Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-22 / 274. szám

xMídav 1975. NOVEMBER 22., SZOMBAT Hasznos hobbyk Hat szakkör­Vajon melyik a jobb, az íz- letesebb halászlé: amelyik szegedi, vagy amelyik bajai módra készül? ízlés dolga, mondhatná bárki, olyan ap­róság, ami szót sem érdemel. Igaza is lenne, ha nem ötszáz­hatvan ember vitatkozna rajta. Ennyi tagja van ugyanis a du­nakeszi József Attila művelő­dési központ horgászszakköré­nek. S ha csak ez lenne az egyetlen vitatott dolog! De az is vitatéma: hol fogható a leg- ízletesebb hal: a közeli Tőzeg­tóban, a Dunában, vagy két­száz kilométerrel távolabb, a Hármas-Körösben? Ebből mindjárt kiderül, hogy három nagy csoportra oszlanak a dunakeszi horgá­szok. A legtöbben, mintegy háromszázan a Tőzeg-tóra jár­nak pecázni. A dunai halakra kétszázan esküsznek. Hatvan elszánt horgász pedig inkább négyszáz kilométert vonatozik, de akkor is a Hármas-Körös­ben fogott halat tartja a legíz- letesebbnek. Közös időtöltés Hobby? Az a javából. Pi­hentető, idegnyugtató kikap­csolódás ülni a vízparton s lesni a szerencsét, amely vagy rámosolyog a horgászra, vagy sem. Altkor mehet valamelyik piacra, mert hal nélkül ugye mégsem , illik hazamenni egy félnapos pecázás után. Lényegében minden szakkör alapja a hobby. Az egy érdek­lődési körű emberek azért jönnek össze, szerveződnek szakkörökbe, hogy közösen hó­dolhassanak hasznos szenvedé­lyüknek. A dunakeszi művelő­dési központ vezetőd jól értik e természetes emberi igény lé­nyegét: helyet és lehetőséget biztosítanak minden olyan kö­zösségnek, amely együtt hasz­nosabban, gyümölcsözőbben tudja eltölteni szabad idejét. Kapcsolatban a legtávolabbi tájakkal A bélyegszakkör háromszáz tagja kéthetenként három- négy órát tölt együtt. Nem­csak egymással, hanem a vi­lág legkülönbözőbb országai­nak a bélyegeivel ismerked­nek, ami közvetve látókörüket, földrajzi tudásukat gyarapít­ja. A rádiós szakkör harminc tagja ugyancsak gazdag föld­rajzi ismeretekkel rendelkezik a technikai tudás állandó gya­rapításán kívül. A világ leg­távolabbi tájaival is sikerült már összeköttetést létesíte­niük, nemgyszer a saját ma­guk készítette készülékeken. Hasznos szenvedély? Vitatha­tatlanul az. A galambászszakkör százöt­ven tagja egyben galambte­nyésztő is. Ez meghatározza a szakköri munkát: előadások, viták teszik sokszínűvé a programokat, amelyeket jól A HÍRADÁSTECHNIKAI ANYAGOK GYARA felvételre keres női és férfi munkaerőt betanított munkára, több műszakos munkarendre, valamint szerszámkészítőket és elektrikusokat. Bérezés: a kollektív szerződés szerint Jelentkezni lehet naponta 7 és 15, szombaton 7 és 12 óra között a vállalat üzemgazdasági osztályán: Vác, Zrínyi u. 39. KÖZGAZDASÁG­TUDOMÁNYI EGYETEMET ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLÁT VÉGZETT, 5 évesnél nagyobb gyakorlattal rendelkező SZAKEMBERT VEZETŐI MUNKAKÖRBE FELVESZÜNK. írásos ajánlatot „Pest környéki nagyvállalat” jeligére a kiadóba kérünk. ezerkétszáz tag Dunakeszin egészítenek ki a havonkénti röptetések. Most ismét kiállí­tásra készülnek, ahol a nagy- közönség számára is bemutat­ják a legszebb, már nemegy­szer díjnyertes galambokat. Az ötven méhész ugyancsak hasznos hobbynak hódol. Vi­rágzáskor járják az országot méhcsaládjaikkal, ősztől tava­szig viszont elsősorban a szakelőadások, diafilmvetíté­sek adják a szakkör program­ját. Egyelőre csak az elmélettel A foto- és amatőrfilmes szakkör tagjai — két huszon- ötös csoportban — egyelőre csupán a fényképezés és a fil­mezés elméletével ismerked­nek heti két-két alkalompial. A gyakorlati munkára azon­ban csak a jövő esztendőben kerülhet sor — a művelődési központ átalakításának tervei­ben szerepel a laboratórium elkészítése. Mivel a fotózás és a filmezés komoly elméleti fel- készültséget igényel, türelme­sek a szakkör tagjai. Fényké­peket természetesen addig is készítenek — az elméleti fog­lalkozásokon megtanult gép­beállítás és képkomponálás ismeretének alapján, csupán az előhívás és nagyítás techni­kájának a gyakorlása marad majd egy későbbi időre. Aki rajzolni, festeni szeret, az a képzőművészeti szakkör­ben szerezheti meg a szüksé­ges alapismereteket. Jelenleg harminc fiatal tagja van a Talmácsi István vezette szak­körnek s legutóbb a dunake­szi művészeti napok program- sorozatának keretében mutat­ták be alkotásaikat a nagykö­zönségnek a fiatalok. Hadd tegyük hozzá: őszinte sikert aratott a dunakesziek körében a szakkör tagjainak grafikákat és festményeket felvonultató tárlata. összességében ezerszázhetven tagja van a dunakeszi József Attila művelődési központ hat szakkörének. Nagyszerű dolog, hogy majd ezerkétszáz ember kötődik kedvenc időtöltésén keresztül .a művelődési ház­hoz. Nemcsak úgy, hogy részt vesz valamelyik szakkör mun­kájában, úgy is, hogy gyakran aktív részese az intézmény más rendezvényeinek. Mert aki rendszeresen bejár a ház­ba, az akaratlanul is jobban odafigyel a más jellegű prog­ramokra, amelyek közül ez vagy az biztosain közel áll hozzá, vagy éppen kapcsolódik érdeklődési köréhez. Ezért di­cséretes a művelődési központ vezetőinek az a törekvése, hogy a lehetőségekhez képest minden feltételt biztosítani kí­vánnak a szakkörök még tar­talmasabb tevékenységéhez. Prukner Pál' Kétszáz év emlékei Hamarosan megnyílik a zsúmboki Falumúzeum a hazai és a kül­földi turisták előtt. Gazdag gyűjtemény mutatja be a vidék lakúi mintegy 2 évszázados életének mindennapos használati tárgyalt. Ké­pünkön Lapu Istvánná, a Falumúzeum vezetője. Ifj. Fekete József felvétele A szegedi szabadtéri programja Horváth Mihály, a szegedi szabadtéri játékok ügyvezető igazgatója pénteken hivatalá­ban sajtótájékoztatót tartott a jövő évi nyári ünnepi hetek programjáról. Elmondotta, ho^y 1976-ban tizenhat elő­adást tartanak a Dóm téri színpadon. A megnyitó július 24-én lesz, amikor Madách Az ember tragédiája című mű­ve kerül színre Szinetár Mik­lós és Félix László rendezésé­ben. A programon szerepel Verdi Nabu ccója is, Békés András rendezésében és Ober­frank Géza vezényletével. Az 1975. évi előadást felújítva ad­ják elő Erkel Bánk bánját. A rendező ismét Vámos László, a karmester pedig Pál Tamás lesz. A könnyebb műfajt Strauss Cigánybárója képvi­seli. MEM, NIM Szakoktatás, továbbképzés Az Allatorvostudományi Egyetemen, a mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdészeti és faipari szakoktatás helyzetéről és időszerű . feladatairól tájé­koztatta tegnap dr. Szűcs Kál­mán, a MÉM főosztályvezetője a magyar sajtó képviselőit. Többek között elmondotta, hogy a tárca szakosítása telje­sítette a IV. ötéves terv elő­irányzatait. Az elmúlt időszak­ban 11 ezer hallgató végzett az egyetemeken és főiskolá­kon, 16 ezren érettségiztek a szakközépiskolákban, 39 ezren kaptak szakmunkásbizonyít- ványt, s csaknem 50 ezren vet­tek részt a betanítottmunkás- képzésben. A gazdaságok, a vállalatok nagyszámú munka­helyet ajánlottak fel számuk­ra. Ugyancsak tegnap a Nehéz­ipari Minisztérium vezetőinek értekezletén is a munkások, a középfokú végzettségű szak­emberek és a vezetők tovább­képzésének eddigi eredmé­nyeiről tárgyaltak. Évente mintegy 25 ezer munkást von­tak be az új rendszerű tovább­képzésbe, az idén már 39 ezren tanultak különböző tanfolya­mokon. Az utóbbi három esz­tendőben több mint 100 ezer fizikai dolgozó, a munkások­nak csaknem fele bővítette szakmai, politikai és társadal­mi ismereteit. A tanácskozá­son elhangzott, hogy a jövőben javítani kell a továbbképzés tervszerűségét, bevezetik a fel­nőttek pályaválasztási tanács­adását is. Színházi esték Az ifjú W. újabb szenvedései Bemutató a Pesti Színházban Az NDK színházművészeté­nek hetén több budapesti és vidéki színház tartott bemuta­tót inai NDK-beli szerzők mű­vedből. Ezek sorában az egyik a Pesti Színház új darabja. Tinédzser, mint egy dráma abszolút főhőse? Ráadásul olyan, aki a színpadi cselek­mény kezdetékor már halott? £ em túl gyakori, de minden- letre elég bizarr ötlet. Az NDK-beli drámaíró és filmforgatókönyv-szerző, Ul­rich Plenzdorf, egy alig ti­zennyolc esztendős fiút, Ed­gar Wibeaut választja Az if­jú W. újabb szenvedései cí­mű színpadi játékának hő­séül. Nem véletlenül: a fiú­ban kétségtelenül sok problé­mával küszködő (és sok prob­lémát okozó) nemzedék kép­viselőjét óhajtja megrajzolni. Sokan elmondták már érről a nemzedékről, hogy milyen: leírták nyeglének, önhittnek, tiszteletlennek, lődörgőnek, céltalannak, eszméket és ha­gyományokat nem tisztelőnek, elmondták róliuk, hogy mit szeretnek és mit nem, kit is­mernek el és kit nem, meny­nyire utálják a lel'kifröccsö- ket és mennyire bírják a beatet és a kötetlenséget. Job­bára negatívumokat mondtak el róluk az idősebb korosz­tályt képviselő írók, filmesek. Jó tulajdonságaikat, érdeklő­désük újszerű vonásait, gene­rációs problémáik valós mag­ját sokkal kevesebben vették észre, s ábrázolták meggyő­zően, hitelesen, igazán művé­Kiállítótermekben Világrészek körf orgalma Vác, Nagymaros, Pomáz üzenete A szovjet kultúra napjai ke­retében nyílt meg az Ernst Múzeumban a mai szovjet ák- varell eredményeit jelző kiál­lítás. Meglepő a nagy méret, az olaj képek hivatásának fenntartott témák vállalása is a vízfestmény eszközeivel. Meglepő a sok változat, a té­ma- és formabőség. Az élet minden területe a festészet forrása, mely Szkulme és Bo- riszov művészetében konstruk­tív elemekkel születik meg. Jól, magabiztosan. Áradó len­dület jellemzi Budrisz tájait, de a sodró szenvedély kiegé­szül a szerkezet kínos fegyel­mével P. Bem labdajátékot kí­sérő alkotásán, mely Óvári László utóbbi alkotásain is megtalálható. A stílusnak, a formai telitalálatnak ugyanis nincsenek határai — egymás­tól függetlenül is megtalálhat­ják lehetőségeit — P. Beim Ri­gában, Óvári László Budapes­ten. Végtelen tájak, a munka öröme, az évszakok érintetlen szépsége rezdül a művek nagy gonddal készült felületén, mely egyúttal ízelítőt ad a magyar, közönség számára a szovjet képzőművészet új eredményei­ből. A Néprajzi Múzeum Óceánia művészetét mutatja be az UNESCO vándorkiállításainak tábláival és műtárgyaivál. Ér­dekes és fontos kiegészítése ez a tárlat annak a világ minden tájáról látogatókat vonzó kul­túrtörténeti anyagnak, melyet Biró Lajos gyűjtött a század elején a csendes-óceáni szige­teken, s mely állandó kiállí­tásként a második emeleten megtalálható. Igaz, katalógus nélkül, de a maga önálló pom­pájában, melynek felbecsülhe­tetlen értéke ezrek helyett milliós közönséget hív és vár, hiszen a látogatók egész kon­tinens üzenetét foghatják fel a nem műveknek szánt, de re­mekművekké érlelődött tár­gyak tobzódó formáiban, ★ Karácsonyi Irén festmé­nyekkel mutatkozott be a Fé­nyes Adolf teremben. Minden művét csöndes szenvedély és lelkiismeret kormányozza. Nem indít, har.em összegez, saját szigetén tartózkodik. Igé­nyesen, őszintén, vállalt esz­ményei iránti hűséggel. I ★ Berki Viola grafikái, me­lyek a Helikon Galériában láthatók, nem érik utol fest­ményei hőfokát. Azért nem érik utol, mert ismétlik. Bár­mennyire fáj kimondani, tár­lata enyhe csalódást okozott. Ezúttal a művek nem sistergő mesevarázsukkal, hanem a gyors önmegelégedés közép­szerével érveltek nem teljesen meggyőzően. ★ A Vácott alkotó Sáros And­rás Miklós eddigi életművé­nek legjobb grafikáival szere­pel november 38-ig a nyírbá­tori Báthori István múzeum­ban. ö gondolati erejének kö­szönheti minőségének fokozó­dó állandóságát, s ez az esz­mei bátorság mindig megta­lálja az eddig ismeretlen s ezért egyedi formát. Innen fejlődése, változatossága, mű­veinek használhatósága esz- mélésünkben. Bevallom, előbb láttam „Drezdai emlék”-ét, mint Drezdát, bevallom, hogy az ő rajzának grafikai ösvé­nyén hamarabb találtam meg a város sorsának szövevényes hálózatát. Ez az, amit szinte valamennyi művének köszön­hetünk; tájékozódást, eligazo­dást a század dolgaiban. A Pomázon élő Puskás Lász­ló tavaly települt hazánkba Lvovból. Festészetünk egyik biztató ígérete, aki, Tokióban UNESCO ezüstérmet és a Komszomol KB díját kapta 1967-ben Moszkvában. Sodró lendület, izzó szenvedély és csönd, bensőség jellemzi mű­vészetét, „lüktető kolorit”, ahogy korszerűségét határozza meg Bereczky Lóránd. Ezúttal Budapest után Szegeden, a Gulácsy-teremben találkozha­tunk festményeivel. Időszerű lenne bemutatni alkotásait Pest megyében is, ahol él és dolgozik, ahol művészi mun­kával készül a nagy festmé­nyek megalkotására. ★ Lehetetlen valamennyi or­szágos tárlatot bejárni, olyan sokrétű az ajánlat, de me­gyénkből sokan utaznak Kecs­kemétre, Veszprémbe, Mis­kolcra, Győrbe, Békéscsabára. Hozzájuk szólunk, hiszen e vá­rosokban találkozhatnak Ta- vaszy Noémi, Mazsaroff Mik­lós, Kárpáti Éva, Luzsicza La­jos alkotásaival. Valameny- nyien hosszabb ideig alkottak Nagymaroson, valamennyien rajzoltak, festettek nagymaro­si tájakat. Műveik éppen ér­tékrendjük következtében ju­tottak el az országos áramlás lehetőségéhez attól függetle­nül, hogy jelenleg hol élnek, milyen eszményeket vallanak. Közös bennük, hogy művészi készülődésük, folyamatuk egyik állomása Nagymaros volt, Nagymaros marad leta- gadhatatlanul. Losonci Miklós olvasgatva, Edgar lassan ma­ga is valamiféle mai Wer- therré lesz) igyekszik az álta­lános szintjére emelni Edgar egyedi figuráját, de ez nem sikerül elég következetesen. Részint azért nem, mert Ed­gar túlságosán szélsőséges fi­gura, túlságosan nyers, láza­doz/ és nyugtalan, s ugyan­akkor e nyerseség,' lázadozás és nyugtalanság mögött több a divatos magatartásforma utánzása, a valódi ok. Részint pedig azért nem, mert nem érezzük elég világosan Plenz­dorf szándékait: kinek tulaj­donítja az ifjú Edgar Wibeau jelképesnek is felfogható pusztulását? Hogy hibás a társadalom, a körülmények, a nem eléggé megértő környe­zet, vagy maga Edgar, szét­szórt, csakazért is, néhol gyer­mekesen éretlen magatartásá­val — ezt az író nem fogal­mazza meg elég világosam így aztán végül is nem tud­juk, el kell-e ítélnünk ezt a szertelen, időnként idegesítő, de nem tehetségtelen, nem értéktelen kamaszt, vagy fenntartások nélkül szeret­nünk kell? A bemutatásakor, két évvel ezelőtt az NDK-ban is vitá­kat kiváltott darab a Pesti Színházban kitűnő előadásban került színre. Marton László — a Pop-fesztivál és a Har­mincéves vagyok rendezője — egy, a színház által tudatosan vállalt, a fiatalabb nézőréte­gekre támaszkodó program újabb darabjaként állította színre a darabot, Fehér Mik­lós remek díszletében. A fő­szerepre, az önmagát, s ön- < maga helyét a világban kere­ső Edgár alakjára kiemelke­dően jó fiatal színészt sike­rült találni a főiskolát most végzett Hegedűs Géza szemé­lyében. Marton kitűnő tempó­ban, rendkívül fiatalos meg­oldásokkal — Tandori Dezső budapesti szlenggel magyarí­tott fordításának nyelvi öt­leteit is jól kiaknázva — ál­lítja elénk a történetet és benne a főhőst. Friss, élénk előadás ez, talán kissé opti­kai csalódást is okozó, mert eltakarja a darab dramatur­giai és mondanivalóbeli gyen­géit. S ehhez még hozzájárul Hegedűs csaknem hibátlan alakítása. Az ő Edgárja, bár időnként tenyérbemászóan nyegle, mégis rendelkezik a fiatal és szertelen állatköly­kökre jellemző lefegyverző kedvességgel. Meglehet, ez okozza, hogy Edgárt rokon­szenvesebbnek látjuk, mint az karakteréből következne. Minden tekintetben méltó partnere Hegedűsnek egy kedves fiatalasszony alakjá­ban Egri Márta; érdesen is hamvas bájjal formálja meg pályafutása talán legjelentő­sebb szerepét. Mellettük fi­gyelemre méltóan teljes ka­raktert rajzol Balázs Péter (az apa), Szombathy Gyula (a bri­gádvezető), Szakácsi Sándor (Edgar barátja), Sörös Sándor (egy jóindulatú, bumfordi me­lói). Takács István / szi fokon. Inkább a riportok, dokumentumfilmek, szociog­ráfiák adtak valós képet er- \ ről a nemzedékről, nem pe- [ dig a különböző műfajú mű- ' vészi alkotások. | Plenzdorf mintha ebből a I hiányosságból akarna törlesz- I teni. Eredetileg filmnovellá­nak írott, s ilyen formában közreadott művében a mai ti­nédzser olyan típusát rajzol­ja meg, aki — ahogy nálunk mondanák — problémás gye­rek. Apja eltűnt az életéből, anyja egyedül nevelte, amo­lyan „csakazértis megmuta­tom” módon. A fiú, Edgar, ráunt a mama görcsös szigo­rúságára, ráunt a túl szabá­lyosnak ígérkező életre, s megpróbálta megkeresni a sa­ját egyéniségét és azt a fog­lalkozást, amihez kedve és tehetsége van. De jnire mind­ezt megtalálhatta“" volna, egv baleset (melyet maga idéz elő gondatlanságával) kioltja az életét. Maga a darab lényegében egy nyomozás története: Ed­gar rég eltűnt apja kezdi ku­tatni, mi is történt a fiával, ki is volt ez a gyerek, s miért halt meg ilyen ostoba módon. A nyomozás feltárja Edgar kapcsolatait, baráti körét, ér­deklődését, erőfeszítéseit a társak és a megfelelő, neki illő életforma megtalálására. Plenzdorf érdekes ötlettel (egy, az illemhelyen talált, szakadozott Goet/ie-kötetet, Az ifjú Werther szenvedéseit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents