Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-03 / 232. szám
1975. OKTOBER 3., PÉNTEK xMiap 3 Egészséges környezetünk védelmében Új gépek - korszerűbb munkavédelem Megyei intézkedési terv öt esztendőre A Központi Fizikai Kutató Intézet jubileumán Kádár János levélben köszöntötte nz intézményt Bizottság alakul a ráckevei járásban Amint arról tegnapi lapszámunkban hírt adtunk, szerdán a környezetvédelem időszerű kérdéseiről tanácskoztak a Hazafias Népfront megyei szervezeteinek illetékesei s a témában érdekelt intézmények, hatóságok képviselői. A megyei népfrontszervezete1 munkatársai, a környezetvédelmi munkabizottságok tisztségviselői csütörtökön folytatták aá eszmecserét, megvitatva a helyi tapasztalatokat; összegezve a teendőket. Szó esett arról is e módszertani megbeszélésen, hogy több helyütt az országban járási, városi és községi munka- bizottságok alakultak a környezetvédelemi tennivalók részletteendőinek megoldására, egy-egy település lakosságának mozgósítására. A levegő, a víz tisztaságának megóvása, a tájvédelem, a falvak, városok egészséges környezetének megteremtése nem nélkülözheti a társadalmi segítséget. Pest megyében elsőként a ráckevei járásban alakul — e hónap közepén — környezetvédelmi munkabizottság a Hazafias Népfront helyi szervezetének kebelén belül. A környezetvédelemről szóló országos hatókörű tanácskozás tegnap befejeződött. Az e fórumon elhangzott javaslatokat terjesztik majd jövőre a Kecskeméten megrendezendő második országos környezetvédelmi konferencia elé. A Pest megyei Tanács munkaügyi osztálya — a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa munkavédelmi felügyelőségével egyetértésben — kidolgozta az V. ötéves terv munka- védelmi intézkedési tervét. A I tapasztalatok azt mutatják: sajnálatos módon az eddigi I meglévő hasznos rendelkezése- 1 két néhol nagyon lazán, vagy csak formálisan hajtották mostanáig végre. Kevesebb, de súlyosabb Erre mutat az 1973. évi balesetek összehasonlítása az 1974-ben történtekkel. Mert bár megyei szinten egy esztendő alatt két százalékkal kevesebb üzemi baleset fordult elő, az egy balesetre jutó kiesett munkanapok száma 5,6 százalékkal növekedett. Vagyis az esetek súlyossága miatt lassúbb volt a gyógyulás. Több volt a halálos és a csonkulást okozó üzemi baleset is a tanácsi felügyelet alá tartozó ipari, mezőgazdasági és egyéb üzemekben. Halálos baleset tavaly az ipari és építőipari vállalatoknál, szövetkezeteknél, valamint költségvetési üzemekben egy sem, a mezőgazdaságiakban viszont 13 fordult elő. Az összesen 21 csonkulásos baleset közül pedig 19 mezőgazdasági. Ebből is megállapítható tehát, hogy főleg a mezőgazdasági üzemeknél, gyenge a munka- védelmi helyzet és a tavalyihoz mérten, a jelek szerint, az idén sem lett sokkal jobb. Szigorúbb a vizsga Természetesen ennek ellenére sem csak a mezőgazdaságra, hanem minden egyes más nép- gazdasági ágazatra is vonatkozik az intézkedési terv, amely kimondja: el kell érni, hogy a rendszeres és hatékony munkavédelmi tevékenységből a vezetés is szervesen vegye ki a részét. Ehhez szükséges, hogy a vezetők rendszeresen értékeljék a munkavédelmi helyzetet. Dolgozzanak ki hatékony anyagi és erkölcsi ösztönzőket a munkavédelmi feladatokat ellátók részére. Fejleszteni szükséges az ellenőrzést, és ahol csak lehetőség van rá, növelni a függetlenített biztonságtechnikai | megbízottak számát. Rendszeressé válik a munkavédelmi oktatók továbbképzése, szigorítják a biztonságtechnikai vizsgát. Ez a követelmény már csak azért is nagyon időszerű, miután új módszereket követel meg e téren is az új gépek, új vegyszerek és egyéb munkaeszközök használatba vétele, valamint az egyre korszerűsödő technológia is. A dolgozók érdeke, hogy a munkavédelmi oktatás alkalmazkodjon az újításokhoz és ily módon is színvonalasabb legyen. Emellett azt is kimondja az intézkedési terv, hogy célszerű munkavédelmi í vetélkedőket tartani az üzemekben. Részletesen, pontosan A baleseti veszélyforrások feltárása és megszüntetése mellett a munkakörülmények javítására is nagy gondot fordítanak. Fontos a nehéz fizikai munka, elsősorban a balesetek tekintélyes részét előÁ kétoldalú megállapodásokban is a közös érdek jut érvényre Befejeződött a dobogókői lenipari konferencia Csütörtökön folytatódott és fejeződött be a magyar, a csehszlovák, az NDK és a lengyel lénipar vezetőinek dobogókői tanácskozása. A konferencia záró napján — Beck Tamás, a Lenfonó és Szövőipari Vállalat vezérigazgatója vitavezetésével — a rostok, fonalak és szövetek gyártásszakosításának, a termelési kooperációk fejlesztésének lehetőségeiről, a nyersanyagvásárlások és az üzletpolitika összehangolásáról fejtették ki elképzeléseiket, véleményüket a résztvevők. Nagyobb sorozat — jobb minő-ég Elsőként Rosta Béla, a BU- DA-FLAX főosztályvezetője elemezte a kétoldalú műszakitudományos együttműködési megállapodások célját, s tartalmi gazdagításuk szükségességét. A kétoldalú szerződéseket 1976—1977-re szólóan a közeljövőben újítja meg a magyar lenipar bolgár, lengyel és csehszlovák partnereivel. Ez alkalommal célszerű lenne szélesebb körű ismereteket szerezni arról, hogy például miként fejleszthető az egyes országokban — saját erőből — az alapanyag-ellátás, milyenek a gépi adottságok, a műszaki színvonal, hol mutatkozik kihasználatlan kapacitás és szűk keresztmetszet. Hasznos lenne összehasonlító elemzést készíteni — mondotta az előadó — a szocialista országok lenipari termékeinek összetételéről, minőségi színvonaláról, termelékenységi szintjéről, s első lépésben egységes szabványokat lehetne kialakítani a közép- és hosszú távon megvalósítandó termelésszakosítás feltételeként. Napjainkban valamennyi szocialista ország leniparának gazdaságos működését rontja, hogy túl sok terméket, következésképpen sok esetben kis szériában gyárt. A gazdaságos termékszerkezet kialakításához jelentősen hozzájárulna a szakosítás, ezzel növelni lehetne a sorozatnagy- | ságot, s a termékek egy részét annak az országnak a lenipara állítaná elő a többi ország számára is, amely a legjobb termelési tapasztalatokkal, hagyományokkal és technológiával rendelkezik az adott termék gyártásához. Ez a minőség számottevő javításának is alapja lehetne. Ésszerű együttműködés a termelésben A nemzetközi együttműködésben már eddig is vannak jó példák a felesleges, illetve hiányzó kapacitások kiegyenlítésére, termelési kooperációk révén. A BUDA-FLAX az idén is — csakúgy mint tavaly — félmillió rubel értékű cserét folytat: Lengyelországból lenkócot hozat lenszövet ellenében, Csehszlovákiából lenfonalat, Bulgáriából tilolt lent kap ugyancsak lenszövetért. Szívesen szállítana a magyar lenipar lenkócfonalért cserébe poliakrilnitril fonalféleségeket partnereinek. Nagy lehetőségek vannak a szakosított gyártásra a műszaki szövetek, a tűzoltótömlők és a mezőgazdasági öntözőtömlők előállításában is. A hosszabb távú fejlesztési terveket is figyelembe véve mód nyílik közös érdekeltségű beruházásokkal egyes gyártmánycsaládok világszínvonalat képviselő előállítására. A szocialista országok lenipari összefogása, szorosabb együttműködése a záloga annak, hogy a világpiacon egyre fokozódó versenyben egyenként is felülkerekedjenek, nagy sorozatban készített, kiváló minőségű áru birtokában — hangsúlyozta áz előadó. Népgazdasági érdek és árpolitika Honti László vezérigazgatóhelyettes felhívta a figyelmet arra, hogy a tőkésországokban számos üzem megszüntetése miatt visszaesett a termelés, így növekedett a kereslet a szocialista országok lenárui iránt. A lenáruk legnagyobb tőkés piaca az Amerikai Egyesült Államok. A legnagyobb kedvezmény elvét azonban hazánk nem élvezi. A szocialista országok értékesítési lehetőségei különben sem mindenütt egyformák, ezért kap hatványozott szerepet a KGST-or- szágok összehangolt árpolitikája. Különösen fontos az együttműködés a nyersanyagvásárlásban, mert a hazai termelés alakulásától függően a szocialista országok egyszerre jelennek meg vásárlóként a tőkés nyersanyagpiacokon. Az egységes fellépés így valamennyi vásárló országban népgazdasági megtakarítást eredményezhet Üzemlálogaiáson A konferencia résztvevői számos hasznos javaslattal egészítették ki az elhangzott előadásokat és határozatot fogadtak el az együttműködés fejlesztésének soron következő feladatairól. Ezután a Lenfonó és Szövőipari Vállalat budakalászi gyárába látogattak. Itt Borzák István igazgató adott tájékoztatást az üzem életéről és bemutatta a szerelés alatt álló új szovjet gyártmányú, vetélő nélküli ■ szövőgépeket. K. Gy. A. idéző anyagmozgatás gépesítése. A bekövetkezett baleset körülményeit részletesen ki kell vizsgálni és a felvett jegyzőkönyvet pontosan kitölteni. Széles körben kell ismertetni a dolgozók üzemi balesetből származó jogait és a munkáltató kötelezettségeit. Az üzemek is megkezdik A munkaügyi osztály intézkedési tervét csak főbb vonásaiban ismertettük. Követelményei tulajdonképpen a hatályban, levő' jogszabályokon alapulnak, de szükséges felhívni azokra a figyelmet. Annál is inkább, mert rövidesen megkezdik az üzemek az V. ötéves terv időszakára vonatkozó 'baleseti intézkedési tervük kidolgozását. Egyébként a munkaügyi osztály arra is rámutat, hogy a balesetért felelős dolgozó felelősségrevonásá- ra vonatkozó szabályokat helyes az új tervidőszakra készülő kollektív szerződésben is rögzíteni. Természetesen gondoskodni kell arról, hogy az üzemi intézkedési terv sehol se maradjon írott malaszt. Ami a szakszervezeti és a felügyeleti, tehát tanácsi szerveket kötelező feladat és a következő ötéves terv folyamán fokozottan fog érvényesülni. Sz. E. Ritkafém- konferencia A Magyar Állami Földtani Intézetben csütörtökön dr. Várhegyi Győző, a ritkafém tárcaközi koordináló bizottság titkára megnyitotta a IV. országos ritkafém-konferen ciát, amelynek kétnapos tanácskozásán a kohászati, a villamos en er gia -ipari, azeíekt- ronikaipari, a gépipari, vegyipari és más fontos iparágak kutatói, műszaki-fejlesztési szakemberei számolnak be 30 előadásban legújabb kutatási eredményeikről. A tárcaközi bizottság 10 éve szervezi, koordinálja a ritkáiérnék hazai felhasználását. Munkája jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy ebben az évtizedben hazánkban megháromszorozódott a ritkafémek felihasználása. A Központi Fizikai Kutató Intézet vezetői és munkatársai tegnap délután az Erkel Színházban rendezett ünnepségen emlékeztek meg az intézet fennállásának 25 éves jubileumáról. Az ünnepségen részt vett és az elnökségben foglalt helyet Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tágja, a Központi Bizottság titkára, Erdey-Grúz Tibor, az Akadémia elnöke, dr. Aj- tai Miklós, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és Márta Ferenc, az Akadémia főtitkára. Ott voltak számos 'tudományos intézmény, valamint az intézettel együttműködő ipari üzemek képviselői is. A Himnusz elhangzása után Kovács István akadémikus nyitotta meg az ünnepséget és felolvasta Kádár Jánosnak a jubiláns intézethez intézett üdvözlő sorait, majd Pál Lénárd akadémikus, a KFKI főigazgatója adott áttekintést az intézet 25 éves fejlődéséről. Övári Miklós az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntötte a negyedszázados intézét tudósait, kutatóit és dolgozóit, méltatta hazánk egyik legjelentősebb kutatócentrumának munkásságát, részvételét a tudomány és a gyakorlat közötti kapcsolatok fejlesztésében, a társadalmi és gazdasági igények kielégítésében, a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásában. A továbbiakban a KB titkára hangsúlyozta: Példamutató az intézet bekapcsolódása a tudományos haladás nemzetközi áramlatába. Hálásak vagyunk szovjet barátainknak, akik a kísérleti- technikai alapok lerakásában, különösen a reaktorkutatások elindításában és állandó fejlesztésében, a káderek kiképzésében kezdettől fogva internacionalista módon segítették és ösztönözték az intézeti kutatómunkát. Kiemelkedő jelentőségű a dubnaá egyesített atamkutató intézet keretében végzett közös munka. A magyar kutatók számos más szovjet intézetben is lehetőséget kaptak olyan kutatásokra, amelyek föltételeit itthon nem tudtuk megteremteni. Övári Miklós ezután emlékeztetett arra, hogy a XI. Bolgár miniszterhelyettes Pest megyében Stefan Ganev a bolgár párt művelődéspolitikájáról beszél. Mellette Kakucska Jánosné. Gárdos Katalin felvétele Stefan Ganev, a Bolgár Művelődésügyi és Kulturális Bizottság —- miniszterhelyettesi rangú —, főtitkára, aki az MSZMP Központi Bizottságának vendégeként tartózkodik hazánkban, kétnapos Csongrád megyei, szegedi látogatás után tegnap Pest megyével ismerkedett. Délelőtt az MSZMP megyei bizottsága oktatási igazgatóságának székházába látogatott. Itt Kukucska Jánosné igazgatóhelyettes tájékoztatta munkájukról, majd a vendég az öthónapos és az egyéves pártiskola mintegy 90 hallgatójának nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott a Bolgár Kommunista Párt művelődéspolitikájáról. A bolgár miniszterhelyettes délután Szentendre, és Viseg- rád nevezetességeivel ismerkedett. Stefan Ganev ma Ceglédre látogat. pártkon,greszus ismételten megerősítette az 1969-ben elfogadott tudománypolitikai irányelveket, s alapvető feladatként a tudomány termelőerővé válásának meggyorsítását, a társadalompolitikai döntések tudományos megalapozását, az ideológiai, tudatformáló munka hatékonyabbá tételét jelölte meg. A kongresz- szuson elfogadott programnyilatkozat hosszú távra kijelölte a szocializmus építésének céljait, s ezen belül a tudomány helyét, szerepét, legáltalánosabb feladatait a fejlett szocialista társadalom megteremtésében. Mindez kedvező társadalmi feltételeket teremt a tudományos kutatás továbbfejlesztéséhez. Ahhoz azonban, hogy a tudomány betöltse a társadalmi fejlődésben rá váró hivatást, meg kell sokszoroznia erőfeszítéseit. Nagyobb összhangot kell te-; remteni a tudósok, a kutatók, a termelésben dolgozó mérnökök és üzemi munkások munkájában. Egyfelől kutatóinknak az eddiginél is jobban tekintettel kell lenniük gazdasági lehetőségeinkre és feladatainkra, másfelől a tudomány eredményeinek felhasználásával is meg kell gyorsítanunk a termelés színvonalának emelését. Ezért a kutató- intézetekben előtérbe kell állítanunk azokat a kutatási feladatokat, amelyek hatékonyan segíthetik gazdasági feladataink megoldását. Az üzemekben, vállalatokban pedig el kell érnünk, hogy növekedjék az igény a tudományos eredmények alkalmazására és j avuljon a vállalatok vezetőinek fogékonysága az új iránt, készítsenek hosszabb távú fejlesztési terveket. Övári Miklós tetszéssel fogadott beszéde után Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke — aid annak idején tagja volt a KFKI létrehozását előkészítő háromtagú bizottságnak — emléke- zett vissza a kezdeti lépésekre, és méltatta az azóta bekövetkezett nagy fejlődést. Ezt követően dr. Ajtai Miklós, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke köszöntötte a Központi Fizikai Kutató Intézetet, majd Márta Ferenc, az Akadémia főtitkára kitüntetéseket nyújtott át. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést kapta Kiss Dezső, a fizikai tudományok doktora, a KFKI tudományos tanácsadója, Szabados László, a thermo- hidraulikai osztály vezetője és Szabó Ferenc, az Atomenergia Kutató Intézet igazgatója. Ketten kapták meg a Munka Érdemrend ezüst, egy dolgozó pedig bronz fokozatát, 20-an a Magyar Tudományos Akadémia kiváló dolgozója kitüntetésben részesültek. Az ünnepségen ezután tudományos intézmények és vállalatok képviselői köszöntötték a t jubiláns intézmény dolgozóit, Jánossy Lajos akadémikus, a KFKI volt vezetője, majd A. P. Alekszandrov, a Kurcsatov Atomenergia Intézet igazgatója, Tétényi Pál, a Magyar Tudományos Akadémia izotópintézetének igazgatója, A. M. Progorov Nobel-díjas fizikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája általános fizikai és asztronómiai osztályának vezetője, Soltész István, a Csepel' Vas- és Fémművek vezér- igazgatója, H. Lizurej, a Dubnái Egyesített Atomkutató Intézet képviselője, Marx György akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem atomfizikai tanszékének vezetője, V. A, Kuznyecov, az Obnyinszki Fizikai Energetikai Intézet igazgatóhelyettese és Váradi Imre, a Távközlési Kutató Intézet vezérigazgatója köszöntötte a 25 éves KFKI-t. Végül Pál Lénárd főigazgató intézeti emlékérmeket és 23 éves törzsgárdatag-jelvényeket nyújtott át az intézet érdemes dolgozóinak.
