Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-14 / 267. szám
1975. NOVEMBER 14., PÉNTEK xMhw A MÉSZÖV fórumán elhangzott kérdésekre: Válaszolnak illetékesek Fórumot tartottak a közelmúltban a megye ÁFÉSZ-, takarék- és lakásszövetkezeti vezetőinek részvételével Zsámbé- kon. A fogyasztási szövetkezetek időszerű problémáival foglalkozó fórumon nem jutott idő valamennyi kérdés megválaszolására, ezekre Lányi Páltól, a Pest megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetőjétől és Nagy Gábortól, a MÉSZÖV titkárhelyettesétől kértünk feleletet. Az agglomeráció ellátási gondjairól Az albertirsai ÁFÉSZ elnöke, Nagy Imre, arra kért választ, hogy miként járul hozzá a főváros a megye agglomerációs gyűrűként számon tartott településein a kereskedelmi ellátás javításához? Mint köztudott, e települések áruellátási és szolgáltatási színvonalának javítása elsősorban Pest megye gondja, azonban, ha tekintetbe vesz- szük, hogy a fővárosban dolgozó, de a megyében lakó bejáró munkások száma mintegy 180 ezer, akikor jogos a kérdés. A statisztikai adatok szerint megyénkben évről évre növekszik a kiskereskedelmi forgalom, az egy főre jutó vásárlás növekedési üteme azonban kisebb arányú. Arról van szó ugyanis, hogy a Budapesten dolgozók többsége kény- szerűségből a fővárosban vásárolja meg a család számára szükséges élelmiszereket, a ruházati, a vegyesipari és a tartós fogyasztási cikkek számottevő részét. Mindez az amúgy is időrabló napi utazást, a cipekedést, a sorbanállás kényelmetlenségével tetézi, s tovább csökken ezzel a szabad idő is. Sokszor alapvető cikkért utaznak a fővárosba, növelve az utazási költséggel kiadásukat. Az is ismert tény, hogy a főváros kereskedelmi hálózata nagyrészt korszerűtlen, jelentős a munkaerő- hiány, s a zsúfoltságot csak növelik a Pest megyében lakó vásárlók. E 'kényszerhelyzet megszüntetésére az a törekvésünk, hogy a lakóhelyen a legkisebb községekben is biztosítsuk a napi élelmiszercikkek bő választékát, a nagyobb településeken és a járási vonzáskörzetekben pedig korszerű bevásárlóközpontokat létesítsünk. Elgondolásunk helyességét igazolja a váci, az érdi és a szentendrei bevásárlóközpont példája, amelyek hozzájárultak a bejáró munkások élet- körülményeinek javításához. A IV. ötéves tervben 74 ezer négyzetméternyi alapterületen épültek újabb üzletek és boltok, s a hálózat fejlesztése a jövőben is hasonló ütemben folytatódik. A közös gond enyhítésére egyeztető tárgyalásoké folytattúnk és folytatunk a Fővárosi Tanáccsal, s ettől azt várjuk, hogy fejlesztési terveinket Budapest is segítse anyagi hozzájárulással, hogy megértsék: a fővárosban dolgozó, vagy a fővárosból kiránduló, nyaraló lakosság hélybeni ellátása az ő érdekük is. Különösen nehéz dolog megtartani az ellátás színvonalát, a főváros környéki hétvégi nyaralókörzetekben, például a Dunakanyarban, ahol nyári szezonban, szombatonként lökésszerűen többszörösére növekszik a vásárlók száma. A zsúfoltság ertyhítésére több, csak a szezon idején nyitva tartó üzletet működtetnének a vállalatok, sőt a MÉSZÖV kezdeményezésére az ÁFÉSZ- ek mozgó boltokat is üzembe állítanának, éppen a Dunakanyarban. Hűségpénz - itt és ott A fővárosi üzletekben dolgozók 1975 júliusától évi 2500 forint hűségpénzt (bérpótlékot) kaptak. Miért nem részesülhetnek ebben a megye üzleteiben dolgozók? — kérdezte Cserháti Lászlóné, a gödöllői ÁFÉSZ szakszervezeti bizottságának titkára. A kereskedelem éppen a fővárosban kénytelen szembenézni a legégetőbb munkaerő- hiánnyal, s emiatt jó néhány üzletet be kellett zárni a közelmúltban. Mivel a fővárosban 2 millió ember éi, s itt , dolgozik az ország munkássá- ! gának egyharmada, Budapest ■ áruellátása kiemelt fontosság- 1 gal bír. A munkaerőhiány enyhítésére hivatott a hűség- I pénz bevezetése, enélkül j ugyanis évekig nem lehetne I javítani a helyzeten. Tény, ! hogy Pest megyében is érez- | hető a munkaerőhiány, azon- I ban népgazdaságunk teherbí- j ró képessége nem teszi lehetővé, hogy ezt a kedvezményt jelenleg az egész országra kiterjesszék az illetékesek. Amiben a részközgyűlés dönt Takarékszövetkezeti vezetők kérdezték: a jövő év elején kell-e tartani részközgyűléseket, vagy elegendő küldött- gyűlés összehívása. Tavaly ugyanis két megyei küldött újraválasztása miatt részközgyűléseket kellett összehívni. Van-e jogköre a küldöttgyűlésnek, a küldöttek mandátumának meghosszabbítására? A takarékszövetkezetekben 1976 elején tartanak először küldöttgyűléseket úgy, hogy azok Összehívását nem előzi meg részközgyűlés. Nem vonatkozik azonban ez azokra a takarékszövetkezetekre, amelyek módosítják, vagy kiegészítik korábbi alapszabályukat, például bővítik működési területüket, megváltoztatják részjegyeik névértékét. A szövetkezeti . működést alapvetően érintő kérdésekben ugyanis a részközgyűlésnek van döntési joga, csakúgy mint például akkor, ha a választott testületekben a tisztségviselők száma a meghatározott legkisebb létszám alá csökken. Ez a helyzet akkor is, ha a megyei küldöttek újjáválasz- tásáról, illetve helyettük mások megválasztásáról van szó. Lehetőség van a mandátum meghosszabbítására is, mivel azonban a megyei tisztségviselőket titkos szavazással a rész- közgyűléseken választották meg, ezért megbízatásuk meghosszabbítására is a részközgyűlés az illetékes. Ennek szellemében tehát a részközgyűlések összehívása tavaly elkerülhetetlen volt, s helyenként jövőre is szükséges lesz. A gyermekélelmezésről Hogyan segítik, miként járulnak hozzá az ÁFÉSZ-ek a jövőben Pest megye gyermekélelmezési gondjainak megoldásához? — ez iránt érdeklődött Varga László a Gal- ga Vidéke ÁFÉSZ elnöke. A jövőben kiemelt szerep jut a gyermekélelmezés javításában Pest megye fogyasztási szövetkezeteinek. A helyi ÁFÉSZ-ek napjainkban is sok községben vállalják az iskolai konyhák, éttermek üzemeltetését. Arra is számos példa van, hogy a konyhával nem rendelkező iskolákba és óvodákba az ÁFÉSZ-vendéglő dolgozói szállítják az ebédet. Jelenleg a tényleges igények feltérképezése folyik (mint ahogy a napokban erről bővebben írt a Pest megyei Hírlap) s ezt újabb megállapodások, együttműködési szerződések megkötése követi. A tanácsok szerepe a lakosság ellátásában Többen kérdezték: hogyan érvényesül a helyi tanácsok irányító és ellenőrző szerepe a kereskedelemben? Ki a felelős az ellátásért? Pest megye zöldség- és gyümölcsellátásáról lényegében két nagykereskedelmi vállalat, a MÉK és a budapesti ZÖLDÉRT vállalat gondoskodik. A helyi árualapok bővítésében, a választék növelésében és az értékesítésben fontos szerep hárul a fogyasztási szövetkezetekre, valamint a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekre. Miközben a vásárlói igények növekednek, a mezőgazdasági termelés szakosítása arra vezet, hogy a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok korszerű eszközökkel, fejlett agrotechnikával, a helyi igényeknél lényegesen nagyobb meny- nyiségű, ugyanakkor kevesebb féle terméket állítsanak elő. Ezeket tehát nagyobb körzetben, ésszerű szervező munkával kell elosztani, értékesíteni. Ugyanakkor más, távolabbi termőhelyekről hozott árukkal szükséges a választékot kiegészíteni. A helyi árualapok bővítésének igénye halaszthatatlan feladattá teszi azt is, hogy a nagyüzemek, a kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek minden eszközzel segítsék, korszerűsítsék és szervezzék a háztáji és egyéb kisgazdaságok fejlődését. Mindkét feladat irányításában és koordinálásában döntő szerepe van az állami felügyeletet gyakorló tanácsoknak, s bár az ellátás színvonaláért alapvetően az irányító szervek felelősek, értelemszerűen mégis megosztott felelősségről van szó. Miért kell lebontani? A települések fejlesztése során gyakran olyan lakóháza kát bontónak le, amelyek láttán önkéntelenül megfogalmazódik a kérdés: átgondolt intézkedésről van-e szó, az ilyen épületek sorsáról önál lóan döntenek-e a helyi tanácsok, felülvizsgálják-e a szanálási feneket a megyei szenek? — kérdezték többen. Az épületek lebontásáról a helyi tanácsok önállóan döntenek. Nagyqbb lakótelepek építésékor már a tervezés időszakában meghatározzák, hogy melyik ház vagy épület jelent akadályt a területrendezésben. Természetesen az első és az egyik legfontosabb tényező a döntésben a gazdasáaosság mérlegelése. Olyan területen, ahol a lakóházak többsége elavult, valóban akadhat egy- egy épület, amely egy ideig még használható lenne. Tapasztalataink szerint ilyenkor a lehetséges szempontok figyelembevételével esetenként bírálják el, hogy mi a teendő. Ha műemlékről van szó, gondosan tanulmányozzák beilleszthető-e a kialakuló új környezetbe. Bizonyítja ezt a váci gimnázium esete is: a műemlék torony harmonikusan illeszkedik az új városrészhez. A városközpontok, tehát a na- gyobbszabású építkezések terveit egyébként az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium szakértőkből álló zsűrije is felülbírálja. Ügy hisszük, a fontosabb, sokakat érintő és érdeklő kérdések többségére a fórum folytatásaként sikerült választ kapnunk. Köszönjük a tájékoztatást! Virág Ferenc Színpompús búcsúesttel íejezodött be a szovjet kultúra napjainak seregszemléje Színpompás búcsúesttel, a Moldavai Szovjet Szocialista Köztársaság nyolcvan tagú Zsok Állami Népi Táncegyüttesének nagy sikerű előadásával tegnap Budapesten, az Operettszínházban fejeződött be a szovjet kultúra napjainak országos elismerést aratott seregszemléje. A moldavai tánc- és zene- folklórt ápoló, a népművészet gazdag hagyományait őrző és újjáteremtő együttes díszelőadásán megjelent Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Apró Antal, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság elnöke, a Politikai Bizottság tagjai, ott voltak Gyenes Andjrás, a Központi Bizottság titkára, dr. Bérez János és dr. Korni- desz Mihály, a Központi Bizottság osztályvezetői, dr. Orbán László kulturális miniszter, valamint politikai és művészeti életünk számos más ismert személyisége. Z. N. Ba- girovval, az Azerbajdzsáni SZSZK kulturális miniszterével az élen részt vett az ünnepségen a szovjet kulturális küldöttség is. A vendégek képviseletében először A. Sz. Konsztuntyinov, a Moldavai SZSZK kulturális minisztere szólt az est résztvevőihez. Hangsúlyozta: milyen nagy örömükre szolgált, hogy ismerkedhetnek a testvéri magyar nép életével, s az országot járva, az irodalom, a zene, a képzőművészet, a filmművészet sok igaz értőjével találkoztak. Reményének adott kifejezést a miniszter, hogy sikerült megfelelni a magyar nézők és hallgatók várakozásának, s ezzel elérték kulturális küldetésük célját. A Kulturális Minisztérium, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a szovjet kultúrát és költészetet szerető magyar közönség nevében Nagy Mária, az MSZBT főtitkára mondott köszönetét a szovjet kulturális élet vezetőinek és az együtteseknek azért az élményért, amelyet a magyar közönségnek nyújtottak. Hangsúlyozta: ezzel segítették annak a kultúrának a megismertetését, amely a Nagy Október óta elválaszthatatlan része az egész emberiség kultúrájának. — A szovjet kultúra napjainak befejezésével — mondotta — elmondhatjuk, olyan élményekkel lettünk gazdagabbak, amelyek még jobban elmélyítették a magyar—szovjet barátságot. A köszöntőket követően az ünneplő közönség a Zsok együttes műsorában gyönyörködhetett. A KPVDSZ 75 éves jubileumán Nagygyűlés, koszorúzás, kitüntetések A Kereskedelmi Pénzügyi- és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete fennállásának 75. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat befejezéseként csütörtökön nagygyűlést tartottak az Építők Szakszervezete székházának kongresszusi termében. Az ünnepségen megjelent Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, Földvári Aladár, a SZÓ*]) elnöke, Somogyi Miklós, a SZOT Számvizsgáló Bizottságának elnöke, Szurdi 1st. ván, belkereskedelmi miniszter, dr. Szalai Béla, külkereskedelmi államtitkár, Adam Ghertinisan, a Kereskedelmi dolgozók Szakszervezetei Nemzetközi Szövetségének főtitkára, Dagobert Krause, a Közalkalmazottak és Rokonszakmák Nemzetközi Szakszervezeti Szövetségének főtitkára, s ott volt 14 testvérsizaksizer- vezet küldöttsége. Ligeti László, aszakszerve. et főtitkára ünnepi beszédében felelevenítette a nagy múltú szakszervezet eredményekben gazdag történetét. Üdvözölte a gyűlést, a szak- szervezet félmilliós tagságát Antonina Sálaurova, a Szovjet Kereskedelmi és Fogyasztási Szövetkezeti Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára és Helene Mabille, a Francia Kereskedelmi Dolgozók Szakszerve. zetének főtitkára. Gáspár Sándor, a Szaktanács nevében köszöntötte az ünnepség részvevőit és a jubliláló szakszervezet Valamennyi dolgozóját, akiknek további jó munkát kívánt, s kinyilvánította véleményét, hogy a kereskedelem és vendéglátóipar dolgozói a jövőben is megfelelnek A szocialista társadalom követelményeiből rájuk háruló feladatoknak. Az ünnepségen Gáspár Sándor kitüntetéseket adott át. Az Elnöki Tanács a szakszervezetben végzett több évtizedes, áldozatos munkásságának elisCsirke — százezerszámra A Pilishegyvidéki Állami Gazdaság az idén 12 millió tojást szállít a BOV-nak, s az év folyamán 274 ezer hízócsirkét is felnevelnek. Koppány György felvétele méréséként a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki Bakos József, Bihari László, Császár Istvánná, Kárpáti István, Rózsahegyi György és dr. Vigh Lajos nyugdíjasokat, ketten a Munka Érdemrend ezüst, öten a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapták meg, s 15-en részesültek a Szakszervezeti munkáért kitüntetésben. A Kereskedelmi, Pénzügyi- és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének jubileuma ünnepségsorozat keretében csütörtökön, a szakszervezet Jókai utcai székházában megkoszorúzták a szakszervezet mártírjainak emléktábláját. A megemlékezés koszorúját a szakszervezet elnöksége nevében Ligeti László, főtitkár helyezte el. Pest megye postásai is ünnepeltek Megemlékezés a negyedszázados postai hírszolgálatról A Budapest-V idéki Posta- igazgatóság budapesti székhazában tegnap délelőtt ünnepelte a postai hírszolgálat negyedszázados évfordulóját. Az ünnepségen megjelent dr. Kotsis Béla, a Posta-vezérigazgatóság szakosztályvezetője, Toplak Ferenc, a Postavezérigazgatóság ügyosztály- vezetője, Vass Henrikné, a Hírlapkiadó Vállalat igazgató- helyettese, valamint Fejér, Komárom, Nógrád megye kiadóvállalatainak vezetői, a postahivatalok vezetői, városi, járási és községi postahivatalok dolgozni. Neer József, a Budapest- Vidéki 1 Postaigazgatóság helyettes vezetője köszöntötte a megjelenteket, majd Szath- mári Géza, a Budapest-Vidé- kj Postaigazgatóság vezetője méltatta a postahivatalok dolgozóinak tiszteletet, elismerést érdemlő munkáját. Mint ahogy többi között mondotta: napról napra jelentős politikai feladatot teljesítenek, részt vesznek a párt politikájának terjesztésében, közvetve hozzájárulnak a tudat formálásához. Ezerháromszáz sajtókiadvány mintegy ti- zennégymillió példánya jut általuk az olvasóhoz. Ebből két és fél millió példányszámban terjesztenek napilapot. Nekik is köszönhető, hogy több millió ember rendszeresen tájékozódhat a világ, az ország, a négy megye dolgairól. Fontos szolgálatot teljesítenek a postások, s többségük ennek tudatában kiválóan látja el a munkáját. Szervezői, propagandistái, szószólói a sajtónak, rajtuk is múlik az olvasótábor számának növekedése, az újságolvasás megszerettetése. Pontos, jó munkájukkal, hi- vatásszeretetükkel sokan immár huszonöt éve terjesztői a hírlapoknak. A pártszervezetek, a tanácsok joggal érzik segítőtársaknak a posta hírlapterjesztő dolgozóit és becsülik meg tevékenységüket. Az ‘ünnepségen dr. Kotsis Béla három Pest megyei dolgozónak: Tóth A. István túrái kézbesítőnek, Major Jó- zsefné váci hírlapárusnak, Magyar Endrénének, az igazgatóság előadójának adta át a miniszteri dicséret kitüntetést. Vezérigazgatói elismerést hat Pest megyei dolgozó kapott. Hárman kiváló dolgozó kitüntetésben részesültek. Országos ünnepségen vette át a Posta kiváló dolgozója kitüntetést Farkas Józsefné, Cegléd 1. hivatal osztályvezetője, dr. Horváth Lajos, az igazgatóság csoportvezetője. A SZOT-székházban rendezett központi ünnepségen Szathmári Géza, az igazgatóság vezetője a Szakszervezeti Munkáért arany fokozatú kitüntetést kapott. A TIT és. a béketanács együttműködése Csütörtökön ügyvezető elnökségi ülést tartottak az Országos Béketanácsnál. A napirendi témák közül kiemelkedik az az együttműködési megállapodás, amelyet az OBT és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országos elnöksége kötött egymással. Mindkét testület — amint a főtitkárok által aláírt dokumentum rögzíti — fontos feladatának tekinti a békemozgalom és a tudományos ismeretterjesztés sok ezer munkása közötti együttműködés továbbfejlesztését, elmélyítését. A békemozgalom — társadalmi tisztségviselői és apparátusa közreműködésével —vállalja, hogy sokoldalú elméleti, elvi és gyakorlati segtíséget nyújt a TIT-nek békemozgalmi munkája fejlesztéséhez. A TIT a jövőben olyan sajátos formákat és módszereket alakít ki, amelyek révén az eddiginél is hatásosabban kapcsolódhat a hazai békemozgalom munkájához, minél szélesebb körben ismertetheti a nemzetközi békemozgalom időszerű tennivalóit.
