Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-30 / 255. szám

MUZEUM! EIONAP Címerek históriája Böőr László előadását tartja. Mellette Biczó András és Novák László. Bozsik József felvétele A napokban tartották az idei év múzeumi és műemléki hónap utolsó előadását az Arany János Múzeumban. Böör László, a Pest megyei levéltár nagykőrösi osztályá­nak vezetője beszélt a nagy­kőrösi címerről a múzeumi ba­ráti kör tagjainak, és az ér­deklődőknek. Bevezetőjében szólt a heraldika, a címertan tudományáról. Elmondta, hogy Európában a címerek külö­nösen a középkorban diva­toztak. Magyarországon az Árpádházi-királyok idején ter­jedtek el. , Körösi címer először fel­tételezhetően a XVI. század­ban készült, amikor a szom­szédos Kecskeméten is, de mai formájában a XVIII. szá­zadban jelent meg először. Okleveles adatok néni szól­nak róla, hogy Nagykőrös kapott volna címert, hiszen nem volt szabadalmas város, földesúri hatalom alá tartozott egészen a XIX. század ele­jéig. A címer képében kőrisfa uralja a mezőt. Bállá Ger­gely szerint a körösiek Ár­pád fejedelemtől kapták kő­risfás címerüket. Ez azonban nem bizonyítható állítás. A kőrisfa először a XVI. szá­zad második felében jelent meg a város pecsétjében, a cí­merben viszont csak a XVIII. századtól található. Feltételez­hető, hogy a címer kapcso­latban áll Bállá Gergely, Nagy­kőrös mezőváros nótáriusá­nak címerével: hasított paj­zsának egyik mezejében egy­szarvú, a másikban kőrisfa látható. A régi kőrisfás cí­mert egészen 1975-iig hasz­nálták, amikor a városi ta­nács új címert készíttetett: az osztott pajzs jobb oldalán, piros mezőben ragyogó nap látható, mely a város haladó hagyományait, iskolaváros múltját jelképezi, a bal olda­lon pedig zöld mezőben fo­gaskerék, s abban meggy lát­ható, jelképezve a fejlett gyáripart, s a tekintélyes múl­tú mezőgazdasági kultúrát. A piros mező alsó részben azonban továbbra is megma­radt Nagykőrös régi jelképe: a kőrisfa. Az előadás után, Biczó Ambrusnak, slz. Arany János Múzeum baráti köre elnök­helyettesének szavaival zárult az idei múzeumi és műemlé­ki hónap nagykőrösi rendez­vénysorozata. N. L. T mmoRö y\ PESTAlE G-Y E 1 HÍRLAP KIÜLÖM KI ADASA XIX. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM 1975. OKTOBER 30., CSÜTÖRTÖK Az Arany János Tsz-ben Jövedelmező állattartás Havonta több mint száz borjú A nagykőrösi Arany János Termelőszövetkezetnek 1300 hektár legelőterülete van, több száz hektár területen termeszt lucernát és silóta- karmányt. Érthető hát. hogy számottevő a gazdaságban a szarvasmarha- és a juhte­nyésztés. A termelőszövetkezet bokro- si központi szarvasmarhatele­péről messzire ellátszanak a jószágok téli takarmányozásá­ra begyűjtött hatalmas lucer­nakazlak. A tsz más részein sok szénát kaszáltak, több száz vagon silótakar­mányt készítettek, és nagy mennyiségű répaszeletet vettek a cukorgyártól. Ottjártunkkor Baka Sándor telepvezető vezetett végig ben­nünket a gazdaságban. — Termelőszövetkezetünk a múlt esztendőkben a szabad- tartásos, húshasznosítású szarvasmarha-tenyésztésre tért át — mondotta. Ez a program, a hasonló adottságú nagyüze­mi gazdaságokban kifizetődő­nek bizonyult, s az országban már 1.30 gazdaságban alkal­mazzák. — A szabadtartásos szarvas­marhatenyésztés központját a volt Rákóczi Tsz bokrosi is­tállóinál kívánjuk kiépíteni. Azokat azonban e program­nak megfelelően át kell ala­kítanunk. E munkát saját épí­tőbrigádunk végzi 6 és fél milliós költséggel. A munkálatok Pataki Ist­ván technikus irányításával rövidesen befejeződnek. Lé­nyeges újítás: a telelőre betelepített te­henek *az istállók mellett kiépített beton kifutókra bármikor kimehetnek, és tetszés szerint fogyaszthat­ják az odakészített friss siló­takarmányt. —• A tehenek most még le­gelnek, villanypásztorok ügyelnek rájuk, minthogy a legelő gyengébb, takarmány­pótlást kapnak. Ha az idő hi­degre fordul, behajtjuk őket a bokrosi istállókba. Januártól márciusig ott folytatjuk le az elletéseket. Havonta több mint száz borjúra számítunk. — Az istállókat a legkor­szerűbben rendeztük be. Van állatorvosi szoba, szülőhelyi­ség, betegistálló és borjúóvo­da. Ide anyjukkal együtt a kisborjúk a kerítésen át be tudnak bújni, s finom abra­kot ehetnek. Féléves korukban az üszőborjúk a borjúnevelő­be, a bikák a hizlaldába ke­rülnek. Akkorra már 200—210 kilósak lesznek, a bikák 16 hónapos korukra pedig elérik az 520 kilót. — Jelenleg hány szarvas- marhája van a tsz-nek? — A központi telepen és a kisebb istállókban összesen 411 tehén. 151 növendék üsző, 176 borjú és 91 hízó marha. Az istállóbeli munkát igyek­szünk gépesíteni, s javítani a dolgozók szociális ellátását. Most például ebédlő, mos­dó, s fekete-fehér öltöző készül. — Hogyan alakul a juhte­nyésztés? — Eredményesen. Csaknem 2500 juhunk van, közülük 1605 anya, jerke 447, bárány pedig 439. Az any^k már el­lenek, s még ebben az évben 1500 tejes bárányt adunk át exportra — mondta a telepve­zető. K. L. Kiállítás — előadás Természetvédelem a Szovjetunióban Megnyitó: hétfőn este Érdekes kiállítás nyílik no­vember 3-án, hétfőn a szom­széd város, Cegléd, Dózsa Györgyről elnevezett ifjúsági klubjában: a Szovjet Kultúra Házának anyagából Termé­szetvédelem a Szovjetunióban címmel rendeznek bemutatót. A - megnyitóra este 7 órakor kerül sor, utána a Szovjet Kultúra Házának egyik mun­katársa tart a kiállítás témá­jával kapcsolatos előadást. Mestervizsga-tanfolyam A KIOSZ nagykőrösi szerve­zete kellő számú jelentkező esetén novemberben mester- vizsgára előkészítő tanfolya­mot indít. Ezen összesen 42 órát tartanak a jogi. adóügyi, könyvelési és kalkulációs is­meretek köréből. A tanfolyam­ra a kőműves és ács iparosok kivételével, legalább 3 évi gyakorlattal rendelkező szak­munkás kisiparosok jelentkez­hetnek, a KlOSZ-irodán. Vál­lalati dolgozók jelentkezését is elfogadják. SPORT Kosárlabdái győzelmek Mis mondanak ü rendesetek? Építkezés — szabályszerűen Országszerte nem kis gon­dot jelentenek az engedély nél­küli vagy az engedélyezettől eltérő módon megvalósí­tott építkezések. Egy 1972- ben született kormányhatáro­zat, valamint az építésügyi és városfejlesztési miniszternek a következő esztendőben kiadott rendelete éppen ezt kívánta egyértelműen szabályozni. Ezek alapján az 1973. március 1-ét megelőző 10 évben* az enge­dély nélkül és az engedélye­zettől eltérő módon emelt épít­mények fennmaradása rende- , ződött. A tavalyi utóellenőr- | zések s a napi gyakorlat azon­ban bizonyítja: az_érvényben levő rendeletek ellenére sem csökken Nagykőrösön az en­gedély nélküli építkezések szá­ma. Mihez kell engedély... Indokolt hát, tájékoztatásul, néhány fontos építési hatósági eljárás ismertetése. Az építési engedélyezési eljárással az építésügyi és városfejlesztési miniszter egy 1969-ben kiadott rendelete foglalkozik. Ennek alapján csak építési engedély- lyel történhet épületek építése, felújítása, helyreállítása, bőví­tése vagy lebontása. Lakásléte­sítés céljából emeletráépítés, tetőtérbeépítés, toldaléképítés, nem lakás cél járó szolgáló he­lyiségek lakássá átalakítása, lakások műszaki megosztása szintén csak előzetes engedély alapján végezhető. Engedély szükséges az épületek homlok­vonalán ajtók vagy ablakok kialakításához, megszüntetésé­hez, átalakításához, a telek homlokvonalán kerítés emelé­séhez, árnyékszék, szemét- gyűjtő, szennyvízderítő, vala­mint háztartási szükségletre vizet szolgáltató ásott kút lé­tesítéséhez is. ...és mihez nem Nem kell viszont építési en­gedély, ha valaki az épületben osztó- vagy válaszfalat kíván emelni vagy lebontani, felté­ve, ha ezzel az épület rendel­tetését vagy használatának en­gedélyezett módját, illetőleg a lakások és a lakószobák szá­mát nem változtatja meg. Nem kell építési engedély akkor sem, ha 150 légköbméternél kisebb térfogatú, nem lakás céljára szolgáló épületet kí­vánnak lebontani, ha ezzel a szomszédok jogos érdekét nem sértik. A családi házakkal kapcsola­tos építési engedélyezési eljá­rás illetékmentes, melléképü­letek építése, bontása, bővíté­se viszont 50 forintos illeték- bélyeg csatolásával kérhető. Az építtetők az emberi tartózko­dásra alkalmas épületeknél a munka befejezését követően 15 napon belül írásban használat­ba vételi engedélyt kötelesek kérni az elsőfokú építésügyi hatóságtól. Külterület, belterület Amennyiben az építési enge­délyhez kötött építkezéseket engedély nélkül vagy attól el­térő módon végezték el, hogy a, használatba vételi engedély­ben megjelölt rendelkezéstől tartósan eltérő célra használ­ják, ilyenkor az elsőfokú épí­tési hatóságtól fennmaradási engedélyt kell kérni. Ennek illetékdíja 500 forint, s a kére­lemhez az , építési jogosultság kivételével az építési enge­délyhez szükséges melléklete­ket is csatolni kell. Ha az en­gedély nélkül emelt épület az országos épjítésügyi szabály­zatnak, városrendezési tervek­nek nem felel meg, vagy ve­szélyezteti a vagyon- és köz- biztonságot, az építési hatóság az építmény lebontását vagy átalakítását rendelheti el. Azok az építtetőkre, kiknek fenn­maradási engedélyt kell házaik­ra kérniük, építésrendészeti bírságot rónak ki. Ennek mér­téke szabálytalanul végzett építési munka, valamint a ren­deltetéstől tartósan eltérő cél­ra használt építmény értéké­nek a 10 százaléka. Külterületen, zárt kerti öve­zetben legfeljebb 12 négyzet- métert meg nem haladó alap- területű, ideiglenes tartózko­dásra alkalmas gazdasági épü­let emelhető építési engedély alapján. A hobbytelek-tulaj- donosok figyelmébe: akik ko­rábban hétvégiház-építési le­hetőséggel vásárolták meg az állami tulajdonban levő külte­rületi földeket, a MÉM és az ÉVM újabb rendelete alapján. 1975. október 10-től csak szer- számoskamrára kérhetnek épí­tési engedélyt. A tanyás terü­leteken végezhető építési mun­kákról ugyancsak az ÉVM egyik idei rendelete szól. Esze­rint a telek tulajdonosa, il­letőleg gyermeke a tanyát fel­újíthatja, korszerűsítheti, a rendeltetésszerű használathoz szükséges melléképületeket lé­tesíthet, továbbá a lakóépület alapterületét 25 négyzetméter­rel bővítheti, ha ezáltal ön­álló, új lakás nem jön létre, és a lakóépület területe a jog­szabályokban meghatározott mértéket nem haladja meg. Belterületen és külterüle­ten az első vízadó réteget meg nem haladó, a háztartást ellá­tó (mosás, locsolás) létesítésé­hez vízjogi engedélyt kell kér­ni a városi tanács műszaki osztályától. Ivóvíz vételére al­kalmas kút fúrásához a Szol­noki Vízügyi Igazgatóságtól kell engedélyt kérni. Az álla­mi beruházásban végzett köz­művesítés, valamint az út- és járdaépítés után az érintett tel­kek tulajdonosai egyszeri üt­és közműfejlesztési hozzájáru­lást kötelesek fizetni. A köztisztasági szolgáltatá­sokról szintén egy idei ÉVM- rendelet szól. Ennek alapján 1976. január 1-től a lakossági szolgáltatásnak minősülő házi szennyvíztároló, -ülepítő, -de­rítő kiürítéséért a megrende­lőknek díjat kell fizetniük. A szolgáltatást ellátó szerv a megrendelő kérésére, figye­lemmel annak szociális helyze­tére, részletfizetési kedvez­ményt vagy fizetési halasztást adhat, illetőleg a díjat elen­gedheti annak, aki rendszeres szociális segélyben vagy hadi gondozási járadékban részesül. | NB III FÉRFI: i Nk. Pedagógus—Bánki Donát I Főiskola (Bp.) 55:53 (24:27). Nk.: Ábrahám T. (4), Pap dr. (6), Mester (4), Zsákai (20), Spindelbauer (16); cseré: Hof- fer (3), Sz. Nagy (2), Danóczi, Reggel. A körösi férfiak mér­kőzésére teremben került sor a fővárosban. Csapatunk az ele­jén játszott elfogadhatóan, ké­sőbb játékban és kosárdobás- ban is gyengélkedett. Nagy volt azonban a küzdelem, s az utolsó perc végén született meg a Pedagógus SE győzel­me. MEGYEI KÖZÉPISKOLÁS BAJNOKSÁG: Nk. Gimnázium—Ceglédi Me­zőgazdasági Szakközépiskola 154:49 (74:18). A gimnázium labdajáték­termében született az elsöprő győzelem, Nagy Attila rekord ponttermésével. Kosárdobók: Nagy A. (75), Szűcs (25), Rutt- ner Z. (22), Becser (18), Kon- rád (6), Varga B. és Nagy M. (4—4). KÉT BIRKÓZÓNK AZ ÉLEN Az előre jelzettnél egy hét­tel később rendezték Sziget- szentmiklóson az országos ser­Búcsú a pályától Az elmúlt vasárnap különös gonddal készült az NB Il-es bajnoki mérkőzésre Kovács Ferenc. Az ,,öreg” — így szó­lítja mindenki a pályán a Ki­nizsi Sportkör kézilabdacsapa­tának 32 éves kapitányát — ekkor játszotta utolsó bajnoki mérkőzését. Több mint másfél évtizede kézilabdázók. Ö volt, aki Medve László testnevelő tanárral közösen 1959-ben meghonosította Nagykőrösön a kézilabdát. Azóta alig hiány­zott a pályáról és szívvel-lé- lekkel küzdött a város színei­ben. Nem volt könnyű az út a járási bajnokságtól az NB II-ig. Minden mérkőzés egy­forma nehéz volt, de Kovács Ferenc mindig becsülettel ké­szült és helytállt. Az elmúlt 16 év alatt alig volt vasárnap, amikor ne játszott volna a csapatban. Szeretettel nevelte és segítette a fiatalokat. Leg­utóbb szép játékkal búcsú­zott a kapitány az aktív sze­repléstől, s bár a Kinizsi Sport­körben senki sem szánta rá magát, hogy köszönetét mond­jon, mi megtesszük: köszön­jük a lelkes játékot. Fleischmann János Kovács Ferenc betörését csak szabálytalanul tudja szerelni az el­lenfél, az egyik szarvasi játékos, a legutóbbi mérkőzésen. dűlő és úttörő birkózóver­senyt. Az Nk. Kinizsi hat fia­talja közül ketten súlycsoport- győztesként térhettek haza: 45 kg-ban (két induló közül) Pá- kozdi Béla, 53 kg-ban (hár­man voltak), Apró Balázs vég­zett az élen. SPORTISKOLÁS ATLÉTÁK VERSENYE A vidéki III. területhez tar­tozó 9 atlétikai sportiskola felmérő versenyét a Szegedi VSE pályáján rendezték. Az Nk. Pedagógus Sl-t 6—6 fiú és leány képviselte. Nagyon fia­talokból, 1961—63-as születé- sűekből álltak a körösi csapa­tok. A fiúk 1000 méteres sík­és 80 méteres gátfutásban, va­lamint távolugrásban és súly­lökésben; a lányok 600 méte­res síkfutásban, 80 méter gá­ton, távolugrásban és súlylö­késben vetélkedtek. A fiatal körösiek biztatóan szerepeltek. A kedvezőtlen időpontban sorra került verseny eredmé­nyeit a helyszínen nem érté­kelték. Az NPSI atlétái közül Palotai János 11,75 méteres súlylökése érdemel figyelmet. SAKK EMLÉKVERSENYT RENDEZNEK A helyi ÁFÉSZ, valamint a KIOSZ sakk-szakosztálya vá­rosunk felszabadulásának év­fordulója és november 7 tisz­teletére sakk emlékversenyt rendez. Kétfős csapatok indul­hatnak a november 7—8-án (selejtezők) és a 16-án (dön­tők) sorra kerülő viadalon. Nevezni november 1-ig Gá­bor Csabánál, az ÁFÉSZ fel- vásárlási osztályánál (Mento- vich u. 10.), Pallagi Tibornál (MÉK, Rákóczi u. 39.), vala­mint november 7-én, fél 8 és 8 óra között a KlOSZ-szék- házban lehet. Az első helyezett csapat elnyeri az ÁFÉSZ ván­dorserlegét, a további helye­zettek tárgyjutalomban és ok­levélben részesülnek. CSÜTÖRTÖKI MŰSOR Labdarúgás TRAKIS-pálya, 16 óra: 21-es Volán—Tormás, kispályás TRAKIS Kupa-mérkőzés. Kecskemét: KTE—Nk. Kinizsi barátságos mérkőzés. S. Z. Mit látunk ma a moziban? Szerelmi álmok I—II. Szí­nes, zenés magyar—szovjet film, Liszt Ferenc életéről. Előadás kezdete: 5 órakor. KISKÖRZETI MOZI A CSONGRÁDI ÜTI ISKOLÁBAN Magánbeszélgetés. Színes amerikai film. Előadás kezde­te: fél 7-kor. t i

Next

/
Thumbnails
Contents