Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-19 / 246. szám

1875. OKTOBER 19., VASÄRNAP </Űrhw Jövőre kezdik a gyártást Gyógyitalokat készít a Kecs- kemét-szikrai Állami Gazda­ság. Alapanyagát a vitaminok­ban és ásványi anyagokban gazdag zöldségfélék adják. Az egészségügyi szervek bevoná­sával és a Kecskeméti Kerté­szeti Főiskola kutatóinak köz­reműködésével fekete retekből, sárgarépából, sütőtökből és paradicsomból készítettek ivó­levet. Az aranysárga rostos sütőtök levét elsősorban a gyermekeknek, a terhes anyáknak és az időseknek ja­vasolják fogyasztásra, mert elősegíti a bélműködést, s ter­mészetesen vitaminokhoz jut­tatja a szervezetet. A fekete retekből készült különlegesség pedig az érhálózatot tartja frissen. Örömmel fogadják majd a gépkocsivezetők a szemidegeket erősítő, A-vita- minban gazdag sárgarépái evet és a már közkedvelt paradi- csom-ivóievet. Az új ivólevek gyártását jövőre kezdik meg. Közös tanács a közösség szolgálatában Áporka és Kiskunlacháza együtt gyarapodik Kiskunlacháza és Aporka Í970. júliusában közös taná­csot alakított. — Miért vált ez szükségessé, mit jelentett a fejlődésben ez a változás? — kérdeztük Ro­már Lászlót, a kiskunlaeházi nagyközségi közös tanács eb- nőkét. — Nem állt elegendő taná­csi dolgozó a lakosság ren­delkezésére, szükség volt az anyagi erők koncentrálására. Minden tekintetben célszerű intézkedésnek bizonyult a kö­zös tanács létrehozása. — Most már megfelelően tudunk a lakosság problé­máival foglalkozni, a közös ta­nács többet tehet Aporka gondjainak megoldásáért is. Az áporkaiak ma már csak ritkán mondják: régen a magunk urai voltunk. Anél­kül, hogy bizonyító adatokat, tényeket sorolnék, úgy vé­lem, hogy Aporka nem ke­A 4. ötéves tervben Nagykovácsi teljesítette községfejlesztési programját — A negyedik ötéves terv­időszakban teljesítettük köz­ségfejlesztési programunkat — mondotta Pintér István, a nagykovácsi községi tanács el­nöke. — Az egyetlen tervbe vett beruházás, amely nem készült el, az iskolabővítés. A tető- szerkezetet ugyan 150 ezer fo­rintért felújítottuk, de nem épült meg az igencsak szüksé­ges két tanterem. Már van 12 millió forintunk, és egy új is­kola csak hárommal kerül töb­be. A következő tervidőszak­ban szeretnénk megépíteni... Áram a zártkerleknek — Az idén és tavaly mint­egy 3 millió forintot fordítot­tunk a község villanyhálózatá­nak fejlesztésére: a több mint 3 kilométernyi hálózatban irányfényes közvilágítás — az üdülőtelepen elég, ha minden harmadik oszlopon van lámpa — felújított és új transzfor­mátorállomások készültek, a nagy- és kisfeszültségű háló­zat bővítése is folyik. így már az idén áramhoz jutnak a zártkertes üdülőtelkek. — Ugyancsak idén újítjuk fel azt a mintegy 400 méter­nyi járdát, amely a Dózsa György úton és a Lenin téren eddig inkább gátja, semmint segítője volt a gyalogosforga­lomnak. Már csak 20 méternyi van hátra... — A régi — életveszélyes — postaépületet le kell bontani. Helyette átmenetileg és terven felül egy faházat állítottunk fel. Augusztus vége óta itt van a hivatal. Az új posta építésé­re csak a bontás után kerülhet sor. — A községi vízrendezést folytatva, átereszt építettünk • Irányfények • Áteresz • Még 20 méter az Ady Endre utcában, a Vö­rös Hajnal Tsz mellett. A hegyoldalról lezúduló esővíz így nem tehet kárt abban a műútban, amely Nagykovácsit a fővárossal köti össze. Telkek a Júlia-majornak — A tanács idén részlegesen közművesített telkeket adottéi. Csak vízhálózatuk van meg, az áramot aggregátor termeli. A telkeken családi házak épül­hetnek, ezzel megoldódnak a Júlia-major lakóinak házgond­jai is. A gyerekeknek nem kell többé kilométereket gyalogol­niuk reggel, iskolába menet. Viszont az új telkeken nem épült semmilyen bolt, az itt lakó 30—40 embernek a köz­ségben kell bevásárolnia. A felparcellázott szántóföldre 500 méter kőutat is építettünk. Ez esőben is járható, nem süppednek a sárba az építő­anyagot szállító teherautók. Tágasabb óvoda — gyerekeknek — Bár terven felül, de az óvodát is szerettük volna bő­víteni. Ehhez azonban meg kell vásárolnunk a mellette le­vő öreg lakóépületet. Az elő­készületek már megkezdődtek: a kiviteli terveket remélhető­leg — ha a budaörsi költség- vetési üzem a határidőt betart­ja — rövidesen megkapjuk. V. G. P. ÉPÍTŐIPARI szövetkezet AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ építő- és szerelőipari szakmunkásokat és segédmunkásokat, kőműves, lakatos, villanyszerelő, asztalos, víz-, gáz- és fűtésszerelő, vasbetonszerelő, burkoló, ács, tetőfedő és szigetelő, bádogos, festő, parkettás, nehézgépkezelő, könnyűgépkezelő, autóvillamossági szerelő, gépkocsivezető, gépkocsiszerelő szakmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat és lányokat), kubikosokat, rakodókat, nyugdíjas takarítónőket. Jelentkezni lehet a „Prosperitás” Építőipari Szövetkezet munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45. rült hátrányba, és jó úton halad a fejlődésben. — S a tennivalók? — A lakosság alapellátása még mindig nem megfelelő. Áporkán csak egyetlen kis ve­gyesbolt van. Szeretnénk ezt kibővíteni és nagyobb szol­gáltató központot kialakítani. Vízműtársulat alakul, hogy az egész községet ellássuk. — Mi a helyzet a közokta­tásban, milyenek a közmű­velődési lehetőségek? — Kiskunlacházán magas színvonalú, kabinetrend­szerű általános iskolai ok­tatás van, ez megyei bemutató iskola. Minden tantárgynak külön előadóterme van. Az áporkai gyerekeket ebbe a kabinet­rendszerű iskolába szeretnénk beosztani. De ha nincs ele­gendő jelentkező, akkor a felső tagozatot a majosházi gyerekekkel együtt Áporkán tanítjuk majd az emelt szin­tű iskolában. Pár éven beiül eldől ez a kérdés. Áporkán nincs mozi, a mű­velődési háznak minimális a látogatottsága. Célunk, hogy minél többen megszeressék a könyveket, az irodalmat. Elő­adói esteket szervezünk, tá­mogatjuk a fiatalokat a KISZ- klub létrehozásában. — Mind több helyen javul a tömegsport helyzete. Áporkán is lehetne sportszakosztályt szervezni. Társadalmi munkában épülhetne sportpálya, ahol mindenkinek lehetősége lenne a testedzéshez. — Arra számítunk, hogy a lakosság egyre növekvő akti­vitással, társadalmi munkával segíti a közös tanácsot, e cé­lok elérésében. Ha így lesz: a fejlődés nem áll meg. K. I.-ex oorineiauív ßtm.i mk •" 11 "" ' ' Akik élettel telítik a vonalakat A posta fiatal üzeme Budaörsön Az ötödik ötéves terv jelen­tős fejlesztési feladataira erői­nek összpontosításával időben felkészül a Budapest vidéki Postaigazgatóság. Ezért hoz­ták létre Budaörsön a szerelő­javító üzemet, amely az igaz­gatóság területén minden posta-műszaki szerelési és a javítás egy részének gazdája. A BUVIG távközlési osztá­lyához tartozó fiatal üzem mostani és várható feladatait Nagy Ferenc üzemvezető is­mertette. — A vidéki alközpontok je­lentős része igen régi. Az üzem egy csoportja ezek fel­újításával, pótlásával foglalko­zik. Az utóbbi 2 évben sok korszerűbb RA drótrugós és Crossbar rendszerű berendezé­seket szereltünk fel. Bővítés Budapest— Szentendre között — Milyen ütemben gyara­podnak az új alközpontok? — A fejlődő gazdasági élet­tel .együtt növekedik a gyor­sabb, szélesebb körű hírközlés iránti igény is. Ma t már a ts2-ek is a legmodernebb al­központokat veszik. A főváros­ból kitelepülő ipar is megnö­velte a Pest környéki telefon- állomások számát. Ez pedig nem megy nagyobb központok üzembe állítása nélkül. A fej­lesztést egyre korszerűbb be­rendezésekkel oldja meg a posta. — Ezek mind pontosabb és egyre több kapcsolást tesznek lehetővé. Hogyan alakul az összeköttetés? — Sajnos, az összeköttetés elmarad a központok fejlettsé­gétől. Nagyon sok a légveze­ték, s ezek permanens kar­bantartást igényelnek, mert ki vannak téve az időjárás vi­szontagságainak, és ugyanak­kor egy érpáron egyszerre csak egy beszélgetést tudnak közvetíteni. Ennél sokkal jobb teljesítményre képes a ke­vesebb gondozást igénylő földkábel. Ezé a jövő. A meg­növekvő telefonálási kedv a kábelek jobb kihasználását sürgeti. Ezt a feladatot látja el az átviteltechnikai szerelőcso­portunk, amely a lefektetett kábeleket teszi élővé. Jelenleg éppen a Budapest—Szentend­re közötti telefonösszeköttetést bővítjük. A körülbelül 800 órás munka után ugyanazon a kábelen az eddig' 12 beszélge­tés helyett 60 folytatható majd egy időben. Akkumulátorról 24 óráig — Ez az üzem gondoskodik arról is, hogy áramszünet ese­tén se némuljon el a telefon- hálózat. — Csak a 200 kapcsolásra képes telefonközpontokig. Az áramellátó berendezésekkel foglalkozó csoport formálja, tölti és helyezi üzembe a köz­pontok működését biztosító 60—240 A/óra teljesítményű akkumulátorokat. Ezek üzem közben folyamatos összekötte­tésben vannak a hálózattal. Áramkimaradás esetén pedig 24 óráig lehetővé teszik a kapcsolattartást. — Hogyan segíti még az 'üzem a telefonkapcsolatok za­vartalanságát? — Ez a távbeszélő-készülé­keket javító műhely munkája, ahol egy-egy tönkrement ké­szüléket nagyjavítással, az új készülék áránál jóval olcsób­ban tesznek ismét kifogásta­lanná. Percenként négy­ötszáz bélyegzés — Van az üzemnek egy szinte teljesen új és nagy je­lentőségű feladata is. Krónikás riportkönyv a tököli Vörös Csillag Tsz-ről A tengernél az eg szelesebb A tengerrel szembe ül a lány, Sóhajt magában édesen: ,.Istenem, édes Istenem! Tengernél van-e szélesebb? Van-e hosszabb a mezőnél? Van-e lónál sebesebb? Van-e méznél édesebb? Édes testvérnél kedvesebb?” A délszláv népköltészeti gyöngyszem soraival kezdődik a tököli Vörös Csillag Tsz- ről szóló szerény, de ízléses kiadvány, mely a közelmúlt­ban jelent meg Dér Ferenc és Gyökér András újságírók munkájaként. A tsz ezer pél­dányban adta a könyvet a ta­gok és a nagyközség lakói ke­zébe. Megírását Pesuth Amb­rus, megyei tanácstag kezde­ményezte, aki a megalakulás napjától, 1949. októberétől áll a tsz élén. Népszerű olvasmány A tököli tsz-ről írt 246 olda­las könyv nem a tudományos objektivitás szigorú követel­ményei szerint készült, ha­nem visszapillantás, krónikás áttekintés — mint maguk a szerzők írják: „Huszonöt év áttekintése egy kötetben — ez volt a feladat...” A két újság­író beszámolókkal, riportok­kal, visszaemlékezésekkel, fényképekkel, rajzokkal, áb­rákkal tarkított sokszínű össze­állítást, afféle krónikás riport­könyvet adott az érdeklődők kezébe. Ennek megfelelően a mű hangvétele, stílusa is egy­szerű, színes, olvasmányos, s ezért méltán vált a községben népszerűvé: példányai rövid idő alatt gazdára találtak, no­ha magának a tsz-nek mind­össze 133 rendes és 33 nyugdí­jas tagja van. A könyv kevéssé sikerült része az 1. fejezet, mely Visz- szapillantás a történelembe — mármint a község történeté­be. Ez sajnos kevés újat ad, s alig veszi figyelembe a ha­sonló jellegű tudományos­népszerűsítő kiadványok fon­tosabb módszertani tapaszta- J latait. Viszont elismerés jár 1 azért, hogy beépítették a mun­kába a Tóth Mihály, népfront- elnök által önzetlenül átadott értékes feljegyzéseket, vala­mint Farkas József és Pataki Ferenc kitűnő járási, helytör­téneti műveinek tököli vonat­kozását. Emlékek, kis toriénetek A kiadvány legérdekesebb, legjobban sikerült fejezetei azok, melyek a Munkáról, em­berekről, ágazatokról, tervek­ről szólnak — látszik, hogy igazi szakemberek készítették a színes riportokat, visszaem­lékezéseket, tervbeszámolókat. Szót kap itt az elnök, a párttit­kár, a nőbizottság titkára, az EB-titkár, a személyzeti és oktatási munka felelőse, a szo­ciális-kulturális bizottság ve­zetője, a főagronómus, a fő­könyvelő, a jogtanácsos és több brigádvezető, ipari mel­léküzemág-vezető is. A külö­nösen jól sikerült Emlékek, kis történetek alfejezetben a szer­zők tsz-tagokat szólaltatnak meg. Ezekből a fejezetekből betekintést nyerhetünk a tsz mindennapi életébe, örömeibe és gondjaiba. A IV—VII. fejezetekben fő vonalakban megismerkedhe­tünk a tsz 25 éves fejlődésének krónikájával, 1949-től 1974. őszéig. A kronologikus átte­kintésből képet nyerhetünk ar­ról, hogyan lett a megye egyik legjobb mezőgazdasági nagy­üzemévé a roppant nehéz kö­rülmények között, alig 10 tag­gal megalakult egykori terme­lőszövetkezeti csoport. Csak sajnálhatjuk, hogy az adatok és az értékelő megjegyzések több helyütt igen szűkszavúak — ez azonban részben abból ered, hogy a tsz régi iratanya­ga elkallódott, s a legkorábbi eseményekről jószerint egye­dül, a járási hivatal mezőgaz­dasági osztályán találtak do­kumentumokat a szerzők. Beszédes statisztika A krónikás-riportkönyvet FüggeJ.ék zárja, mely a tsz leg­fontosabb gazdasági mutatóit tartalmazza. Ezek közül csak néhányat említenénk: 1966-ban az egy dolgozóra jutó átlagjö­vedelem csupán 7900 forint volt, míg 1974-ben már 35 000 forint; a szövetkezet összva­gyona 1953-ban 216 000, 1793- ban pedig 51 903 000 forint. Ez az ugrásszerű növekedés dön­tően a melléküzemek (vasipari részleg, lakatosrészleg, építő­részleg, kavicsbánya stb), be­vételéből származik, s egyre jobban jövedelmez a korszerű állattenyésztés (szarvasmarha- és baromfitenyésztés) is. A Függelék adatai egyértelműen bizonyítják, hogy a szocialista közös gazdaság fejlődését, mo­dern nagyüzemmé válását szívügyének tekintette a tsz minden dolgozója és vezetője. Ezt tükrözi Pest megye 1973-as, 145 tsz-ről készített felmérése is, mely szerint a rangsor leg­első helyén a tököli Vörös Csil­lag Tsz áll, 426 ponttal! Üzemtörténeti jelentőségű A kiadvány is megerősíti a helytörténészeknek azt a meg­állapítását, hogy az üzemtör- ténet-írásban fontos helyük van a tsz-ekről készített kró­nikáknak, monográfiáknak is. Bizonyos, hogy a riportszerű, de tudományos-népszerűsítő feldolgozás további közelítésé­vel, fokozottabb egymásra tá­lasával a járás szocialista me­zőgazdasági nagyüzemeiről a korábbiaknál is színvonala­sabb, értékesebb alkotások lát­nak majd napvilágot, felhasz­nálva a lacházi, a taksonyi és a tököli tsz-ekről szóló füzetek tapasztalatait is. Mészáros László — Igen. A munka gyorsab­bá tétele, az emberhiány, a növekvő forgalom egyre in­kább sürgeti a postahivatalok gépesítését. A kisgépek javítá­sával külön csoport foglalko­zik. A hibaelhárítás és javítás eddig is fontos feladatunk volt. Mindinkább növekszik azonban az igény. Vállalko­zunk új berendezések üzembe állítására is. Az elektromos és az elektronikus gépeknél nemcsak a javítás, hanem az üzembe állítás is speciális képzettségű szakembert igé­nyel, hiszen drága és bonyo­lult berendezésekről van szó. A megye hivatalaiban műkö­dő 50—60 Addo X könyvelő­gép egyenként 64 ezer, a több mint 100 számológép darabja 10 ezer forintba kerül. A leg­újabb Facit elektronikus szá­mítógép ára pedig 40 ezer fo­rint. És akkor nem beszéltünk még az utalvány bélyegző, a levélbélyegző, levélkötöző gé­pekről. — Ilyen hol található a me­gyében? — SECAP levélbélyegző gép egyelőre az érdi, a szentend­rei és a váci 1-es számú pos­tahivatalban működik. Mivel ez a berendezés percenként 4—500 levél lebélyegzésére ké­pes, csak a legforgalmasabb postahivatalokban érdemes al­kalmazni. Ugyanilyen okok miatt Vácott működik egy le­vélkötöző gép is. — Foglalkoznak-e még más­sal is? — Az előzőekhez képest je­lentéktelennek tűnhet, de még­is fontos, a mind szélesebb körre kiterjedő tanyai levél- szekrények javítása, ami szin­tén a mi dolgunk. Jelenleg körülbelül 3 ezer címzett kap­ja meg ebben a rendszerben postai küldeményeit. S további fejlődés várható. Karbantar­tóink évente egyszer mindén^ szekrényt átvizsgálnak. A fejlődés kezdetén a sokrétű tévé- hány ember fog­— Ezzel kenységgel lalkozik? — Most harmincnyolcán dolgoznak itt. többségük fia­tal, aki szívvel, lelkiismerete­sen végzi munkáját. Az üzem­ben az átlagéletkor 30 év kö­rül jár. Az ötödik ötéves terv fejlesztési elképzelései szüksé­gessé teszik, hogy legalább he­tente emeljük a létszámot Hi­szen csak a telefonkészülékek nagyjavítását a mostani 1500- ról évi 6 ezerre szeretnénk nö­velni. Munkánkhoz a közpon­tunktól minden segítséget megkapunk. Hat gépkocsi áll rendelkezésünkre a feladatok ellátásához. Csak a szociális létesítmények helyzetén nem sikerült két év óta javítani. Sehol nem kapunk 200 literes villanybojlert... Mindenhon­nan örömmel fogadnánk a se­gítséget — mondta a fejlődés előtt álló, de máris nagy fel­adatokat megoldó üzem veze­tője Lakatos Tamás A VÁCI TAUHUS GUMIGYÁR FELVÉTELRE KERES: — vegyésztechnikust technológiai munkakörbe, — nyugdíjas gépészmérnököt vagy gépésztechnikust (havi 70 árára), emelőgép ügyintézői munkakör betöltésére, — érettségizett fiatal munkaerőt laboráns munkakörbe. Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi osztályán: 2600 Vác, Derecske dűlő 1. Tel.: 11-433. 1 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents