Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-14 / 241. szám

2 %Zßi1av 1975. OKTOBER 14., KEDD , KUSZ Széles körű együttműködés Giscard d’Estatng francia el­nök Leonyld Brezsnyev ram- bouillet-i látogatása után tíz hónappal a Szovjetunióba uta­zik, hogy folytatódjék a pár­beszéd. A szovjet vezető az előző találkozó kapcsán el­mondta: a szovjet—francia együttműködés a két nép ér­tékes vívmánya és jó példát mutat más országok számára. Giscard d’JSstaing akkor kifej­tette a sajtó képviselőinek: a találkozó módot adott arra, hogy meggyőződjék a szovjet ■ léi „mély és tudatos békeiö- TCflEVéoelről'*« A helyzet igazságos értéke­lői messzemenően elismerik, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű országok pár­beszédét, a feszültség enyhí­tését elsőként a Szovjetunió és Franciaország kezdte meg. Közeledünk a két ország — De Gaulle aktív részvételével kialakított — sokoldalú, köl­csönös együttműködésének ti­zedik évfordulójához, amely egyben a szovjet és a fran­cia nép hagyományos kap­csolatai felújításának is év­fordulója. A közös erőfeszí­téseknek nagy szerepe volt abban, hogy az enyhülés fo­lyamata egész Európára ki­terjedt Az együttműködés 1971-ben — Brezsnyev fran­ciaországi látogatása alkal­mával — kidolgozott elvei gyakorlati megerősítést kap­tak a helsinki megegyezés­ben. D’Estaing jelenlegi utazása egyben az első olyan látoga­tás, amelyet a helsinki kon­ferencia után egy hagyomá­nyosan kapitalista állam leg­főbb vezetője a legnagyobb szocialista országban tesz. A LEGUTÓBBI, rambouillet-i találkozó megmutatta a két kormány álláspontjának kö­zelségét korunk sok időszerű kérdésében. A két ország gazdasági kap­csolatai a múlt évi találkozó óta minőségi változáson men­tek keresztül. Az 1975—79. évekre kötött gazdasági együttműködési egyezmény konkrét formát adott a koráb­bi kezdeményezéseknek. A hitelegyezmériy további szi- lárdulást eredményezett A szüntelenül növekvő — négy- évenként megkétszereződő — áruforgalom egyre inkább a hosszú lejáratú megállapo­dások alapján folyik. Ez kü­lönösen érvényes a közös gazdasági és' ipari beruházá­sokra, amelyeket kompenzá­ciós elszámolásban valósíta­nak meg. A gépipartól az alumíniumgyártáson át, bá­nyák nyitásáig, közös léte­sítmények (például szállodák) építéséig széles területen ala­kult ki együttműködés. A tudományos-műszaki együttműködésben igen fontos tervek valósulnak meg. Ezek kiterjednek a nukleáris ener­getikára, a világűr békés célú kutatására, a színes televí­zióra stb. A SZOVJET—FRANCIA együttműködés — miként ezt Franciaországban hangoztat­ják — továbbra is az európai feszültség enyhítésének egyik igen fontos tényezője. Ebben a véleményben a szovjet tár­sadalom is osztozik. Remélik, .togy Giscard d’Estaing moszkvai látogatása újabb impulzust ad a két ország együttműködésének és a hel­sinki megállapodás kiteljese­désének. Szpartak Beglov, az APN politikai szemleírója hivatalos látogatás­ra Lisszabonba érkezett Milos Minies jugoszláv miniszterel­nök-helyettes, külügyminisz­ter. 1 A PORTUGÁL TIMORI In­donézia-barát csapatok vissza­foglalták Batugade kikötővá­rost és a terület közigazgatási székhelye, Dili felé nyomulnak elő. KUBÁBAN hétfőn megkez­dődött a Kubai Kommunista Párt programnyilatkozata ter­vezetének országos vitája. KHALED szaűd-arábiai uralkodó hétfőn átalakította kormányát, s új külügy-, illet­ve belügyminisztert nevezett ki. BEJRŰT térségében a hétfői nap folyamán nem történt komolyabb incidens. A könnyűipari együttműködésről tárgyalt a KGST-vb ülése Hétfőn Moszkvában megnyílt! a KGST végrehajtó bizottsá-, gának 73. ülése, amelynek | munkájában a KGST-orszá- j gok miniszterelnök-helyettesei vesznek részt: Bulgária részéről: K. Za­ren, Csehszlovákia részéről R. Rohlicek, Kuba részéről F. Bravo Pardo, Lengyelország részéről K. Olszewski, Magyar- ország részéről dr. Szekér Gyula, Mongólia részéről G. Gombozsav, az NDK részéről G. Weiss, Románia részéről N. Marinescu, a Szovjetunió ré­széről! M. Leszecsko, az ülésen részt vesz D. Jovics, a Jugo­szláv Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja. Az ülés elnökévé G. Weisst, az NDK képviselőjét választot­ták meg. Az ülésen a szocialista gaz­dasági integráció komplex programjából fakadó felada­tokkal összefüggésben meg­vizsgálták a KGST gépgyártá­si állandó bizottságának az 1976—80-as években kifejten­dő tevékenységét. Megvitatták a könnyűipar területén meg­valósuló együttműködés kérdé­seit is. Az ülésszakon megálla­pították, hogy a KGST-orezá- gok sikeresen hajtják végre a könnyűipar fejlesztésének ter­vét. A folyó ötéves tervidő­szak első négy esztendeje alatt a testvéri országok könnyű­iparának termékvolumene je­lentősen növekedett. Az ülésszak résztvevői jelen­tést hallgattak meg a szocialis­ta országok vasipari együttmű­ködését irányító INTER- METALL tevékenységéről. Ezenkívül megvitatták a KGST-országok gazdasági együttműködése fejlesztésének más kérdéseit / Hazautazott a Szovjetunióból az NDK párt- és állami küldöttsége Moszkvában hétfőn közös közleményt adtak ki a Német Demokratikus Köztársaság Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára vezette párt- és állami küldöttsége október 6 és 13-a közötti szovjetunióbeli látogatásáról és tárgyalásairól. CSAK RÖVIDEN... HÉTFŐN MOSZKVÁBAN ülést tartott a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa. A kormány tagjai jelentést hallgattak meg az 1976—80-as időszakban esedékes népgazdaság-fejlesz­tés alapvető irányzatai terve­zetének kidolgozásáról. Meg­vitatták az 1975. évi állami népgazdaság-fejlesztési terv és az 1975. évi állami költségve­tési terv január—szeptember havi végrehajtásának eredmé­nyeit és megvizsgálták az 1976. évre szóló állami nép­gazdaság-fejlesztési terv és állami költségvetés terveze­teit. ALEKSZEJ LEONOV ÉS VALERIJ KUBÁSZOV szov­jet űrhajósok vasárnap család­jukkal együtt, viszonozva ame­rikai kollégáik szovjetunió­beli útját, kéthetes látogatásra az Egyesült Államokba érkez­tek. A VASÁRNAP TÖRÖKOR­SZÁGBAN megtartott részle­ges szenátusi választások nem hivatalos eredménye szerint a Süleyman Demirel miniszter- elnök vezette Igazságpárt hat mandátumot vesztve 27 szená­tusi helyet szerzett meg. Nagy riválisa, Bülent Ecevit Köztársasági Néppártja vi­szont megerősítette pozícióit, s a korábbi 17 helyett most 25 mandátumhoz jutott. Két sze­nátusi helyet kapott a Nem­zeti Jólét Pártja. A SZOVJET ENSZ-KÉPVI- SELET New York-i székházá­nak közelében október 8-án és 9-én cionista csoportok szov­jetellenes tüntetést rendeztek és kísérletet tettek arra, hogy akadályozzák a képviselet nor­mális tevékenységét. A Szov­jetunió állandó ENSZ-képvi- selete tiltakozást jelentett be a cionista kilengések ellen. TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Népköztársaság államtanácsá­nak elnöke hétfőn hivatalos látogatásra a Tunéziai Köztár­saságba utazott. Zsivkov észak-afrikai kőrútjának to­vábbi állomásai: Mauritánia és Marokkó. AZ ENERGIA ÉS NYERS­ANYAG problémákról tartan­dó nemzetközi értekezlet elő­készítésére összeült tanácsko­záson — amelyet hétfőn Pá­rizsban Guiringaud francia nagykövet, az értekezlet „tech­nikai elnöke” nyitott meg — a tíz küldöttség megállapodott az előkészítő konferencia na­pirendjében. A PORTUGÁL dolgozók és a fegyveres erők haladó kato­nái újabb és újabb megmoz­dulásokon foglaltak állást a társadalmi haladás és a szocia­lizmus felé mutató forradalmi folyamat folytatása mellett a jobbrafordulással szemben. A közlemény történelmi fon­tosságú eseménynek nevezi az európai biztonsági konferen­ciát, amely az európai konti­nensen rögzítette a háború és a háború utáni fejlődés ered­ményeit. Az okmány hangsú­lyozza, hogy a konferencia újabb lehetőségeket biztosított korunk központi kérdésének megoldásához — a béke és a népek biztonsága megszilárdí­tásához, ahhoz, hogy a hábo­rút kizárják az emberiség éle­téből. Most elsőrendű feladat —■ húzza alá a kommüniké —, hogy visszafordíthatatlanná tegyék az enyhülést. A közlemény említést tesz arról, hogy Leonyid Brezs­nyev és Erich Hohecker októ­ber 7-én a moszkvai Kreml­ben aláírta a Szovjetunió és az NDK közötti új, barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. Egyöntetűen értékelték annak a megbonthatatlan szövetség­nek a jelentőségét, amely a szocialista internacionalizmus és az elvtársi segítségnyújtás alapján jött létre a Szovjet­unió és az NDK között A Szovjetunió párt- és álla­mi küldöttségét meghívták NDK-beli látogatásra. A meg­hívást a szovjet fél köszönet­tel elfogadta. A Német Demokratikus Köz­társaság párt- és állami kül­döttsége hétfőn Volgográdból hazautazott Berlinbe. A berlini tanácskozásról Készül a fő dokumentumtervezet I A Neues Deutschland hétfői száma közli Hermann Axennek az NSZO* Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottsá; titkárának az európai kommunista és munkáspártok budapesti előkészítő tanácskozásán életre hívott szerkesztő bizottság mun­kacsoportja pénteken véget ért berlini megbeszéléséről az ADN részére adott interjúját. Axen hangsúlyozta, hogy a tanácskozás, amelyen most 27 európai kommunista és mun­káspárt vezető képviselői vet­tek részt, egyértelműen ered­ményes volt. A tanácskozáson megtárgyalták' a létrehívandó konferenciának az NSZEP ál­tal kidolgozott dokumentum- tervezetét. Ezt a megbeszélést egybekapcsolták a jelenlegi európai helyzettel kapcsolatos véleménycserével, s azzal, hogy ebből fakadóan mennyi­re megnövekedett a kommu­nista és munkáspártok felelős­sége. A küldöttségek vezetői megállapították, hogy a kon­ferencia egybehívása óta el­telt idő alatt az európai poli- j tikai fejlődés dinamikusan ; előrehaladt. Most, Helsinki után, a népek a kommunis­táktól várnak választ, hogyan folytatódjék a békéért és a ha­ladásért vívott harc. A mostani berlini tanácsko­záson felhatalmazták a t NSZEP-et, hogy a korábbig ha­tározattervezet és a felvetődött javaslatok alapján a szerkesz­tő bizottság részére készítse e' a fő dokumentumtervezetét Az NSZEP e munkája során természetesen tanácskozni fog a testvérpártokkal, s az átdol­gozott tervezetet előterjeszti ez előkészületekben részt vett va­lamennyi pártnak. November­ben összeül majd a szerkesztő bizottság, hogy elkészítse a konferencia dokumentumának javaslatát. A munkacsoport tanácsko­zása visszatükrözi az európai kommunista és munkáspár­toknak azt a törekvését, hogy nemsokára eredményesen meg­tarthassák a konferenciát Most fontos lépést tettek elő­re, ebben az irányban — hangsúlyozta Axen. Kissinger — az VSA külpolitikájáról Henry Kissinger amerikai kül­ügyminiszter vasárnap nyilatkoza­tot adott az NRC televízióhálózat­nak. Kissingemek feltették a kér­dést, hogy Ford elnök kormá­nya továbbra is hisz-e az eny­hülési politikában, holott az Egyesült Államokban a kon­zervatívok közül sokan igye­keznek azt kétségbe vonni. Henry Kissinger a kérdésre így válaszolt: megvannak azok az alapvető feltételek, amelyek ezt a politikát létrehozták. így például az a tény, hogy a Szov­jetuniónak és az Egyesült Ál­lamoknak is vannak olyan nukleáris fegyverei, amelyek képesek megsemmisíteni az egész emberiséget. Tény, hogy a világ sok körzetében érde­keink összeütköznek, és ezért mi egyidejűleg versenytársak is vagyunk, mindazonáltal kénytelenek vagyunk maga­tartásunkat olyan módon sza­bályozni, hogy ne semmisüljön meg az emberiség. A Szovjet­unió és az Egyesült Államok — ideológiai ellenfelek, de egymás mellett kell élniük. Ez realitás és semmiféle retorika sem szünteti mpg. Ezzel a rea­litással számolnia kell min­den elnöknek. A hadászati fegyverzet kor­látozásáról folytatott szovjel —amerikai tárgyalásokról szól­va, a külügyminiszter megál­lapította: nem rosrzak a kilá­tások a második SALT-egyez- ménynek a közeljövőben való aláírására. Majd később derül csak ki — tette hozzá —, hogy ez 1975-toen vagy 1976 elején történik-e meg. Csupán két vagy három vi­tás kérdést kell még össze­hangolni és ezek bármely pil­lanatban megoldhatók. Ezt követően körülbelül négy-hat hétre lesz szükség a záxóértekezlet kidolgozásának technikai megvitatására. Kis­singer szavai szerint e tárgya­lásokon a vita lényegében 90 százalékban befejeződött A külügyminisztert megkérdez­ték, hogy küszöbönálló pekingi lá­togatása, valamint Ford elnök no­vemberre tervezett kínai utazása eredményeként az Egyesült Álla­mok diplomáciai viszonyt te­remt-e a pekingi kormánnyal. Hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok a sanghaji közlemény szellemében jár majd el, a kül­ügyminiszter kijelentette: nem hi­szem, hogy a küszöbönálló láto­gatások Idején a kapcsolatok nor­malizálásának folyamata végérvé­nyes befejezést nyer. Baráti földön 1. Ismerkedés Moszkvával Valahányszor úgy hozza jó sorsom és munkám, hogy át kell lépnem az országhatárt, mindig valamiféle ag­godalommal vegyes égető kíváncsi­ság lesz úrrá rajtam. Aggodalom amiatt, hogy az országot, ahová ér­kezem, nem ismerem, hogyan iga­zodom majd el, és kíváncsiság, amely a megismerés, felfedezés vágyában gyökerezik. Ez a feszült érzés szinte megélesíti szememet, hogy ne csak nézzen, de lásson is — felmérve mindazt, ami elütő vagy éppen ha­sonlatos hazai tájainkhoz idegenben, —,- hogy a történelmi múltban, a jelen időben, az emberi sorsokban, a szokásokban, a hagyományokban felismerjem más népek üzenetét, azt, ami összeköt bennünket, magyaro­kat a határainkon túl élő nemze­tekkel. Az első találkozás így volt ez most is — bár testvéri földet, népet látni indultunk cso­portunkkal —, amikor a TU—154-es fedélzetén a seremetyevói repülőtér­hez közeledve búcsúszavakat mon­dott a légikisasszony, s gépünk a végtelen hómezöket idéző felhők bi­rodalmából apró döccenéssel leeresz­kedett a betonpályára. Az imént tíz­ezer méteres magasságban még ra­gyogóan sütött a nap, most egyik kí­sérőnk és tolmácsunk, Ludmilla a 30 kilométeres autóút után a cseperé- sző esőben, őszies szürkeségben für­dő Moszkvát mutathatta be nekünk. A hétmillüó lakosú világváros szá­munkra szokatlanul széles, nyolc-tíz sávos utcáin méltóságteljes nyuga­lommal 'hömpölygött a forgalom — legalábbis így tűnt —, pedig a moszkvai gépkocsivezetők nem ép­pen bátortalanul vezetnek. Imoozáns méretű új lakótelepek között vitt utunk, majd a 109 kilométer hosszú­ságú körutat átszedve csakhamar el­értük a Gorkij utcát, ahol a házak falán szinte egymást érik az emlék­táblák, melyeken itt is, ott is isme­rős neveket betűztünk- Aztán kika­nyarodtunk a márvánnyal borított rakpartok közé szorított csendes Moszkva folyóhoz, s hamarosan fel­tűntek a Kreml tornyai, a mesébe illő világhírű Vaszilij Blazsennij szé­kesegyház színes hagymakupolái. A Vörös tér szomszédságában, a Rosszija szállóban már várt ránk Jurij Jersov. a Szovjet Üjságíró- szövetsóg nemzetközi osztállyának magyar ügyekkel foglalkozó munka­társa, aki rögtön az étterembe invi­tál. Az ebéd első új ízei a zakuszka és a pirog. És természetesen az orosz vodka sem hiányozhat az asztalról — koccintunk a szerencsés megérke­zésre, a megismerkedésre. Utunk első állomása a Szuvorovsz- kij bulvár volt, aAol az ötvenezer tagot számláló Szovjet Újságíró- szövetség főtitkárhelyettese, A. I. Loszev jóvoltából bepillanthattunk a szovjet zsurnalisztika műhelytit­kaiba, tájékozódhattunk kollegáink­nak az SZKP XXV. kongresszusának előkészítésével kapcsolatos feladatai­ról, munka- és életkörülményeiről, szakmai továbbképzésük helyzetéről, a két szövetség kapcsolatainak fej­lődéséről!. Rövidesen kiderült, ven­déglátóink kívánságainkat messze­menően figyelembe véve, szép és gazdag programot állítottak össze számunkra: ellátogathatunk a tudo­mányos akadémia és az állami terv­bizottság mellett működő legrango­sabb társadalom- és közgazdaság- tudományi kutatóintézetekbe, majd négy-öt napig Azerbajdzsán köztár­saság fővárosának, Bakunak, s a Kaukázus néhány kerületének, kis­városának életével ismerkedhetünk ötezer kilométer repülőgépen, ezer­kétszáz gépkocsin! Páratlan, nagy­szerű élményeket ígérő utazás előtt álltunk hát. Merre Is induljak? És addig — majd az azerbajdzsán! napok után — egy-egy délután meg esténként miénk Moszkva. Miénk ez az óriás, amelynek utcáit róva több órás séták után is azt érezzük, mily keveset láthatunk belőle, hiszen he­tek alatt sem tudnánk bejárni. A metróállomáson a sokféle útirányt jelző több tucat utcanév láttán csak még inkább elbizonytalanodtunk — ugyan merre, hová induljunk. Ho­gyan válogassunk a bőség zavará­ban, hiszen színházainak, koncert­termeinek, múzeumainak és egyéb látnivalóinak nagy száma csak még nehezebbé teszi a választást. Meg­csodáltuk a Gorkij utcát, a híres szobrokat, a városi tanács épületét. Elnéztük a Moszkva folyón úszó ha­jókat, a Kreml kertjét, bástyáit, ku­polás műremekeit és egy új kor szel­lemét sugárzó kongresszusi palotá­ját. Mérlegeltük tehetséges fiatal színészeik játékát a lenini Komszo- mol székházában a Makarenkó és pártfogol tjai történetét felidéző szín. darabban. A Puskin Múzeum a New York-i Metropolitan Múzeum kin­cseinek látványával ajándékozott meg bennünket Helsinki szelleme Bármennyire nehéz még csak tö­redékes képet is alkotni, Moszkvá­ról, a városról, értékeiről, azt azon­ban nem lehet nem érezni, például a Vörös téren állva, hogy nemcsak egy hatalmas, erős. békeszerető or­szág. hanem a világ égetik fővárosá­ban, politikai és szellemi központjá­ban vagyunk. Mindennapos esemény itt magas szintű kormánydelegációk, művészek, sportolók érkezése. Ter­mészetes dolog, hogy miként az oda­utazásunkat követő napon magyar kormánydelegáció tárgyalt itt az ötéves tervek céljainak egyeztetésé­ről, másnap már a francia külügy­miniszter megbeszéléseiről szóltak a hírek, majd a üzojuz—Apolló prog­ram amerikai űrnajósait köszöntöt­ték a moszkvaiak és szovjet kollé­gáik. Még be sem fejeződött a súly­emelő világ- és Európa-bajnokság, már újabb ezer és ezer — az öt vi­lágrész tájairól érkezett — vendég vett részt az afrikai és ázsiai fejlődő népekkel való szolidaritás jegyében kezdődő demonstrációban. Együtt reggeliztünk, vacsoráztunk Kloss ka­pitánnyal, azaz Stanislav Mikulski- val, a neves lengyel filmszínésszel, aki népes művészkülldöttséggel együtt vendégszerepeit a moszkvai lengyel kulturális hét eseményein. És talál­kozhattunk szép számmal magyarok­kal is. A Kreml kertjében Buga dok­torral váltottunk szót, a repülőtér zsúfolt presszójában egy Mongóliá­ból hazafelé tartó magyar geológus kínált hellyel asztalánál, másutt a hazai szóra felfigyelve a Videoton számítástechnikai szakembereivel is­merkedtünk össze. Az éjszaka is nappali fényben úszó Vörös téren, az éjféli őrségváltást szemlélve a Lenin-mauzóleum ellőtt, amerikaiak, franciák, angolok, né; metek, japánok, koreaiak, s ki tudja, még hány nemzet fiai csendesedtek el néhány percre, mikor megkon- dult a toronyóra, 6 méltóságteljes lassú karlendítéssel, keményen kop- panó léptekkel megérkezett az új őrség. Másnap már ismerős arcok is felvillantak — a Sándor-kertből az ismeretlen katona sírja előtt kanyar­gó — több ezer főnyi tömeg sorai­ban, amint lépésről lépésre előbbre jutottak a mauzóleum bejárata felé. hogy leróják kegyeletüket a szovjet állam megalaoítója efőtt. Kovács György Attila (Következik. Beszélgetések gazda­ságról, politikáról.)

Next

/
Thumbnails
Contents