Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-18 / 270. szám

» 1975. NOVEMBER 18., KEDD =xMttm „E tapasztalatok is hozzájárulnak népünk harcának sikereihez,, Aivaro Cunhal Pest megyei látogatáson A termelőszövetkezeti munkával ismerkedtek Vácszentlászlán Tájékozódás és kölcsönös, őszinte tájékoztatás — ez jel­lemezte azt a jó fél napot, amelyet a portugál pártveze­tők vasárnap a valkó—vác- szantlászló—zsámboki Egye­sült Zöldmező Termelőszövet­kezetben töltöttek. A látogatásra (melyet la­punk 1. oldalán jelzünk) dél­előtt 10 óra tájban érkeztek, s az első percek baráti, meleg fogadtatása és Kis Emilnek, a gödöllői járási pártbizottság első titkárának üdvözlő szavai után nyomban beható beszél­getés, kötöttségek nélküli va­lóságos munkamegbeszélés kezdődött, s tartott egész idő alatt. A vendégeket rendkívül érdeklő téma állt a középpont­ban: hogyan alakultak ki ha­zánkban a közös gazdaságok, hogyan dolgoznak, milyen eredményeket érnek el és ho­gyan él a termelőszövetkezeti parasztság. Alvaro Cunhal és Diniz Mi­randa nemcsak nagy érdeklő­déssel figyelte Furulyás János tsz-elnökiiek, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagjának csaknem egyórás tájékoztató­ját, hanem újból és újból jegyzetfüzetük fölé hajoltak, hogy feljegyezzék annak a fo­lyamatnak az állomásait, ame­lyek a mai hatezer hektáros szövetkezet számos szép ered­ményéhez vezettek. Politikai, gazdasági módszerekről, el­vekről, gyakorlatról egyaránt szó esett a tájékoztatóban és a rákövetkező beszélgetésben, melynek során újabb és újabb kérdések hangzottak eL Min­den érdekelte a vendégeket; a termelési eredmények, a gép-, a műtrágyaellátás, a termelés- szerkezet éppúgy, mint a tsz- tagok személyes helyzete, szo­ciális ellátása, a nyugdíjasok aránya, a művelődési lehetősé­gek és hasonlók. Érdeklődé­süknek azonban érthetően a homlokterébe került, hogy mi­ként sikerült idáig eljutni. Mi­lyen rétegekből jöttek a ter­melőszövetkezetek tagjai, ho­gyan küzdötték le a bizonyára mutatkozó szemléletbeli elté­réseket, különbözőségeket? Hogyan dolgoztak a kommu­nisták, miként formálódott, alakult egységes osztállyá a termelőszövetkezeti paraszt­ság? Nem is titkolták el a jelen­levő helyi vezetők — Furulyás János mellett dr. Cseri László, a községi pártvezetőség titká­ra és Szűcs Jánosné, a tsz zsámboki üzemegységének alapszervezeti titkára —, hogy hosszú és küzdelmes volt az út. Sok munka, meggyőzés kellett odáig, amíg mindenki belátta, hogy az ember értékét nem egykori földtulajdona, hanem munkája adja meg. A tapasztalatcsere, a részle­tesebb tájékozódás „menet­közben” folytatódott: a vendé­geket meginvitálták a gyakor­lati élet színhelyeire is. Meg­tekintették a zsámboki üzem­egységben a 400 férőhelyes szakosított szarvasmarhatele­pet, az előírásos, fehér kö­penyben lépve a tbc- és bru- cellafertőzés-mentes szép jó­szágállomány istállóiba. Ko- lozs László üzemegységvezető kalauzolásával megszemlélték a korszerű borjúnevelőt is, valamint az évi 14—15 millió forint értéket előállító két lu­cernafeldolgozó üzemet. Aztán a vácszenitlászlói üzemegység­ben a Gálga Tejfeldolgozó és Értékesítő Közös Vállalkozás A zsámboki tehenészetben Ko-lozs László (a képen jobb szélen) be­szél munkájukról. Balról Jobbra: Diniz Miranda, Cservenka Ferencné, Furulyás János, AT var o Cunliai. Koppány György felvétele munkájával ismertette meg őket Gádor József termelési igazgatóhelyettes. Bemutatta a feldolgozás folyamatát, mely­nek eredményeként 120 üzlet­ben, a környező községekben és a fővárosban találhatók és kedveltek termékeik. Ezek kettős haszonnal is járnak: nagy területen biztosítanak zökkenőmentes ellátást és jól jövedelmeznek a vállalkozás­ban részt vevő szövetkezetek­nek. Láthatóan mély benyomást tettek a tapasztaltak a portu­gál vezetőkre, hiszen hazájuk­ban a félévszázados fasiszta elnyomás kártékony volta rá­nyomja bélyegét a mezőgazda­ságra is. Ezért jegyezte meg Alvaro Cunhal: — E rövid látogatásból is ki­tűnik, mennyire elmaradott Portugália mezőgazdasága. Mennyi a teendő! Nagy segít­ségünkre lehetnek e téren is a szocialista országok, köztük Magyarország tapasztalatai. A későbbiekben azt is hoz­zátette, hogy a portugál kom­munisták már az illegalitás esztendeiben, amikor csak te­hették, tanulmányozták a Szovjetunióban, a szocialista országokban a közös gazdál­kodás módjait, útját. Mindig remélték, hogy hasznosíthatják saját hazájukban. — Meet már végre más kö­rülmények között szerezhe­tünk tapasztalatokat — mon­dotta —, mert amit látunk, ta­nulunk, az nem távoli jövőre félretett tanulság. Ha még nem is hajtottuk végre a szo­cialista forradalmat, de már jelenleg is fel tudjuk használ­ni tapasztalatainkat ahhoz, hogy hozzájáruljunk népünk harcához, sikereihez. — E harc iránt Magyaror­szágon is nagy együttérzés nyilvánul meg mindenütt — tájékoztatta a vendégeket Cservenka Ferencné, a megyei pártbizottság első titkára. — Megmutatkozott ez az elmúlt hetekben lezajlott pártnapo­kon is, amelyeken a nemzet­közi kérdések szerepeltek na­pirenden. A beszámolók után általában a legtöbb kérdést Portugáliáról tették föl, még­pedig a munkástömegek irán­ti szolidaritás szellemében. Jó, ha a portugál elvtársak ezt is tudják, s ezt is érzik nehéz politikai harcukban. Alvaro Cunhal és Diniz Mi­randa bizonyára sokat meg is érzett ebből vasárnap a vác- szentlászlói látogatás után... MOSZKVA Magyar-szovjet tudományos műszaki együttműködési tárgyalások Vlagyimir Kirillin szovjet miniszterelnök-helyettes meg­hívására hétfőn magyar dele­gáció érkezett a szovjet fővá­rosba, élén Aczél Györggyel, a Minisztertanács elnökhelyet, tesével, a tudománypolitikai bizottság elnökével. Moszkva kijevi pályaudva­rán Aczél Györgyöt és a dele­gáció tagjait Vlagyimir Kiril­lin szovjet miniszterelnök-he­lyettes fogadta. Megjelent a küldöttség fogadására Rapai Gyula, hazánk moszkvai nagy. követe is. Délelőtt megkezdőd­tek a hivatalos megbeszélések Aczél György és Vlagyimir Kirillin között. Az eszmecse­rék során a két ország közötti tudományos-műszaki együtt­működés időszerű kérdéseit te­kintik át. Befejeződött a vasasok és a pedagógusok szakszervezeti kongresszusa Vasárnap befejezte munká­ját a vasasszakszervezet és a pedagógus-szakszervezet kong­resszusa. A vasasok kongresszusán el­hangzott 41 felszólalásból ki­derült, hogy a dolgozók igen- lik a gazdaságos termékszer­kezet gyorsabb ütemű kialakí­tását, s a beruházások befeje­zési határidejének megtartá­sát. Többen javaslatot tettek a munkaerő-gazdálkodás javítá­sára, a munkafegyelem lazasá­gainak megszüntetésére. Az el­fogadott határozat szükséges­nek tartja ötéves komplex ak­cióprogram kidolgozását a munkaerőhelyzet javítására. A vasasszakszervezet — egyebek közt — kiemelt feladatának tekinti a vállalati lakásépítke­zések szorgalmazását. A küldöttek megválasztották a 121 tagú központi vezetősé­get, s az elnökséget. A Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének elnökévé Borovszky Ambrust, alelnökévé Csenterics Sándort, a százhalombattai hőerőmű vezérigazgatóját és Szabó Pi­roskát választották. A szak- szervezet főtitkára Méhes La­jos. Titkárai Farkas Lajosné, Koltai Endre és Sugár György. A pedagógusok kétnapos ta­nácskozásán közös célként fo­galmazódott meg, hogy a szak- szervezet járuljon hozzá az oktatómunka korszerűsítésé­hez, feltételeinek, tartalmának, módszereinek gazdagításához, s a nevelés hatékonyságának növeléséhez. A hozzászólók — egyebek közt — sürgették a törzsgárdatagság kérdésének rendezését, foglalkoztak a pe­dagógusok lakásproblémáival, s a fiatal oktatók helyzetével. A küldöttek megválasztották a szakszervezet 111 tagú köz­ponti vezetőségét és elnöksé­gét. Elnök dr. Csűrös Zoltán, alelnök Pataki Tiborné, főtit­kár dr. Voksún József. Titká­rok Orbán Sándorné és Sárái Lajos. A hazai könyvkiadás jól szolgálja a párt művelődéspolitikai célkitűzéseit Ülést tartott az országgyűlés kulturális bizottsága Könyvkiadásunk az elmúlt esztendőkben eredményesen fejlődött, megfelelt a kulturá­lis politika követelményeinek — állapította meg tegnapi ülé­sén az országgyűlés kulturá­lis bizottsága. A dr. Ortutay Gyula elnökletével megtartott tanácskozáson — amelyen részt vett Raffai Sarolta, az ország- gyűlés alelnöke, dr. Marczali László kulturális miniszter- helyettes, továbbá számos könyvkiadó vállalat igazgató­ja is — a képviselők a magyar könyvkiadás, -terjesztés hely­zetét elemezték, s részletesen megvitatták az ágazat követ» kező évekre szóló tervéit. Gábor Viktor, a Kiadói Fő- igazgatóság vezetője tájékoz­tatójában egyebek között hangsúlyozta: a IV. ötéves terv éveiben egyenletes, néhány ágazatban dinamikus volt a könyvkiadás fejlődése, s ha­tékonyan szolgálta a párt mű­velődéspolitikájának céljait. 1970-ben 4793 mű látott napvi­lágot, kis híján 47 millió pél­dányban; tavaly már 7281 mű 68 millliót is meghaladó pél­dányban. Nőtt a könyvkiske­reskedelmi forgalom is: bevé­tele 1970-ben 1 milliárd 33 mii. lió forint 1974-ben 1 milliárd 617 millió forint volt. Ennél is örvendetesebb, hogy esztendő­ről esztendőre növekedett az üzemi munkásság könyvvásár­A földreform a reakció elleni harc egyik lő frontja Alvaro Cunhal nyilatkozata a Pest megyei Hírlapnak A vasárnapi látogatás alkalmával, ami­kor Alvaro Cunhal köszönetét mondott a látottakért a termelőszövetkezet veze­tőinek, ismét kifejezésre juttatta, hogy tapasztalataikat átadják otthon és hasz­nosítják a maguk körülményei között. Ehhez kapcsolódott a kérdés, amelyre a Portugál Kommunista Párt főtitkára választ adott az MTI és a Pest megyei Hírlap képviselőinek. — Hol tart az agrárreform Portugá­liában? — A helyzet megértéséhez tudni kell — válaszolta Alvaro Cunhal —, hogy az ország déli részén a nagyüzemi me­zőgazdasági termelés dominál, amelyen belül húszezer hektáros földek is van­nak egy kézben, északon viszont kisgaz­daságokat találunk, helyenként félhek­táros átlagterülettel. A társadalmi vi­szonyok is ennek megfelelőek: délen, a keresőképes lakosság 90 százaléka agrárproletár, északon pedig a kis- és középparaszti rétegek élnek. Az agrár­reform ezért az ország déli részét érinti elsősorban. Itt az agrárproletárok ma­guk kezdeményezték, még a hivatalos kormányrendelet előtt a reformot, ma­guktól vették sorra birtokba a földeket. Az azóta megjelent kormányhatározat hátránya, hogy magasan állapította meg az egyéni birtokok felső határát, ami 500 hektár, sőt gyenge minőségű földek­nél 700 is lehet. Ám még ezt a kormány, határozatot is akadozva hajtják végre, rendkívül nagy ellenállást tanúsítanak az államapparátuson belül is, másrészt a volt földbirtokosok és általában a reakciós erők. Tulajdonképpen csak a mezőgazdasági munkások, volt nincste­lenek harcának eredménye, ahol nap­jainkban az agrárreform tart. Jelenleg egymillió hektár föld van már a dolgo­zók kezén, s jó pár száz termelői egy­séget hoztak e területen létre. Ezeket az egységeket szövetkezeteknek nevez­zük, eltérnék azonban attól, amit e meghatározás a szocialista országokban jelöl. Nehezíti a dolgot, hogy az elfog­lalt földek azelőtt jóformán megműve- letlenek voltak. A volt nagybirtokosok ugyanis parafaeladásból szerezték a jö­vedelmüket, mert ez nem igényel na­gyobb befektetést, a föld gondozását. Most rendkívül megfeszített, hősi mun­kával teszik termővé az új tulajdono­sok a földeket. Eközben a reakciós erők különféle terrorszervezeteket hoznak létre, hogy megfélemlítsék őket, meg­zavarják a munkát. Alvaro Cunhal e szavainál a beszél­getésünknél jelen levő Diniz Miranda felé fordult, aki maga is korábban me­zőgazdasági munkás volt. — Miranda elvtárs személyesen Is részese volt ilyen támadásnak — mon­dotta. — ö most pártvonalon annak a területnek a vezetője, melyhez az agrár­kérdések tartoznak, s a volt földbirto­kosok által szervezett erők bombát dob­tak a lakóházára. Sok hasonló merény­let zajlott már az ország déli részén az agrárproletárok és vezetőik ellen. Emellett gazdaságilag is igyekeznek megfojtani a reakciós erők az új mező- gazdasági egységeket. Nehézségeket te­remtenek a műtrágya- és más szüksé­ges anyagellátásban, megtagadják a hi­teleket, megzavarják a szállítást. Állan­dó harcra van tehát szükség velük szemben. Ebben maga mellett érezhe­ti az agrárproletariátus, a kisparasztság a munkások, a forradalmi szakszerveze­tek segítségét és természetesen a mun­kásosztály élcsapatát, a kommunista pártot. A baloldali ifjúság, a diákság is gyakori szolidaritási mozgalmat szervez, százával mennek a mezőgazdasági ter­melőegységekbe, hogy munkával is se­gítsenek. — És a további út? — Az országban még aktív a reak­ció és az ellenforradalmi veszély is fennáll — jelentette ki Alvaro Cunhal. — Ám a forradalmi erők, a fegyveres erők mozgalmán belül és azon kívül is, jelentékenyen megnőttek. Ennek alap­ján már olyan döntések is léteznek, amelyeket a hatalmi szervek intézke­désein túl maguk a néptömegek hoztak, s olyan eredmények, amelyeket ugyan­csak ők értek el. Ilyen példa erre ép­pen az agrárreform, a földreform, amely jelenleg a reakció elleni harc egyik fő frontja. Ez jelenti a szabadságjogok vé­delmét is azon az úton, amely új, de­mokratikus Portugália felépítéséhezve, zet, s ami később, reméljük, elvisz a szocializmushoz is. Lőkös Zoltán I lása. Ami könyvexportunkat illeti: kiadványaink 97 orsáBg. ba jutnak el, évi átlagban ma már 3 millió magyar könyvet értékesítünk határainkon túl. A következő esztendőkben, az V. ötéves terv időszakában a könyv iránti érdeklődés nö­velésével számolnak a Kultu­rális Minisztériumban. A könyvkiadásnak és -terjesztés­nek a változó társadalmi-gaz- dasági-kulturális körülmények között még hatékonyabban kell szolgálnia a művelődéspoliti­kai célokat, a tömegek szocia­lista tudatának fejlesztését, a marxizmus-leninizmus további térhódítását, a- népgazdasági igények' kielégítését; A politikai könyvkiadás elő­terében továbbra is az MSZMP tevékenységének széles körű ismertetése, határozatainak feldolgozása és elterjesztése áll. A Nemzetközi zsebkönyv­tár címmel induló új sorozat a legfontosabb nemzetközi ese­mények társadalmi-politikai hátterének megvilágítását tűz­te ki célul. Tematikailag gaz­dag és sokszínű a magyar iro­dalom kiadásának terve is. A kiadók újabb zsebkönyvsoro­zatokat adnak ki, amelyek si­keres, értékes prózai művek nagyobb példányú utánnyomá­sait tartalmazzák. A világirodalmi könyvki­adásban növekszik a szocia­lista eszmeiségű művek ará­nya, s a könyvkiadás általá­nos fejlődésénél is nagyobb ütemben növekszik a gyer­mek- és ifjúsági könyvkiadás mű- és példányszáma. Az V. ötéves tervben a könyvkiadás általános fejlesztési üteménél gyorsabb előrelépés várható az ismeretterjesztő művek kiadá­sában, új, nagy példányszá­mú, olcsó sorozatokat indíta­nak. Az előterjesztést követő vi­tában a képviselők hangsú­lyozták: a magyar könyvki­adás színvonala magas, kiáll bármilyen összehasonlítást. A képviselők szorgalmazták, hogy a diákok számára készülő ol­csó kiadványokat a következő tervidőszakban se csökkentsék, s lehetőleg hangolják».. Össze kiadásukat az iskolai tanter­vekkel. Kérték: jelentessenek meg több kétnyelvű könyvet, mert a kiadványok nagy segí­tői a nyelvet tanulóknak. \ A bizottság véleménye egy- * bevágott a minisztériuméval: érdemibbé, hatékonyabbá kell tenni a kiadók mellett műkö­dő szerkesztői tanácsok mun­káját. Akad még javítani való a terjesztésben is. Csaknem valamennyi hozzászóló szővá- tette, hogy a tankönyvkiadás nem tud lépést tartani a tan­évkezdéssel. A kulturális bi­zottság a téma rendkívüli fon­tos volta miatt úgy döntött, hogy a tankönyvkiadás elem­zésének külön ülést szentel. A vitában felszólalt: Sebesi Lászióné, Káli Ferenc, Horvath Miklós, Spisák András, Radios Győzőné, Király István és Szászi Gábor országgyűlési képviselő. Felkészítik a pályaépítőket Csizma, prémes sapka, pu- fajka... Ki gondolná, hogy e meleg téli holmik a vasutasok téli munkaruhájához tartoz­nak. Persze, nem a kalauzok vagy a mozdonyvezetők ruha­tárába kerülnek, hanem a pá­lyaépítőkébe. A MÁV Buda­pesti Igazgatóságának dolgozói többnyire megkapták téli egyenruhájukat, csupán né­hány száz extra méretű egyen­ruha elkészítése van hátra. A mozdonyvezetőket, for­galmi szolgálattevőket, váltó­kezelőket és pályamunkáso­kat, illetve közülük az újon­cokat minden évben felkészí­tik arra, hogyan lássák el fel­adataikat a megváltozott téli időjárási viszonyok között. Most kemény télre számítanak a vasútnál, ezért a már nem egészen új, 3—4 éve a MÁV kötelékében dolgozókat is ala­posabban fel kell készíteni. A paksi atomerőmű építkezésén Üzembe helyezték az indítókazánházat A paksi atomerőmű építésé­nek fontos eseményéről adott hírt az Erőmű Beruházási Vál­lalat helyi kirendeltsége: üzembe helyezték az 50 millió forint értékű indító kazánhá­zat. Ez az új energiabázis első végleges és első meleg léte­sítménye. Egyelőre a műhelye­ket, a raktárakat, a betongyá­rakat, a beruházók, a tervezők és a kivitelezők irodáit látja el gőzzel. Biztosítja, hogy a hi­deg évszakban is zavartalanul, a kívánt ütem szerint halad­jon a beruházás. Ezzel alapoz­zák meg ugyanis a helyszínen 1976-ra tervezett 900 millió fo­rint értékű építési feladat tel­jesítését, ami 150 millióval több az ideinél. A fűtési premierhez még egy esemény kapcsolódik: megin­dulhatott a főzés az erőmű te­rületén levő 3500 adagos üze­mi konyhában. Ezentúl hely­ben fogyaszthatják ebédjüket a dolgozók, nem kell öt kilo­métert utazni minden délben, a lakótelepi étterembe. i

Next

/
Thumbnails
Contents