Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-05 / 234. szám
1975. OKTOBER 5., VASÄRNAP Befejeződött a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének kongresszusa A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének XXI. kongresszusa szombaton befejezte kétnapos tanácskozását, amelynek széles körű vitájában 31 felszólaló egészítette ki a szak- szervezet központi vezetőségének és számvizsgáló bizottságának írásos dokumentumait, szóbeli beszámolóit. Szombaton felszólalt Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. A párt Központi Bizottságának nevében köszöntötte a kongresszus küldötteit. Utalt arra, hogy további eredményeink forrása hazánk szocialista terv- gazdasága, a munkásosztály és a dolgozók áldozatos munkája, és a szocialista országok közössége. A párt kérése — mondotta: mindenki a maga hatáskörében még nagyobb erőfeszítéssel, hatékonysággal folytassa munkáját a következő ötéves tervben, hogy a fejlődésben ne legyen megtorpanás. A vitában felvetett észrevételekre, bírálatokra, és javaslatokra Simon Antal, a szak- szervezet főtitkára válaszolt. A kongresszusi küldöttek végül megválasztották a szak- szervezet 107 tagú központi vezetőségét, 9 tagú számvizsgáló bizottságát, és azt a 32 küldöttet, aki a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusán képviseli majd a bányászokat. Az újonnan megalakult központi vezetőség megtartotta első ülését, amelyen 19 tagú ein kséget választott. Elnök: Zgyerka János, alelnökök: Havrán István, Komár András, Pothornik József és Varga József. Főtitkár: Simon Antal. Titkárok: Kun Lajos és La jer László. A gyermekekért érzett felelősség további erősítése teszi szilárdabbá az eddigi eredményeket Vácotí tanácskozott az úttörövezetök megyei konferenciája Kereken 250 úttörőcsapat képviseletében 196 küldött és 80 meghívott tanácskozott tegnap ' a váci zeneiskola dísztermében az úttörővezetők megyei konferenciáján a mozgalom aktuális kérdéseiről. Az értekezlet az V. országos konferencia óta eltelt két esztendő eredményeit, sikereit tekintette át, és javaslatokat dolgozott ki a munka javítására. Megválasztották a szövetség megyei vezető szerveit és küldötteit a VI. országos konferenciára is. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet Arpási Zoltán, a megyei párt-vb tagja, a KISZ Pest megyei bizottságának első titkára, Jónás Zoltán, a megyei pártbizottság ifjúsági munkabizottságának vezetője, a ráckevei járási pártbizottság első titkára, Úcsai István, az országos úttörőelnökség tagja és Kiss Béláné, a Pedagógusok Szak- szervezete Pest megyei bizottságának titkára. A vendéglátó várost Pálmai László, a váci városi pártbizottság titkára és ár. Lukács Ferenc tanácselnök képviselte. Új lehetőségek a politikai nevelésben A konferenciát Berla Ferenc, a KISZ Pest megyei bizottságának titkára nyitotta meg, majd a váci pártbizottság, a tanács és a lakosság nevében Pálmai László köszöntötte a résztvevőket. Ezután Lábai László megyei úttörőelnök szóbeli kiegészítést fűzött a küldötteknek előzetesen eljuttatott írásos jelentéshez.. A kétesztendős munkát mérlegelve, mind az írásos, mind a szóbeli jelentés egyaránt hangsúlyozta, hogy az úttörőcsapatok eredményesen, színvonalasan dolgoztak, nem kis részben annak köszönhetően, hogy ebben az időszakban is tovább nőtt munkájuli iránt a társadalom érdeklődése. A javuló munka szép eredményeit olyan kiemelkedő sikerű akciók bizonyítják, mint többek között a Nem térkép e táj címmel meghirdetett expedíció, amely a többi hasonló mozgalommal együtt újszerű lehetőségeket adott a politikai, világnézeti és erkölcsi nevelésre. A politikai nevelés sikereiben, az úttörőmunka politikai jellegének erősítésében — mint a felszólalók is hangsúlyozták — alapvető jelentősége volt a pártszervek elmélyült és rendszeres segítségének. A járási, községi pártbizottságok, pártvezetősá- gek mindenütt figyelemmel kísérték a csapatok munkáját, a pedagógus-alapszerve- zetek pedig konkrét segítséget adtak mundennapos tevékenységükhöz. A konferencia részletesen elemezte a munka minden fontosabb részletét. Az úttörővezetők példamutatásának fontosságától kezdve a kulturális és sportmunkán át a szervezeti élet, a működési feltételek biztosításának kérdéseiig. A felszólalók a. csapatok életéből vett jó és rossz példákkal illusztrálták mondanivalójukat. Tartalmasabb kapcsolatok Felszólalt a konferencián Jónás Zoltán, aki átadva a megyei pártbizottság üdvözletét, egyebek közt hangsúlyozta, hogy Pest megyében az úttörőcsapatok jól teljesítik feladataikat, a mozgalom betölti hivatását. A feladatokról, ten- nivalókról szólva kiemelte annak a felelősségérzetnek az erősítését, amelynek alapján az eddigi eredmények is létrejöttek, továbbá annak a jó légkörnek a biztosítását, amely lehetővé tette és teszi a gyermeki alkotómunka kibontakozását. Árpás! Zoltán felszólalásában a KISZ és az úttörőmozgalom kapcsolatait, méltatva összegezően megállapította, hogy az együttműködés az elmúlt években sokat fejlődött, javult, tartalmasabbá vált. A továbbiakban — a résztvevők nagy tapsától kísérve — bejelentette, hogy jövőre, az úttörőmozgalom alapításának 30., jubileumi esztendejében, a KISZ megyei bizottságának tervei szerint, az úttörők kezelésébe adják át a Verőcemaros—Királyrét között közlekedő erdei vasutat. Viták kát szekciókan A délelőtt és délután tartott plenáris ülés között hat szekcióban vitatta meg az aktuális kérdéseket a konferencia. Felszólalt még a tanácskozáson Öcsai István, az országos elnökség tagja, Martinusz Ferenc, a Pest megyei tanács művelődésügyi osztályának főelőadója, Elek Ilona váci járási úttörőelnök, Völgyesi József szentendrei járási úttörőtitkár, Sárközi Andor gyáli, ifivezető és Gallai Miklós, a váci tiszt- helyettesképző iskola hallgatója. A vita után a konferencia megválasztotta 51 tagú vezető tanácsát, 11 tagú elnökségét és 9 szakbizottságának vezetőjét, valamint 14 küldöttét az országos konferenciára. A megyei úttörőelnökség elnöke ismét Lábai László, titkára Háf- ra Irén lett. Munkásőrök harcászati bemutatója Az országos parancsnokság sajtótájékoztatója Ezekben a napokban zajlanak le a munkásőregységek őszi harcászati bemutatói, amikor az állomány tagjai számot adnak a kiképzési év alatt szerzett ismereteikről. Ebből az alkalomból a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala, a Munkásőrség Országos és Somogy megyei Parancsnoksága közös rendezésében, szombaton Siófokon sajtótájékoztatót tartottak. Zsák Ferenc, a munkásőrség Somogy megyei parancsnoka ismertette a megye munkásör- egyságeinek tevékenységét. Az önkéntes fegyveres testület tagjai becsülettel teljesítik feladataikat a kiképzésben, a szolgálati beosztásban, ott vannak a munkapadoknál, a traktorokon, a társadalmi élei megannyi területén. A megye munkásőrállományának mintegy 30 százaléka tíz esztendeje tagja a testületnek. A munkásőr nők is nagyszerűen megállják helyüket, kiváló rádiósok és távírászok vannak köztük. A somogyi munkásőrök eredményes tevékenységét mutatja az is, hogy az állomány 33 százaléka a kiváló parancsnok vagy munkásőr kitüntetés tulajdonosa. A sajtótájékoztató ma harcászati gyakorlati bemutatóval fejeződik be. A munkásőrök ezúttal Siófok térségében, a Zamárdi erdőben hajtják végre a kiképzési tervben előírt feladatot. Közlekedési és hírközlési együttműködés A magyar—jugoszláv közlekedési és hírközlési albizottság szeptember 29. és október 3. között Jugoszláviában tartotta 8. rendes ülését. Az albizottság megtárgyalta a közös vasúti határállomások kiépítésének helyzetét, a drávai hajózást szabályozó államközi egyezmény végrehajtására hozandó intézkedéseket, és a közös folyami határellenőrzéssel kapcsolatos kérdéseket. Foglalkozott az albizottság a két ország közötti útügyi, tranzitszállítási, autóközlekedési, légügyi, valamint postai és hírközlési együttműködés időszerű feladataival is. hozzátette: — Az állami és a termelőszövetkezeti tulajdon fejlesztése egyaránt szolgálja a munkásosztály és a termelőszövetkezeti parasztság, végső fokon az egész nép érdekeit”. Ugyanilyen behatóan foglalkozik a gazdasági munka feladataival, hazai és nemzetközi feltételeivel. Amikor összegezi a fejlődést, nem hallgatja el a nehézségeket sem. Őszintén, nyíltan beszél a gondokról, a jelentkező, de leküzdhető bajokról, végsősoron optimizmus csendül ki szavaiból: „Munkánk sikere mindenekelőtt saját erőfeszítéseinktől függ. Folytatjuk, még következetesebben valósítjuk meg gazdaságpolitikánkat”. Az életkörülmények alakulásáról és a szocialista építés távlatairól szólva szinte minden beszédében, nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy a szocializmus építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelkedésével. Nagy gonddal, körültekintően foglalkozik ezekkel a problémákkal. Újból és újból kifejti, hogy a szocializmus az emberért van, hogy a pártnak, az, államnak szüntelenül gondoskodnia kell a dolgozókról, s megértőnek kell lennünk az emberek igénye iránt, bízni kell az emberekben, a kommunistáknak és a pártOnkívü- lieknek, hívőknek és nem hívőknek meg lehet találniuk az együttműködéshez szükséges közös platformot, hiszen a szocializmus építése minden becsületes állampolgár érdeke, mert mindenki jobban, szebben akar élni. „Célunk — mondotta a kongresszusi beszédében' — a termelés növelése, az életszínvonal további emelése, a fejlett szocialista társadalom felépítése. Célunk a különböző társadalmi osztályok közelítése, a város és a falu lényeges különbségeinek megszüntetése, a fizikai, szellemi munka közelítése.” Szinte minden beszédében foglalkozott az ideológia és a kulturális, tudományos munka feladataival. A szocialista közgondolkodás kimunkálásában maga jár elöl jó példával, amikor ezekről a kérdésekről újra és újra beszél, hangsúlyozza, hogy a pártnak az az álláspontja: az élet minden területén nő-' vélni kell a szocializmus aktív híveinek megbecsülését, a szocialista munka, a szocializmus ügye iránt elkötelezett magatartás tiszteletét. „Erősíteni kell azt a közszellemet, amelyben a társadalom pozitív erői, a szocializmus hívei a hangadók, amely nem tűri el a társadalomellenes magatartást, fegyelmezetlenséget, a cinizmust, a közösség megkárosítását.” Majd hozzáteszi: „Arra törekszünk, hogv társadalmunk közszellemét illetően is a munka társadalma legyen, a végzett munka értéke szerint osszon erkölcsi és anyagi elismerést.” A pártról, a kommunistákról szólva vallja, hogy a népért vannak, hogy a népet kell szolgálniuk. Az e kötetben közölt beszédeiből kicsendül az a felfogása, amelyet hatvanadik születése napjára szóló köszöntőre válaszolva kifejtett, mégpedig az, hogy a kommunista funkcionáriusoknak hivatásos forradalmároknak kell lenniük, akiknek minden cselekedetükkel osztályukat, a népet kell szolgálniuk. ö maga első titkári tevékenységét ilyen szolgálatnak tekinti. © Ismert Kádár János munkássága, amelyet a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egysége, a társadalmi haladás, a béke érdekében kifejt. Beszédeiben hangsúlyozza, hogy a nemzetközi helyzet fejlődését illetően is bizakodva nézhetünk előre. Az imperializmus mély válságban van: gazdasági válság, pénzügyi válság gyötri a vezető imperialista országokat, kormányzati krízis mutatkozik, míg a szocializmus országai, a haladás, a béke erői — a nehézségeket legyűrve — egyre inkább meghatározó tényezői lesznek az általános nemzetközi fejlődésnek. A békés egymás mellett élés elveinek hangoztatásával sok más nemzetközi kérdésben elhangzott elvi állásfoglalásaival segíti a haladás, a béke erőit. Hangsúlyozza, hogy a magyar nép a külpolitikában is igaz ügyért harcol, és jó oldalon áll. A Szovjetunióhoz fűződő barátság, testvéri kapcsolat a magyar nép számára a felemelkedést, a szocializmus építésének távlatait biztosítja. „A jövő oldalára álltunk, amikor azt mondottuk, hogy testvériséget és együttműködést akarunk a Szovjetunióval. Mert a szocializmus, a kommunizmus az emberiség jövője!” — mondotta a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén elhangzott beszédében. o Kádár János munkássága átfogja az egész magyar társadalmat. Beszédei, felszólalásai útmutatóak. Őszintén, nyíltan politizál. Számára a nép szolgálata a legfontosabb. „Régi kommunista mondás: legjobb politika az elvi politika. Ezt most kiegészíthetjük azzal — és ez pártunknak gyakorlata is —, hogy legjobb politika a nyílt, elvi politika — mondotta. — Minden tapasztalatunk azt igazolja, hogy nincs az a súlyos gond és probléma, amivel ne fordulhatnánk bizalommal a párttagsághoz, a munkásosztályhoz, a néphez, mert ha felnőttek módjára beszélnek az emberekkel, azt értékelik és becsülik.” Ö maga is ezt teszi. Ezt bizonyítja ez a könyv is. Mélyen ismeri a magyar valóságot, amelyről őszintén beszél. Idejében reagál az eseményekre. S ezt bizonyítják összegyűjtött művei is, amelyek nagyon fontos szakaszát ölelik fel a magyar társadalmi haladásnak. Gáli Sándor Csendesebb a VOLÁN őszi forgalma Cegléden megtartják adott szavukat Benzin- és gázolajszagú szürke reggel... Ébred a telep, vagy száz tehergépkocsi motorját melegítik indulásra. Fél hat van, a Volán 1. számú Vállalat ceglédi üzemegységének központi telepén ma is a szokásos hétköznapi rajt jászódik le: egymás után a. kapuhoz sorakoznak a ZIL- ek, Roburok, GAZ-kocsik. A forgalmi irodában a pilóták átveszik menet- és fuvarleveleiket, aztán fel a vezetőfülkébe, irány a célállomás! A kocsik feltűnnek a vasúti teherpályaudvar, a MÉK, a pincegazdaságok, Dél-Pest megye egész területén. Szigorú ellenőrzés Míg a garázsmester árgus szeme, kifinomult füle a motorok járását, a kocsikat figyeli, addig a forgalmi szolgálattevő sofőrök arcát fürkészi. Időnként előkerül a szonda. Ez a szabály: a telep elhagyása előtt szúrópróbaszerűen ellenőrzik a gépkocsivezetők 10 százalékát. Fél deci pálinkának azonnali elbocsátás az ára. Senki sem kockáztat. Lassan elcsendesedik az udvar, csak a kipufogók füstje marad, átitatva a térre ereszkedő ködöt. A diszpécserek asztalán fél nyolctól megállás nélkül cseng a telefon, már a következő nap fuvarbejelentéseit veszik fel, állítják össze. Készül a helyzetjelentés is, melyet naponta telexen továbbítanak Budapestire, a vállalat főmenet- irányító • osztályára, ahol a megye, az ország különböző részébe árut szállító kocsikat nyilvántartják és a visz- szatérők fuvarjait is megszervezik, hogy ne fussanak üresen. Molnár Péter forgalmi és szállítmányozási osztályvezető azzal fogad, hogy a Volán most nem tud olyan mutatós őszi forgalmi eredményekről számot adni, mint például a MÁV ceglédi vasútállomása, amelyről nemrég lapunkban is közöltünk tudósítást. — Nálunk az idén nem jelentkezik olyan lökésszerűen az őszi csúcsforgalom, mint az eddigi években. Jobban elosztódott, időben széthúzódott a mezőgazdasági termények betakarítása. A Nagykőrösi Konzervgyárba 74 gépkocsink szállítja még a paradicsomot, paprikát, uborkát. Október végéig várhatóan befejeződik a szüret: 15 gépkocsink — pótkocsisok is — a Borforgalmi Vállalat nyársapáti, tápiószelei, nagy- kátai és ceglédi pincegazdaságaiba viszi a mustot, a szőlőt. A Monori Állami Gazdaság dánszentmiklósi területén is ZIL-jeink dolgoznak, megkezdődött a kukoricatörés, 26 gépkocsit kért a MÉK zöldség-, gyümölcsszállításra. Az időjárás gondot okozhat — Hogy állnak a cukorrépával? — Valóban, majdnem állunk. 12—44 gépkocsi helyett most hármat kellett csak küldenünk a jászboldogházi és tá- piógyörgyei tsz-ekhez. A szerződés szerinti mennyiség egy- harmadát hatvan kilométeres körzetből már elvittük a vasútállomásokra. A gyárakban felhalmozódott a répa, nem győzik feldolgozni. A MÁV által diktált szállítási ütem ugyanis nincs szinkronban az üzemek teljesítőképességével. Pillanatnyilag vissza kellett fogni a szállítást, addig is a cukorgyárak melléktermékét, a nedves répaszeletet hordjuk a tsz-ekbe, ahol takarmányként hasznosítják. Nekünk dolgozik az időjárás, így jóval korábban kezdődhettek a mezőgazdasági szállítások. Azért nyugtával dicsérjük a napot, október hosz- szú lesz. Ha esősre' fordul az idő, öt szolgálati helyünket — Monort, Nagykőröst, Abonyt, Nagykátát és Ceglédet is — próbára teszi. Hétmillió kilométer A vállalat egyik legjobb, kiemelkedő eredményű üzemegysége a ceglédi. Az év első nyolc hónapjában 6,3 millió forinttal növekedett árbevételük a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Egymillió 664 ezer tonna árut szállítottak el közúton ez idő alatt, 8,2 százalékkal többet a tervezettnél. 372 gépkocsijuk januártól augusztus végéig összesen hétmillió 627 ezer kilométert tett meg, platójukon teherrel. — Köszönhető ez a jó műszaki felkészülésnek is, hogy több vonatkozásban túlteljesítettük tervünket — kapcsolódik beszélgetésünkbe For-» kas Imre műszaki vezető. —* Fiatalodott gépkocsiparkunk: 47 fixplatós ZIL-t és 2 Roburt kaptunk az idén, de még várunk további 10 kocsit, s négy rakodógépet. A javítás miatt forgalomból kivont gépjárművek mindössze 5 százalékát teszik ki az összállománynak. A délutáni érkezés után naponta ellenőrizzük az_ autókat. Az őszi forgalom előtt szocialista brigádjaink vasárnapi műszakot tartottak két alkalommal azért, hogy alaposan műszakilag felülvizsgálják a gépkocsikat. Minden reggel megnézzük, rendben vannak-e a forgalombiztonsági berendezések: kormány, fék, világítás, gumiköpeny, szerszámellátottság ... Kevés a rakodómunkás — Milyen a kapcsolatuk a MÁV-val, rendszeresen kirakják a vagonokat az engedélyezett időn belül? — A kapcsolat megfelelő, de a legjobb indulat mellett is előfordul, hogy késünk a kirakással. Például szeptember 11 és 20 között Nagykőrösön 44 vagonból 37-et késve kezeltünk. Az ok: nem ütemszerűen érkeznek a vagonok, sok az éjszakai és hét végére zsúfolt szállítmány, s ez utóbbiakat a címzettek nem mindig fogadják munkaidőn kívül. A MÁV-tól sem érkezik meg mindig időben az értesítés, ilyenkor a rakodókat átcsoportosítjuk más munkára. Mindössze 78 rakodómunkásunk van, míg évekkel ezelőtt 140 volt. Képtelenség fiatalokat toborozni, nálunk nincs szabad szombat. — Mennyi kocsiálláspénzt fizettek? — Augusztusban 7652 forintot, 1074 vagon futott be ebben a hónapban. Napi átlagban 30—32 kocsi, de hét- közben van úgy, hogy csak 15. A ceglédi üzemegység csaknem 40 fuvaroztatóval tart állandó kapcsolatot, legnagyobb partnerük a Nagykőrösi Konzervgyár és a MÉK. A többi vállalat is jó véleménnyel van a 447 gépkocsi- vezetőt foglalkoztató üzemegységről, mert az őszi szállítások idején is megtartják a szerződésben adott szavukat. Horváth Anita
