Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-18 / 270. szám
» 1975. NOVEMBER 18., KEDD =xMttm „E tapasztalatok is hozzájárulnak népünk harcának sikereihez,, Aivaro Cunhal Pest megyei látogatáson A termelőszövetkezeti munkával ismerkedtek Vácszentlászlán Tájékozódás és kölcsönös, őszinte tájékoztatás — ez jellemezte azt a jó fél napot, amelyet a portugál pártvezetők vasárnap a valkó—vác- szantlászló—zsámboki Egyesült Zöldmező Termelőszövetkezetben töltöttek. A látogatásra (melyet lapunk 1. oldalán jelzünk) délelőtt 10 óra tájban érkeztek, s az első percek baráti, meleg fogadtatása és Kis Emilnek, a gödöllői járási pártbizottság első titkárának üdvözlő szavai után nyomban beható beszélgetés, kötöttségek nélküli valóságos munkamegbeszélés kezdődött, s tartott egész idő alatt. A vendégeket rendkívül érdeklő téma állt a középpontban: hogyan alakultak ki hazánkban a közös gazdaságok, hogyan dolgoznak, milyen eredményeket érnek el és hogyan él a termelőszövetkezeti parasztság. Alvaro Cunhal és Diniz Miranda nemcsak nagy érdeklődéssel figyelte Furulyás János tsz-elnökiiek, a megyei pártvégrehajtóbizottság tagjának csaknem egyórás tájékoztatóját, hanem újból és újból jegyzetfüzetük fölé hajoltak, hogy feljegyezzék annak a folyamatnak az állomásait, amelyek a mai hatezer hektáros szövetkezet számos szép eredményéhez vezettek. Politikai, gazdasági módszerekről, elvekről, gyakorlatról egyaránt szó esett a tájékoztatóban és a rákövetkező beszélgetésben, melynek során újabb és újabb kérdések hangzottak eL Minden érdekelte a vendégeket; a termelési eredmények, a gép-, a műtrágyaellátás, a termelés- szerkezet éppúgy, mint a tsz- tagok személyes helyzete, szociális ellátása, a nyugdíjasok aránya, a művelődési lehetőségek és hasonlók. Érdeklődésüknek azonban érthetően a homlokterébe került, hogy miként sikerült idáig eljutni. Milyen rétegekből jöttek a termelőszövetkezetek tagjai, hogyan küzdötték le a bizonyára mutatkozó szemléletbeli eltéréseket, különbözőségeket? Hogyan dolgoztak a kommunisták, miként formálódott, alakult egységes osztállyá a termelőszövetkezeti parasztság? Nem is titkolták el a jelenlevő helyi vezetők — Furulyás János mellett dr. Cseri László, a községi pártvezetőség titkára és Szűcs Jánosné, a tsz zsámboki üzemegységének alapszervezeti titkára —, hogy hosszú és küzdelmes volt az út. Sok munka, meggyőzés kellett odáig, amíg mindenki belátta, hogy az ember értékét nem egykori földtulajdona, hanem munkája adja meg. A tapasztalatcsere, a részletesebb tájékozódás „menetközben” folytatódott: a vendégeket meginvitálták a gyakorlati élet színhelyeire is. Megtekintették a zsámboki üzemegységben a 400 férőhelyes szakosított szarvasmarhatelepet, az előírásos, fehér köpenyben lépve a tbc- és bru- cellafertőzés-mentes szép jószágállomány istállóiba. Ko- lozs László üzemegységvezető kalauzolásával megszemlélték a korszerű borjúnevelőt is, valamint az évi 14—15 millió forint értéket előállító két lucernafeldolgozó üzemet. Aztán a vácszenitlászlói üzemegységben a Gálga Tejfeldolgozó és Értékesítő Közös Vállalkozás A zsámboki tehenészetben Ko-lozs László (a képen jobb szélen) beszél munkájukról. Balról Jobbra: Diniz Miranda, Cservenka Ferencné, Furulyás János, AT var o Cunliai. Koppány György felvétele munkájával ismertette meg őket Gádor József termelési igazgatóhelyettes. Bemutatta a feldolgozás folyamatát, melynek eredményeként 120 üzletben, a környező községekben és a fővárosban találhatók és kedveltek termékeik. Ezek kettős haszonnal is járnak: nagy területen biztosítanak zökkenőmentes ellátást és jól jövedelmeznek a vállalkozásban részt vevő szövetkezeteknek. Láthatóan mély benyomást tettek a tapasztaltak a portugál vezetőkre, hiszen hazájukban a félévszázados fasiszta elnyomás kártékony volta rányomja bélyegét a mezőgazdaságra is. Ezért jegyezte meg Alvaro Cunhal: — E rövid látogatásból is kitűnik, mennyire elmaradott Portugália mezőgazdasága. Mennyi a teendő! Nagy segítségünkre lehetnek e téren is a szocialista országok, köztük Magyarország tapasztalatai. A későbbiekben azt is hozzátette, hogy a portugál kommunisták már az illegalitás esztendeiben, amikor csak tehették, tanulmányozták a Szovjetunióban, a szocialista országokban a közös gazdálkodás módjait, útját. Mindig remélték, hogy hasznosíthatják saját hazájukban. — Meet már végre más körülmények között szerezhetünk tapasztalatokat — mondotta —, mert amit látunk, tanulunk, az nem távoli jövőre félretett tanulság. Ha még nem is hajtottuk végre a szocialista forradalmat, de már jelenleg is fel tudjuk használni tapasztalatainkat ahhoz, hogy hozzájáruljunk népünk harcához, sikereihez. — E harc iránt Magyarországon is nagy együttérzés nyilvánul meg mindenütt — tájékoztatta a vendégeket Cservenka Ferencné, a megyei pártbizottság első titkára. — Megmutatkozott ez az elmúlt hetekben lezajlott pártnapokon is, amelyeken a nemzetközi kérdések szerepeltek napirenden. A beszámolók után általában a legtöbb kérdést Portugáliáról tették föl, mégpedig a munkástömegek iránti szolidaritás szellemében. Jó, ha a portugál elvtársak ezt is tudják, s ezt is érzik nehéz politikai harcukban. Alvaro Cunhal és Diniz Miranda bizonyára sokat meg is érzett ebből vasárnap a vác- szentlászlói látogatás után... MOSZKVA Magyar-szovjet tudományos műszaki együttműködési tárgyalások Vlagyimir Kirillin szovjet miniszterelnök-helyettes meghívására hétfőn magyar delegáció érkezett a szovjet fővárosba, élén Aczél Györggyel, a Minisztertanács elnökhelyet, tesével, a tudománypolitikai bizottság elnökével. Moszkva kijevi pályaudvarán Aczél Györgyöt és a delegáció tagjait Vlagyimir Kirillin szovjet miniszterelnök-helyettes fogadta. Megjelent a küldöttség fogadására Rapai Gyula, hazánk moszkvai nagy. követe is. Délelőtt megkezdődtek a hivatalos megbeszélések Aczél György és Vlagyimir Kirillin között. Az eszmecserék során a két ország közötti tudományos-műszaki együttműködés időszerű kérdéseit tekintik át. Befejeződött a vasasok és a pedagógusok szakszervezeti kongresszusa Vasárnap befejezte munkáját a vasasszakszervezet és a pedagógus-szakszervezet kongresszusa. A vasasok kongresszusán elhangzott 41 felszólalásból kiderült, hogy a dolgozók igen- lik a gazdaságos termékszerkezet gyorsabb ütemű kialakítását, s a beruházások befejezési határidejének megtartását. Többen javaslatot tettek a munkaerő-gazdálkodás javítására, a munkafegyelem lazaságainak megszüntetésére. Az elfogadott határozat szükségesnek tartja ötéves komplex akcióprogram kidolgozását a munkaerőhelyzet javítására. A vasasszakszervezet — egyebek közt — kiemelt feladatának tekinti a vállalati lakásépítkezések szorgalmazását. A küldöttek megválasztották a 121 tagú központi vezetőséget, s az elnökséget. A Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének elnökévé Borovszky Ambrust, alelnökévé Csenterics Sándort, a százhalombattai hőerőmű vezérigazgatóját és Szabó Piroskát választották. A szak- szervezet főtitkára Méhes Lajos. Titkárai Farkas Lajosné, Koltai Endre és Sugár György. A pedagógusok kétnapos tanácskozásán közös célként fogalmazódott meg, hogy a szak- szervezet járuljon hozzá az oktatómunka korszerűsítéséhez, feltételeinek, tartalmának, módszereinek gazdagításához, s a nevelés hatékonyságának növeléséhez. A hozzászólók — egyebek közt — sürgették a törzsgárdatagság kérdésének rendezését, foglalkoztak a pedagógusok lakásproblémáival, s a fiatal oktatók helyzetével. A küldöttek megválasztották a szakszervezet 111 tagú központi vezetőségét és elnökségét. Elnök dr. Csűrös Zoltán, alelnök Pataki Tiborné, főtitkár dr. Voksún József. Titkárok Orbán Sándorné és Sárái Lajos. A hazai könyvkiadás jól szolgálja a párt művelődéspolitikai célkitűzéseit Ülést tartott az országgyűlés kulturális bizottsága Könyvkiadásunk az elmúlt esztendőkben eredményesen fejlődött, megfelelt a kulturális politika követelményeinek — állapította meg tegnapi ülésén az országgyűlés kulturális bizottsága. A dr. Ortutay Gyula elnökletével megtartott tanácskozáson — amelyen részt vett Raffai Sarolta, az ország- gyűlés alelnöke, dr. Marczali László kulturális miniszter- helyettes, továbbá számos könyvkiadó vállalat igazgatója is — a képviselők a magyar könyvkiadás, -terjesztés helyzetét elemezték, s részletesen megvitatták az ágazat követ» kező évekre szóló tervéit. Gábor Viktor, a Kiadói Fő- igazgatóság vezetője tájékoztatójában egyebek között hangsúlyozta: a IV. ötéves terv éveiben egyenletes, néhány ágazatban dinamikus volt a könyvkiadás fejlődése, s hatékonyan szolgálta a párt művelődéspolitikájának céljait. 1970-ben 4793 mű látott napvilágot, kis híján 47 millió példányban; tavaly már 7281 mű 68 millliót is meghaladó példányban. Nőtt a könyvkiskereskedelmi forgalom is: bevétele 1970-ben 1 milliárd 33 mii. lió forint 1974-ben 1 milliárd 617 millió forint volt. Ennél is örvendetesebb, hogy esztendőről esztendőre növekedett az üzemi munkásság könyvvásárA földreform a reakció elleni harc egyik lő frontja Alvaro Cunhal nyilatkozata a Pest megyei Hírlapnak A vasárnapi látogatás alkalmával, amikor Alvaro Cunhal köszönetét mondott a látottakért a termelőszövetkezet vezetőinek, ismét kifejezésre juttatta, hogy tapasztalataikat átadják otthon és hasznosítják a maguk körülményei között. Ehhez kapcsolódott a kérdés, amelyre a Portugál Kommunista Párt főtitkára választ adott az MTI és a Pest megyei Hírlap képviselőinek. — Hol tart az agrárreform Portugáliában? — A helyzet megértéséhez tudni kell — válaszolta Alvaro Cunhal —, hogy az ország déli részén a nagyüzemi mezőgazdasági termelés dominál, amelyen belül húszezer hektáros földek is vannak egy kézben, északon viszont kisgazdaságokat találunk, helyenként félhektáros átlagterülettel. A társadalmi viszonyok is ennek megfelelőek: délen, a keresőképes lakosság 90 százaléka agrárproletár, északon pedig a kis- és középparaszti rétegek élnek. Az agrárreform ezért az ország déli részét érinti elsősorban. Itt az agrárproletárok maguk kezdeményezték, még a hivatalos kormányrendelet előtt a reformot, maguktól vették sorra birtokba a földeket. Az azóta megjelent kormányhatározat hátránya, hogy magasan állapította meg az egyéni birtokok felső határát, ami 500 hektár, sőt gyenge minőségű földeknél 700 is lehet. Ám még ezt a kormány, határozatot is akadozva hajtják végre, rendkívül nagy ellenállást tanúsítanak az államapparátuson belül is, másrészt a volt földbirtokosok és általában a reakciós erők. Tulajdonképpen csak a mezőgazdasági munkások, volt nincstelenek harcának eredménye, ahol napjainkban az agrárreform tart. Jelenleg egymillió hektár föld van már a dolgozók kezén, s jó pár száz termelői egységet hoztak e területen létre. Ezeket az egységeket szövetkezeteknek nevezzük, eltérnék azonban attól, amit e meghatározás a szocialista országokban jelöl. Nehezíti a dolgot, hogy az elfoglalt földek azelőtt jóformán megműve- letlenek voltak. A volt nagybirtokosok ugyanis parafaeladásból szerezték a jövedelmüket, mert ez nem igényel nagyobb befektetést, a föld gondozását. Most rendkívül megfeszített, hősi munkával teszik termővé az új tulajdonosok a földeket. Eközben a reakciós erők különféle terrorszervezeteket hoznak létre, hogy megfélemlítsék őket, megzavarják a munkát. Alvaro Cunhal e szavainál a beszélgetésünknél jelen levő Diniz Miranda felé fordult, aki maga is korábban mezőgazdasági munkás volt. — Miranda elvtárs személyesen Is részese volt ilyen támadásnak — mondotta. — ö most pártvonalon annak a területnek a vezetője, melyhez az agrárkérdések tartoznak, s a volt földbirtokosok által szervezett erők bombát dobtak a lakóházára. Sok hasonló merénylet zajlott már az ország déli részén az agrárproletárok és vezetőik ellen. Emellett gazdaságilag is igyekeznek megfojtani a reakciós erők az új mező- gazdasági egységeket. Nehézségeket teremtenek a műtrágya- és más szükséges anyagellátásban, megtagadják a hiteleket, megzavarják a szállítást. Állandó harcra van tehát szükség velük szemben. Ebben maga mellett érezheti az agrárproletariátus, a kisparasztság a munkások, a forradalmi szakszervezetek segítségét és természetesen a munkásosztály élcsapatát, a kommunista pártot. A baloldali ifjúság, a diákság is gyakori szolidaritási mozgalmat szervez, százával mennek a mezőgazdasági termelőegységekbe, hogy munkával is segítsenek. — És a további út? — Az országban még aktív a reakció és az ellenforradalmi veszély is fennáll — jelentette ki Alvaro Cunhal. — Ám a forradalmi erők, a fegyveres erők mozgalmán belül és azon kívül is, jelentékenyen megnőttek. Ennek alapján már olyan döntések is léteznek, amelyeket a hatalmi szervek intézkedésein túl maguk a néptömegek hoztak, s olyan eredmények, amelyeket ugyancsak ők értek el. Ilyen példa erre éppen az agrárreform, a földreform, amely jelenleg a reakció elleni harc egyik fő frontja. Ez jelenti a szabadságjogok védelmét is azon az úton, amely új, demokratikus Portugália felépítéséhezve, zet, s ami később, reméljük, elvisz a szocializmushoz is. Lőkös Zoltán I lása. Ami könyvexportunkat illeti: kiadványaink 97 orsáBg. ba jutnak el, évi átlagban ma már 3 millió magyar könyvet értékesítünk határainkon túl. A következő esztendőkben, az V. ötéves terv időszakában a könyv iránti érdeklődés növelésével számolnak a Kulturális Minisztériumban. A könyvkiadásnak és -terjesztésnek a változó társadalmi-gaz- dasági-kulturális körülmények között még hatékonyabban kell szolgálnia a művelődéspolitikai célokat, a tömegek szocialista tudatának fejlesztését, a marxizmus-leninizmus további térhódítását, a- népgazdasági igények' kielégítését; A politikai könyvkiadás előterében továbbra is az MSZMP tevékenységének széles körű ismertetése, határozatainak feldolgozása és elterjesztése áll. A Nemzetközi zsebkönyvtár címmel induló új sorozat a legfontosabb nemzetközi események társadalmi-politikai hátterének megvilágítását tűzte ki célul. Tematikailag gazdag és sokszínű a magyar irodalom kiadásának terve is. A kiadók újabb zsebkönyvsorozatokat adnak ki, amelyek sikeres, értékes prózai művek nagyobb példányú utánnyomásait tartalmazzák. A világirodalmi könyvkiadásban növekszik a szocialista eszmeiségű művek aránya, s a könyvkiadás általános fejlődésénél is nagyobb ütemben növekszik a gyermek- és ifjúsági könyvkiadás mű- és példányszáma. Az V. ötéves tervben a könyvkiadás általános fejlesztési üteménél gyorsabb előrelépés várható az ismeretterjesztő művek kiadásában, új, nagy példányszámú, olcsó sorozatokat indítanak. Az előterjesztést követő vitában a képviselők hangsúlyozták: a magyar könyvkiadás színvonala magas, kiáll bármilyen összehasonlítást. A képviselők szorgalmazták, hogy a diákok számára készülő olcsó kiadványokat a következő tervidőszakban se csökkentsék, s lehetőleg hangolják».. Össze kiadásukat az iskolai tantervekkel. Kérték: jelentessenek meg több kétnyelvű könyvet, mert a kiadványok nagy segítői a nyelvet tanulóknak. \ A bizottság véleménye egy- * bevágott a minisztériuméval: érdemibbé, hatékonyabbá kell tenni a kiadók mellett működő szerkesztői tanácsok munkáját. Akad még javítani való a terjesztésben is. Csaknem valamennyi hozzászóló szővá- tette, hogy a tankönyvkiadás nem tud lépést tartani a tanévkezdéssel. A kulturális bizottság a téma rendkívüli fontos volta miatt úgy döntött, hogy a tankönyvkiadás elemzésének külön ülést szentel. A vitában felszólalt: Sebesi Lászióné, Káli Ferenc, Horvath Miklós, Spisák András, Radios Győzőné, Király István és Szászi Gábor országgyűlési képviselő. Felkészítik a pályaépítőket Csizma, prémes sapka, pu- fajka... Ki gondolná, hogy e meleg téli holmik a vasutasok téli munkaruhájához tartoznak. Persze, nem a kalauzok vagy a mozdonyvezetők ruhatárába kerülnek, hanem a pályaépítőkébe. A MÁV Budapesti Igazgatóságának dolgozói többnyire megkapták téli egyenruhájukat, csupán néhány száz extra méretű egyenruha elkészítése van hátra. A mozdonyvezetőket, forgalmi szolgálattevőket, váltókezelőket és pályamunkásokat, illetve közülük az újoncokat minden évben felkészítik arra, hogyan lássák el feladataikat a megváltozott téli időjárási viszonyok között. Most kemény télre számítanak a vasútnál, ezért a már nem egészen új, 3—4 éve a MÁV kötelékében dolgozókat is alaposabban fel kell készíteni. A paksi atomerőmű építkezésén Üzembe helyezték az indítókazánházat A paksi atomerőmű építésének fontos eseményéről adott hírt az Erőmű Beruházási Vállalat helyi kirendeltsége: üzembe helyezték az 50 millió forint értékű indító kazánházat. Ez az új energiabázis első végleges és első meleg létesítménye. Egyelőre a műhelyeket, a raktárakat, a betongyárakat, a beruházók, a tervezők és a kivitelezők irodáit látja el gőzzel. Biztosítja, hogy a hideg évszakban is zavartalanul, a kívánt ütem szerint haladjon a beruházás. Ezzel alapozzák meg ugyanis a helyszínen 1976-ra tervezett 900 millió forint értékű építési feladat teljesítését, ami 150 millióval több az ideinél. A fűtési premierhez még egy esemény kapcsolódik: megindulhatott a főzés az erőmű területén levő 3500 adagos üzemi konyhában. Ezentúl helyben fogyaszthatják ebédjüket a dolgozók, nem kell öt kilométert utazni minden délben, a lakótelepi étterembe. i
