Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-04 / 233. szám
Falazás a felső szinten A dányi Magvető Termelőszövetkezet építőbrigádja a sürgető őszi munkák idején is gyors ütemben dolgozik azon a kétszintes épületen, amelyben — mint már hírül adtuk — a tanács és egy ABC-áruház kap helyet. Jelenleg a felső szinten rakják a tartóoszlopokat, emelik a válaszfalakat. A képen az emeletre futó szalagra Menyhárt Ferenc rakja a maltert. Barcsa Zsolt felvétele' Őszi nyitány Récéién A péceli Szemere Pál Művelődési Házban az ősz bekö- ezöntével megkezdődtek a rendszeres foglalkozások. E hónapban már hetente talál- . koznak egymással a különböző csoportok tagjai. Az új évadban számos új kezdeményezésről adhatunk hírt. A művelődési házban van alsó- és felsőtagozatos gyermekszínjátszó csoport. Gyerekeknek és nőknek tomadélutánok. örömmel közölhetjük, hogy az idén hosszabb, szünet után ismét próbákat tart az irodalmi színpad, s az úttörő népi tánccsoport. Az ifjúsági klub hetente két alkalommal találkozik, de a művelődési házban jönnek össze a nagyközség kisállattenyésztői is. Október 4-én operettestre kerül' sor, melyen fellép Le- hoczky Zsuzsa, Németh Sándor, Rátonyi Róbert, Meggyest Mária. Művészetbarátok Isaszegen Beszélgetés Krakkóról, Ugandáról Ludas Matyi, Döbrögi uram, pletykázó asszonyok, kaszaélesítő férfiak, kör játékot játszó gyermekek, kakastollas csendőrök, szamarat lovagló juhászok fogadták az előszobában a besnyöi művészetbarát kör tagjait. A kör legutóbbi foglalkozását az isaszegi Szent- györgypusztán tartotta, vendéglátójuk Reitmayer József fafaragó volt. A vasárnapi ösz- szejövetelen a tagok színes beszámolót hallgattak meg Lengyelországról, amelyet a nemrégiben Krakkóban járt Túri Tóth Tibor grafikus tartott. Élményeit nemcsak szóban, hanem a képzőművészet nyelvén is elmondta. A műemlékekben gazdag városról rajzokat, festményeket, linómetszeteket mutatott be. Közben egy kedves epizód is elhangzott: mikor a grafikus Krakkó nevének eredetlegendáját ismertette, az egyik körtag Isaszeg nevének keletkezéséről mondott el kedves anekdotát: „Mikor annak idején a falut építeni kezdték, az ács fönn dolgozott a tetőn. Sehogyan nem ment a munkája, mert nem találta kezeügyé- ben a szükséges eszközöket. Leszólt az inasának a következő szavakkal: Hun is a szeg?!” A besnyői művészetbarátok köre ez alkalommal vendégül látta Venance Vapokurwa ugandai fiatalembert, aki a gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki karán tanul. A körtagok hazája történetéről kérdezősködtek. Az afrikai vendég elmondotta, hogy országa területén számos törzs él, melynek tagjai különbözőképpen beszélnek. Egyes vidékek lakói nem értik egymás nyelvét. Az ugandai fiatalember tisztán, szabatosan beszél magyarul, s a nyelvtanulásról elmondta, hogy ez neki nem okozott nehézséget, mert , hazája nyelve és a magyar között soka hasonlóság. Egyezik a hangsúly, a szórend, és sok az azonos kifejezés is — persze a szavak csak hangzásban egye- zőek, tartalmukban mást jelentenek. Érdekes volt, amit az országukkal kapcsolatos ismerkedésről mesélt. Elmondta, hogy a városiaktól keveset tud meg, hiszen mindenki csak a saját környezetét ismeri. Ezért szívesen ül kerékpárra és járja vidékünk és a távolabbi országrészek falvait. — Sokan azt hiszik, hogy nálunk nincsenek gyárak, nincsenek iskolák, s mindenütt zárt törzsi közösségben élünk. Nemcsak, hogy üzemeink, de egyetemünk is van, amelyen a hallgatókat elsősorban a helyi feladatok ellátására tanítják meg. Gazdasági életünk legfőbb vezetői a helyben végzettekből kerülnek ki, utána pedig az Angliában tanultakból. Ezután következnek sorrendben a más külföldi egyetemeken végzettséget szerzők. A besnyői művészetbarátok körének foglalkozásán a tagok meghallgatták a kör titkárának, Virág Gellértnek egyik költeményét, s Juhari István elnök néhány írását. A hangulatos baráti beszélgetés közben persze Beit- mayer József citerajátéká- nak meghallgatására Is maradt idő. Ö. E. II. ÉVFOLYAM, 233. SZÄM 1875. OKTÚBEK 4., SZOMBAT Átadás élőit a lummtzer utcában Mit hoz az utolsó negyedév ? Lapunk szerdai számában két gödöllői vállalat, a Ganz Műszer Művek gödöllői Árammérőgyára és a Gödöllői Fémtömegcikkipari Vállalat vezetői nyilatkoztak a negyedik negyedév várható feladatairól. Megtudtuk tőlük, melyek a gondjaikra bízott vállalatok legsürgősebb teendői, s azt is, milyen kilátásaik vannak az 1975. évi terv teljesítésére. Mai lapunkban két gödöllői szövetkezet és egy kisüzem vezetői válaszolnak kérdéseinkre. E’sóként Orth Mihály, a Gödöllői Építőipari Szövetkezet főmérnöke. Kafonía kilincseinek — Szövetkezetünk idei árbevételi terve 56 millió forint — mondja. — Ebből valamivel több mint 42 millió forintot már teljesítettünk. Nem is ez okoz gondot a szövetkezetnek, hanem az akadozó anyagellátás és az, hogy hovatovább lehetetlen tervezni, a gép-ember-anyag összhangot megteremteni. A Szabadság téri lakótelepen van a legtöbb gond. Mint ismeretes, idén 58 lakást szeretnénk átadni, de a munkát itt is lassítja az anyaghiány. Két lépekőház vakolásával már elkészültek kőműveseink, s a jövő hét közepére befejeződik a hidegburkolás is. A Lum- nitzer utcából — ahol október 15-én lesz az utolsó 36 Jakás műszaki átadása — a festőbrigádok áttelepülnek a Szabadság téri lakótelep lakásaiba, hogy ott folytassák a munkát. — Milyen építőanyagok hiányoznak? — Központifűtés-csövek és radiátorok. Jártunk már a gyártóknál, Dunaújvárosban és naponta kilincselünk a nagykereskedelmi vállalatoknál, az ÉPTEK-nél és n Szerelvényellátónál is. Sajnos, eredménytelenül, — Hol dolgoznak még brigádjaik? / — Veresegyházon, ahol a Bőripari Vállalat számára építünk telephelyet. Az elmúlt hónapokban hatalmas csarnokokat és hat zárt raktárát építettünk fel a nagyközségben. Most már a befejező munkáknál tartunk. Mindössze egy kazánház felépítése van hátra. Budapesten pedig a Posta Központi Járműtelepén dolgozik a szövetkezet egy kisebb csoportja. A hétszintes szociáÉRTESÍTÉS A £ÁZ FELHASZNÁLÓKNAK A Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat Szolnoki üzemegysége ezúton is tájékoztatja önöket, hogy a Gödöllő, Szabadság u. 31. szám alatti pébégáz-hibabejelentő helyiségét megszünteti. A továbbiakban az előforduló hibákat a helyi pébégáz-cseretelepeken (Gödöllő, Blaháné u. 164. szám alatt és a vásártéren) kell bejelenteni. A szolgáltatással kapcsolatos egyéb észrevételeket írásban, személyesen az alábbi cimen lehet benyújtani: Szolnoki üzemegység TIGAZ Pest megyei Kirendeltsége Budapest V„ Alpári Gyula u. 4. Levélben a következő címre kérjük elküldeni: Szolnoki üzemegység TIGAZ Pest megyei Kirendeltsége Budapest VI., Majakovszkij u. 98:a. Bejelentések telefonon: 383-579, 383-534. Reméljük, hogy a megváltozott körülmények a későbbiekben nem okoznak gondot önöknek, és szolgáltatásainkkal továbbra is rendelkezésükre állhatunk. TISZÁNTÚLI GAZSZOLGALTATO ÉS SZERELŐ VÁLLALAT SZOLNOKI ÜZEMEGYSÉGE lis épület befejezése a feladatuk. A tervek szerint jövőre kell átadnunk a kész épületet. — Készülnek-e már az V. ötéves tervre? — Olyannyira, hogy már elkészültünk a tervvel. 1980-ig átlagosan évi 6—8 százalékos termelésnövekedést tervezünk. Utazó kerítéselemek A Gödöllői Állami Erdő- és Vadgazdaság incsői fagyárt- mánytelepének vezetője, Várj József: — Idén a faipari részlegnek 30 millió forintnyi termelési értéket kell előállítania. Már az asztalon van az első kilenc hónap összesített eredménye. Három százalékkal maradtunk el a tervezettől. Ez azonban nem behozhatatlan lemaradás. — Sok ez a 30 millió forint? — A tavalyi feladatokhoz mérten igen; 1974-ben ugyanis még csak 24 millió volt a tervünk, így idén különösen a gyalult és szerelt gyártmányok termelése nőtt számottevően. Kapcsolatban állunk a Csongrádi Bútorgyár sátoraljaújhelyi gyáregységével, ahová akác bútoralkatrészeket, főként konyhabútorelemeket szállítunk. Átvevőink közé tartozik a Budapesti Asztalosipari Vállalat, s egyre több kész parkettát is hajlandók lennének átvenni tőKink megrendelőink. — Külföldi kapcsolataik vannak-e? — Természetesen igen. Az idén 1 millió 400 ezer forint értékű szállítmányt indítunk útba Nyugat-Németországba. Hogy mit? Akácból készült kerítéselemeket. — Hogyan készül az üzem az 1976-os évre? — A technológia jellegéből adódóan nálunk 3—i hónappal mindig előbbre kell gondolkozni. A frissen érkezett fát darabolni és szárítani kell, a szárítás pedig három-négy hónapot vesz igénybe. A legfontosabb feladat mindenesetre az, hogy sikeresen zárjuk az idei évet, s jövőre egyre igényesebb árut kínálhassunk vásárlóinknak. Határidők Rózner László, a Gödöllői Háziipari Szövetkezet műszaki vezetője: — Szövetkezetünk három részlegének idén 52 millió forint értékű árut kell előállítania. Néhány kisebb tétel ugyan elszállításra vár még, de ez rhár nem számottevő mennyiség. A hajrából is kijutott a szövetkezet dolgozóinak az elmúlt hónapokban. Szeptember első napjaiban két, „műsoron kívüli” megrendelés is befutott: 20 ezer darab gyermekpulóver a Német Demokratikus Köztársaság számára és 6 ezer férfipulóver angol megrendelésre. —■■ Lesz-e hajrá az év végén? — Azt hiszem, igen. A textil- és bőrdíszműves részleg talán „simán” veszi majd az év végét, de a kötöttáruegységnél a szállítási határidők november 30-a és december 10-e között torlódnak. Rövidesen termelési értekezletet tartunk, és ezen a szocialista brigádok segítségét szeretnénk kérni e kritikus másfél hét zökkenőmentessé tételéhez. Berkó Pál SPORT ■+• SPORT + SPORT -+• SPORT Huszonegy gólt rúgott a IV. kerület A városi kispályás labdarúgó-bajnokság csütörtöki szövetségi napján sok-sok érdekesség elhangzott a mérkőzéssekkel kapcsolatban, a gan- zosoktól megtudtuk, hogy pá- lyagondokkal, küzdenek, holott nem is olyan régen ők voltak az irányítói a pezsgő sportéletnek. A bíróküldéssel és az óvási ügyekkel foglalkozott az intéző bizottság három tagja: Antal Imre, Cserhidi Attila és Kulcsár Péter. Nos, a mérkőzéseken egyre több az esemény, s nem mondható el mindről, hogy szívderítő. Beszámoló a találkozókról: Városgazdálkodási V.— KIOSZ 0:4. A találkozó második félidejében a Városgazdálkodási V. játékosa, Gulyás István durván mellbe vágta Epres Györgyöt. A játékost Hegedűs játékvezető leküldte a pályáról., Vegyesipari Sz.—Erdőgazdaság 3:7. A szövetkezetiek legtöbbször a kapufát találták el, az erdőgazdaságiak pedig a hálót. KKMV—Építőipari Sz. 7:4. A félidőben a szövetkezetiek még 3:1 arányban vezettek. Gépgyár—Szabadság tér 1:2. A lakótelepiek győzelme meglepetés. MGI—ÁFÉSZ 2:1. KÁTKI—Pedagógus 1:9. A tabella állása: 1. Erdő- és Vadgazdaság 5 4 1 - 20- 7 9 2. MGI 5 3 2 - 13- 9 8 3. ÁFÉSZ 5 3 1 1 22- 7 7 4. KIOSZ 5 3 1 1 20-10 7 5. Pedagógus 5 3 11 19-10 7 6. Gépgyár 5 3 119-57 7. Szabadság tér 5 3 — 2 9-10 6 8. KKMV 5 2—3 12-19 4 9. Városgazd. V. 5 1 — 4 5-15 2 10. Építőipari Szöv. 5—14 12-22 1 11. KATKI 5—14 7-21 1 12. Vegyesipari Szöv. 5—14 10-26 1 A bajnokság II. osztályában gólszüret volt. István Péter, a IV. kerület játékosa például egymaga hét gólt szerzett, ezzel az őszi szezonban összesen tizennyolcat. Eredmények: TÜZÉP (Tsz)— MGI 1:4, Mikróállomás—ATE Gépész 18:2. (A csonka gépészegyüttes derekasan végigküz- dötte a mérkőzést.) ATE—Vízmű 2:3, Ganz—Alsópark 2:0, GÖFÉM—HTÜ 0:5, IV. kerület —ITSK 21:0. És a tabella: 1. IV. kér. FC 5 4 1 — 41- 6 9 2. HTÜ 4 4 ------- 33- 1 8 3. ATE I. 5 4 — 1 29- 7 8 1. Gépkísérleti 5 3 1 1 22- 7 7 5. Tv Mikro álls. 5 3 — 2 37-23 6 6. Ganz 3 2—1 9-10 4 7. Vízmű 4 2—2 13-16 4 8. GÖFÉM 5 1—4 8-19 2 9. TÜZÉP (Tsz) 5 1 — 4 7-29 2 10. ITSK 5 1—4 12-46 2 11. ATE Gépész 5 1 — 4 8-44 2 12. Alsópark 3--------3 5-15 — Cs . J. Vasárnapi program * Az első osztály találkozói: Kistarcsa—GEAC, Malinovszkij SE—Dány, Zsámbok— Galgahévíz, Hévízgyörk—Kerepes I., Fécel—Bag, Veresegyház—Túra I., Kartal I.—Do- mony. A második osztály csapatainak találkozói: Gödöllő SC. II.—Mogyoród (szombaton délután 13 órakor), Valkó—Túra II., Kartal II— Galgamácsa (a mérkőzésre vasárnap délelőtt 10 órakor Versegen kerül sor). Szombati fegyzat Módszei Hogy a demokratizmus mindenfajta emberi tevékenységnek csak hasznára lehet, nem új felismerés. Ezt bizonyítja egy régi közmondás is, mely szerint több szem többet Iát. Politikai és gazdasági életünkben a helyes döntés egyik alapja az eszmecsere, a véleménycsere. Az egyes intézmények munkáját irányitó testületek a hasznos gondolatok találkozójának céljából alakulnak; s a. testületi üléseken kialakuló vita a gyakorlatot megelőzően jó próbaköve egy-egy elképzelés életrevalóságának. Egyetlen vezető sem követheti mereven csak a maga ideáit, hiszen terveinek megvalósítása mindig közösségben történik. A közösség pedig beleszólást igényel a közös ügyekbe, hangját, véleményét a testületeken keresztül hallatja. A kollektívát képviselő testületről akkor sem mondhat le a vezető, ha úgy érzi, hogy az adott helyzet egy ember határozott kiállását kívánja. Mert egy közösség csak abban az esetben tevékenykedik szívvel, lélekkel, ha érzi, hogy alkotó részvételére van szükség, nem pedig csak arra, hogy végrehajtsa az utasításokat. Több példa is bizonyítja a fentiek igazságát. Egy, a járásunk területén levő gazdasági egység hosszú hullámvölgy után most próbál talpraállni. Gondjai mindennaposak, s a biztonságossá váló gazdálkodás érdekében határozott intézkedésekre, tettekre van szükség. Az úgynevezett felsőszintű vezetők azonban úgy gondolják, hogy itt már semmi más nem segíthet, csak az ő egyszemélyi felelős kiállásuk. Ezért nem veszik komolyan a közösséget képviselő testületet, s ez a dolgozók között bizony visszatetszést szül. Egy testület létszáma mindig meghatározott. A szóban forgó gazdálkodó egységnél eggyel csökkent a létszám. És amikor a dolgozók szóltak, hogy az elmaradt helyett újat kellene választani a testületbe, a vezető egy rövid mondattal hallgattatta el a reklamálókat: „Mit gondolnak, majd pont ezen fordul meg, hogy mi lesz nálunk?”. Költői kérdést tett fel a vezető, olyat, amire általában nem várnak választ. De ebben a rendhagyó esetben a felelet, legalábbis következményeiben nem maradt el. A gazdálkodó egység dolgozóinak egyre inkább az az érzése, hogy létük vagy nemlétük, munkájuk vagy kilépésük közömbös munkahelyük eredményei és fennmaradása szempontjából. Az ilyen vezetői gondolkodás kétségessé teheti a várva várt talpraállást. Mert lehet ugyan, hogy a korábbi gazdasági kudarcok lényeges tényezője volt a közösség nemtörődömsége, de akkori közömbösségének egyik oka bizonyára a hibás vezetői módszer volt. Tudvalevő, hogy a vezetőnek nem elsősorban az a dolga, hogy íróasztala mellett kitalálja, mi lenne az általa vezetett közösség számára a legjobb, hanem az, hogy az irányítottakkal való állandó és termékeny eszmecserék alapján határozza meg a közös, előrevivő célt. Cél nélkül minden munka értelmetlen. De akkor sem várható áldozatkész, odaadó munka, ha cél ugyan van, de a dolgozók előtt ismeretlen, s az ahhoz vezető út egyes állomásairól sincs tudomásuk. A szocialista demokratizmus nemcsak az eredményes gazdálkodásnak alapfeltétele, hanem — s ezt egy vezetőnek sem szabad elfelejtenie — a dolgozók jó közérzetének is. A kettő pedig összefügg. Őrszigethy Erzsébet A
