Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-15 / 242. szám

Névadó Bensőséges ünnepség színhelye volt a péteri Er­kel Ferenc Művelődési Ház: Rigó László, a műve­lődési ház igazgatója, fele­ségével, Brigitta utónevű kislányuk névadóját tartot­ta. Kalina Pál, a községi ta­nács titkára köszöntötte a szülőket, akik ünnepélyes esküt tettek. Az úttörők köszöntése után Burján István, a monori társadal­mi ünnepségeket szervező iroda vezetője, majd Erdé­lyi Lajos, a közalkalma­zottak szakszervezete járási bizottságának titkára üdvö­zölte a részvevőket. A köszöntések után aján­dékokkal, virágcsokrokkal halmozták el a szülőket és az újszülöttet, aki békésen tűrte az ünneplést, és még a pezsgös üvegek pukkaná­sára sem ébredt fel. (g.) MONOB*VIDfn XVII. ÉVFOLYAM, 242. SZÁM 1973. OKTOBER 15., SZERDA Ma már igénylik Minden községben rendezési terv készül R megyei tanács is segít MŰSOR MOZIK Maglód: A négy muskétás. Monor: A törökfejes kopja. Nyáregyháza: Lányok az ak­namezőn. Vecsés: Ereszd el a szakállamat! MŰVELŐDÉSI HÁZ Péteriben, 1,6-tól 18 óráig az ifjúsági irodalmi színpad, 19- től 22-ig a színjátszó csoport próbája. ELVESZETT EGY SZEM­ÜVEG. Tanácstalan, elkesere­dett idős ember panaszolta el szerkesztőségünkben: október elsején, feltehetően a piacon elvesztette bifokális típusú szemüvegét, amely sárga tok­ban volt. A szemüvegre nagy szüksége van, nehezen lát nél­küle, s amíg az új elkészíté­sére vár, hosszú idő eltelik. Kéri a becsületes megtalálót, juttassa el a monori Batthyány utca 26. számú házba a na­gyon várt szemüveget. Az idős embert Rendek Imrének hív­ják. Egy-egy község fejlődését döntően meghatározza a tele­pülés rendezési terve, amely 10—15, sőt esetenként 20 év­re is megszabja a fejlesztés lehetőségeit. Amint L ásztó Istvántól, a járási hivatal mű­szaki osztályának vezetőjétől megtudtuk, a hét nagyközség — kivéve Sülysápot — mind­egyike birtokában w az egy­szerűsített, általános rendezé­si tervnek. Sajnos, ezek a tervek a 60-as évek elején készül­tek zömmel, s éppen ezért már elavultak, alig hasz­nálhatóak. Mivel a tervek az első ilyen próbálkozások voltak, maguk­ban hordozták a sok-sok hi­balehetőséget, s ebből adódik, hogy csak kis részük tartalma­zott megvalósítható ötleteket, ajánlásokat — mai szemmel nézve. A községek vezetői ma már igénylik, hogy a korszerű, reá­lis rendezési tervek a rendel­kezésükre álljanak. Eddig so­kan szükséges rossznak tekin­tették, s alig-alig használták. Pedig nagy szükség lett volna a mindennapos kézbevételük­re, mert akkor sok mai gondot el lehetett volna kerülni. Soha annyi ház nem épült a monori járásban, mint az el­múlt 10—15 évben. Monoron, a rendezési terv szerint a Schölmann utca egyik felén állami lakások épül­C:i»yi Péter László felvétele A képünkön látható Zsiguli vezetője, Guoth Jónás, sza­bálytalanul előzött a 4-es mű­úton, Üllő és Monor között, és elütötte a motorkerékpárjával szabályosan haladó Kovács Béláné budapesti lakost. Guoth Jónás könnyű, Kovács Béláné súlyos sérülést szen­vedett. Vecsés határában 1 Tóth Pál, az UH 70—71-es rend­számú gépkocsi vezetője, el­ütötte Németh János buda­pesti lakost, aki gyalogosan közlekedett. Mindketten sze­rencsésen úszták meg. csak könnyű sérülést szenvedtek. Labdarúgás Úttörők tehetségkutató bajnoksága Monoron A Monori Járási Sportfel- ügyel'.őség és a Monori Szak­maközi Bizottság közösen az idén is kiírta az úttörő labda­rúgók tehetségkutató bajnok­ságát Monoron. A szakmaközi bizottság — dicséretes módon értékes díjakat, két futball- labdát és egy serleget ajánlott fel a győzteseknek és helye­zetteknek. A bajnokságra Monor mind a négy iskolája beneve­zett. A részletes műsor a kö­vetkező: október 17: Monor Kossuth—Monori-erdő. Monor Munkásőr—Monor Ady Ok­tóber 31: Monori-erdő—Monor Munkásőr, Monor Ady—Mo­nor Kossuth. November 7: Monor Munkásőr—Monor Kos­suth, Monor Ady—Monori- erdő. Megalakult a versenybizott­ság is, amelynek tagjai: Ripp János, Solti László és Höröm- pő János. A győztes csapat elnyeri a vándorserleget és egy labdát is kap jutalmul. A második helyezett egy labdát, a harma­dik pedig oklevelet kap. A bajnokság iránt az isko­lákban máris nagy az érdek­lődés. (gér) nek. Ennek ellenére né­hány évvel ezelőtt még új ház építésére is adtak en­gedélyt, holott már akkor tudott volt, hogy a házakat szanálni fog­ják. A sok-sok huzavona azzal járt, hogy a tanács jóval na­gyobb összegeket fizetett a szanált házakért, mint amit tervezett erre a célra. De a sort folytathatnánk tovább. A rendezési tervek célja egyértelmű: a község belterü­letének célszerű felhasználá­sát írja elő a megnövekedétt igényeknek megfelelően. Meg­határozza például a különböző épületek elhelyezését. A járásunk északnyugati ré­szén fekvő községek (Vecsés, Üllő, Ecser, Maglód és Gyöm- rő) az úgynevezett agglomerá­ciós övezetbe tartoznak. Ezek­ről a községekről az új funk­ciójuknak megfelelően, új ren­dezési tervek készültek az év elején, amelyeket a tanácsok jóvá is hagytak. A tervek elké­szítéséhez a megyei tanács is jelentős támogatást nyújtott. Ezzel egyidejűleg a régi tervek hatályukat vesztették. Az általános terv azonban csak az első lépcső volt. A jövőben az öt község­ben el kell készíteni a központ részletes rendezési tervét is. Sülysápon is égetően szüksé­ges az általános rendezési el­képzelés elkészítése, de ugyan­úgy új készül Pilisen is, ahol az 1964. évben megszületett terv már elavult. Az V. ötéves terv legfonto­sabb feladata, hogy minden kisközség rendelkezzen egy­szerűsített, általános rendezé­si tervvel. Igaz, ezek elkészít­tetése jelentős anyagi megter­helést jelent a tanácsoknak, éppen ezért a megyei tanács ehhez is segítséget nyújt. A községi tanácsok érdeke, hogy ezek a tervek elkészül­jenek. Az eddiginél azonban sokkal többet kell törődniük az előírások megtartásával, következetes végrehajtásával. A rendezési tervek — mint már a bevezetőben is írtuk — hosszú távra szólnak, jóváha­gyásuk a községi tanácsokra tartozik. Monomak, minit járási szék­helynek külön kiemelt rende­zési terve van. Az utóbbi években már itt is előrelépés történt megvalósításában, jól pél­dázza ezt a főtér kialakí­tása. Segítenek a tervek egy-egy lakókörzet alapfokú ellátásá­nak felmérésében, részletesen taglalják a közművesítés so­rán várható víz- és egyéb igé­nyeit. G. J. Maguk teremtik Épül a csapatotthon Mintha egy mesebeli kis há­zikó bukkanna elő az évtizedes tölgyfák lombjai alól. Pedig nem mese: állnak az új mono- ri-erdei csapatotthon és ifjúsá­gi szoba falai. A gyerekek társadalmi mun­kájából, a tanítás után a szőlő­ben keresett 20 ezer forintból épül a szoba. Mindent maguk Üllőn, a szolgáltatóházban Háztartási kisgépeket is javítanak Füstölt, kormolt, nem mele-, gített az olajkályha Komáromi József otthonában Üllőn. Alig | egy hajításra van az ÁFÉSZ új szolgáltatóháza, szaladt is, hiszen nagy betűkkel hirdetik, hogy a meghibásodott háztar­tási kisgépeket a helyszínen javítják meg. A felvételi helyiségben Fü­zesi Tibor udvariasan már emelte is a nehéz táskát, amelyben a szükséges szerszá­mok mellett ott lapulnak a gyakran hibásodó alkatrészek is. Kampó Ferenc osztályvezető elmondta, hogy a rádiók, tele­víziók, szivattyúk, olajkályhák és egyéb háztartási gépek ga­ranciális javítását is vállalják. Hamarosan megkezdik a le­égett motorok tekercselését is, hiszen áll már a műhelyépü­let, ahol helyet kapnak a mo­tortekercselők, a hegesztők. A lakatosok már dolgoznak is, itt készülnek a terebélyes saválló kádak. A fűtőolajkút mögött most helyezik a kiásott árokba a te­lefonkábelt, amelyen az ÁFÉSZ „ipartelepe” mellett a szom­szédba, a nagyon lassan készü­lő. épülő, tágas gázcseretelep­re is eljut a hanj* A cseretele­pet is az ÁFÉSZ üzemelteti. Az épületek között az ud­varrész még elhanyagolt, gon­dozatlan, tavaszra azonban csupa virág parkot teremtenek itt a szorgalmas brigádtagok. K. S. Péter László felvétele csináltak, ástak, alapoztak, be­tonoztak, szállítottak, területét rendeztek. Ezért érzik majd minden bizonnyal még jobban magukénak ezt a 35 négyzet- méternyi otthont. Persze, akad kívülről is se­gítség. A Május 1. Ruhagyár Petőfi szocialista brigádja aj­tót vásárolt, a testvérbrigád, az Állami-díjas csepeli Bagi Ilo­na brigád tagjainak férjei vil­lanyt szerelnek, társadalmi munkában. Az építés teljes lendülettel folyik, zökkenőt csak az anyag­hiány jelent, mert hol cemen­tet, hol szöget nem lehet kap­ni. így is bíznak benne: no­vember 7-én egy új létesít­ménnyel gyarapodik az úttörő­csapat, az iskola, Monori-erdő Sz. A. A tanya — a múlté Kiss Deák Jánossal a pest- lőrinci piacon ismerkedtem meg. A kocsin levő tdie krumpliszsákokon ült. Vártam és nézelődtem a kocsija mel­letti asztallapnyi ponyvára ki­szórt krumplihalom mellett. — Csak nem krumplit akar venni? — szólalt meg a kocsi tetején, amikor már látta, hogy odébb indulok. — De fura árus maga — szóltam vissza neki. — Mások csak úgy fogják a vevőt, itt pedig még meg is váratják az embert. — Kelleti ez a krumpli ma­gát. Aki ránéz, és ért valame­lyest hozzá, az nem megy to­vább. Nem is adom drágán ... Délre egy szemig elkél. Nem hiszi? No, fogadjunk — és magabiztosan löki hátra a ka­lapját. Nagyon várták a megnyitását Pinceklub — Szeretettel köszöntelek benneteket. Ma este megnyit­juk a pinceklubot. Remélem, jól érzitek magatokat, s szí­vesen eljöttök máskor is — üdvözölte a 30—40 fiatalt An- talicz Piroska, az úri Mező Imre KISZ-szervezet titkára. — Természetesen jövünk, hiszen nagyon vártuk már a klub megnyitását! — hang­zott a fiatalok válasza. Csák Ágoston, a művelődési otthon megbízott igazgatója is üdvözölte a fiatalokat, az­tán megszólalt a magnó, S kezdetét vette a tánc. Ok sem remélték A KISZ-titkár így beszél a klubról: — Jó két évvel ezelőtt ve­tődött fel: a művelődési ott­honban van egy üresen álló pince, miért ne lehetne széppé tenni, hasznosítani? A műve­lődési ház akkori igazgatója, Laczkó Júlia életrevalónak tartotta az ötletet, és sokat fáradozott, amíg a mai meg­nyitóra sor kerülhetett. A pinceklub kialakításáért sokat teü — társadalmi mun­kában — a helyi Béke Ter­melőszövetkezet egyik szocia­lista brigádja, serénykedtek a fiatalok is, Szabó István, Nagy László, Szurka Rudolf, Nagy Antal, Vass László. — Amikor először lejöttünk ide, a pincébe, a rengeteg limlomot látva, bizony, ma­gunk sem reméltük, hogy egy­szer lesz itt valami... De megérte! — mondja Vass László. Festés, magnóvásárlás — Igazán szép! — hangzik az elismerő vélemény az újonnan érkező fiataloktól. — Erre járva, mindig be­néztünk, miként halad a mun­ka, mikor készül el a pince­klub — ismerkedik a környe­zettel Újvári Anikó KISZ-tag, aki az Ikarusban adminiszt­rátorként dolgozik. — De a KISZ-szervezetnek fent is van saját helyisége, nem is akármilyen — vetjük közbe. — Itt, lent, hangulatosabb — hangzik a határozott vá­lasz. Üjvári Anikóéhoz hasonló a véleménye Bakos Sándor­nak, s a többi fiatalnak is. Ismét a KISZ-titkár: — Mi, KISZ-esek, két va­sárnap délelőttön segítettünk a termelőszövetkezetben: ma­got tisztítottunk. A munkáért kétezer forintot kaptunk, 6 úgy tervezzük, hogy a pénz egy részéért kifestjük felső KISZ-helyiségeinket, a mara­dék pénzt kiegészítjük, s magnót veszünk... Jó lenne mielőbb megszerezni, mert az őszi-téli hónapokban, a pince­klubban rendszeressé szeret­nénk tenni a szombat-vasár­nap esténkénti magnós tánc­esteket. Tartalmasabb programmal A Mező Imre KlSZ-szerve- zet vezetőitől tudjuk meg, rövidesen megkezdődik a po­litikai oktatás is, és a tánc­lehetőségen kívül, a tartal­masabb rendezvényeknek is helyet ad a pinceklub. Termé­szetesen a fiatalok javasla­tait figyelembe véve, a prog­ramot később alakítják ki. Ami máris biztosnak lát­szik, két TIT-előadás lesz a közeljövőben a szocialista művészetről, illetve lakberen­dezésről, lakáskultúráról. Jandó István Éppen ebédeltünk, amikor megállt a kocsi a házunk előtt. — Sok helyre visz még? — kérdeztem, miután ledobta a három zsák burgonyát. — Mit? Üres zsákokat? — kérdezett vissza. — Ugye lát­ta reggel, mennyire meg volt rakva a kocsim, és most üres. Eladtam valamennyit. Ennek az idehozatalát is csak azért vállaltam, mert útba esett. Va- sadi vagyok ugyanis — és ke­zét nyújtva bemutatkozott. — Az ácsai kövesúton megyek hazafelé, csak Üllő alatt vá­gok neki a földútnak. — Csak a lőrinci piacra jár? — Hat éve lakunk a vasadi Molnár-tanyán. Két éve ,még Kispestre is bejártam, de on­nét kitiltották a lovas kocsi­kat. Szerdán a monori piacon voltam, csütörtökön Vecsésen — sorolta. — Ilyen krumplit nemigen ettek mostanában — és sokatmondóan emelte fel a mutatóujját. — Ez szabolcsi! Tulajdonképpen én is odava­lósi vagyok. Onnét hoztam a magját és a hozzávaló tudo­mányt is, mert ennek a ter­mesztéséhez is érteni kell, mint a jó dinnyéhez. — Négy hold földem van, de korszerűen gazdálkodom, sza­kosítotton. Csak krumplit ter­mesztek — gyorsan tette hoz­zá —, de mit is tehettem vol­na mást erő híjában. Már ötö­dik éve is elmúlt, hogy így maradtunk, e — és felmutatja a két ujját —. én és a felesé­gem. A gyerekek mind ott­hagyták a tanyát. A bakon ülve folytatta. — Az idén eladok vagy két vagon krumplit, négy forint­jával, még jövőre is megbirkó­zunk az anyjukommal a föld­del, de utána abbahagyjuk Két OTP-öröklakásra is befi­zettünk Vecsésen. Egyik a fér­jes lányomé lesz, a másikban pedig mi lakunk majd a kíseb bik lányommal. Ha bírom é> ha kell a munkám, min- nyugdíjas — ugyanis jelenle r szakszövetkezeti tag vágyót Vasadon —, eldolgozgatok mén egy pár évig a tsz-ben. így van az — és sóhajt egyet. — A ta­nya a múlté ... Se villany, se szomszéd — és összeborzong ■ va megrázza magát. — Persze furcsa lesz egy kicsit az újban is, de a jót, ugye. a hideg-mez leg vizet a gázfűtést... nem is nehéz megszokni. Kovács György Szabálytalan előzés — két baleset Egy súlyos, több könnyű sérülés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents