Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-18 / 245. szám
Törik a tengerit Pécsi Jó/sef nagy teljesítményű kombájnjával töri a kukoricát az állami gazdaság földjein. A termés 80 százaléka már a szárítóban van, s minden bizonnyal a többit is hamarosan betakarítják, hiszen a két berendezés naponta 15 vagon kukoricát tör le. Bálint Lajos felvétele Piaci jelentés Pénteken nagy és élénk piac volt. A szemestermény- piacon az új csöves kukorica mázsája 200, a búza literje 4, az ókukoricáé 3 forintért kelt. A gyümölcs- és zöldségpiacon a szőlő 7—11, az alma 4—10, a körte 6—12, a dió 17, a paradicsom 4, a vöröshagyma 6, a káposzta 4, a burgonya 3,50, a gyökér 8—12 forint volt. A baromfipiacon a lúd párja 230—250, a kacsa 130—150, a pulyka 230—240, a csibe 65—80, a tyúktojás darabja 1,70—1,80 forintért kelt. A hal kilója 12—25, a termelői tejföl 40, a túró 28—30 forint volt. Újdonság volt a sülttök, darabját 4 forintért adták. Megyei könyvhetek Politikai tájékoztató Az őszi megyei könyvhetek keretében kül- és belpolitikai tájékoztatóra kerül sor október 22-én, szerdán 17 órakor az Arany János Művelődési Központ emeleti klubtermében. Az érdeklődőket dr. Pálffy József, a Magyarország című hetilap főszerkesztője tájékoztatja az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Mit látunk ma a moziban? Ostromállapot. Színes, szinkronizált francia film. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. Éjszakai előadás Hé, barátom, itt van Sabata! Előadás kezdete: 21 óra. Propagandisták tanácskozása A KISZ városi szervezetének csaknem száz titkára, propagandistája, valamint a KISZ városi bizottsága politikai képzési bizottságának tagjai a napokban tanácskozást tartottak az Arany János Művelődési Központ nagytermében. Az ifjúkommunistákat Herczeni Gyula, a KISZ Pest megyei politikai képzési központ igazgatója tájékoztatta a KISZ Központi Bizottságának a politikai képzésre vonatkozó, tavaly októberi határozatáról, s az abból adódó tennivalóról. A tanácskozás résztvevői előadás után három szekcióban vitatták meg időszerű tennivalóikat. Mikor kezdjük? A fenti címmel hangzik el tudományos ismeretterjesztő szexuális felvilágosító előadás a városi ifjúsági klub október 18-i, szombati összejövetelén 19 órai kezdettel. Az előadást dr. Horváth Ernő, a városi kórház orvosa tartja. A PESTME&YEI HÍRLAP KÜLÖN KI A DA SA XIX. ÉVFOLYAM, 245. SZÁM 1975. OKTÓBER 18.. SZOMBAT Ésszerű takarékossággal Kétmillió forinttal nagyobb termelési érték Segítenek a szocialista brigádok A Nagykunsági Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság nagykőrösi fafeldolgozó üzeme figyelemre méltó eredményeket ért el a takarékossági célok megvalósításában. Ezekről Répási István, az üzemvezetője adott tájékoztatást. Mint elmondta, az elmúlt eszŐszi munkák a Hunyadi Tsz-ben Az idő kedvező az őszi munkáknak. A Hunyadi Termelő- szövetkezet földjein, a Pesti út két oldalán, már majd mind letörték a háztáji tengerit, s hozzáláttak a gazdaság közös kukoricájának betakarításához is. A kertészetben pedig már csak a káposzta és a céklarépa vár felszedésre. A tsz-központon túl végeláthatatlan táblákban szépen virágzik a napraforgó, melyet a búza után másodvetésként vetettek, s amelyből hetek óta készítik a tápláló silótakarmányt a szarvasmarhák téli etetésére. Ott jártunkkor éppen a silókészítést ellenőrizte dr. Simon Ferenc főmezőgazdász, akivel az őszi munkákról beszélgettünk. — Rozsunkat már elvetettük volna mind, de saját vetőmagunk a próbán rosszul csírázott, ezért másikat kellett szerezni. Az első vetések azonban már szépen zöldellnek. Búzából 110 hektár a vetéstervünk, s 57 hektáron már a földben van a mag. — Harminc hektárnyi napraforgótermésünket betakarítottuk. E növény hektáronként 12 mázsa terméssel fizetett, 55 hektár másodvetésű napraforgónkat pedig silózzuk. — A kukorica törésében segít majd a Szabadság Tsz is. Az őszi munkákkal kapcsolatosan dicséret illeti derék traktorosainkat, akik nyújtott műszakban, s többnyire . vasárnap is dolgoztak. Az állattenyésztésről Taká- csy Imre főállattenyésztő beszélt. — Legelő jószágainkat beis- tállóztuk, tehénállományunk szaporítására felneveljük üsző borjainkat. A takarmányozási célra Nyárkútréten 33 hektár gyepet telepítettünk. Eredményes a birkatenyésztésünk is: 700 jószágunk van, s a jövő héten 220 tejesbárányt adunk át olasz exportra. A tsz szőlőtelepén nagy jégverés volt s a fürtrothadás is sok kárt tett a termésben. így csak 28 vagon szőlőt tudtak a nyársapáti pincészetbe beszállítani. Raffael Margit, Jakab Teréz és brigádtársai ott jártunkkor már az utolsó szőlősorokat szedték. Nekünk is kedvezőtlen a gyenge termés — mondták, mert a hibás szőlő nemigen nyomja a súlyt, a szedést pedig mázsánként fizetik, negyven forintjával. A hibás szőlőből alig tudtunk naponta két mázsát leszedni. —a—o— tendő első félévéhez viszonyítva az anyagfelhasználás csaknem háromszázezer forinttal, az üzemanyagfogyasztás harmincezer forinttal csökkent. A felhasznált villamos energia értéke hatvanezer forinttal nőtt, minthogy új, nagy teljesítményű vagonki- rakót, úgynevezett bakdarut állítottak üzembe. A költségek kétségtelenül emelkedtek, a vagonok állásideje viszont jelentősen csökkent, s így a megtakarítás mégis több százezer forint. Négy újítás Az üzemben ésszerű komplex módon takarékoskodnak a rendelkezésre álló anyaggal, energiával. Jó eredményt hozott például, hogy a gépkocsik fogyasztását szabályozták, módosították a szeg és kötözőanyagok, a hazai gyártmányú fűrészlapok felhasználását. Segítette a takarékosságot a szocialista brigádok négy újítása is. E kollektívák most újabb ésszerű javaslatokat dolgoznak ki. Jelentős a társadalmi munkából eredő költségcsökkenés is: az üzem rekonstrukciójához tízezernél több munkaórával járulnak hozzá a dolgozók. Ily módon újítják fel a telep kerítését és szállító útjait is. A lelkesedésnek az eredménye nem is marad el: novemberben átadják az új, korszerű szociális épületet. Kommunista szombatok A NEFAG helyi telepének tizenhat szocialista brigádja azonban nemcsak saját portáján tevékenykedik. Két kommunista szombat jövedelmét, több mint negyvenezer forintot ajánlottak fel a város gyarapítására. A hibátlan munkának, a vállalások teljesítésének köszönhető, hogy bár az elmúlt időszakban csökkent a dolgozóit létszáma, háromnegyedéves árbevételi tervüket 103 százalékra teljesítették. A halmozott termelési érték ez idő alatt egyébként kétmillió forinttal haladta meg a tavalyit. A jó munkavégzés legékesebb bizonyítéka, hogy a vállalat .üzemei közti munkaver- senyben a nagykőrösiek szerezték meg ismét az első helyet. Kétszáz törzsgárdatag A jó eredmények mellett szólnunk kell a gondokról is: a tőkés piac bizonytalanságai nehezítik a vállalat exporttervének teljesítését. Hogy ezek a gondok megoldódjanak, és ne okozzanak a termelésben visszaesést, kétózáz törzs-' gárdatag és az üzem vezetősége közös erővel munkálkodik. Farkas Péter SPORT Megyei bajnok o Toldi DSK női ifjúsági kézilabdacsapata Alpár 900 éves A nyár folyamán kezembe ** került egy műsorfüzet, melynek borítólapján ezüstszínű nyomással állt: „Tisza- alpár 900 éves.” A település neve nemcsak a. történelmi Alsó- vagy Püspök'alpár nevét foglalja magába, hanem a tőle délre fekvő Tiszaújfaluét is, hiszen a szinte összeépült két községet egyesítették. Az 1075- ös oklevélben szereplő Alpár Felsőalpárral azonos, melyet az idők folyamán Felalpár, Szikraalpárként emlegettek, most pedig Lakitelek néven szerepel. A község rangos rendezvénysorozattal ünnepelte hiteles írással bizonyítható 900 éves fennállását. Ez a hiteles írás I. Géza királytól származik, 1075-ből, s a garamszent- benedeki apátság birtokadományozását tartalmazza. Az oklevél említi a nagyobbik Al- párt is, mely a váci püspöké volt, s felsorolja a használatba adott szántóföldeket, szőlőt, kaszálóréteket, legelőt, halászatot, révjogot. Az apátság azonban nem birtokolhatta háborítatlanul a-területet, annak ellenére, hogy azt a királytól kapta, a hatalmaskodó urak ugyanis a maguk birtokához csatolták, egyik-másik részét illetéktelenül használták. Nevezetessége az adományozó oklevélnek, hogy Alpáron 1075- ben szőlőt említ. Feltehető hát, hogy a Duna—Tisza közön egyebütt is díszlett szőlőültetvény, lehetséges, hogy a városunk körüli homokon is. IV évtelen krónikásunk, Ano- nymus a XII. sz. végén a Magyarok cselekedetei című művében azt írja, hogy a község nyugati részén elterülő síkon arattak Árpád vezér honfoglaló magyarjai győzelmet Zalán bolgár fejedelem felett. A községnek Bállá Gergely, városunk XVIII. századi krónikása a Nagykőrösi Krónika című művében is fontos szerepet tulajdonit. Azt írja, hogy Árpád vezér a honfoglalás után Székesfehérvárról a Duna—Tisza közbe jött. A sok víz miatt csak Alpáron talált szép látványt nyújtó partos helyeket, a Tisza vize mellett. Itt meg is telepedett, és várat építtetett. Az innét elvándorló „scyta” magyarok alapították a városunk helyén Encs falut, majd azon a helyen, hol a református templom és tanácsháza áll, megalapították Kőröst. Nevét onnét kapta, hogy e helyen sok kőrisfa állott. Ezért kapták hát az Alpáron lakó Árpádtól a kőrisfát ábrázoló címert. Ennek azonban semmi történeti alapja nincs, az egész csupán krónikásunk képzelete. Alpár nem azonos az Árpád névvel, mint azt Bállá Gergely feltételezte. Ö maga járhatott ugyan Alpáron és láthatta a várat is, de azt az alpáriaktól sem hallhatta, hogy azt Árpád építtette. Az említett műsorfüzet - címlapján az alpári vár rajza látható. előtte vízzel és nádassal. A várat már Árpád is hasonlónak láthatta, mint mi. A régészeti vizsgálatok bronzkori eredetű tárgyakat találtak a vár területén, s a Tisza felé lejtő dombokon őskori edénytöredékek találhatók. A ma is várnak nevezett rész jóval nagyobb volt, de az évről évre megáradt Tisza sodrása elrombolta a keleti felét. C zinte bizonyos, hogy a ^ névtelen jegyző végigjárta azokat a helyeket, melyekről úgy tudta, hogy a honfoglaló hadsereg elvonult, megpihent, csatát nyert, ahol az elfoglalt területeket elrendezték és felosztották. Látta a táj szépségét, így az alpári síkot is, hatására megelevenedtek képzeletében az események. Ezért tudta ázokat pontos földrajzi helyekhez rögzíteni Ungvártól Pusztaszerig. Arany Jánosra is nagy hatással volt a tetét- leni táj, s amikor a halmon állt, látta a végtelen rónasá- got: megszületett A tetétleni halmon című szép költeménye. Alpár is, mint a középkor sok ezer falva, földesúri falu volt, lakói a földesúmak, a váci püspöknek dolgoztak, aki távol lakott, s csak tiszttartóival lehetett baja. A török összeírok még 1546- ban és 1562-ben összeírták a Felsőalpár és külön az Alsó- alpár adófizető férfi lakosságát, tehát a két községet a 15 éves háború előtt még lakták. Később azonban egészen 1727- ig nem szerepel a lakott települések között. Alsóalpár települt újra Alpár néven, a megkülönböztető szóra már nem volt szükség. A föld azonban mit sem ér, ha nincs, aki megművelje, ezért a püspök igyekezett alpári birtokát benépesíteni. Az 1728-as összeírásban már a község 16 jobbágycsaládja szerepel. Népe gyorsan szaporodott, 1744-ben 39, 1760-ban pedig már 133 családot jegyeztek fel Pest vármegye összeíró!. Amikor még nem épült ki a mai útrendszer, addig a Tiszántúl felé a Nagykőrös és Csongrád közötti útvonalban Alpár volt az első. lakott hely. A Pest, Cegléd, Nagykőrös, Csongrád, Szentes postaútnak városunk felől számítva, az első jelentősebb állomása volt. Ezen az útvonalon hajtották a Körösök és a Maros közéből vagy Dél-Erdélyből a budai, a pesti, a bécsi vásárokra a jószágokat. A Mezőhegyesen nevelkedett ménest is errefelé hajtották fel. A község lakói a terményeket a nagykőrösi, a kecskeméti, később pedig kiskunfélegyházi piacokon adták el. Az alpári halászok gyakran kínálták Nagykőrösön is a Tiszából kifogott halat. Hoztak nádat, sást, szénát, ludat is — igen sokat. Ferenczy József 1830-ban már 1368 alpári lakost említ. Szól a XIX. század elején talált sírleletekről, melyekben aranykoronát, ékes kardot és nyilakat találtak. 'T'iszaújfalu a Károlyi gró- fok birtokához tartozott. Ferenczy 1830-ban 462 lakosát említi. Városunk lakói hosszú ideig bérelték egy részét kaszálóként és legelőként. Ezt jelzi az 1885-ös térképen a körösi dűlő elnevezés. A környékbeli uradalmak zsellér népének, kétkezi munkásainak, szegény halászainak mai utódai sokan a helybeli tsz-ben, s a háziipari szövetkezetben talál megélhetést, vagy Kecskeméten, Kiskunfélegyházán dolgozik. Az alpári rét egy részét most a harmadik tiszai vízi lépcső tárolója foglalja el. A Tisza felé néző domboldalon pedig üdülőtelepek létesültek. Tiszaalpár jövője nem jelentéktelenebb, mint 900 éves múltja .... Dr. Balanyi Béla Az egyesületi kézilabdabajnokságban szereplő csapataink közül a férfiak kettős mérkőzésen a Kinizsi-sporttelepen, a nők pedig Cegléden szerepeltek vasárnap. NB II, FÉRFI Váci Fonó—Nk. Kinizsi 19:17 (7:8). Nk.: Bekő — Nagy A. (2), Zubány (1), D. Kovács F., Varsányi G. (7), Bertalan (5), Dér (1); csere: Szabó, Vikar- tóczki (1). A kiesés ellen küzdő hazaiak a hideg időben rövid ideig melegítettek be, s ennek, valamint idegeskedésüknek tudható be, hogy többször elpattant tőlük a labda, s csak a 10. percben dobták az első góljukat. Mindkét csapat védekezésben tűnt ki inkább. Bekő többször bravúrral hárított és a feljavult Kinizsi gyorsabb támadásaival szünetig vezetést szerzett. A II. félidőben a körösiek visszaestek, amit az NB I/B-t is megjárt váciak jól kihasználtak. A nézők a kritikus időszakokban buzdítás helyett sértegették a játékosokat. A Kinizsi 4 hetest kihagyott és az utolsó 10 percben sokat hibázott. ÖSSZEVONT JÁRÁSI FÉRFI Nk. Kinizsi ifi—Karatetét- leni SE 24:22 (12:8). Az első játékrészben az egyre fejlődő körösi fiatalok jó játékkal, sok mozgással szereztek vezetést. Szünet után többször kapkodtak, s erősen feljött az ellenfél. A hajrában a kini- zsisek voltak gólveszélyeseb- bek. MEGYEI NŐI Ceglédi VSE—Nk. Toldi DSK 9:7 (8:3). Nk.: Hatvani — Pocker. Bukorinszki, Sütő (4), Bató (1), Vikartóczki (1), Szaráka (1); csere: Csuk. A 15. percig a toldis fiatalok vezettek 2:l-re, amely után a jóval rutinosabb, pontveszteség nélküli listavezető ceglédiek előnyt szereztek. Szünet után a DSK nagyon jól játszott. > Nk. Toldi DSK ifi—Ceglédi VSE ifi 9:4 (3:3). A körösi ifik idegenben is biztosan győztek és a hátralevő, utolsó mérkőzésük eredményétől függetlenül a múlt év után idén is megnyerték a megyei egyesületi női ifjúsági bajnokságot. SZOMBATI MŰSOR Birkózás Budapest: a BVSC országos úttörő A—B korcsoportos szabadfogású versenye. Kézilabda Toldi-pálya, 15 óra: Nk. Toldi—Péceli Mezőgazdasági Szakmunkásképző férfi; Kinizsi-sporttelep. 15: Gimnázium—Fóti Gyermekvárosi Szakközépiskola női; Cegléd: C. Mezősazdasági Szakközép- iskola—Nk. Toldi női közép- iskolás serdülő bajnoki mérkőzés. Kosárlabda Gimnáziumi labdajátékterem, 15: Nk. Gimnázium— Ceglédi Mezőgazdasági Szak- középiskola, férfi ifjúsági középiskolás bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 14-től: az úttörő-olimpia városi 2. fordulója, az I. korcsoport nagy-, a II. korcsoport kispályán. S. Z. Köszönetét mondunk mindazoknak a rokonoknak. Ismerősöknek, munkatársaknak. akik Páhán Dezső temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család. 1 l
