Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-01 / 230. szám
1975. OKTOBER 1., SZERDA xMiav 3 KGST-konferencia a munkavédelemről Kedden Balatonfüreden megkezdődött a KGST vegyesipari állandó bizottsága biztonságtechnikai tudományos tanácsának vegyipari munkavédelmi konferenciája. A háromévenként megrendezésre kerülő tanácskozásra ezúttal 90 szakértő érkezett hazánkba, az európai szocialista országokból. Magyarországot csaknem 160 szakember képviseli. A konferenciát Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes nyitotta meg. A társadalombiztosítás negyedszázada A SZOT elnökségének ünnepsége és fogadása ' A SZOT elnöksége, a társadalombiztosítás 25. évfordulója alkalmából kedd délután ünnepséget rendezett a SZOT székházában-, amelyen megjelent Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, dr. Zsögön Éva, egészségügyi államtitkár, valamint Nagy Imre munkaügyi és dr. Tre- thon Ferenc pénzügyminiszter- helyettes, dr. Pesta László, az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának elnöke, a Vöröskereszt budapesti szervezetének elnöke, valamint a SZOT e'ínökségének több tagja. Ott voltak a társadalombiztosítási munkában kitűnt tisztségviselők. Dusek Lajosné, a SZOT titkára, a' társadalombiztosítás negyedszázados fejlődését ismertette, majd Gól László, a SZOT titkára 130, a társadalombiztosítási munkában kiemelkedő eredményt elért tisztségviselőnek átadta a Szakszervezeti munkáért kitüntetést. Végül a SZOT elnöksége fogadást adott a kitüntettek tiszteletére. Földmérők tudományos ülésszaka A Természettudományi és Ismeretterjesztő Társulat Kos- suth-klubjában kedden megkezdődött az alapításának 25. évfordulóját ünneplő Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat háromnapos nemzetközi tudományos ülésszaka. Tíz ország mélyépítési, tervezőés kutatóintézeteinek vezetői, munkatársai tanácskoznak a közvetlen együttműködés fejlesztéséről és körvonalazzák azt a munkaprogramot, amelynek alapján a következő öt évben közösen dolgozhatnak a kutatási és a műszaki-fejlesztési munkák területén. A Pest megyei papi békemozgalom küldöttsége Vácott Tegnap délelőtt a Pest megyei papi békemozgalom delegációja a 900 éves Vácra látogatott. A vendégeket, köztük Lukács Józsefet, a Pest megyei Tanács vb. egyházügyi titkárát, Kiss Józsefet, az Országos Keresztény Békebizottság Pest megyei titkárát és Szebényi Ferenc rádi plébánost, a Pest megyei papi békemozgalom elnökét, dr. Lukács Ferenc, a városi tanács elnöke és Pelczéder Tibor, a Hazafias Népfront váci városi bizottságának titkára fogadta. A városi tanács dísztermében dr. Lukács Ferenc tájékoztatta a küldöttség tagjait a város 900 éves történelméről, a felszabadulást követő 30 esztendő szocializmust építő eredményeiről. Szebényi Ferenc mondott köszönetét a tartalmas, , az eredmények mellett a gondokat is bemutató tájékoztatóért, majd szólt a papi békemozgalom aktuális feladatairól, a békés építőmunkát segítő tevékenységéről. Ezt követően az egyházi személyiségek a város nevezetességeivel, műemlékeivel ismerkedtek, majd ellátogattak a Fotókémiai Ipar váci gyárába. Kedvező szerződések Rugalmasan: a lakoss érdekében Felkészült a télre a ruházati kereskedelem % !, A ruházati ’ cikkeket árusító kereskedelmi vállalatok — ha a gazdaságossági szempontokra gondolnak — nem örülnek a szeptember végi nyárnak. A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalatnak már eddig 140 millió forintos, őszi cikkekből álló választéki várja a vevőt — de egyelőre nem túl nagy a tolongás. ' Az idei nyári vásár a szokásosnál is kedvezőbb eredménnyel zárult, szinte kiürültek a raktáraik. Ennek is köszönhető, hogy most volt hová tenni a már jó előre lekötött árumennyiséget, a boltok zavartalanul átvehették őket. Bizonyítja azt, hogy legnagyobb áruházukban, a váci Dunakanyar áruházban 20 milliót, a szigethalmi, a szentendrei, a ráckevei és az érdi ruházati boltokban 17 milliót ér a raktárkészlet. A vállalat vezetői az évek során rugalmas üzletpolitikát dolgoztak ki, • igyekeznek minél több ter- 1 melőüzemtől vagy nagyke- 1 reskedelmi vállalattól vá- 1 sárolni. Ily módon szeretnék elkerülni az egyhangúságot és biztosítani, hogy boltjaikban kis szériákban többféle miigőségű és fazonú árut találjanak a vevők. A rugalmas beszerzésre szorítja őket az is, hogy meg kell birkózniuk Büdapest vonzerejével. Tény, hogy a fővárosi nagy áruházakkal nem vehetik fel a versenyt, tíe ha megközelítőleg olyan választékot nyújtanak bojtjaikban, az emberek helyben veszik meg a drága cikkeket, a bundát, télikabátot. A nyáron kedvező szerződéseket kötöttek például a Szabolcs Cipőgyárral és a Jászberényi Cipész Ktsz-szel, ahol rendkívül tetszetős és jó minőségű férficipőket készítenek számukra. A gyemekcipőt egyenesen a Bonyhádi Cipőgyártól veszik, és az utóbbi időben mind többen vásárolnak a Ceglédi Cipőipari Vállalattól, amelynek a gyártmányai már ismét kiállják a szigorú minőségi vizsgát. Ugyanígy a felsőruházatban is igyekeznek a nagykereskedelem nyújtotta választékon túl inast is adni. Ezért állnak szerződéses viszonyban a szombathelyi Styl Ruházati Vállalattal. Szívesen dolgoztatnának a megye- ruhaipari szövetkezeteivel is, azonban erre nincs túl nagy lehetőség, mert már valameny- nyinek lekötött a kapacitása. Csupán a vecsési Háziipari Szövetkezettel sikerült kedvező megállapodásokat kötni, férfiingek, fehérneműk szállítására. Általában, a férfiingekre vonatkozóan nem túl kedvezőek a kilátások. A tavalyi áruhiányon sem sikerül javítani. Az új vonalú, úgynevezett „Vatermörder” magas gallérú hímzett férfiingekből — amely természetesen inkább a fiatalok divatja — lesz elegendő, a hagyományos fazonokból csak a szocialista export révén növelhetik az árualapot. Novemberben kezdik a nagykereskedelmi vállalatók a szállítást a kimondottan téli árukból, újabb 100 millió forint értékben. Ennek keretében újabb női-férfi és gyermekcsizmák, bundacipők' érkeznek. Az idősebbeknek készülő, gumitalpú, posztószáras cipőből végre kellő mennyiséget készítettek a cipőgyárak, ezért várhatóan minden méretben tudják árusítani. A férfi-női konfekcióban, a fazonokban és az anyagokban nincs jelentős változás. Jó hír viszont, hogy már a boltokban vannak a nagyméretű, sötét színű flanelt női ruhák. Irántuk rendkívül nagy az érdeklődés — és tavaly legtöbbször hiába keresték őket a vevők. A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat vezetői remélik, hogy a jő őszi-téli felkészülés révén teljesítik idei 720 millió forintos forgalmi tervüket, még akkor is, ha a vásárlási szezon a szokásosnál később kezdődik is. Miután Pest megye kereskedelmi ellátásáról 50—50 százalékban az állami és a szövetkezeti vállalatok gondoskodnak, a 32 ÁFÉSZ ruházati boltjaiban hasonló mennyiségű őszi-téli készlet várja a vevőket. K. M. Befejezés előtt a 92 lakásos ház Befejezéséhez közeledik Cegléden a Széchenyi úti 92 lakásos OTP- ház építkezése, a két és fél szobás-összkomfortos lakásokba valószínűleg október végén költöznek be a lakók. Nagy Iván felvétele Közösen — korszerűen Tapasztalatok a váci járás termelőszövetkezeteinek gazdasági, politikai életéből A váci járás termelőszövetkezeteinek gazdasági, politikai helyzetéről, közelebbről a termelőszövetkezeteknek az ötéves tervben elért megszilárdításáról beszélt Barát Endre, a megyei párt-vb tagja, a váci járási párt- bizottság első titkára tegnap, a megyei párt- bizottság ülésén — melyről lapunk 1. oldalán tudósítunk. A váci járás egyike azoknak a területeknek, amelyekben az elmúlt időszakban a párttestületek, állami szervek erőfeszítései nyomán sikeresen, fejlődött a termelőszövetkezeti mozgalom, s e munka általánosítható tapasztalatai — egybevetve természetesen más területek tapasztalataival — jól hasznosíthatók . a továbbiakban. A legfontosabb — amint az előadói beszédből és a felszólalásokból egyaránt kitűnt — az a folyamat, amely a szocialista viszonyok között, a párt- szervek irányításával, a munkásosztály sokoldalú támogatásával megy végbe a mező- gazdaságban, jelezve egyben a szocialista vonások erősödését. A termelőszövetkezetek ma már fejlődő, gyarapodó gazdaságok, amelyek részt vesznek a társadalmi igények kielégítésében, teljesítik az állam iránti kötelezettségüket és mindinkább alkalmassá válnak arra, hogy önállóságuk keretei között valósítsák meg o társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek összhangját. Távlati terv alapján Ami közelebbről a váci járást illeti: a nagyüzemi gazdálkodás szövetkezeti formáinak kialakulásakor a járás 38 községében 27 termelőszövetkezet és három szakszövetkezet működött. Jelenleg — az egyesülések folytán nagyobb területtel gazdálkodva — a járásban 13 tsz működik, ebből kettő budapesti termelőszövetkezet, a XV. kerületi Béke és a IV. kerületi Blagoev. (E fővárosi termelőszövetkezetek az idén július elsejei hatállyal kerültek megyei irányítás alá, pártszervezeteik pedig a járási pártbizottság közvetlen hatáskörébe.) Korábban a járás termelőszövetkezetei gyengéknek minősülhettek* a kedvezőtlen természeti adottságok, az éghajlat, a talaj- szerkezet miatt, amelyekhez hátrányosan járult az egyenetlen szintű vezetés, a gazdaságok kis mérete és a tagság jelentős részének képzetlensége. Nagy utat kellett tehát megtenniük és nagy feladatokat megoldaniuk mind a mai napig. A megyei pártbizottság — mely előtt most a számadás elhangzott — mezőgazdaság-fejlesztési koncepciójának megfelelően készült el annak idején á járás termelőszövetkezeteinek fejlesztésére vonatkozó távlati terv. Ez központi feladatnak tűzte ki, hogy olyan irányító pártszerveket kell létrehozni a községekben, melyek képesek megfelelően ellátni a gazdaság pártirányítását. Ezzel együtt, a járás tízeinek kis területi és gazdasági volumene nélkülözhetetlenné tette a termelési mikrokör- zetek kialakítását. Ezeken belül a gazdaságok összehangolt fejlesztést valósítanak meg és előtérbe helyezik az együttműködések, társulások létrehozását, megerősítését. Mindezek megteremtették a tsz-ek egyesülésének feltételeit is. Együttműködései, nagyobb egysegek A IV. ötéves tervre vonatkozó elgondolásokat a járási párttestületek a szövetkezetek kommunistáival összhangban ^alakították ki. A szövetkezetek középtávú fejlesztési elképzeléseikben — a termelés^ volumenének növelésén túl — a különböző együttműködések kialakítását és továbbfejlesztését tekintették elsőrendűen fontosnak. Bizonyos adottságok (a zöldség- és gyümölcstermesztés hagyományai, a járás középső részén a gabonatermesztés, szarvasmarhatartás dominálása stb.) lehetővé tették az egyszerű gazdasági együttműködések létrejöttei. A pártszervezetek és a felsőbbszintű szervek kezdeményezésére Vác környékén kialakult a termelőszövetkezetek között a .szarvasmarha-tenyésztésben ágazati kooperáció. Ez a kezdeményezés jó például szolgált a szövetkezetek közötti együttműködések kialakítására, konkrétan a nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés specializációjára, ágazati koncepciójára. A konkrét, különféle együttműködéseken túl jellemző volt az anyagi es a szellemi kapacitás jobb kihasználását célzó együttműködés is, mint például egy-egy tájkörzetben a szövetkezetek közös erdészeti, növényvédelmi munkája, vagy a kenyérgabona, a takarmánynövények közös betakarítása. Mindez vezetett — a meglevő eszközök és berendezések jobb kihasználásának igényével — a közös vállalkozások létrehozására. Ekkor indult fejlődésnek például a Börzsönyvidéki Termelőszövetkezetek Gyümölcsfeldolgozó Közös Vállalkozása, amely napjainkban az ország szörpszükségletének mintegy negyedét állítja elő. Hasonlóan jelentős fejlődést mutat az építőipari együttműködés, a Pest megyei 6. számú Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat, amely termelési értékét megkétszerezte és a jelentkező tanácsi beruházásokhoz mindenkor biztosítja a szükséges tervező, kivitelező kapacitást. A termelési tájkörzetekben megvalósult együttműködések, sikerei ösztönözitek arra, hogy nagyobb egységek létrejöttének lehetőségét is megkeressék a váci járásban. Az egyesülések gondolatának felvetése a pártszervezetektől indult el, s — ma már világosan látható — a jól megfogalmazott célok és a tervszerű megvalósítás eredményeként alakulhatott ki az a jó politikai légkör, amely mindenütt kísérte a termelőszövetkezeti egyesüléseket. A IV. ötéves terv utolsó évére az egyesült szövetkezetek mindegyikében kialakultak a termelési tájkörzetnek megfelelő fő profilok. Lehetővé vált ezzel a korszerű » termelési módszerek alapjainak biztosítása, illetve az új termelési rendszerek bevezetése. A szövetkezetek közötti együttműködések döntő szerepet töltöttek be az új termelési irányvonal kialakításában, gyakorlatában. Kulcskérdés : a pártirányilás Napjainkra már kiegyenlítődtek mindazok a meglevő nagy különbségek, amelyek a tervidőszak elején a szövetkezetek között még jelentkeztek. Megelégedettség kíséri, hogy a Pártszervezetek kezdeményezésére évente megvizsgálják a bérek, bér jellegű költségek alakulását, és szükség szerint intézkednek a tagok és alkalmazottak bérezésében még mutatkozó különbségek csökkentésére. Természetes és ma már igényelt az a tevékenység is, amelyet a termelőszövetkezetek évek óta kiegészítésként folytatnak az eredményes gazdálkodáshoz. Többségük jelentős szolgáltatást jelent, vagy termékeik hiánycikkeket pótolnak. Rendkívül fontos és dicséretes szerepet töltötték be a pártszervezetek ezzel kapcsolatban is, amikor folyamatosan figyelemmel kísérték a melléküzemági tevékenységet, s az ő munkájuk eredményeként állapítható meg: ma a járásban — épp úgy, mint a megyében — rend van a melléküzemágak körül. Jelenleg biztos nyereséget hozó tevékenységet folytatnak, s e nyereséget döntően az alaptevékenység fejlesztésére fordítják. A kapcsolódó tevékenységből származó árbevétel sehol sem haladja meg az alaptevékenység árbevételét. Részletesen taglalta a megyei pártbizottságnak nyújtott beszámoló az elért gazdasági eredményeket, s igen lényegbevágó megállapítása volt, miszerint a pártszervezetek következetes termelésirányító, ellenőrző tevékenysége mindenkor a továbbhaladás kulcskérdése. Ez szembetűnően megmutatkozott a váci járásban is a IV. ötéves terv időszakában, amikor az egyesülésekkel egy időben sikerült megerősíteni az alapszervezeteket közvetlen irányító pártszerveket. Az irányító pártszervek tevékenységének hatására javult az alapszervezetek munkája is, amely kihatással volt az egész termelőszövetkezeti gazdálkodásra. A pártszervezetek megerősödése a politikai élet fokozatos javulását eredményezte minden területen. Különösen meghatározó a szövetkezeti demokrácia érvényesülésében, kibontakozásában, a negatív jelenségek felszámolásában, a gazdaság továbbfejlesztése lehetőségeinek kutatásában. Most mindenütt a járásban — aj® politikai munka következtében — a szövetkezetek testületéi a törvényes keretek között, funkcióikat betöltve, hatékonyan működnek. Lenyeges az is, hogy az egyesült termelőszövetkezetek ma már a gazdasági vezetőkkel szemben is nagyobb követelményeket támasztanak. A kiválasztás mércéje itt is a korábbi munka, a felkészültség, az emberi magatartás, a vezetőkészség és hangsúlyozottan a párt politikája melletti kiállás, annak szolgálata. A változó, javuló körülmények nyilvánvalóan az egész szövetkezeti tagságra is kedvező hatást gyakoroltak. Mind' nagyobb sikerrel oldják meg a tagság politikai, szakmai, kulturális képzését, ösztönzik a továbbtanulást. Ezért is kétszereződött meg a járásban a felnőttoktatásra felvettek száma. Sokoldalú tevékenység áll amögött, hogy a — létszámban ugyan csökkenő —parasztság élet- és gondolkodásmódjában jelentősen fejlődik. E folyamat a biztonsággal párosul, amely abból ered, hogy állandó, biztos jövedelemre számíthat, s egyre magasabb színvonalú szociális biztonságot élvez. Mindez olyan közösséget forraszt egybe, amelyet falun eddig még semmi sem tudott megteremteni. A továbblépés A váci járásról elhangzott beszámoló — az eredmények és a nehézségek tükrében is — jól megalapozott bázisra építhette a további feladatokat, melyekkel a megyei párt- bizottság egyetértett. Közülük első helyen áll a Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatának folyamatos végrehajtása. Tovább akarják szilárdítaná a termelőszövetkezeti pártszervezeteket, az egyesült gazdaságokat, s fejleszteni a termelőszövetkezeti közös vállalkozásokat. Kiemelt figyelmet fordítanak a mezőgazdaságban kialakult zárt technológiák fogadására, kapcsolódásukra a termelési rendszerekhez. Mindezekkel együtt szolgálják a népgazdasági követelmények teljesítését és a szövetkezeti parasztság biztos munka- lehetőségeit, megélhetését, a községek fejlődését, a szocialista életmód kialakulását. & i s i