Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-27 / 278. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA II. ÉVFOLYAM, 278. SZÁM 1975. NOVEMBER 27., CSÜTÖRTÖK Alkatrészcsere Vitaiússzál Az Árammérőgyár és 47 ország Alig egy hét — és a naptá­rak decembert mutatnak. Ám köztudottan mást jelent az új hónap kezdete a családok éle­tében és mást a gyárakban, üzemekben is. A vállalatok életében új szakasz kezdődik, 02 év végi hajrá időszaka. Az esztendő utolsó hetei rengete­get változtathatnak az eddigi eredményeken. Honthatnak és javíthatnak is. Ezért kerestük fel a napok­ban a legnagyobb gödöllői vál­lalat, a Ganz Árammérőgyár főmérnökét. Nagy Lajost, az üzem helyzetéről, az esztendő várható alakulásáról tudako­zódva. Pótlékok; percentek Az Árammérőgyár — úgy tűnik — kemény évet hagy maga mögött idén. A korábbi évekhez hasonlóan az idei esz­tendőre is rányomta bélyegét a létszámhiány. A 3 ezer dol­gozót foglalkoztató vállalatnak legalább másfélszáz emberre lenne szüksége. Olyan üzemek­ben jelentkezik ez a hiány, ahol a munka az átlagosnál nagyobb fizikai igénybevételt jelent. — Húsz dolgozó hiányzik a •műanyagüzemből, huszonhá­rom a forgácsolóból, a szere­lés-próbateremből pedig 66 — mondja Nagy Lajos. — Mind­ezt talán jól érzékelteti egy adat. Az első tizenegy hónap­ban 160 ezer óra kapacitásunk hiányzott. Ebből 95 ezer órát kellett túlórázással fedeznünk. A munkaerőhiány ellensú­lyozására több intézkedést is hozott a vállalat vezetősége. Két bérautóbuszt vásároltak. Az egyik Héhalom, Túra, illet­ne Aszód vidékéről fuvarozza munkába az embereket, a má­sik pedig Vácrátót és Őr- bottyán környékéről. Az év közepén már éreztette hatását a kezdeményezés. Ma már 160- nal többen dolgoznak a gyár­ban. Az elgondolás tehát be­vált. Am tévedés lenne azt hinni, hogy csakis az új dolgozók munkába járásának megköny- nyítése volt a cél. Egy évvel ezelőtt bevezették a gyárban a nehéz fizikai munkát igénylő munkahelyeken az úgynevezett műhelypótlékot. A pótlék összege óránként egy forint. Ehhez járulhat még a műszakpótlék. Kétműszakog munkahelyen ez óránként két forint, három műszakos üze­mekben pedig a törzsórabér 30 százaléka. Plusz 40 százalék S ha már a létszámhiány­nál tartunk, meg kell jegyez­ni: bizony nem könnyű a szü­lési vagy gyermekgondozási szabadságon lévő kismamák pótlása az üzemekben, a gépek mellett. Nemrég sikerült meg­állapítani, hogy az édesanyák legalább hetvenen visszajön­nének a gyárba — mégpedig a három év letelte előtt — ha sikerülne megoldani a kicsi­nyek óvodai, bölcsődei elhe­lyezését. A gyár 160 személyes gyermeknapközije azonban már most is zsúfolt, így egyet­len járható út marad: a bőví­tés. Saját tartalékból és a dol­gozók segítségével kívánnak enyhíteni a gondokon. A gyá­ri brigádok idén már két al­kalommal vállaltak kommu­nista műszakot az óvodáért, így összesen 3,6 millió forint gyűlt össze a bővítéshez. Ez szűkén számolva is legalább 60 gyerek elhe''- zését lesz ké­pes biztosítani. ! S ha már a fejlesztésnél, a beruházásnál tartunk, nem árt megjegyezni: a íV. ötéves terv során 128 millió forintnyi ér­tékkel gyarapodott a Ganz Árammérőgyár. Ennek az összegnek több, mint 80 százalékából új gépe­ket vásároltak. Tavaly adibák át a vállalat korszerű festő­üzemét, 8 új hőre lágyuló mű­anyag fröccsöntésére alkal­mas gépet, több nagynyomású öntőgépet vásároltak és bőví­tették a szerszámüzem gép­parkját. A következő ötéves tervben — ugyancsak a dollár-export növelése érdekében — 223 mil­lió forintos hitelt szeretnének felvenni — mondja Nagy La­jos. — Nagy szükség lenne az alkatrészgyártó üzemek gépel­nek felújítására, a szerelés kis- igépesítésére, a próbateremben pedig a szabályozás és a hite­lesítés félautomatizálására. Ki­számítottuk. hogy öt év alatt ily módon 40 százalékkal nö­velhetnénk a termelést, még­pedig a munkáslétszám növe­lése nélkül. 1980-ra így elér­hetnénk az 5,5 millió dolláros exportszintet. Kapocstestek, lékmágnesek A gyár idei exportterve 3,2 millió dollár. Negyvenhét or­szággal állnak kereskedelmi kapcsolatban, s ezek közül a legjelentősebbek az arab or­szágok. Algír, Irak, Irán, Ku­wait és a többi keleti vásárló mellett fontos piacot jelent a gyári termékek számára Olasz­ország, Belgium, illetve a szo­cialista országok közül a Szov­jetunió és a Német Demokra­tikus Köztársaság. A Szovjetunióbeli Vilnuszi Elektromos Mérőműszerek Gyárával nemrég létrejött megállapodás értelmében meg­valósulóban van a két gyár között az egyfázisú fogyasztás­mérők szakosított gyártása. Gödöllőiről alsó- és felsőcsap- ágyrendszereket szállítanak a Szovjetunióba, ahonnan cse­rébe fékmágneseket és kapocs­testeket kap az Árammérő­gyár. A szerződés öt évre szóL Emellett természetesen új termékek is elhagyják majd a gyárat. Az év elején mutatko­zott be a szakemberek előitt a Ganz Műszerművek Gödöllői Árammérőgyára által készített új, háromfázisú fogyasztás- mérő, amelyet decemberben követ az új egyfázisú műszer vizsgája. — Ahhoz, hogy az új termé­kek sorozatgyártását megkezd­jük két évre van szükségünk. A szériák rendkívül szerszám­igényesek. A sorozatgyártásra tehát legkorábban 1977—78- ban kerülhet sor — mondja Nagy Lajos. — Reméljük ad­dig is minden a legnagyobb rendben megy. Végre egyenesben Valamikor — úgy az első negyedév vége felé — beszá­moltunk olvasóinknak azok­ról a gondokról, amelyek ak­kor a gyár vezetőit foglalkoz­tatták. Tipikus, bármely üzemről elmondható gondok voltak ezek. Nyersanyaghiány, munkaerőhiány, a tőkés orszá- gokbeli megrendelők óvatos­sága. Azóta több, mint fél év telt el. Ügy tűnik enyhültek a gondok, s a vállalat kezd is­mét egyenesbe jönni. Gondok­kal teli, de azért eredményes évre számítanak a vállalat ve­zetői. Ám az, hogy ezek az eredmények milyenek lesznek — nemcsak rajtuk múlik, ha­nem az üzemek, gyáregységek munkásain is. Több mint egy hónap van még hátra az év­ből. Az esztendő utolsó hetei rengeteget változtathatnak még az eddigi eredményeken Ronthatnak azokon, de javít­hatnak is. Berkó Pál A KIVÁLÓ ALAPSZERVEZET CÍMERT Győztek az ikladiak November 22-én az aszódi ifjúsági házban indultak harcba a kiváló alapszervezet címért az aszódi, ikladi, do- monyi, valamint a Petőfi gim­názium alapszervezetei. A többfordulós küzdelemben hét csapat vett részt; a kérdé­sek a KISZ-élettel, a szerve­zeti szabályzattal és a XI. pártkongresszussal foglalkoz­tak, s szóba kerültek az el­múlt három hónap jelentősebb politikai eseményei is. A háromórás vetélkedő első percétől az ikladi gárda veze­tett, s nagy izgalmat jelentett a második helyért folytatott küzdelem, melyben az aszódi területi és a gimnázium III. alapszervezete fej fej mellett haladt. Az utolsó forduló vé­geztével az eredményhirdeté­sig mozgalmi dalokat énekel­tek a fiatalok. A győzelmet és a vele járó 2500 forint pénz­jutalmat a 108 pontot elért ikladi csapat szerezte meg. Második lett 89 ponttal az aszódi területi alapszervezet, a „bronzérmet” a 88 pontot szer- i zett gimnázium III. alapszer­vezet lett. B. G. Előadás vezetőknek A Magyar Szocialista Mun­káspárt gödöllői járási bizott­sága — a járás párt, állami és gazdasági vezetői számára — november 27-én, csütörtökön délután előadást szervezett A Magyar Népköztársaság kül­politikája — címmel. A dél­után 3 órakor kezdődő ese­mény előadója dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője lesz. Csattognak a műanyagszálak Teherbíró kosarak a Gaíga-partjáról Végtelen hosszúságú fekete „makaróni” tekeredik elő a gépből, tíz-húsz centire a gép szájától kis ventillátor forog, s a mellette álló Németi Pé­ten é óvatosan meg-megemeli a kígyózó feketeséget; egy ki­csi, hegyes szerszámmal itt-ott beleszúr az anyagba. Műanyag vessző 100 fokon — Az nagyon fontos, hogy levegő legyen a huzal belsejé­ben, ezért kell kiszúrkálni — magyarázza a fiatalasszony a munka fogásait. Egy hete dol­gozik ennél a szerkezetnél, de mégsem számít új munkásnak a telepen. Már régebben belé­pett az ikladi Galgaparti Ter­melőszövetkezet kosárfonó részlegébe. Most egy beteget helyettesít. A hosszúkás gép felső részén széles szájú tölcsérbe kis la­páttal fehér, gyöngyhöz ha­sonló műanyag-granulátumot és apró darabokra szecskázott fekete hulladékanyagot tölt. A kitekeredő fekete huzalt Né­metiné egy óriási faspulnira hajtja. Mire az anyag odaér, már megdermed. Egy kis hő­mérő mutatja, hogy a gép belsejében, ahol az anyag megolvad, 100 fok van. Tulaj­donképpen itt kezdődik a ko­sárkészítés. A kosárfonó részlegben hét éve, 1968. őszén készült el az első kosár. Az indulástól kezd­ve Bartyik József az üzemve­zető, az üzletkötő-üzletszerző pedig dr. Simon Ernő. Az idén — a faipari részleggel együtt — a felelős telepvezető Pá­linkás Tiborné lett, aki egy­úttal a termelőszövetkezet nő­bizottságának elnöke is. — Itt a kosárfonóban 23 dolgozónk van, s az üzemve­zető az éjjeli és a nappali őr kivételével valamennyien nők. Ók állandó munkások, de ha a szövetkezetnél nagy szükség van rá, kimennek a földekre segíteni, mint például tavaly, cukorrépaszedéskor. Télen rö- videbb a műszak, mint á té- esztagoké: ténylegesen 8 órát kell ledolgozni, és van egy óra plusz ebédidő. Kéthetenként tudunk szabad szombatot ad­ni. Olyan nem fordul elő, hogy ne lenne munkája az asszo­nyoknak, ezt bizonyítja magas termelési értékünk is: 2,5—3 millió forint egy évben. Ter­mékeink nyereségesek és kere­settek — tájékoztat Pálinkás Tiborné, de mindjárt hozzáte­szi: — Persze a legfontosabb mindezek mellett, hogy mun­kát tudunk adni asszonyaink­nak. Egyedi kívánságra — Széles a vevőkörünk — folytatja Bartyik József. — Az egyik partnerünk a Fővárosi Belkereskedelmi Szállítási Vállalat: ez a cég volt az első, aki kosarakat vett tőlünk. A kosárfonó részleg megalakítása előtt a téesz műanyaggal fog­lalkozott, s innen adódott az alapanyag ötlete. A munkát a Belker. Szállítási Vállalat igénye indította el: tüzelőszál­lításhoz teherbíró szenesko­sarakat kerestek. Mi vállaltuk, hogy megcsináljuk műanyag­ból. Egy ilyen kosárba 60—70 kiló szén fér, és sokkal lassab­ban használódik el, mint a vesszökosár. Amióta készítünk ilyen terméket, még nem hal­lottunk róla, hogy szétment, szétszakadt volna. — Az első kosárfélék, az úgynevezett tüsped kosarak után jött a többi. Ma már 18— 20 típust készítünk. A megren­delők száma is jócskán felszö­kött — mondja a telepvezető, miközben mutatja a szállító-, megrendelő lapokat. — Vevőnk az Akkumulátor- gyár, a Pest megyei Gyógy­szertári Központ, az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár, a Kőbányai Gyógyszerárugyár, az Egyesült Izzó, az Amfora, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár, de szállítunk textilgyá­raknak és szövetkezeteknek is. — Forgalmunk felfutását an­nak is köszönhetjük, hogy „elterjesztettük”: minden kü­lönleges, egyedi igényt kielégí­tünk. Önállóan is próbálkoz­tunk típusokkal. Körülbelül 8 —10 fajta olyan kosarunk van, amit mi találtunk ki, de sok esetben persze a vevő kíván­sága szerint készül az áru — egészíti ki a telepvezetőt az üzemvezető. Bartyik József Békésről ke­rült Aszódra, ott tanulta meg a kosárfonást. De a békési ko­sarakat vesszőből fonták. Nem eszi meg a sav — A műanyaggal nehezebb, mert kétszer-háromszor olyan vastag, mint a vessző. És ha a vesszőt megáztattuk, oda haj­lott, ahova akartuk, a mű­anyag nem hagyja magát, he­geszteni kell. De ipari és ke­reskedelmi használatra jobb ez a fajta. Tartósabb, nem eszi meg a sav, nem rohad szét az esőn, könnyebben tisztán tart­ható. Mi nem vesszük fel a versenyt a vesszőkosarakkal, olyat nem csinálunk, ami vesz- szőbőL jobb — mondja Bar­tyik József. Az egyik kis üzemben négy asszony savas ballont védő ko­sarakon dolgozik. A sarokban egy tekercs acélrugó fekszik, s várja, hogy egy hosszú szer­kezeten áthúzzák, kiegyenesít­sék, s ugyanez a gép megfele­lő méretre is darabolja. Nye- mec Józsefné kis kampókat hajlít a huzalok végére, ami­vel azok majd a kosár pere­mébe kapaszkodnak. Dudás Józsefné fekete műanyag ru­hába bújtatja a huzalokat. — A kosár összeállításához jó szem és erős kéz kell, mi mór ehhez idősek vagyunk, nekem két évem van a nyug­díjig. Ügy 1500 darabot kaim- pózok be egy műszak alatt — beszél munkájáról Nyemecné. A Galgaparti Tsz kosárfonó részlegében az idén áprilisban alakult szocialista címért küzdő brigád. Vezetőjük, Csa­bai Pálné szívesen magyaráz a kesárfcnásról: — Ez teljes egészében kézi munka, de mi nagyon szeret,- jük, mert egy-egy műszak után látjuk, hogy mit csinál­tunk. Három éve dolgozom itt, jól érzem magam ebben az üzemben — meséli, de közben a keze egy pillanatra sem áll meg, erőteljes mozdulatokkal rántja át a íekete huzalokat a vízszintes bordák között. Gyor­san gyarapodik keze alatt a fonat. A kiágaskodó, hosszabb végeket terjedelmes ollóval levágja, majd kis elektromos hegesztőpákája hegyét a huzal vége alá helyezi. A műanyag meglágyul, közben a másik ke­zével rányomja a már kész fonatra. Csattognak a mű­anyag szálak, szélesebb szala­gok, s perdülnek az alacsony faasztalokon a tömörödő olda­lú kosarak. Súlyok és kedvezmények — Egy évben 450 mázsa anyagot használunk fel. Eb­ben az üzemben asszonyaink­nak nem kell nehezet emelni­ük. A legsúlyosabb a zsákolt alapanyag, de ez sem több 25 kilónál. A legnehezebb kosár négy és fél kiló. Vigyázunk nődolgozóink egészségére, hi­szen az ő érdekükben jött lét­re ez a munkahely. Minden, ipari üzemben érvényes ked­vezményben részesülnek az asszonyok, lányok — mondta befejezésül Pálinkás Tiborné. örszigethy Erzsébet Dányiak a metrónál A dányi községi KISZ- alapszervezet 32 fiatalja töl­tötte munkával a vasárnapot Budapesten, a metró Kálvin téri állomásának építésénél. Reggel héttől délután egyig dolgoztak a fiatalok. A felada­tuk az volt, hogy a mozgólép­cső alapjának betonozásához készítsék elő a betonvasakat, gerendákat. A gödöllői járásból decem­ber 7-én indul Budapestre — a Budapesti Közlekedési Vál­lalat autóbuszán — a második turnus, a metró építéséhez. Ekkor 50 járási fiatal — köz­tük húsz aszódi KISZ-es uta­zik a fővárosba, hogy társadal­mi munkával segítsék az épít­kezést. Vb-ülésen a takarékosságról A gödöllői járási párt-végre­hajtóbizottság mai, csütörtöki ülésén két termelőszövetkezet anyag, és energiatakarékossá­gáról hallgat meg beszámolót. A kerepest és túrái téeszekben végrehajtott takarékossági in­tézkedésekről — melyeket az MSZMP KB december 5-i ha­tározata alapján tettek — tá­jékoztatja a bizottsági tagokat Sárossi János és Lévai Ferenc téeszelnök. Második napirendként Nyiry Tibor, a pártbizottság munka­társának jelentését tárgyalják meg az 1975—76. évi párt- és tömegszervezeti oktatásról. Ki a város legjobb futója ? Találkozó a Légszesz utcában Ügy tűnik, az úttörőélet nemcsak a nyári hónapokban eseménydús, sok meglepetést, színes programot kínálnak a hidegebb napok is. November 29-én a Légszesz utcai általános iskolában a Magyar Üttörőszövetség meg­alakulásának 30. évfordulója tiszteletére jubileumi „táboro­zást”, vidám úttörővezetői ta­lálkozót rendeznek. A prog­ramban mindazok részt vehet­nek, akik az elmúlt három év­tized során táboroztató neve­lők voltak. A találkozó házi­gazdája az iskola és a Török Ignác úttörőcsapat. A napokban meghívó érke­zett Gödöllőre a pozsonyi Du­na utcai magyar iskolából, amely fennállásának huszon­ötödik évfordulóját ünnepli. A pozsonyi iskolával a városi út­törőelnökségnek együttműkö­dési megállapodása is van. A háromnapos jubileumi ünnep­ségsorozatra november 28-án háromtagú küldöttség utazik Pozsonyba. A küldöttség tag­jai: Winkler Nándor, a. Mun­kácsy úti általános iskola igazgatóhelyettese, úttörőveze­tő, Klemm Pál és Polusin Ka­talin. Hamarosan jön a Télapó, s a város iskoláinak úttörőrajai felkeresik a patronált testvér kisdobos rajokat, s köszöntik a legkisebbeket. December első napjaiban a Petőfi általános iskola torna­termében rendezik meg a Ki a város legjobb futója? elneve­zésű sportverseny második fordulóját, majd december 25- ( én kerül sor az úttörők váro­si tollaslabda-bajnokságára. Miközben zajlanak a külön­böző események, s készülünk az e!k*'-o*kezőre, városunk is­kolái'-n- ' irtanak azok az ér­tekezletek. amelyek témája a világnézeti, erkölcsi és politi­kai nevelés. November 29-én a városi pártbizottságnál kö­szöntik azokat a nevelőket és technikai dolgozókat, akik a nyár folyamán a különböző úttörőtáborokban munkálkod­tak. (fb) Válaszok - helyben November 27-én — csütörtö­kön délután — az Egészség- ügyi és fogászati hónap alkal­mából egészségügyi fórum színhelye lesz a Ganz Mű­szer Művek gödöllői Árammé­rőgyárának ebédlője. A gyári vöröskeresztes szervezet fogá­szokat, nőgyógyászokat, bőr­és belgyógyászokat, továbbá gyermekszakorvosokat hívott meg ebből az alkalomból a gyárba. A vendégeknek kérdé­seket tehetnek fel a vállalat dolgozói, s a kérdésekre hely­ben választ is kapnak. HELYESBÍTÉS A Gödöllő és Vidéke keddi számában Zárszámadás — elő­készületben címmel rövidebb írásban foglalkoztunk a járás termelőszövetkezeteiben fo­lyó munkák helyzetével. Cik­künkbe azonban két helyen is hiba csúszott. Az egyik helyen „őszi vetések alá való szán­tásáról beszéltünk, holott ez­zel a gazdaságok köztudottá.«! már hetekkel ezelőtt végeztek. Őszi mélyszántásról van te­hát szó. Másutt a felmérő bi­zottságok munkájáról számot, tunk be. Ezek feladata azon­ban az, hogy mindenre kiter­jedően figyelemmel felmérjék a szövetkezetek vagyonát, így készítve elő a zárszámadást. A pontatlanságért elnézést ké­rünk.

Next

/
Thumbnails
Contents