Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-27 / 278. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA II. ÉVFOLYAM, 278. SZÁM 1975. NOVEMBER 27., CSÜTÖRTÖK Alkatrészcsere Vitaiússzál Az Árammérőgyár és 47 ország Alig egy hét — és a naptárak decembert mutatnak. Ám köztudottan mást jelent az új hónap kezdete a családok életében és mást a gyárakban, üzemekben is. A vállalatok életében új szakasz kezdődik, 02 év végi hajrá időszaka. Az esztendő utolsó hetei rengeteget változtathatnak az eddigi eredményeken. Honthatnak és javíthatnak is. Ezért kerestük fel a napokban a legnagyobb gödöllői vállalat, a Ganz Árammérőgyár főmérnökét. Nagy Lajost, az üzem helyzetéről, az esztendő várható alakulásáról tudakozódva. Pótlékok; percentek Az Árammérőgyár — úgy tűnik — kemény évet hagy maga mögött idén. A korábbi évekhez hasonlóan az idei esztendőre is rányomta bélyegét a létszámhiány. A 3 ezer dolgozót foglalkoztató vállalatnak legalább másfélszáz emberre lenne szüksége. Olyan üzemekben jelentkezik ez a hiány, ahol a munka az átlagosnál nagyobb fizikai igénybevételt jelent. — Húsz dolgozó hiányzik a •műanyagüzemből, huszonhárom a forgácsolóból, a szerelés-próbateremből pedig 66 — mondja Nagy Lajos. — Mindezt talán jól érzékelteti egy adat. Az első tizenegy hónapban 160 ezer óra kapacitásunk hiányzott. Ebből 95 ezer órát kellett túlórázással fedeznünk. A munkaerőhiány ellensúlyozására több intézkedést is hozott a vállalat vezetősége. Két bérautóbuszt vásároltak. Az egyik Héhalom, Túra, illetne Aszód vidékéről fuvarozza munkába az embereket, a másik pedig Vácrátót és Őr- bottyán környékéről. Az év közepén már éreztette hatását a kezdeményezés. Ma már 160- nal többen dolgoznak a gyárban. Az elgondolás tehát bevált. Am tévedés lenne azt hinni, hogy csakis az új dolgozók munkába járásának megköny- nyítése volt a cél. Egy évvel ezelőtt bevezették a gyárban a nehéz fizikai munkát igénylő munkahelyeken az úgynevezett műhelypótlékot. A pótlék összege óránként egy forint. Ehhez járulhat még a műszakpótlék. Kétműszakog munkahelyen ez óránként két forint, három műszakos üzemekben pedig a törzsórabér 30 százaléka. Plusz 40 százalék S ha már a létszámhiánynál tartunk, meg kell jegyezni: bizony nem könnyű a szülési vagy gyermekgondozási szabadságon lévő kismamák pótlása az üzemekben, a gépek mellett. Nemrég sikerült megállapítani, hogy az édesanyák legalább hetvenen visszajönnének a gyárba — mégpedig a három év letelte előtt — ha sikerülne megoldani a kicsinyek óvodai, bölcsődei elhelyezését. A gyár 160 személyes gyermeknapközije azonban már most is zsúfolt, így egyetlen járható út marad: a bővítés. Saját tartalékból és a dolgozók segítségével kívánnak enyhíteni a gondokon. A gyári brigádok idén már két alkalommal vállaltak kommunista műszakot az óvodáért, így összesen 3,6 millió forint gyűlt össze a bővítéshez. Ez szűkén számolva is legalább 60 gyerek elhe''- zését lesz képes biztosítani. ! S ha már a fejlesztésnél, a beruházásnál tartunk, nem árt megjegyezni: a íV. ötéves terv során 128 millió forintnyi értékkel gyarapodott a Ganz Árammérőgyár. Ennek az összegnek több, mint 80 százalékából új gépeket vásároltak. Tavaly adibák át a vállalat korszerű festőüzemét, 8 új hőre lágyuló műanyag fröccsöntésére alkalmas gépet, több nagynyomású öntőgépet vásároltak és bővítették a szerszámüzem gépparkját. A következő ötéves tervben — ugyancsak a dollár-export növelése érdekében — 223 millió forintos hitelt szeretnének felvenni — mondja Nagy Lajos. — Nagy szükség lenne az alkatrészgyártó üzemek gépelnek felújítására, a szerelés kis- igépesítésére, a próbateremben pedig a szabályozás és a hitelesítés félautomatizálására. Kiszámítottuk. hogy öt év alatt ily módon 40 százalékkal növelhetnénk a termelést, mégpedig a munkáslétszám növelése nélkül. 1980-ra így elérhetnénk az 5,5 millió dolláros exportszintet. Kapocstestek, lékmágnesek A gyár idei exportterve 3,2 millió dollár. Negyvenhét országgal állnak kereskedelmi kapcsolatban, s ezek közül a legjelentősebbek az arab országok. Algír, Irak, Irán, Kuwait és a többi keleti vásárló mellett fontos piacot jelent a gyári termékek számára Olaszország, Belgium, illetve a szocialista országok közül a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság. A Szovjetunióbeli Vilnuszi Elektromos Mérőműszerek Gyárával nemrég létrejött megállapodás értelmében megvalósulóban van a két gyár között az egyfázisú fogyasztásmérők szakosított gyártása. Gödöllőiről alsó- és felsőcsap- ágyrendszereket szállítanak a Szovjetunióba, ahonnan cserébe fékmágneseket és kapocstesteket kap az Árammérőgyár. A szerződés öt évre szóL Emellett természetesen új termékek is elhagyják majd a gyárat. Az év elején mutatkozott be a szakemberek előitt a Ganz Műszerművek Gödöllői Árammérőgyára által készített új, háromfázisú fogyasztás- mérő, amelyet decemberben követ az új egyfázisú műszer vizsgája. — Ahhoz, hogy az új termékek sorozatgyártását megkezdjük két évre van szükségünk. A szériák rendkívül szerszámigényesek. A sorozatgyártásra tehát legkorábban 1977—78- ban kerülhet sor — mondja Nagy Lajos. — Reméljük addig is minden a legnagyobb rendben megy. Végre egyenesben Valamikor — úgy az első negyedév vége felé — beszámoltunk olvasóinknak azokról a gondokról, amelyek akkor a gyár vezetőit foglalkoztatták. Tipikus, bármely üzemről elmondható gondok voltak ezek. Nyersanyaghiány, munkaerőhiány, a tőkés orszá- gokbeli megrendelők óvatossága. Azóta több, mint fél év telt el. Ügy tűnik enyhültek a gondok, s a vállalat kezd ismét egyenesbe jönni. Gondokkal teli, de azért eredményes évre számítanak a vállalat vezetői. Ám az, hogy ezek az eredmények milyenek lesznek — nemcsak rajtuk múlik, hanem az üzemek, gyáregységek munkásain is. Több mint egy hónap van még hátra az évből. Az esztendő utolsó hetei rengeteget változtathatnak még az eddigi eredményeken Ronthatnak azokon, de javíthatnak is. Berkó Pál A KIVÁLÓ ALAPSZERVEZET CÍMERT Győztek az ikladiak November 22-én az aszódi ifjúsági házban indultak harcba a kiváló alapszervezet címért az aszódi, ikladi, do- monyi, valamint a Petőfi gimnázium alapszervezetei. A többfordulós küzdelemben hét csapat vett részt; a kérdések a KISZ-élettel, a szervezeti szabályzattal és a XI. pártkongresszussal foglalkoztak, s szóba kerültek az elmúlt három hónap jelentősebb politikai eseményei is. A háromórás vetélkedő első percétől az ikladi gárda vezetett, s nagy izgalmat jelentett a második helyért folytatott küzdelem, melyben az aszódi területi és a gimnázium III. alapszervezete fej fej mellett haladt. Az utolsó forduló végeztével az eredményhirdetésig mozgalmi dalokat énekeltek a fiatalok. A győzelmet és a vele járó 2500 forint pénzjutalmat a 108 pontot elért ikladi csapat szerezte meg. Második lett 89 ponttal az aszódi területi alapszervezet, a „bronzérmet” a 88 pontot szer- i zett gimnázium III. alapszervezet lett. B. G. Előadás vezetőknek A Magyar Szocialista Munkáspárt gödöllői járási bizottsága — a járás párt, állami és gazdasági vezetői számára — november 27-én, csütörtökön délután előadást szervezett A Magyar Népköztársaság külpolitikája — címmel. A délután 3 órakor kezdődő esemény előadója dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője lesz. Csattognak a műanyagszálak Teherbíró kosarak a Gaíga-partjáról Végtelen hosszúságú fekete „makaróni” tekeredik elő a gépből, tíz-húsz centire a gép szájától kis ventillátor forog, s a mellette álló Németi Péten é óvatosan meg-megemeli a kígyózó feketeséget; egy kicsi, hegyes szerszámmal itt-ott beleszúr az anyagba. Műanyag vessző 100 fokon — Az nagyon fontos, hogy levegő legyen a huzal belsejében, ezért kell kiszúrkálni — magyarázza a fiatalasszony a munka fogásait. Egy hete dolgozik ennél a szerkezetnél, de mégsem számít új munkásnak a telepen. Már régebben belépett az ikladi Galgaparti Termelőszövetkezet kosárfonó részlegébe. Most egy beteget helyettesít. A hosszúkás gép felső részén széles szájú tölcsérbe kis lapáttal fehér, gyöngyhöz hasonló műanyag-granulátumot és apró darabokra szecskázott fekete hulladékanyagot tölt. A kitekeredő fekete huzalt Németiné egy óriási faspulnira hajtja. Mire az anyag odaér, már megdermed. Egy kis hőmérő mutatja, hogy a gép belsejében, ahol az anyag megolvad, 100 fok van. Tulajdonképpen itt kezdődik a kosárkészítés. A kosárfonó részlegben hét éve, 1968. őszén készült el az első kosár. Az indulástól kezdve Bartyik József az üzemvezető, az üzletkötő-üzletszerző pedig dr. Simon Ernő. Az idén — a faipari részleggel együtt — a felelős telepvezető Pálinkás Tiborné lett, aki egyúttal a termelőszövetkezet nőbizottságának elnöke is. — Itt a kosárfonóban 23 dolgozónk van, s az üzemvezető az éjjeli és a nappali őr kivételével valamennyien nők. Ók állandó munkások, de ha a szövetkezetnél nagy szükség van rá, kimennek a földekre segíteni, mint például tavaly, cukorrépaszedéskor. Télen rö- videbb a műszak, mint á té- esztagoké: ténylegesen 8 órát kell ledolgozni, és van egy óra plusz ebédidő. Kéthetenként tudunk szabad szombatot adni. Olyan nem fordul elő, hogy ne lenne munkája az asszonyoknak, ezt bizonyítja magas termelési értékünk is: 2,5—3 millió forint egy évben. Termékeink nyereségesek és keresettek — tájékoztat Pálinkás Tiborné, de mindjárt hozzáteszi: — Persze a legfontosabb mindezek mellett, hogy munkát tudunk adni asszonyainknak. Egyedi kívánságra — Széles a vevőkörünk — folytatja Bartyik József. — Az egyik partnerünk a Fővárosi Belkereskedelmi Szállítási Vállalat: ez a cég volt az első, aki kosarakat vett tőlünk. A kosárfonó részleg megalakítása előtt a téesz műanyaggal foglalkozott, s innen adódott az alapanyag ötlete. A munkát a Belker. Szállítási Vállalat igénye indította el: tüzelőszállításhoz teherbíró szeneskosarakat kerestek. Mi vállaltuk, hogy megcsináljuk műanyagból. Egy ilyen kosárba 60—70 kiló szén fér, és sokkal lassabban használódik el, mint a vesszökosár. Amióta készítünk ilyen terméket, még nem hallottunk róla, hogy szétment, szétszakadt volna. — Az első kosárfélék, az úgynevezett tüsped kosarak után jött a többi. Ma már 18— 20 típust készítünk. A megrendelők száma is jócskán felszökött — mondja a telepvezető, miközben mutatja a szállító-, megrendelő lapokat. — Vevőnk az Akkumulátor- gyár, a Pest megyei Gyógyszertári Központ, az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár, a Kőbányai Gyógyszerárugyár, az Egyesült Izzó, az Amfora, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár, de szállítunk textilgyáraknak és szövetkezeteknek is. — Forgalmunk felfutását annak is köszönhetjük, hogy „elterjesztettük”: minden különleges, egyedi igényt kielégítünk. Önállóan is próbálkoztunk típusokkal. Körülbelül 8 —10 fajta olyan kosarunk van, amit mi találtunk ki, de sok esetben persze a vevő kívánsága szerint készül az áru — egészíti ki a telepvezetőt az üzemvezető. Bartyik József Békésről került Aszódra, ott tanulta meg a kosárfonást. De a békési kosarakat vesszőből fonták. Nem eszi meg a sav — A műanyaggal nehezebb, mert kétszer-háromszor olyan vastag, mint a vessző. És ha a vesszőt megáztattuk, oda hajlott, ahova akartuk, a műanyag nem hagyja magát, hegeszteni kell. De ipari és kereskedelmi használatra jobb ez a fajta. Tartósabb, nem eszi meg a sav, nem rohad szét az esőn, könnyebben tisztán tartható. Mi nem vesszük fel a versenyt a vesszőkosarakkal, olyat nem csinálunk, ami vesz- szőbőL jobb — mondja Bartyik József. Az egyik kis üzemben négy asszony savas ballont védő kosarakon dolgozik. A sarokban egy tekercs acélrugó fekszik, s várja, hogy egy hosszú szerkezeten áthúzzák, kiegyenesítsék, s ugyanez a gép megfelelő méretre is darabolja. Nye- mec Józsefné kis kampókat hajlít a huzalok végére, amivel azok majd a kosár peremébe kapaszkodnak. Dudás Józsefné fekete műanyag ruhába bújtatja a huzalokat. — A kosár összeállításához jó szem és erős kéz kell, mi mór ehhez idősek vagyunk, nekem két évem van a nyugdíjig. Ügy 1500 darabot kaim- pózok be egy műszak alatt — beszél munkájáról Nyemecné. A Galgaparti Tsz kosárfonó részlegében az idén áprilisban alakult szocialista címért küzdő brigád. Vezetőjük, Csabai Pálné szívesen magyaráz a kesárfcnásról: — Ez teljes egészében kézi munka, de mi nagyon szeret,- jük, mert egy-egy műszak után látjuk, hogy mit csináltunk. Három éve dolgozom itt, jól érzem magam ebben az üzemben — meséli, de közben a keze egy pillanatra sem áll meg, erőteljes mozdulatokkal rántja át a íekete huzalokat a vízszintes bordák között. Gyorsan gyarapodik keze alatt a fonat. A kiágaskodó, hosszabb végeket terjedelmes ollóval levágja, majd kis elektromos hegesztőpákája hegyét a huzal vége alá helyezi. A műanyag meglágyul, közben a másik kezével rányomja a már kész fonatra. Csattognak a műanyag szálak, szélesebb szalagok, s perdülnek az alacsony faasztalokon a tömörödő oldalú kosarak. Súlyok és kedvezmények — Egy évben 450 mázsa anyagot használunk fel. Ebben az üzemben asszonyainknak nem kell nehezet emelniük. A legsúlyosabb a zsákolt alapanyag, de ez sem több 25 kilónál. A legnehezebb kosár négy és fél kiló. Vigyázunk nődolgozóink egészségére, hiszen az ő érdekükben jött létre ez a munkahely. Minden, ipari üzemben érvényes kedvezményben részesülnek az asszonyok, lányok — mondta befejezésül Pálinkás Tiborné. örszigethy Erzsébet Dányiak a metrónál A dányi községi KISZ- alapszervezet 32 fiatalja töltötte munkával a vasárnapot Budapesten, a metró Kálvin téri állomásának építésénél. Reggel héttől délután egyig dolgoztak a fiatalok. A feladatuk az volt, hogy a mozgólépcső alapjának betonozásához készítsék elő a betonvasakat, gerendákat. A gödöllői járásból december 7-én indul Budapestre — a Budapesti Közlekedési Vállalat autóbuszán — a második turnus, a metró építéséhez. Ekkor 50 járási fiatal — köztük húsz aszódi KISZ-es utazik a fővárosba, hogy társadalmi munkával segítsék az építkezést. Vb-ülésen a takarékosságról A gödöllői járási párt-végrehajtóbizottság mai, csütörtöki ülésén két termelőszövetkezet anyag, és energiatakarékosságáról hallgat meg beszámolót. A kerepest és túrái téeszekben végrehajtott takarékossági intézkedésekről — melyeket az MSZMP KB december 5-i határozata alapján tettek — tájékoztatja a bizottsági tagokat Sárossi János és Lévai Ferenc téeszelnök. Második napirendként Nyiry Tibor, a pártbizottság munkatársának jelentését tárgyalják meg az 1975—76. évi párt- és tömegszervezeti oktatásról. Ki a város legjobb futója ? Találkozó a Légszesz utcában Ügy tűnik, az úttörőélet nemcsak a nyári hónapokban eseménydús, sok meglepetést, színes programot kínálnak a hidegebb napok is. November 29-én a Légszesz utcai általános iskolában a Magyar Üttörőszövetség megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére jubileumi „táborozást”, vidám úttörővezetői találkozót rendeznek. A programban mindazok részt vehetnek, akik az elmúlt három évtized során táboroztató nevelők voltak. A találkozó házigazdája az iskola és a Török Ignác úttörőcsapat. A napokban meghívó érkezett Gödöllőre a pozsonyi Duna utcai magyar iskolából, amely fennállásának huszonötödik évfordulóját ünnepli. A pozsonyi iskolával a városi úttörőelnökségnek együttműködési megállapodása is van. A háromnapos jubileumi ünnepségsorozatra november 28-án háromtagú küldöttség utazik Pozsonyba. A küldöttség tagjai: Winkler Nándor, a. Munkácsy úti általános iskola igazgatóhelyettese, úttörővezető, Klemm Pál és Polusin Katalin. Hamarosan jön a Télapó, s a város iskoláinak úttörőrajai felkeresik a patronált testvér kisdobos rajokat, s köszöntik a legkisebbeket. December első napjaiban a Petőfi általános iskola tornatermében rendezik meg a Ki a város legjobb futója? elnevezésű sportverseny második fordulóját, majd december 25- ( én kerül sor az úttörők városi tollaslabda-bajnokságára. Miközben zajlanak a különböző események, s készülünk az e!k*'-o*kezőre, városunk iskolái'-n- ' irtanak azok az értekezletek. amelyek témája a világnézeti, erkölcsi és politikai nevelés. November 29-én a városi pártbizottságnál köszöntik azokat a nevelőket és technikai dolgozókat, akik a nyár folyamán a különböző úttörőtáborokban munkálkodtak. (fb) Válaszok - helyben November 27-én — csütörtökön délután — az Egészség- ügyi és fogászati hónap alkalmából egészségügyi fórum színhelye lesz a Ganz Műszer Művek gödöllői Árammérőgyárának ebédlője. A gyári vöröskeresztes szervezet fogászokat, nőgyógyászokat, bőrés belgyógyászokat, továbbá gyermekszakorvosokat hívott meg ebből az alkalomból a gyárba. A vendégeknek kérdéseket tehetnek fel a vállalat dolgozói, s a kérdésekre helyben választ is kapnak. HELYESBÍTÉS A Gödöllő és Vidéke keddi számában Zárszámadás — előkészületben címmel rövidebb írásban foglalkoztunk a járás termelőszövetkezeteiben folyó munkák helyzetével. Cikkünkbe azonban két helyen is hiba csúszott. Az egyik helyen „őszi vetések alá való szántásáról beszéltünk, holott ezzel a gazdaságok köztudottá.«! már hetekkel ezelőtt végeztek. Őszi mélyszántásról van tehát szó. Másutt a felmérő bizottságok munkájáról számot, tunk be. Ezek feladata azonban az, hogy mindenre kiterjedően figyelemmel felmérjék a szövetkezetek vagyonát, így készítve elő a zárszámadást. A pontatlanságért elnézést kérünk.
