Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-27 / 278. szám

Ácsa és környéke népművészeti és kulturális hetek Magyar-szlovák irodalmi est Népdalok, népballadák, párhuzamok A sikeres és igen változatos programot nyújtó, csaknem egy hónapja kezdődött, Ácsa és környéke népművészeti és kulturális hetek keretében, kedden este, az acsai presszó­ban magyar—szlovák irodalmi estet rendeztek. A népes közönségnek Thir- ring Viola, a Thália Színház tagja mondta el magyar és szlovák nyelven Győri Dezső Én minden népet féltek című versét, majd Käfer István, a Magyar Tudományos Akadé­mia kelet-európai irodalmi tanszékének tudományos mun­katársa tartott előadást a ma­gyar—szlovák irodalmi kap­csolatokról, a szlovák nemzeti múltról, az ezeréves közös történelemről és napjainkról. A közös népdal- és népmese- | világhoz kapcsolódtak a Thir- 1 ring Viola által előadott szlo­vák népdalok, népballadák és a Nagyiday István főiskolai hallgató által tolmácsolt ver­sek. Käfer István érdekes párhu­zamot vont Petőfi Sándor és Andrej Szlatkovics költészete között. Szólt Jankó Král és Arany János levelezéséről, majd a Rákóczi-szabadság- harcról szóló szlovák népdalok hangzottak el. Thirring Viola és Nagyiday István tolmácsolásában, Ady- versek szlovák fordítását hall­gathatták a jelenlevők, majd az est méltó befejezéseként, Thirring Viola elszavalta Mi­lán Dajcsijal mai szlovák köl­tő a szocializmust építő két nép barátságát hirdető, Buda­pest című versét. Rajki László Percnyi megállása sincs Huszonöt éve hírlapterjesztő Miniszteri elismerő oklevél — Még jól emlékszem, mi­lyen izgatottan vártuk az el­ső újságkötegeket 1951 no- ] vemberében — idézi az indu­lás napját Major Józsefné, a váci posta hírlapterjesztője. — Gyakorlatunk nem volt, mégis biztosítottuk, hogy a lapok időben eljussanak az olvasóhoz. Az újságterjesztés a felsza­badulást követő évtizedek kró­nikájának színes, változatos fejezete. Még nem szabadult fel a főváros, amikor vonatok tetején utazva, katonai teher­autók segítségével, Vácra is eljutottak az Új Szó első pél­dányai. Zborovszky Lajos és Gulyás Mihály veteránok ér­deme, hogy a párt napilapját megjelenésének első napjától olvashatták Vácon, s ők vol­tak a helyi sajtó lelkes ter­jesztői is. 1951-ben a Magyar Posta átvette a bel- és külföldi új­ságok, folyóiratok terjeszté­sét. Megszervezték Vácott is a kézbesítők hálózatát. Major Józsefné, csoportvezetőként a Marx téri postaközpontban már hajnali órákban osztot­ta, csoportosította a sajtóter­mékeket. Egyre több féle új­ság, színes folyóirat érkezett, s egy-egy kampány után meg­nőtt az előfizetők tábora. Ma sem kel sokkal későb­ben, mint azokban az évek­ben. A posta nagy kapuját pontosan hétkor nyitják, s addig ő már tetszetősen, mu­tatósán szétrakja az elárusí­tóasztalon a sajtótermékek so­kaságát. Percnyi megállása nincs, mert árusít bélyeget, képeslapot, totó- és lottószel­vényt, borítékot, levélpapírt A posta vezérigazgatósága megemlékezett a szervezett hírlapterjesztés 25. évforduló­járól. S a jutalmazottak kö­zött ott volt Major Józsefné is, aki a jubileumi emlékla­pon kívül megkapta a köz­lekedés- és postaügyi minisz­ter elismerő levelét is. P. R. Jegyzet Napi nyolc KÖZVETLEN SZOMSZÉD­SÁGUNKBAN nagy lakóhá­zat alapoznak. Ügy dolgoz­nak, mint hajdanán: talics­kával és lapáttal. A korsza­kos változást egy elektro­mos meghajtású betonkeve­rő gép, a táskarádió és min­den heti szabad szombat jelzi. A munkával töltött idő napi 5—6 óra. „Teheti, ma­gyar állam fizeti” mondták hajdanán a pazarló, főúri életmód láttán. S úgy tűnik, a mondás főurak nélkül is ak­tuális lehet. Hiszen megfi­zetik a szomszédos építke­zésen a le nem dolgozott órá­kat is. Miből? Abból, ami mások szorgalma és jó mun­kája révén kerül a közös kasz- szába. És ha a kasszában ke­vesebb van a szükségesnél? Az állam akkor is fizet. Hi­telből. A hitelt, persze, ka­mataival együtt vissza kell té­ríteni. A példálózás nem elvont, mostanában többet költ az or­szág, mint amennyire a meg­termelt javakból, a bevéte­lekből futja. Az állami költ­ségvetés deficites. A világ- gazdasági veszteségeket gyak­ran mi magunk megtetézzük. Hányán vannak, vezetők és beosztottak, akik az országos átlaghoz igazodnak, vagy eset­leg a fölé ügyeskedik magu­kat, mint fogyasztók, a tel­jesítményekben, igyekezetben és munkaszínvonalban pedig a sereghajtók derékhadához tartoznak. Ilyen nálunk a fegyelem, a munkamorál — mondhatnánk a betonozás láttán, az iménti általánosítást követően. GYAKRAN VALÓBAN le- hangolónak tartjuk a ^helyze­tet. Olykor tiszteletre méltó önkritika is vegyülhet e bo­rúlátó általánosításba, s az állítás szinte meggyőzővé vá­lik. Mégsem igaz. Százezrek dolgoznak keményen, némely­kor már-már túlfeszített tem­póban. A textil-, a ruházati iparban, bányákban, kohók­nál, téglagyárakban, a futó­szalagok, a műszakilag szo­rosan normázható gépek mellett. És mindenütt, ahol legalább elemi módon szer­vezik a munkát, személyre szabják a feladatokat, hatá­rozzák meg a teljesítmény­követelményeket. Ahol a vég­zett munkát fizetik és nem az időt, a tétlenséget. Ledolgozni, munkával töl­teni a napi nyolc órát: ez ma már elemi követelmény. Hi­szen nem Vagyunk sokan. A tíz és fél milliós népességnek alig a fele munkaképes ko­rú lakosság. De annyira ke- vfesen sem vagyunk, hogy ter­mészetes lenne ez a nagy­fokú munkaerőhiány. Foly­tatva az okfejtést: annyira gazdagok nem vagyunk, hogy megengedhetnénk a pazarlást. De annyira szegények sem, hogy életünket tartósan adós­ságra kéne alapoznunk. Fel­adataink nemcsak napjaink­ban, hanem hosszabb táyon is lehetőségeinkhez szabot­tak. VITATHATATLANUL a szellemi, az irányító mun­kával szembeni követelmé­nyek növekedtek leginkább. Hiszen alapvetően attól függ a fizikai munka, erőkifejtés hatásfoka. A munkaidő-ki­használás mértéke: az ösz­tönzés, a szervezettség szint­je is, a munka iránya, mély­sége, eredményessége is. Je­lenleg lényegesen több a munkahely, mint a munka­erő. Ennek ellenére új mun­kahelyek létesítésével, beru­házásokkal törekszünk meg­VÁC I NAPLÓ XIX. ÉVFOLYAM, 218. SZÄM 1975. NOVEMBER 27., CSÜTÖRTÖK Támogatják a toi’ábbSanaiókat Gyorsan megtérülő A végső szót az oktatási bizottság mondja ki A Dunamenti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat személyzeti és oktatá­si osztályán Murányi Cecília oktatási előadó, mielőtt kér­déseinkre válaszolna, Márkus István igazgató egyik idei uta­sítását teszi elénk, a vállalat oktatási rendtartásáról. A kétoldalas utasításból ki­derült, hogy a vállalat valamennyi to­vábbtanulni kész munká­sát és alkalmazottját tá­mogatja, kit több, kit kevesebb kedvez­ménnyel. — Mitől függ a vállalati kedvezmény mértéke? — Bárki, aki egy évnél hosszabb ideje dolgozik válla- tunknál, továbbtanulásra je. lentkezhet. Kérelmét közvet­len felettese közvetítésével juttatja el osztályunkra, feb­ruár elejéig. A munkahelyi ve­zetők javaslatával érkezett ké­relmeket mi egy hónapon be­lül a vállalati oktatási bizott­ság elé terjesztjük, s annak tagjai mondják ki a végső szót. Az osztálynak középtávú, öt évre szóló oktatási terve van, ami minden esztendőben a bi­zottság által elfogadott kérel­mek alapján módosul. — A jelentkezők különféle érdeklődésű emberek, érdek­lődésük továbbtanulási szán­dékukra is hat. A vállalat mi­lyen továbbképzést részesít előnyben, mit támogat na. gyobb kedvezményekkel? — Az oktatási tervben eleve szereplő munkásokat, alkalma­zottakat nemcsak a jogszabá­lyokban előírt kedvezmé­óra oldani növekvő feladatainkat, avagy jobban kihasználjuk a meglevőket? És azt készí- tünk-e velük s az egyre drá­guló nyersanyagból, energiá­val, ami a legjobb, a legkor­szerűbb, a legkeresettebb ide­haza és külföldön? Nem hatásos szónoki for­dulatok sugallják e kérdé­seket, hanem napjaink ége­tő feladatai. S aligha lehet kitérni megválaszolásuk elől most, a vállalatok, a szövet­kezetek új ötéves terveinek összeállításakor, a helyi le­hetőségek, a belső tartalé­kok számbavételi időszaká­ban. A meggyőző válaszoktól függ, hogy képesek vagyunk-e eddigi eredményeink stabi­lizálására, életszínvonalunk további megalapozott emelé­sére. AHHOZ, HOGY MIN­DENÜTT elkészüljön a szer­vezett és takarékos munka, a hatékonyság fokozásának öt esztendőt átfogó stratégiája, határozott vezetői elképze­lések szükségesek. De nem kevésbé fontos, 'hogy azokat kiegészítse, ellenőrizze és gazdagítsa a dolgozók min­dennapi tapasztalata, bölcses­sége. Hogy már a tervezés so­rán felszínre kerüljön min­den képzelőerő és alkotó energia, s létrejöjjön a közös céltudatos cselekvéshez, a ha­tékony végrehajtáshoz nélkü­lözhetetlen ismeret és elkö­telezettség. A demokratikus vitákkal, a közös gondolko­dással előrelátóbb, mélyre­hatóbb, reálisabb lehet a bel­ső tartalékok feltárásának öt esztendőre szóló haditerve, de egyben szemléletet for­málhatunk és a végrehajtást is szervezhetik a vállalatok­nál, a szövetkezetekben. K. J. nyekkel, hanem azon túl, anyagiakkal is támogatja, de azok ellenében, velük tanulmányi szerző­dést kötünk, ami bizonyos elkötelezettséget jelent, vagyis azt, hogy ha a tovább­tanuló a szerződés lejárta előtt kitépne vállalatunktól, a tanít­tatására fordított pénzt vissza kell térítenie. A tervben nem szereplő továbbtanulók, amennyiben a középfokú kép­zettség megszerzése munkakö­rük ellátásához szükséges, ugyancsak megkapják az elő­írt kedvezményeket, de velük nem kötünk szerződést. Aki. saját kezdeményezésére tanul tovább, a jogszabályban fog­lalt kedvezményeket ugyan­csak megkapja. — Végső soron ez azt jelen­ti, hogy a vállalat valamennyi, önmaga képzését fontosnak tartó dolgozóját támogatja — Igen, sőt, további kedvez­ményeket is nyújt. Az olyan felvételiző, aki a vizsgán meg­felelt, de helyhiány miatt nem került be, a következő évben változatlan feltételekkel, új­ból jelentkezhet, de jelentkezhetnek még egy­szer azok is, akik az első alkalommal nem feleltek meg a felvételi vizsgán. Nekik azonban csak két alka­lommal szavaz bizalmat a vál­lalat, utána véglegesen törli őket, az oktatási tervből. — Az egységek igen nagy területen húzódnak, Győrtől Bajáig, a Duna mentén. Szá­mos dolgozójuk, különösen a kisebb helységekben, nem fe­jezte be a nyolcadik osztályt. — A műveltséget megalapo­zó általános iskola befejezését a vállalat vezetői egy ízbeni, 500 forintos jutalommal díjaz­zák. Jelenleg kilencen tanul­nak a dolgozók általános isko­lájának különböző osztályai­ban. Középfokon gimnázium­ban, vízügyi, mezőgazdasági, közgazdasági szakközépiskolá­ban összesen nyolvanketten ta­nulnak tovább. Az érettségi után lehetőségük van techni­kus minősítő vizsga letételére, ami még két évet vesz igény­be. Heten minősítőznek az idén. Tizenhármán járnak kü­lönböző felsőfokú tanintéze­tekbe, például műegyetemre, jogtudományi egyetemre, mű­szaki főiskolára, testnevelési főiskolára. Két mérnökünk végzi a közgazdaságtudományi egyetem szakmérnökképzőjét, egy pedig, hosszabb kikülde­tése előtt, TESCO-előkészítőre jár. Szakmunkásállományunk növeléséről sem feledkezünk el: kilencvennégyen szerez­nek hamarosan szakmun­kás-bizonyítványt. Hetvenötén más szakmai tan­folyamot végeznek, árkalkulá­torok, okleveles árszakértők, felsőfokon marxista egyetemen hatan, középfokon negyvenné­gyen vesznek részt. Nyolcvan rendszeres hallgatója van a különböző üzemmérnöksége­ken megszervezett, négy TIT- tanfolyamnak és hétszáznyolc- vanan hallgatják a tömegszer­vezetek tanfolyamainak elő­adásait. Bányász Hédi A zene mindenkié Kóriisművck a HAGY-ban A Híradástechnikai Anya­gok Gyára művelődési termé­ben november 28-án, pénte­ken délután 3 órai kezdettel A zene mindenkié sorozatban a Vác városi KISZ-kórus mu­tat be kórusműveket, Bogányi Tibor karnagy bevezetője után. Összegezésre készülve Taggyűlés- bélyegsorsolással A Vác városi bélyeggyűjtő­kör december ötödikén, pén­teken, 18 órakor, évi beszá­molóval és bélyegsorsolás­sal egybekötött, kongresszu­si küldöttválasztó taggyűlést tart a Madách Imre Művelő­dési Központ emeleti klub- helyiségében. Alit játszik a Madách mozi? Nov. 28—30: Kutyahűség (színes, magyarul beszélő szovjet film, egy kiskutya kalandjairól). — Szombaton, 15 és 21 órakor: A rendőrség megköszöni (olasz film, csak 16 éven felülieknek). — Va­sárnapi matiné: Jelszó: A puszták angyala (lengyel film). — Dec. 1—3: Gyilkos­ságok péntek este (színes an­gol bűnügyi film, 14 éven fe­lülieknek). A levegő és az élővizek tisztaságáért Környezel védelmi társadalmi őrségek a járásban „Készült november 15-én, a . perőcsényi környezetvédelmi társadalmi őrség alakuló gyű­lésén ...” így kezdődik a Hazafias Népfront perőcsényi községi bizottságának az a jegyző­könyve, melyben a járás e szép fekvésű, északi községé­ben létrehozott társadalmi szervezet alakuló ülésének eseményeit rögzítették. Voltaképpen mi is a környe- zetvéllelmi őrségek feladata? Ma már többé-kevésbé min­den települést veszélyeztet va­lamilyen környezeti ártalom, ipari üzemek porzása, élővi­zeinek szennyvízzel való fer­tőzése, engedély nélküli sze­mét lerakása és sorolhatnánk tovább a példákat, ezek ellen az egészségünket veszélyezte­tő, közvetlen környezetünket romboló ártalmak ellen, a mikroklímát romboló hatások ellen hívta életre a Hazafias Népfront szerte az országban a környezetvédelmi társadalmi őrségeket. Tagjai erdészek, vadászok, horgászok, turisták, a természet barátai valameny- nyien, s feladatuk, ha észre­veszik, hogy valaki vagy vala­mely üzem tevékenységével károsítja a települések levegő­jét, élővizeit, haladéktalanul felhívják rá a városi tanács, illetve a járási hivatal műsza­ki osztálya szakembereinek figyelmét. Ugyanakkor időn­ként tájékoztatást is kérhet­nek az osztálytól arról, hogy mi lett bejelentésük sorsa, mi­lyen intézkedéseket tettek az ártalmak elhárítására? A váci járásban elsőként Perőcsényben alakult meg az őrség, amelybe huszonhármán kérték felvételüket. Vezetőjéül Csömör Nándor erdészt, a Du­nakanyar* Intéző Bizottság te­rületi bizottságának elnökét választották meg. Z ebegényben a községi sportklub turistaszakosztálya keretében alakult héttagú őr­ség, Garamszegi Pál vezetésé­vel. A csoport, az erdészet tá­mogatásával, a nagyhideghe- gyi kilátóban fűthető pihenő­szobát létesített. Ugyancsak megalakították a környezetvédelmi őrséget Ácsán, a helyi erdészet, a köz­ségi KISZ-szervezet és az is­kola úttörőcsapata képviselői­ből. B. H. Vácon, a Dunakanyar Ruházati Áruház kan már jó néhány napja megkezdődött az ünnepek előtti ajándékvásárlás. A város lakóin kívül sokan keresik fel az áruházat a kör­nyező községekből is. Ifj. Fekete József felvétele Bő választék, nagy forgalom.

Next

/
Thumbnails
Contents