Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-09 / 211. szám

jobb kenyér sül Szobon Vasárnap is dolgoznak a pékek — TMK-s újítás Évek óta sok a panasz Szob környékén a kenyérre. Voltak, akik inkább Vácon, Dunake­szin, vagy Pesten vásárolták meg a napi betevőt, mások kenyér helyett is zsemlét et­tek. A panaszok nem kerülték el az illetékesek figyelmét sem, okát is tudták. Ma már a legtöbb pékségben, kenyér­gyárban kevés a szakképzett pék, a régi kemencék pedig nélkülük rossz kenyeret ad­nak. Szobon két hagyományos gőzkemence működött, de a szakemberek hiányoztak mel­lőle. | A sütőipari vállalat elhatá­rozta a szobi üzem rekonst­rukcióját. Egy ilyen művelet nem egyszerű feladat. Először is: a kenyér az átépítés idő­szakában sem lehet keve­sebb, mint máskor. Nehéz vállalkozót, találni a munkához. Végül említjük, de nem könnyű dolog megvásá­rolni az új gépeket, a modem technológiát. A sütőipari vál­lalatnak a szocialista brigá­dok segítségével sikerült le­gyűrni a nehézségeket. A pé­kek, a gépjavítók és a gépko­flz illetékes válaszol Csőtörés miatt Lapunk július 29-i számá­ban Keresztül-kasul Gödön című írásiban jelentek meg a következő sorok: „Az utóbbi időben divattá vált, hogy szombat délután és vasárnap délelőtt Göd-felső egy-egy részén kikapcsolják a vizet. Az illetékesek figyelmé­be ajánljuk ezt a nem is olyan csekély figyelmetlenséget!’’ Az írásra válaszolva levelet juttatott el hozzánk a Duna- menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat váci üzemfőmérnöksége. Idézet a levélből: „Üzemfőmérnökségünk dol­gozói a vállalat szolgáltató jellegéből adódóan állandó készenléti ügyeleti szolgálatot adnak. Előfordulhat váratlan meghibásodás, csőtörés, ami­kor a javítás miatt a hálózat egy részét le kell zárni. A vá­ratlan meghibásodáson kívül a tervszerű karbantartás is szükségessé teszi a vízszolgál tatás időszakos szüneteltetését. Göd-felsőn július 26-án cső­törés volt egy 30 centiméter átmérőjű nyomóvezetéken, melyet csak megfeszített mun­kával tudtak dolgozóink a Duna-víz álltai átáztatott ta­lajban kijavítani. Két nap alatt a vízszolgáltatás Göd felsőn mindössze 3 órán ke­resztül szünetelt. Ez nem fi­gyelmetlenségből, hanem a la­kosság zavartalan vízellátása érdekében történt.” Kilenc hónap sikeres rendezvényei AZ EMLÉKBIZOTTSÁG JELENTÉSE Szombaton volt kilenc hó­napja annak, hogy a váci vá­rosi pártbizottság és a városi tanács együttes ünnepi ülést tartott a zeneiskolában. Ez volt a 900. évforduló — egy esztendőre tervezett — jubi­leumi ünnepségsorozatának nyitánya. A városi tanács végrehajtó bizottsága a legutóbbi ülésén meghallgatta az emlékbizott­ság jelentését, hogyan vál­tak valóra a célkitűzések. Vagyis, hogy a 900-as jubileum szervesen kapcsolódjék hazánk felszabadulásának 30. évfor­dulójához, ismerjék meg vá­rosiunk lakói a több évszáza­dos múlt értékes, haladó ha­gyományait, hasznosítsák a tanulságokat, ismerjék meg városunk jelenét, jövőt építő terveit. Ugyanakkor arra is felhív­ták a figyelmet, hogy az ün­nepségek mozgósítsák a város lakóit az aktív bekapcsolódás­ra a közéletbe, lássák az ide­látogatók értékeinket, s végül erősödjék á város lakóinak minden rétegében a tettekben megnyilvánuló szocialista ha- zafiság, a helyes lokálpatrio­tizmus. Az emlékbizottság értékelé­se szerint az elmúlt hónapok gazdagok voltak színvonalas ünnepségekben, kulturális és sportrendezvényekben. Sike­rült mozgósítani a város la­kóit, dolgozó és tanuló fiatal­jait az évfordulóra. Országos lapok is foglalkoz­tak az Ujmódi Históriás Ének­kel, a budapesti Irodalmi Színpad rangos műsorával. Látogatott volt a várostörté­neti fotókiállítás. Az évforduló jelentős ese­ménye a brigádvetélkedő. Szá­zak tették magukévá a „Kor­szerűen művelt munkás — magasabb szintű szocialista építés” gondolatát. Felavatták a Szabadság téren Somogyi József szobrát. Egymást követték a találko zók: az ifjúsági kórustalálko­zó, a megyei pedagógusnapok, az országos útförőíesztivál, a Dunakanyar dalostalálkozó, a váci orvosnapok s legutóbb az Urbanisztikai Társaság és a Műemlékvédelmi Felügyelőség együttes ülése. Ismertek lettek az évforduló emblémájával esetenként'meg­jelenő plakátok. Kiadták a Váci képeskönyvet, a műsor­füzeteket, a város képével dí szített naptárt, az új térképet, a Dunakanyar Intézőbizottság lapjának ünnepi számát. Kép­zőművészek, zeneszerzők al­óli tásaikkal köszöntötték a ju­biláló várost. A kilenc hónap mérlege te­hát pozitív. A rendezvények színvonalasak, jól szervezet­tek. Papp Rezső Hét vége a Ságvári klubban A DCM szocialista brigád­jainak tagjai ültek a nézőté­ren szombaton délután a vác-' deákvári Ságvári-klubban. A hét végi szórakoztató műsor­ról három neves vendégsze­replő: Felföldi Anikó szín- művésznő, Körmendi Vilmos zongorakísérő és Radványi Barna humorista gondosko­dott. Két tanárnő — 18 tanítvány Az egykori váci Karolina (ma Hámán Kató utcai) iskola 1930-ban végzett növendékei 45 éves találkozót rendeztek a hét végén. Az osztályból tizennyolcán mentek el a régi tanin­tézetbe. A tantestületből már csak két tanárnő volt ott a ta­lálkozón. ^ Gytmesi felvétele csiszerelők segítségével. A szo­bi üzem dolgozói a vámosmi- kolai és váci üzemekben meg­termelik Szob, Márianosztra, Kóspallag, Szokolya, Verőce­maros számára a napi 42 má­zsa kenyeret, vállalva a vasár­napi és az éjszakai műszako­kat is. A sütőipari gépjavítók­nak általában az a dolga, hogy elvégezzék a rendszeres kar­bantartásokat, tartsanak mű­szaki ügyeletet, hogy a hibá­kat gyorsan el tudják háríta­ni. Most vállalták, hogy az ügyelet és a karbantartás mel­lett augusztus 20 és október 1 között elvégzik a rekonstruk­ciót Szobon. Egyedül termé­szetesen nem győzik, szüksé­gük van a gépjavító brigád segítségére is. Akad dolga a kőműveseknek, festőknek, asz­talosoknak is: kívül-belül megfiatalodik az üzem. A rekonstrukcióhoz egy nyu­gatnémet licenc alapján készí­tett, lengyel gyártmányú ke­mencét vásároltak. Ez a ke­mence elsősorban abban kü­lönbözik a régitől, hogy nem kell a pékeknek for­gatni a sütőlapátot, futó­szalagon kerül be a tészta a kemencébe, pirosra sülve, emberi kézérin­tése nélkül a polcokra. Azért a régi kemencéknek továbbra is akad dolga, mert Vácott lesz ezután a zsemle­morzsagyártás is. Száz fok kö­rüli hőmérsékleten őrlés előtt itt szárítják a morzsa alap­anyagát. Ehhez azonban szük­ség volt a tmk-sok újítására is. A megvalósuló javaslat alapján ezekbe a kemencékbe is futószalagon kerül be asüt- nivaló. Eddig a szőke zsemlék és a ropogós sült kenyerek a nagymarosi pékségben készül­tek. A későbbiek során ezeket is Szobon sütik, Maroson csak a finom pékárukkal foglalkoz­nak. A pékeknek, lakatosoknak, építőipari szakmunkásoknak, tudván, hogy milyen fontos a munkájuk, a jobb kenyér ér­dekében vállalják a nehézsé­geket. ígérik, október 1-ig elkészülnek a rekonstrukcióval és töb­bé nem lesz panasz a szo­bi kenyérre. Addig is megértést kérnek a környék lakóitól, ha kicsit ké­sik a kenyér, vagy nem olyan friss ropogós, mint amilyet joggal várnak tőlük. Cs. A. XIX. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM 1975. SZEPTEMBER 9., KEDD Növekvő létszám, új telephelyek A Váci Kötöttárugyár szakszervezeti küldöttértekezlete A Váci Kötöttárugyár szak­szervezeti bizottsága szomba­ton küldöttértekezletet tartott a váci járási hivatal tanács­termében, melyen részt vett Varga Lajosné, a Textilipari Dolgozók Szakszervezete köz­ponti vezetőségének és elnök­ségének a tagja is. A vállalati szakszervezeti tanács jelentését Papp János­áé vszit-titkár terjesztette elő, a legutóbbi választás óta vég­zett munkáról. Vác legna­gyobb textilüzeme a IV. öt­éves terv időszakában dina­mikusan fejlődött, s ez annak köszönhető, hogy a ■textilipa­ron belül — az országos irány­elv alapján — a kötszövőipar fejlesztését helyezték előtérbe. A Váci Kötöttárugyár 211 mil­lió forintot kapott a IV. ötéves terv beruházásaira. 1971—1974 között új telep­helyek, új gyáregységek jöttek létre. Megvásárolták Jászapá- tin és Pásztón a más vállalat által megkezdett beruházáso­kat, s ott új konfekció-gyár­egységeket szereltek fel. Ugyanebben az időszakban beindították a kazár-tordasi telephelyet. A dinamikus fej­lődés során a vállalat létszá­ma négy év alatt 1758-ról 2640-re nőtt. A rekonstrukcióval, a mű­szaki fejlesztéssel párhuzamo­san nagy gondot fordítottak o szociális ellátottság bővíté­sére, új, korszerű női és férfi­öltözők, fürdők létrehozására Vácott, Vámosmikolán, Jász- apátin, Pásztón és Kazáron egyaránt. Megoldották a nehéz fizikai munka gépesítését; Vá­cott és a telephelyeken emelő targoncákat biztosítottak az anyagszállítás részére. Orszá­gos szinten elsőként oldották meg a konténeres szállítást a központ és a gyáregységek, valamint a telephelyek között. Vácott megszűnt az irodahe­lyiségek túlzsúfoltsága. A gyár vámosmikolai telepe sok helyi lánynak, asszonynak ad munkát. A gyártmányfejlesztés során új pamut-, poliészter- és ja- cquardkelméket kísérleteztek ki és bevezették azok gyártá­sát. Míg 1971-ben a termelési érték 432 millió forint volt — 1974-ben már elérték az 576 millió forintot. A minőség javítására a szakszervezet támogatásával „Ne adj tovább hibás termé­ket!” és „Egy kicsit többet, de sokkal jobban!” jelszóval mozgalmakat kezdeményezett. Az elkövetkezendő évek fontos feladataként jelölte meg a küldöttértekezlet a szakmun­kásképzést, a szakmai tovább­képzést. Sokat tett a szakszervezet a szocialista munkaverseny ki­bontakoztatásáért. Négy év Összehangolt munkával az átadásig Szemle három hónappal a határidő előtt a művelődési központ építkezésén Sokan Ismerik a házépítők, lakásra várók örömét-aggo- dalmát, ahogyan figyelik, mi­ként épül jövendőbeli ottho­nuk. Aki meg maga is részt vett már építkezésen, tudja, azok közé a kevesek közé tar­tozik az építőipar, amelyben kőműves, festő, burkoló, vil­lanyszerelő, és a többi mes­terember együtt látja megérni munkája gyümölcsét, ahol a leglátványosabban áll össze a rész egésszé. Mégis, ha építkezésről, épí­tőiparról van szó, a legritkáb­ban morfondírozunk ilyesmin. A gondolatok a határidőcsú­szásokra, az alkalmanként ta­pasztalt szervezetlenségre, anyaghiányra terelődnek. Pe­dig milyen nagy felelősség la­kást ígérni az embereknek, aztán azt mondani, ezért vagy azért, ilyen vagy olyan okból, maradjanak még az albérlet­ben, kucorogjanak tovább az öregeknél. De még nagyobb felelősség egy egész város la­kosságának új otthont ígérni! Becsületbeli ügy A Lenin úton épülő új mű­velődési központnak egy vá­ros a gazdája, ugyanennyien kísérik figyelemmel az építé­sét. Mondhatnánk, becsület­beli üggyé lett, hogy Vác fel- szabadulásának napjára, de­cember 8-ra elkészüljön az épület Ezt bizonyítja, hogy úton-útféien beszélnek róla, segítő szándékkal a város ve­zetői is intézik az anyagbe­szerzést, az egyeztetést. Heten­te egyszer az érdekeltek együttesen nézik meg, hogyan halad a munka. Ez persze so­kat segít az építőknek, de vé­gül is csak rajtuk múlik, hogy elkészülhetnek-e időre. Ottjártunkkor Kovács Zol­tán, az építkezés egyik veze­tője volt a kalauzunk. Szabad­kozott, ő igazán nem nyilat­kozhat, az építésvezető és a művezető pedig munkaügyek­ben van távol. Ne is kérdez­zük tőle, elkésZülnek-e vagy sem, írjuk azt, amit saját sze­münkkel látunk. Magyarázat­tal, adatokkal, és a saját meg­figyeléseivel szívesen szolgál. Erősítés érkezik Végigjártuk az épületeket. Ma már több mint száz em­ber dolgozik itt az építőipari szakmák minden ágából. Be­indult a gépezet, gyorsabbak a döntések. Már az alvállal­kozók is serénykednek, s né­melyik olyan gyorsan végzi el a maga dolgát, amire a váci építkezések történetében még nem volt példa. Az iram még fokozódik is. Csak egy példát említsünk: a múlt héten erő- , sítésül újabb 12 villanyszerelő érkezett. Az épület központja a szín­házterem. Itt van hátra a legtöbb munka, jelenleg az ál­mennyezet tartóit szerelik, utána dolgozhatnak a vil­lanyszerelők, a burkotok, ez­után szerelik fel a színpad- technikát, az üléseket. Kívül­ről az épület nagy része üveg­ből van. Töméntelen meny- nyiségű nyílászáróra van szükség vasból és fából, ezek­be kerülhetnek a méretre gyártott különleges üvegtáb­lák. A nyílászárók nagy része már elkészült, ezzel nem lesz fennakadás. Úgy látszik, a burkotok is hozzákezdhetnek a dolgukhoz. Az import bur­kolóanyag helyett a városi ta­nács közbenjárására sikerült hazait szerezni. Mint majdnem minden épít­kezésen, talán megint a fes­tőkön múlik minden. Számí­tások szerint, ha minden me­netrendszerűen megy, elké­szülhet határidőre a művelő­dési központ. De a festők küszködnek majd az utolsó napokban a kisebb javítások­kal, hibákkal, ha más elcsú­szik az idővel, azt is nekik kell behozni. Mindenesetre igyekeznek úgy intézni, hogy az épület egyik szárnyában mihamarabb kezdődhessék a festés is, hogy most emelt fő­vel vonulhassanak le a mun­kások az épületről. Egymást segítve Az építkezésen mesélték: ha szorít a határidő, még ma is az a rossz szokás, hogy akkor akit csak lehet, elhoznak a többi munkáról, az egyik ha­táridő elveri a másikat. Mondják, most az egyszer ez az egyébként rossz megoldás jó vért szül. A különböző fő- és alvállalkozók megtanulják azt, ami egyébként is alapve­tő : menetrendszerűen, egy­mást segítve, gyorsan dol­gozni. Csillák András alatt a szocialista brigádok száma 56-ról 101-re emelke­dett, s 312-en kapták meg a Szakma kiváló dolgozója cí­met, a vele járó kitüntetést. Tavaly 3 millió 877 ezer fo­rintot osztottak szét a munka­verseny élenjárói között. Javultak a szövőgyári dol­gozók élet- és munkakörülmé­nyei. A bérszínvonal 20,270 forintról 23,375 forintra emel­kedett. Szó esett a tanácskozáson — melynek vitájában többen fel­szólaltak — az üzemi demok­ráciáról, a szakszervezet agi- tációs, propaganda-, kulturá­lis nevelőmunkájáróí és sport- tevékenységéről. Grósz Gusz­táváé előterjesztette a szám­vizsgáló bizottság jelentését, majd újjáválasztották a 49 tagú vállalati szakszervezeti tanácsot. / A Textilipari Dolgozók Or­szágos Szakszervezetének ok­tóber 11-i, XXIV. országos kongresszusának küldöttei let­tek: Hoffman Margit körhur- koló, Sándor Gyuláné varrónő, Imre Pál festő, Haffner Mag­dolna varrónő és Papp János­áé, akit ismét megválasztottak a vállalati szakszervezeti ta­nács titkárává. P. R. Kézilabda Újabb vidéki siker Váci Híradás—Gyöngyösi Zalka 19:15 (9:9). Gyöngyös 150 néző. Híradás: Virágh, Nyolczas, Nemes, Illés (2), Nyári (1), Homyák (4), Székely (4), Go- gola, Berczelly (8), Sári, Bocz- kó. Folytatja jó szereplését a Híradás. Gyöngyösön az első tíz perc a váciaké volt, 5:2 arányban elhúztak, majd gyenge védekezés következett. A félidő végére kiegyenlített a hazai csapat. A második já­tékrész elején fej-fej mellet­ti küzdelem alakult ki. Sok kiállítás történt, a hazaiak és a váciak egyaránt 20—20 per­cet játszottak emberhátrány­ban. Boczkót a második fél­idő nyolcadik percében vég­leg kizárták a játékból. A be­fejezés a váciaknak sikerült jobban, parádés 10 perc alatt a maguk javára fordították az eredményt és megérdemelten hozták el a két pontot. Virágh kapusteljesítménye dicsérhe­tő, három hétméterest is há­rított, továbbá Homyák, Szé­kely, Nyári és Illés jeleske­dett. A Híradás szombaton fél öt­kor a Budakalász együttesét fogadja hazai pályán. I I

Next

/
Thumbnails
Contents