Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-16 / 243. szám

f 1975. OKTÓBER 16., CSÜTÖRTÖK Magyar szakembereket tüntetett ki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a közös szovjet—magyar olefinkomple­xum tervezésében és üzembe helyezésében kiemelkedő érde­meket szerzett húsz magyar szakembert részesített — mun­kájuk elismeréseként — kü­lönböző kitüntetésekben. A kitüntetéseket szerdán a szovjet nagykövetségen meleg szavak kíséretében V. J. Pav­lov, a Szovjetunió magyaror­szági nagykövete adta át. A ki­tüntetettek nevében Szénási Ti­bor, a TVK igazgatóhelyettese és Pál Lénárd akadémikus, a KFKI főigazgatója mondott köszönetét. Az ünnepélyes ese­ményen jelen volt Simon Pál nehézipari miniszter, Ajtai Miklós, az OMFB elnöke, vala­mint Márta Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtit­kára. Ott volt gazdasági éle­tünk több vezető személyisége és a szovjet nagykövetség ve­zető munkatársai. Finn—magyar barátsági hetek mindkét országban A magyar—finn sokrétű együttműködés közelgő esemé­nyei közül kiemelkedik a leg­közelebbi, 1976-ban esedékes barátsági hét kölcsönös meg­rendezése, amely — az előző alkalmakhoz hasonlóan — is­mét több százas csoportok lá­togatását jelenti majd a másik nép országában. Ennek előké­szítésében szoros együttműkö­désben áll egymással a Haza­fias Népfront és a Finn Nép Demokratikus Uniója, mely utóbbiban — a nemrégiben le­zajlott finnországi választások is tanúsították — vezető sze­repe van a Finn Kommunista Pártnak. Befejeződött a Vasutasok Szakszervezetének IX. kongresszusa Pest megyei felszólaló a nyugdíjasok képviseletében Szerdán a beszámolók fö­lötti vitával folytatta munká­ját a Vasutasok Szakszerveze­tének IX. kongresszusa. A ta­nácskozáson részt vett Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. A kongresszus kétnapos vi­tájában huszonketten kaptak szót, s mondták el véleményü­ket a vasút gazdasági és szak- szervezeti munkájáról. Az eredmények elismerése mellett többségében elsősorban a problémákkal, tennivalókkal foglalkoztak. Többen beszéltek a vasút leg­súlyosabb üzemi gondjairól, hangsúlyozták: mindenütt olyan irányításra van szükség, amely lehetővé teszi, hogy a korszerű eszközöket, az érté­kes, de mindig kevés munka­erőt tervszerűbben használják fel. A vácrátóti Pintér Lajos, a központi Vezetőség nyugdí­jas szakbizottságának vezetője e Pest megyeiek képviseletében szólt a nyugdíjas vasutasok helyzetéről. Elmondotta többek között, hogy a szakbizottság a szakszervezeti tagok javasla­tainak figyelembevételével öt évre szóló, programot dolgo­zott ki a nyugdíjjárulékok ösz- szege különbségeinek kiegyen­lítésére. Kezdeményezik to­vábbá a munkavállalási kor­látozások részbeni feloldását, az özvegyek és a családtagok utazási kedvezményének fenn­tartását. Javaslatokat dolgoz­tak ki az idős emberek üdülte­tésének szervezettebbé tételé­re. Sok felszólaló bírálta a szak- szervezeti munka nyilvánossá­gának és a tájékoztatásnak hiányosságait, kifejezték kí­vánságukat a szakszervezeti jogok és hatáskörök követke­zetesebb érvényesítésére. Tág teret kapott a vitában a szakszervezeti, az üzemi demokrácia kérdése is. A szakszervezet öt esztendő­re szóló tennivalóit rögzítő ha­tározatában a kongresszus le­Körséta a BNV-n (Folytatás az 1. oldalról) ki­Keserű Jánosné a állításon utalt arra az előnyre is, amely a hazai és külföldi gyártmányok árá­nak különbségéből adódik. A vendégek felfigyeltek a BU- BIV gazdag és korszerű vá­lasztékára, vásári díjas óvoda­bútoraira. A szövetkezetek ter­mékei között tetszést arattak i a matt felületű stílbútorok. Megszemlélték a házgyári konyhabútor program kiállítá­sát. A külföldi kiállítók sorá­ban a finn árurészleg előtt hosszasan időztek. A séta a szabadtéri bemu­tatón folytatódott, a gépkocsi- parádé újdonságai között lát­hatták a Zsiguli legújabb tí­pusát, s a Polski-Fiat 125 p-t. Visszatérve az A pavilonba, e ruházati ipart reprezentáló szekción haladtak végig. A nyitott kirakatok valóságos kis Váci utcát varázsoltak a pa­vilonba. A külföldi — NSZK, Nagy-Britannia — cégek szomszédságában kapott he­lyet o PEVD1, elegáns konfek­ció termékei, bőrdíszmű árui, gyíkbör táskái nagy sikert arattak. A Váci Kötöttárugyár újabb szabadidő-öltözékkel lepte meg a vásárlókat. Szovjet, bolgár, csehszlovák, NDK-beld kiállítók lenyűgö­zően szép kollekciói is megál­lásra kényszerítették a vendé­geket. A magyar cipőipar ter­mékei lépést tartanak a kül­földi divatirányzattal — álla­pították meg a résztvevők. Főként a sportos és az új vo­nalú teletalpú cipők váltottak ki tetszést A séta további részében a 24- es és a 25-ös pavilonban a texilipari vállalatok termékei­vel ismerkedtek. Köztük a két Pest megyei érdekeltségű vál­lalat árumintáival: a BUDA- FLAX, valamint a Hazai Fé­sűsfonó- és Szövőgyár BNV- díjas termékeivel. , A vásárnyitó résztvevőinek látogatása a C pavilon megte­kintésével fejeződött be. H. A. szögezte: a korszerű eszközök és az eszközöket kezelő vas­utasok munkájának hatéko­nyabb kihasználására az eddi­ginél szervezettebb munkára van szükség a vasút előtt álló nagyobb feladatok végrehajtá­sához. A szakszervezeti szer­veknek a gazdasági vezetőkkel együttműködve nagyobb gon­dot kell fordítaniok a munka­erő megszerzésére, a szerve­zettebb utánpótlásra és a doh gőzök megtartására, amely egyebek között a munkafelté­telek, a szociális ellátottság javításával érhető el. Kiemel­te a határozat, hogy az V. öt­éves terv végére el kell érni: a vasút minden munkahe­lyén álljanak rendelkezés­re a legszükségesebb szo­ciális létesítmények. Ennek érdekében a gazdasági vezetők a vasútüzem fejlesz­tésével egyenrangúan kezeljék a szociális beruházásokat. A kongresszus résztvevői táv­iratban tiltakoztak a Franco- rezsim terrorja, valamint a chilei junta vérengzései, a ha­zafiak üldöztetése ellen. Ugyancsak táviratban köszön­tötte a kongresszus a jubiláló Szakszervezeti Világszövetsé­get. Befejezésül a kongresszus 39 küldöttet választott a Szak- szervezetek Országos Tanácsa kongresszusára. Megválasztot­ták a szakszervezet 89 tagú ve­zetőségét és a 11 tagú szám- vizsgáló bizottságot. Az új központi vezetőség alakuló ülésén 17 tagú elnök­séget választott. A Vasutasok Szakszervezetének elnöke to­vábbra is Gyócsi Jenő, alelnö- ke Feleki Pál, főtitkár: Koszo­rús Ferenc, titkárok: Gulyás János és Molnár György. A lenini nemzetiségi politika jól érvényesül a megyében Pénteken: a Pest megyei Tanács jubileumi ülése A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága teg­nap megtárgyalta, hogyan hajtották végre a tanácsi szervek a Politikai Bizott­ságnak 1968. évi, s a me­gyei párt és tanács végre­hajtó bizottságának 1969. évi határozatát o nemzeti­ségi lakosság helyzetéről. A napirend tárgyalásán részt vett dr. Kővágó László, a Kulturális Minisztérium nemzetiségi osztályának ve­zetője, Stark Ferenc, a Nemzetiségi Oktatási Bi­zottság titkára, Such János, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségé­nek főtitkára, dr. Réger Antal, a Magyarországi Né­metek Demokratikus Szö­vetségének főtitkára, Gyú­rok György, a Magyaror­szági Délszlávok Demokra­tikus Szövetségének főtit­kárhelyettese, Krizsán Fe­renc, a Ludove Noviny szlovák lap főszerkesztője. Pest megyében jelentős szá­mú német, szerb-horvát és szlovák nemzetiségű lakosság él. Többségük elszórtan, a ma­gyar lakossággal keverten te­lepedett le: nyolc járásban és két városban találhatók, első­sorban a budai, a ráckevei, a szentendrei és a váci járás­ban. Mind munkahelyükön, mind a lakótelepüléseken fon­tos szerepet töltenek be, közü­lük sokan aktív részesei a gaz­dasági, a politikai, a társadal­mi életnek. Megtalálhatjuk képviselőiket a pártszerveze­tek vezetőségeiben, a taná­csokban és az országgyűlési képviselők között is. A megyei tanács végrehajtó bizottsága megállapította, hogy a párt és a kormány nemzeti­ségi politikája következtében a helyi szervek is egységes szellemben foglalkoznak a nemzetiségekkel. A fejlődő' módszerek, a gyakorlat hozzá­járult ahhoz, hogy a más-más nemzetiséghez tartozó lakosok kölcsönösen megértik egymást, közösen, jó összhangban old­ják meg feladataikat. Jól ápol­ják a nemzeti hagyományokat, erősödik nemzeti öntudatuk. Több községben, így Ácsán, Dunabogdányban, Tökölön, Ló- réven, Pilisszántón, Pilisszent- kereszten, Pilisszentlászlón, ahol a lakosság igényelte, két­nyelvű feliratokat alkalmaz­nak. Kiemelkedő nemzetiségi sze­mélyekről neveztek el utcát Lóréven, Pomázon, Budakalá- szon. Mindhárom nemzetiség­nek kiterjedt kapcsolatai van­nak a külföldön, illetve az anyaországban élő rokonokkal. Bővült a fiatalok továbbtanu­lási lehetősége, az óvodán, az • • Ot mintakerület Pest megyében Környezetvédelmi bizottság alakult Ráckevén A környezetvédelem gondo­lata és ügye napjainkban szo­cialista társadalmunk érdek­lődésének középpontjába ke­rült. Bár még nincs környe­zetvédelmi törvényünk, az utóbbi években mégis széles körű mozgalom bontakozott ki annak érdekében, hogy a különböző társadalmi szervek munkaakcióit, védelmi intéz­kedéseit- tervszerű környezet- védelmi tevékenységgé széle­sítsék ki. Pest megyében jelentős ese­mény, hogy a Hazafias Nép­front ráckevei járási bizott­ságának és a Pest megyei Ta­nács ráckevei járási hivatalá­nak kezdeményezésére tegnap környezetvédelmi munkaközösség alakult Ráckevén. A bizottság alakuló ülésére meghívták a járás területén dolgozó politikai és társadal­mi szervek, termelőszövetke­zetek, vállalatok, intézmények képviselőit. Jónás Zoltán, a járási párt­bizottság első titkára beveze­tőjében hangsúlyozta az em­ber környezetvédő tevékeny­ségének jelentőségét és utalt arra, hogy a Helsinkiben alá­írt, Európa biztonságát szava­toló okmány is külön foglal­kozik ezzel a kérdéssel. Dr. V. Nagy Imre, a Haza­fias Népfront országos elnök­sége környezetvédelmi mun­kaközösségének elnökhelyet­tese a megbeszélésen az or­szágos tennivalókat fogalmaz­ta meg. A legfontosabb: fel­mérni a jelenlegi helyzetet, megszervezni és kiépíteni a társadalmi őrszolgálat rendszerét a megyékben és a járásokban is. Dr. Baráz Erzsébet, a rác­kevei járási KÖJÁL vezető főorvosa a járás környezetvé­delmi tennivalóiról beszélt. Bár a járás területén nincs olyan üzem, amely szennyezi a levegőt, azonban a Tökölön működő állatáfehérje-feldolgo­zótól származó bűz az üdülő­övezetben sok gondot okoz. Problémát jelent az is, hogy sok a szennyezett kútvíz a já­rás területén. A szennyvíz- elvezetés elégtelensége miatt több községben nagyon ma­gas a kútvizek nitráttartalma. Ez a felnőtt lakosságnál még nem jelent bajt, de az egy éven aluli gyerekeken már tapasztaltak kútvízszennye- zettség miatti tüneteket. Pest megyében öt környe­zetvédelmi mintakerületet hoznak létre: a szentendrei és a ráckevei járást, a városok közül pedig Szentendrét, Gödöllőt és Ceg­lédet. Már szervezik a társa­dalmi őrszolgálatot is, eddig 1500 igazolványt adtak ki az aktíváknak a megyében. A ta­nácskozáson 11 tagú munka- közösséget választottak, mely­nek titkára dr. Baráz Erzsé­bet, a járási KÖJÁL vezető főorvosa. K. Gy. M. általános iskolán kívül anya­nyelvi gimnáziumban képez­hetik magukat. Ösztöndíj a továbbtanulóknak Változatlanul gondot jelent azonban az elegendő pedagó­gus biztosítása, noha ebben is értek el eredményeket. Ez nemcsak nemzetiségi problé­ma, hiszen sok a képesítés nélküli óvónő, tanító a magyar óvodákban, iskolákban is. He­lyesen mutatott rá azonban a végrehajtó bizottság arra, hogy a jelenség hiába ugyan­az, a következmény nem azo­nos: a nemzetiségieknél súlyo­sabb következményekkel jár­hat, hiszen az óvoda és az is­kola majdnem egyetlen, kizá­rólagos forrása, bázisa az anyanyelv ápolásának. A pe­dagógushiány veszélyeztetheti magát a nemzetiségi politika érvényesülését, ezért kell fo­kozottabban törekedni a mun­kaerő biztosítására. Ezt szol­gálja az az elhatározás is: a megyei tanács ösztöndíjban részesíti majd azokat a, to­vábbtanulókat, akik szerződés­ben vállalják, hog\) bizonyos ideig tanulmányaik befejezése után nemzetiségi anyanyelvű iskolában tanítanak. A munkaerőgond ellenére is nagyszerű fejlődés jellemzi az oktatási intézmények számsze­rű növekedését, tartalmi mun­kájuk erősödését. 1968-ban még csak hat nemzetiségi óvo­dában 182 gyermek nevelke­dett. Jelenleg 29 óvodában 1516 gyermekkel foglalkoznak. Tervek szerint további lehető­ségei vannak a fejlesztésnek Szodön, Vác rátóton, Galga- györkön, Nagytarcsán, Zsám- békon, Pilisborosjenőn, Török­bálinton, Nagybörzsönyben és Szigetcsépen. Ezekben az óvo­dákban éppolyan kedvező fel­tételek között fejlődnek a gyerekek, mint a magyar anyanyelvi gyermekintézmé­nyekben. Jellemző például, hogy más megyékből is gyak­ran keresik fel o budaörsi és a pilisvörösvári nemzetiségi óvodát, tapasztalataikból okulni. Az óvodákhoz hasonlóan jól töltik be szerepüket az általá­nos iskolák is. 1968-ban még csak egy tannyelvű és 25 nyelvoktató általános iskola működött 3287 diákot tanítva, s mindössze 47 nyelvoktatóval, jelenleg egy tannyelvű és 43 nyelvoktató általános iskola biztosítja a fejlődést 4986 ta­nuló számára, 86 nyelvoktató közreműködésével. Továbbfej­lődésre van lehetőség Cegléd- bercelen, Budajenőn, Vácegre- sjn, Kóspallagon, Csömörön, Nagytarcsán, Budakalászon és Galgamácsán. Az iskolák elhe­lyezésében, állapotában, szem­léltető eszközökkel való ellátá­sukban éppolyan problémák­kal küszködnek, mint a ma­gyar anyanyelvi iskolák. Javí­tásra vár az iskolai könyvtá­rak anyanyelvi könyvekkel, módszertani kiadványokkal való ellátása is. Említésre érdemesek az is­kolaigazgatók, az iskolai szak­felügyeletet gyakorlók munká­ja, akik politikai felkészültsé­gükkel, internacionalista érzel­mükkel sokat segítenek a nem­zetiségi politika megvalósításá­ban. Hagyományos már a me­gyében a nemzetiségi napok si­kere, az iskolák szereplése nemzetiségi és más ünnepsé­geken. Minden kezdeményezést támogatnak A megye nemzetiségeinek kulturális élete sok elismerést, megbecsülést vívott már ki or­szágszerte, de a határokon kí­vül is. Az anyanyelvi kultúra ápolása, a nemzetiségi könyv­tárak fejlesztése, a folklór­együttesek támogatása, klubok létesítése, nemzetiségi találko­zók előkészítése, szervezése, mind segítenek a helyes politi­ka megvalósulásában. Nincs olyan nemzetiségi község, ahol ne lehetne megtalálni a nem­zetiségi közművelődés nyomát. Sok tradícióval rendelkező cso­port működik. Ilyen a többi között például a solymári leánykar és a férfikórus, a pi- lisvörösvári leánykórus, a ve- csési, a ceglédberceli férfikar, a pilisszentlászlói, a pilisszent- kereszti énekkarok. Tánccsoportjáról híres a nagymúltú pilisvörösvári, a nagytarcsai, a ceglédberceli, a szigetújfalui, a tököli együttes. Számon tartják a tököli, a mag­lód:, a tárnoki, a csömöri Rö­pülj páva köröket, a vecsési, a pilisvörösvári, a solymári és a ceglédberceli fúvószenekaro­kat. S amíg ezek a csoportok énekelnek, táncolnak, műsoro­kat adnak hazai és külföldi tá­jakon, addig észrevétlenül is terjesztik az internacionalista szellemet, elmélyítik a hazánk iránti tiszteletet. A végrehajtó bizottság pozi­tívan értékelte a klubok mű­ködését is. Megemlítette a töb­bi között a pomáziak kezde­ményezését, amely elsőnek az országban alapított klubot, s azóta is sikeresen tölti be sze­repét. Működnek szakkörök, tanfolyamok is. Pomázon hat, Pilisszántón öt, Pilisszentlász­lón négy, Vácegresen három, Pilisszentkereszten három cso­port tevékenykedik. A különböző fesztiválok, ta­nácskozások, találkozások — legyenek azok járási, városi vagy megyei szintűek — nép­szerűek a lakosok között, jól ápolják a megye kulturális ér­tékeit. A váci járásban már hagyománya van a kishatár- menti találkozóknak: minden évben Szobon találkoznak a járásbeli szlovákok a csehszlo­vákiai határmenti lakosokkal. Kiemelkedőek a Galga menti népművészeti hetek nemzeti­ségi rendezvényei is. A sok eredményt csak fokoz­ná, ha elegendő nemzetiségi anyanyelvű müvelődésiház- igazgató irányítaná a munkát, foglalkozna az anyanyelvi kul­túrával. A nemzetiségi politika fő bázisa a község A megyei végrehajtó bizott­ság megállapította, hogy a Pest megyében élő nemzetiségi la­kosság közhangulata jó, több­ségük aktívan vesz részt a közéletben, támogatója a szo­cializmus építésének. Az elért eredmények azonban számos módon tovább növelhetők. Le­hetőség van arra például a többi között, hogy Nagytarcsá- hoz hasonlóan Pomázon is ki­alakuljon a szerb ház- és hely- történeti gyűjtemény, Duna- bogdányon a sváb ház. Folyta­tódjon a krónikaíró-mozgalom (a felszabadulás harmincadik évfordulójára beküldött 76 pá­lyázat közül 11 nemzetiségi te­rületről érkezett). A helyi tanácsok eddig is sok gonddal törődtek a nemzetisé­giek ügyével, fontos azonban, hogy a községek tanácsi fóru­main is ellenőrizzék a párt-, a tanácsi határozat végrehajtá­sát. A megyei tanács anyagi ösztönzéssel segíti majd a ká­dergondok megszüntetését, nö­velik a nemzetiségi gyermek- intézmények számát, megszer­vezik a különböző családi ese­mények anyanyelvi ünnepsé­gét. A megyei tanács vb., az oktatási és a kulturális tenni­valókon kívül a legfontosabb feladatnak azt jelölte meg, hogy ott, ahol elsősorban meg­valósul a nemzetiségi politika, a községekben, a helyi sajátos­ságok figyelembevételével ápolják, élesszék, támogassák a szlovák, a délszláv és a né­met lakosság hagyományait, minél nagyobb számban von­ják be őket a helyi politika megvalósításába, érezzék, hogy minden területén számítanak aktivitásukra. ★ A megyei tanács végrehajtó bizottsága elhatározta, hogy péntekre, október 17-re össze­hívja a megyei tanácsot. Ez al­kalommal emlékeznek meg a tanácsok alakulásának negyed- százados évfordulójáról. Az ünnepi megemlékezés után a közművelődés fejlesztéséről szóló beszámolót kívánják na­pirendre tűzni. S. A. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents