Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-26 / 277. szám
Félév a zeneiskolában PEST MEGYÉI HÍRLAP KÜL?'MKEARÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6 XIX. ÉVFOLYAM, 277. SZÁM 1975. NOVEMBER 26., SZERDA Ülésezett a megyei tanácstagi csoport Víztársulat alakítását tervezik, bölcsőde épül Több védőnőre lesz szükség A járási hivatal és a Hazafias népfront járási bizottsága szervezésében, évek óta rendszeres munkaterv szerint tartja üléseit a megyei tanácstagi csoport. Munkájában részt vesz a tizenegy község két országgyűlési képviselője is. Időről időre fontos, aktuális témákat vitatnak meg. A találkozások a járás vezetőivel jó alkalmat adnak a célok és erőfeszítések számbavételére és a megyei testületi üléseken azok ismeretében fejthetik ki tevékenységüket. Az idei év utolsó összejövetelén, melyet Törteién tartottak, részt vett Bállá János, a járási pártbizottság első titkára, Győré Sándor országgyűlési képviselő, az Elnöki Tanács tagja, Tóth Attiláné ország- gyűlési képviselő, BabinszKi Károly, a járási hivatal elnöke, Bodor Zoltán, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának munkatársa és Szabó Veronika járási népfronttitkár is. Fodor Imre, a községi tanács elnöke, rövid áttekintést adott a település életéről, terveiről. Elmondotta, hogy a legutóbbi népszájjiláláskor 5030 személyt írtak össze. Bár a születések száma emelkedik, a lakosság mégis egyré kevesebb, mivel sok fiatal elköltözik a községből. Különösen Cegléd vonzása nagy, a városban nemcsak munkát, hanem idővel lakást is kapnak. Tanyán még mindig a mai napig ezerhatszáznál többen élnek, ám a községbeliek a fejlődés sokféle vívmányát élvezhetik. A vízhálózat hossza 14,5 kilométer, 50 közkifolyóból vehetnek ivóvizet, ■ jó az egészségügyi elltátás: két felnőtteket és egy gyermekeket ellátó körzeti orvos, továbbá fogorvos fogadja a betegeket. Az általános iskolában 519 di$k tanul. A kellő számú terem hiánya miatt, délután is tanítanak. Az óvodai helyek száma kevés, az elmúlt években további húsz kisgyerek elhelyezésére nyílt lehetőség. Jól működik a művelődési ház, a könyvtár. Kedvező változásnak számít, hogy az idén a községi pártház épületében helyet kapott a gyerekkönyvtár, amelynek sok látogatója van. A legutóbbi adatok szerint Törteién 814 családnak van televíziója és 695-en használnak a főzéshez gázpalackot. A községbeliek régi vágya egy kisáruház. Felépítésére eddig nem volt lehetőség, de valószínű, hogy a következő években elkészülhet. A negyedik ötéves terv idején tovább gyarapodott a falu. Két utat portalanítottak, járdát építettek, bővítették az orvosi rendelőket, védőnői lakás épült, új kutat fúrtak, korszerű kenyérbolt és húsbolt nyílt. Jelenleg azt tervezik, hogy megalakítják a víztársulatot s a mostaninál kedvezőbbé teszik a település vízellátását. Addig is, amíg a községi vízmű elkészül, fontosnak tartják az új kút bekapcsolását a hálózatba. Dr. Hollós Ildikó főorvos, a járási-városi egészségügyi osztály vezetője, az egészségügyi törvény gyakorlati érvényesüléséről számolt be. Bevezetőként a községi tanácsok megnövekedett hatásköréről, az 1972-ben életbe lépett egészségügyi törvényről és az új rendtartásról, majd a népesedéspolitikai kormányhatározat végrehajtásáról mondott áttekintést. Ez utóbbival kapcsolatban elmondotta, hogy minden községben működik a család- és nővédelmi tanácsadó. A járásban 1974-ben 44, az idei évben, október végéig 45,2 százalékkal csökkent a művi terhességmegszakítások száma. A ceglédi járásban — egy körzeti gyermekorvosi és egy. körzeti ápolónői állás kivételével — minden munkakör betöltött. A járásban huszonegy körzeti orvos, ugyanannyi orvosírnok, ápolónő és védőnő számára van állás. Működik még tizenegy fogorvos, és két gyermek- orvosi állást tartanak számon. Az anya- és gyermekvédelmi munkában, továbbá a népesedéspolitikai feladatok maradéktalan, színvonalas végrehajtásában gondot okoz, hogy a huszonegy védőnő közül évek óta rendszeresen • hét-nyolc igénybe veszi a gyermekgondozási segélyt. A helyettesítés, a távollevők munkájának ellátása nehézségekbe ütközik. Ez indokolja — elsősorban a nagyközségekben — a Védőnői állások számának növelését. Az egészségügyi osztály szakfelügyelete alá tartozik három községi bölcsőde, a hetven személynek - helyet adó abonyi szociális otthon. A bölcsődék közül az albertirsai nehéz körülmények közt működik. A tervezett negyvenszemélyes új bölcsődét — anyagi okok miatt — csak az ötödik ötéves terv elején építhetik fel. A szakmai munka korszerűsítése, a munkahelyi légkör javítása szándékával, az idei tavaszon, országos kezdeményezésre, járásszerte meghirdették a munkamegjavító, mozgalmat, melybe vállalásaikkal bekapcsolódtak az orvosok, védőnők, orvosírnokok, a körzeti ápolónők és a járás egészség- ügyi intézményei. A felajánlások közt szerepel az általános és a szakmai műveltség növelése, valamint az adott teleAZ ÜVEGGYÁRÁT OTTHAGYTA Munkát keresett, kávét talált HARMINC NAPI ELZÁRÁS pülés társadalmi életébeni részvétel. Az intézmény példamutató dolgozója és Az . in tézmény példamutató munka- közössége címet 1976 tavaszán ítélik oda. A közeljövő feladata: ahol indokolt, üzemi körzeti orvosok működtetése. Ilyen igény jelentkezik Abony- ban, ahol a Mechanikai Művek gyáregysége működik, majd a későbbiekben Albert- irsán, ha elkészül a transzformátorállomás. Ez a változtatás azért is célszerűnek látszik, mert az üzemi körzeti orvos munkaidejének egy meghatározott részét kint tölti az üzem területén, s nemcsak az akut betegek ellátása, a receptírás a feladata, hanem a dolgozók munkaalkalmasságának figyelemmel kísérése, a szükséges szűrővizsgálatok elvégzése, az üzem vagy termelőszövetkezet egészségügyi helyzetének ellenőrzése, értékelése. A tapasztalt hiányosságokról rendszeresen tájékoztatja a munkahelyi vezetőket, segítségükkel, illetve a KÖJÁL közreműködésével, intézkedik a rendellenességek megszüntetésére. Babinszki Károly, a járási hivatal elnöke, az ötödik ötéves terv főbb járási feladatairól tájékoztatta a megjelenteket. T. T. Kis utcákba is eljut Decemberben befejeződik az abonyi vízmű építése, a tervidőszak jelentős munkája, de ezzel még nem ér véget a vízhálózat építése: azokba a kisebb utcákba is, amelyekbe eredetileg nem terveztek hálózatot, eljuttatják jövőre a jó ivóvizet. 1976 májusáig 6 kilométernyi vízvezeték-hálózat épül még. Tavasszal helyezik üzembe a gáztalanitó berendezéseket. Pénteken este Költő-olvasó találkozó a Dózsa-klubban Gyakori vendég városunkban Baranyi Ferenc költő, a helybeli gimnázium egykori diákja. Sok ismerőse, barátja van Cegléden, a könyvesboltból hamar elviszik megjelenő köteteit, s ha jön, szívesen egybegyűlnek meghallgatni őt. November/ 28-án a Dózsa ifjúsági klubba várják, költő—olvasó találkozóra. Köteteit, köztük a legújabbat, az Esőveréssel címűt, figyelemmel olvassák a fiatalok, akik kérdésekkel fel- készülten várják. m. t. Megkezdődtek a növendékek hangversenyei A tanulóknak kottát kölcsönöznek Félévi tanulmányi eredményeikről minden évben ilyenkor növendékhangversenyeken adnak számot a ceglédi Állami Zeneiskola tanulói: november 25-től február közepéig, egy-egy délutánon húsz zenetanár több mint hatszáz növendéke lép hangversenydobogóra. Az előadásokra minden zenebarátot szívesen látnák. Kedden délután Káté András növendékei tartottak hangversenyt. Pénteken, november 28-án, délután fél hat órai kezdettel, Sólyom András tanítványai szerepelnek a zeneiskola hangversenytermében. Az iSkola növendékei vonós, fa- és fémfúvós, ütős és pen- getős hangszereken tanulnak játszani. Népszerű a hegedű, a zongora, a gitár, a furulya és az oboa. A tanulóknak sok hangszert, kottát adnak kölcsön az iskolai kelléktárból. A kismamákra is gondollak Ruhabemutató — dallal, zenével Más, mint vállfára akasztva Rőtvörös, hullott falevelek, hideg napok jelzik, hogy lassan vége az ősznek is. A minap reggelre a várost, nagy Miklosovits László kiállítása Albertirsán a könyvtárban, december 1-én, hétfőn nyílik meg a nagyközségben élő grafikusművész, Miklosovits László kiállítása. A megnyitón Kiss Ferenc tanácselnök mond beszédet. A kiállítás december 10-ig lesz nyitva. Képünk Miklosovits László Kerékpárosak című grafikáját mutatja be. meglepetésre, fehér hólepel borította be, s mintegy vezényszóra, téliesre váltott a ceglédi áruház kirakatsora. A karácsonyi vásárra készülődve, az ÁFÉSZ-áruház vezetősége — mintegy lehetőséget adva arra, hogy Télapó puttonyába sokan belekukkanthassanak — műsoros divatbemutatót tartott, a Kossuth Művelődési Központban. A nézőtéren minden hely foglalt volt. Budapesti mane- kenek mutatták be az árukészlet legszebbjét, közmegelégedésre. Kellemes meglepetés volt, hogy gondoltak a kismamákra is, akiknek szintén megvan az igénye az ízléses, praktikus öltözködésre. Most még a molet- tek sem panaszkodhattak, ők is találhattak kedvükre valót. Modellen látni egy-egy ruhát egészen más, mint az áruházi vállfára felakasztva: ezt a vélekedést megerősítette a bemutató is. Szólni kell a műsorról, melyben neves táncdalénekesek, parodisták és triójával Balassa Tamás lépett fel. Színvonalas volt minden szám, igényesen -választották meg a ceglédi közönségnek hozott dalokat, hangulatos volt az árubemutató kísérő muzsikája, s a műsorvezető Kudlik Júlia is még közelebb került a közönséghez. Tanyák, szárnyékok, kalibák Ahogy a városiasodás elkezdődött Már csak emlék a Két dob utca CEGLÉD VÁROSIASODÁSA a kiegyezés korában kezdődött. Sok minden megváltozott, mint ahogy szerte az országban, elmaradtak az avult módszerek, és új formák alakultak ki, bár jó ideig az új és az avult még egymás mellett _élt. Negyvennyolc a jobbágyoknak ajándékozta a telkeket és az emberi jogokat, ők lettek a gazdák, a zselléreknek viszont korábban sem jutott föld, akkor sem, megmaradtak béresnek, cselédnek, földmíves napszámosnak, szőlőbeli kapásnak, a vállalkozób- bak a vasútnál kerestek alkalmazást, vagy éppen az akkor fölállított csendőrségnél, a pénzügyőrségnél, vagy a közhivatalokban jelentkeztek szolgáknak. A korábbi állattartáson és földmívelésen kívül volt ugyan jelentős szőlőmívelés is, de kiszállításra nem sok termés került, legfeljebb az uradalom pincéjéből, egyrészt a cserői harminc holdról, másrészt a dézsmaborból. Most azonban hatalmas pusztákat forgattak szőlő alá. Ez időben került fölosztásra a Nagypáskom, a város alatti húszezer holdas közlegelő, belőle osztották a Járandóságokat, melyekből egy-egy jobbágytelek után huszonhét holdat juttattak, és most már a házas zselléreknek is, nyolcat számítva egy telekre, ezerkétszáz ölével elosztva. A szőlőkbe gyümölcsfákat ültettek. A mindmáig emlegetett Unghváry László akkor létesítette európai hírű faiskoláját. * Korábban a tanyák igen szerény épületek voltak, szárnyékok vagy kalibák, emberi szállásnak a tartós földmunkák idejére, és elkerített résznek az igásjószágoknak. Ezek helyére most fehér falú tanyaházak épültek, a gazdák fiatal házas családjainak, télinyári kintlakásra. Az öreg, nyugalomba vonult gazda a városban lakott. Kint voltak a nagy istállók, bent csak egy fejőstehén, legfeljebb két ló, kocsival. Az ősi, fekete ugaron, hármas vetésforgó járta a kiegyezésig, mert a földeket nem trágyázták, vagy csak igen gyengén, istállótrágyával, a pihentetett, ugaron hagyott parcellák adtak táperőt a növényeknek. Most a hármas vetésforgó megmaradt ugyan, de ugar nélkül, az első parcellát istállótrágyával jól ellátták, abba kukoricát vetettek, a másodikba Árpát vagy zabot, a harmadikba búzát. A sertéstrágyának semmi értéke nem volt, még ingyen sem kellett senkinek 1870-ig, akkor egy Hörömpő János nevű gazda összeszedte a szomszédoktól az ingyen trágyát, kihordta a tanyájára. Szének is lettek a vetései, gazdag lett a termése. A sertéshizlalás ezekben az években a várost országos hírre emelte, a vágott hízót Pestre szállították, az élőt Krakkóba és Becsbe. A kétnapos ceglédi vásárokat úgy meglepték a sertéskeres- keíőlt, hogy a tanács 1869-ben engedélyt kért a negyedik országos vásárra. ADDIG CÉHI IPAR VOLT, de a korszerűtlen céheket 1872-ben az országgyűlés megszüntette, helyettük ipartársulatok alakultak, a céhek jogköre nélkül. Az ipar megmaradt a kisműhelyekben, egy-két legénnyel, egy-egy inassal. Manufaktúrák még nem jöttek létre. Ellenben a gabonaipar jelentős változáson esett át. Addig ötven-hatvan szárazmalom, tíz vízimalom és két- három szélmalom őrölt, ezek most alig kaptak gabonát, mert a gazdák azt a gőzmalomba hordták. 1866-ban alapították a gőzmalom • részvénytársaságot, évekkel megelőzve Kőröst és Kecskemétet. Az új malom gyorsan őrölt, és szétválasztotta az őrleményt, a régi malmok bennhagyták a korpát. Az asszonyok odahaza több szitán fogták töl a korpát, a kenyérlisztet és a lánglisztet. Működött ugyan egy szitás vízimalom, a gerjei Piti-féle, de ott a sok gazda nem győzte kivárni a sorát. Az uradalmi téglaégető a vasút felé esett, ahol most nagy épületek épülnek, de igen rossz téglát vert, ezért a ceglédiek inkább vályoggal építkeztek. A MEGYEI TÖRVÉNYSZÉK idetelepítése nagyon emelte az önérzetet. A Nagykaszárnyát alakították át tárgyalótermeknek, iktatóknak, irattárnak, a hosszú istállót börtönnek. A helyőrség továbbra is megmaradt, de a lovasok laktanyáját azokban az évskben a Szolnoki út végén fölépítették, megszűnt a kintlakás, elhallgattak a dobok az utcákban, csupán az emlékük maradt meg a Két dob utca nevében. Itt olyan sok katona lakott, hogy két káplár verte hajnalonként zabolásra a dobolófákat. Igaz, a törvényszéket elvitték Kecskemétre, de kárpótoltak bennünket a járásbírósággal, mely a szélnek eresztett pandúrok épületébe került, még ma is „régi járásbíróságnak” mondjuk. A törvényszék épületébe a polgári iskolát helyezték, a tárgyalótermeket nevelői lakásnak alakították át, a börtönt tantermeknek. Az utca neve maradt Börtön utca (ma Zalka Máté utca). A polgáriban akkor még latint és franciát is tanítottak. Első tanárai közt volt a kiváló areképfestő, Krisztiáni Alajos, és Kacziány Ödön festőművész, valamint Kalocsa Róza írónő. A növendékek közül számos híresség került ki, püspök, író, rendházfőnök, festőművész, jogtudós, újságíró és világutazó. Akkor helyezték Pestről ide a vallásalapítványi kerületi főtisztséget, melynek hatásköre kiterjedt Heves, Hont, Esztergom, Pest és Szabolcs vármegyékre. CSAK FÖLDSZINTES HAZAK voltak korábban a református és a katolikus emeletes iskolán kívül, most már egy-egy új eklektikus éoület is emelkedett, mint a Vadember fogadó, az öregpatika, a Veér-ház és a Gombos-ház.Hídvégi Lajos i Vannak emberek, akik ha i csak egy mód van rá, kerülik ! a munkát, csavarognak, mások ! könyörületére vagy a szeren- j cséré számítanak. Ilyen került | nemrég a ceglédi rendőrkapitányságra közveszélyes munkakerülés és más szabálysértés miatt. Lucafalva-kisfaludpusztai lakos az ötvenegy éves Dávid István. Otthon hat mostoha- gyermekét a felesége tartja el. Szeptember 11-én hagyta ott utolsó munkahelyét, a Salgótarjáni Síküveggyárat, s munkakeresés ürügyén csavargóit az országban, így jutott el Ceglédre, ahol az áruház önki- szolgáló élelmiszerosztályáról kávét vitt el fizetés nélkül, s a ' boltvezető a rendőrségen feljelentette. A közveszélyes munkakerülőt harminc napi elzárással büntették. Büntetését , termé- I szetesen munkával kell eltöl- I tenie.
