Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-03 / 232. szám

Amikor a Petőfi Sándor ál­talános iskolába bevezették a gázt, s áttértek a korszerűbb fűtésre, felszabadult az eddig tüzelőanyag-raktárnak hasz­nált pince. Mivel az iskolában is igen szűkös a hely, az úttö­rőknek például nem volt csa­patotthonuk, így kézenfekvő volt az ötlet: csapatotthont kel­lene kialakítani ott a gyere­keknek. Csönkös Ferenc, csapatveze­tő a konzervgyár építési cso­portjához fordult segítségért. A Ságvári Endre és a Haladás szocialista brigád vállalta, hogy átalakítják a 260 négyzet- méteres helyiséget, elvégzik a szükséges építő- és szakipari munkákat. A munkához még a tavasszal hozzáláttak; cement­lapokkal burkolták a padlót, újravakolták a falakat. A teen­dőkből már csak a villanysze­relés van hátra, s a 30 ezer fo­rint értékű társadalmi munka ; nyomán hamarosan birtokuk­ba vehetik az iskola úttörői ! új csapatotthonukat. Makai Júlia csapatvezető­helyettestől megtudtuk, hogy nemrégiben jártak a kocséri j Üj Élet Termelőszövetkezet I bútorgyártó üzemében, ahol megrendelték a berendezési tárgyakat: kis asztalokat, ülő- garnitúrákat. Ezeket a csapat­pénztárból fizetik. A rávalót, 15 ezer forintot a gyerekek ad­ták össze a konzervgyárban és az állami gazdaságban végzett közhasznú munkájuk béréből. Ügy tervezik, hogy a csapat­otthon ünnepélyes avatóját no­vember 7-én. tartják. Az úttö­rőcsapat éves munkatervének összeállításakor már szóltak arról is, hogyan használják ki az új otthont: szakköri foglal­kozásokat, a klúbösszejövetele- ket, úttörőtanács-gyűléseket tartanak majd itt. sz. m. x NAfflröö A PESTMECrYEI HÍRLAP KÜLÖN KIADÁSA XIX. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM 1975. OKTOBER 3., PÉNTEK Brigádvezetők fóruma Reálisak a takarékossági tervek Sokszor bánkódunk, de leg­alább annyiszor örvendezünk is játszótereink állapotán. A rongálok kilétére ritkán derül fény. A karbantartók, a Gép­javító és Faipari Szövetkezet szocialista brigádjai azonban annál ismertebbek. Nemcsak itthon, hanem külföldön is. Kezük munkája a lipcsei, a kisinyovi és a hazai bemuta­tókon egyaránt elismerést ara­tott. E sikerek egyre további feladatokra kötelezik a szövet­kezetét. A minőség javításán kívül terveikben fontos szere­pet kapott a takarékosság is. Pomázi Kálmán, a szövetke­zet elnöke elégedett ez utóbbi eredményeivel. Az állóeszkö­zök jobb kihasználására, az anyagtakarékosságra és egyéb költségek csökken­tésére vonatkozó tervszá­mok reálisnak bizonyultak. Bálint Pál, a szövetkezet műszaki vezetője érdeklődé­sünkre elmondotta, hogy je­lenleg a, kongresszusi munka­verseny második szakaszában különösen fontos szerepe van a szövetkezet hat szocialista brigádjának. A tervek telje­sítését nemcsak munkájukkal, hanem a szövetkezet irányí­tásában való részvételükkel is segítik. Vezetőik tanácskozá­saikon havonta értékelik az addigi munkát, és megbeszé­lik a következő hónap tenni­valóit. Ezek a termelési érte­kezletek nagyban hozzájárul­nak a vezetői döntések meg­alapozásához. Elsősorban az­zal, hogy e vitafórumok le­hetővé teszik a különböző vé­lemények egyeztetését. Ennek eredményeként egyszerűsödött például az anyagmozgatás, és kor­szerűbb lett számos gyár­tási folyamat is. A szocialista brigádvezetők tanácskozása figyelemre mél­tó kezdeményezés a munka­helyi demokrácia szélesítésé­ben. Nemcsak a termelési eredményeket perkenti, de ja­vítja a dolgozok. hangulatát is. A jobb eredményekkel együttjáró .magasabb bérezés, a munkahelyi és az aktív rész­vétel a városi közéletben egy­ben a szocialista brigádmoz­galom hatékonyságát is növeli. Ennek hatása nemcsak a szövetkezet belső életében, hanem a város fejlődésében is érezhető. A véradómozgalomban, a gyermek, és oktatási intézmé­nyek támogatásában Nagykő­rös többi üzemével együtt igyekeznek a Gépjavító és Fa­ipari Szövetkezet szocialista brigádjai is a közösséget szolgálni. Farkas Péter Váíí a seprűkhöz Eredményesen tevékenyke­dik a nyársapáti Haladás Tsz műanyag üzeme. Képünkön: Pécsi Julianna seprűkre alkal­mas, úgynevezett vállrészeket présel. Kiss András felvétele Bársonya MB hektárról Ebben az esztendőben a megye egyik legnagyobb bur­gonyatermesztője a nagykőrö­si Szabadság Termelőszövet­kezet: 116 hektár területen vetették ezt a növényt. Zö­mében kiváló holland Desire fajta burgonyát termesztenek, és 150 vagon termény átadá­sára kötöttek szerződést a MÉK-kel'. A burgonyaföldeken két héttel ezelőtt láttak hozzá a betakarításhoz. Három gép szedi a szép halvány rózsa­színű terményt, amelyet hét pótkocsis traktor szállít be az átvevő telepre, naponta átlagosan 700 mázsát. A burgonyaosztályozást pél­dásan megszervezték. A mun­kát Kecskeméti László telep­vezető irányítja. A kocsiról le- ömlő burgonyát szalag to­vábbítja a hatalmas szovjet gyártmányú gépbe, mely azt háromfelé válogatja: étke­zési, vető- és apró takarmány­burgonyának. A szalagról ügyes kezű asszonyok veszik le a hibás szemeket. A kiválogatott burgonyát elevátorok hordják fel a te­herkocsikra, melyek azt a MÉK nagykőrösi temetőhe­gyi tárolótelepáre, valamint a váci és a tápiószelei tele­pekre szállítják. Eddig 60 va­gonnal vittek el, s a szállí­tásban a tsz is segít. Nekovetics Géza kerületve­zetőtől megtudtuk, hogy 20 hektár burgonyát első után- termésből, külön vetőmag­nak termesztettek, melyet jö­vőre elvetnek. A vetőburgo­nya tárolására az egyik cso- magolószínt téliesítették. (—a —ó) SPORT Középiskolás labdarúgó kupa A középiskolás labdarúgó­kupa megyei első fordulójában a Kinizsi-sporttelepen újabb két, idegenben egy mérkőzést játszottak a körösi diákok, a következő lejátszási sorrend­ben: Nk. 224-es Szakmunkás- képző—Örkényi Mezőgaz­dasági Szakmunkásképző 5:0 (2:0) A körösi ipari tanulók végig nagy fölényben voltak, s meg­érdemelten győztek ilyen kü­lönbséggel is. Góllövök: Haj­dú, Kovács Z., Dénes, Turcsik, Józsa. Nk. Gimnázium—Ceglédi Szakmunkásképző 5:3 (4:1) Az első félidőben a gimnazis­ták jól játszottak, de szünet után súlyos védelmi hibákat vétettek. 5:5-ös összesítéssel az idegenben lőtt gólok alap­ján a vendégek jutottak to­vább. Góllövök: Józsa (2), Szabó, Zöldi, Ruttner. Nk. 224-es Szakmunkás­Érkezik a szőlő, készül az újbor Jól halad a nagykőrösi határban a szőlőszüret, mind több szőlő érkezik a nyárs­apáti pincegazdaság préshá­zába. Képeink az átvétel és a feldolgozás egy-egy mozza­natát örökítették meg. A présházban automata be­rendezés, emberi kéz érintése nélkül, csöveken juttatja a kipréselt mustot a hordóba. Zatykó Kálmán gépkezelő e berendezés működését ellen­Alsó képünkön Erős Dénes a csemői November 7. Tsz-ből érkezett szőlő mustjának cu­korfokát méri. Kiss András felvételei képző—Örkényi Mezőgaz­dasági Szakmunkásképző 2:0 (1:0) A körösiek közepes játékkal idegenben is jól helytálltaik, s pillanatig sem volt kétséges a győzelmük és a továbbjutásuk sem. A gólokat Farkas és Tur­csik lőtte. örvendetes, hogy a legjobb 8 közé két nagykőrösi közép­iskola csapata is bejutott. ÉLETKÉPES A PEDA­GÓGUS SPORTEGYESÜLET A Nk. Pedagógus SE az Arany János általános iskola igazgatói irodájában tartotta elnökségi ülését. Molnár Fe­renc edző az NB III-as női ko­sárlabdacsapat gondjairól szólt: a törzsgárdatagok közül többen leálltak, különböző okok miatt. A többiek még túl datálok, s számukra erős a mezőny, ők a középiskolás­versenyeken szerepelnének tovább. Az előterjesztés után az elnökség úgy döntött, hogy az NB III-as női kosárlabdá- sok működése ideiglenesen szünetelni fog, s az idei őszi küzdelmektől visszaléptetik a csapatot. Dr. Kovács Gábor sportköri elnök szavaiból kicsengett, hogy bár a tárgyi feltételek jók, az egyesületnek saját létesítménye nincs. A járási sportfelügyelőség jónak, _ egy év óta javulónak és életképes­nek tartja az itt folyó munkát Előnyös, hogy a sportkör min­den edzője pedagógus, s zöm­mel testnevelő tanár. Megyei, gazdasági ellenőrzési vizsgála­tot is tartottak a nyár folya­mán, s a revizor az ügyvitelt kifogástalannak minősítette. A Nk. Pedagógus SE atlé­tikai, kosárlabda- és torna- szakosztályaiban élénken fo­lyik továbbra is az ifjúság sportra nevelése, versenyekre való felkészítése. PÉNTEKI MŰSOR Sakk KIOSZ-székház, 19 órától: Nyári Kupa egyéni verseny. Teke Budapest: Bp. Gázművek— Volánbusz (Nk.) NB III-as férfi csapatbajnoki mérkőzés. S. Z. Mit látunk ma a moziban? öten, akiket leírtak. Izgal­mas, színes, szinkronizált ju­goszláv partizánfilm. Kísérő­műsor: Űj világ, új anyagok­ból. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. Kiskörzeti mozi a lencsési iskolában Jutalomutazás. Magyar fiimi Előadás kezdete: 7 órakor. A Kálvin téren nagyban fo­lyik a víztorony építése, s ve­le egy időben a város több he­lyén, a Szabadság téren, a Tün­dér, Angyal és több utcában a vízvezeték-hálózat fektetésén munkálkodnak a kivitelező vállalatok dolgozói. Sokan kérdezték már: hon­fiét kapja majd a víztorony a vizet? A tanácsnál már jó néhány esztendővel ezelőtt felmerült az ivóvízvezeték létesítésének gondolata. A törteli országút mentén 200—300 méter mélysé­gű kutakat kezdtek fúratni. Összesen hét kutat fúrattak, egymástól 500—600 méter tá­volságra. A kutak elkészülte után vascsöveiket lezárták. Az első kút a Törteli út bal, oldalán, a várostól 5—6 kilo­méterre, az Arany János Tsz területén van. Két héttel ez­előtt ott fogtak hozzá a Pest megyei Víz- és Csatornaépítő Vállalat dolgozói a vizet beve­zető csatorna lefektetéséhez. Három hatalmas gép ássa az árkot, amelyekbe 125 millimé­teres csöveket raknak le. Szmolinka András, műveze­tő érdeklődésünkre elmondta, hogy húszán dolgoznak itt, s a talajszint szerint 150—250 centiméter mély árkot kell ás­ni. A város felé haladva az újabb kutak bekapcsolása után egyre bővebb vízvezeték-csö­veket fektetnek, s a víztorony­hoz már 300 milliméter átmé­rőjű csövek futnak. Nehéz a munka, a laza ho­mok lépten-nyomon beomlik. Eddig egy kilométert haladtak, de lehet, hogy a munkát idő­járási és egyéb zavaró körül­mények miatt csak jövőre fe­jezik be. Addig is persze min­dent gondosan és pontosan kell csinálni, mert hiszen hosszú évtizedekre szóló létesítményt építenek. Kopa László Munkálatok a Törteli út mentén Fektetik a v • ü Hét kútból táplálkozik a torony Avatás november 7-én Épül a csapatotthon Már csak a villanyszerelés van hátra Egyik ismerősöm már több­ször meglepett olyan régésze­ti tárggyal, mely múzeumunk gyűjteményéből hiányzott. Nemrégiben ismét hozott “égy olyan kőeszközt, melyhez ha­sonlót ugyan már láttam más múzeumok gyűjteményében, de a miénkben még nem volt. Amikor ismerősöm kicsoma­golta a papirosból, meglepőd­ve láttam, hogy egy testes, csiszolt, fekete kőfejsze került az asztalomra. Bazaltféle kő­ből csiszolták, s nyelének kö- pűt is fúrtak bele. A fejsze 4 vagy 5 ezer éve hevert már a csipvári homokban, {míg Bozsik József traktoros az el­múlt őszön ki nem szántotta. Akkor kerülhetett a kőszer­szám a talaj felső rétegébe, amikor a korábbi években a területet mélyen szántó ekével szőlőtelepítéshez 80 centi mé- Iven megforgatták. Ma a te­rületen gabonát termesztenek és több szakaszban nyárfaer­dőt is telepítettek. Harchoz? Vadászathoz? A régészember először az új tárgy adatait igyekszik megállapítani: ez a kőfejsze jelentős nagyságú és súlyú ké­ziszerszám volt. Hossza 20, éle 8 centiméter. Mi lehetett vajon a rendel­tetése? Fát vágtak vele? Harci eszközként vagy vadászat köz­ben használták? Az is lehet, hogy az ősember a csapdába esett őstulkot vágta vele fej­be. A nyélre erősített mintegy két és fél kilós baltával még a nagy testű állatot is le le­hetne ütni. S vajon hol készülhetett? Elsősorban persze azok a he­lyek jöhetnek számításba, hol a közelben bazaltot lehet ta­lálni. A balatoni hegyvidék vulkánjai vagy az Északi­hegység bazalthegyei adták az anyagát? További kérdés, hogy miből volt a nyele? Az arány­lag szűk köpűbe hajlékony fát kellett illeszteni, mert kü­lönben az első ütésre lefor­dult volna a nyélről a súlyos kő. Talán mogyoró- vagy som­fát faragtak nyélnek. Ha vi­szont somfából készült, akkor messziről kellett hozni, mert ez az Északi-hegyvidék fája, nálunk, a Duna—Tisza kökén nem tenyészik. Iparosős Hosszadalmas és fárasztó lehetett a fejsze megmunkálá­sa is. Nálánál keményebb és érdesebb kőhöz kellett dör­gölni napokon keresztül, hogy ilyen szép formája legyen. Át­fúrása is napokig tartott. A furat olyan egyenletes és fi­nom, hogy mai eszközeinkkel is dicséretes lenne így átfúrni ezt a kemény követ, amely ha­sáb alakú, minden oldala fi­nomra csiszolt. Alakja ará­nyos, súlypontja az éle felé esik. Mesterének a kitűnő for­maérzékét dicséri. A kőszerszámok készítése ugyanúgy, mint az edénymű- vesség, az őskorban is ipari tevékenység volt. Nem bizo­nyos. hoffv dolgoztak kőszer­számkészítők a Duna—Tisza közén. Inkább ott, ahol ren­delkezésükre állott a szüksé­ges anyag. A környékünkön feltárt ősi lakótelepeken is előfordultak ugyan csiszolókö­vek. de azok inkább csont­eszközök készítésére, kőpen­gék és csorbult kőeszközök élesítésére szolgálhattak. Hogyan kerülhetett tehát a mi kőfejszénk a nagykőrösi határba? Vagy maga a készí­tője hozta és kínálta eladásra, vagy a kereskedők. Nem pénzi kértek érte, a cserekereske­delem divatozott. Drága is lehetett az ilyen szépen meg­munkált balta, talán több zsák gabonát vagy egy tehe­net adtak érte. Lelőhelyét tüzetesen átvizs­gálva, nyoma sem mutatko­zott ott az őskori lakótelep­nek. A kőfejsze tulajdonosa nem a bánomi iskola és a Csókáserdő közötti térségen, hanem a Pálfájától délkeletre eső Csipvár dűlő környékén lakhatott. Ezen a magasabb felületen őskori falu állott. Vadászni indulhatott a fejszé­vel, együtt társaival. Való­színű, hogy a vad bizo­nyult erősebbnek, s a va­dászoknak menekülniük kel­lett. Így maradhatott a fej­sze ott, ahol megtalálták. Egyedi kincs Elképzelhető, hogy a falu­ban több kőfejszét nem tar­tottak. Használójának is erős embernek kellett lenni, mert nyélre erősített, 2,35 kilós esz­közzel holmi nyápic ember nem hadakozhatott. Az évezredek úgy rohantak el a balta fe­lett, hogy szinte újnak látszik. Szemlélőjében felmerülhet a kétely, valóban 4 vagy 5 ezer éves lenne? Igen, valóban olyan öreg! Eddig a föld őriz­te, most pedig a múzeum ős­kort idéző tárolójában, üveg­lapon látható testes alakja. Dr. Balanyi Béla Ötezer érés lelet Kőbalta a csipvári homokban Talán a vad bizonyult erősebbnek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents