Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-25 / 276. szám

A jövő évi tervekről vb-iiiésen A gödöllői városi tanács végrehajtó bizottsága legkö­zelebbi ülését november 27-én, csütörtökön tartja. Első napi­rendként Benedek János ta­nácselnök számol be a végre­hajtó bizottság működéséről, az átruházott jogkörök gyakor­lásáról. Dr. Szőnyegi Lajos vb- titkár az előadója a második napirendi pontnak. Tájékoz­tatja a végrehajtó bizottság tagjait a tanács és szerveinek 1976. évi munkatervéről. Vöröskeresztes mérleg November 26-án — szerdán délelőtt — Gödöllőn tanácsko­zást tart a Vöröskereszt járá­si vezetősége. Az ülésen részt vevők a többi között megtár­gyalják a Vöröskereszt IV. kongresszusa óta eltelt idő­szak tapasztalatait, s azt: mi­ket sikerült időközben meg­valósítani a kongresszus hatá­rozatai közül. Az IMI véradói Több éves hagyomány már Ikladon, az Ipari Műszergyár­ban, hogy a vállalat szakszer­vezeti bizottsága évente egy alkalommal ünnepi műsoros délutánon látja vendégül a gyári véradókat. Legközelebb december 9-én rendezik meg az IMI-ben a hagyományos véradó-találkozót. Kórushangverseny Pécelen A péeeli szövetkezetek ezüstkoszorús Petőfi Sándor férfikara november 29-én, szombaton kórushangversenyt rendez a péeeli Szemere Pál Művelődési Házban, a vecsési József Attila Művelődési Ház ezüstkoszorús énekkarának közreműködésével. A hangverseny délután fél hatkor kezdődik. II. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM 197S. NOVEMBER 25., KEDD Import sí Holsfein-Fris fajtáitól Intézet épül az 54-es táblán Gödöllő városi rangját erő­sítik a település üzemei, in­tézményei, kutatóintézetei. Ez utóbbiak nem csupán munka- alkalmat jelentenek, hanem nagy jelentőségű kutatási eredményeik hírnevet is sze­reznek Gödöllőnek; nemcsak a megyében, hanem az ország határain túl is. R kúttal kezdődött Az Agrártudományi Egye­tem és tangazdaságai, a Kis­állattenyésztési Kutatóintézet, a Humán Oltóanyagtermelő és Kutatóintézet, a Laborató­riumi Törzsállattenyésztő és Kutatóintézet, a Mezőgazda- sági Gépkísérleti' Intézet, hogy csak a nagyobbakat említsük, városunkat közismertté te­szik. Most egy újabb tudományos intézet megtelepedéséről ad­hatunk hírt. Gödöllő határá­ban, a Budapest—Miskolc kö­zötti, 3-as számú főközleke­dési út szomszédságában, az Agrártudományi Egyetem Tangazdasága 54-es tábláján nemrégiben építők jelentek meg. Még tavaly készítettek egy mélyfuratú kutat, most pedig egy modern intézet épí­tése kezdődött meg. Egy tíz­hektáros területre építik fel az Országos Állattenyésztési Felügyelőség Központi Mes­terséges Megtermékenyítő Fő­állomását, amely egy debre­ceni tervező vállalat Ybl-dí­az utazni vágyó közönség min­den üres szerelvényt megroha­mozott, „Na végre, ez megy Gödöllőre” felkiáltással. Ami Cinkotán lejátszódott, már több volt, mint balesetveszély. Lényeg az, hogy kocsik jöttek és mentek, a hangosbemondó szüntelenül szólt, figyelmezte­tett a várható veszélyről. Csak éppen azt nem mondta be, hogy Gödöllő felé mikor le-, hét utazni. Holott ilyenkor, csúcsidőben 20 percenként in­dítják a szerelvényeket. A peronon sürgő-forgó for­galmistákon érthetően erőt vett az idegesség, amikor a harmincadik utas is érdeklő­dött az utazás várható alaku­lása felől, végül egyikük meg­mondta, hogy még ők sem tudják, mikor megy HÉV Gö­döllő felé. Volt, aki csendesen mosolygott, mások idegesen nézték karórájukat, s talán azon tűnődtek, végül is meny­nyit fognak késni munkahe­lyükről? (Ez persze nem lírai fejtegetés, mert ekkor, reggel fél nyolc táján az utasok többsége munkába sietett.) Szóval érdekes játék volt ez, tolató, kiálló és érkező szerel­vények zakatoltak, mindenki utasításokat adott, intézkedett, csak — mondom — az utasok­kal nem törődött senki. Pedig észrevehetően ott voltak. Nem mondták, hol várakozzanak, hová áll be a HÉV, s egyálta­lán azt sem mondták, megy-e, s ha igen, mikor... Így telt el kevés híján egy teljes óra. Csattanó nincs e történet vé­gén. Jött egy HÉV, s ó, de­hogy állt meg az állomás előtt... Felhúzott a cinkotai sorompókig. Akkor bemond- ták, hogy na, itt van, ez az, fel lehet szállni. Az embertö­meg pedig nekilódult, s a zú­zott köveken száguldva roha­mozta a messzi szerelvényt. Így is lehet utazni hétfőn reggel. F. B. jas főmérnökének tervei sze­rint készül. A több szintes épületegyüt­tesben központi laboratóriu­mot, vércsoportvizsgálót, köz­ponti termékenyítőanyag-tá­rolót, munkásszállót, szociális helyiségeket alakítanak ki.1 Istállókat építenek a nagy ér­tékű ■ tenyészállatok elhelyezé­sére: 180 bika, 100 kandisznó, 100 kos és 14 mén fogadásá­ra tervezik. Az ország nagy értékű tejelőállományának ki­alakítása érdekében az Enve- sült Államokbó, és Kanadából hoznak majd importáltato­kat; a világhírű Holstein- Fris fajtájú szarvasmarhákat. Megbetegedés kizárva Az intézetnek országos je­lentőségű szerepe van a sza­porodásbiológiában, ezen be­lül is a mesterséges megter­mékenyítéssel foglalkozók technikai és tudományos kép­zésében, valamint e terület irányításában. Az intézet fel­adatáról, üzemeltetéséről be­szélgettünk dr. Mészáros Ist­ván főállatorvos egyetemi ta­nárral, az intézet Kossut.h- díjas igazgatójával, aki több évtizede Gödöllőn lakik. Az intézet jelenleg Buda­pesten, Rákosfalván található. Az elképzelések szerint Gö­döllőn 1977 végére készül el az új épület. A tervezésnél figye­lembe vették a pillanatnyi működés tapasztalatait. Az in­tézet munkáját nagymérték­ben segíti majd az ideális környezet, a tágas, levegős otthon. A mesterséges megterméke­nyítés népgazdasági szempont­ból rendkívül gazdaságos. Mi­nimálisra csökkenti az apaál­lattartást, s így természetesen csökkennek a kiadások is. Ve­gyünk néhány példát. A szarv asmarha-tenyésztés- ben természetes körülmények között egy bika évente 80—90 tehenet fedez, ugyanakkor en­nek az állatnak a spermájá­ból mesterséges megterméke­nyítéssel 1000—1400 utód vár­ható. Mesterséges körülmé­nyek között egy ménre 300 kancát és egy kosra 3000 ju­hot lehet számolni. E néhány szám is bizonyítja, hogy mi­lyen nagy előnyt jelenthet az e módszerrel megvalósítható tervszerűség. Nem lényegte­len az sem, hogy az itt meg­teremthető higiéniai körülmé­nyek minimálisra csökkentik, sőt kizárják a megbetegedést. Gyorsabban, tervszerűbben A tudományos kutatásnak köszönhető az is, hogy ma már fagyasztott állapotban képesek tartósítani az ivar­sejtet. E lehetőségnek köszön­hető, hogy a legjobb teljesít­ményű állatokat a tenyésztők az eddiginél sokkal gyorsabb ütemben és tervszerűbben ter­jeszthetik el. A tervszerű ál­lattenyésztéshez segítséget adó mesterséges megtermékenyí­tés hozzájárul az állati ere­detű termékek iránt egyre fo­kozódó kereslet kielégítéséhez A városunkban az 1977-re felépülő új intézet 80 dolgo­zót foglalkoztat majd, 20 szakállatorvos és biológus végzi majd nagy jelentőségű kutatómunkáját. Csiba József Kocsiváró répahalmok Zárszámadás - előkészületben A kissé havas, szeles, de azért napsütéses időjárás ked­vez a mezőgazdasági munkák­nak. Mezriczky László, a já­rási hivatal mezőgazdasági osztályának munkatársa hét­főn délelőtt elmondotta, hogy a járás területén levő — illet­ve a járáshoz tartozó buda- pesti — termelőszövetkezetek- i ben már mindenütt befejezték a kukorica betakarítását és a i cukorrépa szedését. A kukorica termésátlaga megállapíthatóan jobb, mint a tavalyi, bár végleges adatok még nem í állnak a 'mezőgazdasági ősz-1 tály rendelkezésére. Annyi j azonban már most is megái- j lapítható, hogy a cukorrépa i hektáronként 320 mázsás ter- j mésátlaggal lepte meg a közös j gazdaságokat. E két legfon- , tosabb munka tehát befejező­dött, bár a cukorrépa — úgy * tűnik — ad még munkát az l elkövetkező hetekben is. Az i össztermés mintegy 10 száza- | A vizsgák fele sikeres Akik eddig kimaradtak Az elmúld másfél hónap alatt — amióta a gödöllői já­rásban megkezdődött a hiva­tásos és magángép jármű-veze­tők oktatása — o hivatásos vezetők több mint fele tett KÉZMŰVESEK ÖRÖKSÉGÉ Legutóbbi: köteles A kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum megmenti asz elkalló- dástól a kihalt vagy kihaló­ban levő ősi kismesterségek műhelyeit, szerszámait, jelleg­zetes termékeit. A múzeum legújabb szerzeménye egy haj­dani kötelesmester műhelyé­nek teljes felszerelése, amely valamikor öt hold földet is megért, ma pedig 500 forintért vásárolta meg az intézmény. Ezzel együtt már mintegy 15 különböző kiskunsági kézmű­ves anyagot, így például ko­vács-, lakatos-, mézesbábos-, [ takács-, szűcs-, továbbá késes-, szűrszabó-, kalapos- és kádár­felszerelést őriz a múzeum. — Brigádsiker. A gödöl­lői Agráregyetem tangazda­ságában dolgozó 45 tagú Li- szenko brigád a nagygom- bosi területen november kö» zepére befejezte az őszi munkákat: kikelt az 1100 hektárnyi búza, kisorolt a két héttel ezelőtt vetett 250 hektár káposztarepce is. A brigád az éves tervén túl, a IV. ötéves terv időszakára vállalt feladatait is teljesí­tette. vizsgát az új KRESZ-ből. A kultúrotthonok és a művelő­dési házak adtak otthont azok­nak a tanfolyamoknak, ame­lyeket ezekben a napokban már a magángépjármű-veze- tők is látogathatnak. A járási és városi Közleke­désbiztonsági Tanács ezúton is kéri azoknak a vállalatoknak, intézményeknek, illetve ter­melőszövetkezeteknek az ille­tékeseit, vezetőit, hogy azok, ahol eddig még nem szervez­ték meg a gépkocsivezetők ok­tatását — jelentkezzenek a járási és városi rendőrkapi­tányság közlekedésrendészeti csoportjánál. A tanfolyamok­kal kapcsolatban itt ugyanis mindennap — szombaton is — délelőtt ügyeletet tartanak, ezzel is megkönnyítve az ér­deklődök számára a beiratko­zást. Az új KRESZ kérdéseiből összeállított tesztlapok egyéb­ként kedvező képet mutatnak. A hallgatók többsége alaposan megtanulta a január elsején életbe lépő szabályok gyűjte­ményét, s ez egyúttal az ok­tatás színvonalát is dicséri. Fülklipsztől az indigóig Bőrünk védelmében SPORT + SPORT -i- SPORT SPORT Nagyszerű második helyezés! Vívósiksr a Sportcsarnokban Budapesten, a Sportcsarnok új vívótermében vasárnap rendezték meg a másodosztá­lyú kardcsapatbajnokságot. A kapott jelentés szerint a csa­patok a feljutásért, illetve a ben* maradásért kemény, szín­vonalas csörtéket vívtak. A Pest megyét képviselő GEAC- vívók a tőlük megszokott lel­kesedéssel, szép akciókkal sze­rezték meg az előkelő máso­dik helyet. Külön is említést érdemel a legfiatalabb, Gémesi Levente támadó szellemű, eredményes vívása. Lehet, hogy ő lesz a harmadik . juniorválogatott, amelyet a GEAC nevelt ki? A gödöllői vívógárda a szereplő együttesek közül megszakítás nélkül a leghosszabb idő óta tartja az NB Il-es szintet. A csapatbajnokság végered­ménye: 1. DVTK, 2. GEAC, 3. Csepel, 4. Szombathelyi Hala­dás, 5. Ózd, 6. MEDOSZ, 7. KSI, 8. MTK-VM. szőke, vöröses hajú, fehér bő­rű egyének, de rájöttünk, hogy e szabály alól nagyon sok a kivétel, és az ellenke­zője is igaz. És melyek ezek a vegyi anyagok? Soruk nagyon hosszú, s egyre hosszabb lesz. Mondhatjuk, hogy a min­dennapi életben használt anyagok nagy része: a cipő­krémtől a fülklipszig, az in­digótól a műszőrmén át a te­lefonkagylóig számtalan anyag okozhat túlérzékenységi tüne­teket, irritálhatja az érzé­keny bőrt. MELYEK EZEK A TÜNE­TEK? Viszke'tegség, bőrpír, duzzanat, hámlás, nedvezés. Természetesen ezeket a be­teg nem egyik napról a má­sikra észleli, a tünetek ki­fejlődéséhez nagyban hozzá­járulhat a viselkedése is. Ak­kor, ha például erélyesen és szorgalmasan vakaródzik, s akkor is, ha elfogad minden tanácsot, „népi gyógymódot”, felhasznál minden, a láda­fiában található kenőcsöt, po­rnódét. A mindennapi kozmetiká­ban használatos szerek kö­zül megemlítem azokat, ame­lyekre bizonyos bőrtípusok érzékenyek lehetnek; ilyen a szempilla- és hajfesték, haj­színező, lakk, rúzs, púder, krém, különböző spray-ek, szájvizeik, fogpaszták. ' Nem akarok itt ellenpropagandát kifejteni, csak figyelmeztet­ném a nőket: óvatosan hasz­náljanak minden vegyi anya­got, s ne tartsák jelentéktelen­nek az első rendellenességet. A mosószerek is okozhat­nak kellemetlen tüneteket. A | r Bio Tomi, Ultra-család vala­melyik tagja nélkül el sem lehet képzelni egy mai ház­tartást. Sok előnyük ellené­re nem kevesen vannak azok, akik panaszkodnak ezekre a modern mosószerekre: „tönk­retette a kezemet!". De nincs visszaút a habzó szódához. Az igazsághoz azonban hozzátar­tozik, hogy nem is annyira a mosószer az irritáló, hanem a gyártáskor elkerülhetetle­nül belekerülő szennyező­dés. Ezért remélhető, hogy a technológia fejlődésével meg­szűnik majd a mellékhatás. Addig is tanácsos mosáskor hosszú szárú háztartási gumi­kesztyűt felhúzni, de ez ne le­gyen lyukas, s ne dolgozzunk benne sokáig! A FÉRFIAKAT IS érhetik kellemetlen vegyi hatások, nemcsak a nőket. Ennek az egyetlen rendszeres kozmeti­kai tevékenységük, a borot­válkozás révén vannak kitéve. A borotvaszappanok, krémek, borotvavizek és kenőcsök sze­repelhetnek irritáló gyanánt, bár ismerünk eseteket, ame­lyekben a pamacs volt a bű­nös. Szükség esetén cserélni kell a szappant, illetve a kré­met, vagy a pamacs helyett puszta tenyérrel is lehet ha- bosítani. Végezetül egy tanáccsal sze­retném befejezni a tájékozta­tómat: ha bárki bármely ve­gyi anyag hatására kisebb elváltozást, irritációt tapasz­tal, már az első tünet jelent­kezésekor forduljon orvoshoz, hogy a betegség elterjedését megakadályozhassuk. Dr. Trebitséh György léka még a földeken van, s prizmába rakva vár arra, hogy elszállítsák a halmokat a cu­korgyáraik. Hétfőn reggel folytatták a termelőszövetkezetek az éppen napirenden levő mezőgazdá­sági munkákat. Folyik vala­mennyi közös gazdaságban az őszi istállótrágyázás és mű­trágyázás, illetve az őszi ve­tések alá való szántás. Ezzel egyidőben megkezdő­dött a szövetkezetekben a zár­számadás előkészítése is. Sorra alakulnak a közös gazdaságokban a leltárbi­zottságok, amelyeknek feladata az lesz, hogy felmérjék a szövetkeze­tek gépparkját és állatállomá­nyát: vagyis azt, milyen ered­ménnyel zárult a termelőszö­vetkezetek életében az 1975-ös esztendő. A leltárbizottságoknak de­cember 25-ig kell végezniük munkájukkal. B. P. Az történt, hogy legalább kétszázan ücsörögtünk a cin­kotai HÉV-állomáson. Igazán szokatlan lehetett az a renge­teg ember, de más jelensége­ken is lemérhető volt, hogy a tegnapi hétfő nem tartozott a közönséges napok közé. Már a kezdet... az is különleges volt. Az Örs vezér téren bemond- ták, hogy K jelű buszok köz­lekednek a helyiérdekű he­lyett Cinkotáig. Az utasok egymást taszigálva hömpö­lyögtek a 32-es autóbusz meg­állójába, hogy helyet kapja­nak a semmiféle jelzést nem viselő csuklós es szimpla autóbuszokon. Közben külön­böző hírek keltek szárnyra magyarázatképpen a szokatlan utazasra. Mátyásföldnél minden kide­rült. A HÉV-sínek mellett egy felismerhetetlenül össze- roncsolódott valami hevert, amennyire meg lehetett álla­pítani, valószínűleg egy teher­vagon lehetett. Néhány méter­rel odébb ücsörgött egy HEV- szerelvény, a motorkocsi eleje összetörve, vakon meredt elő­re. Világos: baleset történt, emiatt átmenetileg megbénult a közlekedés. A mentesítő buszjáratokat példásan meg­szervezték, az utasok késede­lem nélkül megérkeztek Cin- kotára. De csakis odáig! A fe­jetlenség, a bosszúságáradat, a nagy-nagy kalamajka csak ott kezdődött. Mert ugye — joggal — mindenki arra gon­dolt, hogy a gödöllői HÉV az Örs vezér tér helyett onnan, Cinkotáról indul. De nem in­dult. Hogy mi is történt, ma­gam sem tudom. A hoppon maradt utasok felháborodottan kémlelték a rohamos gyorsasággal lepergő eseményeket, azt, hogy a Csö­mör és Gödöllő felől érkező szerelvényeket kiállítják a forgalomból, ami nem is volt olyan egyszerű feladat, mert Hétién reggel Cinkotán A NŐK FALUN ÉS VARO­SON egyaránt igyekeznek csi­nosan, ápoltan megjelenni. Szépítőszereket is használnak — ám ezek igénybevétele nem „lakóhelyhez kötött”. És azt sem lehet meghatározni, hogy ezek a szerek milyen hatással vannak. Bevezetőül annyit, hogy vannak egyes emberek, akik bizonyos vegyszerekkel szem­ben túlérzékenyek, azaz a vegyszerek hosszabb alkal­mazása következtében érzé­kennyé válnak. Tehát e sze­rek nem mindenkire, csak egyesekre tesznek nem kí­vánt hatást. Kik lehetnek ezek az „egyesek”? Sajnos, ezt előre megmondani nem tud­juk, semmi külső jel nem árulja el ezt az érzékenysé­get; egykor mondtuk, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents