Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-15 / 268. szám
xMmtsif 1975. NOVEMBER 15., SZOMBAT A biztonságos közlekedésért Szentendrén a KPM forgalom- technikai osztály dolgozói az erősen korrodált közúti táblákat fokozatosan kicserélik. Helyükbe fényvisszaverő fóliával ellátott táblákat helyeznek. Pomáz Korszerűsítik a TÜZÉP-teíepet Jelentős szerepet játszik Pomáz kereskedelmi ellátásában a Budapest környéki TÜ- ZÉP. Az itteni telep nemcsak a nagyközség építőanyag- és tüzelőellátásról gondoskodik, hanem a környező falvakéról is. Az építőanyagokból kevés a választék. De megfelelő meny- nyiségű tüzelő áll a vásárjók rendelkezésére. A vállalat nagy összegű beruházásának eredményeképp sikerült megoldani a faanyagok, ablakok, ajtók fedett tárolását. A telep forgalma évről évre körülbelül 5 millió forinttal növekszik^ Ami viszont a megnyitás óta változatlanul maradt, az a rakterűiét. Éppen ezért a következő V. ötéves tervben korszerűsítik a pomázi telepet. Terjednek a korszerű neve! esi módszerek Legfontosabb a tankötelezettségi törvény végrehajtása A Központi Bizottság 1972-es oktatáspolitikai határozata óta több mint három év telt el, és ez az időszak nem maradt nyomtalanul a szentendrei járás óvodáinak, iskoláinak életében sem. Jó eredmények Ma már egyértelműen megállapítható, hogy a határozat eddigi végrehajtása jó eredményekkel járt a járásban. A megvalósításban a szülők többsége is segített, megértette, miért szükséges az aktívabb részvétel az együttes nevelésben. Hasznos volt a járási párt- bizottság, a járási hivatal művelődési osztálya és a Hazafias Népfront járási bizottsága által közösen megrendezett szü- lők-nevelök tanácskozása. Az egyik legnagyobb gond ezután is: a tankötelezettségi törvény végrehajtása. Az eredményeket kedvezőtlenül befolyásolja a járás sajátos helyzete. A tankötelesek 4,6 százaléka cigány (a megyei átlag 3,6 százalék), sőt Csobánkán ez az arány a 37 százalékot is meghaladja, s magasabb a járási átlagnál Pomázon és Tahitót- faluban is. Ezekben a községekben a túlkorosak és a tan- éwesztők átlagg. is lényegesen rosszabb. De a kedvezőtlen körülmények ellenére mind . a túlkorosok, mind az osztályismétlők száma a korábbi évekhez képest csökkent a járásban. A kiadott intézkedések hatására kisebb lett a tanulók túlterhelése, az iskolák többségében javult a tanítási órák színvonala és eredményessége. Kedvezőek a tapasztalatok a harmadik testnevelési óra bevezetésével kapcsolatban is. Gondot okoz még a tanulók teljesítményének értékelése és ellenőrzése, az osztályozás. Előkészítő tanfolyamok A korábbi évektől eltérően a járás nevelői szívesen kapcsolódnak be a korszerű nieveÚtközben Szentendrén, a Marx tér egyik sarkában egy kerékpár áll. Tulajdonosa, a pomázi Strausz István tapossa a pedált, hogy a nyereg elé szerelt köszörükövet pörgesse. — Minden kedden Szentendrére jövök — mondja —, hol a hentes, hol egy fűszerRózsák a szabadban és az üvcghazban Letépni tiétek? „Azt ígérte, hogy táncol velem, ha piros rózsát viszek neki — kiáltott fel' a diák. — Csakhogy az én kertemben nincs egyetlen szál piros rózsa. A herceg bált ad holnap éjszaka, és'az én szerelmem ott lesz a társaságában. Ha viszek neki egy szál pirns rózsát, a karomban tarthatom, ő majd ráhajtja a fejét vállamra és a kezét a kezembe zárom.” Oscar Wilde A csalogány és a rózsa című novellájából idéztem e sorokat, melyekből kitűnik, milyen fontos szerep jutott a történetben a rózsának. És még hányszor, de hányszor volt és lesz szerelmes vallomásnak, tiszteletnek, megbecsülésnek, hálának. köszöntésnek — és még sorolhatnám tovább — a jelképe ez a szép virág, melyből a szentendrei Ma- thiász Tsz üvegházában az idén 47 ezer szál termett eddig, és várhatóan 18 ezret szednek az év végéig. A szabadban már a végéhez közeleg a rózsa- idény, itt 246 ezer szálat vágtak le. Hétfajta rózsát termesztenek a termelőszövetkezetben, 75 százalékuk piros. „Rózsák, illatozzatok, letépni vétek virágotok” — ez az idézet •íiszont egy néhány éves slá' gerből való, me lyet sokan szó szerint értelmeznek a kertészetben. Nagy a munka erőhiány, különösén a hétvégeken. Márpedig egy-egy szál, amilyen szép, olyan rövid életű is; nem mindegy tehát, mikor szedik le. bolt előtt ütök tanyát, s köszörülök, amíg van mit. Akad olyan nap, hogy semmi munkám, néha hazakerget az eső. Előfordul azonban az is, hogy nem győzöm élesíteni a késeket, ollókat. Nagyritkán sarlót, fejszét, csontvágó bárdot, kaszát is hoznak. Míg beszél, jár a keze, lába. Hosszú, keskenyre koptatott pengéjű kenyérvágó kést élez, majd ■ kaszakövei megfeni. — A hét többi napján merre jár? — Pomáztól Visegrádig, Pi- liscsabán és környékén Berger Vince komám dolgozik, néha ugyan átjön ide is, de ilyesmin nem kapunk hajba. Cz. V. lesi módszerek kialakítása és alkalmazása érdekében kezde-’ ményezett pedagógiai kísérletekbe. Ilyen például az első osztályos kömyezetismereti kísérlet, az új matematikai tanterv bevezetése, az anyanyelvi oktatás. Jó eredményeket értele el Budakalászon, Dunabogdányban, Leányfalun, Pilis- szentkereszten, Pomázon, Ta- hitótfaluban és Visegrádon. Kiemelt feladatként kezelik a fizikai dolgozók gyermekeinek fokozott segítését. Magyarból, oroszból és matematikából középiskolára előkészítő tanfolyamokat szerveztek Budakalászon, Pomázon, Dunabog- dányban, Leányfalun és Pilisszántón. Az országos szint alatt Sokat javultak az oktatás tárgyi feltételei is. A fejlődés ellenére sem éri el azonban a taneszközökkel való ellátottság az iskolákban az országos szintet. Ennek oka egyebek közt abban kereshető, hogy sok a kis iskolák száma. A járásban, csak egy iskolának van tornaterme, nyolcnak tornaszobája. Az utóbbi években Visegrádon, Dunabogdányban, Csobánkán és Pilisszentlászlón az iskolák udvarát alkalmassá tették a testnevelésre. örvendetesen fejlődtek az óvodák: míg 1972-ben a járás területén 16 óvoda működött 1013-as létszámmal, ez a szám azóta 19-re, illetve 1232-re emelkedett. Az ebben a tanévben első osztályosok 89 százaléka járt óvodába, A jövőre vonatkozóan részletes fejlesztési program készült. Csobánkán, Pomázon és Budakalászon bővítik az óvodáit, Tahitótfáluban, Pilisszántón, Dunabogdányban, Budakalászon, Pomázon és Leányfalun pedig az iskolát. A tennivalók között szerepel a pedagógusok letelepedési feltételeinek javítása, a szaktanárok számának emelése, az oktatónevelő munka színvonalának további emelése. Három helyett két műszak a borítéküzemben Esztétika és kézügyesség Életre kel a fakanál Bábszakkörök a művelődési központban Városi hírek A Szikszay-féle ház bölcsődévé való átalakításában jelentős társadalmi munkát végeztek már eddig a város üzemei, intézményei, így a kéziszerszámgyár, az írószergyár az építőipari ktsz, a papírgyár és a Kossuth Lajos Katonai Főiskola. Az elmúlt hét végén a városi pártbizottság dolgozói segédkeztek az építkezésben. ★ Városismereti versenyt rendez holnap, vasárnap fél 9-kor Szentendrén a megyei művelődési központban a budapesti II.. kerületi Szövetség. Természetbarát Megkezdte az OTP a Fel- szabadulás lakótelep „J” és „K” jelű épületeinek értékesítését. A hatvan lakásra folyamatosan kötik meg az adásvételi szerződéseket. ★ A Zöldfa italboltból jövőre kerthelyiséges vendéglőt alakítanak ki. ★ A városi tanács évente 200 ezer forintot fordít a Szentendrén élő 35 idős személy folyamatos gondozására. Hogy is kezdődik minden klasszikus ételrecept? Végy ezt, meg ezt. És itt következnek a hozzávalók. Én is receptről érdeklődtem a megyei művelődési központ egyik termében, óm itt nem ennivaló készül, hanem ... — Textilből, rongyhulladékból, fából, flakonból, szitából, papírból, fakanálból és még sok mindenből állítjuk össze a bábukat — mondja Oláh Má- tyásné, a szakkör vezetője, aki láthatóan teljes szívből és lelkesedéssel irányítja a résztvevő diákok fürge ujjait: hogy rajzolják elő a figurát az anyagon, miképp vágják ki, varrják meg. És itt az asztalon csakugyan van sok minden, látszólag fölösleges holmi, amiből azután fantáziával, ügyességgel a szakköri tagok munkája nyomán érdekes bábuk születnek. — Tavaly októberben a városi József Attila Művelődési Központban alakult meg az alsósok részére két bábcsö- port 30—30 résztvevővel. A Bajcsy és a Rákóczi úti iskola tanulói jelentkeztek. Hetente egyszer tartottunk foglalkozást, amelyeken először a sík- bábú készítésével ismerkedtek meg. Ezek még elég kezdetleges „művek” voltak: papírra rajzolták, festették az alakot, majd kivágták, a bábuk kezét, lábát, pálcikával mozgatták. Ezután egyszerűbb zsákbábukat is varrtunk. A tanulók egy számunkra igen bonyolult tündérmese betanulására is vállalkoztak, amelyet hónapokon át próbáltunk, végül elő is adtuk az iskolák napközijében. Az elmúlt tanév tapasztalatai alapján kezdtük meg idén a foglalkozásokat itt a megyei művelődési központban. Külön alakítottunk alsós és felsős csoportot. — Véleménye szerint milyen haszna van ennek a hobby- nak? — Szomorú tapasztalatom, hogy a gyerekek manapság egyre inkább elfelejtenek játszani. Főleg a játéknak az a módja szorul háttérbe, amikor a saját maguk által készített eszközzel töltik el szabad idejükét. Itt erre. nyílik mód. Egy- egy bábu kitalálása tág teret nyújt a fantáziának: hogy lesz egy fakanálból vagy kukorica- csutkából élő figura. Egyúttal a már kihalóban levő, feledésbe merült népi játékokat is felelevenítjük. — Segít-e a szakkör az esztétikai nevelésben? — A bábozás sokféle művészi élményt egyesít, így az irodalmat, a színjátszást, zenét, képzőművészetet. Jó eszköz a nevelésben, oktatásban. Nemcsak az ismeretek 'bővítésére alkalmas, fejleszti a szépérzéket is, fokozza b kézügyességet, növeli á gyermekek önbizalmát: az egyéniség alakításában is pozitív a hatása. — Most mivel foglalkoznak, mire készülnek? — Az alsósok népmesékhez, népdalokhoz készítenek különféle maszkokat, a felsősök pedig egy 1943-ban Marosvásárhelyen gyűjtött, úgynevezett bábtáncoltató betlehemes játékot tanulnak. A szentendrei papírgyár borítéküzemében október 20-tól a korábbi három műszakos munkáról áttértek a két műszakra. Az idén üzembe állított két olasz borítékgyártó gép teljesítménye tette ezt lehetővé, az itt dolgozók — többségük nő — nem kis örömére. Az üzem két műszakban is eleget tud tenni feladatainak. Az idén a gyárban az első kilenc hónap alatt 8300 tonna papírt és 1434 tonna borítékot és levélpapírt készítenek. Elkészültek a jövő évi tervek is. A gyár termelése ezek szerint 1976-ban 10 128 tonna papír és 1900 tonna boríték lesz. Az ötödik ötéves tervben szeretnék megvalósítani a papírüzem rekonstrukcióját, körülbelül 60—70 millió forintos beruházással. Képünkön a Wágner típusú gép a kereskedelemben használatos csomagolópapírt készíti. Az oldalt írta: Dalos Gábor Fotók: Ifj. Fekete József i \ Szombati (evét ' Teher alatt nő a pálma iába a szép és előkelő név: Erdészeti Fa- és Verj gyesipari Vállalat, csak egyszerűen, röviden kocsigyárnak hívják őket városszerte, sőt a város határain túl is. No, de nem a név a fontos, sokkal inkább a termék, az itt folyó munka. Amikor legutóbb, még a nyáron jártam itt Ízbégen, a Lenin út mellett szerényen meghúzódó üzemben, javában készültek az őszi AGROMASEXPO 75 mezőgazdasági gépkiállításra, amelyen aztán nagy sikert arattak. Különösen a normál egytengelyes pótkocsi, ennek magas felépítésű változata és a futómű nélküli lakókocsi, melyet egyaránt lehet használni építésvezetői irodának, munkásszállásnak vagy öltözőnek. Oldalát hajópadló, szigetelő hungarocell, valamint víz- és tűzálló lemezrétegekből képezték ki. Teteje alumínium. A legnagyobb előnye pedig az, hogy a hagyományos lakókocsikkal szemben 100 ezer forinttal olcsóbb. Már a félévi eredmények is sejtették, hogy sikerrel zárják az évet. Valóban: míg tavaly 16 millió forintos nyereséget értek el, az idén már szeptember 30-ig ez az érték 17 millióra emelkedett. Mindezt létszám- emelkedés nélkül teljesítették. Tizenöt szocialista brigád 161 tagja derekasan dolgozik, vesz részt a munkaversenyben. Sorra váltják valóra kongresszusi és fel- szabadulási felajánlásaikat. így sikerült növelni a termelékenységet, javítani a belső munkaszervezést, fokozni a gépesítést, a kooperációt és az anyagtakarékosságot. Mindebben nem kis szerep jutott az újításoknak. Évente 30—35 újítás születik, melynek több mint a felét aztán a gyakorlatban is alkalmazzák. Ennek köszönhető a gyártási eljárások ugrásszerű fejlődése. Tovább növeli az eddigi eredmények értékét, hogy a gyárnak nehéz a nyersanyagok — kohászati termékek, hengerelt áruk, lemezáruk, rúd- és idomacél — beszerzése. A szakmunkás-utánpótlás is nagy gond. A dolgozók közül sokan állnak a nyugdíjazás előtt. A gyár mégis ura a nehézségeknek. Akármelyik nevén nevezzük, egyikkel sem vall szégyent a megrendelők, a vásárlók körében. Már most minden, jövőre készülő terméküknek megvan a gazdája.
