Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-10 / 212. szám
1975. SZEPTEMBER 10., SZERDA kMiiiw Földre szórt szalmán Hét ember dolgozik a Dö- mösi Építőipari Szövetkezet alkalmazásában a Budapest- vidéki Postaigazgatóság budaörsi szerelő-javító üzemének telepén. Talajt egyengetnek és betonoznak. Az üzem vezetője örömmel fogadta a dömösi szövetkezet ajánlkozását, mert erre a munkára nehezen találtak kivitelezőt. Ezért a szerződésben azt is vállalták, hogy helyiséget biztosítanak a szövetkezet embereinek. Amikor azonban a munkások megérkeztek, kiderült, hogy a kiürített, köves raktárhelyiséget kell éjszakai szállásul használniuk, különben nem tudnak hol aludni. Szerelőüzemekben általában nem tárolnak ágyakat. A helyi vezető viszont érthetően nem szívesen nézte volna, hogy a napi nehéz fizikai munka után a földön aludjanak az emberek. Ezért munkatársaival fölkutattak néhány házat Budaörsön, ahol szívesen biztosítottak volna szobát. A brigád vezetője azt mondta, szobabé- relésre van lehetőség, és elindult, hogy „megtekintse a kiadó helyiségeket”. Ez egy pénteki napon történt. Miután a brigádvezető estig nem érkezett meg, az üzem vezetője a környéken talált szalmát szórt a raktár kövezetére, amin — egyéb lehetőség hiányában — takaró nélkül aludtak az emberek. Azután eljött a szombat, a vasárnap, majd a hétfő, kedd és a szerda is. Csak a brigád- vezető nem jött meg. Csütörtökön egy gépkocsivezető hozta a hírt: ágyat keres a brigád számára. Egy hét leteltével az eltűnt ember ismét jelentkezett. Pénteken szemlét tartott a brigád felett. Talán neki köszönhető, hogy most már vaságyak is állnak az éjjeli menedékhelyen. Anró szépséghiba: összecsukva és a falhoz támasztva. Most ugyanis még a matracok hiányoznak. Így emberei az egyre bűvösödő őszi hajnalokat is az eddigi vi- szonvok között várják. és együtt kelnek a pirkadattal, hogy elgémberedett tagjaikat munkaképessé tegyék. Ismét eltelt egy hét. A hét munkás a sanvarú körülmények között töltött éjszakák után talán még a földmunka nehéz fizikai megterhelését is felüdülésnek érzi. Sorsuk — úgy tűnik — csak az üzem tőlük teljesen füasretlen vezetőjét Izgatja, miközben a dömösi szövetkezet illetékesei és a most feltehetően „matracok után járó” brigádverető bizonyára puha párnák közt szuny- nyadoznak. E. T. A jók között is a legjobbak A PEVDI kiváló brigádja Dobáson Ka valaki átlépi a PEV Dl dabasi varróüzemének kapuját, kevés férfival találkozhat. Az üzem 150 dolgozójának több mint 90 százaléka nő. Szinte meglepetés a varrósorról az irodába lépő férfi, Méhes József üzemvezető. Tőle tudom meg, hogy a 15 éve alakult üzem 108 százalékos teljesítménnyel tavaly elnyerte a szocialista címet. Szeretettel és büszkeséggel beszél az itit dolgozó lá- nyok-asszonyok eredményeiről: — Az üzem sikerei elsősorban a 8 szocialista brigád 112 tagjának köszönhetők — mondja. — S a pontos, jó munkát végzők közül is kitűnik a Zója ezüstkoszorús ifjúsági szocialista brigád. A kongresszusi versenyben végzett munkája alapján megérdemelten kapott a Pest megyei párt- bizottságtól kongresszusi oklevelet, s a vállalattól a kiváló brigád címet. Ez a közösség azóta is átlagosan 105 százalékos teljesítménynyel dolgozik. Kész szoknya a fürge kezek alól Az üzemvezető szavait Ozsváth Lászlóné párttitkár egészíti ki: — A brigád élenjár az anyagtakarékosságban is. Tavaly valamivel több mint 13 ezer forint értékű cérnát takarítottak meg. Az idén 14 ezer forintot vállaltak. Ezt a felajánlásukat lényegében már az első félévben teljesítették. A szakmai képzésre is az elsők között jelentkeztek. Az idén a brigád hat tagja tett szakmunkásvizsgát angol női szabó szakmából. Az üzembe lépve a varrógépek zakatolása fogadja a látogatót. A párhuzamos sorok elején elindulnak a küAz Árpád-kor emlékei - ásónyom után Hét évvel ezelőtt — első- ] feltárt két kőalapozású kút és ként az országban — az egy- a csaknem 100 köbméteres kori honfoglaló vezérről, Sza- víztároló azt bizonyította, bölcsről elnevezett kisközségben kezdődött az az országos régészeti kutatómUnka-soro- zat, amelynek célja az Árpád- kori nemzetségfői és ispánsági székhelyek archeológiái feltárása volt. A program során még további öt helyen kezdték meg az országban a régészeti munkákat. A szabolcsi volt a legkorábbi és itt fejeződött be a leghamarabb a kutatás. Az ásatások első éveiben a szabolcsi honfoglalás korabeli földvár építésének módszereiről és koráról nyertek értékes adatokat. Az öt katasztrá- lis holdon elterülő, 10—25 méter magasságú építményt minden kétséget kizáróan a X. században élt őseink építették.' A földvár belsejében hogy őseink a földvár sáncai között felkészülték az esetleges ellenséges támadások visszaverésére. Belső ásatással megállapították a földvár közelében álló templom —amely az Alföld egyetlen ilyen épségben maradt, tizenegyedik századi temploma, s amelyet í. István építtetett — eredeti aüapraj- zát. A két építmény szomszédságában a régészek egy, a tatárjáráskor elpusztult település — Kisfalud — nyomait fedezték fel. Feltárták a vár- népek temetkezési helyét is. Hét év alatt összesen több mint 400 sírt találtak s nem egyben olyan értékes leleteket, amelyek utalnak az itt élt őseink szokásaira, életére. Általános iskolái végzett fiatalokat ipari tanulónak FELVESZÜNK az 1975/76-os tanévre festő, kőműves és villanyszerelő szakmába. A tanulmányi eredménytől függően ösztöndíjat fizetünk. Jelentkezni lehet: Prosperitás Építőipari Szövetkezet munkaügyi osztályán. Bp. IX.. Viola u. 45. lönböző alakúra szabott szövetalkatrészek, s az ügyes, fürge kezek alól a szalag végén kész szoknya kerül ki. Valahol a sor közepén ül Havassi Zoltánná, a brigád vezetője, miközben kérdéseimre, válaszol, egymás után veszi kézbe a szoknyákat, melyeit tőle már bevarrt béléssel kerülnek a következő asztalhoz. — Hogyan tudja összetartani a közösséget? — Az összetartásnak ki kell alakulnia — mondja. — A mi brigádunknál ez már régóta megtörtént. Bármire kérem is őket, vagy akármit vállalunk, szinte teljes létszámmal hajtjuk végre. Az üzemi feladatokat is, meg a munkaidő utáni közös dolgainkat is, akár klubrendezvényről, akár társadalmi munkáról van szó. S ezt már a legfiatalabb brigádtagok is így érzik. A hriígád átlagéletkora 22 év, ezért nehéz a legfiata- ,labbat megtalálni. Ezek egyike Szabó Erika. A szalag vége felé az övtartó helyét jelölte, miikor megálltam mellette. Alig két hónapja lett a brigád tagja. — Mit jelent ez a számára? — Nem is nagyon tudom megfogalmazni — válaszolja kissé kipirosodva —, de valahogy közelebb kerültem a többiekhez. Talán azért, mert a munkaidőn kívül is sokszor együtt vagyunk. Nemrégen is Pestre mentünk színházba, a My Fair Ladyt néztük meg. Nem húzhatok ki a közösségből A munkafolyamat elején dolgozik Tyukodi Mária. A kiszabott anyagot bontja ki a kötegekből, s jelöli ceruzával. Szinte lehetetlen követni keze gyors mozgását. — Hány darabot kell továbbadnia egy óra alatt? — Ezt a szalagrendszer szabja meg. Mindig annyit hogy az utánam következőnek sose kelljen miattam várakoznia. — S ha mégis elmaradna az ütemtől? — Ilyen még nem fordult elő! Még nincs 21 éves, de már törzsgárdatag. ö is azok között volt akik az idén szakmunkás-bizonyítványt sze- reztek. — Megérte? — Természetesen! — feleli habozás nélkül. — Az üzemtől is segítséget kaptunk. Ök adták a tankönyveket és a tanár hozzánk járt ki. — Most már nyugodtan rábízhatunk bármilyen munkát — teszi hozzá Ozsváth Lászlóné. — Ezt a beadói munkabeosztást is azért kapta, mert ha bárhonnan hiányzik valaki a szalagról, őt innen oda tudjuk küldeni. A szalag másik oldalán, a szoknya derék részénél rövid levarrásokat végez egy fiatal asszony. Rumó Fe- rencné. — A végeket stir- celem — magyarázza. Ettől persze nem lettem okosabb ezért inkább arról kérdezem. hogyan tud részt venni a brigád közös rendezvényein. — A kisfiámat. Ferikét szerencsére rá tudom bízni az anyósomra — feleli. — A férjem pedig megérti, hogy nem húzhatok ki a közösségből, hiszen alapító tagja vagyok a brigádnak. Egyébként, ha mód van rá, ő is velünk tart. 'Legutóbb például a váci ifjúsági találkozón vett részt a brigádunk. és a férjem is elkísért bennünket. Míg ezt elmondta, a keze nem pihent. Közben három szoknya derekán végezte el azt a bizonyos műveletet, a stircelést. — Divatosnak tartja ezeket a termékeket? Hordaná? — Divatosak — mondja —, s ezt az is bizonyítja, hogy túlnyomó részük exportra készül. De én mégsem viselném. Mert hosszú fazonú, és az ilyet nem szeretem. Biciklivel a sári csatornához — Ne hagyja ki a brigád legvidámabb tagját! — vezet a párttitkárnő Soly- mossy Csillához, aiki azonnal meg is ajándékoz egy bájos viccel. Ö is a legfiatalabbak közé tartozik. Január óta tagja a brigádnak. Éppen bélést endlizett, ami a magyarázat szerint a szélek eltisztázását jelenti. — Mióta a brigád tagja lett, mi a legemlékezetesebb élménye? — Talán az a kirándulás — emlékezik vissza rövid töprengés után —, amikor az egész brigád biciklire ült, és elkarikáztunk a sári csatornáig. — Hogyan fogadták be a brigádba? — Az elején nagyon sok segítséget kaptam. A Lakos Icától, a Tyukodi Manyitól, írónkétól, Ozsváthnétól. Azután elfogadtak teljes jogú brigádtagnak, ugyanúgy meghallgatják az én véleményemet, mint bárki másét. Mikor becsukódik mögöttünk az iroda ajtaja, s útját állja a varrógépek kattogásának, Ozsváth Lászlóné figyelmeztet: — A lányok nagyon szerények voltak, s nem beszéltek társadalmi munkáikról sem. Pedig sokat tesznek az üzem és környéke csinosításáért. A községi óvoda építéséhez is jelentős — társadalmi munkával megkeresett — ösz- szeget ajánlottak föl. És ugyancsak hozzájárultak a Vietnamban, magyar segítséggel épülő szakmunkás- kéoző-iskola költségeihez is. így válik teljessé a dabasi Zója brigádról alkotott kép. S megalapozottnak tűnnek Tyukodi Marika szavai, aki arra a kérdésre, hogy a közelmúlt sikerei után milyen tervek foglalkoztatják a brigádot, tizenhetük nevében így válaszolt: — Az biztos, hogy nem szabad visszaesnünk. S ezért, ami rajtunk áll, mindent megteszünk. Lakatos Tamás Pontos mérés Már munkába állították a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár pomázi gyáregységében az új minőségvizsgáló berendezést. Eddig csak hagyományos módszerrel tudtak dolgozni, de most a svájci USTER műszersorral az anyagok (fonalak) összes tulajdonságát a legpontosabb mérésekkel ellenőrzik. Tóbiás írén felvétel© Szövetkezeti bank a háztájiért Hat évvel ezelőtt, 1969 áprilisában vált ki a dunabog- dányi takarékszövetkezet működési körzebéből Tahitótfalu. Azóta önálló szövetkezeti pénzintézetként végzi szolgáltatásait a lakosság körében. A különváláskor 520 tagjuk volt, most 1600 van. Az akkori 2 millió 200 ezer forintos betétállomány 16 és fél millió forintra nőtt. Tagságuk, mint általában a község egész lakossága, földi- eper-termesztéssel foglalkozik, túlnyomóan szövetkezeti keretek között. A helyi árutermelésre alapoz a szövetkezeti pénzintézet. Kölcsönszolgál- tatásukban is jelentős szerepet tölt be a termelési célú hitel folyósítása. Ez a jelenlegi 4 millió forint kölcsönállomá- nyon belül kereken 700 ezer forint, amelyet főleg a háztáji állattenyésztés fejlesztésére fordítottak az igénylők. Az építési kölcsön megközelíti a kétmilliót. A szentendrei járás községei köziül újabban Leányfalura is kiterjed a takarékszövetkezet pénzügyi szolgáltatása, de még az idén bekapcsolják a váci járáshoz tartozó Gödöt is. — Ott már el is készült a kirendeltség irodaépülete — mondotta Szabó István ügyvezető igazgató. — A szolgáltatások megkezdése azonban a rendeletben meghatározott taglétszám függvénye, mert csak 480 tag esetén nyithatjuk meg az irodát. Eddig kétszázan fizették be a részjegyet. A helyi lakosság érdeke fűződik hozzá, hogy mielőbb létrehozzák a kellő számú szövetkezeti közösséget. K. M. A nemzetközi kollokvium témája A fa a jövő nyersanyag- és energiagazdaságában Nemzetközi erdészeti kollokvium nyílt lengyel, bolgár és magyar szakemberek részvételével kedden Szolnokon. A kétnapos tanácskozást, amelynek témája a fa szerepe a jövő nyersanyag- és energiagazdaságában, dr. Gergely István, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára, az MTESZ társelnöke nyitotta meg, majd megkezdődtek az előadások. Az elhangzottakból kitűnt, hogy a népgazdaságban kiemelt helye és szerepe van az erdő- és fagazdálkodásnak. Az ország erdőterülete a fel- szabadulás óta tervszerűen és erőteljesen nőtt, s ma már csaknem félmillió hektárral nagyobb, mint harminc évvel korábban. Az élőfakészlet tömege 1980-ra eléri a 200 millió, az ezredfordulóra pedig a- 205 millió köbmétert. A tervszerűen növelt erdőterület és fakészlet sürgeti a hazai faipar gyorsabb ütemű és nagyobb arányú fejlesztését. Megvan a feltétele annak is, hogy hazánk intenzívebben bekapcsolódjon a nemzetközi faáru-kereskedelembe. Államunk az ötödik ötéves tervben jelentős erőfeszítéseket tesz az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozó ipar komplex, arányos fejlesztésére. Az állami erőforrások ésszerű fel- használására fel kell készülniük az erdőgazdaságoknak, a fafeldolgozóknak egyaránt. Érvényt kell szerezni a korszerű, a kor követelményének megfelelő közgazdasági. szemléletnek, egyre nagyobb teret követel a korszerű üzem- és munka- szervezés, a gazdaságosság. Ehhez tudományos értékű segítséget is kapnak a gyakorlati szakemberek. A kollokvium résztvevői az első napi előadások után megtekintették a Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki gyáregységét, a város nevezetességeit. Élelmiszer-termelés, életkörülmények Hazánkban tartja ülését a Nemzetközi Üjságíró Szervezet mezőgazdasági újságíró- klubjának vezetősége. Ebből az alkalomból tanulmányozza a magyar élelmiszer-termelés helyzetét és eredményeit, továbbá a mezőgazdaságban dolgozók életkörülményeit. A klub vezetősége szerdán Somogy megyébe érkezett, hogy megtekintse többek között a Balatonbogládi Állami Gazdaságot. A tanumányút tapasztalatait szombaton a siófoki nemzetközi újságíró-üdülőben összegezik, s ott zajlik le a jövő feladataival foglalkozó vezetőségi ülés is. A Szovjetunióból Év végéig ötszáz SZTB szövőgép A Kőbányai Textilművek budapesti szövőgyárában kedden kezdte meg teljes kapacitással az üzemszerű termelést a vállalat gépi rekonstrukciójával munkába állt 35 új SZTB-berendezés. Első szakasza ez annak a hosszabb távú programnak, amelynek során még sok ilyen, a Szovjetunióból érkező automata szövőgépet helyeznek majd üzembe. A nagy teljesítményű, mik- rovetélős szövőgépek alkatrészeinek gyártásában csehszlovák, bolgár, lengyel és szovjet szakemberek mellett közreműködik a magyar Könnyűipari Gépgyártó Vállalat szakgárdája is. Az új gépek felszerelésével párhuzamosan a kőbányai szövődében korszerűsítették a világítást, a klímaberendezéseket, kellemesebb munkakörülményeket teremtve a gépeken dolgozó szövőnők számára, akik előzőleg a Hazai Fésűsfonó Gyárban ismerkedtek meg az újfajta berendezésekkel. Az SZTB szövőgépek két és félszer termelékenyebbek ugyancsak automata elődeiknél. s 12 SZTB-gép üzemeltetése csupán egy szövőnő közreműködését igényli. Egyébként a hazai textiliparban ez év végére már csaknem 500 SZTB-berendezés vesz részt a termelésben, így a budakalászi székhelyű Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál is. A gépek száma a •extiliparban a tervek szerint — 1980 végéig meghaladja az 1500-at.
