Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-09 / 237. szám
4 1975. OKTOBER 9., CSÜTÖRTÖK Nyit a Galéria Október 12-én ünnepélyesen megnyitják a Magyar Nemzeti Galéria új otthonának kapuit. A Budavári Palotában egyszerre több kiállítás fogadja majd a látogatókat. Az egyik időszaki kiállítás •— a Nemzeti Galéria, a szolnoki Damjanich János Múzeum és az Osztrák Nemzeti Képtár közös rendezésében — a 125 éves szolnoki művésztelep első fél évszázadának terméséből nyújt válogatást. Azoknak az osztrák és magyar festőknek az alkotásait tárja közönség elé, akik felfedezték a szolnoki tájat a festészet száméra. A másik időszaki kiállítás a mai magyar művészet főbb eredményeit érzékelteti. Az utóbbi három évtized terméséből kiválasztott mintegy 200 szobor és festmény a kortárs művészet fejlődését jelzi. A tudományos kutatás gazdag forrása Délszláv kultúrkincs Tökölön Köztudott, hogy Pest megye és az ország egyik legnépesebb délszláv nemzetiségi központja a Csepel-szigeti Tököl, ahol századok óta szép számmal élnek horvátok, bunyevá- cok, szerbek. Az sem ismeretlen, hogy a Csepel-sziget délszláv központjának immáron több mint egy évtized óta jóhírű nemzetiségi művészeti együttese van, melynek tagjai nemcsak megyénkben és az ország délszláv kultúrközpont- jaiban, hanem Belgrádban is sikerrel szerepeltek a legutóbbi időben. Nemrégiben, hírt adtunk arról, hogy a hagyománytisztelő nagyközséget január elsejétől a ráckevei járás nemzetiségi központjává fejlesztik. A kevéssé tájékozott olvasóban felvetődhet a kérdés; vajon mennyiben reális ez az intézkedés; képes lesz-e éppen Tököl beváltani a hozzá fűzött reményeket? Központja lehet A körülményeket mérlegelve, e kérdésre nyugodtan igennel válaszolhatunk. Tököl ma a ráckevei járás legnépesebb nemzetiségi települése; a több mint nyolcezer főnyi lakosság nagyobb hányada délszláv eredetű. A járás délszlávok és németek által is lakott falvaiban, Lóréven, Szigetcsé- pen, Szigetújfalun, Szigetbecsén, stb. jóval kevesebb nemzetiségi él, mint a főváros agglomerációs övezetébe tartozó, az utóbbi években egyre gyorsabban fejlődő Tökölön. Egy évtizede épült fel a nagyközség modem művelődési háza, mely a többi között Csehszlovákia, magyar művész szemével Tavaszy Noémi kiállítása Budapesten, a Csehszlovák Kultúra Népköztársaság útja 21. szám alatti helyiségében ma, I csütörtökön délután 6 órakor i nyílik meg Tavaszy Noémi I képtárlata. Október 15-ig naponta — szombat és vasárnap kivételével — 9-től délután 5-ig tekinthető meg. VISSZAUTASÍTOTT SZOMORÚSÁG Tavaszy Noémi művészete: Mivel képes a nosztalgia visszaszorítására? Renddel. Otthontiszta erdő, otthontiszta fák, otthontiszta tornyok tekintenek ránk képeiből, küzdelemmel, munkával megszerezett harmónia. A természetet és az ember alakította táj szépsége s rajzi bővítése segítette őt ebben. Gyakorlatban megvaí ásított művész! állásfoglalás ez. Eszmélésitől a formáig vezet minden művének sarkalatos útja, a puszta helyváltoztatás mindig a képi gondolat belső utazásának hasznával jár. Ezt tapasztalhatjuk csehszlovákiai útíképeáben is. Az alakzatok tömörítésével- összegez: várost, történelmet, jövőt. Megfontoltságának eredménye, hogy bonyolult szerkezetei is követhetők. Mindezt vonalvezetése tisBtaságámk köszönhetjük. Alaposság és báj határozza meg haladási irányát, ismeretszerzési kedv, az ábrázolás lendülete, állandó rajzi érzékenység, mely pontos műszerként jelöli meg friss motívumokkal új felismeréseit. A kiválasztott táj lelkülete egyben, csak hangulatával és öntörvényeivel párhuzamos környezetet érint művészetében- úgy, hogy témáit körbejárja, azután közelíti meg, először óvatosan, később egyre bátrabb lendülettel. A végső mozzanat a meghódított látvány árnyalása. Ezért nem elégszik meg a valóságnyomatokkal, hanem átköltözésükre törekszik Ez a festői grafikusi magatartás jellemzi mostani sorozatát, ez valóban „Csehszlovákia magyar művész szemével” s azért, az, mert egyaránt hű a látott, megfigyelt világhoz és saját eszményeihez. KÉPALKOTÓ képzeletének költői érzékenységével leírja és értelmezi a prágai óváros feszes történelmi atmoszféráját, tetőringásának, ' toronyszerkezetének sajátos csoportosulását, az Aranyművesek utcájának varázsát, a régi zsidótemető torlódását. Másra is jut ereje! Árra, hogy megörökítse a tátrai táj méltóságát, a Sze- pesség üde kellemét, a pásztor és a sulykoló asszony munka- áhítatát. ‘5 „Szepes vára’’ parasztházak koszorújából emelkedik, a lőcsei gótika azért olyan meleg, mert emberi léptékét fedezi fel számunkra Tavaszy Noémi linóleummetszete. Művészete főhajtás a természet és az ember tényleges és létrehozott szépsége előtt, számára a baglyok csillogó szeme ugyanolyan ünnep, mint a Cseppkőbarlang és a Szövőnő. Semmi nem idegen tőle, ami emberi, ami derűt és örömet épít. TÁRGYILAGOS TAJLE- ÍRÁSAI történelmi karakterrel teljesednek, s ezen meghosz- szabbításokat érlelten csöndes asszonyi lírával hatja át. Lőcse, Prága, Krasznahorka vára, a Hagymástavak, a prágai Károlyi-híd, így válik mindannyiunk tágas nemzetközi otthonává. Népeink közös erőfeszítéséből és barátságából, de Tavaszy Noémi festői, rajzi közreműködésével is. Rend és alaposság társul e kellemes áramlatokban, az építészet grafikával értelmezett árnyalásaiban pillantja meg a múlt és a jövő emberét, ennek a folyamatnak és távlatnak teljes feltárására vállalkozik. SZÉP EMLEK AZ AJÁNDÉK A legszebb divatékszerek, órák és ajándéktárgyak közül válogathat az Cegléd, Szabadság tér 1. Vác, Széchenyi u. 4. .«ÉKS* m LMI boltjaiban. Tavaszy Noémi: Pásztorfaragások Minden lapja modelljének korrekt, szinte műszaki leírását tartalmazza, azon túl a tárgyak és jelenségek líráját is a témához csatolja saját lelküle- tének együttérző mérlegén. A MŰVÉSZ GRAFIKAI legyőzték a szomorúságot, csöndes szépségük termő diadalával. Jogos a reményünk, hogy hamarosan művekkel örökíti meg megyénk tájait, is, annál inkább, hiszen újabban Nagymaroson alkot ferencvárosi tartózkodását megszakítva'. Losonci Miklós otthona a délszláv művészeti együtteseknek is. A jelenleg bővítés alatt álló épület természetes központjává lehet a járás nemzetiségi kultúrájának. Hagyományt őrző Öregek Természetesen a művészeti együttes által sikerrel népszerűsített ének- és tánckultúra csak egy részét — bár alapvetően fontos részét — képezi Tököl délszláv kultúrkincsé- nek. A tököli öregek ma is őrzik a szebbnél szebb, számunkra jószerint teljesen ismeretlen, érdekes délszláv népszokásokat, hagyományokat, meséket, mondákat, tréfás mondókákat, rigmusokat, melyek nemcsak az esztétikum iránt fogékony laikusok, hanem a tudományos kutatók, néprajzosok számára is igen érdekesek. Annál is inkább, mert feldolgozásuk még csak a legkezdetibb stádiumban van... Alig 1—2 cikk ír néhány sort róluk, mint például O. Deisinger Margit a Budapest környékén élő délszlávok karácsonyi szokásai című tanulmányában, vagy a megye egyik legaktívabb honismereti munkásaként számon tartott Vöő Imre a Környékünk karácsonyi népszokásai című írásában (Fényszóró, 1973. XII. 19., 3. o.). Sajnos, a fiatalság ma már egyre kevesebbet tud apái szokásairól, életmódjáról, s félő, hogy az öregek távozásával lassanként teljesen feledésbe merül a tököli délszláv kultúrkincs számos gyöngyszeme is ... Időszerű feladat Viszont Tököl nemzetiségi központtá fejlesztésével reális közelségbe kerül a helyi délszlávok népköltészeti, néprajzi, népművészeti hagyatékának, valamint egyéb hejytör* téneti emlékeinek felkutatása, közkinccsé tétele. A ráckevei- Duna környékének egységes üdülőterületté fejlesztésével járó hatalmas átalakulások különösen időszerűvé teszik e felbecsülhetetlen értékű kultúrkincs megmentésének tervszerű megkezdését, hiszen tulajdonképpen már a 24. órában vagyunk... Kétségtelen tehát, hogy valóban igen nagy szükség van egy nemzetiségi művelődési központ kialakítására a Cse- pel-szigeten, s az sem vitatható, hogy erre Tököl a legalkalmasabb. A délszláv művészeti együttes, a korszerű művelődési otthon, s az ennek keretében megszervezés alatt álló tököli helytörténeti szakkör sokirányú tevékenysége a ráckevei járás nemzetiségi kul- túrközpontjává fejlesztheti a nagyközséget. Mészáros László Munkásoktatás a Csepel Autógyárban Szeptemberben nemcsak az iskolákban, hanem a Csepel Autógyár művelődési házában is kezdetét vette az oktatási évad. A gyár munkásai között 3130 diák is van — ők a művelődési ház legkülönfélébb tanfolyamainak hallgatói. — Sokan még általános iskolai tanulmányaikat végzik, mások már a főiskola után ajánlott, változatos tárgyú akadémiáinkat látogatják — mondja Bursits ■ Tibomíí, a művelődési ház igazgatója. — Idén 18 tanfolyamot tartunk a gyár dolgozóinak. Ezek között társadalmunkkal, a munkahelyi élettel, a világpolitika időszerű kérdéseivel foglalkozó előadás-sorozatok vannak. Politikai akadémia, irodalmi, műszaki, földrajzi, kertészeti, nyugdíjas és ifjúsági akadémiák. Az üzem női dolgozóinak szerveztük a nők akadémiáját és a nők fórumát. Zene-, balett-, nyelv-, gyors- és gépírás-, valamint szabás- varrás-tanfolyamot is indítottunk. Húsz esztendeje — enynyi ideje foglalkozunk a munkásak oktatásával —még csak 3—4 tanfolyamunk volt. Azóta szaporodott fel számuk majd 20-ra. — Sokat segítettek a gyár pártszervezetei iS. Miután megtárgyalták a közművelődési határozatot, az általuk kidolgozott program alapján sorra felkeresték azokat a dolgozókat, akik még nem tanulnak. — A szocialista brigádok mozgalma ugyancsak főszerephez jutott: a jelszavuk — szocialista módon élni, dolgozni és tanulni — harmadik pontjánál tudunk segítséget nyújtani. Az egyes brigádoknak, vagy vezetőinek mi ajánlunk tanulási, továbbképzési lehetőségeket. Ennek eredménye, hogy a tavalyi 181 munkással szemben idén 244 dolgozó jár álta- ' inos iskolába. Több brigádunk teljes létszámban látogatja egy-egy tanfolyamunkat. Ilyenek például a szakmai akadémiák, vagy a nők fóruma, amelyet az alkatrész-gyáregységben tartunk, mert az ott dolgozók többsége nő. V. G, P. HETI FILMJEGYZET Csodabogarak Ariadna Sengeiaja, a Csodabogarak női főszereplője. Az 1974-es taskenti filmfesztivál egyik kellemes meglepetése volt egy grúz filmvígjáték, Eldar Sengeiaja alkotása. A Csodabogarak című film az elég komor mezőnyben egyébként is felüdülésként hatott, de távolról sem csak azért, mert a sok súlyos történelmi filmdráma meg az ázsiai országok társadalmi problémáit feszegető filmek közepette jólesett egy kissé könnyedebb, oldottabb, derűsebb művet látni. Sengeiaja filmje önmaga értékeiért hatott meglepetésként, s üdített fel. Hogy a grúzok jó humorú, derűs, életvidám emberek, az köztudott. Hogy szeretik a tréfát, s nem mennek a szomszédba egy kis ugratásért, az is általánosan ismert. Hogy élénk a fantáziájuk, szívesen mesélnek, s szívesen vonják be a valóság tényeit a képzelet színes mázával, ez 6em titok. Sengeiaja filmje ebből a szempontból nem jelent felfedezést. Nem is akar ilyen érdemeket kivívni. De az, ahogyan a Csodabogarakban a valósáp, a mese,-a, fantáziac a szatirikus hangvétel;'a népi humor és a népköltészet jelképrendszere egybevegyül, már egyáltalán nem a szokásos. Ezek az elemek olyan ter- mészetessséggel olvadnak egymásba, annyira kiegészítik és feltételezik egymást, hogy jószerével szételemezhetetle- nek. S ez a téveszthetetlenül grúz, erőteljesen népi és mégis a mához szóló, hagyományos és modern filmnyelv talán a legnagyobb’ erőssége Sengeiaja filmjének. Persze, ha a történet felől vizsgáljuk a Csodabogarakat, akkor is eredeti, ízes alkotással ismerkedhetünk. Maga a film meséje is olyan, mintha egy grúz mesemondó adná elő, sok huncut ötlettel, vaskos kiszólásokkal, bővérű életszeretettel. A könnyelmű apától az adósságokon kívül csak egy rozzant házikót öröklő fiú, a kikapás, szép menyecske, Mar. galita, a szoknyapecér börtön- parancsnok, Huta, a nyámnyila férj, Trifonyij, s az igazságtalanul börtönibe zárt tudós öreg, Hrisztofor borsosbájos históriája mintha a boccacciói történetekkel lenne rokon. De a sok jókedvű fordulat, a számos mulatságos epizód csak egyik alkotóeleme ennek a kedves filmnek. A lényegesebb része az a procedúra, amelynek során a zseniális Hrisztofor és hűséges segítője, Ertaoz, a fiú, megkonstruálnak egy összeábdált, toldozott- toldozott repülő szerkezetet, amely — csodák csodája — végül is felrepül, s elszáll a két építővel, el, valamerre a mesék világába. Többszörösen szimbolikus mozzanat ez; példázza a népi tehetség elpusztíthatatlan erejét, értékét, példázza a hit mindenen győzedelmeskedő hatalmát, s példázza azt is, hogy mese és valóság határai mily gyakran egy bemosódnak. Hogy Sengeiaja szatirikus hangvételű vénája nem apadt el a méltán híres Különleges kiállítás című filmje óta, arra bizonyság a film számos jelenete. Ilyen mindjárt az elején az adósok által széthor- ‘.dbtt; ’Házikó szinte önálló \'$üs betétje, vagy a : félfuvalkodott Huta többszörös megszégye- nülése, ilyen a két repülőmasinát építő embert őrültnek néző, s rajtuk kísérletező ostoba orvos figurája, s ilyen mozzanatok sora tulajdonképpen az egész repülőgép-építési hercehurca. S hogy Sengeiaja a kissé fanyar lírára is érzékeny, azt a tudós Hrisztofor búcsúja jelzi. (Elrepülnek Hrisztofor régi szerelmének 6írja fölött, s az öreg feltaláló érzelmes gesztussal egy rózsát ejt alá a sírra.) Kitűnő színészek játsszák a főbb szerepeket: Vaszil Csheidze (Hrisztofor), Dato Zsgenti (Ertaosz), Borisz Ci- curija (Huta), Abrek Phaladze (az orvos), és a szép. hamiskás szemű Ariadna Sengeiaja (Margalita). Geno Cslradze helyenként bravúrosan fényképezte a filmet, amely megérdemelte volna, hogy a sok szövegbeli poént kényszerűen elejtő.feliratozás helyett szinkronizálják. \ Monsieur Verdoux A Chaplin-sorozat új darabját, az 1947-ben készült Monsieur Verdoux-1 láthatjuk mától a mozikban. Különös film, sok tekintetben egy egészen új, más Chaplin munkája — rendezöi- leg és színészileg is —, mint a megelőző film, A diktátor volt. S mégis, mintha az abban felbukkanó* tendenciákat folytatná és erősítené tovább. Miről van sző? A diktátor világosan kimondta: Chaplin elítéli a fasizmust, az embertelenséget, a terrort, a megaláztatást. Ebben a filmben vádolt, leleplezett és kigúnyolt mindent, ami a nácizmusban elítélendő volt. Hogy a film befejezésében sok a naívság, a pacifizmus, ez A diktátor értékeit nem csökkenti. A Monsieur Verdoux viszont nem fasizmusellenes film, hősei és cselekménye inkább egy véres, néhol groteszk, de nagyon izgalmas krimihez teszik hasonlatossá. Akkor hát mi benne a közös A diktátorral, s mi benne az új? A közös a társadalomkritika, illetve ennek erősödése és a kispolgári erkölcsök ellen fordulása — azaz annak a társadalmi táptalajnak a közvetett elutasítása, amelyen maga a fasizmus is felnőtt. Közös az erőszak, a gyilkolás, a gátlástalanság kritikája, de most már nem egy nagy háború, hanem egy kékszakáll házassógszédelgő gyilkos története kapcsán. S uj benne az, ahogyan ezt a különös, gyűlöletre és szánalomra egyszerre méltó figurát Chaplin megfogalmazza, rendezi és eljátssza. A nagy nevettető itt új szerepkörben remekel — a nagy drámai színészében. S döbbenetes, ahogyan ezt is tudja, érzi, megoldja. Méghozzá úgy, hogy a figurában valahol nagyon mélyen mégis ott van a hajdani Charlie, a kisember, akit a körülmények, a sors és rejtett belső hajlamai, gyengeségei alkalmassá tettek a perverz gyilkosság pusztító baktériumának befogadására és kitenyésztésére. Ez a film is egy beszéddel — a bíróság előtt elmondott, vádbeszéddé formálódó védekezéssel — zárul, mint A diktátor. De itt a vádlott már az álszent polgári társadalom. Takács Istváa J
