Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-26 / 277. szám
Böllérek — gázpalackkal A mesék még a régiek A hidegebb idő beálltá- val reggelenként hol itt, hol ott zavarja fel disz- nósivítús a falusi utcák csendjét. Régi szokás ez a falusi portákon. A böllér a család férfitagjainak segítségével lefogja a tápon vagy kukoricadarán nevelt állatot, azután hol több, hol kevesebb visítás után leszúrják, vérét tálakban fogva fel, mert a falusi véres hurkának bizony nincs párja. A disznóölés még ma is családi esemény faluhelyen. Hozzá tartozik ehhez a kora reggeli pálinkázás, a napközbeni borozgatás és a nap fénypontja: az esti disznótoros vacsora. Igaz, az esemény valamelyest veszített időközben hajdani romantikus pompá- -jából. A szalmával való pörzsölés már a múlté. Van viszont ma is viccelődés. Felidézik ilyenkor a régi emlékeket a szamár nagyságú hízókról, a régi disznóölési körülményekről, az arasz vastagságú szalonnákról. Mert nem mindegy ám az sem. a szúrás hogyan esett. Régi történetek keringnek faluról falura, szájról szájra a városi gyerekről, aki szerint mindegy, hogyan, s hol szúrják meg a disznót, mert annak mindenhol egyformán fáj. IIosz- szú mesék szólnak már holtnak hitt állatokról, amelyek egy óvatlan pillanatban azután feltápászkodtak, berohantak az ólba ■— s ették tovább a moslékot. Ám tévedés lenne azt hinni, hogy csak az ölés technikája változott meg az elmúlt évtizedek során. Nem így van, mert ezzel együtt az ételek között is más divatok törtek be hazánkba. Ma már nem is annyira a fokhagymás kolbász, a véres hurka, meg az orjaleves a divat, hanem a pirított máj, á sült pecsenye, meg a „hentes módra” készített kenőmájas. Változtak a feldolgozáshoz elengedhetetlenül szükséges kellékek is. A böllér viszi magával a nagy teljesítményű húsdarálót, a töltőgépet és a nem éppen veszélytelen propánbután porzsoló fejet. A belet sem mossák órákig, hogy azután a ház falához vágva megnézzék: ragad-e már? Ma már ezt a' munkát is a mosógép könnyíti. Ám megmarad a disznóöléssel együtt járó evés- ivás szokása. Üjra divatba jött a kóstolóküldés, s a vendégeskedés ilyenkor télen, disznóölés idején. inden böllér büszke féltve őrzött tudományára, a fűszerezés titkára. Semmi pénzért el nem árulnák, miből, mennyit kell a töltelékbe tenni. Üjjászü- letőben van tehát ez a régi hagyomány. A hideg idő beálltával családok találkoznak ismé t - ter ített asztalok mellett. Az eszközök persze már nemigen emlékeztetnek a múltra. De bőségesen kárpótolnak ezért a régi mesék, vidám történetek. Kovács István M TgjgTijy ti el'Csfy II. ÉVFOLYAM, 277. SZÄM 1975. NOVEMBER 28., SZERDA Szép környezet, jó levegő Napirenden a város természetvédelme Vendégek a üsalákan „R főitök szigorú ember 11 Baranovszki Ferenc, az isa- szegi Csata kisvendéglő vezetője már nem fiatal ember. Ügy szokták mondani, hogy kenyere javát a vendéglátó szakmában fogyasztotta el. így aztán rengeteg szakmai tapasztalattal rendelkezik, amelyre egy főváros környéki kisvendéglőben szükség is van; a kulturált, igényes vendéglátás a kisebb településeken csak fokozatosan terjed el. A régebbi kocsmákat azonban lassanként felváltják a kisvendéglők, amelyekben már a közétkeztetésre is lehetőség nyílik. A Csata vendéglőbe benyitó vendéget rend és tisztaság fogadja, a kiszolgálás gyors és udvarias. A vendégek már megszokták, hogy ezen a helyen nincs talponállás, hangoskodás, részegeskedés. Hogy ez így is maradjon, arról az üzlet vezetője és a személyzet gondoskodik. Minden bizonnyal ez is közrejátszik abban, hogy e kisvendéglő forgalma állandóan emelkedik, csakúgy, mint az ételforgalom. Az üzletvezető szakmaszeretetét, hozzáértését számos más körülményből is meg lehet állapítani. Figyelme kiterjed arra is, hogy az üzlet előtti úttest, s belső udvar mindig tiszta legyen. Nagy figyelmet fordít az ételek minőségére, ez adagok nagyságára, tanítja, neveli a fiatal dolgozókat, igyekszik velük megszerettetni a vendéglátó szakmát. Ebben a vendéglőben „divat” a kölcsönös udvariasság. Eltérően néhány vendéglőtől, itt nem lehet megsüketülm a hangos zenétől, s kezdetben egyes vendégek azt sem tűrték el megjegyzés nélkül, hogy az asztalnál illik a kalapot levenni, s nem szép dolog, ha valaki a földön tapossa el a csikket. Aztán ■lassan elterjedt a vendégek között: a főnök szigorú ember. Ez persze meglehet, de ha így van, nem tette hiába, mert a Csatát a környék egyik legjobb vendéglőiéként emlegetik. Ide betérnek a helybeli lakosok, a környékbeliek, a külföldi és a hazai vadászok... Gyakoriak a különböző családi és társadalmi összejövetelek. Rendeztek már itt kiállítást és értekezleteket is. A vendéglő igyekszik hozzájárulni a művelődési ház gondjainak enyhítéséhez. Baranovszki Ferencnek — tár Észak-Magyarországot t'allja szűkebb hazájának — már Isaszeg is otthona. Megbecsült ember, a szövetkezet kiváló dolgozója. Hasonló jókat bizonyára el lehetne mondani a Pécel—Isaszeg ÁFÉSZ más dolgozóiról is, de Baranovszki Ferenc, mint az üzletvezetők veteránja, kiváltképpen dicséretet érdemel. Mert példát mutat. K. I. — Beruházások. A Ganz Műszer Művek gödöllői Árammérőgyárában a IV. ötéves terv időszaka alatt egy alkatrészgyártó csarnok épült, továbbá korszerű festőműhelyt, 450 személyes öltözőt és mosdót létesítettek. Jelenleg hőenergia-telepüket fejlesztik: épül az olajtüzelésű kazán. Megtartotta ülését Gödöllőn a város Természet- és Környezetvédelmi Bizottsága. Napirendjén a jövő évi munkaterv megtárgyalása, a város természet- és környezetvédelmi őrmozgalmának megszervezése, aktívahálózat kialakítása szerepeit. A tanácskozás résztvevőit Németh Sándor, a Hazafias Népfront Városi Bizottságának titkára üdvözölte. Elmondta: a munkaterv bevezetőjében lészögezi, hogy a környezetvédelem ma világméretű gond. Az iparilag fejlett országok többségében törvényben szabályozták a környezet védelmét. A gyakorlat azt bizonyította, hogy nem lehet eredményeket elérni akkor, ha a törvény végrehajtásában nem segít a közvélemény, ha nem sikerül társadalmi üggyé tenni a környezetvédelmet. Örök igazolvánnyal Gödöllő város e tekintetben speciális helyzetben van. Városunk idegenforgalmi szempontból jelentős természeti értékekkel rendelkezik. E természeti értékek megóvása és megvédése érdekében lépéseket tettünk az arborétum és parkok értékes faállományának felmérésére, javasoltuk a felső park védetté nyilvánítá- sdí, az alsó park rendezését, tervpályázat készült Gödöllő városközpont kialakítására. Az eddig megtartott üléseken javaslatok hangzottak el a szemétszállítás megoldására, szeméttelep kijelölésére, a Rákos-patak rendezésére, a műemlék és műemlék jellegű épületek védelmére, a fásításra és parkosításra, valamint egyes üzemek környezetszennyezésére vonatkozóan. Több javaslat hangzott el azzal kapcsolatban is, hogy a természet- és környezetvédelem érdekében a tudatformálási munkába vonjuk be a különböző társadalmi rétegeket is és meg kell alakítani a környezetvédelmi társadalmi aktívahálózatot. A környezetvédelmi aktívaháló- zat tagjai: vadőrök, erdőőrök, mezőőrök, természetvédelmi őrök, úttörők, KISZ-fiatalok, nyugdíjasok legyenek. A társadalmi aktívahálózat tagjait a Hazafias Népfront külön e célra rendszeresített igazolvánnyal látja el. Feladatuk, hogy a rendellenességekről, pl. környezetszennyezés, szemetelés, parkok, fák rongálása, pusztítása vagy a műemlékek rongálása esetén a hatóságnak bejelentést tegyenek. Társadalmi alapokra kell tehát helyezni a város vagyonának védelmét, aminek érdekében gyerekektől felnőttekig minden lakó vegyen részt, óvja kincseinket. Tizenhat vírágorzó Elsőnek Benedek János, a tanács vb-elnöke szólott a munkatervvel kapcsolatban. Nagyon jó a munkaterv — állapította meg —, hiszen a célkitűzés szívén viseli a város sorsát. A parkvédelemmel kapcsolatban elmondta, hogy évről évre növekszik a ráfordítások összege. 1980-ig 5 milliót tesz majd ki. Igazi eredmény akkor születik, ha a mozgalom áz egész társadalom ügyévé válik, abból az ifjúság és a felnőtt lakosság egyformán kiveszi részét. Már értünk el eredményekéit, de azok még kezdetiek. A mozgósító munkát folytatni kell. Molnár Árpádné, aki az értekezlet levezető elnöke volt, megemlítette többek között, hogy a jövőben a kiránduló ifjúsági csoportok vezetői is sokat tehetnek a természetvédelemért. A hazaigyekvő tanulók ne gyűjtsék halomba és . ne vigyék haza a parkok zöldjét és virágait. A múltban ugyanis erre sok példa volt. Kossuth Mihály r. százados kihangsúlyozta, hogy a centrum virágpusztítói közül IS ellen indult eljárás. A jövőben a rendőrség és az önkéntes rendőrség fokozott figyelemmel lesz a természet- és kör- ny ezetvéd elemre. A nagy fontosságú tanácskozáson jelen volt Palicza József erdőfelügyelő, a Budapesti Állami Erdőfelügyalőség képviseletében. Ismeretes, hogy a felügyelőség a Gödöllő zöldövezeti patronálásában tetemes segítséget nyújt, aktívan részt vesznek a Természet- és Környezetvédelmi Bizottság munkájában. Palicza József felhívta a figyelmet a kiültetendő cserjék, bokrok jelzésére. Sajnos, nemcsak az Agrár- tudományi Egyetem parkjából lopják az értékes zöldet, hanem a Csehszlovák—Magyar Barátság útja mentén is. Beszélt a rendőrségnek és az erdészetnek a védelmi munkában betöltött szerepéről. Elmondotta: a lakosság többsége szereti a szépet és védi is azt. A kertes házak előtt az utcán mind több helyen találkoztunk az elmúlt nyáron gondozott virágokkal, igaz: rombolókkal is. Jó példát mutat ez ügyben Vác és Százhalombatta városok népe. Együtt az üzemekkel Az iskolások és úttörők képviseletében dr. Süpek Zoltánná szólott és elmondotta: az ifjúságra a védelmi munkában mindenkor leltet számítani. A városiban, már több kis park van, amit a gyerekek gondoznak és vigyáznak. A jövő évre való felkészülés szükségessé teszi, hogy még ez évben összeüljön a bizottság. A rendkívüli értekezletnek várhatóan nagy szerepe lesz abban, hogy az üzemek, intézmények vezetőinek, képviselőinek bevonásával végezze további munkáját a bizottság. Csiba József Vizsgát is tehetnek KRESZ-tanfolyam a művelődési házban Gödöllőn ez idáig 20—25 tanfolyam zajlott le, amelyet az 1976. január elsején életbe lépő új KRESZ elsajátítására indítottak. A magángépjárművezetők részére a város művelődési háza szervez tanfolyamot, a járási-városi Közlekedésbiztonsági Tanáccsal közösen — megfelelő számú jelent, kező esetén. A tanfolyamra 1975. december 1-ig lehet jelentkezni. Ennek során a hallgatóság 8 órás előadáson ismerkedhet meg az újonnan bevezetendő közlekedési szabályokkal. A tanfolyam részvételi díja negyven forint. A résztvevők az előadások meghallgatása után vizsgát tehetnek. A művelődési házba legkevesebb 100 jelentkezőt várnak, ugyanis csak ilyen létszámmal tudják a tanfolyamot elindítani. Káromlással imádkozó Hétfőn este Gödöllőn, a Petőfi Művelődési Házban Káromlással imádkozó címmel Jancsó Andrienne érdemes •művész előadóestjének tapsolhattak a Pódium 75 elnevezésű előadássorozat bérlettulaj, donosai. A művésznő az est folyamán Illyés Gyula és Sánta Ferenc műveivel ismertette meg a mintegy 80 tagú közönséget. A műsort összeállító Domonkos Imre rövid előadásban ismertette Illyés Gyula életútját. A művésznő vers- és prózatolmácsolását hangulatosan egészítette ki Pertorini Rezső gordonka játéka. (Kép és szöveg: Czangár Gyula) Űííörők a nagyteremben Műsorok — aéndé A Gödöllői Városi Tanács családi és társadalmi ünnepségeket rendező irodája pályázatot hirdet névadó ünnepségeken előadható műsor- összeállítások bemutatójára. A részt vevő csoportok verseny- szerű bemutatóját hétfőn délután rendezték meg a járási hivatal nagytermében. Már a lépcsőházban kedves dallamok fogadták az érkezőket: hangoltak az úttörők. A várakozásnak megfelelően a város úttörőcsapatai közül a Bornemissza Anna, a I Bartók Béla és a Török Ignác úttörőcsapat vonultatta fel 15—15 tagú csoportjait. A megjelenteket a rendezőiroda vezetője, Szigeti Péter üdvözölte, s szólt néhány szót a bemutatóverseny céljáról. A zsűri tagjai voltak: Bencsik Ernő, Rónai Árpádné, Fehér Zsófia és Menizl Valéria. A bemutatót nagy érdeklődés kísérte. A vendégek között volt dr. Hernádi Lászióné, a városi tanács igazgatási osztályának vezetője és Mayer Jánösné, a városi tanács anyakönyvvezetője. Elsőnek a Bornemissza Anna úttörőcsapat tagjai bizonyítottak, dr. Süpek Zoltánná vezetésével. Műsorukat Üjvári siGéza tanította be. Nagy kert arattak. A Bartók Béla úttörőcsapat tagjai három nagy bábával vonultak fel, s a siker itt sem maradt el. Végül a Török Ignác nevét viselő csapat tagjai Lakatos György és Sás Károly műsorával léptek fel: a hét furu- lyás zbnéje, verse, köszönője hangzott. A gimnázium fiataljai esküvői műsorral léptek a közönség elé. A zsűri elnöke, Bencsik Ernő városi úttörőelnök záróbeszédében kiemelte, hogy az együttesek között csak formailag lehet különbséget tenni, hiszen valamennyien dicséretesen jól szerepeltek- Végül is a rangsor az alábbi iett: 1. Az Imre utcai általános iskola Bornemissza Anna úttörőcsapata, 2. A Légszesz utcai általános iskola Török Ignác úttörőcsapata, 3. A má- riabesnyői iskola Bartók Béla úttörőcsapata. A pedagógusok pénzjutalmat, a csapatok emlékplakettet, á szereplők pedig könyv- jutalmat vettek át. A Légszesz utcai általános iskola kis furulyásai. Csi'iKíkazt mennyezete! boitfotliils FalujánI be Virág Aladár ragályi, Arde- lán Gyula és Vidák László káliéi lakosok ez év szeptemberében találkoztak a budapesti Keleti pályaudvaron, ahol különböző bűncselekmények’ elkövetésére szövetkeztek. A fenti időpontban mindhárom személy foglalkozásnélküli volt, és csavargó életmódot folytatott. Virág és Ardelán, szeptember 18-án a Keleti pályaudvarról Túrára utazott. A nagyközség Tabán út 24. szám alatti, 501-es számú italboltjában szeszt fogyasztottak, majd a záróra után, éjféltájban betörtek az egységbe; 5600 forint készpénzt, italt, cigarettát vettek magukhoz, majd az első hajnali vonattal visszautaztak a Keleti pályaudvarra. Ugyanez a két személy szentember 24-én Százhalombattára utazott, s. a dunafüredi halászcsárdában folytatott italozás után betörést követtek el: 6000 forintot, egy karórát és egy elektromos számológépet vittek el a csárdából. Ardelán Gyula és Vidák László, szeptember 29-én találkozott a pályaudvaron, s elutaztak a Nógrád megyei Palotás községbe. Itt megkísérelték a betörést a helyi italboltba, de nem tudták befejezni, mert megzavarták őket. Arij^ Ián és Vidák október 2-án GaP gahévízre utazott, az utóbbi személy rokonaihoz. A rokoni látogatás után éjszaka betörtek egy élelmiszerboltba, ahonnan — miután ettek-ittak — 1200—1500 forintot vittek el. Csömörre már hárman, együtt érkeztek október 5-én. Ebben a községben kibontották az italbolt mennyezetét, így hatoltak be a helyiségekbe: innen háromszáz forintot hoztak el, valamint italt, cigarettát, konzerveket, mintegy 1500 forint értékben. Egy nap múlva, október 6-án a betörőhármas már Isa- szegen volt. Itt a Rózsa utcai bisztró lalcatját feszítették fel. Az egységből 6—8 kiló téli szalámit, 5 kiló gyulai kolbászt, 1000 forint értékű külföldi italt és cigarettát, 1500 forint aprópénzt, valamint egy lemezjátszót vittek el- Az utóbbit bevallásuk szerint a fővárosban egy ismeretlen személynek eladták. Virág Aladár szeptember 10-én töltötte le legutóbbi börtönbüntetését. Ezidáig egy alkalommal hivatalos személy elleni erőszak, egy alkalommal pedig betöréses lopás miatt volt büntetve: összesen 1 év és 8 hónap időtartamra. Ardelán Gyula kétszer volt büntetve: közveszélyes munkakerülés és betöréses lopás miatt ezidáig 2 évet és hat hónapot töltött börtönben. Vidák László az elkövetés időpontjában büntetlen előéletű volt. A gödöllői járási-városi rendőrkapitányság a három személyt előzetes letartóztatásba helyezte. Az ügyet vádemelési javaslattal a gödöllői járási-városi ügyészségre tették át. Ö. E. i
