Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-09 / 237. szám

Fákat taro! az út M-3: Gödöllő-Bag Az épülő M 3-as autópálya munkálatai gyors ütemben haladnak. Az Aszfaltútépitő Vállalat ve­resegyházi brigádja jelenleg Sikátor-pusztánál tart. Barcza Zsolt felvétele Híd épül az Aranyos-patakon. Az építők már a vasbeton gerendá­kat emelik helyükre. Balázs Gusztáv felvétele Lapunk, a Gödöllő és Vidé­ke hasábjain már több al­kalommal is beszámoltunk ol­vasóinknak az M—3-as autó­pálya fontosabb eseményei­ről. Híradásainkban főként a Budapesttől Gödöllőig terjedő szakasz építésének történe­tét követtük figyelefnmel. (Itt készült egyik képünk is.) Időközben azonban meg­kezdték a második szakasz munkálatait is. Gödöllő és Bag között már javában folyik a terep előkészítése. Bag bel­területén az előmunkálatok szeptemberben kezdődtek. En­nek során az építők sávot vágtak a bagi kiserdőben. Ez elkerülhetetlenül módosí­totta a község képét. Sajnos hatalmas, öreg fáktól is el kellett búcsúzniuk 4\ tagiak nak. A következő lépéísen hi­dat emelnek az Aranyos-patait fölött az építkezést „kiszol­gáló” teherkocsik számára. Bagón ez lesz az ötödik olyan híd, amely az Aranyos-patak két partját összeköti. B. G. GEIER vagy Patyolat? 1975 márciusában vásárol­tam egy MK—25-ös magneto­fonkészüléket. Májusig nem is (volt vele probléma, míg egy , ' alkalommal egy zeneszámot | vettem fel, ám amikor vissza akartam hallgatni, készülékem nem szólt. Elvittem a GEL- KÁ-ba, egy hét múlva kész is lett. Ám alig vettem fel újra néhány számot, ismét a javí­tás előtti jelenséget tapasztal­tam. Magnómat vittem újra a GELKÁ-ba. Amikor készü­lékem újra otthon Volt, megint csak úgy jártam, mint az előző két alkalommal. 1975. szeptember 22-én ötöd- jére vitttem magnetofon- készülékemet ugyanazzal a hibával: nem vesz fel, és na­gyon halk. A következőt mondták: Egy hét múlva lesz kész, bár ez nem biztos, mert nincs hozzá anyag, bíztattak, hogy ha olyan baja van, akkor letépik az ötös számú garan­ciaszelvényt is és ha még egy alkalommal elromlik készülé­kem, akkor kicserélik. Októ­ber elsején mentem érte, kö­zölték velem, nem tudják, mi­kor lesz kész. Október 6-án örömmel vettem tudomásul, hogy magnetofonkészülékem megjavították, ám negyven forintot követeltek a mun- j káért, mondván, ki van tisz- I títva. A pénzt nem fizettem ki, mert készülékem még garan­ciális. Nem értek velük egyet, mivel magnetofonkészüléke- I met az. utcán nem használtam, j csak a lakásban, így vajon ho­gyan piszkolódhatott be? Vagy néhány felvétel után mindig tisztítani kell? Szabó Piroska Gödöllő, Virág u. 3. A Barátság klub programja Az erdőkertesi klubkönyv­tár Barátság klubja október­ben két kötött programot ter­vez. Tizenkettedikén, vasár­nap buszkirándulásra mennek a Mátrába. 18-án, szombaton pedig disznótoros vacsorával egybekötött népdalestet ren­dez, az est műsorában a klub­tagok lépnek fel. Kincslelet Csaknem 3000 darabból álló kincsleletre bukkantak a Fe­jér megyei Igar község hatá­rában földmunkák során;XVI. századból származó pénzek ke­rültek felszínre. Az érméket az 1500—1590-es években ver­ték. ,,Megismered a felhők madarál” Szemere Pá! és Pécel HA VALAKI sétál a péceli temetőben, a fák, bokroK és földbe süppedt öreg sírok kö­zött egyszerű obeliszk-sírem- lékre bukkan. Rajta felírás: Szemere Pál. Az iskolai tan­könyvek nem szólnak róla, ezért csak kevesen tudják, hogy a múlt század eleji haladó irodalmi törekvések egyik ve­zére: Kazinczy Ferenc hű ta­nítványa, Kölesei Ferenc leg­jobb barátja alussza örök ál-’ mát a mohával benőtt kövek alatt. Szemere Pál százkilencven évvel ezelőtt született Pécelen és szere ett falujában fejezte be életéi 1861. március 14-én. Sárospatakon végezte középis­koláit- jog; tanulmányait, majd királyi táblái jegyző lett. 1803- ban letette ugyan az ügyvédi vizsgát is, de a fiskális munka nem vonzotta, inkább a böl­cseleti tudomány. Az egyete­men Schédius esztétikai, vala­mint Horváth István nyelvé­szeti előadásait hallgatta a leg­szívesebben. PEST MEGYE szolgálatában is állt 1829-ig, de inkább szü­lőfalujában gazdálkodott. Már egészen ifjú Korában eljegyez­te magát az irodalommal. Ver­sei a Kurrirban és a Hírmon­dóban jelentek meg. Még nem volt húszéves, amikor Pozsony­ban kiadták első verseskötetét, Alkalmi versdarabkák cím­mel. 1806-ban pedig Pesten megjelenik a Poétái zsengék című kötete. Hamarosan kapcsolatba ke­rült a kor haladó irodalmárai­val. A Hat szonett című könyv­ben három az ő költeménye, három pedig Kazinczy Feren­cé. A nyelvújítás lelkes híve, sok jól sikerült szóalkotása ma is él. Neve az egész országban ismertté vált, amikor a nyelv­újítás! csatában kiadta (Köl- cseyvél együtt szerkesztett) Felelet a Mondolatra néhai Bohogyi Gedeon úrnak című vitairatát Pesten, 1815-ben. E műben felkészült vitatkozónak ismerjük meg, aki nagyszerű érzékkel veri vissza a mara­diak nyelvújítás ellen intézett támadását. Költői pályájának csúcsára érkezett, amikor 1818-ban le­fordította Körner Zrínyijét, amely az első úgynevezett ma­gyar jambusokban írt színmű volt. Költészetében ezt köve­tően már nem képes újra, ezt ő maga is érzi, ezért inkább irodalomszervezésben, lapki­adások körül tevékenykedik. Egyik megalapítója a Tudo­mányos Gyűjteménynek, s 1826-tían Kölcseyvel együtt in­dítja meg az Élet és Literatura című szépirodalmi és kritikai folyóiratot, amit később Mu- zarion címmel jelentetnek meg. MUNKÁSSÁGÁNAK elis­meréséül a Magyar Tudomá­nyos Akadémia 1831-ben tag­jává választotta. Bajza József­fel — a fiatal kritikus- és iro­dalomirányító nemzedék leg­jelesebb képviselőjével — ádáz. nyílt irodalmi vitába kezdett, amelyben vereséget szenvedett. A Kisfaludy Társaság 1840- ben még tagjává választotta, de vezető szerepet többé nem játszott a magyar irodalmi életben. Nagyszerűségét bizo­nyítja viszont, hogy elsőként ismerte fel Petőfi Sándorban a jövő nagy poétáját. Petőfi aki öreg barátjánál többször megfordult Pécelen, szép vers­ben állít emléket költői zseni­je első felismerőjének. ii. Évfolyam, 237. szám 1975. OKTOBER 9., CSÜTÖRTÖK Iskolások az egyetemről A gödöllői Agrártudományi Egyetem szakszervezeti bi­zottsága felmérte, hogy a harminc éven aluli egyetemi dolgozók közül hányán nem végezték el az általános isko­lát. A szervezésben a sze­mélyzeti osztály főelőadója, Hrabovszky István nagy se­gítséget nyújtott. Az új tan­évben tizenkilencen vállal­ták, hogy pótolják hiányzó ismereteiket a dolgozók is­kolájában. A szakszervezeti bizottság ingyen adja a szük­séges tankönyveket. A kihelyezett előkészítő tan­folyamot a Nyisztor György kollégium épületében kezdték meg. A hallgatók, fizikai dol­gozók, szocialista brigádta­gok, akik vállalásaik sorába is bevették: elvégzik az ál­talános iskola nyolc osztá­lyát. Befújta az utat a bő? Még tartott a vénasszonyok nyara, amikor a HÉV-re való várakozás közben találtam egy postaládát az Örs vezér téren, a 62-es villamos mö­gött. Először megnéztem, mi­kor szedik ki a küldeménye­ket. A felírás szerint aznap már nem volt remény leve­lem elvitelére, este fél nyolc körül járt az idő, s a ládát szaknyelven szólva fél öt és fél hat között ürítik. No, nem baj, gondoltam magamban, rá­érnek az én leveleim holnap is. Hiábavaló volt szándékom, a levelet nem tudtam bedob­ni, mert szinte kilógtak belő­le az előző küldemények. Igaz, hogy nagy a forgalom- az Örs vezér téren, de az még sem hihető, hogy két óra alatt nyolcszáz borítékot dobtak *volna be a kis nyíláson. Ugyanis — a helyi postahiva­tal tájékoztatása szerint — egy nagy méretű, „gépi ürítésű” szekrénybe „kényelmesen” hét-nyolcszáz levél fér el. A nóta azt mondja — be­fújta az utat a hó, nem jár erre postakocsi. Bár föltámadt már a hűvös őszi szél, de a Kerepesi úton még nyoma sincs a hónak, sajnos a gyűj­tőtáskával közlekedő postás­nak sem. Csiba József „S bár késő este'van már életedben, Szemed még most is tisztán, s messze lát: Megismeréd a felhők madarát. Kit fényes nappal sem láttak meg többen." (Szemere Pálhoz, 1845.) Az alkotóművész utolsó fel­lángolása az 1848-bun írt Ara­tás című verse. A szabadság- harc után visszavonult, eszté­tikai tanulmányokat folytatott, de ezek már nem jelentősek. Egyik legnemesebb, Eötvös Jó­zseffel és Szalay Lászlóval kö­zösen végzett munkája, leg­jobb barátja, eszmei harcos­társa, Kölcsey Ferenc művei­nek kiadása. Összegyűjtött műveit részle­tes életrajzzal Szvorényi József adta ki 1890-ben. Az Akadé­mián 1864-ben Kazinczy Gá­bor, az egykori írótárs fia tar­tott fölötte nagy hatású em­lékbeszédet. A RÁDAY Könyvtár pol­cain találhatjuk harminchat kötetes kéziratgyűjteményét (Szemere Tár), melynek külö­nösen levelezési anyaga a ti­zenkilencedik század eleji iro­dalmi viszonyok kutatói szá­mára ga~dag értékeket rejtő kincsesbánya. Asztalos István Viszoníliaiigversenyck Szlovákiában A gödöllői városi kamara­kórus — viszonzásul a tren- cséni pedagóguskórus fellépé­sére — október 3-án Szlová­kiába indult. A hajnali talál­kozáskor a csoportot Kis Emil, a járási pártbizottság első tit­kára és Fábri Mihály, a városi , tanács művelődésügyi |Osztá- I lyának vezetője búcsúztatta. Az autóbuszt több városi ér­deklődő személykocsin kísérte Trencsénbe. A gödöllőieket már a város határában fogadta a trencsé- niek kis csapata. A trencséni ruhagyár diákszállójában kap­tak szállást A gyár klubjá­ban került sor a baráti talál­kozóra a kórussal. A követke­ző felirat várta a gödöllőie­ket a trencséni vár és a gö­döllői kastély rajza között: Szívből köszöntjük magyar barátainkat. Ezen felül a Trencséni Hírlap is hírül adta a gödöllőiek jövetelét, másnap pedig a gyár Siker című üze­mi lapja foglalkozott a cso­porttal. Szombaton a vendéglátók kalauzolásával megnézték Trencsén városát. Ezen a na- I pon adtak sikeres hangver- 1 senyt a szakszervezeti szék­házban. Nehéz lenne meg­mondani, hogy melyik kórus­művük tetszett legjobban a kö­zönségnek: énekeltek Bartók, Kodály, Bach, Mozart, Bárdos I darabokat. A trencséni lapok ! elismeréssel írtak a gödöllőiek produkciójáról. A helyi gyermekvárosban adtak hangversenyt vasárnap délelőtt. Következő előadásuk I a híres morva fürdőhelyen, Lubacovicén volt, hajdan eb­ben a városban alkotott a nagy zeneszerző: Smetana. A trencséni Siker című új­ságban írták a következőket a kórus fellépése kapcsán: „A művészet a legjobb nemzetkö­zi kapocs, közelebb hozza egy­máshoz a népeket.” A szlová­kiai hangversenykörút is ezt bizonyította. A trencséni pe- dagóguskórup karnagya, Ján Máltás néhányat elkért a gö- I döllői műsor partitúráiból: ez I kórusunk szakmai értékét is I bizonyítja. Búcsúzóul a két kórus együtt énekelte el szlo­vákul a Trencséni harangokat — Űjvári Géza vezényletével. Dobák József SPORT + SPORT + SPORT + SPORT Veresegyház:négy egy kokatörés, egy kiállítás Aránylag csendes volt a szokásos keddi szövetségi nap. Ezúttal örömmel írhatjuk le: jelesre vizsgázott a közönség, vagyis a páiyaszéleken min­den rendben volt. A pályákon kevésbé. Veresegyházon négy tizenegyest kellett ítélnie a játékvezetőnek. A játékosok közül sokan panaszkodtak, hogy göröngyös a verest pálya, a labda útja kiszámíthatatlan. A Veresegyház—Túra találko­zón a szünet előtti percben Zséli István túrái balfedezet megsérült a jobb bokáján, kór­házba kellett szállítani. A sportkör képviselője szerint bökatörést szenvedett. Akad munkája a fegyelmi bizottságnak is, bár ez alka­lommal csak négy ügyben kel­lett határoznia. Cservölgyi Ferenc (GEAC) játékjogát visszaadta, büntetését felfüg­gesztette. Kerekes Károlyt (Hévízgyörk) két hónapra, Nagy Lajost (Veresegyház) négy hétre eltiltotta a mérkő­zéseken való részvételtől., Sok szó esett a kartaliak óvá­sával kapcsolatban. Az óvás oka az volt, hogy Landi Fe­renc, az Egri Dózsától Kistar- csára igazolt kapuvédő átiga­zolása körül nincs minden rendben, a kartaliak szerint maga az Egri Dózsa sem is­meri el az átigazolás törvé­nyességét. A fegyelmi bizott­ság az ügyet a sporfelügyelő- ség vezetőjéhez tette át, felül­vizsgálatra. Legújabb értesü­lésünk szerint Landi átaiga- zolása a szabályoknak megfe­lelő, így az óvást elutasították. Mérkőzésekről röviden: Kistarcsa—GEAC 2:1, v: Varga. Jó játékvezetés mellett gyenge iramú mérkőzésen a hazaiak a 93. percben szerez­ték meg a győzelmet, a sok helyzetet kihagyó egyetemis­tákkal szemben. Malinovszkij SE—Dány 7:1, v: Nérer. Jó játékával bizto­san nyert a honvédegyüttes, a nagy arányú vereséget is sportszerűen viselő dányiak- kal szemben. Zsámbok—Galgahévíz 2:1, v: Bálint. Jó iramú mérkőzés volt, a döntetlen igazságosabb lett volna. Hévízgyörk—Kerepes 4:1, v: Lovász. A györkiek szorgalma­san gyűjtik pontjaikat. A ke- repesi együttes még mindig nem talált magára. Pécel—Bag 2:2, v: Im­re. 0:0-ás állásnál a péceli csapat tizenegyest hibázott. Jó iramú mérkőzésen a bagiak igazságosan hozták el a fenti pontot. Veresegyház—Túra 3:2, v: Sallai. A hazaiak három tizen­egyesből kettőt értékesítettek. A turaiak is belőtték a szá­mukra megítélt egyetlen bün­tetőt. Gyenge iramú mérkő­zés volt. Kar tál—Domony 3:0, v: Maim. A domonyi csapat ké­sése miatt 30 perccel később kezdődött a találkozó. Sport­szerű mérkőzést vívott a két együttes. A csapatok sorrendje az elfő osztályban: 1. Veresegyház 8 6 2 _ 18-10 14 2. Kartal 8 5 2 1 22- 7 12 3. Bag 8 5 2 1 16-14 12 4. Kistarcsa 8 5 1 2 25-10 11 5. Hévízgyörk 8 4 2 2 20-15 10 ti. Malinovszkij 8 4 1 3 22-12 9 7. Pécel 8 3 2 3 14-17 8 8. Zsámbok 8 3 — 5 15-18 6 9. Dány 8 2 2 4 14-23 6 iü. Galgahévíz 8 2 2 4 9-18 6 11. GEAC 7 2 1 4 15-18 5 12. Túra 8 2 1 5 10-15 5 13. Domony 7 1 1 5 12-23 3 14. Kerepes 8 1 1 6 10-23 3 A második osztályban ví­vott mérkőzéseken az alábbi eredmények születtek. Gödöllő II—Mogyoród 3:1, Valkó—Túra II. 3:1, Kartal II.—Galgamá- csa 4:5, Isaszeg II.—Szada2:2. A tabella állása: 1. Galgamácsa 7 5 — 2 25-17 10 2. Isaszeg H. 6 4 1 1 19- 7 9 3. Valkó 6 4 — 2 21-14 8 4. Mogyoród 7 3 2 2 15-10 8 5, Szada 7 2 4 1 15-14 8 S. Gödöllő II. 7 2 2 3 15-25 6 7. Kartal II. 6 1 3 2 21-16 5 8. Túra II. 7 2 1 4 10-14 5 9. Kerepes 7 — 1 6 7-31 1 A vasárnapi forduló mérkő­zéseinek értékelése után érde­mes előre tekinteni A soron következő forduló elsősorban játékvezetői szempontból lesz J iehéz: több helyen is igen a zomszédok mérkőznek egy­mással. Valamennyi találkozó nagy küzdelmet ígér,' ezért fontos, hogy a vezetőségek, nemkülönben a rendezők ébe­ren őrködjenek. Cs. J.

Next

/
Thumbnails
Contents