Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-23 / 249. szám
r GALGA MENTI ŐRHELY Felhívás a brigádokhoz A gödöllői Építőipari Szövetkezet Ybl Miklós szocialista brigádja felhívással fordult az ország valamennyi szocialista brigádjához, hogy az úttörő- mozgalom fennállásának harmincadik évfordulója tiszteletére csatlakozzanak az „ötven órát egy úttörő- csapatért” mozgalomhoz. A brigád elképzelése az, hogy negyven órai munkájuk bérét átutalják egy úttörőcsapat számára, hogy abból a pajtások táborozási költségeit fedezzék, vagy a csapatvezetőség olyan célra használja fel ezt az összeget, amit ők jónak látnak. A fennmaradó tíz órát a brigád tagjai a gyerekek közölt töltenék, s régi úttörőélményeikről, valamint a KISZ-munkáról beszélgetnének a pajtásokkal. Előadás a kollégiumban Az októberi rendezvénysorozat következő programjára ma, 23-án, csütörtökön kerül sor Aszódon. A középiskolai kollégiumban délután négy órakor tart előadást Asztalos István, a Petőfi Múzeum igazgatója, Petőfi családja Aszódon és környékén címmel. Két nappal később, szombaton délelőtt kilenc órakor Petőfi-ün- nepséget rendeznek a múzeum előtti téren. Csak égő gyertyával! A szőlősgazdáknak érdemes megszívlelniük az orvos tanácsát: mielőtt belépnek a pincébe, alkalmazzák a régi, jól bevált „gyertyapróbát”. Az égő gyertyát lassan engedjék le a földre, s ha az közben elalszik, azonnal hagyják el a helyiséget, mert az ott-tartózkodás életveszélyes. A gyertya elal- vása ugyanis azt jelzi, hogy a pincében magas koncentrációjú, mérgező szénmonoxid halmozódott fel. Árfigyelő bázis épül A Pest Megyei Hírlap nem- i rég terjedelmesebb cikkben számolt be arról, hogy a Kö- zépdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság területén több megfigyelőállomás létesült vagy létesül a közeljövőben. Szűkebb hazánkban, Pest megyében két helyen épül ilyen bázis, Gal- gamácsán és Szentlőrinckátán. A galgamácsai létesítmény egészen kicsi lesz, feladata a Galga vízgyűjtőjének feltérképezése, figyelése lesz, s az, hogy állandó kapcsolatban álljon a szentlőrinckátai állomással, ahol a Zagyva—Galga rendszer ellenőrző pontja lesz. Mindkét állomás célja tehát az árvíz-előrejelzés, amely különösen fontos akkor, ha tudjuk, hogy volt év, amikor a 47 ezer hektáros területet 32 milliárd forintos gazdasági kár érte az árvizek miatt. I [ A Galga folyó szabályozása, kitisztítása, átereszek építése fontos feladat volt, amely napjainkban már a befejezéshez közeledik. A Galga-vidéken élő emberek ezreit érinti, hiszen falvak egész sorának biztonságáról van szó. A megfigyelőállomások megépülésével elmondhatjuk, hogy modern eszközök őrködnek e falvak biztonsága fölött. A kuruc csata emlékére Az isaszegi falumúzeumban október 26-án, vasánap délután három órakor előadást tart Szathmáry Zoltán múzeumigazgató. Ez alkalommal a kétszázötven éve lezajlott isaszegi győztes kuruc csata története lesz a téma. PÓDIUM 75 Havonta egy hétfő A gödöllői Petőfi Művelődési Ház munka tervében immár második alkalommal kapott helyet a Pódium ’75 című irodalmi műsorsorozat. A helybeliek művelődését nagyban elősegítő rendezvények érthető, hogy rendkívüli sikert arattak, már csak azért is, mivel jónevű színészek, előadóművészek léptek pódiumra a sorozatban. Kapuszta Katalin, a művelődési ház igazgatója elmondotta, hogy október és március között havonta egy irodalmi estet tartanak, valamennyit a hétfői napokon. A szocialista brigádok és a diákok számára kedvezményes bérleteket bocsátottak ki, ezzel is vonzóbbá téve számukra az egyébként is érdekes műsorokat. Az elkövetkezendő hónapokban a gödöllői irodalombarátok Jan- cső Adriennel, Koncz Gáborral, Huszti Péterrel és Darvas Ivánnal, valamint a budapesti Irodalmi Színpad szereplőgárdájával találkoznak. Hétfőn este Béres Ilona érkezett Gödöllőre Vitay Ildikó gitárművésznő kíséretében. Béres Ilona évekkel ezelőtt járt már a városban, egészen pontosan akkor, amikor a kastélyban a Diagnózis című televíziós filmet forgatták. Akkor Keres Emil társáságában volt alkalmunk beszélgetni a művésznővel. A hétfő esti műsor bevezetőjeként egy Józsa Attila-vevset szavalt Béres Ilona, majd Vitay Ildikóval felváltva léptek a közönség elé. Az est műsorán A kis herceg című mese részleteit, József Attila, Radnóti Miklós, Nagy László, Ladányi Mihály, Szabó Lőrinc, Váci Mihály és Illyés Gyula versei követték gyors egymásutánban egymást. Vitay Ildikó gitárjátéka harmonikus hátteret teremtett a versekhez. A műsor végén a közönség és az előadóművészek a társalgóban találkoztak, hogy meghitt beszélgetés során értékeljék a műsorban elhangzottakat. Cs. J. Címerében pelikán / Alsóparki variációk „Gödöllő ifjú város. Olyan, mint a pályát kezdő fiatalember. Iskoláit bevégezte, megkapta a bizonyítványt és munkához kell látnia” — így szólnak a várossá nyilvánítás közelgő, tizedik évfordulójára megjelent Gödöllő című könyv utolsó fejezetének kezdő sorai. Erről egy játék jutott az eszünkbe, bemutatjuk a régi tervek egy részét, a továbblépés jelenkori lehetséges útjait. Gödöllőről írunk, pontosabban a város egy-két évtizeddel ezelőtti, mostani — és amennyire ezt e pillanatban lehet tudni — jövendő képéről, álmokról, meghalt és születő elképzelésekről. Vagyis a fejlődésről, a városfejlesztésről. Említést teszünk — folytatva a fent idézett A PEST MEGYEI HÍRLAP 1957. november 9-i számában jelent meg a Faluról falura című riportsorozat következő része, amely az akkor még község Gödöllőről szólt. A riportban ez olvasható: „Ha ezelőtt 20 évvel valaki megkérdezte, miről nevezetes Gödöllő, így sorolták az idevalósiak: A Horthy nyaralójáról, a premontrei, azaz a kiváltságosok gimnáziumáról és a koronaerdőről, ahol a régi urak hébe- hóba vadászgatni szoktak”. Nos, folytassuk a játékot! Vajon miről nevezetes városunk ma? Hát mindenekelőtt éppen arról, hogy város, és arról, hogy negyvenkilenc perc alatt — semmiség — ide röpít bennünket a helyiérdekű vasút fakózöld kocsisora. Határainkon túl is jól ismert az Agrártudományi Egyetem, s szakmai körökben valamennyi kutatóintézetünk. A felsorolásba minden bizonnyal sokan belevennék ma is a Grassal- kovich-kastélyt és a nagyszerű erdőket. Hát körülbelül ennyi, noha az említett riport megjelenése óta eltelt tizennyolc esztendő alatt sok minden változott. Ez már nem ugyanaz a Gödöllő. OTT VAN PÉLDÁUL az a fotográfia, amely egy oldalon jelent meg az idézett riporttal. A felvételen egy tehén és hat sertés látható legelés közben. A háttérben a kastély körvohasonlatot — az iskolás évekről, fontos, s talán jelentékteleneknek is megítélt dolgokról. Nem törekszünk teljességre, minden szempont felsorolása, legfőbb célunk a nehézségek, a sokszor kicsinek látszó gondok bemutatása, a figyelem felkeltése településünk ügyei iránt. A megoldás közös érdekünk. Sok minden kimaradhat az elkövetkezendő hetekben megjelenő írásokból — a kiegészítéseket örömmel vesszük, s nem is tartjuk majd titokban ■—, de nem szakcikkeidet írunk, hiszen csak játék lenne ez. Ha úgy tetszik, dokumentumjáték arról, hogy a városfejlesztés „mesterségénél” vannak jóval nyugalmasabb foglalatosságok is. várossá nyilvánítás után — tehát 1966 júniusában — ugyancsak egy újságcikk állapítja meg: nincs még egy város hazánkban, amelyik ekkora parkterülettel rendelkezik. De mielőtt büszkeség dagasztaná valakinek a mellét, leírjuk, hogy a cikkben ez is szerepel: ilyen elhanyagolt park sincs még egy városban. Nincs sétány, a „a bokrok, füvek nem ismerik a kaszát, s a padok — az a néhány! — festetienek”. AKKOR SEM, s azt hiszem, ma sem ül senki HÉV-re az Örs vezér téren, hogy kellemes napot töltsön el a híres gödöllői Alsóparkban. (Gombászokkal lehet néhanapján találkozni.) A közel két évtized' persze a parkok életében is hozott változásokat. Az Alsópark például aránylag rendezett, s hogy miért nem kapja meg a méltó formát, arra is van magyarázat. Változásnak számít az is, hogy ma már azért vigyázunk értékes zöldterületeinkre, a növényritkaságokra. Olyannyira így van ez, hogy egy-egy kivágott fa bizony felbolygatja a közvéleményt. Az „örök kérdés” azonban két évtized alatt sem változott meg: vajon mire használható ez a történelmi zöldterület azonkívül, hogy pihentet, elbájol, nyugtatja a szemet, az idegeket? Égiszen pontosan így hangzik a kérdés: mit kelnalai bontakoznak ki. A képhez mellékelt kis glossza emígy szól: „... Mégis elszomorodik az ember szíve, akár az Erzsébet, akár a Kastély parkban jár. Mert 12 év óta senki nem gondolt a természet ilyen szép ajándékaira: a régi kerítés ledőlt, s ma a bokrok, fák, a pázsit a tehenek, kecskék s malacok prédája. A sétányokat felverte a gaz, felvágta a kocsikerék. Az illetékesek elhatározták, hogy mindkét parkot védetté nyilvánítják”. Igen, kétségtelenül humorosan hat, hiszen nagyon régen láttunk bármelyik parkunkban is kecskét avagy malacot legelni. A gondokat már más okozza! Ahhoz nem fér kétség, hogy ez a sok park bármelyik nagyvárosnak becsületére válna. Akár átutazók, vagy hétvégi kirándulók — bár ilyen nem sok van — sőt szakemberek jönnek el városunkba, mind megállapítják, nemcsak a nagy zöldterület megfizethetetlen kincse a városnak, hanem külön adomány, hogy ezek benyúlnak a házak közé, a lehető legelőnyösebben szabdalják szét a beépített területeket, s ami például az Alsóparkot illeti, szinte része a városközpontnak is. Az Alsóparkkal mindig sok baj volt, s bizony, ma sem hagvja nyugodni a kedélyeket. Hat hónappal a AI 3EST P ««!* Kk : Ég# /Ei HÍR LA P KÜL( ÍNKIADÁS . ■ II. ÉVFOLYAM, 249. SZÄM 1975. OKTÓBER 23., CSÜTÖRTÖK Majd a kéregvasúf Eszmecsere a jövő közlekedéséről Ünnepi tanácsülésein a tanácstagok, külön erre a célra összehívott találkozón a szocialista brigádok tagjai, majd az egészségügyi, művelődési ágazat dolgozói beszélték meg, hogy milyen rendezési megoldásokkal, utakkal, lámparendszerekkel valósítható meg a következő évek közlekedése városunkban. r Uj nyomvonalon A szakemberek, az illetékesek, a hozzáértők tárgyaltak ezekről a kérdésekről tegnap, szerdán a járási hivatal nagytermében kifüggesztett város- rendezési tervek előtt. A megbeszélésen részt vett a rendezési terv elkészítésével megbízott Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat közlekedéstervezője, Vitkay László, a KPM Budapesti Közúti Igazgatóságának forgalmi mérnöke, Bankné Mónus Tünde. A megyei tanács építési-közlekedési és vízügyi osztályát Wächter Roland helyettes osztályvezető képviselte. Az elképzeléseket, terveket egyeztető eszmecserén a városi pártbizottság részéről jelen volt Plutzer Miklós első titkár és Méray Tibor titkár. A városi tanács elnöke, Benedek lene bele építeni, s egyáltalán szabad-e valamit is beleépíteni? Végleges válasz e kérdésre ma sem született. A vélemények megoszlanak. Sokan tapsoltak, amikor az egyetemi városrésszel szemben, a vasútnak a HÉV-végállomás felőli oldalán elkezdték építeni az alsóparki lakótelep magasházait. Mások legszívesebben behunynák a szemüket, ha arra járnak, siratják a parkból kihasított területet, a gyönyörű fenyőfákat. Az kétségtelen, hogy Gödöllőnek ez a területe, tehát az új lakótelep és a vele farkasszemet néző egyetemi városrész gyönyörű összképet mutat. A jövő Gödöllőjét sejteti. TÖBB MINT TÍZ esztendeje jelentős társadalmi megmozdulás segítségével építettek az Alsóparkban egy szabadtéri színpadot. A létesítmény tiszavirág életű volt, tudomásom szerint tartottak itt egykét ünnepséget, s rendeztek egy nagyszabású előadást, a János vitézt játszották. Az volt a legszebb — ahogy mesélik —, hogy a lovasok a fák közül nyargaltak elő. A színpad azóta birkózik az időjárással, nem használták azóta sem semmire. Lassan már azt is rámondhatjuk: rqm. érdekes volt az a terv is, mely szerint strandfürdőt kellene az Alsóparkban építeni. Az elképzeléseket jogosan táplálta az a több mint ezer- méteres mélyfúrású kút, amelyből 54 fokos meleg víz buzogott, mégpedig percenként ezer liternyi. Gödöllő város IV. ötéves tervre szóló komplex fejlesztési irányéi-, vei között — ez 1970-ben készült — az alábbiakat olvashatjuk: „Az Alsóparkban feltárt meleg vizű, mélyfúrású kút felhasználásával, nagyfokú társadalmi összefogással 1000 férőhelyes strandfürdőt kell létesíteni...” A történet vége az, hogy kiderült: a feltörő víz sótartalma nagyon magas, ezért ivóvízzel kellene keverni. Ügy meg igazán nem áll a város, hogy ezt megengedheti magának. (A kutat egyébként kompresszo- rozni is kellett volna, ami szintén nem olcsó mulatság.) János számos kérdéshez hozzászólt. A sokszor bonyodalmassá váló vitát Gányi Zoltán, a városi tanács elnökhelyettese vezette. Nehéz lenne az egyes hozzászólásokat híven visszaadni, hiszen egyik vélemény alakult a másik hatására. Közlekedéstechnikai problémákra kellett megnyugtató válaszokat találni a munka- megbeszélés résztvevőinek. A HÉV új nyomvonaláról is sok szó esett, s végül arra a megállapodásra jutottak, hogy megnyugtatóan csak akkor oldódnak meg a különböző kereszteződési gondok, ha a HÉV kéregvasúttá alakul át a város központjában. A művelődési ház elhelyezését, az autóbusz-pályaudvar kialakítását mindenképpen úgy kívánják megoldani a tervezők, hogy minél kevesebb zöldövezeti rész, fa essen áldozatul. Vitkay László megjegyezte, hogy az autóbusz-pályaudvar helyének felmérésénél, a helyszínen még a fák átmérőjét is lemérték. Ugyanilyen gondossággal jártak el a parkban felépítendő étterem és eszpresszó magángépkocsi-parko- lójánál is. Hosszas eszmecsere alakult ki az Ady Endre sétány lezáÍgy aztán a kutat is, az ügyet is lezárták. Felmerült még az a gondolat is, hogy a meleg vizet — ne menjen veszendőbe — az Agrártudományi Egyetem fűtésére használják fel, de ez sem volt kivitelezhető, mert belekalkulálva, hogy a csőben folyva kihűl, legalább hetven fokos vízre lett volna szükség. AZ ALSÓPARK dísze a Grassalkovich-kastély, amely hazánk legnagyobb barokk kastélya. Jíépe elszomorító, sorsa aggasztó. A város vezetői mindig is törekedtek arra, hogy történjen végre valami, de hiába. Évtizedes harc ez. A kastély agóniájáról majd minden, a város jövőjével foglalkozó tanácskozáson szó esett, amint ezt a hivatalos iratok is tanúsítják. A már említett irányelvek között ez olvasható: „A gödöllői műemlék kastély további romlását meg kell szüntetni. Az ehhez szükséges anyagiak nagysága meghaladja úgy a Város, mint a megye lehetőségeit. Ezért megfelelő hasznosítása érdekében országos hatáskörű szervnek kell felajánlani, múzeum létesítése és idegenforgalmi célokra.” Hogy mi épül az Alsóparkban, nem lehet még tudni. Szó van arról is, hogy esetleg itt helyezik el a hajdani művelődési központot, s a városfejlesztési tervpályázatra érkezett olyan elképzelés is, mely szerint e terület lenne alkalmas egy étterem és egy eszpresszó létesítésére is. BIZTOSAT nem lehet tudni, a kép most áll majd össze. A tizedik évfordulóra megjelent Gödöllő című kötetben ez áll: „Hamarosan felújítják az Erzsébet-parkot, mint természetvédelmi területet, és már megtettük a szükséges lépéseket a kastély felső parkjának természetvédelmi gondozásba vételére is. Az Alsóparkot 1976-tól, az építkezés befejezése után kívánjuk rendezni”. Fehér Béla rása körül. Arról vitatkoztak, hogy a mentőautó melyik városrészt milyen rövid idő alatt tudja megközelíteni újonnan megnyitott utakon keresztül. Még az is elhangzott, hogy dönteni talán csak úgy lehetne, ha a vita résztvevői kocsiba ülnének, stopperórával lemérnék a távolságokat. Mikor lesz lámpa? Gányi Zoltán több alkalommal igyekezett az eszmecserét meghatározott irányba terelni, mondván, hogy most nem az a cél, hogy ismét újabb variációk szülessenek. Két évvel ezelőtt már volt hat megoldási módozat, hat évvel ezelőtt nyolc. Most egy dologban kell dönteni: hogyan alakítsák ki a közlekedési csomópontokat, mert a döntés meghozatalának időpontjától függ, hogy mikor lesz lámpa a Szabadság téren. A városi tanács már ígéretet kapott a lámpa idei felszerelésére, de ha most nem születik meg végső elhatározás, tovább tolódik a kereszteződés biztonságos kialakítása. A szerdai tanácskozás résztvevőinek megnyilatkozásait nem elsősorban az anyagi szempontok befolyásolták. Főként azt igyekeztek figyelem/ * * be venni, hogy miként tehető a város lakályosabbá. Elhangzott például az is, hogy a HÉV nyomvonalának változtatása feltétlenül szükséges, ugyanis az alsóparki lakóépületek meglehetősen „berezonálnak” a HÉV-szerelvények miatt. Végleges a hatodik Végleges határozatról, döntésekről nem számolhatunk be, hiszen a megbeszélés a késő délutáni órákig elhúzódott. A terveket csak a megbeszélés után készíti majd el a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat: az öt díjazott tervpályázatból a tanácstagok s a város lakossága véleményei, valamint a szakemberek elképzelései alapján megszületik majd a hatodik, reméljük a végleges rendezési terv. Örszigethy Erzsébet Az Állami Biztositó központja és Pest megyei Igazgatósága megrendültén tudatja, hogy Pánczél István elvtárs, a Munka Érdemérem és a Kiváló Pénzügyi Dolgozó kitüntetések tulajdonosa, az igazgatóság vezetője, munka közben, 1975. október 21-én 57 éves korában hirtelen elhunyt. Pánczél elvtársat, aki az intézet megalakulása óta megszakítás nélkül, fáradtságot nem ismerve, köz- megbecsülést szerezve dolgozott a biztosítás ügyéért, az Állami. Biztosító saját halottjának tekinti. Temetéséről később történik intézkedés. A Laboratóriumi Törzsállattenyésztő Intézet feívéfeire keres VILLANYSZERELŐ ÉS LAKATOS SZAKMUNKASOKAT Jelentkezés a műszaki vezetőnél, Gödöllő, Táncsics Mihály út.
