedig Borsodná- dasdon más technológiával dolgoznak, mint a KÖVAC-nál, új gyártóeszközöket kell készí­teni. Korszerűsítenek és építenek A KGM-ben megváltoztat­ták azt a korábbi álláspontot, mely szerint az ISG-nek nincs szüksége saját öntödei bázisra. A tárcán belül szakbizottság alakult, amely kidolgozta az ágazat öntödefejlesztési kon­cepcióját. Eszerint 1976. január elsejétől az ISG-hez csatolják a Heves megyei Vas- és Fém­ipari Vállalatot. Az évi két- ezeröt-kétezernyolcszáz tonna kapacitású vasöntöde elavult, korszerűtlen, az öntők nehéz körülmények között dolgoznak. A mintegy háromszázötven dolgozót foglalkoztató tanácsi vállalat termelési értékének nagyobb részét a légkompresz- szorok gyártása teszi ki. (Éven­te 75 millió forint értékű ter­méket állítanak elő, ebből 40 millió a gépgyártás produktu­ma.) A kompresszorgyártást nem kívánják megbolygatni, mivel az országban egyedül ez a gyöngyösi vállalat állít elő ilyen típusú kompresszorokat. Így az ISG amúgy is széles termékskálája tovább bővül. Az öntödét viszont teljesen fel­újítják, sőt a KGM elképzelé­seivel szinkronban már meg­rendelték a beruházási terve­ket a KOGÉPTERV-től egy 2500 tonna kapacitású acél- és hatezer tonna kapacitású, szür- kevasöntvény gyártására al­kalmas új üzem felépítéséhez. A munkálatok 1977-ben kez­dődnek, s 1979—80-ban indul meg a termelés. Addig csupán háromszáz-négyszáz tonnányi öntvényt kap saját gyárától az ISG évente, ugyanis szerződés kötelezi a vállalatot arra, hogy a Diósgyőri Gépgyárnak éven­te ezer tonnányit adjon át, a többit pedig maga használja fel a légkompresszorok gyár­tásához. (Nehezíti a dolgot, hogy a gyöngyösi vállalat ed­dig nem tartozott az ISG part­nerei közé, tehát szerelvénye­ket még nemigen öntöttek.) Javuló alapanyag-ellátás Kuczik György főosztályve­zető a továbbiakban elmondta, hogy az V. ötéves terv végére lényegesen javul az alapanyag- ellátás, de nem oldódik meg teljesen, hiszen addigra az acéligény évente négyezer, a szürkevasigény tízezer tonna lesz. Azaz mindkettő másfél­kétszerese, mint a hevesi öntö­de kapacitása. A VI. ötéves terv végén, 1984—85-ben meg­kétszerezik a termelést, így előreláthatólag 1990 táján tel­jesen ellátja magát öntvénnyel az ISG. A KGM értékelése alapján nyolcvan vasöntöde közül a második legfontosabbnak a gyöngyösi új vasöntöde felépí­tését tartják, a harmincnégy acélöntöde közül pedig első helyre sorolták a Gyöngyösön bevezetendő acélöntést. Így érthető, hogy jelentős összeg­gel támogatja a beruházást a minisztérium. A témához tar­tozik, hogy a Heves megyei Vas- és Fémipari Vállalatnál nagyon rossz az öntő szakmun­kások szociális helyzete. Most az ISG vezetői úgy határoztak, hogy felépíttetik — egyelőre csak egyszintesre — az öltöző­mosdót, hogy a következő öt évre elfogadható szociális kö­rülményeket teremtsenek. Az új öntödével párhuzamosan új öltöző-mosdó is épül, s akkor az 1976-ban átadásra kerülő öltözőbe irodákat költöztetnek. Cz. V. Túlteljesítették takarékossági tervüket1 a nagykátai járás tsz-ei Itt-ott még lábon a kuko­rica a nagykátai járás több községének határában, de ter­mészetesen már nem sokáig. Betakarítása a vége felé jár. November utolsó hetének de­rekán már csak kétszáz hek­tár van hátra. A cukorrépát most már fo­lyamatosan átveszi az ipar, a vasútállomások mellett azon­ban még sok helyen látható felhalmozva. Annyi kétségtelen, hogy leginkább az őszi szántást akadályozta a cukorrépa­átvétel elhúzódása. Szántás előtt ki kellett kerül­jön a földből. Túlzás lenne azonban a szántás kissé lassú üteméért a teljes felelősséget a cukorrépára hárítani. A járás tsz-ei a tervezett 14 ezer 900 hektár őszi szántásból eddig 7300 hektárral végeztek. Ha nem jön tartós, nagy fagy, de­cember közepéig a többit be­fejezik. Két tsz, a tápiószőlősi Új Barázda a tervezett 1062, a nagykátai Kossuth pedig a 745 hektárt már felszántotta. Csaknem befejezte az őszi szántást a farmosi Tápiómen- te és az újszilvást Kossuth Tsz is. A határban tehát most már egyre kevesebb a dolga a gép­nek, annál több viszont az iro­dákban. Gyűjtik-fcldolgozzák a zár­számadáshoz szükséges adatokat, lassacskán min­denhol kialakul az eszten­dő mérlege. Hogy s mint állnak az egyes szövetkezetekben a dolgok, az­iránt persze a járási hivatal mezőgazdasági osztálya állan­dóan érdeklődik. — Minden jel arra mutat, hogy idén nem lesz járásunk­ban veszteséges szövetkezet — halljuk Kiss Lajos mezőgaz­dasági osztályvezetőtől. — Sőt a legtöbb szép eredményt mu­tathat majd fel tagjainak a zárszámadó közgyűlésen. Jó volt az idei esztendő. — Különben tavaly is csu­pán egyetlen tsz, a kákái Kos­suth volt veszteséges, idén azonban már a gödöllői járás­hoz tartozik, miután egyesült a dányi Magvetővel. Ügy tu­dom különben, hogy az idei eredményei kielégítőek. — A most befejeződő eszten­dőre egyébként járásunk ter­melőszövetkezetei első ízben készítettek takarékossági intéz­kedési tervet, összesen 18 millió forintos megtakarítást irányoztak elő, de ahogy már látni, ennél három-négy mil­lió forinttal többet értek el. Például a búza termelési költségét mázsánként húsz­harminc forinttal csökken­tették. Hogyan? Pontosan betartották a technológiát, a növényvédő vegyszereket és a műtrágyát kellő időben alkalmazták, ami­vel emelték a terméshozam át­lagát. Csökkentették a betaka­rítási szemveszteséget is. Ugyanez a helyzet a kukoricá­nál, amelynek egy részét már bevált termelési rendszer al­kalmazásával termelték, vala­mint a napraforgónál, amit teljes egészében iparszerűen műveltek. Mindez csak néhány példa, mert más formában is érvényesült a költségcsökken­tés. — Ezek tehát a múltra vo­natkozó befejezett tények — jegyezzük meg. — Hogyan te­kinthetünk a jövő elé? — Bizakodással. Nemcsak a korábban, de az október vége táján el­vetett kalászosok is szépen keltek, és a vetések állapota határo­zottan jó mind a 11 ezer 300 hektáron. Tessék szétnézni a határban! Szétnéztünk. A nagykátai járásban mindenütt remény­keltőén zöldell a vetés. Szokoly Endre Határidőre elkészül a hiatorbágyi iskola Egy ideig ásott kútból kapják majd a vizet Hatéves előkészítő munkálatok után Pihenőfelkek — munkásoknak Hat évvel ezelőtt határozta el a Pilisvörösvári Községi Ta­nács, hogy a bányatelep mö­götti rendezetlen, bozótos tó­vidéket hasznosítja. Amíg a pilisvörösvári bánya működött, annak a vizét vezették erre a területre. így keletkeztek a „Slötyinek” nevezett tavak. De nemcsak a területet hoz­ták rendbe, hanem a fiatalok javaslatára az erre legalkalmasabb tó partján hozzáfogtak a strandépítéshez is. Tízezer köbméter földet moz­gattak meg, s most már zsilip szabályozza a vízmagasságot. Hozzákezdtek a partvonal egyengetéséhez .is. A bozótot kiirtották, helyette facsemeté­ket ültettek. A tanács megbízatást adott a részletes rendezési és par­cellázási, valamint közművesí- tési tervre. Az elfogadott terv alapján a volt tulajdonosokat kártalanították. Az előkészítésre eddig 4 milliót fordítottak. így vált lehetővé, hogy végre hozzákezdjenek a kialakított parcellák áru­sításához. Első ütemben 136 telket adtak át az OTP-nek, amely az el­adást lebonyolította. A későb­biekben még további kétszáz telket hasznosítanak. A tervbe vett parcellázás híre már régebben elterjedt. A községi tanácshoz nagyon sok kérelem érkezett üzemek­től, amelyek munkásaik szá­mára kívánnak hétvégi pihe­nőtelket biztosítani. A villanyhálózatot jövőre építik ki ezen a területen. A vizet a majdani regionális vízmű szolgáltatja. Egy-egy telek 120—130 négyszögöles. A jövendő víkendtelep út­hálózata már elkészült. Szel­lemes, új megoldás, hogy a telepen csak egy gerincűt ve­zet körbe. Ezen közlekedhet­A lakásprogram megvalósításáért házgyári és építési-szerelési munkahelyekre azonnal felveszünk KŐMŰVES, ÁCS-ÁLLVÁNYOZÓ, ASZTALOS, ÉPÜLETLAKATOS, KAZÁNFŰTŐ (gáz, olaj) BETONOZÓ szakmunkásokat, BETANÍTOTT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT NEHÉZGÉPKEZELŐ, KONNYOGÉPKEZELŐ, ESZTERGÁLYOS, BETONELEMGYARTÓ, JELENTKEZÉS ÉS FELVÉTEL: 43. SZ. ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT 2. sz. Termelőegysége Budapest IX., Gyáli út 37 Megközelíthető a 13-as vagy az 51-es villamossal. vidékieknek munkásszállásról gondoskodunk. tő . ha f EÍr, utc; nek majd az autók. Az utcák azonban valamennyien zsák­utcák: a kis kertek-házak nyugalmát állandó zaj nem zavarja. Arra nagyon vigyáznak, mondotta még Peller János tanácselnök, hogy ne alakuljon ki afféle „bódéváros”. A kő-, tégla- és faépületek lehetőleg az ajánlott tí­pustervek szerint készülje­nek. Ha pedig egyedi tervezésűek, illeszkedjenek bele a tó és az enyhe lejtő alkotta természeti képbe. k. m. Egyelőre itt, a falegyennál tart Biatorbágyon az új álta­lános iskola építkezése, de a Hoppon maradt betörök Megszólalt a riasztócsengő Kubinszki László és a fia­talkorú N. Gusztáv augusztus végén Budapesten találkoztak. Ennek örömére ivászatot ren­deztek. Estére leutaztak Érdre és a Sport vendéglőben to­vább szórakoztak. Záróra után távozva még lett volna ked­vük tovább italozni, de pén­zük már nem volt. Elhatároz­ták, hogy betörnek -a Pest megyei MÉK érdi termény­boltjába. Előbb Kubinszki lakására mentek, ahol vasfűrészt, ka­lapácsot, harapófogót és vésőt vettek magukhoz. A helyszín­re érve a rácsot kifeszítve behatoltak az üzletbe, ahon­nan 110 forintot és 771 forint értékben italt, cigarettát és különböző más árucikket vit­tek el. A pénzen megosztoztak és megittak hat üveg alma­bort. A többi holmit az állo­mással szembeni kukoricásban elrejtették. De a pénzt kevésnek talál­ták, ezért még éjfélkor a Pest megyei Vendéglátóipari Vál­lalat Sport vendéglőjébe is betörtek. Abban reményked­tek, a kasszában 1000 forint körüli összeget sikerül majd találniuk. Amikor azonban az eladótérbe vezető ajtót ki akarták nyitni, megszólalt a riasztócsengő. Megijedtek és anélkül távoztak, hogy pénzt vettek volna el. A gyors intézkedés eredmé­nyeként huszonnégy órán be­lül mindketten kézrekerültek. Kubinszki László és a fiatal­korú N. Gusztáv a Pestvidéki Járásbiróság fiatalkorúak bí­rósága előtt felelnek tettükért. A riasztóberendezések hasz­nosságát a mostani eset is bi­zonyította. A Sport vendéglő­be az elmúlt két évben hét­szer törtek be, minden alka­lommal közbelépett a riasztó. O. F. J. Rom i sír Tüskevár határában IV. századbeli római sírt tártak fel Tüskevár határá­ban. A terméskővel kirakott és befedett sírból egy férfi- és egy női csontváz került nap­világra. A lelet közelében ko­rábban téglából kirakott gyer­meksírt is felfedeztek. A szak­emberek feltételezik, hogy a környéken nagyobb kiterjedé­sű temetkezési hely húzódik. írj. Fekete József felvétele kivitelező, a Budai Járási Épí­tőipari Szövetkezet ígéri, hogy határidőre elkészül és a jövő tanévben már oktathatnak nyolc tantermében. Napközi otthon és tornaterem is lesz ebben az iskolában. Amint a képen látható, korszerű tech­nológiával, panelből épül, köz­falai pedig üreges téglából. A terv szerint berendezése és felszerelése is korszerű lesz, diákjai azonban természetesen az uzsonnaszünetben vizet is szeretnének inni. Márpedig a víz, az egészsé­ges ivóvíz tudvalevőleg o leg­nagyobb ritkaság Biatorbá­gyon. Évek óta szeretne a köz­ség vízmüvet és vezetéket építeni, aminek egyetlen aka­dálya, hogy a területén egyelő­re hiába kutattak jó víz után. A szomszédos Pátyott — mint azt már megírtuk — több he­lyen is végeztek próbafúrást, találtak jó vizet, csak éppen nem eleget. Most ugyanott to­vább kutatnak víz után és ta­lán meglesz az eredmény. Csak az a kérdés, hogy mikor. Az iskola persze addig sem lehet meg víz nélkül, ezért az udvarán kutat ásnak. Ősrégi módi ásott kút a modern is­kola mellett; kész korszerűt­lenség, de mi mást lehetne tenni a vízszegény Biatorbá­gyon. A kút szerencsére csak ideiglenesen gondoskodik az iskola vízellátásáról, mert amint lehetőség lesz rá, az is­kola is a vezetékből kap majd vizet. Sz. E.

Next

/
Thumbnails
Contents