Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-26 / 277. szám
%Mdm> 1975. NOVEMBER 26., SZERDA Nemcsak a váci járásban A közművelődés: össztársadalmi ügy A falu egyre inkább közeledik a városhoz, a falusi emberek igényeiben egyre több a városias elem. Mindezek ellenére a falvak kulturális ellátottsága fejletlenebb, szegényesebb a városokénál és alacsonyabb a műveltségi szint is. Szükségszerű tehát elősegíteni, hogy a műveltségi színvonalban és művelődési lehetőségekben viszonylagos hátrány falun is megszűnjék. A kérdés : hogyan ? Sokrétű útmutatást ad erre a Központi Bizottság, s a Pest megyei Pártbizottság közművelődési határozata is. Mindkettő hangsúlyozza: az üzemek, termelőszövetkezetek gazdasági vezetőinek meghatározó szerepük van a köz- művelődési feladatok eredményes végrehajtásában. Ahol elsőrendű feladatnak tekintik a dolgozók általános és szakműveltségének növelését, a világ dolgairól alkotott véleményének gazdagítását, látókörének szélesítését, ott kevesebb a gond az új technika és technológia bevezetésével, mert az emberek mind nagyobb többségét egyre inkább a közösségi, nem pedig az egyéni érdekek vezetik. A közművelődés ugyanis nem csupán a szocialista ember kialakításának egyik legfontosabb eszköze, hanem a további gazdasági fejlődésnek is jelentős tényezője. A közművelődés természetesen pénzbe kerül, nem is kevésbe. A helyi tanácsok rendellcezésére álló összegek már nem elégségesek a megnövekedett közművelődési feladatok végrehajtásához. Ezért szükség van arra, hogy a tanácsok mellett a helyi üzemek, termelőiszövetkezetek és más gazdasági egységek is — az adott lehetőségeken belül — vállaljanak részt a köz- művelődési munka anyagi fedezetéből:;------ ~ — A váci járás példája 1968-ban a váci járás egyik településén, Csomódon alakult meg a megye első közös fenntartású művelődési háza. S másfél évvel ezelőtt a váci járásban valósult meg először, hogy valamennyi művelődési ház közös fenntartásba került. E példa nagy- szerűségét akkor érzékelhetjük igazán, ha figyelembe vesszük: a megye többi nyolc járásában összességében működik annyi művelődési intézmény közös anyagi ösz- szefogás eredményeként, mint amennyi a váci járásban. Mit jelent a közös fenntartás forintban számolva? Az akcióba a váci járás ötvenkilenc gazdasági egysége kapcsolódott be, összesen hét- százhétezer forintnyi támogatással. Ezt a tekintélyes összeget még mintegy három- százezer forintnyi 'egyéb segítséggel — szállítás, szerelési munkák elvégzése, anyagbiztosítás — toldják meg. Azaz: ebben a járásban kerek egymillió forinttal több jűt a közművelődésre, mint a korábbi években. Miből? Az üzemek, termelőszövetkezetek, s más gazdasági egységek kulturális alapjából. Persze, mondhatná bárki: kulturális alappal a korábbi években is rendelkeztek ugyanezek a termelő egysét gek s rendelkeznek nemcsak a váci, hanem valamennyi járásban is. Ez így igaz. Szemlélet dolga: mire fordítják, hogyan hasznosítják ezeket az összegeket. A váci járásban — éppen a közművelődési párthatározatok hatására — bekövetkezett az a helyes szemléletbeni változás a gazdasági vezetők körében, amellyel adós még a többi járás gazdasági vezetőinek többsége. Kedvező változások A közművelődésre fordítható nagyobb összeg a kedvező változások egész sorát eredményezte a váci járásban. Amíg korábban alig tízegynéhány függetlenített népművelő dolgozott a váci járás művelődési házaiban, ma már negyvennégy embernek csak a közművelődés szervezése, lebonyolítása a feladataA közművelődéssel foglalkozók számának ugrásszerű emelkedése azt eredményezte, hogy a községek kilencven százalékában működik valamilyen öntevékeny művészeti csoport s az újonnan megalakultak egyre inkább felzárkóznak a nagy tradíció jú együttesek mellé. Az olvasók, elsősorban a fiatal olvasók szervezése itt NOVEMBER 27-TÖL DECEMBER 3-IG CEGLÉD, SZABADSÁG 27—30: A Charlotok bejárják Spanyolországot 1— 3: Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban CEGLÉD, KAMARA 27—30: Az Olsen banda nagy fogása 1— 3: Szokolovo I—II. GÖDÖLLŐ 27—30: Robinson és a kannibálok 1 — 2: Jutalomutazás 3: Babaház SZENTENDRE 27—30: Szerelmem, Moszkva 1: Babaház 2— 3: Huhal őrnagy ABONY 27—30: A hosszú búcsú 1— 3: A Charlotok bejárják Spanyolországot BUDAÖRS 27— 30: Puhá ágyak, kemény csaták* 1— 3: Robinson és a kannibálok DABAS, Kossuth 28— 29: Némó kapitány és a víz alatti város 30: A hattyúk ide szállnak 1— 3: Két férfi a városban DUNAHARASZTI 27—28: Még néhány perc a béke 29— 2: Mr. Süket trükkjei DUNAKESZI, VÖRÖS CSILLAG 27—30: Gyilkosságok péntek este 1— 3í Gyémánt Lady •Csak 16 éven felülieknek! ÉRD 27: Még néhány perc a béke 30— 1: Monsieur Verdoux 2— 4: Vádol a felügyelő FÓT 27— 30: Piedone, a zsaru 1— 2: Kutyahűség GYÁL 27: 141 perc a Befejezetlen mondatból I—II.* 28— 29: Nincs visszatérés 30— 1: Madárijesztő* KISTARCSA 27—28: özönvíz I. rész 30: Jutalomutazás 1— 2: Otthon, édes otthon NAGYKATA 27— 30: Az lesz majd a nap 1— 3: Nagyvárosi fények PILISVÖROSVÁR 28— 30: Sivatagban, őserdőben I—II. 1— 3: Magánbeszélgetés POMÁZ 27—28: Kopjások 29— 30: Vérdíj Kovpak fejére 1— 2: A Tenkes kapitánya I—II. RÁCKEVE 27—28: Ne sírj tele szájjal! 29—30: özönvíz I. rész 1— 2: Szép maszk SZIGETSZENTMIKLÓS 27—28: Szalad, szalad a külváros 29—30: Még néhány perc a béke 1— 2: özönvíz I. rész ■ ma már nem csupán a könyv- 1 tárak feladata. Csak az idén hét olvasótábort szerveztek a művelődési házak a járás területén! Fellendülőben az ifjúsági klubmozgalom, csakúgy, mint a nemzetiségi kultúra ápolása. Jó példa rá az idei acsai nemzetiségi kulturális napok gazdag programsorozata. És sorolhatnánk még hosszan, mi mindenben sikerült előbbre lépni a váci járásban a művelődési házak közös fenntartásának a bevezetése óta. Miért nem követik ? Mint már ismertettük, a megyében jelenleg mintegy félszáz művelődési ház működik közös fenntartásban, alig több, mint harmada a meglevőknek. Vajon miért késlekednek a tpbbi járásban? Miért nem követik a váciak példáját? Az igazság az: az üzemek, termelőszövetkezetek s más gazdasági egységek kulturális alapja mindenütt adott, legfeljebb nem arra a célra hasznosítják ma még, amire rendeltetett. A változó világ azonban mindenütt megköveteli: mielőbb mindenütt össztársadalmi üggyé kell tenni a közművelődést. Ennek pedig alapfeltétele a közös fenntartás létrehozása. Prukner Pál Liszt Ferenc-pályázat A Fővárosi Tanács és a Liszt Ferenc Társaság il»7 6-ban pályázatot hirdet Liszt Ferenc eletere es müveire vonatKozó tuaoma- nyos-nepszerűsítő jellegű tanulmányok megírására, a magyar zenekultúra Liszt-reneszánsza sugallta pályázat tárgykörei es te* mái szeles vizsgálódást tesznek lehetővé. A „Liszt Ferenc és Európa” tárgykörben a nagy zeneszerzőnek az orosz „Ötök* -nöz fűződő kapcsolatát kell tanulmányozni. Magyarországgal összefüggő munkásságát is két területen lehet megragadni: az egyik az 1839—*0-, ben tartott pesti hangversenyei, a másik — átfogóbb jellegű — téma: Liszt és a magyar irodalom. Két lehetőség között választhatnak azok a pályázók is, akik műveit kívánják elemezni. A Les Preludes — Tasso, illetve a magyar történelmi arcképek jelentik e tárgykör témáit. A pályázatoknak tartalmazniuk, kell a művek elemzését, keletkezéstörténetét, a kéziratok és kiadások problematikáját, valamint a mű életét is. Á 70—90 oldalas pályaműveket — esetleg kép- és kottaillusztrációkkal — három gépelt példányban, 1976. május 31-ig lehet a Liszt Ferenc Társaság címére (1081 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.) elküldeni. A pályázatokat neves zenetudósokból álló zsűri bírálja majd el, az eredményt a társaság jövő évi őszi közgyűlésén teszik közzé. A jeligés pályázaton bárki részt vehet, az első díj 20 000 forint, a második díj nyertese 16 000 forintot, a harmadik díj nyertese 12 000 forintot kap. Utrechtben nyomtatták A 14199-es számú ritkaság Apáczai enciklopédiája Nagykőrösön Amikor 1712 tavaszán a reformált körösi főiskola tudós professzorai összeállították a nagyhírű intézmény könyveinek betűsoros jegyzékét, még mindössze 130, XV—XVII. századbeli kiadványt vehettek számba. A bőrbe kötött, díszes gerincű könyvek többsége „a grammatica, rhetorica, logica, matematica, physica és a theo- lógia” tudományának rejtelmeibe, titkaiba avatta be olvasóit. Diákok, tanítók egyaránt serényen forgatták hajdani neves elődök e jeles írásait. Előbbiek, hogy a dispu- tatiókon s az exameneken eszeseknek találtassanak, utóbbiak pedig, hogy tanítványaikat a tudós és szép tudományokra felkészítve okíthassák. „...bőrt vötlünk 35 dénárért“ Akadt itt persze másféle könyv is. Egy 1637-ből származó bejegyzés például ekként szól: „Az graduate tsináltatá- sára tött summa 53 forint 76 dénár Patakra, hogy a Gra- dualejért küldöttünk, az kocsisnak fizettünk 2 forint 50 dénárt, ugyanoda való ajándék költ el 76 d., költség költ el 2 forint 40 dénárt’’. Másutt: Kádas Istvánnétul vásznai, az kihez az gradualét Döbrö- czönben küldöttük, vöttünk 2 singöt 18 dénáért”. Később, 1649-ben bizonyos Ötvös Gergely uramnak fizettek munkadíjat: „Az, mely könyveket a fejedelem küldött, azt tsinál- tattuk be a graduált könyvcsi- nálóval 3 forintért. Ugyanazokra a könyvekre bőrt vöttünk 35 dénáért...” Az első keresztény századokban már divatozó, gregorián énekeket tartalmazó zsol- táros könyvek utódait, a magyarországi reformátusok énekeskönyveit, a graduálékat igen nagy becsben tartották hát a presbiter szellemű Kőrös városában is. Amint teltek az évtizedek, mind több diák jött tanulni a rangos körösi iskolába, melynek híre ekkor már messzi földre eljutott. Több jeles professzor tanított falai között, könyvtárában egyre több kötet sorakozott. Ott voltak közöttük a nevelést, a tanítást segítő kézikönyvek is, amelyek sok ezer egyéb témájú tudós kötettel együtt ma is az Arany János gimnázium, tudományos könyvtárának j féltve őrzött kincsei. A nagybecsű gyűjtemény, melyet fejedelmek, híMŰVESZI TÁJFELTÁRÁS Somcdi László képei Pomázon m Y £ 1 $.... jm * í mm A Pomázi Művelődési Ház Beniczky utcai kiállítóhelyiségében nyílt meg Somodi László festőművész kiállítása. A megnyitón Boross István, Pomáz nagyközség tanácselnöke méltatta Somodi László munkásságát, kiemelve önzetlen tevékenységét a községért, ami mind a pedagógusi, mind alkotó munkájában, rendszeres ismeretterjesztésben megnyilvánul. Dr. Losonci Miklós művészettörténész tárlatnyitó beszédében azt emelte ki, hogy Somodi László új tájat fedezett fel és tár fel alkotásaiban. Pomáz utcáit, környékét, tájait festi meg, amelyek jórészt még feltáratlanok a festőművészek körében. A kiállítás december 8-ig tekinthető meg. A pomázi kiállítóteremben ezentúl rendszeresen nyílnak majd képzőművészeti tárlatok., A legközelebbi december 20-án, amikor fiatal szabolcsi festőművészek művei kerülnek a közönség elé. Karsay Gábor népművelő res-neves kollégiumok adományai is gyarapítottak, a századforduló táján már több mint 40 ezer Kötetből áll. A háborús évek azonban pótolhatatlan veszteségeket okoztak: a könyvek száma 18 ezerre csappant. Ebből a hasonmás A háború viharait átvészelt bölcs könyvesel Iá44-Den tír. Janossy Sanaor, a gimnázium tanara gyűjtötte ismét egybe. Am a nemzeti kultúránk Históriáját idéző, jobb sorsra érdemes kiadványok csak lömben kerültek ismét értő, gondos kezekbe: Dezső Kazmer- ne, aia ma is a tudományos könyvtár lelkes vezetője, sok éves apróléicos, aiuozatos munkája nyomán újjá született a teljesen szétzilált, becses gyűjtemény. Alá mar ismét az ország egyik legjelentősebb, tudományos igennyel és módszerrel rendszerezett, Korabeli kiadványokat gondozó, éló biolioteKája, melyet gyakran keresnek lel neves nazai és külföldi tudósok, iro- üaiomkutatóik. Amikor Dezső Kázmérné nagy gonddal újraszervezte e könyvtárat, a könyveit sorba- véteiekor a 14 lsú-es leltári számot a magyar művelődéstörténet egy Különösen értékes, koraoban elveszettnek mtc ernreKe, Apáczai csere János Magyar Enciklopédiája kapta. A tenyérnyi könyv a nemetauöidi ucrecruoen jerent meg azt követően, hogy Apáczai mester 1642—43 táján búcsút veve Uyulajen^i variul, Hollandiába utazott, s ott először a írauenten, majd a lei- deni egyetemre iratkozott be. Később az utrechti egyetemen tanult huzamosabb ideig. Itt vette feleségül egy jómódú utrechti csalad lányát, Aletta van der Maetót, s itt íródott nagy részben 1652 őszétől 1653 nyaráig, fő műve a Magyar Laeiciopaedia, „Az az minuen igaz és hasznos Bölcsességnek szép renaoe foglalása és Magyar nyelven világra botsátása npaísai i'sere János aiuu.” , Szabó Károly 1879-ben Régi Magyar Könyvtár című írásában e szellemi kincset azon régi magyár könyvek közé sorolta, amelyekből a legtöbb példány maradt fenn. O akkor 22-nek ismerte tulajdonosát, iskolákat, magánkönyvtárakat, de tudni vélte, hogy ezeken lávái még több példányt őriznek magángyűjteményekben is. Ma a Magyar ÉnciclopaediájánaK első, Utrechtben nyomott kiadásából 23 példányt tartanak számon, köztük a legutóbb felfedezett nagykőrösit, amelynek alapján, Apáczai születése 350. évfordulójának tiszteletére, gondos restaurálás után, a 200 fakszimile (hasonmás) kiadás is készült Először Nagy Ádámé ? E nagykőrösi példány históriája csak részben ismert, noha a kis könyv lapjain alkalmazott latin nyelvű feljegyzések alapján sok mindenre fény derük Mint dr. Arató Ferenc, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum főigazgatója leírja, a könyv címlapjának tiszta tüköroldalán nagyon halvány írás látható: „Nagy Adámé”. Ö lehetett hát e példány első tulajdonosa, bár az elmosódott írás esetleg „Ágfay Ádám”-nak is olvasható. Az előbbit igazolja azonban a hátsó fedőlap tiszta tüköroldalán levő ex libris bejegyzés: „Jobus Nagy, Anno 1739 Die 27. Mai.” Ez alatt egy másik ex libris áll, a név azonban egyelőre kiolvasha- tatlan. Ezeken kívül több latin nyelvű bejegyzés és név található még a több száz éves lapokon, s számos hitelesítő pecsét tanúskodik arról, hogy Apáczainak e jeles munkája minden bizonnyal már a XVIII. század második felétől a nagyhírű körösi iskola tulajdonában volt. Ám, hogy pontosan mikor került ide, az idők homályába vész ... Az biztos, hogy a református főgimnázium ajándékaként 1914-ben jutott az ugyancsak nagyhírű körösi lanítoKépzőb«* majd annak megszűnte után 1954-ben Seri András, a tanítóképző tanára révén ismét vissza a gimnázium tudományos könyvtárába. Az Enciclo- paedíát mindenesetre gyakran forgatták akkor is, amikor még magánkézen volt, amikor a gimnázium könyvtárában őrizték, s akkor is, amikor már a tanítóképző neves könyvtárnoka, Osváth Ferenc gondozta, felismerve nevelés- történeti értékét. Az akkori legjobbakat Véleményével nem állt egyedül. Régen tudták márj ez az első magyar nyelvű tankönyv, amely hasznos és a szükséges ismereteket tudományos igénnyel korszerűen foglalja rendszerbe. Előszavában a szerző Plinius szavaival jelzi, hogy a forrásmunkák felsorolása a szerző elengedhetetlen kötelessége. S az Encyclopaedia gazdag bibliográfiája hűen jelzi a nagy mester tájékozottságát, azt, hogy Apáczai a holland akadémiákén alaposan áttekintette á tudományok akkori rendszerét, s kijegyzetelte a legnevesebb szerzők írásait. Az antik és a korabeli modernnek számító szakirodalomból a legjelesebbeket választotta forrásul. Logikából például Kamuit, Auresiust, geometriából Ramust, Snelliust, Schone- riust, fizikából Cartesiust, Re- giust, asztronómiából Coperni- cust, Scribonust, Cartesiust, antropológiából Scribonust, teológiából Tenerust, Althu- siust, retorikából Talaeust. A tízrészes, gazdag filológiáid Er.ciciopaediát már a XIX. század közepétől számon tartotta . a hazai .tudományos éíet. Kazinczy Ferenc például a nyelvújítás nagyszerű példájaként emlegette. Nem véletlenül, hiszen az Enciclo- paedia egyik jelentőségét az adja, hogy szerzője az idegennyelvű szakirodalmat magyarra fordította, anyanyelven közölte a korszerű tudás értékeit, csaknem félezer idegen kifejezést magyarítva. Erdélyi János filozófiai koncepcióját, Hanák János pedig természet- tudományos vonatkozásait értékelte. Sokan persze pedagógiai elemeit méltatták. Két esztendeig tartott, amíg az enciklopédikus tudás erényeit hirdető mű részleteiben elkészült. Tüköroldallal A mű'nem mai értelemben vett lexikon, hiszen a hatal-, más ismeretanyagot olyan egységes rendszerbe foglalta ösz- sze, amely a számos enciklopédia közül egynek sem sajátja. Korábban, főként a XIV. században, sok ilyen mű jelent meg, de Apáczai nem ezekre, hanem elsősorban Alsted En- ciclopaediájára támaszkodott művének megírásakor, minthogy az tudományos szinten valamennyi előző művet felülmúlta. A Magyar Enciclopae- dia: tankönyv. Szerkezete, nyelvezete hát érthetően tömör és világos. Megjelenése után Apáczai mester elsőként javasolta az úgynevezett tüköroldalas tankönyvet: azt tanácsolta tanítványainak, hogy könyvének minden oldalához egy-egy üres lapot kössenek, amelyekre a szöveggel kapcsolatos megfigyeléseiket, tapasztalataikat jegyezhetik fel. Apáczai életművét, különösképpen Enciclopaediáját az elmúlt _ másfél évszázadban számos filológus, filozófus, természettudós, pedagógus, elemezte, értékelte. E munka azonban korántsem fejeződött be, hiszen a mű újraolvasása- kor mindig akad olyan mozzanat, amely továbbgondolkodásra késztet, újabb felfedezésekhez vezet. A nagykőrösi példány, s az ennek nyomán kiadott 200 fakszimile is ezt kívánja segíteni, az utókor méltó tiszteletének jeléül a nagy nevelő emléke előtt... Khim Antal 1
