Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-09 / 237. szám

Átveszi az ÁFÉSZ Nőtt a tenyésztői kedv Kevesebb baromfi, több nyúl, galamb Az utóbbi évtizedekben a nők nagy arányú munkába ál­lása a háztáji baromfitenyész­tés némi csökkenéséhez veze­tett. Csibét többnyire csak csa­ládi fogyasztásra és a felesleg piaci eladására nevelnek. A nagybani libahizlalás is csök­kent. A ceglédi ÁFɧZ kisál­lat-felvásárló telepén elmond­ták, hogy az idén is csak né­hány száz liba hizlalására szerződtek a tenyésztők. A ré­gebben falkaszámra nevelt pulyka ma már alig akad. A baromfitenyésztés csök­kenését ellensúlyozza a házi­nyúl- és a galambtenyésztés emelkedése. Tavaly Cegléden 12 ezer nyulat vettek át a tenyésztők­től. Az idén, annak ellenére, hogy a mixomatosis nyúlbe- tegség akadályozta a tenyész­tést, az átadásra kerülő nyu- lak száma nagyobb lesz a múlt évinél. A nyulakat ex­portra vásárolják, s az eddigi 27,50 forintos átvételi ár emel­kedik. Nyúltenyésztéssel Cegléden és környékén több százan fog­lalkoznak, főleg nyugdíjasok, de legtöbben csak néhány anyát tartanak. Sokan nevelnek galambot is. A csipasz galambokat jó áron vásárolják. Főleg a king, strasszer és postagalamboknak vannak átvételre alkalmas, 40 dekán felüli fiókái. Az ÁFÉSZ naposbaromfi- juttatással és táptakarmányok beszerzésével segíti a baromfi- és kisállattenyésztést: egy-egy esztendőben 12—15 ezer kiló szemes- és táp takarmányt ad el telepén és boltjaiban a te­nyésztőknek. K. L. PEST HEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIAIvtSA A CEGLEPt JÁRÁS XIX. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM 1975. OKTÓBER 9., CSÜTÖRTÖK ABONYI KRÓNIKA Helyben vagy vidéken? Dolgos kezekre váró munkahelyek * Ahogyan három megkérdezett látja Faluakadémia, előadássorozatok Középpontijai] a pártkongresszus határozatai, a tennivalók Népfrontoktat ás a* járás községeiben JEGYZET Miért nincs viz? Bár egyre több az olyan vasútállomás, amelyen utas­ellátó üzémel, ahol a várako­zók üdítő itáliai olthatják szórajukat* a MÁV mégis mindenütt gondoskodik ivó­vízről is. Sokáig az abonyi vasútállomáson volt kút, de néhány hónap óta sem az épü­let előtti, sem a mögötte levő nem működik. Ha valaki víz­hez akar jutni, betér a szem­ben levő Háry borozóba, ott azonban nem árusítanak vizet, csak egyéb italokat, esetleg szódavizet, mellesleg nincs is a nap minden szakában nyit­va. A vasútállomáson, ahol az emberek százai tartózkodnak, nem nélkülözhető az ivóvíz. (gyif) A községekben a ^Hazafias Népfront helyi bizottságai el­készítették az őszi-téli okta­tási évad tervét. E tervről kér­tünk tájékoztatást Szabó Ve­ronikától, a Hazafias Népfront járási bizottságának titkárá­tól. A népfrontoktatás vala­mennyi településen az MSZMP XI. kongresszusának dokumentumaival foglalkozik, célja a határozatok és az azok­ból eredő feladatok széles kö­rű, alapos megismertetése. A több előadásból álló so­rozathoz a népfrontbizott­ság igénybe veszi a TIT segítségét is. Például a szövetkezeti akadé­mia tíz előadásból álló soro­zatát a termelőszövetkezeti ta­gok és az ÁFÉSZ-ok dolgozói látogatják. Szó lesz ezeken a többi között a szarvasmarha­tenyésztési programról, a gaz­dasági szabályozók rendszeré­ről, a termelőszövetkezetek egyesülésének közgazdasági és termelési feltételeiről, előnyei­ről, a munkás-paraszt szövet­ség járásunkbeli fejlődéséről. Valamennyi településén tar­tanak faluakadémia néveg elő­adásokat. Nyolc témakörből álló sorozatot állítottak össze a népfronbizottsági tagok és a tanácstagok ismereteinek gya­rapítására, a tanács apparátu­sa és a népfront közötti kap­csolatról, a település fejlesz­tésének lehetőségeiről, a tár­sadalmi munka még nagyobb arányú felhasználásáról, is­mertetik a most befejeződő öt­éves terv eredményeit, körvo­nalazzák az V. ötéves terv elő­készítésének teendőit, és s'zó lesz a közművelődés időszerű tenmvfí óiról, valamint a nem­zetközi politikáról is. Különös figyelmet fordíta­nak a népfront szerepének Válaszol az illetékes A legjobb forgal egység A Ceglédi Hírlap augusztus 13-i számában megjelent, Uta­sok és buszvezetők című cikk­re a Volán 20. számú Vállalat (MÁVAUT) illetékesei vála­szoltak. Levelükben megír­ják, hogy ceglédi önálló fő­nökségük tevékenységével* a vállalat , vezetősége elégedett: a térség közlekedésére ész­revétel csak elvétve érkezik, forgalmi egységeik közül a ceglédi működik a legjobban, sok esetben kisegíti a többi egységet. A cikkíró által tapasztalt viselkedés az autóbuszveze­tőkre, . jegykezelőkre nem jel­lemző. A felelőtlen emberek­nek meg kell magyarázni, hogy a helytelen magatartás nem engedhető meg, s ha szükséges, meg kell büntetni őket. A vállalat mindent elkövet a megye közlekedésének mi­nél jobb ellátásáért. Sajnos, előfordul, hogy egy-egy gép­kocsivezető vagy jegykezelő megfeledkezik magáról, ve­lük szemben azonban csak akkor tudnak érdembeli intéz­kedést tenni, ha a rendelle­nesség pontos időpontját és az autóbusz rendszámát is ködi a vállalattal a panasz­tevő. KPVDSZ kulturális napok Kisgrafikák a Délibábban Holnap, október 10-én, dél­előtt 10 órakor, a ceglédi Dé­libáb eszpresszó galériáján kisgrafikaí kiállítás nyűik Nagy László Lázár grafikus műveiből. A kiállítást októ­ber 20-ig lehet megtekinteni. A Vendéglátóipari Vállalat ceglédi területi vezetősége a továbbiakban is helyet ad *az eszpresszóban egy-egy kama­rakiállításnak, a fiatal alko­tók bemutatkozásának. Még nem a tavasz... Másodvirágzás A hirtelen hűvösre vált ok­tóber elején meglepetéssel lát­ták a Kossuth Ferenc utcán gyakran járó ceglédiek, hogy az egyik ház udvaráról az ut­cára kihajló orgona apró für­tös virágokat bontott. Kelle­mes illata van a „ráadás­virágoknak”, amelyek — ki­vételesen — még nem a ta­vasz hírét hozták. és soronköveíkező felada­tainak ismertetésére. Többféle rétegtanfolyamot hirdetnek, például a kisma­máknak sok hasznos ismeretet tartalmazó előadássorozat kez­dődik. Gondoskodnak a nyug­díjasokról, máshol a cigányla­kosság számára szerveznek előadásokat, politikai, jogi, egészségügyi, családvédelmi témákban. Abonyban és Al- bertirsán a kertbarát kör tag­jai hallgathatják meg az igé­nyeik szerint összeállított, hasznos tudnivalókat. A művelődési házakkal és az iskolákkal együtt részt vesz a Hazafias Népfront is a KRESZ-oktatásban. Az iskolásokat tájékoztatják a gyalogosok és a kerékpárosok tudnivalóiról. Filmeket vetí­tenek, ismeretterjesztő füze­teket osztanak szét. Az úttö­rők közlekedési csoportjai Ceglédbercelen, Albertirsán és Abonyban segítik ezt a törek­vést. A felnőttek a művelődé­si házak tanfolyamain ismer­hetik meg a KRESZ január el­sejével módosuló paragrafu­sait. A járási népfronttitkár el­mondotta, hogy szeptember eleje óta a községekben rendezett békegyűléseket nagy érdeklődés kíséri. Szá­mos üzemben, munkahe­lyen tartottak kisgyűléseket, támogatva a világ haladó erőit és elítélve a terrort; amely Chilében és Spanyolországban dühöng. Az őszi időszak újabb szo­lidaritási megmozdulásokkal folytatódik. T. T. Több helybeli, több fiatal Kevés bábui döntöttek VISSZATOLTÁK A F1ATOT ' ‘Évek óta' nem indult annyi ceglédi versenyző és annyi fia­tal az ügyességi autóverse­nyen, mint legutóbb. A ceglé­di autóklub vezetősége reméli, hogy á fiatalok vetélkedő ked­ve nem lohad majd a jövőben sem. A versenyt az Árpád utcá­ban rendezték meg. Az erősen ívelt slalomok, a szűk kapuk és udvarok, a hátramenetek ugyancsak megnehezítették a vállalkozók dolgát, mégis sok szép futamot láthattak a né­zők, akik tekintélyes számban foglaltak helyet a kötélkor­donok mögött. A korábbi versenyektől el­térően, zászló- és bábudöntés alig fordult elő. ötvenhat Jfu­tamra került sor, kétszer hu­szonnyolc fordulóban. A jól szervezett verseny már fél kettőre véget ért. A verseny humoros jelenete volt: az egyik fiatos bábudön­tés után kiszállt, hogy a bábut felállítsa, miközben fékezetlen kocsija a járdaszegély felé gu­rult; a közönség tolta vissza azt az úttestre. Eredmények I. kategóriában, 600 köbcen­timéterig, első lett Burányi Attilá budapesti, második Oláh Sándor budapesti, har­madik Gerencsér Tibor buda­pesti, 111. lcategóriában első Bencsik István budapesti, má­sodik Gyovai János albertirsai, harmadik Janik Károly ceglé­di versenyző, IV. kategóriá­ban első Várhalmi Miklós Székesfehérvárról, V. kategó­riában első Gyalicska István budapesti versenyző, a VI. (nők) kategóriában első helye­zést ért el Anka Irén, Fiat 500-as kocsijával. (A II. kate­góriában nem volt induló.) A ceglédi versenyzők közül — 'éléit eredménye alapján — jogot nyert az országos döntőn való indulásra: Marosi Nán­dor, Halmi József (Nagykőrös), Tanács József, Gyovai János, 1 Janik Károly, Borsos Tibor, Vargü Dénes. Baldavári László Néhány évvel ezelőtt az abonyiak egyik legfőbb gond­ja az volt, hogy kevés az ipari üzem, sok embernek vidékre kell járnia dolgozni. E gond­nak a televízió egyik fórumán, az ország nyilvánossága előtt is hangot adtaik. Szavukra so­kan felfigyeltek, több vállalat és szövetkezet jelentkezett, hogy szívesen telepít üzemet a nagyközségbe. Azóta az ajánlatok valóra váltak. A gond, úgy látszott, meg­szűnt, kiderült azonban, hogy mégsem. A vidékre járó dol­gozók száma ugyanis nem csökkent, inkább emelkedett, a helyi üzemekben viszont ke­vés a munkáskéz. Mi lehet ennek az oka? Tarkó Sándor tanácselnök­helyettes: — Az ipari üzemek letelepí­tése elsősorban a dolgozni akaró nőknek kedvezett, ugyanis főként nőket foglal­koztatnak, a községből eljáró dolgozók egy jelentős része viszont férfi, számottevő há­nyada útmunkás. E szakma­belieknek egész dinasztiáik vannak már, akik nem kíván­nak szakmát változtatni, jól­lehet ragaszkodásukban a ma­gas kereseti lehetőség is köz­rejátszik. Többségük átlago­san havi 5000—6000 forintot keres, és munkakörülményeik is • jók. — A dolgozóknak egy má­sik számottevő csoportja a szomszédos Szolnokra jár, ahol többségük szakmunkás. Az ő keresetük is jó, és ked­vezőek az utazási feltételek. A vidékre utazók számát nö­veli, hogy a két általános is­kolában évente mintegy 200 tanuló végez, és jelentős há­nyaduk csatlakozik a vidékre járókhoz. Ezekkel a végzős diákokkal többet kellene fog­lalkoznia a helyi üzemeknek, hogy Abonyban vállaljanak munkát. Sajnos, egy-két üzem­ben szervezési hiba is akad, például nincs folyamatosan munka, ami befolyásolja a dolgozni szándékozókat. Megteremtett feltétetek Sportol a fél gyáregység R József Attila szocialista brigád kezdeményezte szerfelűjításra, ebben az év­ben azonban 8 ezer forintot fordítottak XÁ. A Mechanikai Művek abonyi gyáregységében figyelmet for­dítanak a dolgozók testedzé­sére. Az egyik üzemben már bevezették a munkahelyi tor­nát, s fokozatosan bevezetik a többiben is. Télen rendsze­resen házi asztalitenisz- és sakk-, nyáron pedig kézi­labda- és labdarúgó-bajnok­ságot rendeznek. Az idei kis­pályás labdarúgó-bajnokság, melyet a József Attila szo­cialista brigád kezdeménye­zett, a napokban fejeződött be: kétfordulós mérkőzéssoro­zat volt kilenc részt vevő csa­pattal. A házibajnokságot a fér­fiak közt a szerelő üzem nyer­te, második a tmk-műhely, harmadik a tanulók csapata. A két női csapatból a szerelde játékosai bizonyultak jobbnak. A bajnokcsapat kupát és em­lékérmeket kapott. Éremmel jutalmazták a második és har­madik helyezést elárt csapa­tokat is. A sportolási feltételek meg­teremtéséért sokat tett és tesz a gyáregység szakszervezeti bizottsága. Évenként átlagosan mintegy 5—6 ezer forintot köl­tenek sportszerekre és sport­— Az utóbbi években meg­gyorsult a mezőgazdaság gé­pesítése, a gépesítés embere­ket szabadít fel, továbbá emel­kedett a település lakóinak száma, így növekedett a vi­dékre utazók aránya. Megkérdeztük a Mechanikai Művek helyi gyáregysége és a konzervüzem vezetőjét, ők hogyan vélekednek erről az ellentmondásos helyzetről. Tóth György, a Mechanikai Müvek abonyi gyáregységének vezetője: — Jelenleg harminc ember hiányaik, és a továbbiakban, előreláthatólag még több mun­kásra lesz szükségünk. Az it­teni munka viszonylag nem kis fizikai igénybevételt je­lent, és ez is meghatározó. Megállapításunk, hogy a me­zőgazdaságból és más munka­helyekről érkező új dolgozók nehezen szokják meg az üze­mi rendet. Ügy látszik, ez a két körülmény jelentősen be­folyásolja létszámhelyzetün­ket, bár a keresetek nem rosz- szak. Tudjuk, ha lenne üzemi óvodánk, és nem kellene több műszakban dolgoznunk, elegen volnánk. Főként az kedvező, hogy a régi dolgozók nem hagynak itt minket, lassan ki­alakul a törzsgárda. — A vidéki munkahelyek iránti érdeklődést főiként a fiatalok körében tapasztalom. Ügy látszik, a fiatalok szeret­nek távol lenini lakhelyüktől, közvetlen környezetüktől. Helytelenítem, hogy egyes vi­déki vállalatoknak módot ad­nak munkaerő-toborzásra a községben. Bogdán Imre, a konzervte­lep vezetője: — Szerencsés helyzetben vagyunk, mert a megtevő lét­számhoz tudjuk hangolni a munkát, nálunk tulajdonkép­pen nincs is munkaerőhiány. Üzemünkben teljesítménybér­ben dolgoznak, és aki szorgal­mas, megfelelően keres, de tu­dunk árról, hogy egyes vidéki munkalehetőségek jobban jö­vedelmeznek, mint a község­beliek. Előfordult, hogy tő­lünk is elmentek Ahánytól 300 kilométerre dolgozni, ma­gasabb jövedelemért. ★ A munkatehetőség Abony­ban is adott: jobban rá kell irányítani a figyelmet. Gy. F. Birkózás Két első hely Szigetszentmiklóson a Pest megyei birkózó szövetség út­törő és serdülő korosztályban szabadfogású versenyt rende­zett, A viadalon a CVSE rajt­hoz állt fiataljai öt helyezést értek el. ketten az első helyen végeztek. Eredmények Üttörő 49 kg-ban: 1. Sípos Árpád. Serdülő, 58 kg-ban: 3. Ga­lambos József, 62 kg-ban: 1. Soltész János, 67 ,kg-ban: 2. Győri János, 3. Török Lajos. A szerelőüzem győztes gárdája, Kovács György csapat- kapitánnyal és a legjobbaknak járó kupával. írta és fényképezte: 1 Gyuráki Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents