Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-28 / 253. szám

VÁC I WAPLÖ- •• ■■ A VÁCI JÁRÁS CS VÁC VÁROS RÉSZÉRE <f **• - *• * i*t •. -JbiR ié^r - a. v ■ ••. „ k. <..*•!<: v ,. v* ., §gfe 1111111 XIX. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM 1075. OKTOBER 28., KEDD Zárt kertek a határban Szövetkezetként vagy társulásként Beszélgetés a sződi tanács titkárával A sződi községi tanács vég­rehajtó bizottságának 33/1970. számú határozata, Valamint a 18/1968 (IV. 23.) MÉM-ÉVM együttes rendelete alapján, nagyüzemi művelésre alkal­matlan területet parcelláztak a község határában, melyen az évek során apró házi­kók, gondozott s kevésbé ápolt kertek jelentek meg. A hétvégi település tulajdo­nosai most azt kifogásolják, hogy bár fizetnek községfej­lesztési adót, mégsincs olyan út, amelyen építőanyagot le­hetne szállítaniuk, továbbá a villany odavezetését is sürge­tik. Akadnak, akik azt hangoz­tatják, hogy a települést Göd­höz kellene csatolni, mivel csak egy patakszélesség választja el Gödtől, Szódtól viszont 2 kilo­méterre esik. Felkerestük Nagy Sándort, t sződi községi tanács titkárát, aki a következőket mondotta: — Háromszáznyolcvanhárom telket adtunk el annak idején, 20—24 forintos négyszögölen­kénti áron, OTP-részletre. Lehetőség volt arra, hogy 30 négyzetméter alapterü-' letü, fa-, illetve kőépületet építsenek a tulajdonosok, természetesen engedéllyel. A most jelentkező igények azonban nem jogosak. Nem árultunk zsákbamacskát. A ve­vőkkel tudattuk és a szerző­désbe is belefoglaltuk, hogi közművesítésre ne számítsanak. — Íme, egy példány a szer­ződésből — tette elénk a tit­kár a nyomtatványt, amelyben egyebek között ez áll: „A szer­ződő jelek tudomásul veszik, hogy a 33/1970. vb-határozat ellen a Váci Járási Tanács vég­rehajtó bizottsága nem emeit kifogást.’’ — Minden vevő tudta, mit vállal. A szerződésből minden­kinek van egy példánya. A terület nem üdülő jelle­gű, mint Göd vagy Sződli­get, hanem zártkertnek számít. A szerződésben erre vonatko­zó rész is van, szó szerint így hangzik: „A vevő köteles az ingatlant művelés alá vonni, ennek elmulasztása a minden­kori hatályos jogszabályokban meghatárázott következmé­nyekkel jár.” — A földbirtoklás jogilag azt jelenti, hogy még egy üdülőt nem vehet a tulajdonos, mivel egy zártkertet birtokol. A (il­la jdonosok 40 százaléka eddig nem fizetett adót. Jövő év ja­nuárjától fizetnek majd, egyenként 50—200 forintot. — Az útépítés költséges. Ez az igény olyan, a zártkert jel­lege miatt, mintha egy tsz-tag utat akarna velünk építtetni a háztájijáig. Ezt a terhet nem tudjuk vállalni, mivel a köz­ségben is akad mit tennünk az útépítésben. Talán később mód lesz gépi útegyengetésre. — A villany kivezetése, a már említettek miatt, lehetet­len, vízvezeték-rendszer pedig még a belterületen sincs. — A terület Gödhöz csato­lásának joga a Miniszter­tanácsra tartozik. — A jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy ilyen jel­legű területeken szövetkezete­ket, társulásokat hozzanak lét­re. A választott vezetőség jo­gilag bármely vállalattal tár­gyalhat, pénzt gyűjthet, hogy a közösség igényeit ki lehessen elégíteni. K. Cs. Tanácstagi beszámolók Ma, október 28-án, este 6 órakor, négy helyen találkoz­nak a tanácstagok választóik­kal. Dr. Lukács Ferenc, a városi tanács elnöke, a 18. választó- kerület tanácstagja, a városi tanács tanácstermében. Tari Kálmán, a városi tanács el­nökhelyettese a 27. választó­körzetbelieknek a Spartacus helyiségében, a 60-as vk. la­kóinak Almás Zoltán a kom­munális üzemben, a 37. körzet választóinak Hevér Ágnes a Géza király téri Gimnázium­ban tartja beszámolóját. A Forte-gyárban Munkásőrök találkozója Elismerés az áldozatvállaló asszonyoknak A Forte önálló munkásőr- szakaszának tagjai részére ünnepélyes találkozót rende­zett a gyár vezetősége. A gyakran nehéz szolgá­latban, és a vállalati munká­ban is példásan helytálló 27 munkásőr most fehér asztal mellett tölthetett el néhány órát. E találkozóra meghív­ták a városi-járási parancs­nokság képviselőit, a mun­kásőrök feleségeit, ezzel is emlékezve a nők éve alkal­mából azokra az asszonyok­ra, akik megértőén támogat­ják férjüket fegyveres szol­gálata teljesítésében. Kiss László párttitkár kö­szöntötte a megjelenteket, ün­nepi beszédében hangsúlyoz­va a munkásőrök áldozatvál­lalását, helytállását. Elmondta azt is, hogy a párt végrehaj­tó bizottsága elismeréssel szólt a Forte munkásőrszakaszá- nak teljesítményéről, hiszen az alakulat lövészetben pél­dául igen jó minősítést ka­pott. Dr. Lenyó László igazgató ■közvetlen szavakkal fejezte ki köszönetét a gyári szakasz tagjainak és a feleségeknek, mert, mint mondta, a mun- kásőrfeleség nagy részt vállal férje szolgálatából, hiszen olyankor teljesen reá vár­nak a gyermeknevelés és a család gondjai. Kedves ajándékot kaptak a munkásőrök: Vác címeré­vel ellátott nyakkendőt, a fe­leségeknek pedig jellegzetes váci épületképekkel díszített kendőt nyújtottak át a For­te-gyári vendéglátók. A munkásőrök nevében Sas­vári József mondott köszöne­tét a Forte vezetőinek, vala­mint a szocialista brigádok tagjainak, akik elősegítik és lehetővé teszik a munkásőr­ségben reájuk váró felada­tok megoldását. A munkásőr-találkozó késő délutánig tartott. A szakasz aktív tagjai és leszerelt ve­teránjai egyaránt jól érez­ték magukat a nőbizottság ál­tal feldíszített és terített asz­talok mellett. M. V. Vándorkiállítás Sturoyóban Sturovóban tegnap megnyílt a szlovákiai családi ünnepeket rendező irodák vándorkiállítá­sa. A megnyitón részt vett és ismertetőt mondott Pap Rezső, lapunk munkatársa is. HÉT VÉGI KRÓNIKA Városunkban forgatták az Esküvő című filmet Az óvodatatarozás hajrája — Tárlatzárás A múlt hét vége.krónikájá­nak legérdekesebb eseménye a városi tanács épületében ját­szódott le, szombaton. A kora délelőtti órákban megérkezett a Magyar Híradó- és Doku­mentumfilmgyár stábja, hogy elkészítse egy klsfilm felvéte­leit. A mozikban a nagy műsor­film előtt játsszák majd az Esküvő című kísérőfilmet, •mely egy fiatal házaspár egy­bekelésének története, az anyakönyvvezetőnél jelentke­zéstől a boldogító igen kimon­dásáig. Azaz még tovább is. Ugyanis a filmesek ellátogat­tak a vőlegény és a menyasz- szony, Turczel István és Jancs- hár Klára otthonába, bemutat­ták a családi ünnepeket szer­vező és rendező iroda közre­működésével lebonyolított há­zasságkötést s a már hagyo­mányossá vált szokást: az egybekelt fiatalok virágot he­lyeznek el a Szabadság téri emlékmű talapzatán. ★ Krónikánk másik fejezeté­nek színhelye a város északi része: a Zrínyi utca végén, a Vöröskereszt sornál levő nap­köziotthonos óvoda. Október hatodikán küldték haza az ott gondozott csöpp­ségeket, azzal, hogy megkez­dődik az épülettömb tatarozá­sa. Pontos ütemterv szerint, három hétre tervezték a fel­újítást. A szülők kivették a hátralevő szabadságnapokat, mozgósították az elérhető nagymamákat. Megkezdődött a munka. Pin- gálták a helyiségeket, festet­ték az ajtókat, ablakokat. Ha nagyon szép volt az idő, a napközi udvara rögtönzött ké­zilabdapályává alakult át. Az ablakok függönyeiből rögtö­nözték a választóvonalat, s iz­galmas mérkőzéseket játszot­tak — munkaidőben. így aztán nagy hajrát kel­lett kivágniuk a tatarozáskor. Még az utolsó éjjel is takarí­tottak a szülői munkaközösség tagjai, hogy hétfő reggelre is­mét elfoglalhassák második otthonukat a felsővárosi kis­gyermekek. ★ Befejeződött a múzeumi hó­nap. A múlt héten Igaz Mária néprajzmuzeológus érdekes előadást tartott a váci járás népviseletéről a volt görögke­leti templomban. Miután a kiállítást megte­kintették vagy kétezren, va­sárnap volt az utolsó látoga­tási nap. Hétfőn már bontot­ták a falra szerelt anyagot, hogy átadja helyét a soron kö­vetkező kiállításnak. P. R. KÉZILABDA Vereséggel búcsúzott a Híradás Miskolci Bányász—Váci Híradás 15:14 (8:9). Vác, 300 néző. • Váci Híradás: Virág, Nyol­cas, Nagy, Gogola, Sári (1), Hornyák (2), Székely (3), Ké­kesi, Boczkó (3), Berczelly (5). Nem sikerült a kettős bú­csúzás a Váci Híradásnak: ak­tív pályafutásának utolsó mér- KŐzésén Sári Árpádot virággal köszöntötték játékostársai, de sajnos, a mérkőzésen nem sike­rült emlékezetessé tenni számára , a napot. , Ha­zai utolsó mérkőzésén, mint már annyiszor ebben az őszi szezonban, nem jött ki a lépés a Híradásnak: ellenfelének 40 percet sikerült támadásra for­dítania, a maradék húsz vi­szont kevés volt számára. A közönség, érthetően, némán fi­gyelte a vergődést a pályán, pedig hasznára vált volna, egy kis biztatás az amúgy is hul­lámvölgyben lévő csapatnak. A váciak közül elsősorban Virágnak és a búcsúzó Sári Árpádnak lehet dicséretet mondani, a többiek nem érték el a közepes színvonalat sem. A Híradás téli pihenőre vo­nul. Az idei évet, előrelátha­tóan, a 6—7. helyen fejezte be. (—ily) R lüzgyíiIáteremM! Elvonókúrára Hermann Sándor 36 éves, let- kési lakos nem veti meg a sze­szes italt, gyakran tért haza Rákóczi utcai otthonába kapa­tosán, szidva és bántalmazva a feleségét, a gyerekeket. Az asz- szony védelmére siető szomszé­dokat baltával fogadta, feléjük dobta, de szerencsére nem sé­rült meg senki sem. Az utcabe­liek megunták az állandó bot­A REGION ALIS VÍZMŰ váci ÜFM FELVÉTELRE KERES: festőt, kőművest, vízvezetékszerelőt, betanított és segédmunkásokat, valamint pénzbeszedőt. (Göd helységbe). Jelentkezés: Vác, Derecske dűlő 4/a. Pf. 26. (Hétkápolna mellett), a személyzeti előadónál, reggel 6.45-től du. 15 óráig. rány okozást, feljelentették Hermannt. A Váci Járásbíróság bünte- j tőtanácsa, garázdaság bűntette I miatt, első fokon öt évi sza- j badságvesztésre ítélte a duhaj- | kodó férfit, de a büntetés vég­rehajtását háromévi próbaidő­re felfüggesztette, e.gyben köte­lezte a vádlottat, hogy jelent­kezzék alkoholelvonó kúrára. Közlekedési vétség Kovács Kálmán 30 éves, kos- di lakos megivott egy nagy- fröccsöt, megnézte a helyi lab­darúgó-mérkőzést, utána ismét a pohár fenekére nézett, majd három barátját beültette gép­kocsijába, azzal, hogy haza­szállítja őket. A rendőrségi el­lenőrzés során a szonda sötét­barnára színeződött, s vérvétel is megerősítette az alkoholos állapotot. A bíróság Kovácsot, közleke­dési vétség miatt, 2800 forint pénzbüntetésre ítélte, és félév­re eltiltotta a járművezetéstől. (P.) A tanácsok megalakulása­■J nak 25. évfordulóján a Pest mc.gyei Tanács ünnepi ülésén dr. Mondok Pál, megyei tanácselnök adta át dr. Korona Árpádnak, a Szőnyi Tibor Kór­ház igazgatóhelyettesének, ideg. gyógyász főorvosának, kiemel­kedő szakmai, közéleti, tanácsi munkájáért, a Munka Érdem­rend ezüst fokozatát. Szombaton délelőtt már a Zeneiskola dobogóján találkoz­hattunk dr. Korona Árpáddal, és hallgathattuk élvezetesen előadott, kiválóan megszer­kesztett, érdekes referátumát, a Magyar Orr-, Fül-, és Gégeor­vosok Egyesülete tudományos ülésén, melyet a város alapítá­sának 900. évfordulója és a Szőnyi Tibor Kórház működé­sének 5. évfordulója tiszteleté­re rendezett Vácon. Hétfőn, a városi tanács ülé­sén elnökölt, kedden a Tejipari Vállalat pártirodájában tartott fogadóórán találkozott válasz­tóival, intézte gondjaikat, problémáikat. Igazi közéleti ember. A kapunyitás óla A 49 éves ideggyógyász fő­orvos 1951-ben, a diploma megszerzése után, az Orszá­gos Ideg- és Elmegyógyintézet­ben, majd a Budapesti Orvos- tudományi Egyetem Neuroló­giai Klinikáján dolgozott, osz­tályvezető tanársegédként. Már ebben az időben kitűnt a közösségért kifejtett munkájá- , val. 1970-ben került a Szőnyi Ti­bor Kórházba. Kimagasló te­vékenységet fejtett ki az ak­kor kaput nyitó kórház fek­vőbeteg-ellátásinak megszer­vezésében, nagy lelkesedéssel küzdött a kórház fejleszfésé- ért. Szakmai munkájának el­ismeréseként, 6 évvel ezelőtt beválasztották az ideg-elme- gyógyász szakcsoport vezetősé­gébe. Igazgatóhelyettesi feladatá­nak ellátásával együtt, mint osztályvezető főorvos is kivá­lóan oldja meg feladatát. So­kat fáradozott a kórházi elekt- ro-fiziológiai laboratórium megteremtésében. Munkatár­sai, betegei szeretik, mert em­beri kapcsolatot igyekszik ve­lük kialakítani. Tagja a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­ságának, az Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezete Pest me­gyei bizottságában a szakma­Az emberért, a közösségért Az orvosnak nemcsak szakmáját kell ismernie *V.,vWrtttf^X<V/'AV. politikai bizottság elnöke, tag­ja a Hazafias Népfront Vác városi Bizottsága elnökségé­nek, a Dunakanyar Intéző Bi­zottság egészségügyi szekciójá­nak elnöke, a helyi egészség- ügyi sportkör elnöke, az MSZMP egészségügyi csúcsve­zetőségének hosszú ideig szer­vező titkára, jelenleg vezető­ségi tagja. A kórház tudomá­nyos bizottságának is elnöke. Minden perc, minden óra Nem volt könnyű megtalál­nunk őt. Határidőnaplójában minden perc, minden óra be­osztott, mert maradéktalanul eleget tesz vállalásainak, mint orvos és mint közéleti ember is. Aki beszélgetni kezd vele, akár órákig hallgatná ízes táj­szólását, lényegre törő mon­datait. Rózsavölgyi Károly felvétele. Elmondta, hogy egy tragikus esemény határozta, illetve ha­tározza meg életét. Tizennégy éves korában vesztette el édes­anyját, és a fiatal gyermekben felötlött, ha anyja orvosi ke­zelést kapott volna, nem hal meg. Ezért lett orvos, és ezért érez minden anya, apa, gyer­mek iránt a szokottnál is na­gyobb felelősséget. — Széles körű társadalmi tevékenységének mi az indíté­ka? — Ha valaki tényleg orvos akar lenni, nemcsak szakmá­ját kell jól ismernie, hanem az embert is. Szeretnie kell az embereket. — Modern kórház, modern felszereléssel. Mit tudnak ten­ni benne a betegekért? — Betegellátásunk alapgon­dolata: a beteg egészsége a legfőbb törvény számunkra.. Ezt még azzal egészítjük ki, nálunk mindig a betegnek van igaza. Ebből adódik, hogy a jól felszerelt, modern kórház is csak úgy tudja feladatát el­látni, ha dolgozói egymással és a betegekkel emberi kapcsola­tot alakítanak ki. A mosolygó arc, a simogató kéz, a bizal mat gerjesztő magatartás mind megannyi eszköz a beteg em­ber szenvedéseinek megköny- nyítésére, gyógyulásának elő­segítésére. Mindenkire szükség van — A kórház tudományos bi­zottságának elnöke. Mi a vé­leménye a tudományos tevé­kenységről? — Az orvostudomány állan­dóan fejlődik, az új megisme­rése, a kutatások eredményei elárasztják a szakembert. A technikai lehetőségek is állan­dóan gyarapodnak. Ezt a fej­lődést Követni kell a gyógyítás korszerűsítése érdekében. Az az orvos, aki „elmerül” a na­pi rutinmunkában, elfásul, ér­dektelenné válik. Ezért ösztö­nözzük az önálló tudományos tevékenységet. Ma már az or­vosi munka inkább csoportte­vékenység, mint egyéni feladat. A tudományos bizottság mun­kája is csoportmunka, minden egyes tag tevékenységére el­engedhetetlenül szükség van. Ilyen értelemben a körzeti or­vosokra, akik az egészségügyi alapellátást biztosítják, igen nehéz és felelősségteljes mun­ka hárul. Nekik sokszor azon­nal kell helyesen dönteniük bonyolult helyzetben is. Tehát továbbképzésükre, bevonásuk­ra a tudományos munkába na­gyon nagy szükség van. Ennek a munkának eredményét bizo nyitották az idén városunkban lezajlott tudományos tanács­kozások is. Tisztában vagyunk azzal, hogy a tudományos munka milyen többletet kíván az embertől, ami a szabad idő, a pihenés rovására megy. Ezért is illeti intézményünk munka­társait elismerés tudományos munkájukért. A fiatal orvosok fóruma is a tudományos mun­kába való bekapcsolást szol­gálja. Rajld László

Next

/
Thumbnails
Contents