Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-17 / 244. szám
1975. OKTOBER 17., PÉNTEK ~xMOod Üzemi ÁFÉSZ-boltok Bevásárlóközpont A Biatorbágy és Vidéke ÁFÉSZ működési körzetében az utóbbi 10—15 év leforgása alatt lényegesen átrétegeződött a lakosság. Az időközben odatelepített ipari üzemek — főleg Budaörsön és Törökbálinton vonzották az embereket. Az ÁFÉSZ ezért felújította üzlethálózatát, növelté hűtő- kapacitását a korszerű táplálkozáshoz szükséges élelmiszerek választékának növelése érdekében. Az üzemek dolgozói részére a munkahelyen boltokat nyitottak a beszerzés, vásárlás megkönnyítésére. Budaörsön a Hungarofruct hűtőházában, Törökbálinton a téglagyárban, valamint a Kertészeti Kutató Intézet gazdaságában, legutóbb pedig a MÉM budaörsi repülőgépes növényvédelmi szolgálatának telepén. Az üzemi bolthálózat bővítése továbbra is napirenden van. A munkáskörzetek áruellátásának programjába illeszkedik az újonnan épülő lakótelepek kereskedelmi szolgáltatásainak megteremtése is. Erről adott tájékoztatást Hegyi János igazgatósági elnök. A nagy kiterjedésű, hegyekkel övezett budaörsi lakótelep összesen 2300 családnak ad majd otthont, tehát közel 10 ezer lesz az áruellátást igénylők száma néhány éven belül. A komplex lakótelepi ellátás részeként kap itt helyet a szövetkezeti ABC-áruház, melyet most őszszel kezdenek építeni. — Tulajdonképpen bevásárló- központról beszélhetünk — mondotta Hegyi János. — Az áruházunk 600 négyzetméter alapterületű lesz. A szerződés értelmében a jövő év második negyedében nyitjuk meg. . Induláshoz 2 millió forintos árukészletet biztosítunk. >4 község szolgálatában Tanácselnökök Ha meg is hosszabbodott az átlagos életkor, 25 év mégis csak nagy idő. Hogyan emlékeznek vissza a kezdeti időkre, és az azóta eltelt esztendőkre, akik egy negyedszázadon át szüntelen a község tanácsában tevékenykedtek? Nem kevesen vannak, akik a tanácsok megalakulásától fogva a lakótársaik bizalmából megszakítás nélkül tanácstagok. Talán va- lamennyiüket érdemes lenne megszólaltatni. Amit elmondanának, abból bizonyára érdekes könyv kerekedne. Ezúttal azonban érjük be csak két tanácstag emlékeivel. Az egyik időskorú, a másik még a férfikor delelőjén. Volt tanácselnök az idősebb, most is az a fiatalabb. Az öreg Piros téglás, szép ház áll a hűvös őszben is virágpompás kert mélyén. Előtte kék munkaruhában idős férfi üldögél. — Kint a szabad levegőn könnyebben lélegzem — mondja, és beteg szívéről beszél. Nem panaszkodik, csak a tényt közli Mészáros József nyugdíjas, tápiószelei lakos. Ó volt az első tanácselnök. Sorra születtek akkor az új törvények, jelentek meg a rendeletek. Végrehajtásuk a faluban rá tartozott. — El kellett indítanunk a fejlődést, a jövőépítés alapjait. Többes számban beszél a tanács munkájáról, mintha titkolni akarná, hogy a tanácsházán — már akkor is betegen, rokkantnyugdíjjal — motorja volt mindennek. Mások mondják, a járásban akkoriban az a szólás járta: „a szelei elnök soha nem alszik’’. Megemlítem neki. Nevet: — Tudom, így beszéltek rólam és ami igaz, igaz: sokat ÉPÍTŐIPARI szövetkezet AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ építő- és szerelőipari szakmunkásokat és segédmunkásokat, kőműves, lakatos, villanyszerelő, asztalos, víz-, gáz- és fűtésszerelő, vasbetonszerelő, burkoló, ács, tetőfedő és szigetelő, bádogos, festő, parkettás, nehézgépkezelő, könnyűgépkezelő, autóvillamossági szerelő, gépkocsivezető, gépkocsiszerelő szakmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat és lányokat), kubikosokat, rakodókat, nyugdíjas takarítónőket. Jelentkezni lehet a „Prosperitás’’ Építőipari Szövetkezet munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45. A Budapesti Közlekedési Vállalat FEL VÉSI kábelfektetéshez kubikosokat (kereseti lehetőség 3300-3800 Ft között), továbbá lakatosokat, villanyszerelőket, betanított és segédmunkásokat . külső és belső, valamint felsővezeték- szerelési munkára. (Kereseti lehetőség 3300—4000 Ft, segédmunkásoknak: 2100-2600 Ft). Téli és nyári egyenruhát adunk. Napi egyszeri étkezés 5,50 Ft-os térítésért. 5 napos építőipari munkarend. Jelentkezés a Felvételi Irodán: Budapest VII., Kertész u. 10. dolgoztam. Utóvégre mi ébresztettük fel az emberekben az igényt, ki kellett elégítenünk. Ezért sokat kell tenni ma is. Hát még akkor! Mészáros József, tanácselnök az első ciklusban olyan jól dolgozott, hogy a következőben megint elnökké Választották és a harmadikban is annak akarták megtenni. — 'Elhárítottam. Nem bírtam volna tovább betegen a megfeszített munkát. Most 74 éves és legutóbb hetedszer választották be a községi tanácsba. Igénylik jelenlétét, tanácsait. Nem is hiányzik a tanácsülésekről, azt mondja, közel a tanácsház, oda még elviszi a lába. Ötödször választották be a megyei tanácsba, ám a megyei tanácsház messze esik hajlékától és magas a vonat lépcsője is. Fáradt, öreg lábával nem tud fellépni. Mégis ott van a megyei tanács minden ülésén. Keszi József, a járási hivatal elnöke gondoskodik róla, hogy ne maradjon távol. Minden megyei tanácsülés napján kora reggel érte jön autóval. — Mit fejlődött Tápiószele, azt csak az tudja, aki ezelőtt is ismerte. Én idevaló vagyqjc, itt születtem. Akik utánam lettek tanácselnökök, megérdemlik a dicséretet — mondja. Molnár János, a nagyközségi tanács mostani elnöke pedig: — Szeretném elérni, hogy ha majd letelik az időm, engem is annyi megbecsüléssel és szeretettel emlegetnének Szelén, mint Mészáros Józsi bácsit. A fiatal Berényi Mihály nem volt ott a jelölőgyűlésen, amikor 1950- ben tanácstagnak jelölték és a szavazás napján is távol volt Tápiószőlőstől. Katonaidejét szolgálta a Dunántúl szélén, az ország Határánál. Jól ismerték azonban a szelei határ egymástól is távoleső tanyaházcsoportjaiból csak 1947-ben alakult, akkor 3400 lakost számláló új községben. A felszabadulás után a parasztifjúságot szervezte, DISZ-tit- kár is volt egy ideig. De sorsa úgy alakult, hogy ingázó lett. Késő este fáradtan ért haza, nem nagyon jutott már ideje a közéletre. Aztán behívták katonának. 1950 tavaszán kiáradt a Taplótól oly távoli Kerka patak, veszélybe került Kerkaszent- király. A védelmi és mentési munkálatokhoz kivezényeltek tíz kiskatonát. Berényi Mihály is a derekasan helytálló csapatban volt. Valamennyien zászlóaljparancsnoki dicséretet kaptak bátor és eredményes munkájukért. Az írásos dicséretet a parancsnok megküldte Tápiószőlősre is. Amikor ősszel kiírták a választásokat, szülei házának szomszédsága jelölte, felkerült a neve a listára. Meg is választották. — így lettem 22 éves koromban, 1950-ben tagja a községi tanácsnak, de először csak 52 februárjában vettem részt az ülésen. Januárban szereltem le, s csak azután. A fiatal tanácstagot Rátkai Mihály, akkori tanácselnök, mert ismerte jó szervezőképességét, mindjárt munkába fogta. Ebben a községben sokkal több minden hiányzott, mint máshol, még falu formája sem volt. Akkor kezdett csak kialakulni a házak utcasora, de ki kellett építeni köztük az utcát is például. Berényi fáradhatatlanul szervezte a társadalmi munkát. Ezért, meg hogy rátermettsége is megvolt hozzá, néhány hónap múlva függetlenített tanácselnök-helyettessé választották, ötvenötben pedig elküldték öthónapos tanácstanfolyamra. Egy évvel utóbb Tápiószőlős elnöke iStt. Az 58-as választásokkor is megválasztották tanácstagnak, de akkor más került az elnöki tisztségbe. Berényi Mihály pedig elment kétkezi munkát végezni a tápiószelei pincegazdaságba. Ott lett szakmunkás, kitanulta a szőlőtermelést meg a borkeze- -iést. Brigádvezető volt, majd emellett párttitikár is. Később a tápiószőlősi Kossuth Tsz párttitkára és szőlészeti brigádvezetője lett. Volt hát éppen elég dolga, de nem hanyagolta el választott tisztségét sem. Mindig megjelent a tanácsülésen. Amikor 1971-ben Kertész Pál tanácselnök elhunyt, Berényi került a helyére. Azóta is a tanács élén áll. — Elődöm kezdte meg a vízvezeték-építést, rám hárult a befejezése. Az öt kilométer hosszú vezeték 70 százalékát saját erőből építettük meg, 22 közkút látja el jó ivóvízzel a lakosságot A villanyáram 1952-ben érkezett a községbe. Azóta többször is bővült a hálózat, jelenleg négy' kilométer hosszan épül a megyei tanács 250 ezer forintot kitevő támogatásával. Ez az összeg nem elég hozzá, az érdekeltek anyagi hozzájárulása azonban fedezi a költségeket. így azután a község 1060 lakóházából ezerben meglesz még az idén a villanyvilágítás. És elkészül még ebben az évben az új gázcseretelep. — Negyedszázad alatt jóformán a semmiből kulturált község lettünk és a fejlődés további útja biztos. Mert a község lakói munkával vesznek tevékeny részt életük és környezetük szebbé, jobbá alakításában. Egyéni sorsával elégedett. Azt mondja, nincs szebb a közért folytatott munkásságnál. Mégis, n.incs-e valami vágya, kívánsága? — Szeretném megérni a tanácsok ötvenéves jubileumát, persze, nem mint tanácselnök. De hogy mi lesz addigra Tá- piószőiösből, azt szeretném látni. \ Szokoly Endre Munkásőrök almoszüreten Az alegységek között folyó szocialista munkaversenyhez mintegy pótfelajánlást téve a ráckevei Lakatos Péter mun- kásőr-zászlóalj kiskunlacházi alegységének munkásőrei a közelmúltban a Kiskun Termelő- szövetkezet segítségére siettek. Almaszüreten vettek részt. Az irányítást ezúttal Jenei László, a tsz területfelelőse vállalta: megfelelő eligazítást adott a gyümölcs óvatos szedésére, osztályozására, a konténerek rakodására. Egy ötfős alkalmi brigád a vödrökbe szedte az almát, hárman a konténerrakodásnál segítettek, hárman az exportvagonokat rakták. Vidám almaszüret volt. A vagonosok két exportvagont raktak mer a szállítóbrigád 140 kontóm megtöltéséről gondoskodott, a öt almaszedő pedig kereken 1 mázsát szedett le. A vagonra kodók "külön dicséretet kapta Novák István főkertésztől, al: a HUNGAROFRUCT átvevőjével minősítette az almát. — Nem fehér holló nálun’ a társadalmi munka — mo' dotta Kasaróczky Lajos a egységparancsnok —, légkör lebb egy elhunyt munká baj társunk özvegyén szénánk segíteni. Az épülő l falait akarjuk felhúzni. És zonyos, hogy ezt követően találunk olyan helyet, ahol s gíthetünk. K. L Újabb leleteket keresnek Visegrádon A napokban fejeződtek be az ásatások a Magyar Nemzeti Múzeum több régészeti lelőhelyén. Tiszafüreden 138 honfoglalás kori és 10 gepida sírt tártak fel a bennük levő gazdag mellékletekkel együtt. A női sírokból például nagy tömegű állatfejes karperert Őrizetbe vették a dunabaraszti szarkátokat Szombaton este a dunaha- raszti Lajtai vendéglőnél Jakab Mihály 22 éves anyagmozgató, Zsíros József 16 éves büntetett előéletű segédmunkás és Jakab László 46 éves büntetett előéletű MÉH-gyűjtő, du_ na haraszti lakosok megtámadták és megszurkálták Schlick Nándor 56 éves italmérő duna- haraszti lakost és a vele levő fiát, a 30 éves Schlick Gábor szigetszentmiklósi lakost. Mindkettőjüket súlyos állapotban szállították a budapesti Árpád kórházba. A három támadó ezután különböző szerszámokkal felfegyverkezve a dunaharaszti Szent István utca 58. számú házban lakó Varga Lajos lakására ment, hogy egy korábbi sérelem miatt elégtételt vegyen. A Varga segítségére siető Kató László 29 éves BKV-menetirá- nyítót és Kiss Benő István 33 éves tűzoltó dunaharaszti lakosokat is összeszurkálták. A ráckevei rendőrkapitányság a három támadót őrizetbe vette. cek és más ékszerek kerültek elő. A két éven át folytatott ásatá során megfigyelték a pogán rítusra valló temetkezési szó kásokat: a koponyát a testté távolabb temették el, a halói; férfiakkal együtt sírba helyezték a felszerszámozott, nyúzott lovat is. A tiszaluci rézkori lelőhelyen eddig nem ismert cölöpvázas házakra bukkantak a kutatók. Jelenleg is folytatják a kutatást Doboz falu 240 000 négyzetméternyi területén, ahol Árpád-kori település maradványait tárják fel. Visegrádon, a királyi palota dunai szárnyának bejáratánál a falhoz tartozó díszítményekre, kutakra vonatkozó újabb leleteket keresnek. Jövőre hat-nyolc helyen végeznek ásatást, többek között Pécsen, és a Tisza—III. vízlépcső területén, valamint a visegrádi Sibrik-dombon, az ispánsági központ feltárására. Mindennapjaink Majd jó lesz valamire... Á llok a sorban az ÁBC-áruház pénztára előtt. Akkora a tömeg, hogy az ember levegőt is alig kap. Éppen vasárnap délelőtt van, s ez a környék egyetlen nyitva tartó nagyobb üzlete. Itt vásárol a Római- part kempingjeiben tanyázó turista, de még Sz éjszakai műszakból Pomázra igyekvő vasutas is. No, és persze a „környékbeliek”, á megkésett háziasszonyok, a Szabadság-hegytől, Óbudáig. A színhely, a Margit-híd budai hídfője. Előttem egy sportos ruhájú, jóvágású fiatalember türelmetlenkedik, jókora kosárral. Mellette szépen öltözött, hosszú hajú, ötéves körüli kislány nyűgösködik. Végre sorra kerülnek. Idegesen kapkodja a pénztárcát, s leszámolja a százvalahány forintot, s indul. Utánaszólok: — Uram! Elejtett egy forintot!... Áll a kosárral, visszanéz, s legyint!... — Egye fend!... — S elment a gyerekkel. Ezen aztán gondolkoztam egy kicsit. Egy forint valóban nem nagy pénz. S végülis nem vész el, majd a takarítónő megtalálja. De mégis!... Egy forint — egy forint! Aztán eszembe jutott a nevelőapám. Kis srác voltam. Mentünk valahová, valami „fu- simunkát” vállalt estére, valami konyhameszelést. Lóbálta a nagy táskát, én meg vittem mellette a meszes vödröt... S ahogy mentünk, a gyalogjárón talált egy nagy, görbe rozsdás szeget. Megállt, megrugdosta, majd felvette, forgatta: — Majd jó lesz valamire!... — nevetett rám, s beletette a szerszámos táskába a rozsdás szeget. Nos, ez jutott eszembe, amikor a fiatalember elgurult forintosát láttam. Mert való igaz, újra mondom, egy forint nem nagy pénz. S egy rozsdás szeg nem nagy érték. De az biztos, hogy otthon nálunk mindig volt kenderkóc, ha elromlott a csap, volt egy darab rézdrót, ha elromlott a villany. Anyám már sokszor mérgelődött: „minek ez a sok lim-lom?” De mikor látta hasznát is, belenyugodott: a „peceráj” nem volt felesleges. No, s miért meditálok én most ezen? Mert kapcsolódik egy másik, régebbi dologhoz. Szeptember végén órákon keresztül ültem a rádió mellett, majd órákon keresztül olvastam másnap az újságokat: érdekelt az országgyűlés, a kormány munkaprogramja, a hozzászólások, az észrevételek. S Lázár György miniszterelnök beszámolójából megértettem: ahhoz, hogy céljainkat elérjük, mindannyiónknak össze kell fogni. Lelkiismeretesebb munka, jobb üzemszervezés, e minden munkahelyen nagyobb „odafigye lés” kell. Tehát az emberek, a dolgozó, hozzáállását, tenniakarását, szándékát hívja segítségül mindannyiunk érdekében ... A jövőre vonatkozóan hatalmas tervek kövonalozódnak ismét. Milliárdos beruházó sok, új iparágak, erőművek, lakótelepek, jobb közellátás. S mindehhez — s várjuk is, hogj megvalósuljon — pénz, pénz, pénz kell... S mihez nem kell pénz? Az ugyancsak programként említett takarékossághoz, s tartalékok kihasználásához. Ez csak hozzáállás, szándék, akarat kérdése. S tévedés ne essék, én sem az utcán felszedett rozsdás szegekből gondolom a fejlett szocializmust felépíteni. De meggyőződésem, hogy aki a rozsdás szeget felveszi, az nem hagyja szó nélkül, ha egy drága külföldi gép kihasználatlanul porosodik a műhely sarkában. S feltételezem, hogy aki a forintot oly könnyedén enged, elgurulni, más „aprósággal”, „apróságokkal” sem törődik. Nos, csak ezt kívántam elmondani a guruló forint és a rozsdás szeg ürügyén ... Tenkely Miklós
