Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-16 / 243. szám

MONOB'Vmftl gStMH ran Ms XVII. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM 1975. OKTOBER 16., CSÜTÖRTÖK ß BMitori nagyközségi tanácsülés tárgyalta Korszerű oktató-nevemunka jelentősen gyarapodtak a szemléltető eszközök A legutóbbi monori tanács­ülésen az általános, iskolák oktató-nevelő munkájáról tár­gyaltak. — Örömmel állapíthatjuk meg — hangzott el a beszá­molóban —, hogy iskoláinkban tervszerű, az élethez igazodó, korszerű az oktató-nevelő munka. Egységesebb tantestületek kovácsolódtak össze az isko­lákban, igénylik az oktatás korszerűsítését, aktívak az új megvalósításában. A kilencvenöt Monoron dolgozó pedagógus közül mindössze hatan tanítanak képesítés nélkül. Az igazgatóságok jó munkáját dicséri, hogy jelentéktelen a nevelők vándorlása, lakásépí­tési kölcsönökkel, megérde­melt anyagi és erkölcsi elis­meréssel igyekeznek helyhez kötni a pedagógusokat, szi­lárd, jó tantestületeket kiala­kítani. Jelentős az előrelépés az utóbbi években az alapvető szakmai felszerelések beszer­zésében. A szemléltető eszkö­zök annyira gyarapodtak, hogy itt-ott már elhelyezési gonddal is küzdenek. Ám az, hogy ke- j vés a szertár, eltörpül a má­sik gond mellett: egyre keve­sebb a tanterem is. A negyvenegy tanterem­ben reggel nyolctól este kilencig zajlik az élet. Az iskolákba beíratott ta­nulók 83 százaléka fizikai dol­gozók gyermeke: az oktatás- politikai párthatározat óta fo­kozottabb figyelemmel kísé­rik életkörülményeiket, mun­kájukat, sorsukat. Tanulmányi átlagot az isko­lákban ma már nem szántai­nak, de év végért összehasonlí­tanak, elemzik az eredménye­Kosárlabda-híradó Monori SE-Gyógypedagógiai Főiskola NB III. női 58:48 (38:23) Monor, vezette Balázs—Sze­gedi. A monori csapat kezdő ötö­se: Bokros, Katus, Bajkai, Ko­vács, Benkő. Szóhoz jutott még Antal és Bekker. Alig haladta túl az óramu­tató az egy percet, máris 6:2 volt a kosárarány a monori csapat javára. Továbbra is a hazai csapat maradt támadás­ban és dobta a szebbnél szebb csontnélküli kosarakat. Külö­nösen Benkő volt elemében, távoli csontnélküli kosaraival. Katus, az örökmozgó, a táma­dások szervezője, pontos lab­daátadásokkal indította Bok­rost, aki sorra értékesítette a dobásokat, így a 15. percben 30:19 arányú vezetésre tettek szert a monoriak, amit szüne­tig még tovább növeltek. Szünet után is a monori csapat lépett fel támadólag, s noha a fővárosi együttes most már jobban vigyázott ellenfele bedobó játékosaira, Bokrosra és Benkőre, a nagy kosár­előnyt csak csökkenteni tud­ta. E mérkőzés alapján a tel­jes monori csapat dicsérhető. Góldobók: Bokros (17), Ben- kö (16), Katus (11), Kovács (6), Bekker (4), Antal, Bajkai (2— 2). DIÁKSPORTKÖR, MEGYEI BAJNOKSÁG Monori Gimnázium—Nagyká- tai Gimnázium női, serdülő 108:13 (62:2) A mérkőzés Monoron került lejátszásra. A monori csapat tagjai közül kiemelkedett Ke­szeg Irma jó védőjátékával, de dicséretet érdemeltek a többiek is. Monori Gimnázium—Ceglédi Gimnázium női, serdülő 95:11 (52:2) A mérkőzést Cegléden ját­szották. A monori csapat biz­tosan győzte le ellenfelét. A MEGYEI DIÁKSPORTKÖR FÉRFI IFJÚSÁGI BAJNOKSÁGA Monori Gimnázium—Ceglédi MGT, férfi ifjúsági 126:48 (52:28) A mérkőzést Cegléden bo­nyolították le. A ceglédi csa­pat az első félidőben még tar­totta magát, de szünet után a jó formában levő Bagóczki, Szalai, Cseh, Nyeste, Földi, Szuda sok mozgásos játékával szemben nem boldogult. A csapatból kitűnt Nyeste jó vé­dőjátékával. Serdülőbajnokság. Monori Gimnázium—Nagyká- tai Gimnázium, férfi serdülő 116:28 (62:18) A monori csapat, melynek kezdő ötöse Csendes, Tanyi, Krenács, Godina, Dohai volt, végig kezében tartotta a mér­kőzés irányítását. Jók: Krenács, Dobai, Godi­na. (vitéz) két, a hibákat. Kevesebb a bukott tanuló, javult a gyere­kek olvasási és beszédkészsé­ge. Még mindig meglehetősen magas azonban az iskolába járás alól felmentettek száma negyvenkilenc. A felmentése­ket gondos mérlegelés után adták meg, s tizenkilenc eset. ben a dolgozók iskolájába irá­nyították a tanulót a nappali tagozatról. Több a kisegítő, gyógypeda­gógiai oktatásra szoruló diák, az 1973—74-es tanévben 108, a 74—75-ös iskolai évben 119 gyermeket kellett volna gyógy­pedagógiai osztályokban taní­tani, azonban helyhiány miatt nem lehetett. A tantestületben fontosnak tartják a pályairányítással kapcsolatos tennivalókat. A végzős nyolcadikosoknak mint­egy fele jelentkezik évről évre szakmunkásképző iskolába. A monori szakmunkásképző mostoha körülményei ezen a tanácsülésen is szóba kerültek: a járásnak, a nagyközség­nek mielőbb szüksége len­ne egy új, korszerű isko­lára. A múlt tanévben némiképp javult a napközi otthonok helyzete, bővítették a Kossuth iskola napközijét, de további lehetőségeket kell keresni a helyek növelésére, mert egyre több a jelentkező. Szó esett tanácsülésen az úttörők dicséretet érdemlő munkájáról, az üzemek és is­kolák közötti kapcsolatról, vé­gül az óvodákról, melyekben szintén a helyhiány jelenti a legégetőbb, megoldásra váró feladatot. (koblencz) Kiállítás Üllőn Az üllői művelődési házban megnyílt a Nagy István képző- művészeti csoport kiállítása: Unyi István, Heiling György, Radóczi Mária, Kiss Ernő, Ga- rai Jenő és Selmeczi György képeit láthatják az érdeklődők. A tárlat október 19-ig láto­gatható, délelőtt 9-től 18 óráig. A sülysáp) TÜZÉP-telepen Kielégítő a l'melőanyag ellátás Akácfa a tsz-től Sülysápon az egyik legfonto­sabb építőanyag a cement, már jó ideje nem kapható. — Mi lehet ennek az oka? — kérdeztük Bánáti Ferenctől, a TÜZÉP-telep vezetőjétől. — Nagyon kellemetlen vá­sárlóinknak nap mint nap mondogatni, hogy még mindig nem érkezett meg. Az igazság az. hogy a Budapestkörnyéki TÜZÉP Vállalat többszöri sür­getésem ellenére nem küldi ezt a fontos árucikket. Pontosan vezetett nyilvántartás tanúsá­ga szerint, a vállalat a harma­dik negyedévben 400 tonna ce­mentet nem szállított le, meg­rendelésemnek, melyet teljesen elfogadott, s vissza is igazolt, csupán 15 százalékban tett ele­get. — Milyen a telep tüzelő­anyag-ellátása? — Kielégítő. Jelenleg mind a három fajta berentei szén közül választhatnak vevőink. Bőven van dorogi és tatai sze­nünk is. NDK-brikett szintén sűrűn érkezik, teljesen kielégí­ti az igényeket, csak a lengyel szén szállítása akadozik, az előrejelzések szerint azonban minden remény megvan rá, hogy a téli időszak beállta előtt ez az igen kedvelt, nagy kalóriájú szén is vásárlóközön­ségünk rendelkezésére áll. — Tüzifaellátásunk is jónak mondható, ugyanis nemrég a Tápióvölgye Tsz és az ÁFÉSZ között igen gyümölcsöző kap­csolat alakult ki: a megállapo­dás értelmében, a Tápióvölgye Termelőszövetkezet ezer mázsa jó minőségű akácfát szállít fo­lyamatosan telepünkre. A tűzi­fát vásárlóink kívánságára fel is fűrészeljük. K. L. MŰSOR MOZIK Gomba: A Pendragon legen­da. Monor: Mr. Süket trükkjei. Úri: Cimborák, I. Vecsés: Sut­togások és sikolyok. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Ecseren, 15-től 18 óráig: a népi tánccsoport próbája. Gyomron, 19-től: KlSZ-klub- est. Péteriben, 18-tól 22-ig: if­júsági klubfoglalkozás, 19-től 20-ig: sportvezetőségi megbe­szélés, 19-től 22-ig: hangstúdió, műsorszerkesztés. Társadalmi összefogással Monoron már hagyományai vannak a társadalmi mun­kának. Több utcában épült összefogással betonjárda ebben az évben is: az anyagot a nagyközségi tanács biztosította, s a munkát a lakók végezték el. Képünkön: a betonjárdát készítik a Széchenyi utcabeliek. Mutnéíalvy Adorján felvétele JEGYZET Megszűnik-e a vecsési tűzoltó-zenekar? A vecsési önkéntes tűzoltó­testület megalakulásának 75. évébe lépett. A hamarosan esedékes jubileumot felhő ár­nyékolja: együtt ünnepel-e a zenekar is a testülettel, ját­szik-e majd egyáltalán? Arra a kérdésre, hogy mi az oka a tűzoltó-zenekarban ta­pasztalható elkedvetlenedés- nek, Fazekas János zenekar- vezetővel közösen keressük a választ. Ami mindenképpen bizonyos: a kisebb, vidéki fúvószeneka­rok fölött eljárt az idő: a gi­tár, a magnó elterjedése, tér­hódítása . ezeket az együttese­ket sorra visszaszorította, el­sorvasztotta. A hozzájuk kö­tődő fogalmak — a tambur- major, a rezesbanda — a fia­talok szerint ma már moso­lyogtatok, anyáink, nagy­anyáink emlékeibe illenek. Az ilyenfajta vélemények, természetesen, a vecsési tűzol­tózenekart sem kerülték el, az együttes mégis megmaradt, to­vábbra is vállalja a monori járás utolsó mohikánjának szerepét, s nemrég áttért az úgynevezett kétfázisú előadás­ra. Az átszervezés eredménye­ként, a hagyományos hangsze­rek, a trombita, klarinét, har­monika körét bővítette, meg­jelent a jazz-dob, a gitár. Meg­változott az együttes összeté­tele is: ez idő szerint, a 32 zenész fele 30 éven, fele 20 éven aluli, vagyis az együttes a szokásos indulókon, a sváb­zenei hagyományok ápolásán túl, jazz, beat előadására is képes. Kézi lapáttal Javult a kenyér minősége Több dolgozóra lenne szükség Három éve épült fel a ve­csési kenyérgyár, azóta több millió kenyér és sütemény ke­rült ki kemencéiből — tájé­koztatott bennünket Fischer Ferencné üzemvezető —, pedig nem a legkorszerűbb. Vetős rendszer helyett kézi lapáttal helyezünk minden egyes darab kenyeret, süteményt a négy óriási kemencébe, ez a tech­nológia pedig hallatlanul munkaigényes, szak- és beta­nított munkásból pedig az utóbbi időben igen nagy a hiány. Jelenleg a hat szak­munkás mellé még legalább ugyanannyira lenne szükség, de szakmanélküliek jelentke­zését is elfogadnánk. Vasárnap is, éjjel is Hirdetik a felvételt, de az éjjeli és az ünnepi műszak miatt nincs jelentkező. A na­pokban az egyik fiatal, alig 18 éves szakmunkásuk például azzal az indokkal mondott fel, hogy nem volt ideje szórakoz­ni, udvarolni. Pedig a 4000— 4200 forintot is megkereste ha­vonta. Egyébként az átlagos kereset 3500—4000 forint, de a süteményesek s havi ötezret elérik. Persze, dolgoznak is ér­te, néha még 8 óránál is töb­bet, a kemence éhes szája va­sárnaponként és éjjelenként is várja a pékeket. A betanítási idő két hónap, de a kereset e két hónapban is jelentős, az éjszakai pótlék­kal együtt eléri az óránkénti 12 forintot. Két gépkocsival A vecsési kenyérgyárban naponta 36 mázsa kenyeret sütnek, szombatonként ennek a dupláját, süteményből 28— 30 ezer darabot, de a darab­számot az utóbbi napokban, létszámhiány miatt, 22 ezerre csökkentették: a finom, vajas, túrós, mákos és lekváros süte­mények kedvelői egyelőre — remélhetőleg csak rövid ideig — hiába várják kedvelt cse­megéjüket. Zsemléből, kifliből, zsúrkenyérből és szegedi cipó­ból továbbra is ki tudják elé­gíteni az igényeket. A kenyérellátásban nincs és előreláthatólag nem is lesz fennakadás, bár, amint Fi­scher Ferencné elmondotta, az előfordul már most is, hogy a szállítók a sütés elhúzódása miatt késve érkeznek az üzle­tekbe. Két gépkocsival szállítják az árut: 26 üzletet, négy vendég­lőt látnak el naponta, de tő­lük vásárol a vecsési központi konyha is kenyeret és süte­ményt A vecsési kenyérgyárban naponta 45 mázsa lisztet dol­goznak fel, s hogy a tészta íz­letes legyen, 70 kiló sót ada­golnak hozzá, kelését pedig 35 kiló élesztővel segítik elő. A süteményekhez általában egye­bekkel együtt 11 kiló tejport, 280 tojást adagolnak, ha süt­nek, de mint említettük, mun­káskéz híján, egyelőre nem foglalkoznak vele. Panaszok nélkül A kenyér minősége javult. A lakosság panaszáradata, amely az utóbbi években már meg­szokottá vált, megszűnt. A központ legutóbbi értékelésé­ben, amely a helyi tanács és a tömegszervek véleményét is magába foglalja, jónak minő­sítette a vecsési kenyeret. Ahhoz, hogy a jelenlegi mi­nőség tartóssá, véglegessé vál­jék, az üzem vezetőjének vé­leménye szerint, újabb és egv- re több szakemberre, betaní­tott munkásra lenne szükség Kovács György Csakhogy meddig? Kiderült, hogy a jelen kö­vetelményeihez, igényeihez va­ló hajlékony alkalmazkodás önmagában mit sem ér: az el­ért eredményt, a megszerzett bizalmat meg is kellene tar­tani. Ehhez pedig pénzre lenne szükség. A jelenlegi szokás szerint, a zenekar egy-egy fellépésének anyagi elismerése a karmes­ter jószívűségétől függ. Ugyanis nem tudni, milyen meggondolásból, egyedül ő jogosult tiszteletdíj felvételére. Ha azt a legigazságosabban is igyekszik elosztani kollégái között, személyenként akkor sem adhat többet 20—30 fo­rintnál. Kapnak ugyan a ta­nácstól évi 23 ezer forint tá­mogatást, de jó, ha ez az ösz- szeg a kiadásokat fedezi. Bevételi forrást jelenthetné­nek még a helybeli lakodal­mak. A sváb népi hagyomá­nyokhoz való ragaszkodás azonban oly nagy, s a bizalom a fiatalokból álló tűzoltó-zene­kar iránt legtöbbször olyan ki­csi, hogy a lagzikba hangulat- keltésre inkább sramlizenekart hívnak. A tűzoltózenekar tagjai ön­ként, kedvtelésből vállalták a zenélést. Vajon ki segít nekik, hogy zenélhessenek a jövő­ben is? Baky László A szomszéd fel is ébredt Két betörés egy éjszakán Megkezdődött a nyomozás A napokban Sülysápon két helyen is betörők jártak. Az Alsó-Tápió menti ÁFÉSZ Fő utcai italboltjának hátsó részé­ben a kőművesek néhány hete jelentős átalakítást hajtottak végre, mégsem teremtettek utánuk rendet, s a betörők ezt a zűrzavaros állapotot használ­ták ki. Az udvar felőli részről, éjszaka benyomták a kis ab­lakot, a reteszeket eltolták, és behatoltak a söntésbe. A már­kás pálinkás és boros palac­kokhoz hozzá sem nyúltak, el­lenben a váltópénz közül a fé­nyes tíz- és ötforintosokat mind kiválogatták. A söntés- ben mindent felforgattak, bizo­nyára a papírpénzt keresték, de nem találták. Ugyanezen az éjszakán hí­vatlan vendégek látogatták meg az ÁFÉSZ gázcseretelepét is. Felmásztak a tetőre, a hul­lámpalát áttörték, úgy hatol­tak be a helyiségbe, ahol azon­ban a magasra rakott ballonok tetejére pottyantak, amelyek szerteszét gurultak. A nagy zajra az egyik szom­széd felébredt, ki is tekintett az ablakon, azonban semmi különöset nem vett észre, mert az éjszakai látogatók nem a fényesen kivilágított oldalról, hanem a raktár hátsó, sötét fe­léről nyomultak be a helyiség­be, Végül ugyancsak a tetőn távoztak, magukkal cipelve 12 gázpalackot. Az ablakon keresztül beha­toltak az irodába is, ahonnan mintegy négyszáz forint apró­pénzt loptak el. A két betörés ügyében a nyomozás megkezdődött. Rupi becenéven ismerte mindenki a lelkes monori sportembert, László Sán­dort, akit korán elragadott a halál. A labdarúgás sze­relmese volt. Az Autótaxi, majd Monor csapatában rúgta a labdát hosszú éve­ken keresztül. A járási székhelyen nagyon szeret­ték őt játékostársai és a szurkolók egyaránt. Vér­beli csatár volt, a balszél­ső posztján szerepelt a leg­többször. A védők csak ritkán tudták őt megállíta­ni. Az utóbbi években a mo­nori öregfiúk csapatában játszott, szívvel, lelkesedés­sel, de részt vett az üzemi bajnokságban is. Legutóbb is mérkőzésre készült a gyárban, de amikor elkez­dődött a találkozó, hirtelen rosszul lett, s meghalt. László Sándor halála mély megrendülést váltott ki Monor sportszerető kö­zönségéből. Az elhunyt két fia, Sándor és György, édesapja nyomdokain ha­lad, máris erőssége a mo­nori csapatnak. Az édesapa nem láthatja többé fiait a zöld gyepsző­nyegen, örökre eltávozott, de emléke még sokáig megmarad azokban, akik ismerték, szerették őt em­berségéért, rokonszenves magatartásáért. A kiváló sportembert ma, csütörtökön délután 3 óra­kor kísérik utolsó útjára Monoron, a községi temető­ben. Végső búcsú László Sándortól

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents