Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-10 / 212. szám

1975. SZEPTEMBER 10., SZERDA Heti jogi tanácsok Az idős emberek érdekében Gondolásuk társadalmi ügy Szociálpolitikai hónap a ráckevei járásban Évente 6-8 új napközi a megyében Hogyan kaphatja meg az az anya a családi pótlékot, akinek férje el issza fizetését, és a családjáról nem gondos­kodik? Sajnos, nem egyedülálló K. l.-né helyzete. Számos, ko­rábban családját szerető, fél­tő, eltartásáról gondoskodó férfi vagy nő, különböző in­dokokra való hivatkozással italozó lesz, és végül felelőt­lenné válik családjával szem­ben. Az ilyen mértéktelen italozó azután nem egy eset­ben alkoholistává válik. Társad almunk a megelőzés érdekében számos intézkedést tett már eddig is, de a segítő szándéka éppen úgy megnyil­vánul a megrögzött alkoholis­tával szemben is. Ilyen esetek­ben sajnos a család, a gyere­kek látják kárát a mértékte­len italfogyasztásnak. Több esetben volt már pa­nasz, ha részegen érkezik haza az apa és késsel fenyegeti a családot. A szomszédok abla­kai becsukódnak, közömbösen eltűrik a részeg apa garázdál­kodását. Sokszor eredményte­len volt a hatóságok igénybe vétele is. Törvényeink pedig megfelelő rendelkezéseket tar­talmaznak. Azt igazolja a ta­pasztalat, hogy a garázda ki­józanodása után megbánó ma­gatartást tanúsít. Ilyenkor len­ne szükség arra, hogy ez a megbánás tettekben is meg­nyilvánuljon, és az alkoholis­ta önkéntes gondozásra jelent­kezzen. Az önkéntes kijózaní­tó kúra alávetésére azonban a társadalmi segítségre ott van szükség, hogy az illetéke­sek foglalkozzanak az ilyen személlyel, kíséreljék meg rá­bírni az önkéntes jelentkezés­re. A jogszabály ezt is előírja. Ha ez nem vezet eredményre, és az alkoholista családját, gyermekének fejlődését, kör­nyezetének biztonságát veszé­lyezteti, a közrendet vagy a munkáját súlyosan zavarja, akkor pedig már az egészség- ügyi szerveknek kell eljárniuk, s kötelezni az illetőt a gondo­záson Való részvételre. Elren­delik a kórházi alkoholelvonó osztályon való kezelését. Az alkoholizmus társadalmi veszélyessége közismert. Na­gyon sok olyan panaszos jött el már hozzánk, aki olyan erőszakos vagy garázda cse­lekményt mondott el nekünk, amelynek többségét alkoholtól befolyásolt állapotban követ­ték el. Az intézeti kezelés többször is megismételhető, és a kezelés egy alkalommal 2 évig tarthat. Éá most térjünk vissza kér­désünk lényegéhez; hogyan juthat K. I.-né olvasónk a ré- szegeskedő férje mellett csa­ládi pótlékhoz. Ha az apa gyermekéről leg­alább 2 hónapja nem gondos­kodik, akkor az anya, mint egyedülálló személy, jogosult a családi pótlékra. K. I.-né esetében azonban nem ez a helyzet, mert a férj is ott la­kik. Nála azt kell figyelembe venni, hogy az apa, aki jelen­leg a családi pótlékra jogosult, a két gyermek után járó 600 forintot nem a rendeltetésének megfelelően, vagyis nem a gyermek, a család megél­hetésére fordítja, hanem italo­zásra költi. Ezért beleegyezése Az építőipari munkahelyek ] vezetőiről, ezen belül arról, hogy ki alkalmazható építés- vezetőnek, mik a feladatai, milyen feltételekkel lehet fő­építésvezetőt, művezetőt al­kalmazni, a 12/1975. (VIII. 22.) ÉVM-rendelet intézkedik, amely a Tanácsok Közlönye 3®. számában jelent meg. A termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti társulá­sok alkalmazottainak munka­béréről, egyéb bérjellegű jut­tatásairól és munkaidejéről ugyanitt találják az érdekel­tek a 15/1975. (VIII. 22.) MÉM rendelkezést. A településtisztasági szol­gáltatás ellátásáról az építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszternek 13/1975. (Vili. 30.) ÉVM szám alatt kiadott ren­deletét a Tanácsok Közlönye 37. „zárna tartalmazza. nélkül is, bármelyik, a család­ban élő nagykorú hozzátar­tozója kérésére a tanács gyámügyi feladatokat ellátó szerve igazolására a családi pótlékot folyósító szerv az anya kezéhez fizeti ki a csa­ládi pótlékot, Tanácsoljuk ezért, hogy szerezzék Be a gyámhatóság igazolását, a már ismertetett körülményről, és ezt juttassák el az apa mun­kahelyére, ahonnan a családi pótlékot kapják. A jóhiszemű birtokost megilleti a birtokvéde­lem. Négyen kerestek fel ben­nünket Kóspallagról. Földin­gatlanon van a vita. K. P.-ék és gyermekeik furcsa hely­zetbe kerültek. Ok: a földin­gatlan jogi rendezetlensége, ami a korábbi évek mulasztá­saira vezethető vissza. Ma már kár is, de nehéz is lenne azon vitatkozni, hogy 6—8 évvel ezelőtt ki mit mondott; ki a hibás, ki a felelős. Ügy hisz- szük, nem is az a cél, hanem megkeresni a rendezés leg­megfelelőbb módját. Ügy kezdődött, hogy az 1969 1970-es években K. P.-ék kishan-tai legelője beleesett a kóspallagi Haladás Szakszö­vetkezet földjébe. Ehelyett csereföldként kapták azt az 1000 négyszögöl nagyságú akácos, bozótos, parlagon levő területet, amelyet K. J. adott át a kóspallagi Haladásnak, mert idős korára tekintettel nem tudott vele mit kezdeni, ö 400 négyszögöl szántót ka­pott helyette, amit a mai na­pig megművel. A terület jogi helyzetét azonban akikor és azóta sem rendezték. Minden­ki végezte a maga munkáját a földön. K. P.-ék málnást te­lepítettek, K. J. pedig krump­lit ültetett bele. Évente mint­egy 25 mázsa termést hozott a málnás 2—3 év óta, ami 30— 40 ezer forint hasznot jelen­tett minden évben, Ügy tűnik, joggal sérelmezik tehát K. P.-ék K. J. magatartását, hogy most követelik vissza a föl­det, és nincsenek tekintettel arra, hogy ő is kapott csere- ingatlant. Olyan komoly már az ügy, hogy a márianasztrai községi tanács szakigazgatási szerve is felszólította K. P.-t, hogy 1976-tól tartozik a terüle­tet jogos tulajdonosának átad­ni. A jogos tulajdonos most már tulajdonképpen nem is K. J., hanem K. I. nevű ro­kona, akinek az idős ember elajándékozta a földet. A ta­nács azt írja a levélben, hogy a tulajdonjog rendezése folya­matban van, és rövid időn be­lül a telekkönyvi rendezésre is sor kerül. Leszögezi a ta­nács, hogy a földterület hasz­nálata és tulajdonjoga K. I.-t illeti. A telekkönyvi adatok szerint kétségtelen, a tanács­nak igaza van. K. J., illetve ajándékozás folytán K. I.-é, tulajdonjogát nem lehet ta­gadni. Mégis az évek hosszú során át fenntartott rendezet­len állapot miatt nem lehet egyedül károsult az, aki tu­lajdonképpen termő gyümöl­csöst létesített az elhanyagolt területen. Nyilván a tulajdo­nos vagy a megajándékozott sem úgy gondolja, hogy beül a készbe, átveszi, minden kár­talanítás nélkül a területet. De van jogi probléma is elég. A. tanácsi vállalatok sze­mélyzeti munkájáról szintén ebben a közlönyben olvashat­ják az érdekeltek a 2/1975. Kip. M—KGM—NIM rendel­kezést. A közületi tehergépkocsik­nak az őszi szállítási csúcs- forgalom időszakában szüksé­ges igénybevételéről kiadott 1022/1975. (IX. 1.) miniszter- tanácsi határozat a Magyar Közlöny 61. számában jelent meg. A megyei tanácsok járási hivatalainak művelődésügyi, valamint gyámügyi feladatai­ról, hatásköréről és hatósági jogköréről 201/1975. (M. K. 17.) KM—OM szám alatt együttes utasítás jelent meg a Művelődésügyi Közlöny 17. számában. Milyen címen adta oda a te­rületet a szakszövetkezet. Kártalanításként a másik te­rületért vagy haszonbérbe. Ha haszonbérbe adta át K. P.- nak, akkor mi van a betago- sított területtel, illetve az az után járó1 kártalanítással. A tanácsnak is kell tudni ezek­ről az előzményekről és eze­ket az embereket meg kell nyugtatnia. Gondoljuk, helyes lenne tisztázni az ajándékozás előtti felajánlások, földingat­lanok ide-oda kerülésének helyzetét, de legfőképpen meg kell hallgatni az eset sértett­jét, mert valahogy sántíthat az a levélbeli megállapítása a ta­nácsnak, hogy „az ajándékozó szóbeli engedélye alapján használta csupán a földterü­letet” K. P. helybeli lakos, a mi panaszosunk. Mindenesetre idejében szólunk mi is, ezt az ügyet közmegelégedéssel ren­dezni lehet és elejét kell ven­ni annak, hogy elmérgesedjen az érintettek között a helyzet. A telekkönyvi tulajdonosnak sem szabad megfeledkeznie a terület leadásának körülmé­nyeiről, bármilyen régen is volt az, de arról sem, hogy K. P.-ék jóhiszemű birtokosok, akiket megillet a birtokvéde­lem. A tanács sokat tehet a békés rendezés ügyében, s ha az mégsem sikerül, akkor vi­gyék bíróság elé. Az aki öregségi, rok­kantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjas, kaphat-e házastársi pót­lékot? Az említett együttélő házas­társnak vagy élettársnak — aki legalább 1 év óta azokkal lakik — jár házastársi pótlék akkor, ha a házastárs vagy élettárs az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkort (az 55. évet betöltötte, vagy rok­kantnak van minősítve. Felté­ve minden esetben, hogy ezek keresete, jövedelme (nyugellá­tása, baleseti nyugellátása) az özvegyi nyugdíj legkisebb ösz- szegét — jelenleg a havi 710.— Ft-ot — nem haladja meg. Dr. M. J. Felhívjuk olvasóink figyel­mét, hygy a Pest megyei Hír­lap szerkesztősége minden hé­ten szerdán — tehát ma is — du. 5—7 óráig ingyenes jogi tanácsadást tart olvasói részé­re a Hírlapkiadó Vállalat (Bp. m, Blaha Lujza tér 3.) föld­szinti tanácsadó termében. MILYEN OKOK játszhatnak közre, hogy egy 15—16—17 éves gyerek bíróság elé kerüL Ilyen ok lehet például a ká­ros baráti környezet. Általában az akarat- és jellemgyenge, befolyásolható fiatalok rossz társaságba kerülve a környe­zet hatásától nehezen, Vagy sehogy nem tudnak szabadul­ni. Nem egy fiatal hiába pró­bálja kivonni magát a bűn- cselekmény elkövetéséből, a banda nem engedi. Jó példa erre az M. Jenő fiatalkorú és három társa el­len a Pestvidéki Járásábíró- ság előtt folyamatban, levő bűnügy. M. János lopás miatt kisza­bott szabadságvesztéséből sza­badulva, rendszeresen dol­gozott, a keresetét hazaadta, szót fogadott szüleinek., Az­után, hogy a barátja: M. Jenő is kiszabadult és találkoztak, M. János már kezdett iga­zolatlanul hiányozni a mun­kahelyéről. Csakhamar M. Jenő kezde­ményezésére — Tápiószecsőn — még két társukkal rablást és lopást követtek el. Leütöt­tek egy járókelőt, elvették pénzét, bőröndjét. A társak közül az egyik vonakodott a rablásban részt venni, mire M. Jenő kijelentette: ő a gengszter főnök, kötelesek uta­sítását végrehajtani. A FELNÖVEKVŐ nemze­dékben a környezet iszákos­A szociálpolitikai feladatok jobb megoldására a ráckevei járásban az idén ismét meg­rendezik a szociálpolitikai hó­napot, amelynek megnyitóját tegnap tartották Szigetszent- miklóson. A községi tanács nagyter­mében mintegy száz egészség- ügyi dolgozó, a tanácsok szo­ciális ügyekkel foglalkozó munkatársai, vöröskeresztes aktívák vettek részt. Dr. Bo­csa Antal járási főorvos kö­szöntője után meghallgatták Raffai Bélánénak, a ráckevei já­rási hivatal elnökének tájé­koztatóját a szociálpolitikai hónap célkitűzéseiről, amely­nek keretében most elsősor­ban az idős korúak társadalmi gondozásának problémáival kívánnak foglalkozni. A tanácskozás vendége volt dr. Vidosfalvy Magda, a Ma­gyar Vöröskereszt főtitkár-he­lyettese, aki széles körű átte­kintést adott a várható fel­adatokról. Miután a becslések szerint az ezredfordulóra min­den ötötdik ember túlhaladja hazánkban 60. életévét, ugrás­szerűen megnő a magukrama- radt idősek száma, akikkel törődni kell. Különösen a vá­rosok és az ipari települések körül keletkező gyűrűkben él majd sok magányos koros em­ber. Szociális ellátásuk kielé­gítő lesz, hiszen már tisztes nyugdíj áll rendelkezésükre, mégis a betegségek, az egye­düllét okozta megpróbáltatá­sokban nem lehet magukra hagyni őket. Rendkívül szép feladat már ma is és lesz a közeljövőben a vöröskeresztes aktíváknak, hogy ezekkel az emberekkel, elsősorban a házi szociális gondozás keretében, foglalkozzanak, segítséget nyújtsanak. Kiépül a gondozóhálózat Dr. Tengelyi Vilmosnak, a Pest megyei Tanács egészség- ügyi osztálya vezető főorvosá­nak referátuma ugyancsak ez­zel a gondolattal foglalkozott. Rámutatott, hogy az utóbbi évtizedekben a szociális, klini­kai és elméleti gerontológia, mint új munka- és kutatási terület, nagyon fellendült, miután a szociális körülmé­nyek hatására az idős embe­rek száma egyenletesen nö­vekszik. A jobb, kiegyensúlyo­zottabb életkörülmények elle­nére mégis több közöttük a beteg, a mai átalakuló család­sága okozhatja a legtöbb és legsúlyosabb károkat. Az al­koholizmus súlyos velejárója a család anyagi, erkölcsi szét­esése. Az alkoholista szülők gyermekei a bizonytalan élet- körülmények miatt sokat szenvedneK. Félénkség, tartóz­kodás, szorongás, bizalmat­lanság lehet a következmény, később csavargókká, esetleg bűnözőkké is válhatnak. G. Gergely apja alkoholista volt és a fiú nem sok szere- tetet kapott. A szülők elvál­tak, a gyermek nem tanult tovább, a munkahelyére sem járt rendszeresen, majd rossz társaságba keveredett. Tizen­hat éves korára lopás miatt kétszer állt bíróság előtt és az aszódi nevelőintézetbe ke­rült. Nem lehet eléggé hangsú­lyozni, hogy a gyermek sze­mélyiségének helyes kialaku­lásában rendkívül nagy jelen­tősége van. annak, hogy a gyermek egészséges családi körben nevelődjék. A rende­zett körülmények között élő család olyan erkölcsi, szel­lemi, érzelmi és gazdasági közösség, amely minden te­kintetben kedvezően hat a gyermek fejlődésére. A VESZÉLYEZTETETT gyermekek egy részének sze­mélyiségfejlődésében — a fo­lyamatos károsító tényező ha­tására — 6Úlyos zavarok ke­ban pedig mind kevesebb időt fordíthatnak ápolásukra. S főleg kevesebb idő jut a közös beszélgetésekre, családi ese­ményekre, ami hátrányosan befolyásolja közérzetüket. Az öregekről való gondosko­dás mind komplexebb felada­tot jelent Pest megyében is, mind több krónikus kórházi ágyra lesz szükség elsősorban a belgyógyászatban és az ideg­osztályokon. — Szerencsére — mondotta a főorvos —, eredményeink is igen számottevőek. 1977-re a nagylcátai, a budai, a rácke­vei és a dabasi járásban befe­jezik az ideggondozó hálózat kiépítését. Még az idén meg­kezdi működését az abonyi elme-szociálisotthon és ilyen gondozottakat fogad a sződli- geti szociális otthon egy része is. Jelentős fejlesztést tervez­nek az öregek napközi ottho­nának hálózatában is, évente legalább 6—8 új otthont nyit­nak meg, valamint tovább gyarapítják a szociális foglal­koztatókat. (Hadd fűzzük itt az előadás­hoz azt, amelyről éppen teg­napi lapunkban irtunk egy tv-műsor kapcsán, hogy igen dicséretes társadalmi kezde­ményezéssel 1976. április 4-ig a váci járás minden nagyköz­ségében működik majd az idős emberek napközi ottho­na.) Három és fél millió A további előadások so­rán dr. Sávoly Titusz szi­gethalmi körzeti főorvos, a kóros öregedés megakadályo­zásának fontosságát, az egész­ségügyi és a szociálpolitikai feladatok összefonódását hang­súlyozta. Korsós Ferencné dr., a Pest megyei Tanács egész­ségügyi osztályának csoport- vezetője az öreggondozás, az intézeti és a területi ellátás módozatait ismertette. Kardos Béláné, a járási hi­vatal egészségügyi főelőadója — aki a felszabadulás óta vesz részt ebben a munkában — elmondotta: míg eleinte a lakosság támogatására voltak utalva, hogy a kevés számú gondozottnak naponta meleg ételt tegyenek az asztalra, ma 3 millió 500 ezer forintot fordítanak a ráckevei járás­ban az idős gondozottak évi ellátására. letkeznek, és érzelmileg meg- közelíthetetlenné, nehezen ne- velhetővé válnak. Az ilyen gyermek személyisége rend­szerint labilis, életvezetése megbízhatatlan, viselkedése szélsőséges. A közösségellenes magatartás egyes esetekben bűnözéshez vezet. Az első bűntényéé fiatal­korú, akinek bűnözővé válá­sában a rendezetlen környe­zetnek volt szerepe, ha to­vábbra is ugyanabba a kör­nyezetbe kerül vissza, köny- nyen válik ismét bűnelköve­tővé. Példa erre a szigethalmi E. János esete. A szülei — ami­kor a gyermek 4 éves volt — az apa italozása miatt elvál­tak. Az anya újabb házassá­got kötött, de ez a férfi is az ital rabja lett. A rendezetlen családi körülmények miatt E. János tanulni nem tudott, az általános iskola öt osztályáig jutott csak el. Nevelőapjának kibírhatatlan viselkedése miatt szabad idejében csavargóit. Ö is italnak adta a fejét, mun­kahelyén is többször részegen jelent meg. Végül erőszakos nemi közösülés, súlyos testi sértés miatt került bíróság elé. E. János szabadulása után visszakerülve a régi környe­zetbe, újból bűncselekmé­nyeket követett el és a bíró­ság ismét elítélte. Néhány bűncselekmény az ingázással is összefügg. Garat István tanácselnök a községben folyó szerteágazó, de mind eredményesebb mun­káról szóit. Öregjeiket felka- rolják-támogatják — mondot­ta. — Úttörők és egészséges nyugdíjasok vesznek részt a házi szociális gondozásban, példamutatóan, mint Oroszt Rudolf né, aki napi nyolc órát tevékenykedik az idős házas­párok gyámolításófoan. Ne csak éveket A hozzászólók más-más ol­dalát vitatták még az idősék gondozásának. Herczeg János ráckevei gimnáziumi tanár az ifjúság szerepéről szólt, dr. Vosits Aliz szigetszent- miklósi fogorvos elmondot­ta: nagy jelentősége van a fogazat épségének egészség­ügyi-lélektani vonatkozásban egyaránt. Dr. Verdes Margit ráckevei körzeti főorvos több kórházi ágyhelyet kért a rác­kevei járásnak, dr. Varenka Zsuzsa áporkai körzeti or­vos pedig javasolta: a járási rendelőintézet meghatározott időben fogadja idős bete­geit, jelöljenek ki erre ál­landó napot Keviczky Lászióné, az egész­ségügyi szakszervezet járási titkára emlékeztetett rá, hogy az egészségügyi dolgozók eredményesen harcoltak a népbetegségek ellen, s most az öregek gyámolításában is lehet rájuk számítani. Komát László, Kiskunlacháza ta­nácselnöke és dr. Szabó Raffael, a ráckevei járási SZTK rendelőintézet főorvo­sa egyaránt az öregék nap­közije és a házi szociális gon­dozás eredményességét mél­tatták. Eredményesek — ha ott kiegyensúlyozott légkört találnak az idős emberek. A ráckevei szociálpolitikai hónap keretében nyitották meg a Ne csak éveket adjunk az életnek, hanem életet is az éveknek című kiállítást. Raffai Béla méltatta a kiállí­tás értékét. A váci, a rácke­vei, a dömsödi és a dunake­szi szociális otthonok és napközik tagjai, a házi gon­dozottak küldték el ide kézi­munkáikat, barkácstermékei- ket. A szép kiállítás két hétig tekinthető meg a' szigetszent- miklósi tanácsházán. A BEJÁROK naponta — a munka, a gyakori kényelmet­len utazás, a járművekre vá­rakozás, a bevásárlás miatt — sokszor 12—14 órát tölte­nek távol otthonuktól. Az ingázó fiatalok között akadnak utógondozottak, aki­ket a hivatásos pártfogónak nemigen áll módjában ellen­őrizni. Az otthonról bejáró fiataloknál is laza a szülői ellenőrzés, munkájuk, szabad idejük és baráti körük figye­lemmel kísérése. Számos fiatal vidékről mun­kavállalóként Budapestre ke­rülve munkásszállón lakik. A szülői felügyelet hiánya oda vezet, hogy közülük nem egy rossz társaságba kerülve, a züllés útjára lép. Az ilyen alkalmi közössé­gekben nagy szerep jut a már rutinos, visszaeső bűnö­zőknek. A társtalanság és a meg nem értés az, ami arra készteti a vidéki fiatalokat, hogy keressék a megértő part­nert. Mivel nincs emberisme­retük, kétes felnőttek vagy fiatalok hatása alá kerülnek és eljutnak a bűnözésig. ÖSSZEGEZÉSKÉNT egyér­telműen elmondható — és ezt az utógondozás tapasztalatai is bizonyítják — ha a szaba­duló a korábbi kriminogén környezetbe kerül vissza, a társadalmi beilleszkedési szán­dék ellenére is hamarosan újabb bűncselekményt fog el­követni. Ezért elsőrendű fel­adat, hogy a büntetés-végre­hajtás után az elítéltek meg­felelő életfeltételek közé, új környezetbe kerüljenek. Orell Ferenc János Tíz nap rendeletéiből K. M. Gyerehch a bíróság előtt Az új környezet segíthet r

Next

/
Thumbnails
Contents