Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-15 / 242. szám
1975. OKTOBER 15., SZERDA %Müm> 3 Jubileumi ünnepség huszonöt éves évfordulóján Negyedszázaddal ezelőtt, 1950-ben alakult meg a polgári védelem. A jubileum alkalmából kedden, a fővárosi tanács színháztermében ünnepséget rendeztek, amelyen megjelent Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Benkei András belügyminiszter, Czínege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Schultheisz Emil egészségügyi miniszter, Rácz Sándor, a Központi Bizottság osztályvezetője és Szépvölgyi Zoltán, Budapest Főváros Tanácsának elnöke. Részt vett az ünnepségen B. P. Ivanov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka és J. A. Naumenko vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői fő- parancsnokának magyarországi képviselője. Csémi Károly altábornagy, honvédelmi államtitkár ünnepi beszédében tolmácsolta a polgári Védelmi feladatok megoldásán odaadóan dolgozó százezreknek a Központi Bizottság, a kormány, a magyar néphadsereg fegyveres erőinek és testületéinek üdvözletét, jókívánságait Hangsúlyozta, hogy a polgári védelem tevékenységének egész időszakát áldozatos, lelkiismeretes munka, az élet- és vagyonvédelem iránt érzett mélységes felelősség jellemezte. A területi pórt- és társadalmi szervezetek segítségével aktivisták több százezres tábora alakult ki, amelynek tagjai napi munkájuk után és azon felül a polgári védelem sajátos területein szolgálták a haza védelmét. A honvédelmi államtitkár ezután hangsúlyozta: — Tovább kell tökéletesíteni, magasabb fokra kell emelni a polgári védelem több mint félmilliós hadseregének, a szakszolgálatok és önvédelmi egységek felkészültségét, magas fokú készenlétét, hogy ez a hatalmas erő bármilyen bonyolult helyzetben, a fegyveres erőkkel és testületekkel vállvetve képes legyen dolgozó népünk életének és munkája eredményeinek védelmére. ★ Kedden a Honvédelmi Minisztériumban Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter kitüntetéseket adott át a polgári védelem negyedszázados jubileuma alkalmából A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta dr. Kiss Istvánnak, a Komárom megyei Tanács elnökének, dr. Szabóval Antalnak, a Tolna megyei Tanács elnökének és dr. Ács Istvánnak, Debrecen megyei város tanácselnökének. Hárman kapták a Munka Érdemrend ezüst fokozata, ketten a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést. Pataky Iván alezredest, a Vörös Csillag Érdemrenddel tüntették ki: négyen kapták a Kiváló Szolgálatért érdemrendet. A honvédelmi miniszter A haza szolgálatáért érdemérem kitüntetés arany fokozatát adományozta 70, ezüst /okozatát 67, bronz fokozatát pedig 55 személynek. Az MSZMP Pest megyei bizottsága kétnapos tanácskozást rendezett Budapesten, az oktatási igazgatóságon a XI. pártkongresszus határozataiból adódó agitációs és propaganda- munkáról. Ezen részt vettek Pest megye járási, városi párt- bizottságainak ideológiai titkárai, propaganda- és művelődési osztályainak vezetői, munkatársai, valamint a nagyüzemi, nagyközségi, intézményi pártbizottságok agit.-prop.-fele- lősei, járási, városi vezető propagandisták, az esti egyetem tanszékvezető tanárai, a KISZ- a szakszervezetek, a Hazafias Népfront vezető propagandistái, a megyei pártbizottság ívről évre szállítási rekordot dönt a MÁV Megkezdte munkáját a Vasutasok Szakszervezetének IX. kongresszusa A Vasutasok Szakszervezetének IX. kongresszusa kedden megkezdte kétnapos munkáját. Megjelent a tanácskozáson Jakab Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője, Földvári Aladár, a SZOT elnöke, Virizlay Gyula, a SZOT titkára, s Urban Lajos, a MÁV vezérigazgatója is. Gyócsi Jenő elnöki megnyitója után a szakszervezet főtitkára, Szabó Antal szóbeli beszámolójával egészítette ki a szakszervezet elmúlt négyesztendei tevékenységét értékelő írásos jelentést. Elismerés a szocialista brigádoknak Különösen nagy gondot okoz a nagycsaládosok, illetve a gyermekeiket egyedül nevelök, valamint a fiatalok helyzete. Csak a Budapesti Igazgatóság körzetéből 410 nagycsaládos lakáskérelmét tartják nyilván. Főként a Pest megyeiek gondjain enyhítene, ha a vállalati lakásépítési alapból családi ház bővítésére is lehetne támogatást nyújtani, erre azonban az érvényben levő jogszabályok nem adnak lehetőséget. A beszámoló a feladatokról szólva hangsúlyozta, hogy a népgazdaság fuvarszüikségle- tének teljesítésében a vasút továbbra is meghatározó szerepet tölt be. Most már egész évben csúcsforgalmi teljesítménnyel kell számolni, ezért elengedhetetlennek tartja a központi vezetőség, a vasút- és az autóközlekedés további még jobb együttműködését, s azt, hogy a MÁV is jobban alkalmazkodjék a népgazdaság más ágazataiban kialakult munkarendhez. A főtitkár beszámolóját és az írásos jelentéseket a szak- szervezet két titkára, Gulyás János és Molnár György, a szakszervezeti nevelés és oktatás, valamint a szociálpolitika időszerű kérdései témakörben egészítette ki. A szám- vizsgáló bizottság elnökének jelentése után megkezdődött a beszámolók vitája. Hangsúlyozta, hogy a vasút az elmúlt időszakban mindén évben áruszállítási rekordot döntött, már a tavalyi 28,8 millió tonnás teljesítménye is meghaladta azt a szintet, amire csak 1980-ra számítottak. Ugyanakkor — bár a közlekedéspolitikai koncepció alapján sokat fordítottak a vasút korszerűsítésére, üteme, műszaki-technikai színvonalának emelése nem tartott lépést a népgazdaság általános fejlődésével, az igények növekedésével. A vasúton az új és a régi technika még egy időben működik, s ez hátráltatja az új, korszerű eszközök megfelelő kihasználását. Növelte a gondokat, hogy a vasút dolgozóinak létszáma az elmúlt öt esztendő alatt csaknem 15 ezerrel csökkent. Mindezek hatására évről évre csak fokozódó munkaintenzitással tudtak eleget tenni a követelményeknek. Így jobbára a vasutasok, a szocialista brigádok példamutató helytállásának, áldozatos munkájának köszönhető, hogy ha sokszor nehézségek árán is, de teljesítették a nép- gazdasági szempontból jelentős feladatokat. Ezért a kongresszus külön is köszönetét mond mindazoknak, akik hozzájárultak a sikerhez. A vasutasok anyagi megbecsülése érdekében is örvendetesnek tartotta a szakszervezet vezető testületé, hogy az elmúlt öt esztendő alatt saját erőből és központi támogatással 27,5 százalékkal növekedett a vasutasok átlagbére. Ugyancsak sikerült bevezetni a vasútnál is a 44 órás munkahetet, bár ez sok dolgozónál még magasabb keresetben jelentkezik. Javuló munkakörülmények A beszámoló foglalkozott azzal is, hogy a dolgozók szociális . munkavédelmi ellátására a IV. ötéves tervben nagyszabású programot sikerült kialakítani. Erre a célra 2,8 milliárd forintot fordítottak. A vidéki vasútigazgatóságok éltek is a lehetőségekkel, ám mint ahogy az a budapesti területi küldöttértekezleten is megfogalmazódott, az egyre dinamikusabban növekvő forgalom mellett évről évre kisebb mértékű volt a tervekben előírt szociális, munkavédelmi és egészségügyi fejlesztés.. a Budapesti Igazgatóság területén s ez kedvezőtlenül halóit a Pest megyében élő és dolgozó vasutasok munkakörülményeinek alakulására is. Ha azt akarjuk — hangzott el a főtitkár beszámolójában —, hogy megnövekedett feladatainknak a jövőben is kellő mértékben eleget tudjunk tenni, akkor mindenütt, de különösen a Budapesti Igazgatóságon nagyobb erőfeszítésekre van szükség a munkahelyi, a szociális ellátottság, az egészségügyi és a higiéniai feltételek gyorsabb javítása érdekében. Segíteni a Pest megyeieken Azóta a vidéki igazgatóságok dolgozói közül sokan jutottak megfelelő szolgálati vagy szövetkezeti lakáshoz, azonban Budapesten és néhány nagyobb vasúti csomóponton e kérdésben nem sikerült lényegesen előbbre lépni. Kétnapos tanácskozáson a megye vezető propagandistái PMO mellett működő szakcsoportok tagjai. A tanácskozáson négy előadás hangzott el: dr. Pethő György, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, az Agrártudományi Egyetem rektora o gazdasági építőmunka feladatairól, dr. Lokos Zoltán, a megyei pártbizottság tagja, a Pest megyei Hírlap főszerkesztője ideológiai és kulturális feladatainkról, Huszár Aladár, az Oktatási Igazgatóság tanszékvezetője a társadalmi viszonyok fejlesztésének feladatairól, Nemes István, a Politikai Főiskola tanára a pórtélét, a pártmunka időszerű kérdéseiről beszélt. EPITES 45-75 Pest megye településfejlesztése tálókon Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter tegnap délelőtt ünnepélyesen megnyitotta az építőipar három évtizedes fejlődését bemutató kiállítást a Városliget volt vásárvárosának szovjet pavilonjában. A kiállítás mintegy háromezer négyzetméternyi területen hat minisztérium és a tanácsok vállalatai, valamint az építőipari szövetkezetek — több száz fényképpel, rajzzal, makettel és más dokumentációs anyaggal — illusztrálják az utóbbi 30 évben elért fejlődést, a megtett út fontosabb állomásait, a műszaki fejlesztés újabb irányait. A településfejlesztés, városren-: dezés témacsoportban kiállított tablókon láthatjuk többi között Szentendre általános rendezési tervét, amely a történelmi múlt és az új fejlődés harmóniáját teremti meg, a pilisi tájegység programtervének készítésekor viszont az üdülés, a szabad idő szervezett formáit vették figyelembe a VÁTI építészei. A főváros tervezési problémái csak Budapest vonzáskörzetének figyelembevételével oldhatók meg. A regionális tervek sokféle szakma együttműködését igénylik, épp ezért a területrendezés terveit csoportmunkával hozták létre: a kiállításon bemutatott budapesti agglomerációs terv készítésében a VÁTI és a BUVÁTI mellett a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat is részt vett. Az építőipar tárlatanyagaiból kitűnik, hogy 1950 és 1974 között az építők egyebek között 1 millió 426 ezer lakást, 148 áruházat és számos fontos mezőgazdasági, ipari létesítményt adtak át rendeltetésének. A kiállítást október 31-ig tekinthetik meg az érdeklődők, naponta délelőtt 10 órától délután 19 óráig. A bemutatón hét alkalommal szakmai napot is rendeznek. Javult az ügyfelek és a tanácsok kapcsolata A tanácsi koordinációs bizottság dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével kedden az Országházban ülést tartott. Megtárgyalta a tanácsi határozat végrehajtásáról készített jelentést. Ezt követően a bizottság az államigazgatási munka fejlesztéséről szóló miniszter- tanácsi határozat tanácsokat érintő rendelkezéseinek végrehajtását tekintette át. Megállapította, hO'gy a központi szervek több intézkedést tettek a tanácsok hatáskörének növelésére és az ügyintézés egyszerűsítésére. Ezek eredményeképpen alapjában be~ fejezettnek lehet tekinteni a hatáskörök rendezését. Meggyorsult a tanácsi szervek ügyintézése. Az utóbbi években egyharmadára csökkent a 30 napon túl intézett ügyek száma,' javult az ügyfelek és a tanácsi szervek kapcsolata. A bizottság ugyanakkor szükségesnek tartotta, hogy a minisztériumok javítsák tovább a tanácsok ügyintéző munkájának feltételeit, mindenekelőtt a hatósági eljárások folyamatos egyszerűsítésével. Végül a bizottság megtárgyalta a tanácsi vezetők és a tanácsok hivatali szervezetében dolgozók továbbképzésének helyzetét, és állásfoglalást fogadott el a továbbképzés szervezettségének javítására, színvonalának emelésére. Büszkeséggel és felelősséggel A Vasutasok Szakszervezetének kongresz- ^ szusán két és fél száz küldött vesz részt. Közöttük ülnek a Pest megyei vasutasok képviselői is. A nagy jelentőségű tanácskozás közös érdekű témái mellett szinte minden küldött egyéni, a területét érintő elképzelésekkel ült a kongresszusi tárgyalóasztalok mellé. Győri Gabriella Szob állomáson a szakszervezeti bizalmi. Mint a tanácskozás szünetében elmondta, számára elsősorban az ismeretek bővítését jelenti a részvétel. — Huszonegy éves koromra lettem bizalmi és kongresszusi küldött — mondja. — Először féltem. Most inkább büszke vagyok a bizalomra. Igyekszem felhasználni a lehetőséget, hogy minél jobban megismerjem a kongresszuson a közös gondokat-terveket. Azután majd saját, szűkebb környezetemben is könnyebben tudom megoldani a rám bízott feladatokat. A szakszervezet főtitkára szóbeli kiegészí- tőjében kiemelkedő példaként említette a Dunakeszi Járműjavítót, melynek dolgozói terven felül 5 vietnami szabványoknak megfelelő, négytengelyes, korszerű személykocsit készítettek és juttattak el a győztes vietnami népnek, segítve ezzel hazájuk újjáépítését, békés életük megindítását. Bősz József, a járműjavító 2500 szervezett dolgozóját képviselő szb-titkára a dunakeszi közösség más eredményeivel is megismertetett a szünetben. A szakszervezet két kongresszusa közti időszakban az üzemnek 900 személyes fekete-fehér rendszerű öltözője, 1800 adagos üzemi konyhája és étkezdéje, 200 ágyas munkásszállója épült. A központi beruházás és anyagi segítség az itt dolgozók s elsősorban a szocialista brigádok társadalmi munkájával kiegészülve hozta ezeket az eredményeket. Ez mondható el a régi bölcsőde és óvoda bővítéséről, az új óvoda építéséről is. Ma már 210 óvodai és 80 bölcsődei helyük van. A szocialista brigádok közreműködésével épült BalatonleUén az üzem üdülője is, ahol egy időben 70—80 dolgozó nyaralhat családjával. — Jó érzés számomra, hogy ezt a közösséget én képviselhetem itt, a kongresszuson. Hasznos a tanácskozás, melytől a mi dolgozóink is iránymutatást várnak. Az eddigiek alapján úgy hiszem, nem alaptalan a várakozásunk — mondta Bősz József. 4 vácrátóti Pintér Lajos nemcsak kömye- zetének eredményeit, gondjait ismeri. A központi vezetőség nyugdíjas szakbizottságának a vezetője. Mint mondta, ha szót kap, akkor is a nyugdíjasok helyzetéről beszél majd. Ismerteti a szakbizottság öt évre szóló célkitűzéseit is, melyeket a tagság igényeivel, javaslataival is kiegészítettek. A Pest megyei vasutasok közül hárman elmondták, hogy az általuk képviselt közösségek kérdéseire, gondjaira is sok választ kaptak a beszámolóból, és a határozattervezetben is számos ígéretes javaslatot olvastak. A kongresszusi dokumentumokat pedig még teljesebbé formálja az alkotó vita. Lakatos Tamás Többről van szó C ikksorozatban foglalkoztunk az elmúlt napokban a szarvasmarha-tenyésztés megyei feladataival. Tanácsi és termelőszövetkezeti vezetők mondták el tapasztalataikat. Szót kaptak olyan gazdaságok vezetői, akik sikerrel birkóznak a fontos politikai cél megvalósításával. A népgazdasági érdekeket szolgálva és egyben a kisebb közösség hasznára foglalkoznak állattenyésztéssel, s szót kaptak azok is, akik jó eredményekről ma még nem adhatnák számot. Maga a téma azért érdemel külön figyelmet, mert Pest megyében valamelyest csökkent a tejtermelés és a szarvasmarha- állcrmány a gyarapodás ellenére nem növekszik az igényeknek megfelelően. Az okokat elemezve érvek és ellenérvek sorjáztak, szakmai viták bontakoztak ki a szakosodás, az intenzifiká- lás helyes módszereiről, legcélravezetőbb útjairól. Szó esett a háztáji állomány apadásáról s a gazdaságok ezzel kapcsolatos tennivalóiról. Arról is, hogy helyenként a korszerű szakosított telepeket nem használják ki, nem mindenütt elegendő és kellő minőségű a takarmány, kevés a silótér, elhanyagolt a gyep- és legelőgazdálkodás: vagyis több gazdaságban nem tettek meg mindent a szarvasmarha-tenyésztés javításáért a lakosság érdekéért. A dolgok lényegét tekintve érdemes volt figyelni arra, hogy a kiemelkedő eredményeket produkáló ábonyi Ságvári Endre, a József Attila és a ceglédber- celi, Egyetértés termelőszövetkezetek vezetői valamennyien első helyen említették a szakmai hozzáértés fontosságát. Azt, hogy a tenyésztői és az állatgondozói munkához szükséges a szakértelem és lekiismere- tesség, az ésszerű munka- szervezés és ellenőrzés, a növénytermesztő^ és az állattenyésztők közös akarata és együttműködése, az anyagi és erkölcsi ösztönzés, a jó munkakörülmények. V aló igaz: hiába a korszerű milliókat érő istálló, a munkát könnyítő fejőgép, ha hiányzik a magas tápértékű takarmány, a technika kezelőinek s az állatgondozók hozzáértése. Volt aki így fogalmazott: „Etetünk, dolgozunk, semmi olyan különlegeset nem csinálunk, amit másutt meg ne tehetnének”. Mégis számosabban vannak azok a gazdaságok, amelyek így vagy úgy magyarázni kényszerülnek a bizonyítványt, s a vele járó veszteséget. Jóval többről van szó, szakmai gyakorlatnál. A szarvasmarha-tenyésztés fejlődése fontos gazdaságpolitikai kérdés, amely követlenül befolyásolja életszínvonal-politikai céljaink megvalósulását, valamint országunk exportképességét. Ilyenformán nem szorul bizonyításra, hogy politikai érdek a tejtermelés visszaesésének megállapítása, az állatállomány gyorsabb ütemű növelése, mindazoknak az ellentmondásoknak, akadályoknak a feloldása, amelyek példáinkban feltárultak. Amikor megyebeli példák sora bizonyítja, hogy nyereséggel, gazdaságosan is lehet szarvasmarhát tenyészteni — még csak a szomszédba sem kell menni jó tapasztalatokért —, miért tűri ennek ellenkezőjét sok helyen a tagság, miért nem lép fel az értékekkel rosszul gazdálkodók ellen a szövetkezeti demokrácia fórumain? Érvényesülnie kell ebben a kérdésben a termelőszövetkezeti pártszervezetek irányító, ellenőrző szerepének. Módszeresen tárják föl a lehetőségeket, kezdeményezzenek megfelelő intézkedéseket a helyzet megváltoztatására. Segítsenek megértetni mindenkivel a szarvasmarha-tenyésztés gazdasági, politikai jelentőségét. S enki számára sem lehet közömbös, miként alakul a gazdálkodás menete, eredményessége. Ez az egyik fontos teendő a termelőszövetkezetben: Jó lenne, ha mielőbb kialakulna a cselekvési egység, úgy, ahogyan azt a XI. pártkongresszus szelleme megköveteli. K. Gy. A. 1 I
